E rendezett tanácsu város közönsége az országgyülés képviselőházához intézett, és onnan előzetes tárgyalás végett a belügyministeriumhoz áttett kérvényében e városnak törvényhatósági joggal leendő felruházása és mint ilyennek törvénybe iktatása iránt folyamodott.
Baja város már 1858. évben az akkoron fennállott kormányszéknek közvetlen hatósága alá rendeltetett.
1866. évben pedig a magyar királyi volt helytartótanácshoz intézett felterjesztésében a királyi városok sorába leendő felvételét kérelmezte, mely kérelem azonban az emlitett kormányszék által a törvényhozás köréhez tartozónak nyilvánittatván, ennek folytán a kérdéses ügy függőben maradt.
Baja város kedvező földrajzi fekvésénél fogva mintegy hivatva van, hogy az alföld kereskedelmének gyúpontjává váljék.
E város a legujabb népszámlálási kimutatás szerint 19.100 lakost számit, és pedig foglalkozásuk szerint van 40 pap, 34 állami, 5 megyei, 39 városi hivatalnok, 69 tanitó, 347 tanuló, 28 ügyvéd, 11 orvos, 15 gyógyszerész, számos iparos, kereskedő.
Kebelében 1 takarékpénztár, 1 ipar- és kereskedelmi bank, 1 kölcsönös segélyző-egylet és két temetkezési egylet létezik.
A szellemi fejlődést előmozditja egy jól rendezett királyi főgymnasium, két leánynövelde, két magán-kereskedelmi iskola és három kaszino.
| A város állami adója 1869. évben összesen | 81.334 frt. 1 krt képviselt. | |
| A község cselekvő tőkéje | 2,342.670 frt. 60 krt. képviselt. | |
| szenvedő tőkéje | 630.562 frt. 92 krt. képviselt. | |
| marad tehát | 1,712.107 frt. 68 krt. képviselt. | |
| tiszta vagyon. | ||
| Házi közpénztárának összes évi jövedelme | 192.194 frt. 35 kr. képviselt. | |
| kiadása | 189.602 frt. 5 kr. képviselt. | |
| s igy | 2.592 frt. 30 kr. képviselt. | |
| évi felesleg mutatkozik. | ||
| A telekkönyvi kivonat szerint a város lakosainak birtokában van: | ||
| szántóföld | 6.895 hold 598 négyszögöl | |
| rétek és kertek | 437 hold 281 négyszögöl | |
| szőlők | 8.800 kapa 139 négyszögöl | |
| legelők | 4.553 hold 1.171 négyszögöl | |
| erdő | 1.673 hold 948 négyszögöl | |
| nádas | 72 hold 62 négyszögöl | |
| terméketlen föld | 1.553 hold 147 négyszögöl | |
| Ezeknek évi tiszta jövedelme | 54.506 frt 33 kr. | |
Nevezett város továbbá semminemű urbéri és földesuri kötelezettségekkel nincs terhelve, mivel azokat a mult években megváltotta.
Az elősorolt adatokból kitünik, hogy Baja város annyi szellemi és anyagi erővel rendelkezik, hogy törvényhatósággá átalakulása után is a reá nehezedő kötelezettségek pontos teljesítésére képes leend.
Baja városnak a törvényhatósági joggal biró városok sorába felvételét Bács-Bodroghmegye közönsége is, melynek hatósága alatt jelenleg áll, melegen ajánlja, és azon véleményben van, hogy a folyamodó város ebbeli kérelmének annál inkább volna hely adandó, minthogy közigazgatási költségei ez által szaporodni nem fognak, mert mint törvényhatóság sem lesz kénytelen az eddiginél nagyobb számu tisztviselői személyzetet tartani.
E város közönsége a köztörvényhatóságok sorába felvétele végett, 1871. évi márczius 29-én 167. szám alatt az országgyűlés képviselőházához kérvényt intézvén, az előzetes tárgyalás végett a belügyministernek adatott ki.
Az emlitett kérvény ugyanazon év julius 13-án 15.630 szám alatt kelt belügyministeri rendelettel az illetékes Csongrádmegye közönségével a végett közöltetett, hogy arra saját szempontjából tüzetesen nyilatkozzék, és egyuttal azt a város bel- és külterületét előtüntető térképpel, továbbá a város évi bevételeiről és kiadásairól szerkesztett költségelőirányzattal, nem különben annak összes vagyonát magában foglaló leltárral egészittesse ki.
Ezen rendeletnek Csongrádmegye közönsége ugyanazon év október 12-én 1515. szám alatt kelt felterjesztésével felelt meg, melylyel Hódmező-Vásárhely város közönségének az országos képviselőházhoz czimzett, a fenntebbiek szerint bekivánt adatokon kivül még számos egyéb, a város anyagi és szellemi erejét kimutató adatokkal felszerelt emlékiratát mutatá be.
Ezen emlékiratból és az ahhoz csatolt adatokból kitünik, hogy a város összes népessége 49.153 lélekből áll.
Az 1870. évről bemutatott pénztári általános számadási kivonat szerint azon évben
| a bevételek | 115.656 frt 57 krra | |
| a kiadások | 101.164 frt 73 krra | |
| rugtak, és igy az év végével | 14.491 frt 84 kr |
pénztári maradvány mutatkozott, - megjegyzendő azonban, hogy a bevételek fenntebbi összegében a városi lakosok által fizetett 25 krnyi községi pótadó is bennfoglaltatik.
| Az 1871. évi költségvetésben a bevételek | 80.870 frt 56 kr | |
| a kiadások | 136.631 frt 39 krban |
állapíttattak meg, az ekképen felmerült 55.760 forint 83 krajczárnyi hiánylat fedezésére pedig a 224.964 forintot tevő állami egyenes adó minden forintja után 25 krajczár községi pótadó vettetett ki.
Hogy az 1871. évi költségvetésben a kiadások ily nagy mérvben növekedtek, főleg onnan eredt, mivel kórház, katonai laktanya és polgári iskola felállitására, valamint utak építésére tetemes összegek irányoztattak elő.
A város tulajdonához több épületen kivül 3.250 hold 989 négyszögöl kiterjedésü szántóföldek és rétek is tartoznak, melyek évenként 31.843 frt 23 kr. haszonbért hajtanak.
Annak bebizonyitására, hogy minő fokon áll e városban a földmivelés-, ipar- a kereskedelem, mindenekelőtt bemutattatott a város egész birtokive, melyből kitünik, hogy a város határán a földekből, mivelés alatt 99.898 hold 958 négyszögöl van, s alig 3294 hold 364 négyszögöl áll miveletlenül. Azon fényes eredményből, mely szerint a városból évenkint 1,200.000 pozsonyi mérő buza vitetik ki, a belterjedelmü gazdászat állása is eléggé kiviláglik.
A gazdászat nem csekély mérvben fog emelkedni a nemsokára e városban felállitandó gazdasági iskola által is.
A város területén van 5.062 ház és 2.081 tanya-épület.
Mint a kereskedelem egyik tényezője felemlittetik, a helybeli postahivatal, melynek évi forgalma levelekben 96.000 darab, ajánlott levelekben 18.000 darab, pénz- és értékküldeményekben 36.000 darab, mi összesen, 3,600.000 forint értéket képvisel.
A kereskedők és iparosok összes száma 1206.
Az ipar és kereskedelem emelésének előmozditására szolgálnak: az alföld-fiumei vasutvonal a tiszai hajózás, és a városból öt különböző irányban kisugárzó országut, valamint a tervezett szentes-vásárhely-szajol - a csongrád-félegyházi és a makó-szegedi vasutvonalak, melyek kivétel nélkül a várost érintendik.
Mint a kereskedelemhez tartozók felemlittetnek: a fakereskedő társulat, téglagyáregylet, Lloyd-társulat, 7 temetkezési egylet, 3 gyógyszertár, takarékpénztár, önsegélyzőegylet s ipar- és kereskedelmi bank.
Van öt országos vásár, egyenként mintegy 300.000 forint forgalommal, és minden héten két hetivásár, mintegy 10.000 forint forgalommal.
A közmüveltség állapotának előtüntetéseül felemlittetik, miszerint: a városban öt vallásfelekezet létezik, nevezetesen: római katholikus, helvétvallás, ágosthitvallás, görögkeleti és izraelita; a római katholikusoknak 5 fiu, 3 leány, 2 vegyes iskolájuk van; - a református egyháznak 1 lyceuma, 11 fiu és 7 leány iskolája; ezeken kivül a római katholikus és református felekezetnek összesen 8 tanyai iskolája.
Van felsőbb leánynövelde, kisded-óvoda, vasárnapi iskola, rajz-iskola. A tanitással foglalkozók összes száma 55.
Van nyomda, két helyi lappal, könyvkereskedés, kaszino, ipar-egylet, szabadelvü népkör, két olvasó népkör, lövészegylet és távirda.
Van 43 ügyvéd, 7 orvos, 41 városi tisztviselő, 24 megyei tisztviselő.
A város egy királyi törvényszék és telekkönyvi hivatal székhelye.
Mint humanistikus intézmény megemlittetik a kórház 33.099 forint 9 krajczár alappal.
A város közönsége fizet évenként 225.013 forint 98 krajczár egyenes adót, 13.001 forint 20 krajczár bor- és hus fogyasztási adót, bélyegadóban középszámitás szerint 9.098 forint, százalékban átlag 56.000 forintot, illeték egyenértéki adóban 1.000 forintot.
1870. évben a rendes hadsereghez 197, a honvédséghez 106, a tartalékba 44 egyént szolgáltatott.
A város hivatalos ügyvitelét illetőleg: 1870. év április 20-tól fogva, midőn a rendezett tanács visszaállittatott, az év végeig beérkezett 4728 ügydarab, 1871. évben augusztus végeig 4525 ügydarab. Ezenkivül a város kezeli az árvapénztárt, pénzben 141.900 forint 83 krajczárral és 76.900 forint értékü ingatlannal.
Csongrádmegye közönsége elől idézett felterjesztésével bemutatja továbbá az 1871. évben október 12-én és 13-án tartott közgyülésének ez ügyre vonatkozó jegyzőkönyvi kivonatát, mely szerint Horváth László bizottmányi tag s egyszersmind a gróf Károlyi család uradalmi ügyésze Hódmező-Vásárhely városnak a törvényhatóságok sorába felvétele ellen emelt szót, s előrebocsátván, miszerint a királyi városok ugy keletkeztek, hogy előbb magukat az urbérességből származó viszonyok alól felszabaditották, s csak azután folyamodtak kiváltságért, mely más jogának sérelmével ugysem adható; előrebocsátván továbbá azt, hogy nevezett város az urbérességből származó viszonyok alól még nem szabadult fel, mert ott még a gróf Károlyi család korcsmálási, malomtaksa, helypénzszedési stb. jogai fennállanak, melyekre nézve a várossal összeütközésbe jöhetne, s ily esetekben épen magához a városhoz lenne utalva hatósági segélyért, ezen okoknál fogva a városnak szőnyegen levő kérvényét időelőttinek nyilvánitotta, s annak teljesítése ellen a gróf Károlyi család nevében óvását, tiltakozását nyilatkoztatta ki.
Erre Matók Béla Hódmező-Vásárhely képviselője és ügyésze kijelentette, hogy a város közönsége a gróf Károlyi család fennálló jogait elismeri, azokat csorbitani nem akarja, csupán önállóságra törekszik, s annak megadását kéri.
Csongrádmegye közönsége saját szempontjából az emlitett város kérelmének teljesítését annyival inkább ajánlja, mert habár az által, ha a város önállóságot nyer, a megye jövedelme apad, de kiadásai is aránylag kevesbedni fognak, mert elintézni való is fogyván, kevesebb tisztviselőre leend szüksége.
Az elősorolt adatok bizonyságot tesznek arról, hogy H.-M.-Vásárhely város, népesség kiterjedés, valamint földmivelés, ipar, s kereskedelmi és miveltség tekintetében azon szinvonalon áll, melyet a jelenkor a törvényhatósági joggal felruházott városoktól méltán követelhet, s tekintve vagyoni állását, ugy a közigazgatás, mint egyéb költségeit tulterheltetése nélkül födözheti, főleg ha figyelembe vétetik, hogy e város most is rendezett tanácscsal bir, melynek jelentékeny személyzete az átalakulás után is a hivatalos ügyek elintézésére elegendő leend.
A gróf Károlyi család óvása sem képezhet akadályt a nevezett város kérelmének teljesítésénél, mert a törvény nem tiltja, hogy oly városok, melyekben a kisebb királyi haszonvételek mások tulajdonához tartoznak, a miatt törvényhatósági joggal fel ne ruháztathassanak, - ha pedig ezen királyi kisebb haszonvételek miatt a gróf Károlyi család és a város között viszályos kérdések merülnének fel, azok, a mennyiben nem a törvény rendes utjára tartoznának, rendes közigazgatási uton, mint eddig is hasonló helyzetben lévő városoknál példának okáért Nagy-Váradnál történik, fognak elintéztetni s az ebből netán származható sérelmek a belügyministeriumhoz intézendő felfolyamodás utján orvoslást nyerhetnek.
Mindezeknél fogva tehát az előterjesztett törvényjavaslat elfogadandó volna.
