Magyarország kereskedelmi és iparos osztálya régen érzi egy kizárólag a kereskedelem és ipar czéljainak szolgáló nagyobb szabásu pénzintézet hiányát, illetőleg szükségét; mert kereskedelmi és iparvállalataink legnagyobb része nem rendelkezik kellő mérvben a szükséges üzleti tőkével; a vállalkozó rendelkezésére álló tőke a legtöbb esetben alig elégséges a vállalat meginditására; az üzlet folytatására megkivántató pénzerő legtöbbnyire egészen vagy nagy részben hiányzik, beszerzése a hitel igénybe vétele által levén czélba véve.
Az pedig igen gyakran nem volt megnyerhető, vagy akkor vonatott vissza, mikor a segélyre legnagyobb szükség volt.
Igy történt, hogy az utóbbi években számos hasznos és a legszebb reményekkel kecsegtető hazai vállalat, üzleti tőke hiányában rövid fennállás után tönkre jutott és végkép megszünt.
Az ujabb időben keletkezett, habár nagy számu, pénzintézetek pénzeik nagyobb részét ingatlanokra való kölcsönzés, vagy más nagyobb nyereséget igérő, nem tisztán bankári vállalatokba való befektetés által lekötvén, e bajon gyökeresen segiteni nem képesek, a kereskedelmet és ipart hitelnyujtás után megfelelő mérvben elősegiteni nem birják.
Erre csak oly nagyobb szabásu pénzintézet képes, melynek tevékenysége már alapszabályai által kizárólag a sajátképeni banküzletekre szoritkozik.
Könnyen érthető azonban, és méltányos is, hogy az ily intézet, midőn lemond minden más, talán nagyobb nyereséget igérő üzletről, ennek pótlásául az állam részéről oly kedvezményekben kiván részesittetni, melyek egyrészt czélja elérhetését biztosítják, hitelét emelik, szilárdságát öregbitik, másrészt a vállalat jövedelmezőségét előmozditani alkalmasak.
Ezen kivételes kedvezmények a törvényjavaslatban részletesen felsorolvák, s itt röviden a következőkben emlittetnek fel:
a) Előmutatóra szóló részvények kibocsátása, és a részvénybirtokosok a közgyülésen gyakorlandó jogainak olyatén módosítása, melynélfogva csak 100 db. részvény birtoka jogosítja fel a tulajdonost egy szavazatra, s ugyanazon egyrészvényes saját vagy más részvényes nevében együtt véve, az eddig törvény által megengedett 10 szavazat helyett esetleg 50 szavazattal birjon.
b) Alaptőkéje erejéig látra szóló kamatozó pénztári utalványok kibocsátása, melyek esetleg az állampénztárai által is készpénzre váltassanak, természetesen a bank megkeresésére és annak terhére, előre meghatározandó feltételek alatt és módozatok mellett.
c) Külön privilegiált birói forum (a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényczikk) és az intézet követeléseinek gyorsabb és biztosabb érvényesítése czéljából a fennálló törvénykezési szabályoktól eltérő megtartási jog és kielégitési eljárás; az intézet által kibocsátandó pénztári utalványoknak a beváltásra kitüzött idő után hat év alatti elévülése, s annak kimondása, hogy ezen jegyek biróilag meg nem semmisíthetők.
d) A bank által kiadott okmányok hamisításának, közokiratok hamisításának büntetteként megfenyitése.
e) Egyátalában mindazon kedvezményekben való részesítés, melyek a magyarországi pénz- és hitelintézeteknek, ide nem értve a jelzálogos hitelintézeteket, - eddig már megadattak, vagy ezentul megadatni fognak.
Ezen kedvezményeken kivül, melyek a törvények, s illetőleg szabályok alóli kivételeket képeznek, a bank még azon előnyben is részesittetnék, hogy a mennyiben fennálló szerződések ennek utjában nem állanak, az állam részére végzendő bankári megbizatások általa teljesittetnének, és az állam rendes pénztári kezeléséből eredő koronkénti feleslegek gyümölcsöztetésével is az bizatnék meg.
Mindez azonban a kincstár érdekét eléggé biztosító feltételek s elővigyázatok mellett fogna megtörténni, s ezen kedvezményt az intézet segitségével elérendő nagyfontosságu közgazdasági czél eléggé indokolja.
A látra szóló kamatozó pénztári utalványoknak az e végre kijelölendő állampénztárak általi beváltatásának indokolására megjegyzem, hogy ezen intézkedés a kérdésben levő pénztári utalványok forgalmát tetemesen elősegitendi, s a kereskedelem és ipar érdekeit hatalmasan előmozditandja, kivált ha - mint feltehető - hazai pénzintézeteink is követik az állam példáját.
A fentérintett törvénykezési kivételek s a részvényesek közgyülési jogainak, különösen szavazati jogának módosítására nézve az igazságügyi és a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi magyar kir. ministerekkel egyetértőleg megjegyzem, hogy a szóban levő, részben már más intézeteknek is megadott kedvezmények engedélyezése ellen miféle nehézség vagy aggodalom sem forog fenn; az intézet szilárd kezelése érdekében pedig felette kivánatos, hogy az intézet vezetésére és kezelésére a közgyülésben való részvét által nyerendő befolyás a részvénybirtok arányában és csak azoknak engedtessék meg, kik nagyobb mennyiségü részvényt birván, nagyobb mérvben is vannak érdekelve és méltán követelhetnek nagyobb befolyást.
A mondottaknál fogva a kormány azon meggyőződésben van, hogy a létesítendő hatalmas uj pénzintézet, mely a már is fennállóknak nem versenytársakká, hanem hátterükké válni van hivatva, a pénztőkében szükölködő hazánkban a pénzforgalomra és ez által az ipar és kereskedelem felvirágzására nagy és áldásteljes befolyást gyakorland, hogy ennek folytán annak létrehozása igen kivánatos, és azon kivételes állás, mely az intézet részére javasoltatik, teljesen igazolt.
