A határőrvidék számára 1871. junius 8-án e czim alatt: „törvény a határőrvidéki lakosokat az ottani államerdőkben illető faizási, legeltetési és erdőtermény-használati jogok megváltásáról” kibocsátott legfelsőbb intézkedés a bánsági határőrvidékre vonatkozó és ezen törvény 12. §-ában foglalt módositásokkal együtt, a mint következik, egész terjedelmében törvénybe iktattatik:
1. § Ezen törvény határozatai alá esnek az 1860. évi február hó 3-iki erdőtörvény által a községek és a határőrvidéki családok részére biztositott faizási, legeltetési, makkoltatási és a katonai határőrvidéken fekvő államerdőkben eddig gyakorlatban volt bármi néven nevezendő egyéb haszonélvezeti jogok.
2. § Ezen jogok megváltás utján és oly módon szüntettetnek meg, hogy az államerdőségek azon összleteinek fele, a melyekben a határőrvidéki községek eddig az emlitett jogokat élvezték, kihasittatik és azon községek kizárólagos birtokába bocsáttatik át.
Az emlitett erdőtestek másik fele az állam teljes tulajdona marad.
3. § A kihasitott erdőrész, ennek állaga és mindennemü használata fölött az erdőgazdasági és rendőrségi szabályok határai között, mindenik fél teljes és kizárólagos joggal rendelkezik.
4. § A megosztás az állam és minden egyes ezredközség összesége között történik.
Az ezredközségre eső erdőterületnek a helységek vagy községek közötti további felosztása, ugyszintén annak meghatározása, hogy mikép és minő mértékben használják azt akár az ezredközség egyeteme, akár részenkint a helyi községek vagy a jogositott határőrcsaládok s az egyes helyi lakosok, - mindez mint községi ügy, a hatóságok közreműködése mellett, a határőrezredek hivatott képviseleteire bizatik.
A közös erdőterületnek ezen további felosztása, vagy a használatban való részesülés iránt támadt vitás kérdéseket, a határőrvidéki közigazgatási hatóságok, ha pedig az eldöntés ezek hatáskörén kivül esnék, az ausztriai általános polgári törvénykönyv határozatai értelmében, a rendes biróság intézi el.
5. § Az állam tulajdonában megmaradt erdőrészekben található magánbirtokok békés egyezkedés utján az állami erdőállományba kebelezendők be.
Ha az egyezkedés nem sikerülne, az általános polgári törvénykönyv értelmében a kisajátitási eljárás alkalmazandó.
6. § Az erdőterület felosztásánál lehető figyelem forditandó arra, hogy az állam tulajdonában megmaradt rész megfelelőleg kikerekittessék és hogy az egy ezredbeli községeket illető rész oly módon hasittassék ki, hogy közös használat esetében minden egyes község faszükségletét tartósan s lehető közelből fedezhesse; az erdőterületnek az egyes községek közötti felosztása esetében pedig minden község lehető közelségben kapja meg illetményét.
Az ezred számára kihasitott rész értékének föl kell érnie az ezred területén lévő erdőségek valódi fele részével.
7. § Az ezredbeli községek részére a jelen határozatok folytán kihasitott erdőségek és karstrészek jövőre is mint erdő kezelendők, illetőleg beerdősitendők és a végvidéki hatóságoknak s az államerdők főigazgatásával megbizott közegeknek ellenőrködése alatt állanak.
Az alárendelt felügyelő-személyzetet az ezredközség nevezi ki és tartja; kötelessége egyuttal az erdők folytonos jó karbantartásáról és okszerü kezeléséről saját költségén gondoskodni.
8. § A 4. §-ban emlitett elkülönités foganatositása mindkét országos határőrvidék területén egy-egy központi bizottságra ruháztatik, mely a főhadi (katonai) parancsnokság közvetlen vezetése alatt áll.
Ezen bizottságok mindegyike egy őrvidéki közigazgatási törzstisztből, egy hadbiró-alezredesből vagy hadbiró-őrnagyból és egy erdészeti főhivatalnokból áll, a kiket a parancsnokló tábornok (katonai parancsnok) nevez ki.
Ezenkivül minden bizottság mellé két elfogulatlan szakértő egyén rendeltetik, a kiket azon ezredközség képviselősége választ, a melynek ügye tárgyalás alatt áll. Ezen szakértők esetről-esetre meghivatnak a tanácskozmányokra.
Mindegyik központi bizottság elnökét Ő cs. és apostoli királyi Felsége nevezi ki.
A horvát-szlavon határőrvidéki központi bizottság Zágrábban, a bánsági végvidéki pedig Fehértemplomon székel.
Mindkét bizottságnak Ő cs. és apost. kir. Felsége által jóváhagyott utasitások szerint kell eljárnia.
A központi bizottság közvetlen vezetése alatt minden határőrvidéki ezred területén egy-egy helyi bizottság működik, mely a főhadi (katonai) parancsnokság által kinevezendő egy elnöklő törzstisztből, egy végvidéki közigazgatási tisztből, egy hadbiróból és egy erdészeti tisztből, - továbbá az ezredközségek hatósága által választandó négy ezredközségi küldöttből áll.
9. § A helyi bizottságok feladata: az erdők térképei alapján s a helyi viszonyok tekintetbevételével az erdőségek elosztása, az ezekben fekvő mezőföldek különválasztása és a kihasitandó területek kellő kikeritése iránt tájékozást szerezni és ennek eredményét a központi bizottsághoz felterjeszteni.
Ez utóbbinak e részben hozandó határozata az illető határőrezred utján az ezredközség képviseletével tárgyalás végett azonnal közlendő.
Ha az ezredközség képviselete elfogadja a központi bizottság határozatát, ez barátságos egyezségnek tekintendő és végleges jóváhagyás végett a had-(katonai) parancsnokság elé terjesztendő.
Ha azonban az ezred képviseletének a központi bizottság határozata ellen kifogása van, vagy ha a hadi (katonai) parancsnokság a jóváhagyást megtagadja és a nézeti különbségek utólagos nyomozás utján sem egyenlithetők ki, ez esetben a választott biróság dönt, melynek egyik tagját az ezredközség, másik tagját pedig a hadi (katonai) parancsnokság választja.
Mind a horvát-szlavon, mind a bánsági katonai határőrvidéki választott biróság elnökét, az illető biróságnak két tagja választja.
Ha e részben meg nem egyeznének, a horvát-szlavon katonai határőrvidéki választott biróságnak elnökét a zágrábi hétszemélyes tábla, a bánságiét pedig a magyar kir. Curia legfőbb itélőszéki osztálya nevezi ki.
Ha az ezredközség a hadi (katonai) parancsnokság által meghatározandó idő alatt a választott biróságba tagot nem választana, akkor ezt részére az ezred nevezi ki.
10. § A felosztás folytán szükségessé váló határfölvételek és kijelölések, valamint a telekkönyvi átiratások hivatalból eszközlendők.
11. § Minden okirat, iromány, tárgyalás és telekkönyvi átirás bélyeg- és postabérmentes.
A kezelési költségeket barátságos kiegyenlités esetében az állam, - peres esetekben pedig a vesztes fél viseli.
12. § A 2-11. §-okban beczikkelyezett legfelsőbb intézkedés az 1873. januarius 28-án Ő Felsége felhatalmazásából kibocsátott rendelettel a bánsági határőrvidékre nézve annyiban módosittatott, hogy e legfelsőbb intézkedésben a hadi (katonai) parancsnokságnak és a 9. §-ban az ezrednek adott hatáskör a bánsági határőrvidéken a kir. biztosra ruháztatott és a 8. §-ban emlitett központi bizottság Fehértemplomból Temesvárra tétetett át.
13. § Ezen törvény végrehajtásával a ministerium bizatik meg.
