Minél nagyobb mérvben vesz részt Magyarország a világforgalomban, és a kölcsönös érintkezésnek minél több szálai kötik össze Európa többi nemzeteivel, annál érezhetőbbé válik szüksége annak, hogy a forgalom közvetitésére szolgáló eszközeit, s igy különösen mérték- és suly-rendszerét is egyenlővé tegye a többi nagy államok által már elfogadott rendszerrel.
Eme rendszer a tizedes mérték és suly-rendszer, mely Francziaországban, Olaszországban, Németországban, Belgiumban, Németalföldön, Spanyolországban, Portugálban, Oláhországban, Görögországban, Sveicznak némely kantonjaiban, Törökországban és a dél-amerikai államokban már tettleg alkalmazásban áll, Angolországban, Oroszországban és az észak-amerikai egyesült államokban pedig behozatala közel kilátásban van, s igy a mivelt nemzetek közös mérték- és suly-rendszerének méltán tekinthető.
Már ezen körülmény is elegendő indok arra, hogy a tizedes mérték és suly-rendszer nálunk kész fogadásra találjon; de ajánlják a rendszert belső tökélyei is, egyszerüsége és könnyüsége, melylyel a tudomány és a gyakorlati élet sokoldalu követelményeit kielégiti.
A tudomány a törvény intézkedését megelőzve, már régebben magáévá tette azt, és a természettanban, a csillagászattanban és a vegytanban már majdnem kizárólag a tizedes súly és mértékrendszer alkalmaztatik.
De a gyakorlati életben is mindinkább terjed a tizedes mérték- és sulyrendszer alkalmazása. Vaspályák építésénél és forgalmánál a méter és a kilogramm használtatik, sőt törvényeinkben is a vaspálya engedélyezési okmányok kizárólag a métert alkalmazzák; több iparos- és házi foglalkozásnál a centiméter szerepel; a fél kilogramm mint vámfont, 50 kilogramm mint vámmázsa a gabonakereskedésben, a postaforgalomban és a vámügyi eljárásnál rendes suly; végre a pénzverésnél a tizedes mérték és súlytörvényeink által már jelenleg el van fogadva.
Mindamellett a kormány a jelenlegi suly- és mérték-rendszert megváltoztató ezen fontos törvényjavaslat elkészitése és végmegállapítása előtt felhivta hazánk összes szakértő testületeit ezen rendszer czélszerüsége és gyakorlati behozatalának módozatai iránti nyilatkozatra, és kihallgatta e tárgyban a magyar tudományos akadémiát, az országos gazdasági egyletet, a kereskedelmi- és iparkamarákat, és azonkivül a tudomány és kereskedelem köréből kiszemelt szakértőket, kik egyetlen egy kereskedelmi kamara kivételével a tizedes mérték és suly-rendszer behozatalát szükségesnek mondták.
Az ily mélyen érzett és általánosan nyilvánuló szükségnek megfelelve, nem késett többé a kormány az e rendszer behozataláról szóló törvényjavaslatot megkésziteni, s azt az Austriával kötött vám- és kereskedelmi szövetség XIII. Czikke értelmében egyetértve ő felsége többi országainak kormányával a mult országgyülésnek be is terjesztette. Austriában a törvényjavaslat azóta elfogadtatott és 1871. julius 23-án törvénynyé vált.
A magyar kormány által beterjesztett javaslatot azonban a mult országgyülés nem tárgyalhatta, s igy jelenleg már annál fontosabbnak tartom a törvényjavaslat mielőbbi tárgyalását, mivel ő felsége többi országaiban a közös egyetértéssel létrejött megállapodás szerint a rendszer 1876. január 1-jével már kizárólag fog alkalmaztatni, s igy ha a tizedes mérték, és suly-rendszernek nálunk leendő behozatala iránt gyors intézkedés nem történik, hazánk a legközvetlenebb forgalomban is suly- és mértékrendszer által akadályozva leend.
Midőn az ismételt átdolgozásnak alávetett törvényjavaslatot a tisztelt országgyülésnek alkotmányos tárgyalás végett ezennel bemutatom, alkalmat veszek magamnak a rendszer lényegére, valamint annak viszonyainkhoz leendő alkalmazására a következőket megjegyezni.
Az uj rendszer alapja a hosszaság egysége: a méter. Ismeretes, hogy eredetileg a föld délkör negyedének (quadransának) egy tizmilliomod részét nevezték méternek, hogy a párisi nemzeti levéltárban őrzött platina-pálczát eme hosszaságnak (métre des archives) csupán anyagi képviselője gyanánt kivánták tekintetni. A mióta azonban meggyőződtek, hogy a levéltárbeli méterpálcza nem felel meg egészen földirati értelmezésének, s hogy a mérés tudományának fokozatos fejlődése s a mérő eszközök folytonos tökélyesbülése mellett nem is felelhetne meg most már, ha akkoriban lehetőleg pontosan és hibátlanul készitették volna is, s a mióta meggyőzödtek, hogy nem helyes egy és ugyanazon dolgot kétféleképen - elméleti feltevés és anyagi képviseltetés által - értelmezni, azóta egészen felhagytak a régebbi értelmezéssel, s megegyeztek abban, hogy a párisi levéltárban őrzött platina-pálczának hosszasága, 0 foknyi mértékletnél neveztetnék méternek. Ezt fogadták el alapul mindazon nemzetek, melyek a méter-mérték-rendszert magukévá tették.
A méter-rendszernek nagy előnye nem is abban áll, hogy alapegységét földünk méreteitől akarták kölcsönözni, hanem abban, s ez okozta oly gyors megkedveltetését s világszerte elterjedését, hogy a többi mértékegységek mind ugyanarra az egy alapra, a méterre van fektetve, s hogy benne a tizedes számrendszer szigoru következetességgel van keresztülvive.
A mérték egységéből ugyanis a többi nagyobb és kisebb mértékek tizszeres többszörözés és tizedrészes felosztás által származnak. Az egységesnek tizszerese deka, százszorosa hekto, ezredszerese kilo, tizszerese miria görög származásu szónak előretétele által fejeztetik ki, és ennélfogva
| 1 dekaméter annyi mint | 10 méter | |
| 1 hektométer annyi mint | 100 méter | |
| 1 kilométer annyi mint | 1000 méter | |
| 1 miriaméter annyi mint | 10000 méter |
Az egységnek tizedrésze ellOenben deci, századrésze centi, ezredrésze milli latin származásu szónak előretétele által fejeztetik ki, s ennélfogva
| 1 deciméter annyi mint | 1/10 méter | |
| 1 centiméter annyi mint | 1/100 méter | |
| 1 milliméter annyi mint | 1/1000 méter |
A többi mérték-egységek, u. m. a területi, térfogati és sulymérték egységei mind a hosszasági mérték egységéből a méterből vannak levezetve.
Nevezetesen a területi mérték egysége a négyszögméter. Minthogy azonban a gyakorlatban leginkább előforduló terület mérésre, t. i. a földterület mérésére a négyszögméter igen kicsiny mérték-egység lenne, ennek nem adtak külön nevet, hanem százszorosát, vagyis a száz négyszögmétert látták el külön névvel. Száz négyszögméter ár-nak, ennek százszorosa hektár-nak neveztetik.
A térfogati mérték alapja a köbméter, vagy mint eleinte neveztetik Stér.
Minthogy azonban a gyakorlatban leginkább előforduló térfogat-mérésre, t. i. az ürmértékre a köbméter igen nagy mértékegység lenne, az imént mondott czélra a köbméternek ezredrészét külön névvel látták el. Egy ezredrész köbméter liter-nek neveztetik, s fentebb emlitett görög vagy latin származásu szók előretétele által fejeztetnek ki többszörösei és hányadrészei. Igy p. o. a hektoliter száz litert, a deciliter tizedrész litert jelent.
A sulymérték egysége eredetileg a gramm volt. Ennyi egy ezredrész liter lepárolt viznek a sulya, 4 celsius foknyi mérsékletnél a fagypont felett. Többszörösei és hányadrészei egyetlen később emlitendő kitétellel a fentebb emlitett görög és latin szók előretétele által fejeztetnek ki. Igy például a dekagramm 10 grammot, a kilogramm ezergrammot, decigramm egy tizedgrammot jelent, és igy tovább. Minthogy azonban a gyakorlatban leginkább előforduló sulyok mérésére a gramm igen kicsiny suly-egység már, eredetileg a grammnak ezerszeresét, t. i. a kilogrammot készitették el platinából, és vették őrizet alá a párisi nemzeti levéltárban. Ez az ugynevezett „kilogramme des archives”, vagy „kilogramme prototype”. A többi nemzetek, melyek e mérték-rendszert magukévá tették, a kilogrammot fogadták el a suly-mérték alapegységeül, s ez a gyakorlati igényeknek, mint már emlitve volt, jobban is megfelel mint a gramm, mely a mostani mértékünk szerint 1/16 latra sem megy. Nagy terhek kifejezésére a suly-egységnek utóbb még egy többszörösét fogadták el, melyhez hasonló a többi mértékeknél nem fordul elő, s azért nem is neveztetett el a többször emlitett görög számnevek előretétele által, hanem egészen külön nevezetet kapott. Ez t. i. a tonna, mely ezer kilogrammal egyenlő.
Ezen alap elvében itt körülvonalozott méter-rendszer a maga egységeivel a méter, ár, sztérliter és grammal, valamint ezek többszöröseivel és hányadrészeivel (ide értve a tonnát is) összesen 41 mértéknevet adna. A gyakorlati életnek azonban nincs mindannyira szüksége, s ez okból a gyakorlatilag feleslegesek tökéletesen mellőzhetők. Szükség van a következő 19-re u. m. méter, kilométer, mirimaméter, deciméter, centiméter, milliméter, ár, hektár, liter, hektoliter, deciliter, centiliter, kilogramm, tonna, dekagramm, gramm, decigramm, centigramm és milligramm-ra. Nálunk jelenleg 23 mérték-egység van alkalmazásban, u. m. az öl, mértföldláb, röf, marok, hüvelyk, vonal, pont, hold, itcze, pint, akó, meszely, mérő, font, mázsa, lat, nehezék, unczia, drachma, scrupulus, gran és karat. Az uj rendszernek négy mérték-egységgel kevesebbre van szüksége, mint a réginek.
Ez alapvonalaiban azon mérték- és sulyrendszer, melynek életbeléptetését czélozza a tisztelt törvényhozás elé terjesztett javaslat, s melynek kiváló czélszerüsége mellett egy nemzetközi mérték- és sulyrendszer behozatalának szükségén kivül még következő gyakorlati szempontok emelendők ki.
A méter (körülbelől 3 láb) mérésekre alkalmasabb mint a rövidebb láb és a hosszabb öl, legközelebb áll a rőfhez, de tizedes felosztásai miatt czélszerübb, mint a negyedekre és nyolczadokra felosztott rőf.
Mint utmérték a kilométer (kürölbelől 1/8-ad mértföld) alkalmasabb, mint a mértföld, mert kisebb egység mellett legalább a közönséges forgalomban a törtszámok alkalmazásának szüksége elesik.
Tovább előnye ezen rendszernek, hogy valamennyi egységének többszörösei, valamint hányadrészei pénzértékben a szintén tizedes rendszerre, fektetett saját pénzrendszerünkben valamint a frank, a dollár és az uj német márka rendszerben könnyü kifejezést nyerhetnek.
A magyar kormány a tizedes rendszert eredeti tisztaságában óhajtá elfogadtatni, és mellőzni igyekezett mindent, a mi ezen rendszer következetes keresztülvitelét nehezitette és általános terjedését akadályozhatta volna, igy azon sulyok is mellőztettek, melyek mint a vámmázsa (50 kilogramm) és a vámfont (fél kilogramm) nálunk legujabban gyakorlatilag már meghonosultak, de noha a tizedes rendszerrel némi összefüggésben állanak, mégis inkább a mostani rendszer kifolyásai. Nem is lett volna e két sulynak a rendszerbe való felvétele sem elméleti, sem gyakorlati szempontból igazolható. Elméleti szempontból ugyanis további tizedes felosztásra a kilogramm, nem pedig a font alkalmas, és ha a vámfont (a fél kilogramm) alkalmazása tüzetnék, vele természetesen maga a felosztás 1/2, 1/4, 1/8, 1/16-od részekre is alkalmazásba jönne, mi által maga a rendszer és ennek lényegét képező tizedes felosztás szenvedne csorbát. De a gyakorlat igényei is inkább követelik a fontnak és mázsának elhagyását, mint azoknak a rendszerbe felvételét. Németország egyedüli kivételével minden európai nemzet, mely a tizedes rendszert alkalmazza, azt a maga eredeti tisztaságában fogadta el. - Még Anglia is, mely nemzeti intézményeihez oly hiven ragaszkodik, a rendszernek tiszta és változatlan elfogadása felé tesz lépéseket. Németország tehát e tekintetben valamennyi nemzet közt elszigetelve maradván, a vámfont használatával felhagyni kényszerittetnék.
Ott ugyan a vámfont megtartása mellett azon indok szólott, hogy évek hosszu során az a német szövetségben mint egyedül törvényes sulyegység volt alkalmazásban, s hogy ennélfogva ott a tényleges állapot fentartása látszott kivánatosnak, nálunk azonban, hol a vámsuly a nagy forgalomban sohasem volt szabályozó, és hol attól kellene tartani, hogy annak a jelenlegi bécsi fonttal való felcserélése által leginkább a szegényebb osztály mindenféle megröviditésnek volna kitéve, hol a nagy közönség a szokott elnevezéssel együtt annak szokásos folytonos felezéseit is fentartaná, a helyett, hogy a tizedes számitáshoz áttérne: nálunk a vámmázsának és vámfontnak az uj rendszerbe való beillesztése minden ok nélkül csak zavart és a tizedrendszer terjedésének akadályozását okozná.
A tizedes mérték- és sulyrendszer teljes tisztaságában való elfogadása okvetlenül szükségessé teszi, hogy a rendszernek tudományos elnevezései is meghonosíttassanak, és pedig annál is inkább, mivel egy átalános nemzetközi mérték- és sulyrendszer meghonosítását és gyakorlati alkalmazását szerfelett megkönnyiti az, ha a világforgalomban és a tudományban már elfogadott elnevezések nálunk is gyakorlatban maradnak. Egyébiránt a nemzetközi elnevezések megtartását indokolja az is, hogy magyar elnevezések alkalmazásával nem lehetne a mértékeket és sulyokat oly szabatosan megkülönböztetni egymástól, mint ez a görög és latin nevek felváltott használata mellett történik, kettős magyar és nemzetközi elnevezések alkalmazása pedig csak zavarokra adhatna okot, és a rendszer meghonosítását még inkább nehezitené. Ezen nézetet pártolja maga az e kérdésben meghallgatott magyar tudományos akademia is, midőn véleményében mondja: „a behozandó uj mértékek és sulyok nevezeteinek magyarra forditása sem czélszerü, sem következetesen kivihető, azért a franczia nevek megtartandók.”
Az uj rendszer meghonosításának főfeltétele, hogy annak egész lényege a népnek minden osztályaiban ismeretes legyen, és hogy a jelenlegi sulyok és mértékek az uj rendszer szerintiekkel cseréltessenek fel.
Az előbbi czél tekintetéből szükséges, hogy a rendszer minden iskolában és tanintézetben tanittassék és népszerü modorban irt könyvek által magyaráztassék, a kormány e végből el nem mulasztandja azonnal, mihelyt a törvényjavaslat el lesz fogadva, a mérték- és sulyrendszer megismertetését lehetőleg eszközölni.
A régi sulyok és mértékek felcserélése végett szükséges alapmértékről és sulyról gondoskodni, és ezen alapmérték és suly szerint a forgalomban használandó mértékek és sulyok kellően hitelesítendők.
Alapmértékül és alapsulyul nálunk azon platinából készült méterpálcza és kilogramm szolgáland, melyet a magyar tudományos akademia a kormánynak átengedett s mely a magyar országos levéltárban őriztetik.
Ezen alapmértéknek és sulynak a franczia nemz. levértárban őrzött méterhez és kilogrammhoz való viszonya azon parányi eltérésekre nézve, melyek két, mathematikai pontossággal egyenlő mérték előállitásának lehetetlen volta miatt közöttük léteznek, a kormány által Párisba kiküldött két műegyetemi tanár jelentése szerint következő: a magyar platina méter-pálcza a párisi levéltárban őrzött méter-pálczához hasonlitva egyenlő 1.000.00219. méterrel; a magyar kilogramm pedig a párisi levéltárban őrzött kilogrammhoz hasonlitva egyenlő 0.9999973 kilogrammal. Ez eltérések oly csekélyek, hogy számbavételük a közönséges forgalomra nézve jelentőséggel sem bir.
Hogy a közönség hamisitott vagy nem pontos mérő-eszközök által meg ne rövidittessék, olykép intézkedik a t. országgyülés elé terjesztett törvény, hogy minden a forgalomban használt mérő-eszköz, a minta-eszközökkel kellőleg hasonlittassék össze, és hitelesíttessék, hogy a mértékek, sulyok és mérőkészülékek a törvényhatóságok és a hitelesitő hivatalok folytonos és szoros ellenőrzése alatt álljanak, végre, hogy azok, kik törvénytelen nem hitelesitett vagy önkényüleg megváltoztatott mérő-eszközöket használnak, szigoruan büntettessenek.
Miután azonban lehetetlen teljesen megegyező mértékeket és sulyokat késziteni, a megengedhető eltérések külön rendelet által közhirré fognak tétetni. Ez eltérések azért nem vétettek fel a törvényjavaslatba, mert a naponként fejlődő mechanika mindinkább tökéletesebb és pontosabb mértékeket és sulyokat fog előállitani tudni, s igy a törvény által jelenleg netán megszabandó eltérések idővel tulságos nagyok lehetnének.
Egyébiránt ezen eltérések a kibocsátandó rendeletben következőleg fognak megállapittatni:
Hosszmértékeknél:
| 2 méternyi hosszu érczből készült mértéknél | 0.2 milliméternyi eltérés | |
| 1 méternyi hosszu érczből készült mértéknél | 0.2 milliméternyi eltérés | |
| 5 deciméternyi hosszu érczből készült mértéknél | 0.1 milliméternyi eltérés | |
| 2 deciméternyi hosszu érczből készült mértéknél | 0.1 milliméternyi eltérés | |
| 5 méternyi hosszu fából készült mértéknél | 2.0 milliméternyi eltérés | |
| 4 méternyi hosszu fából készült mértéknél | 2.0 milliméternyi eltérés | |
| 2 méternyi hosszu fából készült mértéknél | 1.5 milliméternyi eltérés | |
| 1 méternyi hosszu fából készült mértéknél | 0.5 milliméternyi eltérés | |
| 5 deciméternyi hosszu fából készült mértéknél | 0.3 milliméternyi eltérés |
engedtetik.
| A deciméter és centiméterre osztott bármely hosszusági érczmértéknél az osztó vonalok eltérése | 0.2 millimétert | |
| 2, 4 és 5 méter hosszu fából készült mértéknél | 0.5 millimétert | |
| 1, 1/2 méter hosszu fából készült mértéknél | 0.3 millimétert |
tul nem haladhat.
A milliméterekbe való beosztásoknál az osztó vonalok eltérése bármilynemü mértéknél 0.2 millimétert tul nem haladhat.
A ló-szalag-mértéknél a két méternyi egész hosszaságban legfeljebb 3 milliméternyi, a centiméter osztás vonalakban 0.5 milliméternyi eltérés engedtetik.
Ürmértékeknél
száraz tárgyak és folyadékok mérésére szolgáló edényeknél.
| 100 liternyi tartalmuaknál | 20 centiliternyi eltérés | |
| 50 liternyi tartalmuaknál | 10 centiliternyi eltérés | |
| 25 liternyi tartalmuaknál | 4 centiliternyi eltérés | |
| 20 liternyi tartalmuaknál | 4 centiliternyi eltérés | |
| 10 liternyi tartalmuaknál | 2.5 centiliternyi eltérés | |
| 5 liternyi tartalmuaknál | 1.25 centiliternyi eltérés | |
| 2 liternyi tartalmuaknál | 1.00 centiliternyi eltérés | |
| 1 liternyi tartalmuaknál | 0.50 centiliternyi eltérés | |
| 5 deciliternyi tartalmuaknál | 0.25 centiliternyi eltérés | |
| 4 deciliternyi tartalmuaknál | 0.20 centiliternyi eltérés | |
| 3 deciliternyi tartalmuaknál | 0.15 centiliternyi eltérés | |
| 2 deciliternyi tartalmuaknál | 0.10 centiliternyi eltérés | |
| 1 deciliternyi tartalmuaknál | 0.05 centiliternyi eltérés | |
| 5 centiliternyi tartalmuaknál | 0.025 centiliternyi eltérés | |
| 2 centiliternyi tartalmuaknál | 0.010 centiliternyi eltérés | |
| 1 centiliternyi tartalmuaknál | 0.005 centiliternyi eltérés |
engedtetik.
50 és 100 liternyi szénmérőknél 1 liternyi eltérés engedtetik.
Sulyok
az általános kereskedelmi forgalomra szolgáló súlyoknál és pedig:
| 20 kilogrammnyi súlyoknál | 2000 milligrammnyi eltérés. | |
| 10 kilogrammnyi súlyoknál | 1000 milligrammnyi eltérés. | |
| 5 kilogrammnyi súlyoknál | 500 milligrammnyi eltérés. | |
| 2 kilogrammnyi súlyoknál | 250 milligrammnyi eltérés. | |
| 1 kilogrammnyi súlyoknál | 150 milligrammnyi eltérés. | |
| 50 decigrammnyi súlyoknál | 75 milligrammnyi eltérés. | |
| 20 decigrammnyi súlyoknál | 30 milligrammnyi eltérés. | |
| 10 decigrammnyi súlyoknál | 20 milligrammnyi eltérés. | |
| 5 decigrammnyi súlyoknál | 15 milligrammnyi eltérés. | |
| 2 decigrammnyi súlyoknál | 10 milligrammnyi eltérés. | |
| 1 decigrammnyi súlyoknál | 10 milligrammnyi eltérés. | |
| 5 grammnyi súlyoknál | 8 milligrammnyi eltérés. | |
| 2 grammnyi súlyoknál | 6 milligrammnyi eltérés. | |
| 1 grammnyi súlyoknál | 4 milligrammnyi eltérés. |
engedtetik.
Az arany-, ezüst-, gyöngy- és drágakő-áruknak közforgalomban való mérésére és a gyógyszerészet körében használandó súlyoknál a most elősorolt eltéréseknek csak fele engedtetik meg.
Az emlitett sulydarabok mellett még használható kisebb súlyok egyenkint lehetőleg pontosak legyenek, súlyoknál pedig az eltérés 2 milligrammnál nagyobb nem lehet.
A pénzmérésre szolgáló súlydaraboknál 20 kilogrammtól lefelé a dekagrammig a fentebb részletezett eltéréseknek csak 1/5, az 5, 2 és 1 grammnyi daraboknál csak 1/4 része engedtetik.
A kisebb darabok egyenkint minél pontosabbak legyenek, és azoknak összegére nézve egy milligrammnál nagyobb eltérés nem engedtetik.
A gabna-próbasúlyoknál az eltérésekre nézve ugyanaz áll, mi az arany-, ezüst és gyógyszerészeti sulyra nézve.
Az eltérések a szabott határon belül is csak annyiban engedhetők meg, a mennyiben az eltérés által a mérték az alapmértéknél nagyobb.
A súlyoknak, mértékeknek és mérő-eszközüknek hitelesítésén kivül a törvényjavaslat a hordók akózását is kivánja.
A forgalomnak, nevezetesen a külfölddel való kereskedésnek és kereskedelmi hitelünknek egyik főfeltétele, hogy a szállitandó áruk mindig kellő mennyiségben és minden hiány nélkül kerüljenek a vevő kezébe.
Ennek szüksége leginkább a folyadékoknál mutatkozik, melyeknek utánmérése sokszor nehézséggel jár. Kivánatos tehát, hogy a vevő már eleve a hordókon látható bélyegből meggyőződhessék, hogy azok minő mennyiséget tartalmaznak, de az eladó is minden alaptalan kifogások ellen biztosíttassék.
Azért is kimondatott, hogy bor, sör és szesz mint a kereskedelemben leginkább előforduló és ürmérték szerint eladatni szokott folyadékok, csak kellőleg akózott (helyesebben liter szerint köbözött) hordókban szolgáltassanak át a vevőnek.
Kivételnek csak eredeti edényekben tovább adott külföldi folyadékoknál van, helye, melyeknek pontos akózása utólagosan nem igen volna teljesithető.
A mérték-hitelesítés és az akózás (köbözés) kellő keresztülvitele végett a törvényjavaslat egyrészt egy központi mérték-hitelesítő bizottság, másrészt pedig mértékhitelesitési közegek felállítását rendeli el. A központi mérték-hitelesitő bizottság az egész hitelesítési eljárásnak szellemi vezetője a kormánynak e tekintetben műszaki közegéül szolgáland; az ő felügyelete alatt fognak egyszersmind a törvényhatóságok és a hitelesítési közegek számára szükséges mintamértékek és sulyok is készittetni. E bizottság szervezeténél a kormány főgondja leend, hogy egy-részt hazánk műszaki tehetségeit megnyerje, de másrészt lehetőleg kevés költséget igényeljen; e czélból elnöke és titkára ugyan rendes dotatióval fognak elláttatni, hogy a folyó ügyek elintézése állandóan működő egyének által történhessék: a bizottság többi tagjai ép ugy, mint a máris fennálló egyéb szaktanácsoknál pl. az országos egészségügyi, a statistikai vagy a közoktásügyi tanácsnál, csupán a bizottság tanácskozásban veendnek részt és dij nélkül fognak működni.
E bizottság felügyelete és ellenőrzése mellett működnek majd a hitelesítő hivatalok és az akózó közegek. Hitelesítő állami hivatalokat csak kis számban van szándékom felállitani, főkép a mértékek és sulyok kizárólagos alkalmazása előtt vagyis 1876. előtt. Kivéve ha a szükség, illetőleg az uj sulyok és mértékek gyors terjedése most nem lesz kivánatossá, egyelőre csakis Budapesten állittatnék fel mérték-hitelesítő állami hivatal. Utóbb az ország nevezetesebb pontjain és kereskedelmi helyein több is szerveztetnék, jelesül Fiuméban, Zágrábban, Kolozsvárt, Pozsonyban és Kassán. Szabadságukra kivánom azonban hagyatni az egyes törvényhatóságoknak, hogy saját kebelükben és mikor mértékhitelesítő hivatalt állithassanak fel, természetesen azon feltétel alatt, hogy a felállitandó hivatal költségeit saját maguk fedezzék és hogy a hivatal ellenőrzése és felügyelete a mértékhitelesítő központi bizottság alá tartozandik, magától értetvén, hogy ez esetben a hitelesítésért fizetendő dijak is az illető törvényhatóság javára fognak szedetni.
A hordók hitelesitése vagy az akózás oly mivelet, melyet a forgalom, a kereskedés, sőt a termelés károsodása nélkül központositni nem lehet, hanem szükséges, hogy nevezetesen bortermelő vidékeken, vagy ott, hogy a borkereskedés vagy a bodnáripar nagyobb mérvben üzetik, az akózás lehetséges legyen, a ennélfogva az akózással az illető törvényhatóságok meghallgatása mellett községi közegek fognának megbizatni, melyek ép ugy mint a többi hitelesítési közegek a kereskedelmi ministerium, illetőleg a központi mértékhitelesítő bizottság felügyelete alá tartozandnak.
Egyébiránt az összes hitelesítési ügy miként való szervezésének részletes tervét akkor fogom a törvényhozás birálata alá bocsátani, mikor az annak keresztülviteléhez szükséges költségek megszavazását lesz alkalmam kérni.
Mihelyt a hitelesítő közegek szervezete eléggé előhaladt, azonnal meg kivánom engedni az uj mértékek és sulyok fakultativ alkalmazását, és ép ezért kérem is, ezen alkalmazás határidejének kijelölését a törvényjavaslat 7. §-a értelmében a kormányra bizatni.
A méter-rendszer keresztülvitele tárgyában a kormány külföldi intézkedések tanulmányozásából meritett tapasztalatai alapján oly intézkedéseket kiván foganatosítni, melyek egyrészt az uj rendszer szigoru alkalmazását lehetségessé teszik, a másrészt az állam lehető legkisebb megterheltetésével járnak.
E végből a mérték-hitelesítés a törvényhatóságokra fog bizatni, melyek e mütétet megterheltetésük nélkül fogják teljesíthetni, miután a mértékhitelesítés után járó dijakból fedezhető leend a mértékhitelesítéssel járó költség. Az állam a mértékhitelesítésnél csak arra fog szoritkozni, hogy a mértékhitelesítéshez szükséges alapmértékek a törvénynek megfeleljenek, hogy a mértékhitelesítésnél az országban czélszerü és egyenlő szabályok alkalmaztassanak, s hogy végül e szabályok a mértékhitelesítő hivatalok részéről kellően foganatosíttatnak.
Az állam részéről teljesítendő teendőkre nézve maga a törvényjavaslat egy központi mértékhitelesítő bizottság felállitását inditványozza.
E bizottságnak hatásköre következő leend:
megállapítja, mily anyagból készülhetnek a forgalomban használható mértékek és súlyok, mily alakuak legyenek azok, s mily megjelöléssel jöhetnek a forgalomba; - meghatározza azon eltérések határát, mely mellett a mértékek és súlyok még a forgalomban való használat czéljából hitelesítésre bocsáttatnak; - kijelöli azon mérlegeket és mérő-készülékeket, melyek a közforgalomban vagy bizonyos czélhoz, pl. gyógyszertárban, ékszerárusoknál stb. alkalmazhatók, s megállapítja azon kellékeket, melyek mellett ily készülékek hitelesíttetnek;
elkészitteti s hitelesítteti, illetőleg felügyelete mellett hitelesíti az alapmérték és alapsúlynak a törvényhatóságok számára a törvényben megrendelt mázsáit; valamint hitelesíti a mértékhitelesítő hivatalok számára szükséges minta-mértékeket, sulyokat, mérlegeket s egyéb készülékeket;
meghatározza a mértékhitelesitésnél követendő eljárást és megállapítja a hitelesítő dijaknak maximal határait, melyeken túl magasabbat a törvényhatóságok nem szedhetnek.
A felsoroltak kellő teljesítése végett mulhatatlanul oly közegről kell az államnak rendelkezni, mely egyrészt a mértékek és súlyok egybehasonlitásánál figyelembe veendő mérésekben jártas, a természettan s főleg a mechanika, a vegytan, a sulytan részleteivel behatóan foglalkozó egyénekből áll, s másrészt a legkisebb eltérések megállapítására is alkalmas tudományos készletek fölött rendelkezzék.
A mi az első pontot illeti, a külföldi példák nyomán legelőnyösebbnek és legolcsóbbnak is egy mértékhitelesítő központi bizottság fölállitása mutatkozik; miután ugy csak az elnök és kezelőhivatalnokok élveznek rendes dijazást, holott a bizottság tagjai, kiket mint illető szakukban specialistákat külön az állam szolgálatába fölvenni már költség szempontjából sem lehet, a tanácskozmányokban csupán mérsékelt jelenléti dijak mellett vesznek részt. Ily bizottság működik Berlinben egész Németország s különösen Poroszország számára, Drezdában Szászország számára, Münchenben Bajorország számára, Stuttgartban Württemberg számára, Carlsruheban Baden számára, Brémában a brémai terület számára, Braunschweigban a hasonló nevü herczegség számára, Oldenburgban a hasonló nevü nagyherczegség számára, Weimarban a Szász-Weimar-Eisenach nagyherczegség és a Reusz fejedelemségek számára, s ily bizottságot létesítettek Bécsben is a méter-rendszer meghonosítása alkalmával.
A költség, melyet ezen bizottság állandóan igénybe veend, következőleg részletezhető:
| a bizottság elnöke személyes pótlékul | 2000 frt. | ||
| egy technikai segéd | 2400 frt. | ||
| a bizottság titkára (lakbérrel együtt) | 2400 frt. | ||
| egy fogalmazó | 1300 frt. | ||
| egy irodatiszt | 950 frt. | ||
| egy szolga (lakbérrel s ruhailletménynyel) | 460 frt | ||
| egy irnok (napidijas) | 365 frt. | ||
| a bizottsági tagok jelenléti dijaira | 1000 frt. | ||
| együtt személyes kiadások | 10.875 frt; | ||
| házbér | 3000 frt | ||
| hivatali s irodai szükséglet | 500 frt. | ||
| különféle felszerelési kiadások a mértékhitelesítés alkalmával | 500 frt. | 4000 frt. | |
| Összes költség egy-egy évre | 14.875 frt. | ||
| vagyis kerekszámban | 15.000 frt. |
Meg kell mindazáltal jegyezni, hogy az elnökön kivül az emlitett többi tisztviselő költsége (tehát 7875 frt) fedezését találhatja a kereskedelmi és közlekedési ministerium esetleges egyesítése alkalmával netán kevesbithető központi személyzetnél történendő megtakaritások által.
Czéljának elérése végett a központi mértékhitelesítő bizottság mindazon műszerekkel és tudományos eszközökkel felszerelendi, melyek az összehasonlitás és az eltérések felismerhetésére nézve mulhatlanul megkivántatnak. Igy jelesul beszerzendők fémből készült több méter-pálcza, vont rézből készült literek, fémből készült kilogrammok, alkohol-méterek, thermométerek, finom érzékenységü mérlegek, a mérésre szükséges technikai műszerek, üvegek, üvegtáblák, üvegpálczák, górcsövek stb. Mindezen készülékeknek legnagyobb pontossággal kell készitve lenniök s ép ezért, főkép ujabb időben, mióta több ily bizottság fölállitása folytán a tudakozódás ily műszerek után, igen nagy, drágák. A szászországi bizottság fölszerelése összesen 6109 tallérba került; a bécsi bizottságé, mely már később szereltetett föl, 15.600 frtba. A fölállitandó magyar bizottság számára, a mennyire az e tárgygyal eddig foglalkozott ministeri tisztviselők tanulmányai alapján lehetséges, 12.000 forint vehető fel felszerelési költségekül.
Az eddig fölsoroltakban előadatott a kormánynak a mértékhitelesítés szabályozására vonatkozó működése; már fönn emlittetett, hogy a mértékhitelesítés ügye csak akkor lesz előnynyel a forgalomra nézve, ha a kibocsátott szabályok a törvényhatóságok által kirendelt hivatalok részéről pontosan teljesíttetnek. E végből a kormánynak kötelessége időről-időre az egyes hivatalok eljárását ellenőrizni, s az általuk használt minta-mértéket megvizsgálni, vajjon kopás vagy más körülmény folytán nem váltak-é olyanokká, hogy alkalmazásuk mellett a hitelesités nem lehet pontos. Németországban ép ugy mint Ausztriában, e czélból külön állami felügyelő-hivatalok (és pedig Ausztriában 10, Poroszországban 11, egész Németországban 22) állittattak föl. Költségkimélés tekintetéből nálunk a központi bizottság mellé három felügyelő fogna rendeltetni egyenkint évi 3000 frt javadalmazással és összesen 5000 frtnyi utazási átalánynyal, ugy hogy a felügyelés költsége előre nem látható kiadásokra még 1000 frtot véve föl, összesen 15.000 frtba fog kerülni: akkor, ha a mértékhitelesítés már rendszeresítve leend. E felügyelők kötelessége leend az országban létező hitelesítő hivatalokat évenként egyszer meglátogatni, s ez alkalommal meggyőződni arról, vajjon helyesen kezeltetik-e a hitelesítés ügye, és vajjon jó állapotban vannak-e azon mértékek, súlyok és készülékek, melyeket a hitelesítésnél alkalmaznak, azonkivül mindazon esetben, midőn a hitelesítő hivatalok kivánják, az emlitett czélból, a hivatalnál megjelenni tartoznak. A rendes évi szükségleten kivül e felügyelők kellő eszközökkel szerelendők fel, melyeket a vizsgálás alkalmával magukkal visznek és használhatnak. E czélból 5000 frtnyi költség lesz szükséges.
A mondottak alapján a mértékhitelesítés ügyében megkivánt szükségletek következőleg állithatók egybe.
Egyszer s mindenkorra tehát rendkivüli szükségletre kell:
| a központi mértékhitelesítő bizottság felszerelése | 12.000 frt, | |
| a Párisban megrendelt prototypek | 1.500 frt, | |
| a felügyelők számára szükséges készletek | 5.000 frt, | |
| népszerü és tudományos iratok kiadására | 5000 frt, | |
| utasítások- és hivatalos nyomtatványokra | 5000 frt, | |
| a törvényhatóságok számára a törvényben megigért minta-mértékek és súlyok | 20.000 frt. |
Megjegyeztetik egyébiránt, hogy az esetben, ha a képviselőház a törvényben kimondani czélszerünek tartaná, hogy a törvényhatóságok által a részükre szolgáltatandó minta-mértékek és súlyok költségei megtéritendők, a fölemlitett 20.000 frtnyi költség fedezését találja és csak mint előlegezés jelentkeznék a szükségletben. Megjegyeztetik továbbá hogy a még fennmaradó szükséglet a munkálatok előhaladása szerint legalább is két évre fog megoszolni.
Áttérve az állandó szükségletre, az következő tételekből álland:
| a központi mértékhitelesítő bizottság fentebb részletezett szükséglete | 15.000 frt, | ||
| a felügyelet szükséglete | 15.000 frt, | ||
| összesen | 30.000 frt. |
Itt is magában érthető, hogy az első évben, midőn még a felügyelés nem lesz szükséges, és a felügyelők csak a bizottság technikai működését fogják támogatni, kevesebb költség is elegendő leend.
Szükségesnek találom ezen hozzávetőleges számitásban a tisztelt képviselőház előtt a méter-rendszer keresztülvitelénél felmerülő költségeket részletezni, hogy igy tájékozva legyen az iránt, mennyiben fog az állam segélye igénybe vétetni e törvény végrehajtása által.
