Hazánk sok vidékén nagy kiterjedésü területek czélszerü művelését nehezitik, sőt lehetetlenné teszik azon, részint a légköri csapadékból, részint szivárgásból eredő kártékony vizek, melyeknek elegendő természetes lefolyásuk nem lévén, azon területeket hosszabb vagy rövidebb ideig elboritják, addig t. i., mig párolgás utján el nem enyésznek. - Érzékenyen sujtatnak ilynemü kártékony vizek által oly területek is, melyek az ármentesitési épitkezések befejezése folytán a folyóknak az előbb pusztitó kiöntései ellen már meg vannak védve, s melyeken ezen vizek ártalmai az ármentesités előtt azért nem észleltethettek, mert a folyók kiöntéseivel összevegyültek.
A földeket elboritó ily nemü ártalmas vizeket a közszokás belvizeknek nevezte el.
Sokkal átalánosabban ismeretesek ezen belvizek által különösen a legközelebb mult években okozott tetemes károk, semhogy ezen belvizek levezetésének szükségét és a művelés alatti, vagy ennek megnyerendő területek ártalmaiktól való megszabaditását indokolni kellene. Sürgősen követelik ezt mezőgazdaságunk, adóképességünk és közegészségü viszonyaink érdekei.
A belvizek levezetése azonban ez időszerint számos esetben lehetetlen, mert a vizeket levezetni kivánó földbirtokosokat arra, hogy ezt a szomszéd ezen munkák által esetleg nem érdekelt földterületeken tehessék, hazai törvényeink fel nem hatalmazzák, s ennélfogva minden egyes földbirtokos, ki a szükséges munkáknak saját területén való létesítését teljes kárpótoltatása mellett is megtagadná, nagy területek a tetemes vizárnak bevezetését teljesen lehetetlenné teheti; azoknak pedig, akik e czélra egyesülni óhajtanának, a közérdek szempontjából kivánatos könnyitéseket törvényeink meg nem adják, mert az egyesülés módozatait és feltételeit nem szabályozzák.
A vizek szabályozására vonatkozó törvényeink ugyanis egyrészt arról intézkednek, hogy a másoknak káros vizépitmények megfelelőleg megigazittassanak esetleg eltávolittassanak; ujabbak pedig hatósági engedély nélkül ne emeltessenek; ide vonatkozó határozatokat tartalmaznak különösen az 1751. évi XIV. törvénycikk és 1840. évi X. törvénycikk, másrészt szabályozzák az ármentesítési műveleteket és az ezen czélu társulatok alakulását s ide vonatkoznak az 1807. évi XVII. törvénycikk, az 1836-ik évi XXXVI., az 1840. évi X. és 1871. évi XXXIX. törvénycikk.
Mindezen törvényeknek czélja tehát a földterületnek a folyók káros kiöntéseitől való megóvása; de nem tartalmaznak határozatokat, melyek a földeken álló vizek levezetését minden körülmények között lehetővé tegyék.
Miután pedig azon munkálatok, melyek földbirtoknak a folyók kiöntései ellen való megvédésére szükségesek voltak, az ország sok részében befejezvék, azon munkálatoknak szüksége, melyeknek czélja a káros belvizeket levezetni, mindinkább előtérbe lép.
Az előterjesztett törvényjavaslat egyes határozatainak indokolására, illetőleg elemzésére megemlitendő, hogy a belvizek elnevezésének meghatározása után a 2. és 3. § kimondja, hogy a földbirtokosnak saját területéről a belvizeket önhatalmilag másnak kárával levezetni nem szabad.
E tilalom oly természetes, hogy annak indokolását feleslegesnek tartom. Ismétli és kiterjeszti továbbá a törvény ezen vizek levezetésére is a korábbi, nevezetesen az 1840:X. törvénycikk határozatát, mely szerint senki az ármedret önhatalmilag nem változtathatja; másfelől czélja mindenkit képesíteni arra, hogy földjeit azon belvizek ártalmától, a másoknak ez által netalán okozandó károk teljes kártalanitása mellett megmentse.
A törvény főhatározata azonban a 4. §-ban foglaltatik, mely szerint nemcsak valamely terület birtokosai többségének, hanem minden egyes birtokosnak megadatik a jog hatósági engedély mellett, belvizeit másnak területén keresztül is, az illetőnek teljes kártalanitása mellett levezetni.
Az előterjesztett törvényjavaslat régibb, nevezetesen az 1807., 1836., 1840. és 1871., törvénycikkektől azon határozatával tér el, mert mindezen törvények vizszabályozási műveleteknek mások területén létesítését csak a birtokosok többségének engedik meg.
Indokolva látom azon határozatnak törvényre emelését az által, hogy, miután részint az állam feladatai közé tartozik minden egyesnek lehetővé tenni azt, hogy magát és birtokát az elemi behatások elől védelmezze; e védelem ott, hol a folyók kiöntései ellen kell irányulnia, a legtöbb esetben a mások területének igénybevétele nélkül is lehetséges, mint a saját területén emelendő védtöltések által érheti el; de a viz levezetése a műveleteknek mindig a mentesitendő birtok határain tulterjedését feltételezi.
Ezekhez csatlakozik a 9. §-ban felvett azon határozat, hogy a belvizek levezetésére már-már létesített munkák az aránylagos költségek megtéritése mellett mások által használhatók legyenek; szükségesnek mutatkozik ez, minthogy ugyanazon czélból egymás mellett két vagy több hasonczélu mű létesíttessék, és ez által a vizeket levezetőknek felesleges kiadások okoztassanak, az idegen birtokokból pedig e czélra okvetlenül megkivántatónál nagyobb terület szükségtelenül igénybe ne vétessék.
A jogosság és méltányosság vétetik fel továbbá a 10. § azon határozatában, mely szerint az egyesek által létesített vizlevezetési művek költségeihez azok, kik azokból hasznot huznak, utólag haszon aránylag hozzájárulni tartoznak. Ezen méltányos elvet az ármentesítési műveletekre vonatkozólag már az 1807. évi XVII. törvénycikk állapította volt meg; szükséges volt azt azonban azon megszoritáshoz kötni, hogy az élvezett haszon a felvállalandó tehernél nagyobb legyen.
A 11. § határozatának feladata azon mocsárok vagy más vizlepte területeknek kiszáritását könynyiteni, melyeken hasonló munkák ugy a birtokviszonyok kedvezőtlen volta, vagy az érdekelteknek kezdeményezés hiányánál fogva meg nem indithatók.
Az azon munkák engedélyezése a társulatok alakulására vonatkozólag azon határozatok lennének a vizlevezetési műveleteknél is megtartandók, melyek az 1871:XXXIX. törvénycikkben megállapittattak; miután az ott körvonalozott eljárást a gyakorlat máris szentesitette.
Végre szükséges volt az ezen törvényjavaslat alapján létesítendő munkák és a belvizek levezetésére szolgáló természetes vizfolyásnak jó karban tartására vonatkozó s a 12. 13. §-ban foglalt határozatokat is felvenni, hogy ezen munkáknak haszna és hatása hoszabb időre biztosittassék.
