1874. évi XVII. törvénycikk

a főváros pesti része telekkönyveinek átalakitásáról és kiegészitéséről * 

1. § A főváros pesti részének telekkönyvei a fenálló telekkönyvi szabályoknak megfelelőleg átalakitandók és kiegészitendők.

Az átalakitás akkép eszközlendő: hogy az azokban létező és törvény szerint még fennálló bejegyzésekből - a jelen törvényben meghatározott módon az átalános telekkönyvi szabályoknak megfelelő alaku uj telekkönyvek (betétek) képeztetnek, - a kiegészités pedig akkép: hogy a jelenlegi telekkönyvekben a tulajdonos megjelölése nélkül előforduló fekvőségeknél a tényleges tulajdonos is megállapittatik és bejegyeztetik; nemkülönben a főváros pesti részében fekvő oly ingatlanok, melyek a jelenlegi telekkönyvekbe bevezetve nincsenek, póthelyszinelés utján telekkönyveztetnek.

A) Átalakitás

2. § Az uj telekkönyveket az e végre kiküldendő bizottságok készitik el, melyek mindenike egy biróból és két segédszemélyből áll.

A bizottságok birótagjait a pesti kir. törvényszék kebeléből az elnök küldi ki, segédszemélyzetül pedig, a mennyiben az ügymenet megengedi, a törvényszék telekkönyvi segéd- és kezelő hivatalnokait, egyébként pedig külön felveendő egyéneket alkalmaz.

Ily bizottságok az elnök által annyi számban alakitandók, a mennyi a munkálat pontos és gyors keresztülvitelére szükségesnek mutatkozik.

3. § Minden ingatlanról, mely a jelenlegi telekkönyvben külön birtoktestet képez, külön betét készitendő.

A birtoklapok szerkesztésénél a jelenlegi telekkönyvek, továbbá a város által eszközlött hiteles felmérés és leirás használandók adatokul.

Az uj telekkönyvekben a város által megállapitott uj számozás alkalmazandó; azonban minden birtokrészletnél azon szám, mely alatt az a jelenlegi telekkönyvekben előfordul, s az uj felmérés szerinti térmérték, valamint az utcza, ut, tér vagy dülő neve avagy megjelölése, melyben az ingatlan fekszik, kiteendők és az azon lévő épületek - de csak általánosságban, p. o. ház, istálló, sörfőzde, gőzmalom stb. kitüntetendők.

4. § Mint tulajdonos, az vezetendő az uj telekkönyvekbe, a ki az eddigi telekkönyvekben mint ilyen van megjelölve.

A tulajdoni jogra vonatkozó s eddig nem törült bejegyzések az uj telekkönyvekbe hivatalból vezetendők át.

5. § Az uj telekkönyvek teherlapjára a jelenlegi telekkönyvekbe bejegyzett minden terhek, melyeknek törlése jogérvényesen még elrendelve nem lett, hivatalból és azon sorrendben vezetendők át, a melyben azok a jelenlegi telekkönyvekben előfordulnak.

Átvezetés tárgyát azonban csak azon terhek képezik, melyek az 1840-ik évi XX. törvénycikk alapján készült telekkönyvekbe bevezettettek. Azon szolgalmi jogok, melyek az 1840-ik év előtt vezetett és akkor bezárt szolgalmi külön könyvbe voltak bejegyezve és melyek iránt azóta ujabb telekkönyvi bejegyzés nem eszközöltetett, nem vezetendők ugyan át hivatalból, de a jogositottaknak szabadságában áll, a 8. § szerint kitüzendő határidőben az átvezetésért folyamodni, mely iránt a törvényszék ugyancsak a 8. § szerinti eljárás után határoz.

6. § Ha a jelenlegi telekkönyvekben előforduló valamely bejegyzés határozatlan vagy érthetlen, akkor a bizottság erről jelentést tesz a törvényszéknek, mely annak jogi természete és értelme iránt az illető iratokból, ha szükség, a felek meghallgatásával felvilágositást szerez és a bizottságnak a kérdéses bejegyzésnek értelme és az uj telekkönyvbe leendő miként bevezetésére nézve utasitást ad.

7. § Minden elkészitett betétbe az uj telekkönyvek hatályba lépteig elrendelt bejegyzések szintén bevezetendők.

8. § A kiküldött bizottság a fentebbi szakaszokban körülirt teendőit befejezvén s az egyes betéteket aláirásával hitelesitvén, erről a törvényszéknek jelentést tesz, mely az uj telekkönyvek, illetőleg betétek megnyitását azonnal közzéteszi, s a kibocsátandó hirdetményben egyszersmind három havi határidőt tüz ki oly felszólalások beadására, melyek az átvezetésnél netalán becsuszott hibák, kihagyások vagy a 6. § értelmében elrendelt bevezetések kiigazitását, avagy végre az 5. § végpontjában leirt szolgalmi jogok átvezetését tárgyazzák.

A törvényszék a bejelentett, s az illető uj betétnél egy külön hozzá füzött iven rendesen feljegyzendő felszólalások folytán, ha ezek netalán az átvezetésnél becsuszott tollhibákra vonatkoznak, a szükségesnek mutatkozó kijavitást hivatalból rendeli el; ha azonban a felszólalás az átvezetésnél netalán történt kihagyásra, vagy fenn nem álló tétel átvitelére, avagy a törvényszék által a 6. § folytán eszközlött értelmezésre, avagy végre az 5. §-ban emlitett szolgalmi jogok átvezetésére vonatkoznék: mind ezen esetekben a felek meghallgatása után határoz és pedig, ha kihagyás pótlása vagy már fenn nem álló tétel átvezetése forog kérdésben, akkor a régi telekkönyvek az uj telekkönyvvel való összehasonlitása után végzés által, - ha pedig a 6. §-ban emlitett, a törvényszék utasitása szerint eszközlött bejegyzés jogi természetének vagy minőségének meghatározása, vagy az 5. §-ban leirt szolgalmi jog átvezetése képezi a felszólalás, illetve folyamodás tárgyát, a mennyiben a megidézett felek között egyezség nem jönne létre, rendes jegyzőkönyvi tárgyalás után itéletileg határoz.

A végzés ellen, mely az érdekelteknek kézbesitendő, a kézhezadást követő 15 nap alatt felfolyamodással lehet élni.

Két egybehangzó végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

A rendes jegyzőkönyvi tárgyalás után hozott itélet ellen engedett felebbvitel tekintetéből az 1868-ik évi LIV. t. -czikk szabályai irányadók.

B) Kiegészités

9. § Ha a telekkönyvek fenn körülirt átalakitásánál az illető birtokosok bejelentéseiből, vagy a segéd adat gyanánt felhasználandó helyszinelési munkálatokból az derülne ki: hogy a főváros pesti részében fekvő egyes ingatlanok az eddigi telekkönyvekben egyáltalán elő nem fordulnak, ez esetben a telekkönyvek átalakitására kiküldött bizottság az ily fekvőségeket póthelyszinelés utján felveszi, a telekkönyveket azonban már a felvételnél mint végleges betéteket szerkeszti.

10. § Póthelyszinelés utján való kiegészitésnek van helye akkor is, ha a jelenlegi telekkönyvekben előforduló valamely ingatlannál a tulajdonos nincs megjelölve.

11. § A póthelyszinelésnél a törvényszéki bizottságon kivül a fővárosi képviselő-testület egy kiküldött tagjának is jelen kell lenni.

A fővárosi képviselő-testület e czélből a pesti királyi törvényszék elnökének felhivására saját kebeléből huszonnégy tagot választ, kik közül a bizottság egyet a helyszinén való felvételre mindenkor meghiv.

12. § Ezen póthelyszinelési (kiegészitési) munkálatoknak befejezéséről a törvényszék külön hirdetményt bocsát ki, melyben a telekkönyvek kiegészitése végett felvett ingatlanok a betétben előforduló megjelöléssel külön-külön kitüntetendők s az ezekre vonatkozó igények bejelentésére három havi határidő tüzendő ki.

Egyéb tekintetben a hirdetmény közzététele és tudtul adása körül, valamint a bejelentések tárgyalásánál, a telekkönyvi rendelet első részében foglalt határozatok is irányadók.

C) Általános intézkedések

13. § Mind az átalakitási, mind a kiegészitési munkálatokra nézve a hirdetmények egy időben bocsátandók ki s azokban a felszólalási határidő elmulasztásának jogkövetkezményei, és pedig az átalakitott munkálatra nézve az, hogy az átalakitásból fölmerült későbbi kiigazitások időközben jogokat szerzett 3-ik személyek jogainak sérelmére nem lesznek érvényesithetők, a kiegészitési munkálatra nézve pedig a telekkönyvi rendelet I. rész 3. §-ának 1. és 2. pontjaiban foglaltak kiteendők.

14. § Az átvezetés megtörténte a jogositott fél szóbeli kérelmére a felmutatott eredeti okiraton a telekkönyvi hivatal által bizonyitandó.

15. § Az uj telekkönyvek megnyitásával az eddig vezetett telekkönyvek berekesztendők és hatályon kivül helyezendők.

16. § A felszólalási határidők tartama alatt ugy a régi, mint az uj telekkönyvekből adatnak kivonatok. A régi telekkönyvekből adandó kivonatokra azon záradék jegyzendő, hogy a telekkönyvek már berekesztettek és hatályon kivül tétettek; az uj telekkönyvek kivonatain pedig megjegyzendő, hogy a felszólalási határidő, mely még le nem járt, mely napon telik le.

17. § A kitüzött három havi határidő alatt meginditott tárgyalások és az azokra vonatkozó beadványok és birói határozatok bélyeg- és illetékmentesek.

Ez eljárásnál felmerülő kézbesitések hites szolgák által szintén dijmentesen eszközlendők.

18. § A főváros köteles, a pestvárosi hiteles felmérés és leirás egy példányát a törvényszéknek átadni, valamint a törvényszék által ezen adatokra nézve netán kivánt felvilágositások végett egyik mérnökét kirendelni; köteles továbbá, a telekkönyvek átalakitásának a 2. § alkalmazásából felmerülő összes külön költségeit viselni, a kiegészités folytán felmerülő összes költségekhez pedig oly arányban járulni, a minőben a fennálló általános telekkönyvi szabályok szerint az ország más községei a helyszinelés költségeihez járulni tartoznak.

A most emlitett külön költségek mennyiségét és kifizetési módját - ha az iránt a főváros és a törvényszék elnöke közt nézetkülönbség merülne föl - véglegesen az igazságügyminister állapitja meg.

19. § Ezen törvény végrehajtásával az igazságügyminister bizatik meg.


  Vissza az oldal tetejére