Az 1869. évi IV. törvénycikk 7. §-a a kinevezendő biráktól jogi képzettségük kimutatására vagy a köz- és váltóügyvédi vizsgának, vagy pedig az elméleti vizsgák és három évi joggyakorlat után a gyakorlati birói vizsgálatnak letételét követeli meg.
A törvénynek ezen rendelkezése kötelességévé tette az igazságügyministeriunmak, hogy a gyakorlati birói vizsgálat szervezéséről gondoskodjék. Ezen kötelességnek a jelen javaslat előterjesztése által megfelelni annál sürgetőbb szükségnek tartom, mert azon indokok, a melyek a törvényhozást a külön gyakorlati birói vizsga elvi elfogadására birták, most az első-folyamodásu kir. biroságok szervezése folytán még inkább előtérbe léptek; az ügyvédi karnak uj rendezése pedig, a melyre vonatkozó javaslatomat szintén benyujtom, épen elkerülhetlenné teszi ezen kérdésnek törvényes szabályozását.
A külön birói vizsga felállitásának mindazon külföldi államokban, a hol az tényleg létezik, azon indok szolgált alapul, hogy egyrészről s külünösen a birói szakmára készülő jogászok elméleti tanulmányaik befejezése után azonnal a biróságok körébe vonassanak, és gyakorlati idejüket a birói teendők tanulmányozására forditsák; másrészről pedig, hogy a birói pályára való lépés a szükséges képzettség feladása nélkül nyujtott kedvezmények által is megkönnyittessék.
A törvényjavaslat az itt kifejtett szempontokból indulva ki, mig a gyakorlati birói államvizsga letételét - az ügyvédi vizsgához képest - lehetőleg megkönnyiti, szigoruan ügyel arra, hogy a birák jogi képzettsége iránt e vizsgálat a lehető legteljesebb biztosítékot nyujtsa.
A mi a javaslat szakaszait egyenkint illeti, azokra nézve a következőket kell előadnom:
A birói vizsgát a kir. táblákhoz utasítják. Ezen intézkedés mellett szól egyrészről a gyakorlat, mennyiben Erdélyben az ott fennálló gyakorlati birói vizsgák eddig is a kir. táblák előtt tétettek. De különben a birójelöltek gyakorlati képzettségének megvizsgálására nem is lehetne illetékesebb közegeket találni, mint az ország felebbviteli biróságait.
A birói vizsga letételének előfeltételeit állapítják meg, és pedig részben megegyezőleg a fent idézett 1869. évi IV. törvénycikk 7. §-ával, mennyiben a szabályszerü elméleti államvizsgák előleges letételét kivánják, - részben pedig eltérőleg, a mennyiben három helyett csak két évi joggyakorlatot követelnek meg.
A fennt idézett törvényszakasz 2. b) pontja ugyanis az utolsó elméleti vizsga letételétől számitandó három évi jogi gyakorlatot, és pedig egy évet valamely biróságnál, a más két évet pedig valamely biróságnál vagy ügyvéd mellett szab feltételül.
A jelen javaslat azonban a gyakorlati birói kiképzésre elégségesnek tart két évet, azon feltétel alatt, hogy az egészen kir. biróságnál vagy ügyészségnél töltessék, és hogy ezen idő szigoruan és kizárólag a birói kiképzésre fordittassék. Ez okból a 4. § azt rendeli, hogy a joggyakorlatba még a betegség, katonai szolgálat vagy szünidő által kiszakitott idő sem számitható be, ha egy évben hat hetet meghalad. Ez esetben ugyanis az elmulasztott időnek utólag kell pótoltatnia.
Azon intézkedésnek, hogy a birójelölt két évi joggyakorlatát csakis biróságnál vagy ügyészségnél töltheti, főczélja, hogy az illető a biróságok sokoldalu teendőinek megismerésére forditsa idejét és működésére nézve szigorubb felügyelet alatt álljon. Mellékes, azonban az igazságszolgáltatásra nézve elég fontos eredménye ezen szabálynak az is lesz, hogy általa a biróságok részére a szükséges fogalmazási segédszemélyzet biztosittatik.
Kimondja, hogy a fenntebbi feltételek alól felmentésnek helye nincs. Ezen feltételek ugyanis minimumát képezik annak, a mit a birák előleges kiképzésére kivánni lehet. Ezek alól felmentést engedni azért sem szabad, hogy a birói kar tekintélyének érdekében a birói qualification pártfogás vagy kedvezés utján való megszerzésének lehetősége is kizárassék.
A vizsga tárgyait jelöli ki és kiterjed azon szakokra, melyeknek ismerete a birói hivatás gyakorlására szükséges.
A vizsga megtartásának módját szabályozzák. A 7-ik §-ban meghatározott irásbeli vizsga biztosítja a vizsgálatnak gyakorlati irányát, a szóbeli vizsgánál megszabott nyilvánosság és egy órai időtartam pedig annak szigoruságát a részletes és kimeritő voltát. - A szigoruságot biztosítja a 8. §-nak azon intézkedése is, a mely a vizsgálóbizottság törvényes kötelességévé teszi, hogy a képesítést csak oly jelöltnek adja meg, a ki a birói tiszt önálló gyakorlatára szükséges jogi ismeretekkel és avatottsággal bir.
A bizottság által visszavetett jelöltnek az ismétlést megengedi azon feltétel alatt, hogy az legalább hat hónapig ujra joggyakorlaton legyen, és ezen idő alatt kitünő szorgalmat fejtsen ki. A másodszor is visszavetettnek az ismétlés többé meg nem engedtetik, mert az ily jelöltről feltehetni, hogy vagy szellemi képesség, vagy komoly munkakedv hiányánál fogva a birói tiszt viselésére alkalmatlan.
A képesitettnek itélt jelölt részére kiállitandó bizonyitványnak, valamint a vizsgáról felvett jegyzőkönyvnek tartalmát határozzák meg. E szakaszok rendelkezéseinek czélja az, hogy amaz okiratok minden felesleges körülmény mellőzésével csakis a szükséges adatokra szoritkozzanak. - A birói képesitésre nézve a bizonyitványban fokozatokat felállitani nem látszik czélszerünek, mert a gyakorlati birói vizsga feladata csakis azon körülmény constatálása lehet, vajon a jelölt a birói hivatal viselésére szükséges ismereteket birja-e, és annálfogva képesitett-e vagy nem?
Kimondja, hogy a birói vizsga letételeért dij nem jár, és csakis a birói oklevélre szükséges egyforintos bélyeg.
A dijak mellőzését ajánlja azon tekintet, hogy a vizsga letétele ez által is némileg megkönnyittessék.
Intézkedése, mely szerint bármely kir. tábla által kiállitott birói oklevél érvénye az egész országra kiterjed, csakis annyiból látszik szükségesnek, mert azon körülmény, hogy az ország jelenlegi két kir. táblájának területén különböző anyagi jogok uralkodnak, könnyen szolgálhatna alapul ama félreértésre, mintha a kir. táblák által kiállitott oklevelek csakis megfelelő területükön birnának hatálylyal. A dolog természetében fekszik, hogy miután a birói vizsga tárgyai kiterjednek az ország területén érvényben lévő egész joganyagra, a vizsgák alapján kiállitott oklevelek szintén az ország egész területére szóljanak.
A törvény végrehajtását az igazságügyministerre bizta.
