1874. évi XXXIII. törvénycikk indokolása

az 1848:V. törvénycikk és az erdélyi II. törvénycikk módositásáról és kiegészitéséről * 

Általános indokolás

Az országgyülési képviselők választásáról szóló 1848:V. és erdélyi II-ik törvénycikkek egyik főhiánya, hogy az előbbinek 1. és 2., az utóbbinak 3. és 4. §-aiban megállapitott jogosultság világosan meghatározva nincs, és hogy ennek folytán ezen jogosultság alkalmazása az illető törvényhatóságok központi választmányai, és az összeiró küldöttségek magyarázatától függ, melyek ezekre nésve legeltérőbb határozatokat hoztak, sőt volt eset, melyben az idézett törvényczikeknek a censusra vonatkozó intézkedései egy központi választmány által ellentétes módon alkalmaztattak.

Ezen törvény másik hiánya az, hogy a választási előkészületekre igen hosszu, négy hónapnál hosszabb idő kivántatik, mely hosszadalmas eljárás egyrészt lehetetlenné teszi, hogy az országgyülés netáni feloszlatás esetén rövid idő alatt ismét összehivassék, másrészt károsan hat az egész társadalmi rendre az által, hogy az ország ily hosszu ideig tétetvén ki a választást mozgalmak, a felmerülni szokott izgatások által a szenvedélyek annyira fokoztatnak, hogy ugy az egyesek nyugalmának megóvása, mint a rendes közigazgatás háboritlan fentartása érdekében is felette szükséges a törvény ezen hiányát mielőbb pótolni.

Harmadik lényeges hiánya továbbá az, hogy a választási eljárás azon módja által, mely szerint rendesen szenvedélyek által feligazgatott nagy tömegek gyülvén egy választási helyre, az éjszakán át is folytatott szavazás tág tért nyit visszaélések és erőszakoskodások elkövetésére.

Végre pedig az annyira elharapódzott vesztegetések, az izgatás minden nemei és egyéb visszaélések megakadályozására a fenálló törvények kellő biztositékot nem nyujtanak.

Ezen bajokon segiteni egyik főczélja az általam benyujtott törvényjavaslatnak, és pedig oly módon, hogy a választói jog alapjául meghagytam a census mindazon nemeit, melyek az 1848-ki törvények által megállapittattak, és egyedül arra szoritkoztam, hogy a fenálló törvények határozatlan és kétes értelmü rendeletei szabatosabban állapittassanak meg, és hogy a gyakorlat által feltüntetett hiányok pótoltatván, egyszersmind biztosittassék a törvény alkalmazásában szükséges egyöntetüség, különösen pedig meghatároztassék az, hogy a felállitott census különféle nemei miként igazolandók.

Szükséges volt a választói jogosultságot szabatosan körülirni már azért is, hogy a legfőbb itélőszék, mely ezen jogosultság felett végérvényesen dönteni leend hivatva, azon helyzetben legyen, hogy hozandó határozatait mindenkor a törvény világos rendeleteire alapithassa.

Lényegesen eltérnek az eddigi törvénytől a törvényjavaslatnak azon intézkedései, melyek a választók összeirására, - a megjegyzések elleni felszólamlásokra, - a választási eljárásra, és a választások körül előforduló visszaélések megakadályozására és megbüntetésére vonatkoznak.

A törvényalkotásra hivatott tényezők rég kifejezett óhajtása az, hogy a választók névjegyzéke hivatalból állittassék össze és évenként hasonló módon igazittassék ki, hogy ez által egyrészt a választók összeirása oly időben történjék, midőn a választási mozgalom a szenvedélyeket fel nem izgatja, másrészt pedig az országgyülés feloszlatása esetén az uj választások rövidebb idő alatt legyenek keresztülvihetők.

Az 1848-ik évi V. törvénycikknek a választói jog megállapitására vonatkozó rendeletei eltérőleg magyaráztatván, az összeirási lajstromok ellen tömeges felszólalások emeltettek; az ezek elintézésére vonatkozó eljárás az idézett törvénycikk 18., 19., 20. és 21. §-ban a czélnak megfelelő határozottsággal szabályozva nem lévén, a jelen törvényjavaslat a felszólamlásokra uj eljárást léptet életbe; szükséges volt tehát a törvény fentidézett szakaszait hatályon kivül helyezni. Az ezek helyébe javasolt felszólamlási eljárás a IV. fejezetben foglaltatik.

A törvényjavaslatban foglalt azon mód által, mely szerint a kerületbeli választók névjegyzéke minden nagy községben és minden körjegyzői székhelyen két héten át közszemlére kitétetik, alkalma lesz minden választónak a névjegyzéket átvizsgálni s ez ellen felszólalhatni.

Ezen felszólamlások felett első sorban a központi választmány, másod sorban a királyi curia legfőbb itélőszéki osztálya határoz.

Szükséges volt továbbá a választási cselekmény végrehajtásánál követendő eljárást gyökeresen szabályozni (mi a jelen törvényjavaslat V-ik fejezetében foglaltatik.)

Az 1848-ik évi V-ik törvénycikknek a választási eljárásra vonatkozó része nem irja körül határozott szabatossággal a választási eljárás módozatait, nem a választási elnök hatalmi és működési körét.

A törvénynek ezen hiányai mig egyrészt tág tért nyitottak az önkénynek, másrészt lényeges befolyást gyakoroltak a választás őszinteségére s közvetve magára a népképviseletre is.

Főczélja lévén e törvényjavaslatnak a választások őszinteségének és tisztaságának megőrzése, azok gyors és zavartalan lefolyásának biztositása, oda törekedtem, hogy, tekintettel az eddig felmerült tapasztalatokra, a fentidézett törvénycikk a választási eljárásra vonatkozó intézkedéseinek megfelelő átalakitását és a tapasztalt hiányok pótlását javasoljam.

Az eddigi eljárástól eltérő a jelen törvényjavaslat azon intézkedése, mely szerint azon választások érvénye felett, melyeknek törvényessége bármely tekintetben kérdésbe vétetik, a legfőbb itélőszék, mint kiküldött biróság itél.

Ezen eljárás által a képviselőháznak az 1848-ik évi V-ik törvénycikk 47-ik §-ában biztositott joga nem szüntettetik meg, hanem ennek gyakorlata a legfőbb itélőszékre ruháztatik át, mert a szabályrendelet, mely szerint a legfőbb itélőszék eljárni köteles, a képviselőház által alkottatik meg.

A legfőbb itélőszék tagjai nem lévén közvetlenül érdekelve a pártalakulás esélyei által, és nem állván a párttekintetek nyomása alatt, azok független és részrehajlatlan eljárásában kételkedni nem lehet.

Nehogy a választási elnökök, kik a választás alkalmával kiterjedt hatáskörrel vannak felruházva, a nekik adott hatalommal visszaélhessenek, szükséges törvény által kimondani a választási elnökök, valamint a szavazatszedő és összeiró küldöttség többi tagjainak felelősségét. Ezt tartalmazza a javaslat VI. fejezete.

Ugyanezen fejezet intézkedik a választások körül felmerülő visszaélések megakadályozásáról.

Tudom, hogy ezen intézkedések egy része az általános büntetőtörvénykönyvbe való, de ennek életbeléptetéséig is szükségesnek láttam a választásoknál leggyakrabban előforduló visszaélésekre szabandó büntetéseket megállapitani; tudom, hogy ezen általánosan elterjedt bajon egyszerre segiteni nem lehet, s hogy ezen csak az általános műveltség és erkölcsiség terjedése segithet gyökeresen; tudom, hogy nehéz e kérdésben eltalálni a kellő határt, hogy egyrészt a bajon segitve legyen, másrészt a választók szabadsága és véleményeik szabad nyilvánitása ne korlátoztassék; de ezen nehézség daczára is szükségesnek tartom intézkedni az iránt, hogy az annyira elharapódzott vesztegetések- és egyéb visszaéléseknek a lehetőség szerint eleje vétessék, s hogy a választási mozgalom ürügye alatt a társadalmi rend, a személy- és vagyonbiztosság, az állam alkotmánya és törvényei büntetlenül meg ne támadtassanak.

Ezen javaslat birálata alkalmával önként két kérdés lép előtérbe:

Először: miért nem nyujtott be a kormány törvényjavaslatot egy egészen uj választási törvény megalkotása iránt? és másodszor: vajjon egy egységes adócensus a Magyarország területén létező s egymástól lényegesen eltérő viszonyok közt czélszerüen alkalmazható-e?

Az első kérdésre nézve meggyőződésem az, hogy egy egészen uj s rendszeres egészet képező választási törvénynek megalkotása ez idő szerint oly akadályokba ütközik, melyeket sem a kormány, sem a törvényhozás azonnal el nem hárithat.

Nem szükség ugyanis bővebben indokolnom, hogy miszerint uj választási törvényt alkotni nem lehet, a nélkül, hogy mindenekelőtt a census ujból meg ne állapittassék, és pedig, a mennyire lehet; egy adóra fektetett egységes census: minthogy pedig összes adózási viszonyaink a közel kilátásba helyezett adóreform-törvények által átalakulásnak néznek elébe, hiányzanak azon adatok, melyek egy uj census felállitásának alapjául szolgálhatnának.

De különben is az egységes census iránti nézetek az emlitett adatok hiányában annyira eltérők, hogy épen a jelen időben, midőn a pénzügy rendezése annyira előtérbe lépett, egyáltalán nem merem remélni, hogy az ellentétes nézetek kiegyenlitése és egy uj választási törvény megalkotása még a jelen tavaszi ülésszak alatt keresztülvihető lenne; holott tagadni nem lehet, hogy a választási törvény mielőbbi módositására és kiegészitésére elkerülhetetlen szükségünk van, szükségünk van különösen arra, hogy a javasolt novelláris törvény még ez ülésszak alatt megalkottatván, a választók állandó névjegyzéke mielőbb elkészittessék.

Ezen novelláris törvény meghozatala után elrendelhető lesz azonnal a választók összeirása, az állandó névjegyzék elkészitése, mely névjegyzék érvényben maradhat mindaddig, mig az adóreform keresztülvitele után s a hivatalból eszközlendő választói összeirás alapján az uj census megállapitható lesz.

A mi a felhozott második kérdést illeti, kétségen kivül áll, hogy a választói jog alapját képező qualificatiók különböző nemei közt a czélnak minden tekintetben leginkább látszik megfelelni az egyetlen s minden honpolgárra nézve egyenlő adócensus.

Annak megitélésére, vajjon ezen egyetlen adócensus a Magyarország területén létező s egymástól lényegesen eltérő viszonyok közt czélszerüen alkalmazható-e? s vajjon az eddig fenállott választási törvényhez viszonyitva mily eredményeket szülne? szolgáljanak a következő adatok. Az összehasonlitás alapjául 10 frt adócensus vétetett, minden magasabb vagy alacsonyahb adócensus mellett még nagyobb aránytalanságok merülnek fel.

A) Magyarország Erdély nélkül.

a) A megyei és vidéki kerületekben.



A törvényhatóság neve


1872. évben összeirt választók száma
A választók száma földtehermentesitési járulékkal 10 frt egyenes államadókra fektetett census mellett

Észrevétel
1 Árva 9.726 3.059
2 Bereg 11.661 8.211
3 Borsod 18.006 13.614 A kimutatás szerint tehát ezen 11
4 Liptó 8.442 4.452 törvényhatóságban 10 frt adócensus
5 Marmaros 15.075 7.483 mellett a választók száma az 1872. évi
6 Sáros 12.932 7.883 eredményhez képest tetemesen
7 Szabolcs 15.568 10.509 megszorittatnék.
8 Szepes 13.163 8.335
9 Ugocsa 6.093 3.778
10 Kővár 7.333 3.488
11 Hajdu kerület 7.998 4.065

Ezekhez sorolandó még a következő tiz megye, ugymint: Fejér, Győr, Heves, Hont, Komárom, Szathmár, Torna, Turócz, Ung és Zemplén, melyekben a választók száma 40 frt adócensus mellett hasonlag fogy, jóllehet csekélyebb arányban.

Ellenben következő törvényhatóságokban:


A törvényhatóság neve

1872. évben összeirt választók száma
A választók száma
10 frt egyenes államadóra fektetett census mellett

Észrevétel
1 Arad 13.409 18.022
2 Bács 22.053 41.894
3 Baranya 17.509 29.023
4 Békés 3.842 11.465 10 forint adó-census mellett ezen
5 Bihar 21.398 31.484 törvényhatóságokban a választók
6 Csanád 2.831 4.124 száma az 1872. összeirás
7 Csongrád 914 1.940 eredményéhez képest tetemesen
8 Krassó 13.031 23.080 növekedik.
9 Mosony 3.574 7.027
10 Nógrád 12.130 19.622
11 Somogy 16.410 22.187
12 Sopron 14.340 19.878
13 Temes 12.674 33.009
14 Tolna 12.636 21.533
15 Torontál 18.189 29.368
16 N.-Kikinda 1.649 5.622

Ide járul még a következő öt megye: Bars, Közép-Szolnok, Vas, Zala és a Jászkunkerület, melyekben a választók száma 10 frt adócensus mellett kisebb mérvben, de hasonlag emelkednék.

Tiz törvényhatóságban pedig az eddigi választók és a 10 frt államadót fizetők száma közt lényegtelen különbség mutatkozik.

Az eredményt a magyarországi megyékre nézve összesitve, kitünik, hogy mig 1872. évben 675.615 birt választói joggal, 10 frt adócensus mellett 751.745 honpolgár nyerne választói jogosultságot.

b) A városokban


A városok neve

1872. évben összeirt választók száma
A választók száma
10 frt egyenes államadóra fektetett census mellett

Észrevétel
1 Buda 4.167 3.444
2 Czegléd 2.557 1.944
3 Debreczen 4.118 3.297 Ezen városokban 10 frt adócensus
4 Esztergom 1.928 967 mellett a választók száma kevesbedik,
5 Gyula 1.903 1.420 különösen két városban, Esztergom és
6 Jászberény 1.908 1.470 Selmeczbányán.
7 Selmecz- és Bélabánya 1.062 541
8 Zombor 2.639 2.035

Ellenben következő városokban:


A városok neve

1872. évben összeirt választók száma
A választók száma
10 frt egyenes államadóra fektetett census mellett

Észrevétel
1 Arad 2.491 10.610
2 B.-Csaba 913 2.071
3 Gyöngyös 1.797 4.538
4 H.-M.-Vásárhely 2.302 5.696
5 N.-Várad 1.079 3.396 10 frt adócensus mellett a választók
6 Pest 10.781 16.715 száma tetemesen növekedik.
7 Pozsony 3.029 8.553
8 Temesvár 1.633 3.470
9 Szeged 2.798 5.258
10 Zenta 819 1.545

Ezen felül növekedik a választók száma még a következő városokban is:

Baja, Sz.-Fejérvár, Félegyháza, Győr, Kassa, Nagybecskerek, Nagy-Kikinda, Sopron, Szabadka, Szarvas és Szentes.

A többi itt meg nem nevezett városokban lényeges külünbség nem mutatkozik.

A magyarországi városokat illetőleg az összesitett eredmény következő:

1872. évben összeirt választó 96.027, 10 frt adócensus mellett pedig 132.383 polgár lépne a választók sorába.

B. Erdély

a) Megyék, székek, vidékekben


A törvényhatóság neve

1872. évben összeirt választók száma
A választók száma
10 frt egyenes államadóra fektetett census mellett

Észrevétel
1 Aranyos szék 2.954 884
2 Csik szék 15.000 1.729 10 frt adócensus mellett a választók
3 Három szék 11.418 4.950 száma ezen székek és vidékben
4 Maros szék 11.047 2.942 tetemesen fogy.
5 Udvarhely szék 15.001 3.044
6 Naszód vidék 6.062 3.759
Ellenben következő törvényhatóságokban:
1 Alsó-Fehér megye 4.090 11.999
2 Felső-Fehér megye 880 2.639
3 Kolozs megye 3.688 8.848
4 Küküllő megye 1.894 7.830
5 Brassó vidék 3.076 8.134 Ezen törvényhatóságokban 10 frt
6 Besztercze vidék 1.303 2.638 adócensus mellett a választók száma
7 Kőhalom szék 639 2.326 tetemesen növekedik.
8 Medgyes szék 1.369 3.204
9 Szerdahely szék 201 965
10 Szeben szék 3.308 5.440
11 Ujegyház szék 270 1.092
12 Hunyadmegye 4.973 8.307

A többi megyékben, illetőleg székek és vidékekben a felvett adócensus lényegtelen különbséget eredményezne.

Az összesitett eredmény Erdélyre nézve a városok nélkül a küvetkező:

1872. évben összeirt választó 109.996, 10 forint adócensus mellett pedig 109.935 polgár nyer választói jogot.

b) Az erdélyi városokban.


A város neve

1872. évben összeirt választók száma
A választók száma
10 frt egyenes államadóra fektetett census mellett

Észrevétel
1 Abrudbánya 598 158
2 Bereczk 589 121
3 Csikszereda 225 48
4 Erzsébetváros 275 130
5 Gyulafehérvár 693 540
6 Hátszeg 420 153
7 Illyefalva 237 125
8 Kézdivásárhely 792 203
9 Kolozs 568 143
10 Kolozsvár 2.319 1.851 10 frt adócensus mellett a választók
11 Marosvásárhely 1.193 894 száma ezen városokban jelentékeny
12 Oláhfalu 623 17 mérvben alábbszáll.
13 Szamosujvár 293 266
14 Sepsi-Szt-György 388 260
15 Szék 595 67
16 Székelyudvarhely 652 312
17 Vajdahunyad 346 106
18 Vizakna 499 270

Az erdélyi városokra nézve az összesitett eredmény ez: az 1872-ik évben összeirt választók 11.419, 10 frt adócensus mellett pedig 5.664 polgár nyer választói jogot.

Az összes eredmény Magyarország- és Erdélyre nézve következő:


1872. évben összeirt választók száma
A választók száma
10 frt egyenes államadóra fektetett census mellett
Magyarország 768.642 884.128
Erdély 121.415 115.599
Főösszeg 890.057 999.727

A fentebbi adatokból következő kétségbevonhatlan következtetések folynak:

A fentebbi adatokból következő kétségbevonhatatlan következtetések folynak:

Az egy és ugyanazon adóalapra fektetett választói jog, tekintettel az 1872-iki összeirás eredményére, nemcsak nagy mérvü és lényeges eltérést szül átalán a választók számára nézve, hanem tetemesen megváltoztatja a különböző megyékben a volt választók, valamint az egyes megyék lakossága és választói közt eddig fennállott számarányt is, nevezetesen:

1. Ha kizárólag 10 frt egyenes államadó állapittatnék meg a választói jogosultság alapjául, ez esetben Magyarország 11 megyéjében, (Erdélyt ide nem számitva) a választók száma tetemesen, és pedig annyira alább szállana, hogy ezek közt:

Árva megyében, hol 1872-ben 9.726 választó iratott össze, csak 3.059

Liptó megyében, hol 1872-ben 8.442 választó iratott össze, csak 4.452

Marmaros megyében, hol 1872-ben 15.075 választó iratott össze, csak 7,483

Ugocsa megyében, hol 1872-ben 6.093 választó iratott össze, csak 3.778

polgár birna jogosultsággal.

Ugyanez esetben 16 tövényhatóságban, a választók száma oly mérvben növekednék, hogy többek közt:

Bács megyében, hol 1872. évben 22.053 választó iratott össze 41.897

Békés megyében, hol 1872. évben 3.842 választó iratott össze 11.465

Csongrád megyében, hol 1872. évben 914 választó iratott össze 1.940

Temes megyében, hol 1872. évben 12.674 választó iratott össze 33.009

polgár lépne a választók sorába.

Általán véve, ezen alapon a választók száma 21 megyében kevesbednék, 21 megyében gyarapodnék, 10 megyében pedig lényegtelen eltérést mutatna fel.

2. Az egy és ugyanazon adócensusra fektetett választói jogosultság mellett lényegesen s teljesen megforditott viszonybun alakulna át a népesség és a választók közötti számarány is, mint az a következő táblázatból kiviláglik:


A törvényhatóság neve

A lakosság száma
1872. év összeirt választók száma A lakosság
%-ban kifejezve
A választók száma 10 frt adócensus mellett A lakosság
%-ban kifejezve
Árva 82.364 9.726 11.8 3.059 3.6
Liptó 79.273 8.442 10.5 4.452 5.5
Marmaros 220.506 15.075 6.8 7.483 3.3
Bereg 159.223 11.661 7.3 8.211 5.2
Ellenben
Bács-Bodrog 438.350 22.053 5.0 41.897 9.5
Békés 116.219 3.842 3.3 11.465 9.8
Temes 302.856 12.674 4.1 33.009 10.8
Tolna 220.740 12.636 5.7 24.020 10.7

3. Az önálló követküldési joggal felruházott 49 magyarországi város közt csak 8 városban kevesbedik a választók száma 10 frt adócensus mellett, s ezek közt is csupán Esztergom és Selmecz városokban észlelhető lényeges különbség.

Tiz városban ellenben oly aránytalan mérvben nüvekszik, hogy például:

Arad városban, hol 1872-ben 2.491 választó iratott össze 10.610

Gyöngyös városban, hol 1872-ben 1.797 választó iratott össze 4.538

Pozsony városban, hol 1872-ben 3.029 választó iratott össze 8.553

Zenta városban, hol 1872-ben 819 választó iratott össze 1.545

honpolgár lépne a választók sorompóiba.

4. Az erdélyi törvényhatóságoknál, jelesül:

Fogaras vidéken és az 5 székely székben a választók száma tetemesen apad, ezen törvényhatóságokban ugyanis, hol a régi jog érvényben tartása mellett 1872. évben 55.420 választó volt, 10 frt adócensus mellett csak 13.549, - 8 frt 57 kr mellett pedig csak 9.022 polgár tartoznék a választóképesek közé.

A többi törvényhatóságokban, nevezetesen 5 megyében, 3 vidékben és 5 szászszékben a választók száma tetemesen növekedik.

Hét törvényhatóságban lényegtelen a különbség.

Ezen számadatok nem hagynak fenn kételyt az iránt, hogy Magyarországban a fennálló viszonyok közt az egyetlen adócensus minden gyakorlati előnyei mellett nem alkalmazható, a nélkül hogy az eddigi jogosultak irányában és az ország egyes vidékei közt lényeges aránytalanságokat ne eredményezzen.

A választási törvénynyel szoros összeköttetésben áll az összeférhetetlenség iránti törvény, ezt azért nem foglaltam be a jelen javaslatba, mert a tisztelt képviselőház az összeférhetetlenség kérdésében külön bizottságot küldött ki, mely munkálatának eredményét legközelebb nyujtandja be. A kormány tehát e javaslat iránti nézeteinek előterjesztését azon időre tartja fenn, ha az a tisztelt képviselőházhoz benyujtatott.

Hasonlókép nem terjeszkedtem ki az 1848:V. törvénycikk alapján fennálló választó-kerületek megváltoztatására, s e tekintetben egyelőre fenntartandónak vélem ugy az idézett törvény intézkedéseit, valamint a törvényhatóságoknak a kerületek felosztására vonatkozó határozatait, és pedig annyival inkább, mivel az I. alatt mellékelt kimutatás szerint nagyobb aránytalanságok a népesség és a képviselők számaránya közt főleg csak Erdélyben fordulnak elő; Magyarország többi részeiben ily aránytalanság alig észlelhető; kivételt e tekintetben csak Budapest képez, hol a népesség 1848. óta tetemesen növekedett, és a határőrvidék, melyre nézve különben az 1873:XXVII. törvénycikk 18-ik §-ban fentartatott, hogy a választókerületek általános szabályozása alkalmával ezen részek arányosabb képviseltetése iránt intézkedés fog történni.

Miként a mellékelt I. kimutatásból kitünik, Magyarország egyéb részeiben 33.292 lélekre, ellenben Erdélyben 28.023 lélekre esik egy képviselő, s ebből kitünik, hogy Erdély Magyarország többi részeihez hasonlitva, nagyobb arányban van képviselve.

Minthogy általában szükségesnek látom, hogy a törvényhozás annak idején a választókerületek uj felosztása, sőt meggyőződésem szerint egyszersmind a választókerületek számának leszállitása iránt is intézkedjék, nem akartam egyelőre ezen egyes aránytalanságok orvoslása iránt előterjesztést tenni s helyesebbnek tartom, ha ezen aránytalanságok megszüntetése azon időre marad, a midőn a törvényhozás a választó-kerületek iránt általában határozni fog, mit helyesebben is lehet tenni akkor, ha a választóknak hivatalból eszközlendő első összeirása készen lesz, mert csak akkor lehet a kerületek alakitásánál nem csak a népességet, hanem egyszersmind a választók számát is figyelembe venni.

Ezen kérdésben a törvényjavaslat 79. §-ában csupán arra szoritkoztam, hogy Erdélyre nézve is terjesztessék ki a törvény azon intézkedése, mely szerint minden képviselő választására egy külön választó-kerület alakitandó, mire nézve, ha ezen § a törvényhozás által elfogadtatik, szükséges leend ujabb törvényjavaslatot terjeszteni a törvényhozás elé. Ezen intézkedés az által is indokolva van, mert az 1848:V. törvénycikk 5-ik §-sa Erdélyre nézve az 1868:XLIII. törvénycikk által már módosittatott.

Az erre nézve beterjesztendő ujabb törvényjavaslat elkészitésénél figyelmet lehet majd forditani arra, hogy megszüntettessenek azon legkirivóbb aránytalanságok, melyek szerint egy csekély lakossággal biró város annyi képviselőt küld, mint egy 100.000 lélek népességet meghaladó vármegye.

Ezen intézkedést azonban egy külön törvényjavaslatnak tartom fenn, s ezt annyival inkább vélem külön beterjeszthetni, mivel a jelen javaslat 84. § intézkedik az iránt, hogy a választók névjegyzéke addig is összeállittathassék, a nélkül, hogy ez a kerületek netaláni változtatását nehezitené.

Hogy a tisztelt képviselőház megközelitőleg tájékozást nyerjen az iránt, hogy a jelen törvényjavaslatnak mily következményei lesznek a választók számarányára, különös tekintettel az eddigi választókra, összeállitottam és mellékelem az erre vonatkozó kimutatásokat.

Az I. alatt mellékelt kimutatás előtünteti:

a) a népesség számát és az erre eső képviselők számát törvényhatóságonként, melynek végeredménye az, hogy mig Erdélyben 28.023 lélekre, a polgárositott határőrvidéken 108.749 lélekre, addig az ország többi részeiben 33.292 lélekre esik egy képviselő;

b) az egyes választó-kerületek népességét összehasonlitva az 1865., 1869. és 1872. évben összeirt választók számával, melynek végeredménye, hogy

1865-ben összeiratott Erdély nélkül 719.049 választó, vagyis a lakosság 6.46 százaléka.

1869-ben összeiratott Erdélylyel együtt 902.273 választó, vagyis a lakosság 6.82 százaléka.

1872-ben összeiratott Erdélylyel együtt 890.057 választó, vagyis a lakosság 6.73 százaléka.

(Az erdélyi adatok 1865-ről pontosan összeállitva nincsenek.)

Minthogy pedig az ország összes lakosságából a hivatalos statistikai összeirás szerint a 20 éves életkort meghaladó férfiak száma 4,250.000 tesz, e szerint ezeknek 21.15 százaléka, vagyis körülbelől minden ötödik férfi birt az eddigi gyakorlat szerint választói joggal.

A II. % mellékelt kimutatás előtünteti az összeirt választók számát a census különböző nemei szerint, megjegyezvén, hogy az 1865. évről a pontos adatok nem levén meg minden kerületről, ezen évről a kimutatás több rovata betöltetlen.

Lényeges különbséget okozván az, vajjon az összeirás hivatalból eszközöltetett-e, miként ez több helyen most is gyakorlatban volt, vagy pedig csak a jelentkezők irattak össze; továbbá volt-e több képviselőjelölt, vagy nem, ezen két körülmény a kimutatásokon elő van tüntetve.

A III. % a. kimutatás pedig az 1872-ik évről összesitve tünteti elő a választók számát, a különböző jogosultságok szerint, - melynek végeredménye az, hogy 1872-ben Magyarország választókerületeiben Erdély nélkül földbirtok alapján összeiratott 509.991 választó, vagyis az összes választók 66.3 százaléka.

Kézművesség alapján 41.198 7.5 százalék.
gyáripar alapján 539
kereskedés alapján 15.919
jövedelem alapján 69.664 9.6 százalék.
értelmiségalapján 44.165 4.9 százalék.
régi jog alapján 88.025 11.4 százalék.

Az erdélyi választókerületekben, melyek külön azért mutattatnak ki, mivel az eredmény nagyban eltérő:

Földbirtokos alapján összeiratott 14.566 választó, vagyis az összes választók 12%-a.
Kézművessék alapján összeiratott 2.575 választó, vagyis az összes választók 2.4%-a.
Gyár-ipar alapján összeiratott 13 választó, vagyis az összes választók 2.4%-a.
Kereskedés alapján összeiratott 387 választó, vagyis az összes választók 2.4%-a.
Jövedelem alapján összeiratott 3.216 választó, vagyis az összes választók 2.6%-a.
Értelmiség alapján összeiratott 1.880 választó, vagyis az összes választók 1.2%-a.
Földbirtokos alapján összeiratott 14.566 választó, vagyis az összes választók 12%-a.
Régi jog alapján összeiratott 80.896 választó, vagyis az összes választók 66.6%-a.
Adó alapján összeiratott 14.592 választó, vagyis az összes választók 12%-a.
Füstök száma után összeiratott 3.290 választó, vagyis az összes választók 2.7%-a.

A IV. % alatti kimutatásban összehasonlittatik az 1872-ben összeirt választók száma a bizonyos adóösszeget fizető honpolgárok számával, és pedig földtehermentesitési járulék nélkül 6 forinttól (mely összeg földtehermentesitési járulékkal együtt 8 forint 57 krajczárt tesz) 10 forintig szintén földtehermentesitési járulék nélkül; (vagyis azzal együtt 14 forint 28 krajczár), mely összehasonlitásból kitünik, hogy a földtehermentesitési járulékkal együtt számitott 10 forint államadót fizetők összes száma áll legközelebb az eddig összeirt választók számával; mert az 1872-ben összeirt választók száma 890.057 volt, a 10 forint adót fizetők száma pedig 999.727. Az egyes törvényhatóságokban és választó-kerületekben, miként ez az indokolásban fentebb ki van mutatva, lényeges eltérések fordulnak elő.

Az V. % alatt mellékelt kimutatásban összehasonlittatnak:

a) a szabad királyi és rendezett tanácsu városokban 1872-ben kézmű, gyár-ipar és kereskedés alapján összeirt választók száma azon városi kézművesek, gyárosok és kereskedők számával, kik 10 forint adót fizetnek, mely kimutatás szerint e czimen eddig 19.299 választó volt összeirva, ezentul pedig 40.719 választó leend;

b) a kézmű, gyár-ipar és kereskedés alapján 1872-ben falusi községekben összeirt választók száma összehasonlitva az ily községekben kézmüipar, gyár és kereskedés után 6 forint jövedelemadót fizető honpolgárok számával.

Ezen kimutatás szerint e czimen választó volt eddig 38.357, 6 forint jövedelemadó alapján pedig lenne 69.805.

Ezen kimutatásban azért irattak össze a 6 forint jövedelemadót fizető iparosok és kereskedők, mert e kimutatás az 1873:VII. törvénycikk életbeléptetése előtt készült, s e szerint az 5 forint ilynemü adót fizető iparosok, kereskedők száma előreláthatólag még szaporodni fog.

Az e két czimen észlelt tetemes szaporodást előidézi részben azon körülmény is, hogy eddig legtöbb helyen a választók személyes jelentkezése kivántatott.

A VI. % kimutatásban elő van tüntetve azon állami és törvényhatósági tisztviseIők száma, kik 500, 600, 700 és 800 forint fizetést huznak.

Ezek közül a jelen javaslat szerint azok nyernek választói jogot, kik 700 forint fizetést huznak, vagyis összesen 9236 állami, és 3153 törvényhatósági tisztviselő.

A VII. % kimutatásban tájékozásul összehasonlittatik törvényhatóságonként az 1871-iki választók száma a 20 éves kort meghaladott férfiakkal, kik olvasni és irni tudnak, mely összehasonlitás végeredménye szerint 1872-ben összeirt választó volt 890.057, irni és olvasni tudó legalább 20 éves férfi pedig van 1,432.295; az egyes törvényhatóságoknál azonban a fentjelzett két összeg összehasonlitásánál lényeges különbség mutatkozik.

Ezen törvényjavaslat 41. §-a szerint a belügyministeri rendelet keltétől, melylyel az áltanos képviselő választásokra határidő tüzetik ki, a választások országszerte 24 nap alatt befejezendők. Ezen intézkedés szerint, ha például a belügyministeri rendelet julius 1-jén kelt, a belügyminister a választások megtartására a julius 15. és julius 14-ike közt eső 10 napot tüzheti ki a választás megtartására; ezen határidőt még ennél is rövidebbre tüzni nem lehet, mert a törvényhatóságokban közgyülésileg ki kell hirdetni a királyi meghivót, mely közgyülés összehivására legalább nyolcz napi időköz szükséges.

A közgyülés a választás megkezdésének határnapját a fent jelzett 10 nap bármelyikére tüzheti ki, ugy azonban, hogy ha van a hatóság területén kerület, melyben a választás a választók száma szerint 3 nap tartand, a választás megkezdése legkésőbb julius 22-re tüzendő ki, hogy a választás a minister által kitüzött véghatárnap lejárta előtt be legyen fejezve.

Ezen eljárás mellett, ha julius 1-jén rendeltetnek el az uj választások, az országgyülés augusstus 1-re, tehát egy hónap alatt összehivható.

A választók névjegyzékének évenkénti kiigazitására ezen törvényjavaslat szerint a következő határnapok állapittatnak meg.

Minden év julius havában a központi választmány megteszi az összeirás eszközlésére szükséges intézkedéseket. Augusztus havában az összeiró küldöttségek működnek; és pedig kötelesek minden nagy községben és minden körjegyző székhelyén megjelenni, s munkálkodásuk eredményét augusztus 31-ig a központi választmánynak bemutatni. (26. §)

Szeptember 1-től 21-ig a központi választmány tárgyalja a bemutatott kimutatásokat, szükség esetén pótolja a hiányokat, ezen hó 21-re minden választó-kerületbeli névsor a kerület minden nagy községének és minden körjegyzőségnek megküldendő. (28. §)

Szeptember 21-tő 30-ig fogadtatnak el a kérvények (38. §), október 1-től 5-ig az ezekre tett ellenészrevételek melyek a központi választmányhoz azonnal beküldendők.

Október 5-től 31-ig a központi választmány határoz a beadott felszólamlások felett, ugy, hogy az első ülést követő 20 nap alatt ezen eljárását befejezni, és a felterjesztendő iratokat a legfőbb itélőszékhez felküldeni köteles. (30. §)

November 1-től deczember 15-ig a legfőbb itélőszék határoz a hozzá felterjesztett ügyekben, honnan a határozatok a központi választmánynak visszaküldetvén, deczember 30-ig ezek által a választóknak jövő évre érvényes névsora véglegesen összeállitandó. (39. §)

A névsor évenkénti kiigazitása a fent kitett határidők megtartása mellett szintén minden akadály nélkül foganatositható; hogy azonban a jogosult választók névjegyzéke mindenkor az év vége előtt összeállitható legyen, szükséges volt a fent kitett határidőket tüzetesen megállapitani. Az 1848. V. és erdélyi II. törvénycikkek mindazon intézkedései, melyek ezen javaslat által nem módosittatnak, teljes épségükben fentartatnak. - Elismerem azon nehézséget, mely a törvény alkalmazásánál előforduland az által, hogy ezen törvényjavaslat csakis kiegészitője lévén az idézett törvényeknek, - a kettő együtt leend figyelembe veendő, de épen ezen okból megtartottam a jelen törvényjavaslatban azon sorrendet, mely az 1848:V. törvénycikkben követtetett, mi által az összehasonlitás könnyitve lesz.

Ezen nehézség különben természetes következménye a novelláris törvényeknek, mely tisztán alaki nehézségen részint a gyakorlat segitend, részint, ha szükségesnek mutatkoznék, e nehézségen könnyitve leend az által, ha a régi és az uj törvénynek egymást kiegészitő szakaszai a közhasználatra egy kiadásban nyomatnak ki.

I. FEJEZET

A választói jog igazolása

Az 1. §-hoz

Ezen § az 1848 előtt fenállott kiváltságos osztályok választói jogát jövőre határozottan eltörli, s azt csak kivételkép hagyja meg azon egyéneknek, kik az 1865. évtől az 1872. évig a választók névjegyzékébe felvétettek. Ezen kivétel természetesen csak az illetők saját személyre vonatkozik.

Ezen intézkedés megegyez az 1848. évi törvényhozás szellemével, és véget vet azon ellentétes gyakorlatnak, mely a régi jogosultak beirásánál a magyarországi és erdélyi választási törvénynek idevonatkozó határozatainak különböző magyarázata folytán kifejlődött.

Igy több központi választmány a régi jog alapján a választói jogosultságot általa minden 20 éves nemesre terjesztette ki; más megye és város e jogosultságot azon feltételhez kötötte, ha az illető ezen jogának előző gyakorlatát képes kimutatni.

Némely törvényhatóság ugy intézkedett, hogy a régi jog alapján csak azon nemes lehet választó, ki 1848-ban a 20 éves életkort elérte, és 1869-ben is összeirva volt;

vagy ezen jogosultság kizárólag az 1848. évi,

vagy pedig csupán az 1869. évi gyakorlathoz köttetett.

Egy város ezen nemesi kiváltságot végleg megszüntette;

ellenben egy megye központi válssztmánya a nemesi osztályhoz tartozó 18 és 19 éves ifjakat is választói joggal ruházta fel. A törvény ily különböző magyarázatának véget vetni mindenesetre szükséges.

Különben az ezen §-ban kimondott elvnek következményeként a III. fejezet 23. §-ban azon intézkedés javasoltatik, hogy a régi jog alapján csupán azok vétessenek fel a névjegyzékbe, kik más alapon választói jogosultsággal nem birnak.

Ezen intézkedés nélkül a választók hivatalból készitendő névjegyzéke nem szolgálna biztos alapul a jövendőre életbeléptetendő census megállapitására, mert Erdélyben például az 1872-diki összeirásnál a választók 2/3 része iratott be a régi jog alapján, pedig ezeknek egy nagy része a felállitott qualificatiok más nemével is bir.

Ezen intézkedés által senkinek joga nem csonkittatik, és a régi jogra alapitott census csak mint átmeneti intézkedés maradván fenn, az ez alapon felvettek száma évről-évre csökkenni fog.

A 2. §-hoz

Ezen § elsű bekezdésében a szabad királyi és rendezett tanácsu városokban azért vétetett a választói jog igazolási módjául 16 forint tiszta házbér jövedelem, mert ezen jövedelem felel meg az 1848. V. törvénycikk 2. § a) pontjában, és az erdélyi II. törvénycikk 3. § a) pontjában előirt 300 pfrt, vagyis osztr. ért. 315 frt házértéknek.

Az 1868:XXII. törvénycikk értelmében házosztály-adó alá felvett házak közül a fenemlitett házbér-adóval megrótt házakkal leginkább arányban állanak azon házak, melyek ezen törvénycikk alapján a III. osztályba soroztattak mert a fentebbiekhez hasonlitva, a II-ik osztályba felvett házak értéke és adója felette csekély, a IV-ik osztályba felvett házaké pedig magas volna.

Szükségesnek látom itt megjegyezni a következőket:

1-ör. Ezen 16 forint tiszta házbér-jövedelem után házbér-adó fejében az 1868:XXII. törvénycikk 7. § szerint:

a) Budapesten 24%-al 3 forint 84 krajczár adó fizetendő;

b) más városokban, melyekben csak házbér-adó fizettetik, 20%-al számitva 3 frt 20 kr; (ezen adó-kulcs alá eső városok kimutatása a melléklet VIII. % kimutatása 1. részében foglaltatik), a többi városokban, melyekben házbér- és házosztály-adó vegyesen fizettetik, 16%-kal számitva 2 frt 56 krra rug a házbér-jövedelem után fizetendő adó.

2-or. Házosztály-adó az idézett törvénycikk 11. § értelmében azon városokban, melyekben a lakrészek 1/3-a bérbe van adva, a III. osztályba felvett ház három lakrésze után 4 frt 50 kr, ha nyitott helyiséggel bir, 6 frt adó fizettetik.

Az ezen osztályba eső városok a VIII. % alatt mellékelt kimutatás 2-ik részében foglaltatnak.

Ott, hol a lakrészek 1/3-a nincs bérbe adva, a fentidézett törvénycikk 10. § értelmében a III. osztályba felvett háztól 3 frt adó fizettetik.

A VIII. % alatt csatolt kimutatás 3-ik részében vannak előtüntetve azon városok, melyekben ezen házosztály-adó van kivetve.

A második bekezdésben azért vétetik 16 frt földbirtok utáni tiszta jövedelem a választói jog alapjául, mert ezen összeg felel meg leginkább a régi törvényben osztrák értékü 315 frt földértéknek, valamint a házbér alapján fentebb ugyanezen összeggel felvétetni tervezett 16 forint tiszta jövedelemnek.

Ezen 16 forintnyi tiszta jövedelem után 29.76 száztólival számitva 5 frt osztrák értékü, Erdélyben pedig 22 száztólival számitva 3 frt 70 kr osztr. ért. adó esik.

Igazságos és méltányos azon eljárás, mely szerint a házak és a földbirtok értéke vagy jövedelme ugy számittatik akkor, midőn a politikai jogosultság alapjául szolgál, mint mikor arra a közterhek rovatnak ki.

Ezenfelül a választói jogosultság igazolása ezen eljárás mellett legkönnyebb és legegyszerübb módon történhetik meg.

A polgárositott határőrvidéken az ott fenálló adótörvények szerint eddigelé sem házbér-adó sem házosztály-adó nem létezvén, ezek helyett ott a házak értéke után kivetett ház-adó volt alkalmazásban; és pedig egy 315 frt értékü ház után fizettetik törzs-adó 2 frt 45 kr, ezután fizetendő hadipótlék 1.83 3/4, összesen 4 frt 28 3/4 kr osztrák értékü.

A volt határőrvidéken törvényhatósági joggal felruházott városok Fehértemplom, Karansebes és Pancsova, rendezett tanácsu város pedig egy sincs.

Fehértemplom városban jelenleg is már a magyarországi adótörvények vannak érvényben, Karansebes a polgárositás előtt sem birt rendezett tanácscsal, és igy csak Pancsova jön szóba.

És pedig azon kérdés merül fel: szükséges-e ezen városra nézve külön intézkedni a törvényben?

Minthogy pedig ezen városban is mielőbb a Magyarország többi részeiben alkalmazott adótörvények fognak életbelépni, annál kevésbé, mivel ha ez a legelső összeirás elkészitéseig nem is történnék meg, az 1848-iki törvény alkalmazása, mely szerint a 315 forint értékü ház ad választói jogot, ott semmi nehézséggel nem jár, mert a házak értéke szolgál egyszersmind a kivetett adó alapjául, és ily minden további magyarázat nélkül alkalmazható; nem láttam tehát szükségesnek ez iránt külön intézkedést venni fel a törvénybe.

A 3. §-hoz

Habár az 1871. évi LIII. törvénycikk 55. §-a értelmében az urbéri telkek eldarabolása megengedtetett, nem lehet feltenni, hogy ezen eldarabolás már mindenütt foganatosittatott, vagy foganatositása a közel jövőben már várható lenne. A választói jogosultság ezen alapját tehát a jövőre nézve is fentartani nem jár nehézséggel. De másrészt épen mert az eldarabolás tilalma megszünt, szükséges volt ezen kelléket egy más feltétellel pótolni, mely tekintettel az ország különböző vidékeire, az 1/4 urbéri telket hasonértékben legigazságosabban helyettesiti.

Ezen feltétel nem lehetett egyéb, mint az adónak oly mennyisége, a mennyi ugyanazon községben, vagy ha ott urbériség nem létezett, a szomszéd községben legkevésbé megrótt eddigi urbéri értelemben vett teljes 1/4 telek után fizettetik.

Szükséges volt azonban ezen §-ban intézkedni a polgárositott határőrvidék iránt, valamint Kraszna, Zaránd, Közép-Szolnok megyék, Kővár vidéke és a Jászkun és Hajdu kerületek iránt, melyekben az 1848-ki törvény ezen rendelkezése nem alkalmazható.

A volt határőrvidéken legméltányosabbnak mutatkozott ugyanazon kiterjedésü földbirtokot venni a választói jog alapjául, mely azon megyékben ad választói jogot, melyekhez annak részei csatoltattak.

Bács vármegyében az 1836:V. törvénycikkben foglalt osztályzat szerint a legkisebb 1/4 urbéri telek állománya belsőség, szántóföld és rétben 13 3/4 (1200 négyszögöles) holdból áll. Temes, Torontál és Krassó vármegyékben pedig 11 (1600 négyszögöles) holdból áll; minthogy azonban ugyanezen törvény értelmében Temes, Torontal és Krassó megyéknél a fent kitett mennyiségben 1 hold közlegelő is foglaltatik, ezen megyékben 1/4 telek állománya belsőség, szántóföld és rét 10 (1600 négyszögöles holdból áll.

Nehogy a volt határőrvidékhez tartozott részekben különböző legyen a választói jog elnyerésére szükséges földbirtok mennyisége, a Bács megyéhez csatolt részre is alkalmazandónak véltem azon földbirtok-minimumot, mely a volt határőrvidék többi részeiben legméltányosabban alkalmazható, s ez oknál fogva a polgárositott határőrvidék valamennyi részeire, Szörény vármegyét is befoglalva, 1/4 telki állománynak megfelelő birtok gyanánt tiz 1600 négyszögöles hold vétetett.

Közép-Szolnok, Kraszna, Zaránd vármegyékben, Kővár vidékén, továbbá a Jászkun és Hajdu kerületekben az urbéri telek állománya megállapitva nem lévén, igazságos és méltányosnak mutatkozott, hogy ezen törvényhatóságokban oly mennyiségü föld vétessék alapul, mely a szomszéd törvényhatóságok osztályzatához legközelebb áll; és pedig a szomszéd Pest, Heves és Szatmár megyéket véve alapul, 8 (1200 négyszögöles) hold művelés alatt lévő föld.

Közép-Szolnok, Kraszna, Zaránd megyékben és Kővár vidéken eddig a választási jog alapjául megkivántató földbirtok minimuma közgyülési határozatok által volt megállapitva.

A 4. §-hoz

Az 1848:V. törvénycikkben 2. § b. és az erdélyi II. törvénycikk 3. § b) pontjában az iparosok, kereskedők, gyárosok választói jogosultságára nézve megállapitott kellék nem eléggé határozott; mert méltán támadhatott számos kétely az iránt, hogy egy segéddel való folytonos dolgozás mily időtartamra szoritkozik.

Kellett tehát oly biztos módot kijelölni, mely szerint a választói jognak ezen alapja is meghatározható legyen, és e czélra legegyszerübb és legigazságosabb módnak mutatkozott az illetők jövedelmi adójának, mint haszonhajtó foglalkozás mérlegének, alapul vétele.

Itt azonban különbséget kellett tenni a fennálló adótörvények szerint a városi és falusi községek közütt, és ezen különbségnek eredménye az, hogy a városokban 10 frt o. é. nagy és kis községekben pedig 5 frt jövedelemadónak igazolására állapittatik a választói jogosultság.

Az 1868-ik évi XXVI. törvénycikk 14. § szerint a kereskedők, iparüzők, az évi lakbér 15-20%-a és azonfelűl üzleti helyiségeik bérének 5%-át fizetik jövedelmi adó fejében; arra tehát, hogy az illetők 10 frt adót fizessenek, 66 frt 62 2/3 kr. lakbér mint legmagasabb és 40 frt o. é. mint legalacsonyabb lakbér kivántatik.

A lakbérnek ezen csekély összeg összehasonlitva a városokban ez idő szerint fizetni szokott házbérekkel, eléggé indokolja az itt megállapitott adócensus csekélységét, annál is inkább, mert a jövedelmi adóba a személyes kereseti adó is betudatik.

A V. % alatti kimutatás előtűnteti azon különbözetet, mely az 1872-ik évben kézmű, gyár vagy kereskedés alapján a városokban összeirt választók száma között, és azon kézművesek, gyárosok vagy kereskedők száma között létezik, kik jövedelemadó fejében 10 frtot fizetnek, és igy ezen törvényjavaslat értelmében a választók névjegyzékébe fel fognak vétetni.

Az előbbiek száma 19.299, az utóbbiak száma pedig 40.719, és igy a szaporodás 21.420 választó.

Nagy és kis községekben az 1873. évi VII. törvénycikk 4. § d) pontja szerint kézműiparnál, ha segédmunkás nélkül önállólag üzetik, 3 frttól 6 frtig és azonkivül minden segédmunkás után 2 frttól 3 frtnyi jövedelmi adó fizettetik.

A falusi kézműiparosoknál tehát e javaslatban a jövedelemadó minimál tétele vétetett fel.

A VI. alatt mellékelt kimutatásban viszonyittatik a kézműgyár, vagy kereskedés alapjan a falusi községekben 1872-ik évben összeirt választók száma oly falusi községbeli kézművesek, gyárosok és iparosok számához, kik jövedelemadó fejében 6 frtot fizetnek.

E kimutatás eredménye az, hogy ily választók 1872-ben 38.357 számmal irattak össze, 6 frt jövedelemadót pedig ez osztályhoz tartozó 69.805 honpolgár fizet. A szaporodás tehát még 6 frt jövedelemadó mellett is 31,448 választót tenne.

Minthogy pedig a jelen törvényjavaslatban a kézművesek, gyárosok és iparosoktól nem 6, hanem 5 frt jövedelemadó kivántatik, a honpolgárok ezen osztályánál a választók száma, miként ezt az általános indokolásban előterjesztettem, még inkább növekedni fog.

Az 5. §-hoz

E §-ban foglalt intézkedés a régi törvény illető pontjával teljes összhangzásban áll, mert a tőkéből eredő o. é. 105 frt évenkénti állandó és biztos jövedelemnek az 1868. évi XXVI. törvénycikk szerint 10%-al számitva 10 frt 50 kr. adótétel felel meg.

A 6. §-hoz

Az 1848. erdélyi II. törvénycikk 4. § c) pontja szerint választói joggal birnak azok, kik a fejpénzen felül 8 pengő forint adót fizetnek.

Az 1848 óta minden választást megelőzőleg kiadott ministeri és kormányszéki rendeletek alapján, az eddigi gyakorlat szerint a törvény által megállapitott 8 pengő forint adóba nem számittatott be sem a fejpénz, sem a földtehermentesitési pótlék, 8 pengő forintnak megfelel 8 forint 40 kr. oszt. ért.

A fejpénzadó az 1868:XXXIV. törvénycikk 2. §-ának intézkedése által megszüntettetvén, helyébe személyes kereseti adó hozatott be; szükséges volt tehát ezen §-ban meghatározott választói jog alapjának eme változtatását a törvényben megjelölni.

Minthogy pedig ezen törvény egyik lényeges feladata, hogy az 1848-diki törvények által megállapitott és a gyakorlat szerint fennállott censust mindenütt fentartsa, és csak annak alkalmazását szabályozza, nem lehetett szándékom a Magyarország egyéb részeiben követett eljárástól eltérve Erdélyben az ott fennálló censust módositani; s azért kikellett mondani azt, mi részben az 1848-diki törvényben állapittatott meg, részben a fent emlitett rendeletek alapján gyakorlatilag fennállott, hogy a 8 forint 40 krajczár adóba nem számittatik sem a személykereseti adó, sem a földtehermentesitési járulék.

A 7. §-hoz

Ezen §-ban foglalt intézkedés oly osztálynak ad választói jogot, mely az 1848:V. törvénycikk szellemében e jogra méltán tarthat igényt, de melyről ugyanazon törvényben intézkedés nem foglaltatik. Ilyenek a köz- és magán-tisztviselők gyár- és üzletvezetők, nyugdijasok stb.

Az 1868:XXIII. törvénycikk 7. §-ban foglalt kulcs szerint 9 forint adótételnek 700 frt évi fizetés felel meg, mely azon okból is igazságos alapja a választói jognak, mert megközeliti az 5%-ban foglalt tőke utáni 105 forint évi jövedelemre eső 10 forint 50 krajczár adót, minthogy a fent idézett §-ban foglalt táblázat 10 forint 50 krajczáros adó tételt nem tartalmaz.

Azon állami és törvényhatósági tisztviselők száma, kik 700 forint évi fizetést huzván, ezen § értelmében a választók névjegyzékébe felveendők, a VII. szám alatti kimutatás szerint 12.389-re rug.

A 8. §-hoz

Az 1848. Erdély II. törvénycikk 3. §-nak d) pontjában felsorolt személyek csak a városokban ruháztattak fel szavazati joggal, egyéb községekben ezen jogosultsággal nem birtak. Ezen megszoritás megszüntetése javasoltatik a jelen §-ban, melynek rendelete az érintett személyeket minden községben szavazati joggal ruházza fel.

A lelkészek, segédlelkészek és iskolatanitókra vonatkozólag e §-ban javasolt intézkedés által, mely szerint az emlitettek törvényszerü és tényleges alkalmazása követeltetik, nem a választói jog megszoritása, hanem az 1848-iki törvényhozás szándékának érvényesitése s a nem jogosult igények kizárása czéloztatik.

A 9. §-hoz

Minthogy a gyakorlatban a gazdai hatalom alatt levők beirásánál különböző, sőt az 1848-ki törvényhozás szellemével ellenkező eljárás követtetett, szükségesnek mutatkozott tüzetesen meghatározni, kik tekintessenek gazdai hatalom alatt levőknek.

A 11. §-hoz

Hogy a választói jog igazolásának módozata felett kételyek fel ne merülhessenek, s az összeiró küldöttségek eljárása könnyittessék; szükséges volt a törvényben megállapitani azon bizonyitványokat, illetőleg okiratokat, melyeket a választók kétség esetén, vagy az összeiró küldöttség kivánatára előmutatni kötelesek.

II. FEJEZET

A központi választmány

A központi választmánynak müködése állandó levén, oly czélból, hogy annak teendői ugyanazon tagok által kellő gyorsasággal és a szükséges folytonossággal kezeltessenek, szükséges volt javaslatba hozni azon módositásokat, melyek a törvény ezen fejezetében foglaltatnak, jelesűl szükséges volt kimondani azt, hogy az 1848:V. törvénycikk 7. §-a b) pontjában foglalt azon intézkedés, mely szerint a központi választmányban a községek előljárói is kellő arányban részt vegyenek, hatályon kivül helyeztetik. (13. §)

Szükséges volt továbbá azon intézkedés is, hogy az elhalt, vagy kilépett tagok helyébe, a hátra levő idő tartamára a legközelebbi rendes közgyülésen uj tagok választassanak.

Végre ugy az általános, mint az időközi képviselőválasztások vezetésének folytonossága elkerülhetlenné teszi azon intézkedést, hogy a központi választmány tagjainak választása oly időre tüzessék ki napirendre, hogy a 3 év leteltével az ujonnan megválasztott központi választmány működését azonnal megkezdhesse. (14. §)

III. FEJEZET

A választók névjegyzéke

A választók érdeke és a választási eljárás rendes folyamának biztositása teszi szükségessé az e fejezetben foglalt intézkedéseket; jelesül pedig, hogy az öszszeiró küldöttség a kitűzendő határnapok kihirdetése iránt intézkedni és az összeirás eszközlése végett a helyszinén az előre meghatározott napokon megjelenni köteles (20. §); továbbá az összeiró küldöttség működésének, különösen pedig a kivánt felvilágositások és adatok megszerzésének könnyitése czéljából rendeltetik, hogy a községi előljárók az összeirásnál jelen legyenek. (21. §).

Minthogy a tapasztalat szerint a választók személyes jelenkezése az összeiró küldöttség előtt pártoskodásra nyujtott alkalmat, és a választók névjegyzékének helyessége inkább a választók önkényétől függött, az állandó névjegyzék tökéletessége megköveteli, hogy miként a 22. §-ban kimondatik, a névjegyzék összeállitása a rendelkezésére bocsátott adatok alapján az összeiró küldöttségre bizassék, fenmaradván mindenkinek azon szabadsága, hogy jogosultságát az összeiró küldöttség előtt igazolja.

A választójog személyi jognak tekintetvén, egy és ugyanazon hon polgár ezen jogát csak egy helyen gyakorolhatja, habár a census különböző nemeit több helyen is igazolni képes. Ezen szempontnak felel meg a 24. §-ban foglalt intézkedés, mely szerint minden választó csak azon kerület névjegyzékébe vétethetik fel, melyben az összeiráskor rendes lakása van.

A névjegyzék hivatalból történt összeállitásának természetes következménye, hogy a választó nem köteles jogosultságát minden kiigazitás alkalmával személyesen igazolni, s ezt csak kétség esetén köteles megtenni; a ki ennélfogva a névjegyzékbe felvétetett, bennmarad mindaddig, mig jogosultsága tart, másrészt pedig mindazok, kik időközben választói jogot nyertek, a kiigazitásnál a névjegyzékbe felveendők.

Ez alapja a 25. § intézkedésének.

A 26. § intézkedése szerint a névjegyzék évenkénti kiigazitása állandó határidőhöz lesz kötve, és minthogy a már egyszer gondosan összeállitott névjegyzék kiigazitása hosszabb időt nem igényel, az itt kitüzött határidő könnyen lesz megtartható. A kiigazitás ép ugy, mint az első összeirás, a választási eljárástól egészen elkülönitve, oly időben fog történni, midőn rendszerint nincs választás; igy ezzel is egy biztositék alkottatik arra, hogy ezen müveletek részrehajlatlanul hajtassanak végre.

IV. FEJEZET

A névjegyzék elleni felszólamlások

A választók összeirása ellen emelt panaszok tárgyalása és elintézésének módozata tüzetes szabályozást igényelvén, az 1848:V. törvénycikk 18., 19., 20. és 21. §-ainak hatályon kivül tétele mellett mindenekelőtt intézkedni kellett arról, hogy ugy az első összeirás eredményének, mint a névjegyzék kiigazitása végett készitett kimutatásoknak gyors és pontos átvizsgálása, pótoltatása és a választók ideiglenes névjegyzékének összeállitása a központi választmánynak kötelességévé tétessék, a mi által eléretik, hogy a választók névjegyzéke a lehető legrövidebb idő alatt és a kellő pontossággal készittetik el.

Azon további intézkedés, hogy a névjegyzék minden kerületről külön községenként, illetőleg városrészenkint betürendben állittassék össze, a választók érdekében és a kiigazitási eljárás könnyitése végett javasoltatik. (27. és 28. §)

A központi választmány munkálatának kihirdetése és közszemlére való kitétele, mely a 29. és 30. §-ok által rendeltetik el, alkalmat nyujtand a kerületbeli lakosoknak a névjegyzék pontosságáról vagy annak netáni hiányairól meggyőződhetni.

Továbbá az által, hogy minden választókerületbeli lakos, ki a választójogra igényt tart, felvételét kérheti, mód nyujtatik a sérelmek orvoslására; mig az által, hogy a mely választónak a névjegyzékbe felvett valamely egyén jogosultsága ellen kifogása van, annak a névjegyzékből kitörlését kérheti, illetőleg mások által beadott kérvényekre észrevételeket tehet, a névjegyzék helyességének ellenőrzését minden választó gyakorolhatja. (31. §)

A 34. § szerint a panaszok felett elsőfokban a központi választmány határoz, és ezen eljárása mielőbbi befejezése végett 20 napi záridőhöz köttetik.

A határozat indokolásában a törvényesség biztositéka kerestetik.

A 35. §-ban javasolt intézkedés egyrészt alkalmazza a 17. §-ban kimondott azon elvet, hogy a központi választmány által a választói jogosultság kérdésében hozott határozatok a kir. curia legfőbb itélőszéki osztálya által vizsgáltatnak felül, másrészt különbséget tesz a központi választmány által a választók névjegyzékének első összeállitása alkalmával hozott határozatok között és azok között, melyek a névjegyzéknek évenkénti kiigazitásakor hozatnak.

Az előbbiek az illető feleknek kézbesittetvén, azok által felebbezhetők, mig az utóbbiak a központi választmány által hivatalból mindig felterjesztendők a legfőbb itélőszékhez, melynek határozatai végérvényesek.

Oka ezen megkülönböztetésnek abban áll, hogy csak az első névjegyzék összeállitása alkalmából várható tömeges felszólalás s a már egyszer törvényszerüen összeállitott névjegyzék kiigazitásainál a felszólalások esetei csekélyebb számban fognak előfordulni.

Ez utóbbi esetben ha a központi választmány mindazon határozatai, melyek által valamely egyén választói joga kétségbe vonatik, hivatalból felterjesztendők, mindenki jogának megsértése ellen kellőleg biztositva van, s ezen eljárás mellett a névjegyzék kiigazitása megtörténhetik az előszabott határidők alatt; mig ellenben ha ez esetben a határozat kézbesitése és a felebbezés benyujtásaira határnapokat kell szabni az illető félnek, ezek egy hónapnál tovább terjednének, mi által a névjegyzék kiigazitása minden évben annyi idővel előbb volna megkezdendő, és még akkor is kétséges, vajjon a törvényben megállapitott határidők mindenkor megtarthatók volnának-e.

A 38., 39. és 40. §-okban kitüzött határidők megállapitása azért szükséges, hogy a választók névjegyzékének végleges összeállitása az év végéig megtörténhessék, és a 40. § intézkedése, mely szerint a végleg kiigazitott névjegyzék a kiigazitást közvetlen követő naptári évre érvényes, akadály nélkül érvényesithető legyen.

V. FEJEZET

A választási eljárás

Kivánatos és czélszerü az általános képviselőválasztásokra a belügyminister által kitüzendő 10 napi határidő rövidsége leginkább azért, hogy a választásokkal járó izgalom rövidebb időre szorittassék.

A választási napnak meghatározását pedig azért kellett a központi választmányokra bizni, mert ők vehetik leginkább figyelembe a helyi viszonyokat, melyek annyira különbözők, hogy az ország valamennyi kerületeiben a választást egy és ugyanazon napon megkezdeni alig lehetne. (41. és 42. §)

A 43., 44. és 45. §-okban foglalt intézkedések között kiváló fontossággal bir azon javaslat, mely szerint a szavazásnak egy küldöttségnél való összpontositása megszüntettetvén, minden 750 választóra külön szavazatszedő küldöttség alakittatik, mi által a szavazás tartama rövidebb időre szorittatik.

Ezen intézkedésnek czélja az, hogy eleje vétessék a nagy népcsoportulatnak és azon izgalmas erőszakoskodó jeleneteknek és összecsapásoknak, melyeket az eddigi eljárás mellett a felizgatott pártszenvedélyek miatt kikerülni gyakran nem lehetett.

Az által, hogy a 44. § értelmében ott, hol a választás több napra terjed, az egyes községek, illetőleg városrészek választóinak szavazási napját a központi választmány határozza meg, egyrészt eleje vétetik a választási elnökök által eddig gyakorolt önkényes eljárásnak, másrészt elégtétetik a választók érdekének az által, hogy szavazás végett csak a részükre kitüzött napon tartoznak a választás helyén megjelenni.

A nyilvánosság és a választó közönség kellő tájékozása érdekében intézkedni kellett arról, hogy a központi választmánynak a választási küldöttségek választása, a választás napjainak kitüzése iránti intézkedései a kerület minden községében kellőleg kihirdettessenek.

A képviselőjelölt iránti ajánlat előzetes megtételére, illetőleg bejelentésére vonatkozó intézkedés főleg azért javasoltatik, hogy a választási elnök ennek alapján további teendőit e szerint irányozhassa, és azon esetre, ha csak a jelölt, a választók a szavazástól megkiméltessenek. (46. §)

Az ellenőrzéstől, melyet a 47. § rendelete folytán minden község előljáróságának két tagja a választás helyén gyakorolni köteles, várható, hogy a jogosult szavazók ellenőrzése sikeresebben fog érvényesittetni, mint ez sok helyen eddig történt.

A szavazás a 48. § szerint csak nyilvánosan és élőszóval történhetik.

Ezen eljárás megfelel az 1848-ki törvényhozás szellemének, valamint jelen culturai és politikai viszonyainknak, és legkevésbé nyujt alkalmat a visszaélésekre; megfelel továbbá a törvényhatóságok legnagyobb részében folytonosan követett gyakorlatnak. Ezen eljárás határozott kimondása által eleje vétetik a némely törvényhatóságokban eddig előfordult eltérő törvénymagyarázatoknak.

Azon czélból, hogy a jelen fejezet 43. §-ában javasolt intézkedés akadálytalanul végrehajtassék, a választás a kitüzött időben megejtessék, és a kellő ellenőrzés ne mellőztessék, meg kellett a választási elnöknek adni azon jogot, hogy a szavazáshoz küldöttségeket alakitson, és illetőleg a be nem jelentett bizalmi férfiakat, valamint a meg nem jelent jegyzőt vagy községi küldötteket másokkal helyettesithesse.

Ezen intézkedések a 49. §-ban foglaltatnak.

Az 50. §-ban foglalt azon intézkedést, mely szerint az egy napra eső községek vagy városrészek szavazási sorrendjét, és ott, a hol két szavazatszedő küldöttség működik, azok felosztását a küldöttségek között a választási elnök teszi meg, indokolja a választások rendes és gyors menetének biztositása, mig továbbá azon intézkedés, mely szerint a sorrendet köteles az elnök mindig akként megállapitani, hogy a távolabb fekvő községek vagy városrészek választói előbb szavazzanak, méltányossági szempontból javasoltatik.

Továbbá az 1848:V. törvénycikk 33. §-ának azon intézkedése, hogy a szavazás a megkezdéstől félbenszakasztás nélkül folytatandó, a tapasztalat szerint azt eredményezte, hogy a választók tömegesen jelentek meg a választás szinhelyén, és együtt maradtak éjszakán át is, nehogy a szavazástól elessenek.

Ezen körülményben keresendő főleg annak oka, hogy az eddigi választásoknál a rendetlenségek és kihágások fokozott mérvben fordultak elő, nemkülönben annak is, hogy az elnök a szavazás idejét egyik vagy másik párt, vagy jelölt érdekében kiterjeszté, vagy megrövidité.

Ezen bajokon segitve lesz a jelen törvényjavaslat 51. §-a által, mely szerint jövőre a szavazás ideje meg lévén határozva, az évnek április hó 1-től október hó 1-ig reggeli 8 órától esti 6, az év többi hónapjaiban esti 5 óráig tart, és az éjjeli szavazás jövőre mellőztetni fog, a mennyiben az 1848:V. törvénycikk 33. §-nak fennebb emlitett intézkedése hatályon kivül tétetni javasoltatik.

Ezen intézkedés helyességét eléggé igazolja az erdélyi részekben gyakorlatban volt azon eljárás, mely szerint ott az éjjeli szavazás mellőztetett, a nélkül, hogy a választás rendes menete és lefolyása megzavartatott volna.

Az ezen §-ban foglalt azon további intézkedés, mely szerint a szavazás a jelzett kivételek esetekben a megállapitott zárórán tul is terjeszthető, a dolog természetéből foly.

A választási elnök hatalmi körének meghatározása, és a választási jog akadálytalan gyakorlásának, valamint a választási cselekmény rendes és zavartalan végrehajtásának biztositása teszik szükségessé azon intézkedéseket, melyek az 52., 53., 54. és 55-ik §-okban javasoltatnak.

Hogy az iránt: vajon oly szavazatok, melyeknek nincs értelme, vagy többfélekép magyarázhatók, vagy nem a képviselők valamelyikére adattak, felvétessenek-e vagy sem, kételyek fel ne merüljenek, s a szavazatok összeszámitása könnyittessék, továbbá, hogy az eljáró biróságnak az ilynemü kérdések eldöntésénél biztos támpont nyujtassék, az 56. § intézkedésére annál inkább volt szükség, hogy ez által a választók szavazatuk határozott és tiszta kijelentésére a törvény ezen rendelete által is figyelmeztetnek.

A választás által elért eredménynek az elnök általi közhirrététele megfelel az 1848:V. törvénycikk e részbeni intézkedésének.

Az egyik jelöltnek az 58. §-ban előirt módon történt visszalépése után a vetélytárs nélkül maradt jelöltet azért kell országgyülési képviselőnek kijelenteni, hogy az eddigi gyakorlat, mely szerint a szavazás mindaddig folytattatott, mig szavazó jelenkezett, mint felesleges megszüntettessék.

Minthogy az 1848:V. törvénycikk 33. §-a értelmében a szavazásnak félbeszakasztás nélkül kell történni, másrészt pedig igen gyakran fordulnak elő a választás folyama alatt oly akadályok, melyek miatt a szavazást rendesen folytatni nem lehet meg kell a törvényben határozni a felfüggesztés azon idejét, mely a választási cselekmény érvényességének akadályául nem szolgálhat.

A választási időnek ily esetben meghosszabbitását pedig azért kell megengedni, mert a szavazatok elfogadása az 51. §-ban zárórához van kötve, s igy a megszakitott időnek megtoldása nélkül több választó fosztatnék meg szavazási jogának gyakorolhatásától. (59. §)

A szavazásnak két órán tul való felfüggesztése által a választásnak rendes lefolyása már nagyobb mérvben zavartatván meg, ily esetben annak félbenszakasztása szükséges azért is, mert különben a más napra eső községek szavazási sorrendje zavartatnék meg, - ily esetekben tehát a szavazás ujból leendő megkezdésének van helye.

A 61. §-ban uj szavazás rendeltetik el akkor, ha két jelölt közt második szavazásnak kell történni, valamint az esetben is, ha két jelölt egyenlő számu szavazatot nyert; mert az előbbi esetben a választók beadván szavazatukat, rendesen szétoszlanak, a második esetben pedig a többség kivehető nem lévén, nem látszik igazságosnak oly eljárás, hogy az elnök szavazata vagy a kihuzandó sors döntsön.

Az eddigi gyakorlatból meritett tapasztalás teszi szükségessé azon rendelkezést, hogy a választási jegyzőkönyv az állam hivatalos nyelvén szerkesztessék, és hogy abban mindazon körülmények tüzetesen megemlittessenek, melyek a megejtett választás törvényességének megállapitására szükségesek.

Óvásnak vagy egyéb észrevételnek a jegyzőkönyvben azért nem adatik hely, mert az óvások benyujtása, vagy az észrevételek jegyzőkönyvbe vétele csak zavarja a szavazási rendet, a nélkül hogy valami gyakorlati sikere lehetne, és mert különben is a sérelmek orvoslására a törvényben megállapitott ut mindenkinek nyitva áll. (62. §)

VI. FEJEZET

Az összeirás- és választásnál közreműködő közegek felelőssége, a vesztegetés és egyéb visszaélések megbüntetése

A 65. §-ban előirt fegyelmi eljárás csak a küldöttségi elnök, jegyző, bizalmi férfi, vagy különös megbizatás folytán közreműködő más közeg ellen mondatik ki.

A fegyelmi eljárásnak kimondása a törvénysértő közhivatalnokok és községi előljárók ellen azon okból nem látszott szükségesnek, minthogy az előbbiekre nézve az 1870. évi XLII. törvénycikk VI. fejezete, az utóbbiakra nézve pedig az 1871. évi XVIII. törvénycikk VII. fejezete intézkedik.

Büntetésképen megállapittatott ugyanazon pénzbirság, mely a tisztviselőkre nézve az 1870:XLII. törvénycikkben állapittatott meg; csupán azon esetben fordul elő magasabb pénzbirság, midőn az illető egyén mulasztása vagy törvényszerü kötelesség megsértése a választás meghiusitását, esetleg annak megsemmisitését vonja maga után.

Szükséges volt pedig a kihágások, vétségek s büntettek egyes nemeit felsorolni és az azokra szabandó büntetést megállapitani azon okból, hogy az eljáró hatóság, illetőleg biróság az alkalmazandó büntetés kiszabásánál feltalálhassa a szükséges irányt s a mindenütt egyenlően megtartandó mértéket.

A jelen fejezetben a büntetések mérvének megállapitásánál kevés kivétellel csak a maximum lett meghatározva, az illetékes eljáró biróságra bizván a visszaélés egyes eseteinél az enyhitő és sulyositó körülmények gondos mérlegelése után a törvénysértés fokozatának megfelelő büntetés kimondását.

A választás szinhelyén való rendzavarás, vagy bottal, fegyverrel vagy más ütő-eszközzel megjelenés (74. §); továbbá a párt vagy jelölt zászlójának, jelvényének tiltott helyre való kitüzése, nyilvános párt-gyülés, párt-ünnepély, vagy körmenetnek megelőző bejelentés nélküli rendezése (75. §) rendőri kihágásnak tekintetik, és megbüntetése a közigazgatási hatóságok hatásköréhez utasittatik.

Az 1848:V. törvénycikk 15. §-ában és jelen törvényben emlitett adatok, illetőleg okiratok kiadásának megtagadása (66. §); továbbá másnak neve alatti szavazás, vagy szavazásra való jelenkezés (73. §) vétségnek tekintetnek, és a büntetés is megfelelő mértékben szabatik meg, s ennek kimondása az illetékes királyi törvényszékre ruháztatik.

Végre hamis, vagy lényegében valótlanságot tartalmazó okirat használása, okmányok meghamisitása, elsikkasztása, megsemmisitése (67. §); a választók vagy szavazók névjegyzékének meghamisitása (68. §); a választók vesztegetése (69. §); a választók izgatása (71. §); végre a választóknak ezen joguk gyakorlatában erőszakkal való megakadályoztatása és a választási helyen erőszak használása a végett, hogy a választás meg ne kezdethessék, félbeszakittassék vagy meghiusittassék (72. §), büntetteknek tekintetnek, és mint ilyenek, az illetékes királyi törvényszék által sulyosabb büntetéssel sujtatni javasoltatnak.

A 77. §-ban javasolt 30 nap alatti elévülés behozatala részint a tényálladék könnyebb megállapithatása végett, részint az okból volt kimondandó, hogy az illetők örökös zaklatásnak ki ne tétessenek.

VII. FEJEZET

Vegyes és átmeneti intézkedések

Bogsán, Dognácska, Moldova, Oravicza, Resicza, Stajerdorf és Szászka községek, mint bányavárosok, még 1848-ban kelt belügyministeri rendelet alapján a bányászati érdekek figyelembevételével a census igazolása tekintetében folytonosan ugy tekintettek, mint a rendezett tanácsu városok. Ezen gyakorlatot azért kivántam fentartani, hogy az ottani honpolgárok eddig élvezett választói jogosultságuktól el ne essenek. (78. §)

Az 1848. erd. II. törvénycikk 8. §-ának azon intézkedése, mely szerint minden egyes követ választására, tekintettel a területi és népességi arányra, külön választó-kerület alakittathatott, az eddigi gyakorlat szerint nem minden erdélyi törvényhatóság területén lett életbeléptetve; minthogy pedig a választási eljárás egyenlősége és a választók érdeke egyaránt követelik, hogy minden képviselő-választásra külön választó-kerület alakittassék, szükségesnek mutatkozott e czél elérése végett az 1848:V. törvénycikk 6. §-nak ez iránybani intézkedését az erdélyi megyék-, székek-, vidékekre és városokra határozottan kiterjeszteni, annál is inkább, minthogy az erdélyi 1848:II. törvénycikk 8. §-a e tekintetben csak permissiv intézkedést tartalmaz. (79. §)

Hogy a választók állandó névjegyzékének összeállitása azonnal, vagyis ha azon törvény-javaslat a törvényhozás által elfogadtatik, még ez év folytán vétethessék munkába, szükséges volt a 82. §-ban kimondani, hogy a törvénynek ezen névjegyzék összeállitására és kiigazitására vonatkozó intézkedései azonnal életbelépnek, a választásra vonatkozó minden egyéb intézkedés azonban csak a jelen országgyülés berekesztése után lép életbe nevezetesen az időközi választásoknál még ugyanazon választók birnak választói joggal, kik az 1872-diki választói névsorba felvétettek, s ezen választásoknál a választási eljárás is az eddigi gyakorlat alapján foganatositandó. Minthogy azonban nem volna czélszerü, hogy ugyanazon törvényhatóság területén egyidejüleg két központi választmány működjék, ezen választásoknál is a teendőket azon központi választmány teljesitendi, mely ezen törvényjavaslat szerint az összeirások eszközlésére minden törvényhatóságban azonnal megalakitandó lesz.

1. számú melléklet az 1874. évi XXXIII. törvénycikk indokolásához

I. Kimutatás
a népesség, választók és képviselők számarányairól.

1.

Statistikai kimutatás
az egyes országgyülési képviselők által képviselt lakosság számarányáról, az 1870. évben történt népszámlálás alapján összeállitva.


Sor-
szám


Törvényhatóság neve


A lakosság
A törvényható-
ság által vá-
lasztott képviselők
Minden egyes képviselő által képviselt lakosok

Észrevétel
száma
I. Magyarország:
Megyék, vidékek és kerületek.
1 Abauj 144.924 5 28.984 4/5 1. Legtöbb lakos esik
2 Arad 271.988 6 45.331 2/6 egy képviselőre:
3 Árva 82.364 2 41.182 Békés megyében =
4 Bács-Bodrog 438.350 10 43.835 58.000 1. azután Arad
megyében = 45.000 1.
5 Baranya 259.643 7 37.091 6/7
6 Bars 128.749 3 42.916 1/3
7 Békés 116.219 2 58.109 1/2 2. Legkevesebb lakos
8 Bereg 159.223 4 39.805 3/4 esik egy képviselőre:
9 Bihar 480.528 12 40.044 Torna megyében =
10 Borsod 173.838 6 28.973 11.500 1.
11 Csanád 68.398 2 34.199 azután következik:
12 Csongrád 43.239 2 21.619 1/2 Csongrád megye =
13 Esztergom 56.526 2 29.263 21.000 1. és Turócz .
14 Fejér 173.551 5 34.710 1/5 megye = 22.000 1
15 Gömör és K.-Hont t. e. 173.438 6 28.906 2/6
16 Győr 83.602 3 27.867 1/3
17 Heves és K.-Szolnok t. e. 297.633 8 37.204 1/8
18 Hont 98.166 3 32.722
19 Komárom 130.834 4 32.708 1/2
20 Közép-Szolnok 113.639 3 37.879 2/3
21 Krassó 259.079 6 43.179 5/6
22 Kraszna 62.714 2 31.357
23 Liptó 79.273 2 39.636 1/2
24 Máramaros 220.506 6 36.751
25 Moson 75.486 2 37.743
26 Nógrád 198.269 6 33.044 5/6
27 Nyitra 361.005 11 32.818 7/11
28 Pest, Pilis és Solt t. e. 437.054 10 43.705 4/10
29 Pozsony 250.837 8 31.354 5/8
30 Sáros 175.292 6 29.215 2/6
31 Somogy 289.555 8 36.194 3/8
32 Sopron 209.050 6 34.841 4/6
33 Szabolcs 243.688 6 40.614 4/6
34 Szathmár 262.215 7 37.459 2/7
35 Szepes 175.061 6 29.176 5/6
36 Temes 302.856 8 37.857
37 Tolna 220.740 6 36.790
38 Torna 23.176 2 11.588
39 Torontál 331.135 8 41.391
40 Trencsén 248.626 8 31.078 2/8
41 Turócz 45.346 2 22.673
42 Ugocsa 67.498 2 33.160
43 Ung 130.032 4 32.508
44 Vas 331.602 10 33.749 2/10
45 Veszprém 187.208 6 31.201 2/6
46 Zala 333.237 9 37.026 3/9
47 Zaránd 63.382 2 31.691
48 Zemplén 292.771 8 36.596 3/8
49 Zólyom 90.178 3 30.059 1/3
50 Kővárvidék 51.744 2 25.872
51 Jász-Kun kerület 160.853 4 40.213 1/4
52 Hajdu 43.706 2 21.853
53 Nagy-Kikinda 43.375 1 43.375
Városok
54 Arad 32.725 1 32.725 1. Legtöbb lakos esik
55 Baja 18.110 1 18.110 egy képviselőre: Hód-
56 Békés 22.547 1 22.547 M.-Vásárh. = 49.000 1.
57 Békés-Csaba 30.022 1 30.022 azután következik:
58 Beszterczebánya 11.780 1 11.780 Pest város = 40.000 1.
Szeged város = 35.000 1.
59 Böszörmény 19.208 1 19.208 2. Legkevesebb
60 Buda 53.998 2 26.999 1/3 lakosesik egy
61 Csongrád 17.356 1 17.356 képviselőre: Körmöcz
62 Czegléd 22.216 1 22.216 városban = 8.000 1.
63 Debreczen 46.111 3 15.370 azután következik:
64 Eger 19.150 1 19.150 Esztergom = 8.700 1.
65 Esztergom 8.780 1 8.780 Beszterczebánya =
11.700 1.
66 Fejérvár 22.683 1 22.683
67 Félegyháza 21.313 1 21.313
68 Fiume 13.314 1 13.314
69 Gyöngyös 15.830 1 15.830
70 Győr 20.035 1 20.035
71 Gyula 18.495 1 18.495
72 Halas 13.127 1 13.127
73 Hódmezővásárhely 49.153 1 49.153
74 Jászberény 20.233 1 20.233
75 Kassa 21.742 1 21.742
76 Kecskemét 41.195 2 20.597 1/2
77 Komárom 12.256 1 12.256
78 Körmöcz 8.442 1 8.442
79 Makó 27.449 1 27.449
80 Miskolcz 21.199 2 10.599 1/2
81 Nagy-Becskerek 19.666 1 19.666
82 Nagy-Kikinda 18.834 1 18.834
83 Nagy-Kőrös 20.091 1 20.091
84 Nagy-Várad 28.698 1 28.609
85 Nyiregyháza 21.896 1 21.896
86 Pápa 14.223 1 14223
87 Pécs 23.863 1 23.863
88 Pest 200.476 5 40.095 1/5
89 Pozsony 46.540 2 23.270
90 Selmecz 14.029 1 14.029
91 Sopron 21.108 1 21.108
92 Szabadka 56.323 2 28.161 1/2
93 Szarvas 22.446 1 22.446
94 Szatmár-Németi 18.353 1 18.353
95 Szeged 70.179 2 35.089 1/2
96 Szentes 27.658 1 27.658
97 Temesvár 32.223 1 32.223
98 Versecz 21.095 1 21.095
99 Ujvidék 19.119 1 19.119
100 Zenta 19.938 1 19.938
101 Zombor 24.309 1 24.309
II. Erdély:
Megyék, vidékek és székek.
102 Alsó-Fehér 211.066 2 105.533
103 Belső-Szolnok 133.119 2 66.559 1/2
104 Doboka 102.925 2 51.462 1/2 1. Legtöbb lakos esik
105 Felső-Fehér 58.077 2 29.038 1/2 egy képviselőre: A.-
106 Hunyad 184.588 2 92.294 Fehér megyében =
107 Kolozs 160.690 2 80.345 105.000 1. azután
108 Küküllő 92.345 2 46.172 1/2 következik: Hunyadm.
= 90.000 1. Kolozsm.
= 80.000 1.
109 Torda 152.692 2 76.346
110 Fogarasvidék 82.852 2 41.426
111 Naszódvidék 52.688 2 26.344 2. Legkevesebb lakos
112 Aranyosszék 19.680 2 9.840 esik egy képviselőre:
113 Csikszék 106.038 2 53.819 Ujházszékben = 6.000
114 Háromszék 95.340 2 47.670 1. azután
115 Marosszék 79.720 2 39.860 Szászsebesszék =
116 Udvarhelyszék 90.336 2 45.168 9.000 1.
117 Brassóvidék 83.090 2 41.545 Szerdahelyszék 9.000
1. Aranyosszék =
9.800 1.
118 Kőhalomszék 21.389 2 10.693 1/2
119 Medgyesszék 39.121 2 19.560 1/2
120 Nagysinkszék 23.970 2 16.985
121 Beszterczevidék 26.357 2 13.178 1/2
122 Szászvárosszék 22.479 2 11.239 1/2
123 Szászsebesszék 19.237 2 9.618 1/2
124 Szerdahelyszék 19.346 2 9.672 1/2
125 Segesvárszék 27.280 2 13.640
126 Szebenszék 86.917 2 43.458 1/2
177 Ujegyházszék 12.390 2 6.195
Városok
128 Abrudbánya 4.129 1 4.129 1. Legtöbb lakos esik
129 Bereczk 4.469 1 4.469 egy képviselőre:
130 Csikszereda 1.247 1 1.247 Kolozsvárt = 13.000
131 Erzsébetváros 2.550 2 1.275 1. azután
Marosvásárhelyt =
6.300 1.
132 Gyulafehérvár 7.955 2 3.977 1/2
133 Hátszeg 1.806 1 1.806
134 Ilyefalva 1.334 1 1.334 2. Legkevesebb lakos
135 Kézdi-Vásárhely 4.546 1 4.546 esik egy képviselőre:
136 Kolozs 3.254 1 3.254 Erzsébetvárosban =
137 Kolozsvár 26.382 2 13.191 1.200 1.
138 Maros-Vásárhely 12.378 2 6.339 Csikszeredában = 1.200 1.
139 Oláhfalu 3.512 1 3.512
140 Sepsi-Szent-György 4.366 1 4.366
141 Szamosujvár 5.188 2 2.594
142 Szék 3.505 1 3.505
143 Székely-Udvarhely 4.376 1 4.376
144 Vajda-Hunyad 2.597 1 2.597
145 Vizakna 4.104 1 4.104
Összesités
Az 1870-ik Az 1872/5-ik évi Minden egyes képviselőre esik
Sor-
szám
A terület megnevezése évi népszámlálás alapján felvett összes népesség országgyülési képviselő választásra jogosult lakosság országgyü-
lésre megválasztott képviselők
a népesség az országgyűlési képviselő választásra jogosult lakosság
száma közül
1 Magyarország 11,117.623 769.001 334 33.292 92/334 2.275 51/338
2 Magyar határőrvidék 434.999 4 108.749 3/4 .
3 Erdély 2,101.727 121.415 75 28.023 2/75 1.618 65/75
4 Magyarország, határőrvidéke és Erdély összesen

13,654.349


890.416


413


33.061


159/413


2.155 401/413

2.

Kimutatás
az egyes választó-kerületek népessége, összehasonlitva az 1868., 1869. és 1872-ik években összeirt választók számához.


Sor-

Törvényhatóság
A választó- A választók száma
szám kerület kerület lakosainak 1865. 1869. 1872.
neve száma évben
1 Abauj megye Szikszó 25.757 1.587 1.207 1.453
Szepsi 27.737 4.966 2.741 2.146
Göncz 37.210 1.588 2.584 2.997
Bogdány 27.747 1.785 1.616 1.595
Nagyida 26.476 1.588 1.026 1.662
Összesen 144.927 8.514 10.074 9.853
2 Arad megye Pécska 41.039 2.622 2.604 2.742
Szent-Anna 39.900 2.733 2.660 1.938
Radna 40.039 1.594 2.304 1.566
Világos 46.362 3.778 2.627 2.421
Buttyin 47.242 1.918 1.504 2.422
Kisjenő 55.505 1.237 2.307 2.320
Összesen 270.087 13.882 14.006 13.409
3 Árva megye Kubin 37.967 3.605 4.058 4.702
Bobró 44.397 3.999 3.974 5.024
Összesen 82.364 7.604 8.032 9.726
4 Bács-Bodrog t. e. megye Almás 44.095 1.596 1.058 1.848
Rigyicza 44.852 2.386 1.377 1.376
Kernyaja 41.702 2.316 2.342 2.495
Hódság 42.259 2.574 2.694 1.787
Apatin 43.738 2.045 2.514 1.702
Kulpin 44.203 1.229 1.887 1.871
Uj-Verbász 46.294 1.297 2.194 2.600
Tovarisova 42.015 2.327 2.798 3.235
Ó-Kanizsa 40.350 559 1.169 1.330
Ó-Becse 48.810 2.114 3.398 3.809
Összesen 438.308 18.443 21.431 22.053
5 Baranya megye Dárda 47.301 1.730 1.820 2.931
Sásd 40.394 1.175 2.886 2.954
Mohács 40.811 2.650 1.425 2.357
Szalánta 31.561 2.236 3.119 1.976
Siklós 35.150 1.873 2.323 2.589
Szent-Lőrincz 33.228 2.520 2.809 2.504
Pécsvárad 31.198 1.754 1.789 2.198
Összesen 259.643 13.938 16.171 17.509
6 Bars megye Aranyos-Maróth 42.722 2.049 2.784 3.599
Ujbánya 39.646 1.355 1.617 2.414
Léva 47.152 3.294 4.901 4.041
Összesen 129.520 6.698 9.302 10.054
7 Békés megye Orosháza 52.998 1.041 2.266 1.405
Gyoma 63.221 429 2.515 2.437
Összesen 116.219 1.470 4.781 3.842
1872-ben a választási törvényjavaslat alapelvei szerint

Munkács


41.843


1.474


3.232


3.283
8 Bereg megye Kászony 39.758 2.236 2.559 2.298
Felvidék 39.643 2.395 2.557 2.729
Tiszahát 37.979 627 3.982 3.351
Összesen 159.223 6732 12.330 11.661
9 Bihar megye Bihar 33.138 2.677 2.201 1.824
Margitta 37.554 2.107 3.092 2.792
Székelyhid 36.370 3.351 3.607 1.351
Ugra 39.129 2.804 3.109 2.359
M.-Cséke 43.137 1.315 835 1.194
Báránd 31.743 2.044 1.013 1.631
B.-Ujfalu 33.409 1.142 1.053 1.593
Hosszu-Pályi 31.601 691 958 979
Élesd 51.152 4.021 2j106 1.930
Szalonta 36.064 2.357 1.954 1.695
Belényes 51.216 1.474 1.601 1.853
Tenke 56.015 2.253 1.794 2.197
Összesen 480.528 26.236 23.323 21.398
10 Borsod megye törvényjavaslat
Dédesd

29.402

4.124

3.454

3.504
Mező-Keresztes 25.759 2.791 3.256 2.780
Kövesd 28.636 2.940 3.005 2.734
Edelény 29.748 2.621 3.149 3.714
Szirmabesenyő 31.458 1.577 2.635 3.157
Mező-Csáth 28.835 2.350 2.794 2.617
Összesen 173.838 16.403 18.293 18.006
11 Csanád megye törvényjavaslat
Battonya

33.110

1.117

1.917

1.262
Nagy-Lak 35.696 1.366 1.095 1.569
Összesen 68.806 2483 3012 2831
12 Csongrád megye törvényjavaslat
Tápé

15.678

445

371

456
Szegvár 26.859 275 327 458
Összesen 42.537 720 698 914
13 Esztergom megye törvényjavaslat
Köbölkut

26.589

2.631

3.000

2.698
Dorog 24.560 2.437 2.404 1.798
Összesen 51.149 5.068 5.404 4.496
14 Fejér megye Sárkeresztur 37.753 2.488 3.058 3.050
Bodaik 34.900 3.365 3.547 3.627
Csákvár 29.952 2.408 2.448 2.631
Vaál 32.544 1.921 2.437 2,842
Rácz-Almás 40.312 2.290 3.103 3.032
Összesen 175.461 12.472 14.593 15.182
15 Gömör és Kis-Hont t. e megyék
Rozsnyó

27.933

1.474

1.644

1.919
Jolsva 32.632 2.171 2.750 2.127
Kövi 23.067 1.364 1.659 1.517
Rimaszombat 28.891 2.527 2.134 2.078
Rimaszécs 23.076 2.698 2.709 2.600
Putnok 27.050 2.191 2.818 2.352
Összesen 172.649 12.425 13.715 12.593
16 Győr megye Győr-Sziget 28.487 2.125 2.511 2.614
Téth 27.179 1.917 2.105 2.164
Peér 27.936 2.138 2.338 2.646
Összesen 83.602 6.180 6.951 7,424
17 Heves és Külső-Szolnok t. e. megyék
Szolnok

41.328

1.123

1.882

2.759
Mezőtur 43.636 1.047 1.234 1.983
Pétervásár 32.217 2.737 3.121 3.099
Kápolna 33.686 2.835 3.637 2.966
Füged 32.375 1.842 2.007 2.352
Gyöngyös-Pata 32.638 2.551 2.376 2.202
Tisza-Abád 39.217 2.773 2.716 2.465
Tisza-Nána 41.025 2.449 3.265 2.974
Összesen 296.322 17.357 20.238 20.800
18 Hont megye Németi 29.820 3.983 4.133 3.914
Ipolyság 31.5481.281 2.526 2.869
Szalka 33.734 1.644 2.906 2.953
Összesen 95.102 6.908 9.565 9.736
19 Komárom megye Tata 34.671 3.481 3.544 3.405
Nagy-Igmánd 34.681 3.040 3.184 3.304
Ócsa 28.785 3.724 3.947 4.105
Udvard 35.437 3.007 3.077 3.102
Összesen 133.574 13.252 13.752 13.916
20 Közép-Szolnok megye Szilágy-Csehi 44.035 5.007 3.642 2.929
Zsibó 30.957 2.818 2.662 2.369
Tasnád 32.881 3.238 3.286 2.914
Összesen 107.873 11.063 9590 8.212
21 Krassó megye Szászka 39.787 2.519 2.426 2.050
N.-Zorlemz 49.363 2.169 2.175 2.463
Lugos 42.440 1.168 1.657 1.923
Bogsán 40.970 2.171 2.074 2.454
Facset 41.904 1.802 1.290 1.131
Rom.-Oravicza 44.544 4.708 3.043 3.010
Összesen 259.008 14.537 12.665 13.031
22 törvényjavaslat Kraszna és Zilah 22.774 2.797 2.332 2.182
Kraszna megye Szilágy-Somlyó 39.880 3.424 3.255 2.433
Össszesen 62.654 6.221 5.587 4.615
23. Liptó megye Rózsahegy 38.833 2.785 4.048 4.652
Liptó-Szt.-Miklós 40.440 2.864 4.580 3,790
Összesen 79.273 6.649 8.628 8.442
24 Maramaros megye Szigeth 46.223 1.989 2.327 3.084
Sugatagh 31.737 1.687 2.373 2.341
Felső-Vissó 39.177 2.013 2.503 2.428
Técső 36.081 2.777 2.208 2.425
Huszt 35.719 3.123 3.057 2.871
Ökörmező 33.872 2.709 1.401 1.926
Összesen 222.809 14.298 13.869 15.075
25 Mosony megye Zurány 39.088 2.774 1.823 1.737
Magyar-Óvár 36.398 2.502 1.224 1.837
Összesen 75.486 5.276 3.047 3.574
26 törvényjavaslat B.-Gyarmat 31.145 2.501 2.749 1.538
Nógrád megye Nógrád 28.418 3.258 2.029 2.026
Szécsén 30.075 3.092 2.410 2.340
Szirák 31.355 2.397 2.172 2.354
Losoncz 36.022 3.244 3.879 1.927
Fülek 10.937 3.885 3.487 1.945
Összesen 197.952 18.377 16.726 12.130
27 Nyitra megye Nyitra 38.729 2.831 3.214 2.468
Vágujhely 29.323 1.796 1.659 1.599
Galgócz 33.344 3.133 2.788 3.024
Verbó 31.918 2.148 2.040 1.339
Szenicz 33.445 3.466 3.012 2.281
N.-Tapolcsány 32.477 830 1.793 2.257
Szakolcza 25.021 3.939 3.133 2.423
Privigye 23.800 2.335 2.556 2.991
Érsekujvár 36.575 3.045 3.310 3.710
Vág-Vecse 39.320 4.005 4.129 4.201
Ny.-Zsámbokrét 30.085 2.785 2.502 2.844
Összesen 354.037 30.313 30.136 29.137
28 Pest, Pilis és Solt t. e. Szent-Endre 50.613 5.243 4.540 5.372
megyék Ráczkeve 44.195 4.135 2.823 4.672
Vácz 34.794 3.500 3.040 3.271
Gödöllő 49.409 2.476 3.651 4.346
Monor 42.272 2.158 2.932 4.267
Abony 49.243 2.375 2.234 2.601
Dabas 45.014 2.674 2.767 2.983
Duna-Vecse 37.580 1.080 2.737 1.990
Duna-Pataj 42.022 3.752 3.553 4.370
Keczel 37.685 1.500 1.860 2.220
Összesen 432.826 28.893 30.137 36.092
29 Pozsony megye Szent-János 29.282 883 1.254 2.532
Stomfa-Malaczka 28.989 2.047 2.651 2.769
Nagy-Szombat 27.824 1.830 2.224 2.061
Bazin 27.678 3.014 3.760 3.448
Szempcz 26.793 1.934 2.520 2.275
Galántha 36.412 2.803 2.763 4.066
Dunaszerdahely 29.554 3.352 4.306 4.825
Somorja 29.528 2.699 3.103 2.737
Összesen 236.060 18.562 22.581 24.713
30 törvényjavaslat Eperjes 35.254 1.895 1.797 1.811
Sáros megye Bártfa 26.858 2.066 3.127 2.767
Kis-Szeben 28.402 1.552 2.278 1.485
Héthárs 29.372 1.588 1.448 2.086
Girált 25.417 2.252 1.665 2.202
Zboró 26.012 1.155 2.845 2.581
Összesen 171.315 10.508 13.160 12.932
31 Somogy megye Lengyel-Tóti 42.280 1.412 2.162 1.906
Tab 32.031 2.142 2.372 2.382
Marczal 35.909 2.761 2.835 1.832
Csurgó 31.459 2.508 2.644 1.810
Szil 33.906 2.525 3.017 2.449
Kaposvár 38.994 1.474 2.463 1.936
Szigetvár 35.954 2.461 2.472 1.879
Nagy-Atád 39.022 3.117 2.872 2.216
Összesen 289.555 18.400 20.837 16.410
32 törvényjavaslat Nagy-Márton 34.175 1.838 1.883 1.510
Sopron megye Kis-Márton 32.327 2.150 2.428 1.814
Nagy-Barom 33.628 2.937 2.834 2.567
Lővő 35.563 3.148 3.402 3.518
Eszterháza 36.250 2.779 3.145 1.865
Csorma 36.495 3.209 3.391 3.063
Összesen 208.438 16.061 17.083 14.340
33 Szabolcs megye Tisza-Lök 41.247 1.408 2.601 2.565
Bogdány 38.139 2.865 1.877 1.902
Nádudvar 32.851 3.312 1.793 3.454
Nyirbátor 40.234 2.344 2.021 2.390
Nagy-Kálló 49.582 3.127 3.390 2.127
Kis-Várda 41.635 2.740 2.900 3.130
Összesen 265.584 15.796 14.582 15.568
34 Szathmár megye Nagy-Bánya 38.318 2.567 3.070 2.562
Nagy-Károly 34.493 2.262 2.318 2.538
Fejér-Gyarmat 34.606 4.023 4.908 5.298
Mátészalka 37.262 3.144 3.741 2.607
Aranyos-Medgyes 37.979 1.517 2.406 2.244
Csenger 37.492 3.309 3.262 3.743
Krassó 43.177 4.562 5.417 3.158
Összesen 263.327 21.384 25.122 22.150
35 Szepes megye Igló 30.243 1.490 1.591 1.928
Kézsmárk 30.615 1.830 2.480 1.959
Göllniczbánya 30.663 1.979 1.755 2.371
Szep.-Szombat 26.560 2.126 2.157 2.225
Lőcse 29.063 1.663 2.041 2.037
Lubló 33.582 2.163 2.611 26.43
Összesen 180.726 11.251 12.635 13.163
36 Temes megye Rittberg 41.377 2.568 3.244 2.040
Uj-Arad 39.294 1.138 1.534 1.249
Kis-Becskerek 34.329 2.615 1.741 1.453
Moravicza 36.969 2.355 2.224 1.008
Csákova 33.246 1.708 2.010 1.973
Rékás 40.351 1.372 1.500 1.452
Orczyfalva 37.709 2.790 2.408 2.011
Hidegkut 38.162 2.307 2.248 1.488
Összesen 302.856 16.853 16.909 12.674
37 törvényjavaslat Szakcs 30.082 1.488 1.826 1.928
Tolna megye Szegszárd 39.558 2.305 3.130 1.384
Paks 40.061 3.535 2.778 2.322
Bonyhád 35.002 888 1.800 1.952
Pinczehely 40.985 2.629 2.753 2.847
Kölesd 35.047 2.657 2.255 2.203
Összesen 220.735 13.502 14.542 12.636
38 Torna megye Szin 12.605 922 1.091 994
Görgő 10.811 816 834 880
Összesen 22.416 1.738 1.925 1.874
39 Torontál megye Szent-György 41.407 2.171 2.771 2.358
Párdány 42.411 3.485 3.150 2.624
Zichyfalva 39.421 1.836 2.096 2.520
Billét 39.142 3.195 2.007 1.863
Zsombolya 44.308 1.331 3.052 2.866
Bánát-Komlós 42.836 3.224 1.996 2.116
Nagy-Szent-Miklós 40.530 1.566 1.738 1.788
Ó-Bessenyő 41.080 2.626 2.475 2.504
Összesen 331.135 19.444 19.285 18.189
40 Trencsén megye Trencsén 31.068 2.123 2.714 1.649
Baán 32.987 2.919 3.267 1.635
Puchó-Illava 32.531 1.724 2.215 1.426
Vág-Besztercze 30.973 2.292 2.190 1.485
Bittse 30.308 560 1.022 958
Kis-Utcza-Ujhely 32.015 1.599 1.062 1.172
Csatza 31.812 1.149 1.016 719
Zsolna 29.386 3.367 2.975 2.351
Összesen 251.080 15.673 16.461 11.395
41 Turócz megye Sztubnya 21.686 2.045 2.000 1.954
Szucsán 23.660 1.805 2.257 2.343
Összesen 45.346 3.850 4.257 4.297
42 Ugocsa megye Nagy-Szőllős 33.507 2.405 1.582 2.393
Halmi-Tiszántul 33.839 3.132 3.898 3.700
Összesen 67.346 5.537 5.480 6.093
43 Ung megye Szobráncz 32.682 1.706 2.659 1.315
Ungvár 34.332 1.942 2.220 2.775
Kapos 31.856 2.079 2.421 2.485
Nagy-Berezna 31.162 1.393 2.736 2.825
Összesen 130.032 7.120 10.036 9.400
44 Vas megye Szombathely 34.496 2.109 1.589 1.968
Kis-Czell 34.069 3.586 3.628 3.202
Rum 30.086 1.918 2.474 2.573
Körmend 33.374 2.469 2.855 2.858
Szent-Gotthárd 29.646 1.337 1.421 1.451
Mura-Szombat 36.001 1.665 2.666 2.477
Német-Ujvár 31.539 1.192 2.499 3.166
Felső-Eőr 31.648 2.648 2.048 3.241
Kőszeg 29.136 3.386 2.085 2.150
Sárvár 34.692 3.284 3.578 2.765
Összesen 324.687 23.594 24.843 25.851
45 Veszprém megye Ugod 34.649 2.494 3.008 2.743
Veszprém 24.781 2.272 2.284 1.799
Enying 32.205 1.815 2.416 1.938
Nagy-Vásony 24.670 3.383 3.502 1.652
Somló-Vásárhely 37.794 4.389 4.330 3.690
Zircz 32.929 2.166 2.474 1.837
Összesen 201.251 17.519 18.014 13.659
46 Zala megye Tapolcza 37.832 3.797 3.215 3.020
Szent-Gróth 36.682 4.027 3.203 2.289
Keszthely 37.558 2.956 2.270 2.356
Zala-Egerszeg 34.702 3.385 3.720 3.026
Kanizsa 44.074 2.398 2.355 3.169
Letenye 32.873 3.945 2.393 3.066
Baksa 29.857 2.719 2.663 3.114
Lendva 42.323 3.290 3.946 2.545
Csáktornya 37.126 3.285 1.247 929
Összesen 333.028 29.802 25.012 23.454
47 Zaránd megye Brád 33.147 1.153 1.641 1.218
N.-Halmágy 30.235 1.087 1.362 1.202
Összesen 63.382 2.240 3.003 2.420
48 Zemplén megye Homonna 57.999 5.076 3.828 3.196
Nagy-Mihály 52.098 2.719 4.293 4.024
Terebes 41.911 1.054 2.007 2.332
S.-A.-Ujhely 26.321 1.284 1.335 1.773
Király-Helmez 37.320 1.375 2.967 2.895
Ó-Liszka 22.743 788 3.241 1.615
Mád 22.652 2.673 2.766 3.100
Megyaszó 20.612 1.913 1.976 2.354
Összesen 281.656 20.899 22.413 21.289
49 Zólyom megye Breznóbánya 29.673 2.890 3.312 3.389
Szliács 26.685 2.047 3.354 1.710
Korpona 32.158 2.132 2.447 2.029
Összesen 88.516 7.069 9.113 7.128
50 Kővár-vidék Kis-Nyires 24.454 3.227 2.844 2.816
Nagy-Somkut 27.290 2.607 3.436 4.517
Összesen 51.744 5.834 6.280 7.333
51 Jászkun-kerületek Fülöpszállás 39.567 1.370 2.575 1.992
Turkeve 39.485 2.762 2.996 2.662
Jákóhalma 38.752 794 3.255 4.198
Kardszag 39.210 2.079 3.247 3.339
Összesen 157.014 7.005 12.073 12.191
52 Hajdu-kerület Szoboszló 22.292 2.113 2.712 3.167
Dorog-Nánás 21.414 3.917 4.014 2.729
Összesen 43.706 6.030 6.726 5.896
53 Nagykikinda-kerület Basahida 43.375 1.841 1.563 1.649

Sor-

Törvényhatóság
A választó- A választók száma
szám kerület kerület lakosainak 1865. 1869. 1872.
neve száma évben
Városok
54 Arad (törvényjavaslat) 32.725 1.785 2.041 2.491
55 Baja 18.110 1.120 1.618 1.147
56 Békés 22.547 1.184 1.923 1.116
57 Békés-Csaba 30.022 567 1.436 917
58 Beszterczebánya 11.780 779 995 685
59 Böszörmény 19.208 929 1.987 2.451
60 Buda Budavár I. kerület 815 1.526 1.997
(törvényjavaslat) Viziváros II. kerület 1.239 1.333 2.170
Összesen 53.998 2.054 2.859 4.167
61 Csongrád 17.356 821 1.128 1.008
62 Czegléd 22.216 1.603 1.491 2.557
63 Debreczen
Piacz utcza I. kerület 1.024 1.269 1.452
Péterfia utcza II. kerület 1.310 1.449 1.218
Czegléd utcza III. kerület 1.281 1.360 1.448
Összesen 46.111 3.615 4.078 4.118
64 Eger 19.150 2.141 2.018 2.184
65 Esztergom 8.780 1.609 1.801 1.928
66 Fejérvár 22.683 1.690 2.065 1.538
67 Félegyháza A hozzátartozó pusztákkal 22.021. 1 21.313 815 1.057 1.256
68 Fiume
(törvényjavaslat)
13.314 1.436 359
69 Gyöngyös 15.830 1.387 1.708 1.797
70 Győr
(törvényjavaslat)
20.035 1.757 1.823 1.689
71 Gyula
(törvényjavaslat)
18.495 899 2.065 1.903
72 Halas 13.127 687 1.020 1.186
73 H.-M.-Vásárhely 49.153 1.822 3.918 2.302
74 Jászberény A hozzátartozó pusztákkal 23.364 1 20.233 1.170 2.149 1.908
75 Kassa 21.742 700 1.443 1.530
Felső I. kerület 1.267 1.143 1.604
76 Kecskemét Alsó II. kerület 779 992 1.378
Összesen 41.195 2.046 2.135 2.982
77 Komárom 12.256 1.007 908 958
78 Körmöcz (törvényjavaslat) 8.442 474 400 431
79 Makó
(törvényjavaslat)
27.449 820 1.037 2.217
80 Miskolcz Déli 777 953 909
(törvényjavaslat) Északi 626 801 809
Összesen 21.199 1.403 1.754 1.718
81 Nagy-Becskerek 19.666 1.740 1.624 1.507
82 Nagy-Kikinda 18.834 1.108 1.668 1.385
83 Nagy-Kőrös 20.091 2.685 2.349 1.605
84 Nagy-Várad 28.698 1.131 1.344 1.079
85 Nyiregyháza 21.896 1.292 1.680 1.562
86 Pápa 14.223 809 1.125 1.220
87 Pécs
(törvényjavaslat)
23.863 1.505 2.317 2.618
Belváros 909 1.758 1.667
Lipótváros . 998 1.748 1.374
88 Pesti Terézváros 1.536 3.222 4.178
(törvényjavaslat) Józsefváros 1.394 1.829 2.250
Ferenczváros 850 1.033 1.312
Összesen 200.476 5.687 9.590 10.781
89 Pozsony I. kerület 719 746 1.627
(törvényjavaslat) II. kerület 790 842 1.402
Összesen 46.540 1.509 1.588 3.029
90 Selmecz (törvényjavaslat) 14.029 1.005 711 1.062
91 Sopron (törvényjavaslat) 21.108 645 1.360 1.512
92 Szabadka I. kerület 295 1.382 2.070
II. kerület 1.241 1.658 2.004
Összesen 56.323 1.536 3.040 4.074
93 Szarvas 22.446 390 1.189 809
94 Szathmárnémeti 18.353 1.516 1.664 1.483
95 Szeged Felsőváros és P. I. kerület 1.186 1.650 1.732
Alsó-Rókus II. kerület . 1.138 1.445 1.066
(törvényjavaslat) Összesen 70.179 2.324 3.095 2.798
96 Szentes 27.658 1.788 1.487 1.895
97 Temesvár (töményjavaslat) 32.223 1.114 2.175 1.633
98 Versecz 21.095 2.059 3.321 2.620
99 Ujvidék 19.119 600 883 1.913
100 Zenta 19.938 1.302 522 819
101 Zombor (törvényjavaslat) 24.309 2.496 2.603 2.639
II. Erdély:
Megyék, vidékek és székek.
Nagy-Enyed 138.184 2.262 2.364
102 Alsó-Fehér megye Alvincz 72.930 1.704 1.735
Összesen 211.114 3.966 4.099
Felső Déés 78.553 3.654 4.196
103 Belső-Szolnok megye Alsó Déés 54.566 3.223 3.626
Összesen 133.119 6.877 7.822
Felső 55.227 1.913 1.808
104 Doboka megye Alsó 47.698 1.612 1.313
Összesen 102.925 3.525 3.121
Kül (Erzsébet város) 29.858 445 421
105 Belső-Fehér megye Bel (Hidvég) 28.219 481 459
Összesen 58.077 926 880
Hátszeg (Déva) 70.633 2.145 2.221
106 Hunyad megye Maros 213.955 2.641 2.752
Összesen 184.588 4.786 4.973
Felső vagyis Gyalu 99.134 1.824 1.808
107 Kolozs megye Alsó vagyis Mocs 61.556 1.990 1.880
Összesen 160.690 3.814 3.688
Felső 43.340 778 817
108 Küküllő megye Alsó 48.878 1.156 1.077
Összesen 92.218 1.934 1.894
Felső-Szász-Régen 63.999 2.102 2.823
109 Torda megye Alsó-Torda 88.186 4.384 3.643
Összesen 152.185 6.486 6.466
Felső 51.558 1.825 3.476
110 Fogaras vidék Alsó 36.025 2.119 2.588
Összesen 87.583 3.944 6.062
Monor-Naszód 24.507 229 202
111 Naszód vidék Rodna 28.181 168 185
Összesen 52.668 397 387
112 Aranyos-szék Felvincz 19.680 2.859 2.954
Gyergyó 54.866 6.016 7.169
113 Csik-szék Csik-Somlyó 51.172 7.038 7.831
Összesen 106.038 13.054 15.000
Kovászna, Kézdi-Orba 55.507 6.005 6.034
114 Három-szék Sepsi-Miklósvár szék 39.858 4.063 4.384
Összesen 95.365 10.068 21.418
Felső-Nyaránd, Szereda 39.332 6.347 6.652
115 Maros-szék Alsó-Marosvásárhely 40.354 3.691 4.395
Összesen 79.686 10.038 11.047
116 Udvarhely-szék Udvarhely 90.336 12.370 15.001
117 Brassó-vidék Brassó 83.090 2890 3076
118 Kőhalom-szék Kőhalom 251 349
Szék 353 290
Összesen 21.387 604 639
119 Medgyes-szék Medgyes 39.121 1239 1369
120 Nagy-Sink-szék Nagy-Sink 503 529
Ágotha . 760 968
Összesen 23.970 . 1263 1497
121 Besztercze-vidék Városi-vidéki 26.357 1195 1303
122 Szászváros-szék Szászváros 22.479 768 1428
123 Szászsebes-szék Szászsebes 19.237 741 815
124 Szerdahely-szék Szerdahely 19.345 328 201
125 Segesvár-szék Városi 956 1018
Széki 372 260
Összesen 27.280 1328 1278
126 Szeben-szék városi 1392
széki 1279
Összesen 16.917 2671 3308
127 Ujegyházszék Ujegyház 12.390 205 270
Városok
128 Erzsébetvár 2.550 231 275
Belváros 790
129 Kolozsvár Külváros 1529
Összesen 26.382 2214 2319
130 Maros-Vásárhely 12.678 1256 1193
131 Gyula-Fehérvár 7.955 719 693
132 Szamosujvár 5.188 516 513
133 Abrudbánya 4.129 783 598
134 Bereczk 4.469 480 589
135 Csikszereda 223 255
136 Illyefalva 247 237
137 Vajdahunyad 2.597 276 346
138 Kézdi-Vásárhely 4.546 650 792
139 Kolos 3.254 612 568
140 Hátszeg 298 284
141 Oláhfalu 3.512 626 623
142 Székelyudvarhely 4.376 723 652
143 Szepsi-Szent-György 4.365 544 388
144 Szék 3.505 723 595
145 Vizakna 4.104 603 499
I. Magyarország területén 11117623 719049 782273 768642
II. Erdélyország területén 2101227 110000 121415
Összesen 13219350 719049 902273 890057
Fiume 13.314 1.346 359
A lakosság %-ban kifejezve a választók számát
% 1865 % 1869 % 1872
Magyarország területén 6.46 7.12 6.91
Erdélyben 5.23 5.77
Magyarországban és Erdélyben 6.82 6.73
Az összes választók %-ban kifejezve,
azaz: minden 100 választó közül (Magyarország)



Választási év



Régi jog



Birtok



Kézmű ipar és
kereskedés



Jövedelem



Értelmiség
Jegyzet. Az eltérés,
mely az itteni összeg
és 100 között létezik,
részint a századrészek
mellőzéséből, részint
Fiume választóinak
számban nem
vételéből származik
1865 14.0 68.7 6.7 6.1 4.3 = 99.8
1869 11.9 67.3 7.7 8.4 4.3 = 99.8
1872 11.4 66.3 7.5 9.6 4.9 = 99.7

2. számú melléklet az 1874. évi XXXIII. törvénycikk indokolásához

II. kimutatás
az 1865., 1869. és 1872-ik években foganatositott összeirások eredményéről.

1.

Kimutatás
az 1865., 1869. és 1872-ik években föld- és házbirtok alapján összeirt választók számáról.

Törvényhatóság A választó-kerület Birtok alapján összeirt választók száma A jegyzetek az 1872. évi
Sor- földbirtok házbirtok választásra
szám 1865. 1869. 1872. 1865. 1869. 1872. vonatkoznak
neve évben
1 Abauj megye Szikszó (közf.) 983 1.214
Szepsi 1.716 1.496 A *-al jegyzett
Göncz 1.427 1.688 megyék, illetőleg
Bogdány (közf.) 1.335 1.283 városok az 1872-
Nagyida 1.608 1.397 ik évben tervezett
Összesen 7.069 7.078 választási
2 Arad megye Pécska 1.629 1.778 novellának a
Szent-Anna 1.695 1.172 választói
Radna (közf.) 1.086 783 jogosultság e
Világos 2.019 1.731 nemére vonatkozó
Buttyin (közf.) 1.321 2.139 alapelveit tettleg
Kis-Jenő (közf.) 2.025 2.008 alkalmazták.
Összesen 9.775 9.611
3 Árva megye Kubin (közf.) 3.164 3.865 Az összeirás
Borbó 3.741 4.763 hivatalból.
Összesen 6.905 8.628
4 Bács-Bodrog t. e. Almás 832 1.419
megyék Rigyicza 1.110 1.105 NB. A jelen
Kernyaja 1.453 1.494 kimutatásban
Hódság (közf.) 1.799 1.079 foglalt adatok
Apatin . 1.499 878 1865-ik évtől
Kulpin 1.471 1.475 összeállithatók
Uj-Verbász 1.591 1.831 nem voltak.
Tovarisova 1.997 2.381
Ó-Kanizsa 926 999
Ó-becse 2.617 2.751
Összesen 15.295 15.412
5 Baranya megye Dárda 1.520 2.498
Sásd 2.020 2.094
Mohács 1.120 1.735
Szalánta (közf.) 2.984 1.675
Siklós 1.808 1.947
Sz.-Lőrincz 2.399 1.999
Pécsvárad 1.481 1.772
Összesen 13.332 13.720
6 Bars megye Ar.-Maróth 1.979 2.573
Uj-bánya 1.082 1.739 210 302
Léva 2.962 2.040 340 281
Összesen 6.023 6.352 550 583
7 Békés megye Orosháza 1.243 820
Gyoma (közf.) 1.769 1.799
Összesen 3.012 2.619
8 *Bereg megye Munkács 2.376 2.258 381 489
Kászony 2.175 1.821
Felvidék 2.290 2.367
Tiszahát 1.804 1.623 472 435
Összesen 8.645 8.069 853 924
9 Bihar megye Bihar 1.418 1.166
Margitta 2.375 2.280
Székelyhid (közf.) 2.170 949
Ugra 2.621 1.935
M.-Cséke (közf.) 685 1.001
Baránd 635 815
B.-Ujfalu 638 1.185
Hosszu-Pályi (közf.) 759 783
Élesd 1.445 1.516
Szalonta 991 668
Belényes (közf.) 1.342 1.509
Tenke 1.396 1.618
Összesen 16.475 15.425
10 *Borsod megye Dédesd 1.652 1.688
M.-Keresztes 2.089 1.666
Kövesd 1.725 1.677 Az összeirás
Edelény (közf.) 1.577 1.721 hivatalból
Szirmabesenyő 1.259 1.406
Mező-Csáth 1.252 1.213
Összesen 9.554 9.371
11 *Csanád megye Battonya 756 469
Nagy-Lak 794 958
Összesen 1.550 1.427
12 Csongrád megye Tapé 273 272
Szegvár 230 301
Összesen 503 573
13 *Esztergom Köbölkut 2.159 2.185
megye Dorog 1.996 1.394
Összesen 4.155 3.579
14 Fejérmegye Sárkeresztur 1.172 1.138
Bodajk 1.566 1.533
Csákvár 1.565 1.573
Vaál 1.575 1.515 Az összeirás
Ráczalmás 1.031 1.024 hivatalból.
Összesen 6.909 6.783
15 Gömör és Kis- Rozsnyó 612 755 702 815
Hont t. e. megyék Jolsva 1.682 1.437 238 56
Kövi 1.182 1.047
Rimaszombat 1.567 1.443
Rimaszécs 1.855 1.782
Putnok (közf.) 1.423 1.221
Összesen 8.321 7.685 940 871
16 Győr megye Győrsziget 713 722
Téth 846 774
Peér 803 675
Összesen 2.362 2.171
17 Heves és Külső- Szolnok 803 994
Szolnok t. e. Mezőtur (közf.) 293 460 451 891 Az összeirás
megyék Pétervásár (közf.) 1.755 1.686 hivatalból.
Kápolna 1.881 1.972
Füged 1.523 1.654 Titkos szavazás
Gyöngyös-Pata 1.261 1.223
Tisza-Abád 1.173 926
Tisza-Nána (közf.) 1.728 1.491
Összesen 10.417 10.406 451 891
18 Hont megye Németi 3.444 3.003 150 180
Ipolyság 2.099 2.345 Az összeirás
Szalka 1.791 1.869 hivatalból.
Összesen 7.334 7.217 150 180
19 Komárom megye Tata 1.494 1.509
N.-Igmánd (közf.) 2.153 2.031
Ócsa 1.521 1.650
Udvard 2.441 2.444
Összesen 7.609 7.634
20 Közép-Szolnok Szilágy-Csehi 2.480 1.958
megye Zsibó 1.546 1.434
Tasnád 1.421 1.119 92 200
Összesen 5.447 4.511 92 200
21 Krassó megye Szászka 2.114 991 5 84
N.-Zorlencz 1.627 1.804 300 43
Lugos 987 1.010
Bogsán 1.347 1.476 511 68
Facset 745 707
R.-Oravicza (közf.) 1.752 1.406 762 90
Összesen 8.572 7.394 1.578 2.865
22 Kraszna megye Kraszna-Zilah 1.397 1.148 475 255
Szilágy-Somlyó 2.184 1.339 76 262
Összesen 3.581 2.487 551 517
23 Liptó megye Rózsahegy (közf.) 2.893 3.531
Liptó-Szt.-Miklós 2.637 2.477
Összesen 5.530 6.008
24 Marmaros megye Sziget 1.501 768 189 325
Sugatag 1.238 1.320
Felső-Visó 947 832
Técső 1.499 1.643
Huszt 2.366 2.198
Ökörmező 1.346 1.787
Összesen 8.897 8.548 189 325
25 Moson megye Zurány 1.314 1.268
Magyar-Óvár 842 1.297
Összesen 2.156 2.565
26 *Nógrád megye Bal.-Gyarmath (kf) 1.734 871
Nógrád 1.243 1.243
Szécsén 1.336 1.340
Szirák 1.237 1.438
Losoncz 2.762 1.139 164 103
Fülek 2.650 1.400
Összesen 10.962 7.431 164 103
27 Nyitra megye Nyitra 2.086 1.423 217 204
Vágujhely (közf.) 1.161 1.097
Galgócz 2.114 2.272
Verbó 1.546 1.045
Szenicz 2.425 1.773
N.-Tapolcsány (közf.) 1.483 1.775
Szakolcza 1.979 1.331 595 448
Privigye 2.078 2.483 295 320
Érsekujvár 1.434 1.666 725 762
Vág-Vecse 1.569 1.343
Ny.-Zsámbokrét 2.105 2.434
Összesen 19.980 18.602 1.832 1.734
28 Pest-Pilis és Solt Szent-Endre 1.236 1.493 1.070 708
t. e. megyék Ráczkeve 1.922 3.190 . .
Vácz 959 1.027 853 979
Gödöllő 1.911 2 017
Monor 1.668 2.244 Titkos szavazás.
Abony 1.124 1.436
Dabas 2.017 2.082
Duna-Vecse (közf.) 1.636 1.071
Duna-Pataj 1.105 1.506
Keczel 1.112 1.308
Összesen 14.690 17.374 1.923 1.687
29 Pozsony megye Szent-János 925 1.921
Stomfa-Malaczka 2.170 2.217
Nagy-Szombat 1.338 1.302 307 156
Bazin 1 1.786 1 1.292
Szempcz 2.040 1.758 Az összeirás
Galántha 2.097 2.529 hivatalból.
Dunaszerdahely 2.716 1.571
Somorja 1.299 1.092 141 78
Összesen 12.586 14.176 449 1.526
30 Sáros megye Eperjes 940 804 67 224
Bártfa 2.129 2.023 329 359
Kis-Szeben (közf.) 1.639 1.082 78 106
Héthárs 1.074 1.636
Girált 1.234 1.642
Zboró (közf.) 2.472 2.216
Összesen 9.488 9.403 474 689
31 Somogy megye Lengyel-Tóti 1.670 1.179
Tab 1.940 1.915
Marczal 1.805 1.029
Csurgó 1.960 1.142
Szil 2.437 1.616
Kaposvár 1.710 1.207 344 320
Szigetvár 2.076 1.530
Nagy-Atád 7.492 1.568
Összesen 16.090 11.186 344 320
32 *Sopron megye Nagy-Márton (közf.) 1.550 1.267
Kis-Márton 1.672 1.303 302
Nagy-Barom 2.476 2.227
Lövő 2.063 2.063
Eszterháza 2.266 1.520
Csorna 1.733 1.603
Összesen 11.760 9.983 302
33 Szabolcs megye Tisza-Lök 1.747 1.719
Bogdány 865 743
Nádudvar (közf.) 605 1.143
Nyirbátor 1.111 1.081
Nagy-Kálló 1.904 685
Kis-Várda 1.606 1.583
Összesen 7.838 6.954
34 Szathmár megye Nagy-Bánya 1.101 929 896 539
Nagy-Károly 698 689 205 292
Felső-Gyarmat (kf.) 2.593 3.050
Máté-Szalka 2.096 1.251 Az összeirás
Aranyos-Medgyes 1.619 1.348 hivatalból.
Csenger 1.400 1.685
Krassó 4.140 2.158
Összesen 13.647 11.110 1.101 831
35 Szepes megye Igló 883 1.036 444 519
Kézsmárk (közf.) 967 783 987 916
Göllniczbánya 1.190 1.549 144 373
Szep.-Szombat (kf.) 1.324 1.413 570 455
Lőcse 983 1.074 577 537
Lubló 1.630 1.556 370 402
Összesen 6.977 7.411 3.092 3.202
36 Temes megye Rittberg (közf.) 2.837 1.755
Uj-Arad 1.264 948
Kis-Becskerek (kf.) 1.508 1.230
Moravicza 1.954 740
Csákova 1.604 1.536
Rékás (közf.) 1.202 1.028
Orczifalva (közf.) 1.310 1.031 603 616
Hidegkut 1.568 1.041
Összesen 13.247 9.309 603 616
37 Tolna megye Szakcs 1.573 1.619
Szegszárd 938 602
Paks 1.404 1.217
Bonyhád 1.430 1.614
Pinczehely 2.051 2.150
Kölesd 1.542 1.771
Összesen 8.938 8.973
38 Torna megye Szin 657 594
Görgő 499 495
Összesen 1.156 1.089
39 Torontál megye Szent-György 1.457 1.070
Pardány 2.626 2.055
Zichyfalva 1.640 1.825
Billét 1.582 1.512
Zsombolya 1.104 1.154
Bánát-Komlós 1.123 846
N.-Szt.-Miklós 1.294 1.223
Ó-Besenyő (közf.) 1.160 1.009
Összesen 11.986 10.694
40 Trencsén megye Trencsén 1.989 1.160 114 881
Baán 2.567 1.177
Pucho-Illava (közf.) 1.765 1.198
Vágbesztercze (kf.) 1.819 1.205
Bittse (közf.) 840 758
Kisutczaujhely 779 908
Csatza (közf.) 930 631
Zsolna 2.121 1.457 277 298
Összesen 12.810 8.494 391 386
41 Turócz megye Sztubnya 1.529 1.455
Szucsán 1.141 1.154
Összesen 2.670 2.609 Az összeírás
42 Ugocsa megye Nagy-Szőllős 1.1051 1.820 hivatalból.
Halmi (Tiszántul) 3.710 3.366
Összesen 4.815 5.186
43 Ung megye Szobráncz (közf.) 2.191 1.081
Ungvár 1.113 1.534 361 574
Kapos 1.402 1.511
Nagy-Berezna 2.355 2.513
Összesen 7.061 6.639 361 574
44 Vas megye Szombathely 965 1.246 212 110
Kis-Czell 1.896 1.973
Rum 1.727 1.725
Körmend 2.228 2.253
Szent-Gotthard (kf.) 1.240 1.194
Muraszombath 2.262 2.208
Németujvár 2.330 2.953
Felső-Eőr 1.174 1.929
Kőszeg 1.232 1.272 275 428
Sárvár 2.443 2.001
Összesen 17.497 18.754 487 538
45 Veszprém megye Ugod 1.914 1.914
Veszprém 697 526 590 562
Enying 1.588 1.456
N.-Vásony 1.448 1.285
Somló-Vásárhely 1.441 2.504
Zircz 1.700 1.181
Összesen 8.788 8.866 590 562
46 Zala megye Tapolcza 2.126 2.338
Szent-Grót 2.170 1.382
Keszthely 1.210 1.725
Zala-Egerszeg 2.656 2.289
Kanizsa 1.210 1.294 455 409
Letenye 2.133 2.643
Baksa 1.885 2.190
Lendva 2.782 1.987
Csáktornya 1.161 802
Összesen 17.333 16.650 455 409
47 Zaránd megye Brád (közf.) 1.559 1.301
N.-Halmágy (közf.) 1.127 974
Összesen 2.686 2.104
48 Zemplén megye Homonna 3.187 2.458
Nagy-Mihály 3.552 3.209
Terebes (közf.) 1.599 1.695
S.-A.- Ujhely 734 992
Királyhelmecz 1.759 1.773
Ó-Liszka 2.525 1.069
Mád 1.740 2.105
Megyaszó 1.399 1.610
Összesen 16.495 14.911
49 Zólyom megye Breznóbánya (kf.) 2.276 1.612 539 1.267
Szliács 2.437 1.079
Korpona 1.392 1.156 505 432
Összesen 6.105 3.847 1.044 1.699
50 Kővár vidék Kis-Nyires (közf.) 1.315 1.471
Nagy-Somkut 1.392 1.768
Összesen 2.707 3.239
51 Jászkun kerület Fülöpszállás (közf.) 1.806 1.401 497 366
Turkeve 1.692 1.814 1.028 572
Jákóhalma 2.410 3.177 633 845
Karczag 2.992 2.877
Összesen 8.900 9.269 2.158 1.783
52 Hajdu kerület Szoboszló 2.514 2.940
Dorog-Nánás (kf.) 2.441 2.557
Összesen 4.955 5.497
53 Nagy-Kikindai Bassahida 1.350 1.499
kerület Összesen 1.350 1.499
Városok
54 *Arad 1.010 1.063
55 Baja (közf.) 875 940
56 Békés 1.751 459
57 Békés-Csaba 1.178 608
58 Beszterczebánya (kf.) 568 296
59 Böszörmény 1.810 2.354
60 Buda Budavár i ker. 534 622
Viziváros II. ker. 496 723
Összesen 1.030 1.345
61 Csongrád (közf.) 988 949
62 Czegléd (közf.) 1.113 2.349
63 Debreczen (közf.) Piacz-utcza I. ker 672 778
Péterfia utcza II. ker. 919 1.010
Czegléd utcza III. ker. 877 973
Összesen 2.468 2.761
64 Eger 1.466 1.658 Titkos szavazás.
65 Esztergom 1.055 1.234
66 Fehérvár (közf.) 1.320 1.000
67 Félegyháza 957 1.063
68 *Fiume 199
69 Gyöngyös 1.258 1.257
70 *Győr 712 740 Titkos szavazás.
71 *Gyula 1.752 1.637
72 Halas (közf.) 822 1.048
73 H.-M.-Vásárhely 3.588 2.103
74 Jászberény 1.826 1.434
75 Kassa 551 682
76 Kecskemét Felső I. kerület 844 1.273
Alsó II. kerület 798 1.224 Titkos szavazás.
Összesen 1.642 2.497
77 Komárom (közf.) 419 411 Titkos szavazás.
78 Körmöcz 310 285
79 Makó 653 1.967
80 *Miskolcz Déli 544 302
Északi 524 272
Összesen 968 574
81 Nagy-Becskerek 1.333 1.233
82 Nagy-Kikinda .206 840
83 Nagy-Kőrös 2.203 1.454
84 Nagy-Várad 630 239
85 Nyiregyháza 1.387 1.268
86 Pápa 363 624
87 *Pécs 1.512 1.568
88 *Pest Belváros 138 133
Lipótváros 108 62
Terézváros 607 755
Józsefváros 636 695
Ferenczváros 389 425
Összesen 1.878 2.070
89 *Pozsony I-ső kerület 108 390
II-ik kerület 360 452
Összesen 468 842
90 *Selmecz (közf.) 417 596
91 Sopron 470 745
92 Szabadka I-ső kerület 1.129 1.877
II-ik kerület 1.437 1.838
Összesen 2.566 3.715
93 *Szarvas 787 576
94 Szathmárnémeti titkos szavazás 1.299 1.096
95 *Szeged Felsőváros és P. I. kerület 1.029 640
Alsó-Rókus II-ik ker 1.333 777
Összesen 2.362 1.417
96 *Szentes (közf.) 1.350 1.689
97 *Temesvár (közf.) 1.018 465
98 Versecz 2.840 1.494
99 Ujvidék 531 1.436
100 Zenta 344 524
101 Zombor 2.199 2.240

Összesités:

Birtok alapján összeirt választók száma Általán-birtok
földbirtok házbirtok alapján
1865. 1869. 1872. 1865. 1869. 1872. 1869. 1872.
évben
Magyarországi megyék, vidék s kerületek
447.990

421.035

26.079

29.512

474.069

450.547

Megyék
Magyarországi városok 59.253 59.044 59.253 59.044 Városok
Összesen 447.990 421.035 85.332 88.556 533.322 509.591 Főösszeg

A választók %-ban kifejezve:

Földbirtok Házbirtok Általán birtok
1869. 1872. 1869. 1872. 1869. 1872.
56.4 54.8 10.7 11.5 67.3 66.3

2.

Kimutatás
az 1865., 1869. és 1872. években kézművesség, gyáripar és kereskedelem alapján összeirt választók számáról.

7
Sor-

Törvény-

Választó-
A választó-képességnek alapja A jegyzetek az 1872-ki
szám hatóság kerület kézművesség gyár kereskedés választásra
1865. 1869. 1872. 1865. 1869. 1872. 1865. 1869. 1872. vonatkoznak
neve évben
1 Abauj megye Szikszó (közf.) 41 18 7 3 1 1 3 A *-al megje-
lölt törv.-ható-
ságok, illető-
leg követkül-
dési joggal felruházott városokban a
Szepsi 95 477 81 1 2 25 9 kézművesség czimén igé-
Göncz 109 250 134 3 1 30 33 nyelt választói jogot adóbe-
Bogdány (közf.) 23 24 27 1 1 1 vallással kel-
lett igazolni,
Nagyida 35 77 52 3 . 10 az 1872-iki törvényjavas-
Összesen 303 846 301 4 7 2 3 57 55 lattal egyező-
2 Arad megye Pécska 204 160 182 3 1 1 10 43 42 leg.
Sz.-Anna 135 155 129 4 1 7 15 23
Radna (közf.) 59 17 31 2 11 31
Világos 154 59 96 10 18 32
Buttyin (közf.) 15 3 23 1 8 18
Kisjenő (közf.) 45 54 61 3 14 11
Összesen 612 448 522 3 5 2 33 109 157
3 Árva megye Kubin (közf.) 72 160 121 8 2 77 63 Az összeirás
Bobró 25 34 50 1 8 17 16 hivatalból.
Összesen 97 194 171 8 1 10 94 79
4 Bács-Bodrog Almás 55 14 87 12 52
t. e. megyék Rigyicza 111 44 77 4 10 41
Kernyaja 72 19 42 17 28 37
Hodzsák (közf.) 386 320 293 1 1 33 81 75
Apatin 349 488 322 2 19 61 46
Kulpin 85 230 210 6 30 33
Uj-Verbász 148 99 196 1 9 79 103
Tovarisova 206 498 336 1 1 25 80 71
Ó-Kanizsa 48 36 87 . 9 31 23
Ó-Becse 159 221 475 1 3 24 30 73 109
Összesen 1.619 1.969 2.125 2 6 27 152 485 590
5 Baranya Dárda 81 113 122 2 4 33 61
megye Sásd 67 182 125 1 1 37 29
Mohács 249 119 126 1 4 1 7 42 75
Szalánta (közf.) 49 34 15 3 2
Siklós 101 135 168 12 54 40
Szt.-Lőrincz 13 28 46 2 8 1 8 6
Pécsvárad 77 137 176 1 2 29 23
Összesen 637 748 778 3 7 10 27 206 236
6 Bars megye Ar.-Maróth 153 237 249 2 . 2 5 33 55
Ujbánya 84 90 61 1 1 2 6 18 9
Léva 138 198 137 . . 1 8 80 101
Összesen 375 525 447 3 1 4 19 131 165
7 Békés megye Orosháza 172 261 168 2 1 10 50 52
Gyoma (közf.) 31 184 211 3 67 55
Összesen 203 445 379 2 1 13 117 107
8 *Bereg Munkács 226 164 48 1 2 2 1 70 235
megye Kászony 4 12 3 2 2
Felvidék 4 10 6 3 2
Tiszahát 39 152 40 40 7
Összesen 273 338 107 1 2 2 1 115 246
9 Bihar megye Bihar 43 7 11 2 4 1 21 20
Margita 91 61 75 1 1 6 16 21
Székelyhid (közf.) 80 93 45 1 31 26
Ugra 3 34 40 1 16 10
M.-Cséke (közf.) 6 8 5 1 5 4 2
Baránd 127 39 78 1 11 13 75
B.-Ujfalu 18 14 31 2 4 8 23
Hosszu-Pályi (közf.) 12 16 21 1 1 3 5
Élesd 17 75 33 2 23 13
Szalonta 120 153 230 1 16 37 31
Belényes (közf.) 24 34 34 1 2 1 9 11
Tenke 52 50 05 3 3 10 4
Összesen 593 584 660 2 9 14 47 191 241
10 *Borsod Dédesd 294 87 92 2 1 4 24 23
megye M.-Keresztes 80 71 75 1 15 18
Kövesd 87 91 84 2 12 19 Az összeirás
Edelény (közf.) 96 96 95 1 2 3 2 19 21 hivatalból.
Szirmabesenyő 23 62 71 5 4 10 19
Mező-Csáth 102 22 16 1 9 1
Összesen 682 429 433 2 11 9 6 89 101
11 Csanád Battonya 48 109 59 4 14 22
megye Nagylak 55 22 120 1 7 26 49
Összesen 103 131 179 1 11 40 71
12 Csongrád Tápé 51 13 30 1 1 10 16
megye Szegvár 5 15 17 1 5 14
Összesen 56 28 47 1 2 15 30
13 *Esztergom Köbölkut 50 67 85 1 1 11
Dorog 114 114 69 2 2 9 45 37
Összesen 164 181 154 3 2 10 56 37
14 Fehér megye Sárkeresztur 65 115 179 1 1 1 8
Bodajk 217 202 228 1 1 3 10 3
Csákvár 201 145 206 1 1 2 2 33 68
Vaál 129 168 330 3 63 98
Rácz-Almás 313 417 391 1 3 61 65
Összesen 925 1.047 1.334 1 3 4 12 168 242
15 Gömör és K.- Rozsnyó 111 96 64 3 7 10 12 17 31
Jolsva 88 254 151 3 4 2 3 24 15
Kövi 65 110 125 7 3 2 2 5 7
Rimaszombat 156 160 248 5 3 1 8 32 25
Rimaszécs 26 12 33 1 4 4
Putnok (közf.) 54 102 31 1 7 4
Összesen 500 734 652 18 17 15 27 89 86
16 Győr megye Győrsziget 91 160 182 2 1
Tét 71 129 148
Peér 166 127 116 3 3 9 36
Összesen 328 416 . 5 4 9 36
17 Heves és K.- Szolnok 46 240 479 4 8 3 37 50
Szolnok t. e. Mezőtur (közf.) 131 218 375 1 1 1 55 50
Pétervásár (közf.) 22 43 41 5 12
Az összeirás
Kápolna 49 111 83 1 5 2 34 20 hivatalból.
Füged 2 34 45 Titkos
Gyöngyös-Pata 159 117 179 1 31 szavazás.
Tisza-Abád 165 253 144 1 8 3 4 35 41
Tisza-Nána (közf.) 64 159 83 2 2 . 48 27
Összesen 638 1.175 1.429 2 26 16 8 221 219
18 Hont megye Németi 171 237 304 1 1 3 14 17
Ipolyság 39 80 107 1 21 16
Szalka 34 119 102 1 1 40 40
Összesen 244 436 513 2 1 5 75 73
19 Komárom Tata 312 277 432 6 4 9 22 55
megye Nagyigmánd (közf.) 146 153 206 6 1 6 41 65
Ócsa 126 181 180 1 . . . 6 14
Udvard 75 59 92 2 1 2 11 24
Összesen 659 670 910 1 14 6 17 80 158
20 Közép- Szilágy-Csehi 20 22 23 13 17 1
Szolnok Zsibó 5 12 3 2 5 1 4
megye Tasnád 14 102 37 7 1 19 11
Összesen 39 136 63 9 19 37 16
21 Krassó megye Szászka 36 40 16 13 14 32
N.-Zorlencz 30 20 3 . 7 17 31
Lugos 154 136 167 4 17 50 108
Bogsán 17 35 26 24 23 12
Facset 19 24 16 1 2 3 5 4
R.-Oravicza (közf.) 128 112 138 1 5 26 65 61
Összesen 284 367 366 1 10 2 90 174 238
22 Kraszna megye Kraszna és Zilah 454 159 373 3 24 22 21
Szilágy-Somlyó 184 233 56 1 12 1 12 75 10
Összesen 638 392 429 1 12 4 36 97 31
23 Liptó megye Rózsahegy (közf.) 160 152 165 5 2 14 67 50
L.-Szt.-Miklós 262 399 212 13 8 14 94 67
Összesen 422 551 477 18 10 28 161 117
24 Marmaros megye Sziget 266 123 290 1 2 27 94 181
Sugatag 8 22 40 4 4 4
Felső-Vissó (közf.) 6 45 12 3 53 32
Técső 57 46 51 2 4 17 4
Huszth 71 126 48 1 7 32 33
Ökörmező (közf.) 1 2
Összesen 408 363 443 2 4 45 200 254
25 Moson megye Zurány 288 201 132 1 . . 45 25 .
M.-Óvár 175 123 112 . 1 2 21 42 71
Összesen 463 324 244 1 1 2 66 67 71
26 Nógrád megye B.-Gyarmat (közf.) 222 244 116 2 12 1 14 117 54
Nógrád (közf.) 52 78 69 1 2 32 36
Szécsén (közf.) 117 93 55 1 1 20 15
Szirák (közf.) 44 56 64 1 3 7
Losoncz (közf.) 290 299 158 4 3 8 9 5 13
Fülek (közf.) 87 99 74 4 5 . 4 16 3
Összesen 812 869 536 10 22 9 31 193 128
27 Nyitra megye Nyitra 40 154 108 1 30 56
Vágujhely (közf.) 148 62 96 1 1 15 4 23
Galgócz 185 232 227 2 2 4 74 120
Verbó 155 163 57 3 31 74
Szenicz 182 147 94 8 72 14
N.-Tapolcsány (közf.) 36 70 107 3 2 42 34
Szakolcza 381 163 92 1 12 8 5 105 46
Privigye (közf.) 397 35 36 9 48 56
Érsekujvár 373 178 137 3 3 9 29 81
Vág-Vecse 315 344 291 1 96 125
Ny.-Zsámbokrét 86 64 115 1 10 5
Összesen 2.298 1.612 1.360 3 20 17 54 541 634
28 Pest, Pilis és Szt.-Endre 155 212 244 6 5 17 15 120
Solt t. e. Ráczkeve 291 285 332 1 1 1 16 46 76
megyék Vácz 141 257 238 4 . 1 33 17 48
Gödöllő 82 207 261 . 5 5 19 51
Monor 140 234 324 . 1 11 37 84
Abony 202 199 242 3 2 1 59 67 Titkos
Dabas 226 304 239 2 12 16 szavazás.
Duna-Vecse (közf.) 76 298 180 1 47 49
Duna-Pataj 231 314 358 1 2 4 6 42 88
Keczel 50 71 47 2 6 23 15
Összesen 1.594 2.381 2.465 6 14 19 98 317 614
29 Pozsony Szt.-János 52 71 214 4 2 3 67
megye Stomfa-Malaczka 122 191 222 2 3 1 9 120 122
Nagy-Szombat 137 163 151 1 3 10 19 69 33
Bazin 191 204 80 3 2 4 15 121 65 Az összeirás
Szempcz 67 98 61 19 44 hivatalból.
Galántha 158 155 366 4 6 60 156
D.-Szerdahely 147 316 263 2 168 123
Somorja 310 248 174 20 15 98
Összesen 1.184 1.446 1.531 6 10 23 71 575 708
30 Sáros megye Eperjes 248 138 77 4 22 35 31
Bártfa 27 57 55 3 26 16
Kis-Szeben (közf.) 47 73 50 2 2 1
Héthárs (közf.) 53 71 91 1 5 9 12
Girált 103 79 125 1 25 21
Zboró (közf.) 2 28 21 1 44 73
Összesen 480 446 419 1 8 5 25 141 154
31 Somogy Lengyeltóti 36 101 129 1 30
megye Tab 38 85 107 44 4
Marczal 170 179 46 1 1 47 5
Csurgó 104 83 . 2 2 15 .
Szil 134 264 225 . 4 1
Kaposvár 58 27 43 2 1 12 27
Szigetvár 96 21 10 2 6
Nagy-Atád 136 119 136 1 1 46 50
Összesen 772 879 696 6 1 5 200 93
32 *Sopron Nagy-Márton 136 175 97 2 1 14 32 30
megye Kis-Márton (közf.) 133 206 161 2 7 4 13 68 70
Nagy-Barom 126 93 116 4 5 8
Lövő 251 296 391 1 5 2 9 73 113
Eszterháza 221 220 106 1 55 43
Csorna 223 240 176 . . . 4 42 68
Összesen 1.090 1.230 1.047 3 15 7 44 275 332
33 Szabolcs Tiszalök 90 122 121 3 3 1 4 37
megye Bogdány 45 48 76 2 11 8
Nádudvar (közf.) 84 56 107 4 23 29
Nyirbátor 78 78 129 2 2 12 15
Nagy-Kálló 136 163 125 1 2 60 39
Kis-Várda 148 183 187 1 2 31 56
Összesen 581 650 808 7 5 11 141 184
34 Szathmár Nagy-Bánya 318 267 9 6 43 51 9
megye Nagy-Károly 81 134 261 1 1 10 63 52
F.-Gyarmat (közf.) 25 45 37 23 18
Mátészalka 41 49 39 2 4 63 18 Az összeirás
Ar.-Medgyes 30 14 20 1 5 hivatalból.
Csenger 13 26 61 1 3 2 21 38
Krassó 8 95 30 2 16 4
Összesen 516 630 457 10 6 59 238 144
35 Szepes megye Igló 55 64 75 3 10 16 17
Késmárk (közf.) 72 213 15 3 14 37 20
Göllniczbánya 129 186 136 9 18 14 14 14 20
Szep.-Szombat (kf.) 119 102 134 2 4 16 7 12
Lőcse 82 137 101 1 2 1 9 31 26
Lubló 394 44 47 2 . . 5 5 19
Összesen 851 746 508 15 22 22 58 110 114
36 Temes megye Rittberg (közf.) 36 01 40 1 5 50 32
Uj-Arad 76 90 81 3 15 43 32
Kis-Becskerek (kf.) 158 48 50 1 21 28 29
Moravicza 23 94 49 6 29 36
Csákova 102 125 152 2 2 38 68 67
Rékás (közf.) 7 59 77 3 1 37 35
Orczifalva (közf.) 136 57 53 1 1 9 23 15
Hidegkut 273 341 167 5 24 40 42
Összesen 811 915 669 8 10 1 119 318 288
37 *Tolna megye Szakcs 45 18 46 3 .
Szegszárd 265 55 23 5 46 100 67
Paks 500 269 121 63 11 65 134
Bonyhád 71 116 13 4 5 72 2
Pinczehely 89 186 172 2 6 114 81
Kölesd 168 138 47 1 4 42 39
Összesen 1.138 782 422 10 65 72 396 323
38 Torna megye Szin 17 35 21 1 2
Görgő 25 33 36 5 6
Összesen 42 68 57 1 5 8
39 Torontál Szt.-György 91 104 228 2 1 25 64 87
megye Párdány 210 217 133 4 17 65 57
Zichyfalva 35 85 41 13 32 33
Billét 191 133 132 2 38 34 66
Zsombolya 57 187 278 3 1 22 52 72
Bánát-Komlós 237 95 49 1 22 25 43
N.-Sz.t-Miklós 172 129 119 2 30 41 81
Ó-Besenyő (közf.) 56 92 58 2 4 40 40
Összesen 1.049 1.042 1.038 2 9 7 171 353 479
40 Trencsén megye Trencsén (közf.) 176 134 46 1 . 44 30
Baán 102 199 42 3 3 49 22
Puchó (Illava) (közf.) 97 90 29 1 6 .
V.-Besztercze (közf.) 217 99 24 1 1 2 62 20
Bittse (közf.) 25 35 31 2 48 56
Zsolna 306 22 86 1 5 2 11 19 50
Kisutcza-Ujhely 85 40 24 1 7 3
Csatza (közf.) 11 10 4 24 36
Összesen 1.019 629 286 3 11 6 14 259 217
41 Turócz megye Sztubnya 150 140 156 1 5 . 2 11 19
Szucsán 112 182 160 1 11 6 2 59 60
Összesen 262 322 316 2 16 6 4 70 69
42 Ugocsa Nagyszőllős 81 81 77 1 4 15 29
megye Tiszántul Halmi 1 11 33 1 3 9 18 Az összeirás hivatalból.
Összesen 82 92 100 1 4 4 24 47
43 Ung megye Szobráncz (közf.) 42 117 16 1 16 11
Ungvár 346 162 88 6 3 62 100
Kapos 18 73 93 1 8 8
Nagy-Berezna 1 72 61 1 16 19
Összesen 407 424 258 2 7 3 102 138
44 Vasmegye Szombathely 100 66 146 1 3 14 39 55
Kis-Czell 151 200 226 1 61 71
Rum 11 68 135 . 12 29
Körmend 47 63 65 1 44 37
Szt-Gotthárd (kf.) 86 53 89 4 16 18
Muraszombat 24 76 74 . 22 15
Németujvár 32 48 66 2 17 32
Felső-Eőr 256 206 345 3 10 10 89
Kőszeg 311 203 151 2 6 60 58
Sárvár 238 289 108 2 1 11 64 5
Összesen 1.256 1.272 1.405 5 4 3 49 345 409
45 Veszprém Ugod 145 283 141 1 2 .
megye Veszprém 686 296 141 1 1 2 26 87 96
Enying 86 158 87 1 1 1 65 79
Nagy-Vásony 93 466 71 2 2 2 64 33
Somló-Vásárhely 84 227 160 1 35 .
Zircz 204 238 172 6 6 7 41 48
Összesen 1.298 1.668 772 10 10 4 36 294 256
46 Zarándmegye Brád (közf.) 4 4 4 1 4 4 4
Nagy-Halmágy (kf.) 11 14 8 3 4 1 1
Összesen 15 18 12 4 8 5 5
47 Zalamegye Tapolcza 145 143 130 9 67 86
Szt-Grót 387 250 143 1 2 44 32
Keszthely 198 126 86 1 5 69 64
Zala-Egerszeg 103 163 192 1 2 56 77
Kanizsa 69 122 155 2 6 121 211
Letenye 77 71 139 1 1 34 42
Baksa 43 57 47 1 8 4
Lendva 92 218 114 3 2 1 23 39
Csáktornya 219 18 18 1 1 12 13 18
Összesen 1.325 1.168 1.024 1 5 7 39 435 573
48 Zemplén- Homonna 312 188 147 1 2 58 94
megye Nagy-Mihály 100 159 139 3 41 47
Terebes (közf.) 66 38 109 3 4 40
S.-A.-Ujhely 181 220 166 1 29 72
Király-Helmecz 68 159 144 12 4
Ó-Liszka 59 256 134 30 38
Mád 204 201 204 3 1 4 80 92
Megyaszó 28 32 85 1 33 41
Összesen 1.018 1.253 1.128 4 2 13 287 428
49 Zólyom- Breznóbánya 110 102 127 14 4 9
megye Szilács 54 18 77 2 1 4 6 6 13
Korpona 137 89 84 4 2 9 16 29
Összesen 301 209 288 6 3 4 29 26 51
50 Kővár vidék Kis-Nyires 2 1 1 4
Nagysomkut 4 390 26 21 13
Összesen 4 390 26 2 1 22 17
51 Jászkun- Fülöpszállás (kf.) 124 113 56 8 49 34
kerület Turkeve 166 116 111 4 24 41
Jákókalma 19 98 41 2 2 1 38 31
Karczag 132 117 209 8 23 25
Összesen 441 444 417 2 2 21 134 131
52 Hajdú-kerület Szoboszló 87 58 48 1 4 18 27
Dorog Nánás (kf.) 217 274 24 4 50 15
Összesen 304 332 72 1 8 68 42
53 Nagykikinda Bassahida 35 89 16 15 38 29
ker.
Városok
54 *Arad (közf.) 663 303 432 4 5 . 89 238 136
55 Baja 304 420 26 8 5 25 105 44
56 Békés 38 58 37 1 3 39 18
57 Békés-Csaba 88 126 167 7 20 60
58 Besztercze-
bánya (kf.)
27 155 30 1 1 4 27 17
59 Böszörmény 23 44 14 1 13 7
60 *Buda Budavár 1-ső ker. 158 168 213 4 31 47 88
Viziváros 2-ik ker. 341 264 252 6 8 14 26 87 142
Összesen 499 432 465 6 8 18 57 134 230
61