1875. évi XXI. törvénycikk

a vadászatnak és vadászatra használható fegyvereknek megadóztatásáról * 

A vadászati jogról s annak miképen leendő gyakorlásáról szóló 1872:VI. törvénycikk, ugy nemkülönben Horvát-Szlavonországok azon joga, mely szerint a vadászati jogról s annak gyakorlásáról önállóan intézkedhetnek, érintetlenül hagyatván, a vadászat gyakorlásának, s a vadászati fegyvereknek adó alá vonatására nézve következők rendeltetnek:

I. FEJEZET

A vadászati adóról

1. § Az, ki a vadászati jogot és annak gyakorlatát szabályozó törvények által a vadászat gyakorlására jogositva van, és ezen jogával a törvényszabta korlátok között akár saját földbirtokán, akár másén élni kiván, e végre szabályszerüen kiállitott vadászati jegyet előlegesen szerezni és érette a jelen törvényben megállapitott bélyegilletéket fizetni tartozik.

2. § A vadászati jegyeket megyékben az alispán, kerületekben, székekben, vidékekben és Horvát-Szlavonországban a törvényhatóságnak az azzal egyenlő állásu első tisztviselője, sz. kir. és törvényhatósági joggal felruházott városokban a polgármester adja ki, kik, a mennyiben, tekintettel az alább következő 5. §-nak rendeletére, szükséges, a megkivántató értesülést az alájuk rendelt közegektől hivatalos uton szerzendik meg.

3. § A vadászati jegy csak 50 krajczáros bélyeggel ellátott irott folyamodvány folytán adható ki, s a kiszolgáltatott jegyekről rendes jegyzőkönyv vezetendő.

4. § Külföldieknek is adathatik a 12. §-ban megállapitott bélyegilleték lefizetése mellett vadászat-jegy, de csak magyar állampolgárnak kezessége mellett, és ez utóbbinak illetékes közigazgatási hatósága által.

A kezes ily esetben mindazon birságokért, kárpótlásokért és költségtéritésekért, melyek utóbb a vadászati jegyért folyamodó külföldire, ezen törvénynek vagy az 1872:VI. törvénycikknek értelmében netalán kiszabatnak, jótállani tartozik, s azért kezesnek csak az fogadható el, ki ezen feltételnek képes megfelelni.

5. § Vadászati jegy csak azoktól tagadtathatik meg, de azoktól meg is tagadandó, kik:

a) életüknek 20-dik évét még nem érték el, kivévén, ha helyettük az atyjuk, illetőleg gondnokuk folyamodik;

b) elmebeli fogyatkozás miatt lőfegyverek biztos kezelésére képtelenek;

c) kik a jelen törvény kihirdetése után, az 1872:VI. törvénycikkben körülirt valamely kihágás, vagy a jelen törvény 16. §-ának b) és c) pontjai alatt emlitett kihágások egyike miatt jogérvényesen elmarasztaltattak, a büntetés végrehajtása, illetőleg letelte után egytől öt évig;

d) kik fegyverrel elkövetett bűntettért vagy rablásért, zsarolásért jogérvényesen elmarasztaltattak.

6. § A vadászati jegy kiadására az 1. § szerint jogositott törvényhatósági első tisztviselő elutasitó végzése a belügyministerhez, illetőleg Horvát-Szlavon-Dalmátországok bánjához felebbezhető.

7. § Ha a vadászati jegy birtokosára nézve bármikor előáll a vadászati jegy kiadásának megtagadására az 5. § b) c) és d) pontjai szerint szolgáló okoknak egyike vagy azok valamelyikének, vagy az a) alattinak a vadászati jegy kiadásakor létezése később bebizonyul, a vadászati jegy azonnal visszaveendő, a nélkül, hogy e miatt ennek birtokosa valamely megtéritést vagy kárpótlást igényelhetne.

8. § A vadászati jegy a 9. és 11. §-ban foglalt kivétellel, névre és személyre szól, csak egy személyre szólhat, másra át nem ruházható, a magyar korona országainak egész területén rendszerint egy évre, és pedig január 1-től deczember végeig érvényes, s ezen idő leteltével az előző szakaszokban körülirt módon a kiszabott illetéknek megfizetése mellett megujitható, s a vadászatnak az 1872:VI. törvénycikkben és Horvát-Szlavonországok külön törvényei által meghatározott módon és korlátok között leendő gyakorlására jogosit.

Ily vadászati jegyek 3 évre előre is válthatók, az ez időre eső bélyegilletékek lefizetése mellett.

9. § A vadak gondozására, vadászterületek őrzésére állandóan alkalmazott egyéneknek 3 évre adatik a 12. §-ban meghatározott bélyegilleték lefizetése mellett a vadászati jegy.

Ezen bélyegilleték azon egész időre, a melyre a jegy szól, csak egyszer, a jegy kiadásakor fizettetik, s az által fizetendő, kinek szolgálatában a vadászati jegyet nyerő egyén áll.

Ha a 3 év alatt a szolgálatban személyváltozás történik, ez esetben jogositva van a gazda, illetőleg megbizottja a vadászati jegyet az ujonnan szolgálatába állott egyén nevére kiigazitani, de köteles erről az alispánt, illetőleg székekben, kerületekben, vidékekben és Horvát-Szlavonországban az ezzel egyenlő állásu tisztviselőt azonnal értesiteni.

Az e §-ban emlitett egyéneknek mindazonáltal, ha vadászatra használható lőfegyverrel vannak ellátva, az a kinek szolgálatában állanak, vadászati jegyet mindenesetre szerezni köteles azon birságnak terhe alatt, mely a jelen törvényben azokra van kiszabva, kik jegy nélkül vadásznak.

10. § A 9. § határozata nem terjed ki a mezei gazdaságnál vetések, termények és állatok őrizetére alkalmazott egyénekre (csősz, juhász, pásztor stb.), kik mindazonáltal, ha vadászaton kapatnak, a jegy nélkül vadászókra kiszabott birságot kötelesek fizetni, és annak pontos lefizetéseért másodsorban felelős az, kinek szolgálatában az illető egyén áll.

11. § Az, ki maga számára vadászati jegyet már szerzett, a vadászatok alkalmával segédszemélyek gyanánt használandó cselédei számára legfeljebb 3 cseléd-vadászjegy szerzésére is fel van jogositva, melyekért egyenkint és évenkint 2 forint fizetendő illeték fejében.

Ezen jegyek, melyeken az, hogy cselédjegy, világosan kiteendő, mindenkor a gazda nevére állittatnak ki, és csak addig érvényesek, mint a gazdának eredeti vadászjegye, melylyel együtt a bélyegilleték lefizetése mellett megujithatók.

Ezen cselédjegyeket csak a gazdának állandó szolgálatában álló cselédei, és ezek is csak akkor használhatják, midőn vele együtt vadásznak.

Ki ilyen jegyet jogosulatlanul használ, a 16. § b) pontja alatt foglalt birsággal büntetendő, melynek pontos lefizetéseért az, a ki a cselédjegyet szerezte, felelős.

12. § A vadászati jegyek 12 forintos bélyeggel láttatnak el, ezen illetéknek előleges lefizetése nélkül ki nem szolgáltathatók; egyéb dij kiállitásukért nem szedethetik.

Azok, kik 20-dik évüket még be nem töltötték, az 5. § a) pontja alatt emlitett feltételek mellett vadászjegyet, a bélyegilleték fele részének lefizetése mellett, szerezhetnek.

13. § Az állami és törvényhatósági közbiztonsági közegek, valamint a pénzügyőrök kötelesek, a vadászati jog tulajdonosai, haszonbérlői és az erdők és mezők felügyeletével megbizott személyek pedig jogositva vannak azokat, kik akár lőfegyverrel, akár lóháton és bárminemű ebek használatával vadásznak, a vadászati jegy előmutatására felszólitani.

14. § Ezen felszólitásra a vadászó vadászati jegyét előmutatni köteles, ki pedig azt bármely okból elő nem mutatja, a vadászattal azonnal felhagyni, és ha ismeretlen, a fölszólitó kivánatára akár nevét és lakását megmondani, s a czélból, hogy ezeknek bizonyitására szoritható legyen, alkalmas zálogot adni, akár a felszólitót a legközelebbi község előljáróságához követni tartozik, hogy ott kiléte kiderittessék.

15. § A ki vadászati jegy nélkül vagy másnak nevére szóló jegygyel vadászik vagy vadászati jegyét másnak adja át, vagy azt a 13. §-ban emlitetteknek felszólitására bármely okból elő nem mutatja, pénzügyi kihágást követ el, mely birsággal büntetendő.

16. § A birság:

a) 1 frt és ismétlés eseteiben fokozatosan 10 frtig terjedhet, ha az, ki vadászati jegygyel bir, azt a 13. §-ban emlitetteknek felszólitására elő nem mutatja;

b) 20 frttól 100 frtig szabandó ki arra, ki a nélkül, hogy vadászati jegygyel birna, vagy másnak nevére szóló vagy érvényességére nézve lejárt vagy meghamisitott vadászati jegy használata mellett vadászik, s külön arra is, ki jegyét használat végett másnak adja át;

c) 30 frttól 200 frtig terjedhet, ha a felszólitott a 14. § esetében a vadászattal azonnal fel nem hagy, ha sem nevét s lakását megmondani és zálogot adni, sem a felszólitót a legközelebbi község előljáróságához követni nem akarja, ugyszintén, ha a felszólitónak hamis nevet és lakást mond be.

Ha az ekképen felszólitott fegyvere használatával vagy azzal való fenyegetődzés mellett áll ellene az illető község előljáróságához őt bekisérni kivánóknak, vagy más a büntető-törvényekben tiltott cselekvényt követ el, ellene külön a bűnvádi eljárás is meginditandó, mely alá a vadászati jegynek meghamisitása is tartozik.

Az elmarasztalt vagyontalanságának esetében a kiszabott büntetés fogsággal váltandó fel, a birság minden 5 frtjára egy napi fogság számíttatván.

17. § Az előző 16. §-ban megszabott birságnak egy harmada a jelentést tevőt, egy harmada a kincstárt és egy harmada azon községet illeti, melynek határában a felszólitás történt.

18. § A 16. §-ban emlitett eseteket a jelentést tevő az illető községi előljáróságnál jelenti be, mely 8 nap alatt az illetékes pénzügyi közegeket értesiteni tartozik.

A pénzügy-közeg a birság kirovása czéljából szükséges lépéseket az a) pont esetében a szolgabiró, illetőleg polgármester, Horvát-Szlavonországokban az annak megfelelő közeg, a b) és c) pont eseteiben pedig az illetékes járásbiróság előtt teszi meg.

A birói illetőséget a tett elkövetésének helye határozza meg. A kereset, ha a tett elkövetése napjától számitandó hat hónap alatt meg nem indittatik, a mennyiben az pénzügyi birságra vonatkozik, elévül; a mennyiben azonban a büntetőtörvények alá tartozó cselekvény forog fenn, az elévülési időt a büntető-törvények határozzák meg.

19. § Ha a vadászati jegy elvész, az, ki elvesztette, annak elvesztését azon közigazgatási hatóságnak, a melytől nyerte, bejelenteni köteles és még ugyanazon időnek lefolyása előtt, melyre az elveszett jegy kiadatott, a jelen törvényben körülirt módon s a kiszabott bélyegilletékeknek lefizetése mellett a folyó évre, illetőleg a 9. §-ban kijelölt időre szóló ujabb vadászati jegyet nyerhet.

Elromlott vadászati jegyek, ha azok 50 kr. bélyeggel ellátott folyamodvány kiséretében azon közhatósági első tisztviselőnek, a ki által kiállittattak, visszaadatnak, ujabb jegyekkel illetékfizetés nélkül cseréltetnek fel; ezen ujabb jegy azonban csak azon időnek lejártára adatik ki, melyre az elromlott jegy kiállittatott.

II. FEJEZET

A vadászatra használható fegyverek megadóztatásáról

20. § 1875. esztendőtől kezdve a vadászatra használható lőfegyvereknek (minden puskának) tulajdonosai azokért évenkint fizetni tartoznak:

minden darab egycsövű puskáért 1 frtot;

minden darab kétcsövű puskáért 2 frtot.

21. § Az 1875. évben, a jelen törvény kihirdetése után, a pénzügyminister által kitüzendő határidőben, jövőre pedig az adó tárgyainak minden évben házankint eszközlendő általános összeirása alkalmával, az ezen összeirást végrehajtó közegek által a 20-ik §-ban emlitett lőfegyverek is összeirandók, azokért tulajdonosaikra az adó a többi egyenes adók módjára rovandó ki, s azokkal együtt szedendő be.

22. § Ki az emlitett általános összeirás után lép adóköteles lőfegyver birtokába, azt a fegyver birtokba vételétől számitandó 14 nap alatt azon község előljáróságának, a melyben lakik, bejelenteni tartozik.

A községi előljáróság, melynél a bejelentés történt, azt a kir. adóhivatalnak az adó előirása és beszedése iránt teendő további intézkedés végett bejelenteni köteles.

Az ily fegyver után az illető évre eső egész adó fizetendő meg.

23. § Közintézetekben, nyilvános gyüjteményekben, közhatóságoknál őrzött, vagy emlék- vagy családi ereklyeképen tartott lőfegyverek adómentesek; ezen adómentességet igénylő magánegyének azonban ily lőfegyvereknek birtokukban létét annak kijelentése mellett, hogy azokat vadászatokra használni nem fogják, a kir. adóhivatalnak bejelenteni, s magukat annak az iránti bizonyitványával ellátni tartoznak, hogy a bejelentett lőfegyvereik adómentesek.

Fegyvergyüjtemények birtokosai is nyerhetnek az azokban tartott lőfegyvereikre nézve ugyanazon módon adómentességet, ha gyüjteményükben csupán már használaton kivül levő régi szerkezetü fegyverek őriztetnek.

24. § Hasonlóképen adómentesek az állami és törvényhatósági, városi és állandóan alkalmazott községi csend- és rendőröknek, a pénzügyőröknek, a fegyőröknek szolgálati használatra rendelt, s a közös hadsereg és honvédség tisztjeinek és legénységének vadászatra nem használt lőfegyverei, ugyszintén a kizárólag czéllövészetre használt, valamint a puskamüveseknél és lőfegyver-árusoknál eladásra szánt lőfegyverek is.

25. § Az adóköteles lőfegyvernek adó alóli elvonása, eltitkolása és a 22. §-ban meghatározott módon adómenteseknek nyilvánitott lőfegyvereknek vadászatra használása birsággal büntettetik, mely az adó alól elvont fegyverre a jelen törvény szerint kirovandó adónak hategész tizenkétszeres összegében állapittatik meg, s egyharmad részben az állampénztárt, egyharmad részben a feljelentőt, egyharmad részben azon község pénztárát illeti, melyben az adó alól elvont fegyver elfedeztetett.

26. § A birság a 18. §-ban a 16. § a) pont eseteire alkalmazott eljárás szerint szabatik meg, és a közadók módjára hajtandó be.

III. FEJEZET

Vegyes intézkedések

27. § A királyi család tagjaira ezen törvény nem terjed ki.

28. § A jelen törvény 1-ső fejezetében foglalt intézkedések életbe léptetésének határidejét a bel- és pénzügyministerek rendeleti uton határozzák meg, 2-ik fejezetének határozmányai a törvény kihirdetése után azonnal életbe lépnek.

29. § Jelen törvény végrehajtásával a belügyi-, pénzügyi- és igazságügyministerek, Horvát-Szlavonországokban pedig Horvát-Szlavon-Dalmátországok bánja bizatnak meg.


  Vissza az oldal tetejére