1875. évi XXXIV. törvénycikk indokolása

a budapesti magyar nemzeti szinház homlokzatának és bérházának kiépitéséről és az arra szükséges 300.000 frtnyi törlesztési kölcsönnek és a bérház 30 évig való adómentességének engedélyezéséről * 

A magyar nemzeti szinház bérháza és homlokzata kiépitéséről és az ennek befejezésére szükséges kölcsön felvételéről van szerencsém a tisztelt képviselőháznak a következő előterjesztést tenni:

A kerepesi és országut szegletén, a szinház tőszomszédságában létezett Westermeyer-féle ház 1869-ben vétetett meg a nemzeti szinház országos alapja részére; ezen ház megvételének indokairól a kellő felvilágositást nyujtja azon jelentés, melyet az akkori belügyminister a felügyelete alatt állott közalapokról, s igy a nemzeti szinház alapjáról is 1869-ben összeállittatott, s mely nyomtatásban megjelenvén, a képviselőház tagjai közt szétosztatott; továbbá azon jelentés, melyet hivatalbeli közvetlen elődöm a nemzeti szinház törzsvagyonát tüzetes előtüntetésére 1873. évi február hóban a képviselőházhoz intézett, s mely annak tagjai között szintén szétosztatott.

E házvétel indokai főleg arra vezethetők vissza, hogy a szinháznak szertára a határos füvészkert területén, és pedig fából alkotva állott, melyet tüzrendőri szempontból ott sem a város, sem a telek tulajdonosa, az egyetemi alap tovább megtürni nem akart, s melyet onnan okvetlenül el kelle távolitani. Ily körülmények között kedvező körülmény volt, hogy a kérdéses szegletház épen azon időben eladatni szándékoltatott, mit ugy az akkori intendaus, valamint a szinházi bizottság azon kérelemmel siettek a belügyministernek feljelenteni, hogy ezen házat a szinház részére lehetőleg vegye meg.

Ezen jelentés és egy ad hoc összehivott bizottmánynak javaslata folytán történt e háznak a hozzátartozó magtárral való megvétele 180.000 frtért, mi által elnézve a telkek árának emelkedése folytán alaposan reményelhető folytonos értéknövekvéstől egyrészről a szinház igényeinek kielégitése eszközöltethetett, másrészről a szinház azon kézzelfogható hátrányoktól is megszabadult, melyek azt az által érték volna, ha e ház idegen kézre került volna.

Ezen ekkép megvásárolt telek felépitése a következő okokból vált szükségessé.

Az ezen telken álló épületek egy része két izben leégett 1871. év szeptember 13-án és 1872. év augusztus 27-én, s a leégett helyiségnek ujból felépitése vagy helyreigazitása a város által annak, a ministeriumhoz tett jelentése szerint, nem engedtetett meg. Ezen épületek leégése óta a szinházi bérháznak addig 9.000 frtra menő évi jövedelme tetemesen alábbszállt, ezenkivül pedig gondoskodni kellett az addig ott felállitott festőterem más elhelyezése iránt.

Kivánatosnak mutatkozott ezen telek rendszeres felépitése azért is, hogy miután a főváros emelésére oly nagy összegek fordittatnak, s épen azon helyen, hol ezen régi épület állott, nagy költséggel két boulevard készült, ne maradjon a főváros ezen diszes helyén egy rozzant, félig leégett épület, s mert épen ezen két boulevard elkészülte által ezen telek oly értékessé vált, hogy azt annak felépitése által a szinházi alap részére jövedelmezővé tenni pénzügyi tekintetnél fogva is előnyösnek mutatkozott.

Ezek figyelembevételével egy épitési terv elkészitésével Szkalniczky Antal épitészt biztam meg, s pedig azért választottam őt, mert általánosan elismert képessége mellett azon körülmény is ajánlatossá tevé, hogy a szomszéd egyetemi telken tervezett közoktatási intézetek iránti tervkészités közoktatásügyi t. ministertársam részéről is reá lévén bizva, ő leginkább volt azon helyzetben, hogy ezen egymás mellett fekvő épületekre nézve az architectoricus összhangzást érvényesitse s fentartsa.

Ez előzmények alapján készült azon terv és költségvetés, mely a városi hatóság, a közmunkatanács és a közlekedési ministerium részéről megvizsgáltatott és helybenhagyatott.

Ezen tervet és költségvetést a ministertanácsban 1873. évi november 17-én bemutatván, az ezen előterjesztésemet helyeslőleg tudomásul vette, s engem felhatalmazott, hogy a szinházi bérháznak az előadott módon leendő kiépittetése iránt intézkedjem.

Arra, hogy az épités az 1874. év tavaszán kezdessék meg, még két körülmény volt befolyással; egyik az, hogy ezen évben ugy az épitési anyagok, valamint a munkadijak sokkal olcsóbbaknak mutatkoztak az előbbeni évekéihez hasonlitva, s ezen kedvező körülményt a szinházi alapok kárával felhasználatlanul hagyni nem kivántam; a másik figyelmen kivül nem hagyható körülmény pedig az volt, hogy az épitkezés foganatositása által az általános munkahiányon lehetőleg segitve legyen.

Áttérek most az ügy némely részleteire, melyeket a kérdés felderitésére előadni szükségesnek tartok.

Az 1. % alatt mellékelt részletesen összeállitott épitési költségvetés szerint, mint azt vizsgálat után a közlekedési ministerium megállapitá, az összes épitési költség eredetileg 648.087 frttal volt előirányozva.

Ehhez járul azon fizetés, mely a kötött szerződés szerint az általános és részletes tervek készitéseért, s az épitkezések felelős vezetéseért Szkalniczky Antal műépitésznek jár, s mely 33.000 frttal lett megállapitva, mihez képest az eredeti költségvetés szerint az előirányzott főösszeg: 681.087 frt.

Minthogy azonban ugy az épitési anyagok és munkabérek tetemesen alábbszálltak, bizton reményelhettem, hogy e munkálatok a költségvetésnél olcsóbban lesznek eszközölhetők.

E nézetemet a tények kellőleg igazolták.

Nevezetesen a munkavezető műépitészszel az idézett szerződést akként kötöttem meg, hogy az épitési összes költségek - az ő dijait oda nem számitva - 600.000 frtnál többe ne kerüljenek, s hogy előre nem látható rendkivüli körülmények közt az összes költségek saját dijain kivül 620.000 frtot semmi szin alatt felül ne muljanak, mert minden többletért ő erkölcsileg és anyagilag felelős lévén, a többlet járandóságába fog betudatni, sőt egyéb vagyona is igénybe fogna vétetni.

E szerint az épitési költség maximuma: 620.000 frt, a művezető éitési dija: 33.000 frt, s a semmi szin alatt át nem hágható épitési költség maximuma: 653.000 frt

E helyütt meg kell emlitenem, mi alapon szabtam meg a műépités összes dijait 33.000 forintban.

A fővárosi közmunkatanács által a helyi viszonyok és szokások alapján a főváros részére az 1870. évi X. törvénycikk rendelete folytán kidolgozott, jelenleg a városnál lévő középitési rendszabályok 190. §-a szerint az esetben, ha a felek közt szerződés nem létezik, emlékszerü (monumentalis) épületeknél a tervezőnek a terv és költségvetés készitéseért a költségvetésnek 1 1/2%, az épitkezést vezetőnek pedig 3 1/2%, összesen tehát 5% jár. Ez 648.000 frtnál 32.400 frtot tenne, s igy én csak hat száz forinttal biztositottam a művezető részére többet, mint ezen szabály szerint járna, mit azonban bőven kiegyenlitettem azzal, hogy az épitési költség-maximumot meghatároztam, s a művezető épitész járandóságát nem az épitési összeg után járó százalékban, hanem egy átlagos összegben állapitottam meg, s igy gyökeresen elejét vettem annak, hogy az épitési költségek szaporitása által a százalékban kifejezett jutalom ne emelkedjék, s a művezetőtől minden önérdek elvétessék az épitési költségeket, különféle, könnyen található ürügyek alatt szaporitani, s ez által a járandósági százalékot is emelni.

E tekintetben ugy vagyok meggyőződve, jobban biztositottam az épitő alap érdekeit, mintha a divó eljárást követtem volna.

Visszatérve a tulajdonképeni épitési költségekhez, azon helyzetben vagyok, hogy oly adatokat sorolhatok fel, melyek azt bizonyitják, hogy az épitkezésnél tényleg tetemes megtakaritások eszközöltettek, nevezetesen:

Az előirányzat Tényleg kiadatott a munka Megtakaritás
Kőmives- és kőfaragó munkánál 389,524 forint, 325,000 forint, 64,524 forint.
Ács munka 37.992 forint 24.695 forint 13.297 forint
Bádogos 12.822 forint 12.020 forint 802 forint
Palakő 6.986 forint 6.113 forint 873 forint
A vasmunkálatokért, noha itt több szükséglet mutatkozott, s azért 36.800 frt 15 kr helyett 42.803 frt 30 kr erejéig iratott ki a felhivás, ez mégis 15 1/2%, azaz 6.527 frt megtakaritást eredményezvén, ez magával a költségvetési 36.800 frt 15 krral szemben is, a következő megtakaritást mutatja


36.800 forint
15 kr




36.276 forint




524 forint
Az asztalos-munkánál kiirás szerint 50.785 forint 30.471 forint 20.314 forint
Lakatos munkánál kiirás szerint 21.644 forint 13.419 forint 8.225 forint
Mázoló munkánál kiirás szerint 12.524 forint 9.643 forint 2.881 forint
Ez alapon a már tényleg kiadott, szerződésileg biztositott munkáknál a főösszeg igy áll:
569.077 forint

457.637 forint

111.440 forint
Miután pedig a kőműves- és kőfaragó-munkák vállalkozójával kötött szerződés értelmében a 325.000 forintnyi pauschal összegen tul csak az esetben fizetendő többlet, ha az alapnak a tervben megállapitott méretein tul kellene fektettetnie, minek szüksége nemcsak előállott, hanem az alapot nagymérvben betonirozni is kellett, ez pedig 14.900 forintnyi költségtöbbletet




14.900 forint
okozott, mit a fentebbi megtakaritási összegből le kell vonni, a tulajdonképeni megtakaritás eddig
96.540 forint
Az eredetileg előirányzott 648.087 forint
költségösszegből a fentebbiek szerint 569.077 forintnyi
munka szerződésileg már biztositva lévén, a munka, mely még biztositva nincs már csak 79.010 forintra rug.
Azon előre nem látható esetben, ha ezen még ki nem adott munkálatoknál semmi megtakaritás sem volna eszközölhető, a már eddig biztositott megtakaritások alapján, az épitési költség következőleg áll:
Biztositott munka 472.537 forint.
Még nem biztositott munka 79.010 forint
Művezető dija 33.000 forint
Az épités ideje alatt a szinház egy évi segélye 27.300 forint
Összes költség 611.847 forint.

Számba akarván azonban venni, hogy ily nagyobb épitkezésnél minden szerződési biztositék mellett fordulhatnak elő oly mellőzhetlen utólagos munkák, melyeket előre látni és figyelembe venni nem lehetett, előzetes számitásomban, melyet ezen ügy tárgyalása alkalmával a képviselőház pénzügyi bizottságához beadtam, az épitési összes költségül 640.000 forintot vettem fel, állapitva azt a művezető-épitészszel kötött, már idézett szerződésre, mely szerint az épitési költség minimuma 633.000 frtban, maximuma pedig 653.000 frtban lett megállapitva.

Azt hiszem, a fentebbi legnagyobb részt már tényeken alapuló adatokkal már sikerült kimutatnom, hogy az általam felvett 640.000 forintnyi összes költség nemcsak tulhaladtatni nem fog, hanem még ezen is nagy megtakaritás reményelhető.

Az ujonnan beépitett terület, odaszámitva a szinház homlokzatához szükséges részt, azonban a szinházépület és két udvar kizárásával 608 négyszögöl.

E szerint, ha az épitkezés végeredményben 612.000 forintba kerülend, egy négyszögöl négy emeletes kiépitése 1.006 frtba kerülend, ha pedig a költségek 640.000 forintig emelkednek, a négyszögöl 1.052 forintba kerülend, mely kiállitási költség megbirálásánál figyelembe veendő, hogy a nemzeti szinház homlokzatának, - mely eddigi alakjában nem maradhatott, - kiépitése monumentalis, s igy költségesbb stylben történt, melylyel a többi részeknek is architektorikus összhangzásba kelle hozatni, s hogy a ház három homlokzattal bir, mi a költségeket szintén szaporitja, de az épületet értékesebbé is teszi.

Az épitkezésre tényleg kiadatott - a visszatartott biztositéki százalékok beszámitása nélkül, 1874. deczember végéig 261.433 frt volt.
A fedezet, mely az épitkezésekre forditható, a 2. % alatt mellékelt kimutatás szerint tesz 439.895 forintot,
ebből levonván a városligeti telekért felvett 124.752 forintot,
marad a szinházi alapokból, az épitkezésre forditható összegként 315.143 forint.
Szemben az eddigi 261.433 forintnyi
kiadással, marad tehát 1875. évi január 1-én rendelkezésre 53.710 forint.
Feltéve, hogy az épitési végleges költségek 640.000 forintot
teendnek, ebből már 1874. év végeig 261.433 forint
fedeztetvén, marad még fedezendő 378.567 forint
mely költség a következő összegekből fedezhető:
a) az alapokból 1875. január 1-én maradt 53.710 forint
b) a felveendő kölcsön által 300.000 forint
c) a nemzeti szinház tartozásai közt előforduló, és az összesitett felkelési alapnak egyelőre ki nem fizetendő
20.462 forint
Összesen 384.172 forint.

Minthogy azonban az épitkezés előreláthatólag nem fog 640.000 forintba kerülni, ezen összeg az épitésre nem fog teljesen igénybe vétetni.

Az épitkezés befejezésére szükséges kölcsönt azért kérem kerekszámban 300.000 frtban megállapittatni, illetőleg annak felvételére magamat az alábbi módozatok szerint felhatalmaztatni, mert a jelenlegi nyomott pénzviszonyok között a városligeti telket csak kárral lehetne értékesiteni, miért czélszerünek s a szinházi tőke-vagyon érdekében fekvőnek tartom az eladást egyelőre függőben tartani, s a kedvezőbb pénzviszonyokat bevárni, addig pedig az innen várt pénzösszeget kölcsönnel fedezni.

A városligeti telekre nézve, mely a városligeti fasor és a Damjanich-utcza közt mindkettőre homlokzattal fekszik, még a következőket szükséges megjegyeznem.

E telek, mint a hivatali elődöm által a képviselőházhoz intézett jelentésben is előadatott, s mely 2.400 négyszögölből áll, vétetett
96.000 forinton,
az átiratási költség tett 3.000 forintot,
az arra épitett festőterem 43.000 forintot.
Összesen 142.000 forint.

A telek vételára négyszögölenként épület nélkül 40 forint volt, s jelenleg a nyomott árak s pénztelenség közepette és több meghallgatott szakértő véleménye szerint - ha az uj, szilárd anyagból épült, s könnyen vendéglő helyiséggé vagy lakházzá átalakitható emeletes festőterem is a telek árba számittatik - négyszögölenként 50 frtttal értékesithető, a mi 120.000 forintnak felel meg.

A pénzviszonyok jobbra fordultával ezen telekért talán magasabb ár is elérhető lesz.

A pénzügyi bizottsághoz bemutatott költségelőirányzatban, mint a telek eladásából várható összeg 124.750 frt volt felvéve.

A bérház reményelhető jövedelmét illetőleg a következőket van szerencsém előadni:

E háznál kiváló figyelemmel kell lenni azon körülményre, hogy az Budapest egyik legszebb pontján, két boulevardra, a legsürübb forgalom és országos intézeteknek közepette fekszik.

E körülmény figyelembevételével a terv és előirányzat elkészültével a bérház jövedelme 66.000 forinttal volt a 3./. mellékelt kimutatás szerint előirányozva.

Ujabb birálat alá vétetvén a jelenlegi bérviszonyok figyelembevételével ezen előirányzat a szakértők hozzájárulásával a 4./. alatti melléklet szerint 54.000 forintba állapittatott meg.

Ezen előirányzat könnyebb megérthetése czéljából szükségesnek látom megjegyezni, hogy az országuti vonalon a 3-ik és 4-ik emeleten két-két lakással több van, mint a földszint első és második emeleten.

Ennek oka, hogy a földszint és első emeletnek egyik, a mellékelt terven megjelölt része, közvetlen kapcsolatban a szinpaddal, a szinház diszitményeinek elhelyezésére, a második emeleten pedig a szinház ruházatára szolgáló teljesen tüzmentes, a többi épülettől elválasztott helyiségek vannak berendezve.

Ha ezen földszinti, első és második emeleti helyiségek, boltok és lakokra beosztathatnának, tekintve nagy teriméjüket, a házbér-jövedelmet legcsekélyebb számitással 10 000 frttal szaporitanák, mig most mitsem jövedelmeznek, hanem közvetlenül a szinháznak égető szükségleteit kielégitik, mi a házvétel egyik főindoka volt, s azt, valamint a szereket és diszitményeket tüzvész ellen biztositják, s az előadások sikerét jó berendezés lehetővététele által előmozditják.

Ezen most emlitettem helyiségeknek használatbavétele után lesz lehetséges a városligeti telek eladását tényleg eszközölni, mi által az abba fektetett tőke ismét folyóvá tétetik, és a felvett kölcsön törlesztésére forditható, ha pedig ezen telek egyelőre eladható nem volna, az ezen helyiségek elkészülte után, még a nyár folyamán bérbeadható, s ezáltal jövedelmezővé válik.

Végre meg kell jegyeznem, hogy az épitkezés oly erélylyel folyt, miszerint a tető falegyen, melyre határidőül november hó 30-ika volt szerződésileg kikötve, már november 7-én eléretett, mi azon kedvező körülményt eredményezi, hogy az épületnek a Pannonia mellett lévő része tán már augusztus hóban, a többi pedig november hó 1-én lakható, s igy jövedelmező lesz.

Hátra van még annak kimutatása, hogy egy felveendő 300.000 frtnyi törlesztési kölcsönnek visszafizetése, a szinháznak az alapokból eddig kijárt segélynek folytonos kiadása után is teljesen biztositva van.

Mindenekelőtt ki kell jelentenem, hogy az első hazai takarékpénztártól, melylyel ez ügyben hivatalosan érintkeztem, szintén hivatalosan értesitettem, hogy a kért 300.000 frtnyi kölcsönt harmincz évi törlesztésre kész megadni, s pedig évenkint kamat és irásdij fejében fizetendő 7% tőketörlesztés fejében pedig az első tiz évben 2%, a második tiz évben 3%, a harmadik tiz évben pedig 5% fizetése iránt.

Ehhez képest az első év első esztendejében fogna fizettetni 27.000 forint,
a tizedik évben ..... 22.905 forint,
a tizenegyedik évben..... 25.327 forint,
a huszadik évben ..... 19.627 forint,
a huszonegyedik évben ..... 24.712 forint,
a harminczadik évben ..... 15.562 forint,

Az előrebocsátottak figyelembe vételével a szinházi alapok jövedelme, az épitkezés után következőleg fog állani:

A bérházból reményelhető legcsekélyebb jövedelem a biztositási és kezelési költségek beszámitásával 50.000 forint
A bérbeadandó városligeti telekből várható 6.000 forint
Az alapnak fel nem mondható kötvényeiből fenmarad évi jövedelem 7.116 forint
Összesen 63.116 forint.

Ebből fedezendő kiadás:

A 300.000 frt kölcsönnek törlesztési részletei, s pedig a csak eleinte előforduló legnagyobb összegben felvéve
27.000 forint.
A szinházi alapnak a felkelési alap irányban fenálló, az előbbinek szenvedő állapotában kimutatott 29.462 forintot tartozás után kamat
1.473 forint
A szinházi évi rendes segély 27.300 forint
Összesen 55.773 forint.

Marad tehát azon esetre is, ha a ház tiszta jövedelme 50.000 forintnál nagyobb nem lenne, mintegy 7.343 forintnyi felesleg, mely a tartozások gyorsabb törlesztésére forditható.

Ha a városligeti telek 120.000 forintért, vagy esetleg magasabb áron értékesithető, a terhek azonnal nagy mérvben kevesbedendnek, s a szinházi alap még kedvezőbben álland.

Ezek alapján tisztelettel kérem a tisztelt képviselőházat, hogy ezen jelentésemet tudomásul véve, engem felhatalmazni méltóztassék, hogy a kérdéses 300.000 forintnyi kölcsönt a fentebbi módozatok szerint felvehessem.

Az erre vonatkozó törvényjavaslatot van szerencsém a ház asztalára letenni, kérvén a képviselőházat, hogy annak indokolásául ezen jelentésemet tekinteni méltóztassék.

1. számú melléklet az 1875. évi XXXIV. törvénycikk indokolásához.

Kimutatás

30 évi részletes visszafizetésre kikölcsönzött 300.000 frt tőke után fizetendő részletkamat és irásdij.

% Évben Fél év Fizetendő részlet Tőke-maradvány 6% kamat 1% irásdij
frt krt frt krt frt krt frt krt
. 300.000 . 9.000 . 1.500 .
2% 1 1 3.000 . 297.000 . 8.910 . 1.485 .
2 3.000 . 294.000 . 8.820 . 1.470 .
2 3 3.000 . 291.000 . 8.730 . 1.455 .
4 3.000 288.000 . 8.640 . 1.440 .
3 5 3.000 . 285.000 . 8.550 . 1.425 .
6 3.000 . 282.000 . 8.460 . 1.410 .
4 7 3.000 . 279.000 . 8.370 . 1.395 .
8 3.000 . 276.000 . 8.280 . 1.380 .
5 9 3.000 . 273.000 . 8.190 . 1.365 .
10 3.000 . 270.000 . 8.100 . 1.350 .
6 11 3.000 . 267.000 . 8.010 . 1.335 .
12 3.000 . 264.000 . 7.920 . 1.320 .
7 13 3.000 . 261.000 . 7.830 . 1.305 .
14 3.000 . 258.000 . 7.740 . 1.290 .
8 15 3.000 . 255.000 . 7.650 . 1.275 .
16 3.000 . 252.000 . 7.560 . 1.250 .
9 17 3.000 . 249.000 . 7.470 . 1.245 .
18 3.000 . 246.000 . 7.380 . 1.230 .
10 19 3.000 . 243.000 . 7.290 . 1.215 .
20 3.000 . 240.000 . 7.200 . 1.200 .
3% 11 21 4.500 . 235.500 . 7.065 . 1.177 50
22 4.500 . 231.000 . 6.930 . 1.155 .
12 23 4.500 . 226.000 . 6.795 . 1.132 50
24 4.500 . 222.000 . 6.660 . 1.110 .
13 25 4.500 . 217.000 . 6.525 . 1.087 50
26 4.500 . 213.000 . 6.390 . 1.065 .
14 27 4.500 . 208.500 . 6.255 . 1.042 50
3% 28 4.500 . 204.000 . 6.120 . 1.020 .
15 29 4.500 . 199.500 . 5.985 . 997 50
30 4.500 . 195.000 . 5.850 . 975 .
16 31 4.500 . 190.500 . 5.715 . 952 50
32 4.500 . 186.000 . 5.580 . 930 .
17 33 4.500 . 181.500 . 5.445 . 907 50
34 4.500 . 177.000 . 5.310 . 885 .
18 35 4.500 . 172.500 . 5.175 . 862 50
36 4.500 . 168.000 . 5.040 . 840 .
19 37 4.500 . 163.500 . 4.905 . 807 50
38 4.500 . 159.000 . 4.770 . 795 .
20 39 4.500 . 154.500 . 4.635 . 772 50
40 4.500 . 150.000 . 4.500 . 750 .
5% 21 41 7.500 . 142.500 . 4.275 . 712 50
42 7.500 . 135.000 . 4.050 . 675 .
22 43 7.500 . 127.500 . 3.825 . 637 50
44 7.500 . 120.000 . 3.600 . 600 .
23 45 7.500 . 112.500 . 3.375 . 562 50
46 7.500 . 105.000 . 3.150 . 525 .
24 47 7.500 . 97.500 . 2.925 . 487 50
48 7.500 . 90.000 . 2.700 . 450 .
25 49 7.500 . 82.500 . 2.475 . 412 50
50 7.500 . 75.000 . 2.250 . 375 .
26 51 7.500 . 67.500 . 2.025 . 337 50
52 7.500 . 60.000 . 1.800 . 300 .
27 53 7.500 . 52.500 . 1.575 . 262 50
54 7.500 . 45.000 . 1.350 . 225 .
28 55 7.500 . 37.500 . 1.125 . 187 50
56 7.500 . 30.000 . 900 . 150
29 57 7.500 . 22.500 . 675 . 112 50
58 7.500 . 15.000 . 450 . 75
30 59 7.500 . 7.500 . 225 . 37 50
60 7.500 . . . . . . .

2. számú melléklet az 1875. évi XXXIV. törvénycikk indokolásához.

Másolat
az eredeti költségvetés összegeinek egybeállitása

Szám A tárgy megnevezése Összeg
frt kr.
1 Kőműves-munka összege 282.969 95
2 Kőfaragó munka összege 106.554 84
3 Ács munka összege 37.992 99
4 Palafödő munka összege 6.383 75
5 Bádogos munka összege 14.312 81
6 Asztalos munka összege 56.048 17
7 Lakatos munka összege 21.926 75
8 Öntött vasnemüek összege 8.082 .
9 Kovácsolt vashordányok összege 28.718 15
10 Mázoló-munka összege 13.917 11
11 Üveges munka összege 10.244 60
12 Festő munka összege 10.944 .
13 Égetett cserépcsövek összege 4.632 .
14 Fazékas-munka összege 7.152 .
15 Szobrász munka összege 19.800 .
16 Aranyozás munka összege 3.108 .
17 Távirda-vezetők összege 800 .
18 Asphalt-conlée összege 4.609 50
19 Fa-redőnyök összege 2.392 .
20 Fémnemüek összege 500 .
21 Vizvezeték összege 4.000 .
22 Légszesz összege 3.000
Főösszeg 648.087 62

3. számú melléklet az 1875. évi XXXIV. törvénycikk indokolásához

A magyar nemzeti szinházi országos alap bérházának (Westermayer-féle) épitésére
a szinház alapjából a következő összegek fordithatók:

frt kr
1 201.250 pfrt névértékü földtehermentesitési kötvény 75 közép árfolyam mellett 150.935 50
2 112.900 frt névértékű földhitelintézeti záloglevél 85 1/2 közép árfolyam mellett 96.529 50
3 1.100 frt névértékű szőlőváltsági kötvények 71 1/4 közép árfolyam mellett 783 75
4 Takarékpénztári betét 132 62
5 A szinházi országos alap felmondott magán-kötvényei 42.274 60
6 Cselekvő hátralékokból cselekvő hátralék 108.672 frt 10 kr 15.079 62 1/2
szenvedő hátralék 93.592 frt 56 1/2 kr.
7 Készpénz 9.407 09
8 A városligeti telek eladásából befolyó összeg 124.752 80 1/2
Összesen 439.895 49

4. számú melléklet az 1875. évi XXXIV. törvénycikk indokolásához

Lakbér-kimutatás

A nemzeti szinház bérház-épületéből

Földszint:

1. számu bolt 1.500 frt.
2. számu bolt 1.500 frt.
3. számu bolt 1.500 frt.
Vendéglő vagy kávéházi helyiségek 14.000 frt forint
Összesen 18.500 frt 18.500.

I-ső emelet:

1. számu lakás 1.000 frt.
2. számu lakás 2.500 frt.
3. számu lakás 3.500 frt.
4. számu lakás 2.600 frt.
5. számu lakás 3.000 frt.
Összesen 12.600 frt. 12.600.

II-ik emelet:

1. számu lakás 900 frt
2. számu lakás 2.300 frt.
3. számu lakás 3.500 frt.
4. számu lakás 2.400 frt.
5. számu lakás 2.600 frt.
Összesen 11.700 frt. 11.700.

III-ik emelet:

1. számu lakás 900 frt.
2. számu lakás 2.000 frt.
3. számu lakás 800 frt.
4. számu lakás 2.000 frt.
5. számu lakás 2.600 frt.
6. számu lakás 2.200 frt.
7. számu lakás 2.300 frt.
Összesen 12.800 frt. 12.800.

IV-ik emelet:

1. számu lakás 800 frt.
2. számu lakás 1.600 frt.
3. számu lakás 750 frt.
4. számu lakás 1.600 frt.
5. számu lakás 2.000 frt.
6. számu lakás 1.800 frt.
7. számu lakás 2.000 frt.
Összesen 10.550 frt. 10.550.
összeg 66.150.

5. számú melléklet az 1875. évi XXXIV. törvénycikk indokolásához

A nemzeti szinház országos alap bérháza helyiségeinek

Szám Fekvése Ára
Szkalniczky A. épitész által 1873. okt. 1-jén készitett kimutatás szerint az 1874. november 25-én szerkesztetett kimutatás szerint az 1875. február hó 15-ki megállapitás szerint
frt kr frt kr frt kr
1 Földszinti bolt 1.500 . 1.600 . 1.600 .
2 Földszinti dohánytőzsde 1.500 . 2.400 . 3.000 .
3 Földszinti kávéház vagy sörcsarnok 14.000 . 12.000 . 14.000
4 Földszinti bolt 1.500 . 1.200 . 1.200 .
5 Házmesteri lakás . . . . . .
6 I. emeleti lakás 3.000 . 2.000 . 1.500 .
7 emeleti lakás 2.600 . 2.400 . 2.200 .
8 emeleti lakás 3.500 . 3.200 . 3.200 .
9 emeleti lakás 2.500 2.000 1.800
10 emeleti lakás 1.000 . 400 . 400 .
11 II. emeleti lakás 2.000 . 2.000 . 1.500 .
12 emeleti lakás 2.400 . 2.400 . 2.200 .
13 emeleti lakás 3.500 . 3.500 . 3.500 .
14 emeleti lakás 2.300 . 2.000 . 1.800 .
15 emeleti lakás 900 . 400 . 400 .
16 III. emeleti lakás 2.300 . 1.800 . 1.200 .
17 emeleti lakás 2.200 . 1.700 . 1.700 .
18 emeleti lakás 2.600 . 2.500 . 2.200 .
19 emeleti lakás 2.000 . 1.700 . 1.500 .
20 emeleti lakás 800 . 300 . 300 .
21 emeleti lakás 2.000 . 900 . 1.000 .
22 emeleti lakás 900 . 700 . 700 .
23 IV. emeleti lakás 2.000 . 1.500 . 1.000 .
24 emeleti lakás 1.800 . 1.600 . 1.400 .
25 emeleti lakás 2.000 . 2.000 . 1.800 .
26 emeleti lakás 1.600 . 1.500 . 1.300 .
27 emeleti lakás 750 . 200 . 300 .
28 emeleti lakás 1.600 . 700 . 800 .
29 emeleti lakás 800 . 500 . 600 .
Összeg 66.150 55.100 54.100