1. § A magy. északkeleti vasuttársulattal az 1868:XIII. és 1870. évi XXVIII. törvénycikkek alapján engedélyezett vonalak épitéséből felmerült kérdések szabályozása s kiegyenlitése tárgyában 1875. évi február hó 18-án kötött szerződés jóváhagyatván, beczikkelyeztetik.
2. § Az 1870:XXVIII. törvénycikkel beczikkelyezett engedélyokmány 24. §-a oda módosittatik, hogy a társulat mindkét vasut vonalairól együttesen is vezetheti számadásait.
3. § E törvény végrehajtásával a közmunka és közlekedési és a pénzügyministerek bizatnak meg.
mely egyrészt a magyar királyi közmunka- és közlekedési és pénzügyministerek, s másrészt a magyar északkeleti vasut-társulat igazgató-tanácsa közt mindazon igények és ügyek végleges rendezése iránt köttetett, melyek a nevezett társulat részére egyfelől az 1868. évi XIII., másfelől az 1870. évi XXVIII. törvénycikk alapján engedélyezett I-ső (északkeleti) s II-od (nyiregyháza-ungvári) rendű vasut engedélyezéséből s épitéséből merültek fel.
1. § Az északkeleti vasuttársulat feljogosittatik, hogy a külföldről behozott sinekért fizetett vám fele részének visszatéritése fejében az államtól követelhető kárpótlás megszüntetése czéljából, továbbá épitési vállalkozóinak kielégitésére és az emlitett pályák épitésénél felmerült költség-hiány fedezésére 5. 500,000 frt, azaz öt millió ötszázezer osztr. értékű forintnyi névleges tőke erejéig uj elsőbbségi kötvényeket bocsáthasson ki, melyek a már kibocsátott elsőbbségi kölcsön-kötvény birtokosainak jogsérelme nélkül mindkét pályára telekkönyvileg bekebelezendők.
2. § Ezen kötvények 1875 januárhó 1-től kamatoznak s ezen naptól kezdve a társulatnak a fennidézett törvények által engedélyezett állambiztositása, és pedig kizárólag az 1. § értelmében kibocsátandó kötvények kamatozása czéljából 275. 000 forinttal, valamint az ujon kibocsátandó kötvényeknek az első sorozatu elsőbbségi kötvények törlesztésére meghatározott időben leendő beváltására szükséges, a kormány által megállapitandó törlesztési hányaddal emeltetik fel. A társulat nincs jogositva ezen állambiztositási összeget más czélra forditani.
3. § Az állambiztositás felemelése folytán adandó előlegek folyóvá tételére s a folyóvá tett előlegeknek visszatéritésére nézve a társulat fővonalának engedély-okmányában foglalt azon határozatok lesznek érvényben, melyek az eredeti állambiztositás folytán adandó hasonló előlegek folyóvá tételére s visszatéritésére nézve állanak fenn, mennyiben azok a jelen szerződés által nem módosittatnak.
4. § A társulat feljogosittatik továbbá arra, hogy az engedélyokmány, illetőleg alapszabályai értelmében kibocsátott részvényeiből és elsőbbségi kötvényeiből 15,000-15,000 darabig, de mindig egyenlő számmal részvényeket, elsőbbségi kötvényeket vonhasson be s azok helyett az 1. §-ban emlitettekhez hason jogu uj kötvényeket oly névleges összeg erejéig bocsáthasson ki, mely a bevont részvényekre s elsőbbségi kötvényekre esett eredeti állami biztositásban 5%-tóli kamat fedezetet talál. A megnevezett értékeknek ezen átváltoztatása azonban 1877. év végeig eszközlendő, mely határidő eltelte után további convertálásnak helye nincs.
5. § A társulat kivánságára meg fogja engedni a kormány, hogy mind az 1. mind a 4. §-ban emlitett kötvényeket 5%-tóli helyett annál kisebb vagy nagyobb kamatlábbal bocsáthassa ki, - kijelentvén azonban már most, hogy a kamat és törlesztési évjáradék együttvéve meg nem haladhatja a második és negyedik §-ban meghatározott állami biztositás és azon törlesztési hányadot, mely szükséges lenne, ha az emlitett kötvények 5%-tóli kamat mellett bocsáttatnának ki.
6. § Az első és negyedik § értelmében kibocsátandó uj kötvények törlesztése 1878. januárhó 1-től veszi kezdetét s tart azon időig, mely alatt az I. sorozatu elsőbbségi kötvények törlesztendők. A törlesztési tervet egyenlő évi járadékkal (Annuität) a kormány fogja megállapitani.
7. § A társulat feljogosittatik mindezen uj kötvényeket 200 o. é. ezüst frt helyett 400 német birodalmi márkára, vagy 500 arany frankra, vagy más egyenértékű arany pénznemre szólólag kibocsátani és azok kamatait és törlesztését birtokosaik választása szerint a fentebbi értékek bármelyikében fizetni, oly módon, hogy a fizetés a kötvény birtokosának, választása szerint minden 2 o. é. ezüst forint helyett 4 német birodalmi márkában vagy 5 arany frankban stb. történjék.
A kormány azonban jogositva leend az e czélra szükséges előlegeket félévenként ezüstben is kiszolgáltatni, de köteles ez esetben az ezüst és arany közötti árkülönbséget a társaságnak hasonlóan előlegképen kiszolgáltatni.
8. § A kibocsátandó kötvények bélyeg- és illetékmentesen állithatók ki s szelvényeik 1875. évi januárhó 1-től számitva 10 évig adómentesek.
9. § Miután a társulat a nyiregyház-ungvári vasut épitésénél szenvedett veszteség fedezésére jelenleg a bécsi Union-banktól 500,000 forintnyi kölcsönt vesz fel, melyet kamataival együtt csak akkor köteles visszafizetni, ha a pálya az állami biztositást többé igénybe nem veszi, avagy legfeljebb 1884. év végéig, ennélfogva kijelentetik, hogy sem ezen kölcsöntőke, sem pedig kamatai az üzleti számlát nem terhelhetik s azok egyedül s közvetlenül a társulat által fizetendők lesznek.
10. § A társulat kijelenti, hogy a jelen egyezmény által a bevezetésben megnevezett mindkét vasut engedélyezéséből és épitéséből a kormány ellen netán támasztható minden néven nevezhető igényei teljes kielégitést nyertek; s hogy ugy ezen ügyletekből, valamint a kormány s társulat, illetőleg vállalkozói közt létezett anyagszállitási szerződésekből eredhetett minden kártalanitási igényekről végképen lemond, biztositván a kormányt, hogy sem maga, sem harmadik személyek ezen ügyletekből folyható kártalanitási követeléseket az államkincstár ellen támasztani nem fognak, s magára vállalja az e részben harmadik személyek által esetleg netán mégis támasztandó kártalanitásokra nézve a szavatosságot és teljes jótállást és a mennyiben a társulat illetőleg vállalkozói által bármi jogczimen a kormány vagy kincstár ellen kártéritési keresetek vagy ilynemű követelések folyamatban vannak, azokat ezen szerződésnek végérvényre lépte (13. §) napjától számitva 15 nap alatt leteszi, viszszavonja s illetőleg megszünteti.
11. § Ennek ellenben elengedi a kormány a társulatnak azon költségeket, melyeket az a bevezetésben idézett két vonalának épitése felett gyakorlott kormányfelügyeletért fizetni tartoznék; megjegyeztetvén, hogy azon birság, mely a huszti "nagysági" hidnak a meghatározott időn túl lett kiépitése folytán fizetendő lett volna, azon oknál fogva, mert a később történt felépitéséből sem az államra sem pedig a társulatra legkisebb kár sem háromlott, a közmunka- és közlekedési magyar királyi ministernek 1875. évi februárhó 10-én 1322. szám alatt a felülvizsgálati hiányok iránt hozott határozatával már is elengedtetett.
12. § A kötvények addig, mig azok a jelen szerződés értelmében kibocsáthatók, a ministeri biztos ellenőrzése mellett zár alatt tartandók s ugy azokról, mint a bevonandó és kicserélésük után azonnal megsemmisitendő kötvények és részvényekről rendes számadás vezetendő s e számadás félévenként a közmunka- és közlekedési ministernek bemutatandó.
13. § Jelen szerződés a társulatra nézve azonnal érvénybe lép, mihelyt azt a legközelebb összehivandó rendkivüli közgyülés az alapszabályoknak ezen szerződés tekintetéből szükséges módositása mellett helybenhagyta, a kormányra nézve pedig akkor, ha az e részben még a jelen ülésszakban benyujtandó törvényjavaslat törvényerőre emelkedett.
Kölcsönösen megállapittatik, hogy a menynyiben a társulati közgyülés vagy a törvényhozás e szerződést meg nem erősitené, egyik fél sem lesz jogositva e szerződésből valamely jog vagy követelés elismerésére következtetést vonni és egyáltalában e szerződést követeléseinek alapjául venni.
14. § Ezen szerződés két eredeti példánya, melyek egyike a kormány, másika a társulat kezeiben marad, valamint az annak keresztül vitelére a társulat és épitési vállalkozói közt kötendő szerződések bélyeg- és illetékmentesek. Ugyanez áll a jelen szerződésből folyó terheknek a pályatestre leendő bekebelezésére nézve is.
[Aláírások]
