A közös hadsereg és hadi tengerészet tisztjei, lelkészei, katonái, hivatalnokai és egyéb hópénzes egyénei nyugdijaztatása ez ideig az 1855-ik évben kibocsájtott és ő Felsége által szentesitett nyugdijszabály alapján, a legénységi létszámhoz tartozó személyeknek rokkantsági zsolddal való ellátása pedig a fönállott udvari hadi-tanács által 1817-ik évben kiadott és ez óta rendeleti uton több izben módositott szabály értelmében történt.
Az emlitett nyugdij-szabályban foglalt azon határozványtól, hogy a nyugdij megállapitásánál mindig az illető által élvezett legutóbbi évi fizetés szolgál alapul, annyiban történt eltérés, hogy az 1870, 1871. és 1872-ben ezredestől és a hason ranguaktól lefelé bekövetkezett évi fizetések fölemelésénél, a fönálló általános elv ellenére kimondatott, miszerint a fizetési fölemelésben részesült egyének nyugdijaztatásánál egyelőre csak az annak előtt rendszeresitett régi, nem pedig az uj fizetések veendők alapul.
A magyar királyi honvédség egyénei ellátására nézve külön szabály nem létezvén, azok, tekintettel az 1868. évi XLI. törvénycikk 19. §-ra, eddig szintén a föntebbi szabályok alapján részesültek nyugdijban, illetőleg rokkantsági zsoldban.
A közös hadseregnél az 1855 óta történt szervezési változások, a védtörvény alkotása, nemkülönben a honvédség felállitása, a mostani időviszonyoknak megfelelő, az összes véderőre egyenlően kiterjedő nyugdij-törvénynek alkotását tették szükségessé, a mint, hogy az 1872. és 1873-iki delegatiók is a közös hadügyért ismételten felszóllitották, hogy a katonai nyugdijazási rendszer végleges megállapitása iránti törvényjavaslatot, a monarchia két felének ministeriumai utján a törvényhozó testületeknek alkotmányos tárgyalás végett mielőbb bemutassa.
Tekintettel a mondottakra, valamint azon körülményre is, hogy a védtörvény értelmében a honvédségnél az illetékeknek, tehát a nyugdijaknak is a közös honvédségnél alkalmazottakkal egyenlő elvek szerint kell megállapittatni, továbbá, hogy azon esetekben, midőn honvédek mozgositás vagy háboru idején rokkantakká válnak, ellátásuk a közös hadügyér javadalmazásából födöztetik, a jelen, ugy a közös hadsereg és hadi tengerészet, mint a honvédségre vonatkozó törvényjavaslat a közös hadügyérrel és a cs. k. honvédelmi miniszterrel egyetértőleg állapittatott meg.
Az ezen törvényjavaslatban foglalt lényegesebb határozmányokat egyébiránt a következőkkel vélem indokolandóknak:
5-ik §
Az időleges nyugdij engedményezése csakis azon egyénekre vonatkozik, kik tiz szolgálati év betöltése előtt és nem a szolgálat által váltak végképen harczképtelenné és ennélfogva az államnak állandó ellátásukkal való terheltetése igazolható nem volna.
9-ik §
A hadapródi iskolákban tanárok gyanánt alkalmazott nyugdijas tiszteknek nyujtott kedvezmény okvetlenül szükségesnek mutatkozik, mert ellenkező esetben a tanári képzettségü tisztek előnyösebb polgári alkalmazás után fognak látni és a tanári állomásoknak tettleges tisztek általi betöltése fog szükségessé válni, mi a kincstárnak mindenesetre több költségbe kerülend és a jelenlegi leszállitott tiszti létszámnál a csapat-szolgálat tetemes hátrányára válnék.
12-ik §
Méltányos, hogy az illetők fáradságos és terhes működésükért annyival inkább is kedvezményben részesüljenek, mert az előbbi szabályok szerint, a képzőintézetekben tanári vagy tanitói minőségben alkalmazott tisztek, ezen alkalmazásban töltött 6 szolgálati év után külön előléptetésre igényt tarthattak, mely előny most a szóban forgó kedvezmény által pótoltatik.
13-ik §
Tekintettel arra, hogy a katonai térképezésnél és a háromszögelésnél alkalmazott tisztek, több izben hetekig, sőt hónapokig havas talajon és az alpesi magaslatokon való tanyázásuk által, valamint egyébkor is az idő viszontagságának folyvást kitéve vannak, miáltal gyakran időelőtti rokkantságuk áll be, a nyujtott kedvezmény indokolva van.
15-ik §
A 1855-ik évi mostanáig érvényben álló nyugdij-szabály szerint, a tábornokokat és hasonrangu tisztviselőket az első 10 év alatt nyugdijképen legutóbb élvezett fizetésük egy tizede illeti meg
Minden következő szolgálati öt év kezdetén, a nyugdij-illeték egy további ily tizeddel növekszik oly formán, hogy a 11-ik szolgálati öt év, vagyis az 51-ik szolgálati év kezdetével a nyugdij-illeték az évi fizetés teljes összegét éri el.
A törzs és főtisztek valamint a hasonrangu tisztviselők nyugdij-illetékeinek kiszámitásánál minden előforduló egyes esetben előbb a nyugdijalap vonandó le az utóbb élvezett fizetéséből.
A nyugdijalap 210 forintot tészen.
A nyugdijalap levonása után az évi fizetéséből fennmaradt összeg 10 egyenlő részre osztatik.
A nyugdijalap egy ily tized részének hozzáadásával képezi a legkisebb nyugdij-illetéket, a még öt évre nem terjedő szolgálati időre.
A szolgálati idő növekedésénél emelkedik egyszersmind a nyugdij-illeték is oly formán, hogy minden további szolgálati 5 év kezdetével az emlitett 10 részből egy ujabb tized, a 9-ik szolgálati öt év kezdetén pedig a még fenmaradt két tized-részlet számittatik a nyugdij-illetékhez, mely tehát a 41. év kezdetével a legutóbb élvezett évi fizetés teljes összegét éri el.
A nyugdij-járandóság kiszámitása az al-hadfelek és seregszolgák számára szintén a fentebbi módon történik, azon egyedüli külömbséggel azonban, hogy az ezen rendsorozatbeli egyének számára a nyugdijalap 105 forinttal van megállapitva.
A tárgyalás alatt levő nyugdij-törvényjavaslat, az öt-évrendszer helyett, az évegységi rendszert álapitja meg és a rendfokozatok külömbsége nélkül 40 szolgálati év után mindenkinek az élvezett teljes mérvü fizetésnek nyugdij gyanánti kiszolgáltatására nyujt igényt.
Ezen utóbbi határozvány csakis a tábornokokat és a hasonrangu tisztviselőket érinti, kiktől mostanáig 50 szolgálati évnek betöltése követeltetett arra, hogy teljes fizetésük váljék nyugdij gyanánt esedékessé, mely kedvezmény annál kevésbé eshetik kifogás alá, mert a teljes fizetésnek nyugdij gyanánt való igényelhetésére, az állami szolgálat semmiféle rendfokozatában 40 szolgálati évnél több megállapitva nincsen, továbbá, mivel egykönnyen föl sem tehető, hogy valaki a törvény szerint 20 évvel megkezdett katonai szolgálatban s a jelenlegi harczmód által fokozott követelmények mellett töltött 40 évi szolgálata után is még teljes harczképességgel birjon.
Az év-egységi uj rendszer a fenálló öt-évrendszer ellenében az államnak csak lényegtelen költségtöbbletet okoz, az illetőknek pedig bizonyos szolgálati évek betöltése után, némi előnyt nyujt, - könnyebb áttekintés czéljából, az emlitett két rendszer után az egyes rendfokozatokban esedékes nyugdij-járandóságok mellékelt kimutatásokban tüntetem elő; különösen hangsulyozandónak tartom azonban, hogy az uj rendszer a szolgálat nagy előnyére fog válni, mert mig az eddigi rendszer értelmében azon tisztek és hivatalnokok, kiknek uj öt év elérésénél, egészségi viszonyaikra való tekintettel nem volt kilátásuk, egy további évötödöt betölthetni, nyugdijaztatásukat kérték, - az uj rendszer szerint pedig minden betöltött szolgálati év nyugdijuknak növekedésére befolyással birván, a szolgálatnak kétség kivül mindaddig meg fognak tartatni, mig végképeni harczképtelenségük tényleg be nem álland.
16-ik §
Méltányos, mert a mostani időviszonyok között az életnek fenntartására szükséges összeget évenként három száz forintnál kevesebbre tenni semmi esetre sem lehet.
17-ik §
Az abban foglalt határozvány azelőtti § indokolásán alapszik.
18-ik §
A kór-pótdij azért van rendszeresitve, hogy érdemteljes századosok, kik személyes viszonyukra való tekintettel őrnagygyá előléptetni nem kivánnak, a tényleges szolgálatban megtartathassanak és a mellett magasabb illetékekben részesülhessenek. Ezen pótdij évi 120 forinttal van megállapitva és a nyugdij kiszabásánál az eddigi szabályok szerint is figyelembe vétetett.
Az ezen §-ban emlitett katonai képző intézetekben alkalmazott egyének számára bizonyos feltételek alatt szintén évi kétszáz- és illetőleg 100 forint korpótdij azért van rendszeresitve, mivel az emlitett alkalmazásbeli személyeknek hosszabb idejü megtarthatása a szolgálat érdekében áll.
A korpótdijnak a nyugdijazásnál való beszámithatása tehát a mondott indokoknál fogva nem csak méltányos, hanem a szolgálat előnyére is válik.
22-ik §
A h) pontban „a fennálló katonai szabályokra” azért történt hivatkozás, mert habár a nyugdij megszünésének feltünőbb esetei abban felsorolvák, lehetetlen a felmerülhető minden egyes esetnek kimeritése; annak folytán szükséges volt egy általános határozatnak kifejezést adni és pedig annál is inkább, minthogy oly bonyodalmas és terjedelmes közigazgatásnál, a minő a közös hadseregé, már eleve gondoskodni kel arról, hogy a jövőben netalán szükségessé válható és rendeleti uton közzé teendő szabványok számára, a törvény keretén belül nyitva maradjon a megkivántató tér, nehogy minden egyes esetben a törvénynek megváltoztatását kell jen eszközölni, Egyébiránt a h) pontban összesitett esetek elvi fontossággal nem birnak, s e § több tételeinek egyikében vagy másikában feltételezve már benn foglaltatnak.
A nyugdij beszüntetése az eddigi szabályzatban és csak átalában azon körülményekhez volt kötve, „hogy az illetőnek fogyatékba vétele bármi módon „eszközöltessék” a fogyatékba vétel még is csak törvényen vagy szabályozott alapokon történhetett meg.
25-27-ik §
Bővebb indokolást nem igényel ezen határozvány, mely által az elhunyt családjának mód nyujtatik a gyógyitási és temetési költségeket fedezni.
36-39-ik §
A hadseregnél jelenleg érvényben álló szabály szerint az ellenség előtt megsebesült és ennek következtében fél- vagy egész rokkanttá vált tisztek nyugdija akkép szabatott meg, mintha 10 évvel tovább szolgáltak volna.
A ki az ellenség előtt kapott sebek következtében egyik kezét vagy lábát, vagy e tagok valamelyikének használtatását elveszti, nyugalomba helyezésekor legközelebbi magas a bb rendkfokozatot és az ezen magasabb rendfokozattal összekötött fizetés utáni nyugdijat nyeri, melynek megállapitásánál a neki beszámitható szolgálati időhöz még 10 év számittatik.
A ki az ellenség előtti megsebesülések miatt az imént emlitett tagok kettejét vagy ezek használhatását elveszti, vagy szemevilágától egészen megfosztatik, az a szolgálati időre való tekintet nélkül a legközelebbi magasabb rendfokozat mellett egyszersmind az ezzel összekötött legmagasabb nyugdijban részesül.
A sebesülési pótdij kiszabásánál eddig követett ez eljárás, sem az igazsággal össze nem fér, sem ezen pótdij keletkezésének és rendeltetésének meg nem felel, de továbbá méltánytalan még azért is, mert egyenlő sebesülésekért különféle pótdijak váltak esedékessé.
A sebesülési pótdijnak méltányos volta kérdésbe nem jöhetvén, a jelen § határozványa szerint ezen pótdij csakis igazságos lehet, mert sem a rendfokozattól, sem a betöltött szolgálat évektől függővé nem tétetik, hanem egyenlő sebesülésekért egyenlő kedvezményt nyujt.
46-ik §
Tekintettel arra, hogy a sebesülési pótdij az illetők számára azon indoknál fogva rendszeresittetett, hogy nekik a sebesülésük folytán beálló fokozott testi szükségleteik fedezhetésére mód nyujtassék, azon határozványnak megállapitása, hogy a szóban forgó pótdij lefoglalás alá nem eshetik, okvetlen szükségesnek mutatkozik.
47-60-ik §
Az ezen §-ban foglalt határozványok, az e tekintetben fenálló szabályokon, melyek a szükséghez képest némi részben időszerüleg módosittattak, - alapulnak.
64-ik §
A jelzett szolgálattal összekötött fokozott fáradságok és nélkülözések az időelőtti rokkantságot is előidézvén, a nyujtott kedvezményt igazolják.
65-ik §
Ugyanazon indokok, mint a 12. §-nál.
66-ik §
Minthogy a tengerész-apródok csakis jó eredménynyel letett tiszti vizsga után neveztetnek ki olyanokká és főtisztekké való előléptetésre hivatvák, méltányos, hogy midőn a felsorolt esetek által ezen hivatásukból, illetőleg igénytől elmozdittatnak, a megállapitott kedvezményben részesüljenek.
70-ik §
A rokkant altiszteknek, katonák- és matrózoknak jelen törvénynyel inditványozott ellátása lényegesen eltér a mostanig fenálló szabálytól, minthogy ez ideig a legénységi létszámhoz tartozó személyek - szolgálatuk minőségére és tartamára való tekintet nélkül, rendfokozatonként egyenlő rokkantsági napi zsolddal láttattak el, mi nézetem szerint nem csak méltánytalan, hanem igazságtalan is, mig jövőre számukra aránylagos évi nyugdij állapittatik meg.
Ezen inditvány főleg azáltal indokolható, hogy a mellékelt kimutatásokban előtüntetet régibb rokkantsági zsoldok oly csekély mérvben vannak kiszabva, hogy azok sem a jelenlegi időviszonyoknak, sem az átalános védkötelezettség elvének meg nem felelnek és az arra utaltak nagyobb része életük fentarthatására, embertársaik terhére esnek s azoknak könyöradományát kénytelenek igénybe venni, mely szomoru helyzetnek kötelességszerü megszüntetése okából lőn az uj rendszer tervezve.
Ezen kedvezmény azért állapittatott meg, hogy az ujonczoknak a jelenlegi hadviselés követelte minél alaposabb oktatására és a legénységnek a fárasztó harczmódban való teljes begyakorlására hosszasb szolgálat által kiváló ügyességet nyert altisztekkel lehessen rendelkezni, kiknek lehetőleg hosszu ideig való megtarthatása a szolgálat legnagyobb érdekében áll.
E tekintetben azonban a tapasztalás azt bizonyitja, hogy irni és olvasni tudó főtisztekre való előléptetésre azonban csekély képzettségöknél fogva igényt nem tartható altisztek a polgári életben előnyösebb föntartásukat könnyebben eszközölhetik, mint a fáradságos katonai szolgálatban, ez utóbbiak tehát csakis azon kilátás által nyerhetők meg, hogy ha bizonyos szolgálati évek után - tekintet nélkül kereset-képességükre, állandó ellátásban részesülnek, a mire a terhes 18 évi folytonos szolgálat által, mindenesetre elegendő mérvü igényt szereznek maguknak.
A jelenleg különféle pótdijak mellett kötelezettségükön felül szolgáló altiszteket arányul véve, a szóban forgó kedvezmény előreláthatólag az államnak csak lényegtelen kiadást fog okozni.
A második kikezdésben foglalt határozvány a 13-ik §-nál kifejtett indokokon alapszik.
Alapul vétetett a legalsó zsoldosztály két évi nyugzsoldja s a legcsekélyebb nyugdijtételek minden következő rendfokozatban 12 forinttal, a tiszthelyettesnél 24 forinttal emeltettek, mig a hason rendfokozatuakon belől az illetéktételek a fölvett szolgálati időszakra, mindig a legkisebb nyugdij 1/6-val emelkednek.
Ugyanazon indokok, mint a 66-ik §-nál.
A jelenleg fönálló szabály szerint a legénységi létszámhoz tartozó egyén, ha az ellenség előtt kapott sebek következtében egyik kezét vagy lábát vagy e tagok valamelyikének használhatását elveszti, 10 krajczár napi pótdijban, - ha pedig az imént emlitett tagok kettejét vagy ezek használhatását elveszti, napi 20 krajczár pótdijban részesittetik.
Az illetők által szenvedett ezen veszteséggel semmi arányban sem álló e pótdijak fölemelését, a méltányosság eléggé indokolja.
Mint a 47-60 §-nál.
Az első módozat szerinti nősült legénység családja jogosult - a laktanyában, illetőleg a rokkantak házában a családfő szolgálatának illetőleg ellátásának tartama alatt - vele együtt lakni, A családfő kimulta tehát, melylyel a hátrahagyott család számára minden kedvezmény megszünik, a végkielégités megadását eléggé indokolja.
110. és 111. §
A haditengerészetnél fennálló különös viszonyok indokolják.
A haditengerészet egyéneinek ellátása, az alhajómestertől és a vele egyenfokozatuaktól kezdve fölfelé, a mennyire eszközölhető volt, a hadsereg altisztjeire és katonáira alkalmazottakkal egyenlő elv alapján állapittatott meg.
A jelenleg fennálló és tapasztalás alapján kifogás alá nem vehető szabályokon alapul.
A magyar királyi honvédség egyéneinek ellátása, a védtörvény értelmében, a közös hadseregre nézve megállapitott elvek szerint történvén, a jelzett §-ok csakis a honvédségnek különleges szervezési viszonyai folytán természetszerüleg szükségessé vált határozványokat tartalmazzák, melyek azonban tüzetesebb indokolást nem igényelnek.
Ezen törvénycikknek visszahatása azon tisztekre és hivatalnokokra, kik nyugdijaztatásuk előtt már az uj szabályozott fizetések élvezetében állottak, nemcsak méltányos, hanem igazságos is, mert az, az átalában fennálló azon elvnek felel meg, hogy nyugdijazásuknál mindig az illetők által élvezett legutóbbi fizetés szolgál a nyugdij megszabásának alapjául.
Oly specialis körülményekre vonatkozik, melyek habár szabályszerüleg nem is, de méltányossági szempontból tekintetbe és esetről-esetre figyelembe vehetők.
A 25-27. §-nál kifejtett indokok által igazoltatik.
A polgári államszolgálattal egyenlő szolgálat eddig csak szabályok s esetenként hozott határozatok által van megállapitva.
Az államszolgálattal számos egyenlő szolgálatnak - nevezetesen a legfelsőbb család alapitványi jószágokon, az udvari hivatalokban, a közalapitványok- és intézeteknél, de közelmult időben részben a törvényhatóságoknál is töltött szolgálatok különböző nemeinek részletes fölsorolása igen terjedelmes határig menvén, tárgyilagos, de mindent magában foglaló kifejezésnek választását tette szükségessé.
A használt ebbeli kifejezés „állam- vagy ezzel hasonló szolgálat” tehát annálinkább elfogadhatónak véleményeztetik, mert e tekintetben az elhatározás a polgári nyugdijtörvény hozataláig az illetékes ministerre bizatik.
A császári és királyi állami méntelepek, a lembergi és krakkói rendőrségi testület osztályaihoz és a bécsi császári királyi polgári törvényszék őrtestületéhez tartozók azért vétettek fel e szakaszba, mert ily egyének is juthatnak a közös hadsereghez vagy a honvédséghez és viszont. Az országos csendőrség felvételét a fentebbi okok és a jelenleg a Királyhágón tuli megyékben és Horvátországban létező, valamint a szervezés alatti állami csendőrség, illetőleg rendőrség indokolja.
A fölsorolt indokok alapján ezen törvényjavaslatnak elfogadását ajánlani bátorkodom.
| Rendfokozat | évi fizetés | esedékes nyugdij | |||||||||||||||||||||||
| 1 | 5 | 10 | 15 | 20 | 25 | 30 | 35 | 40 | 45 | 50 | |||||||||||||||
| szolgálati év után | |||||||||||||||||||||||||
| frt | kr. | frt | kr. | frt | kr. | frt | kr. | frt | kr. | frt | kr. | frt | kr. | frt | kr. | frt | kr. | frt | kr. | frt | kr. | frt | kr. | ||
| Tábornagy | 10,500 | - | tiz évig | 1,050 | - | 2,100 | - | 3,150 | - | 4,200 | - | 5,250 | - | 6,300 | - | 7,350 | - | 8,400 | - | 9,450 | - | 10,500 | - | ||
| Táborszernagy | 8,400 | - | tiz évig | 840 | - | 1,680 | - | 2,520 | - | 3,360 | - | 4,200 | - | 5,040 | - | 5,880 | - | 6,720 | - | 7,560 | - | 8,400 | - | ||
| Altábornagy | 6,300 | - | tiz évig | 630 | - | 1,260 | - | 1,890 | - | 2,520 | - | 3,150 | - | 3,780 | - | 4,410 | - | 5,040 | - | 5,670 | - | 6,300 | - | ||
| Tábornok | 4,200 | - | tiz évig | 420 | - | 840 | - | 1,260 | - | 1,680 | - | 2,100 | - | 2,520 | - | 2,940 | - | 3,360 | - | 3,780 | - | 4,200 | - | ||
| Ezredes | 3,000 | - | 489 | - | 768 | - | 1,047 | - | 1,326 | - | 1,605 | - | 1,884 | - | 2,163 | - | 2,442 | - | 3,000 | - | - | - | - | - | |
| Alezredes | 2,100 | - | 399 | - | 588 | - | 777 | - | 966 | - | 1,155 | - | 1,344 | - | 1,533 | - | 1,722 | - | 2,100 | - | - | - | - | - | |
| Őrmagy | 1,680 | - | 357 | - | 504 | - | 651 | - | 798 | - | 945 | - | 1,092 | - | 1,239 | - | 1,386 | - | 1,680 | - | - | - | - | - | |
| I. osztályu százados | 1,200 | - | 309 | - | 408 | - | 507 | - | 606 | - | 705 | - | 804 | - | 903 | - | 1,002 | - | 1,200 | - | - | - | - | - | |
| II. osztályu százados | 900 | - | 279 | - | 348 | - | 417 | - | 486 | - | 555 | - | 624 | - | 693 | - | 762 | - | 900 | - | - | - | - | - | |
| Főhadnagy | 720 | - | 261 | - | 312 | - | 363 | - | 414 | - | 465 | - | 516 | - | 567 | - | 618 | - | 720 | - | - | - | - | - | |
| Hadnagy | 600 | - | 249 | - | 288 | - | 327 | - | 366 | - | 405 | - | 444 | - | 483 | - | 522 | - | 600 | - | - | - | - | - | |
Ezen kiszámitás az eddig érvényben levő nyugdij-szabályzat határozmányain alapszik, megjegyezvén azonban, hogy a kiszámitásnál már az 1870. évtől fölemelt fizetések vétettek tekintetbe.
| Rendfokozat | Évi fizetés | Esedékes évi nyugdijösszeg | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| 10 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| szolgálati év után | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| frt | kr | frt | kr | frt | kr | frt | kr | frt | kr | frt | kr | frt | kr | frt | kr | frt | kr | frt | kr | frt | kr | frt | kr | frt | kr | |||||||||||||||||||||||
| Tábornagy | 10500 | - | 3500 | - | 3937 | 50 | 4200 | - | 4462 | 50 | 4725 | - | 4987 | 50 | 5250 | - | 5512 | 50 | 5775 | - | 6037 | 50 | 6300 | - | 6562 | 50 | ||||||||||||||||||||||
| Táborszernagy | 8400 | - | 2800 | - | 3150 | - | 3360 | - | 3570 | - | 3780 | - | 3990 | - | 4200 | - | 4410 | - | 4620 | - | 4830 | - | 5040 | - | 5250 | - | ||||||||||||||||||||||
| Altábornagy | 6300 | - | 2100 | - | 2362 | 50 | 2520 | - | 2677 | 50 | 2835 | - | 2992 | 50 | 3150 | - | 3307 | 50 | 3465 | - | 3622 | 50 | 3780 | - | 3937 | 50 | ||||||||||||||||||||||
| Tábornok | 4200 | - | 1400 | - | 1575 | - | 1680 | - | 1785 | - | 1890 | - | 1995 | - | 2100 | - | 2205 | - | 2310 | - | 2415 | - | 2520 | - | 2625 | - | ||||||||||||||||||||||
| Ezredes | 3000 | - | 1000 | - | 1125 | - | 1200 | - | 1275 | - | 1350 | - | 1425 | - | 1500 | - | 1575 | - | 1650 | - | 1725 | - | 1800 | - | 1875 | - | ||||||||||||||||||||||
| Alezredes | 2100 | - | 700 | - | 787 | - | 840 | - | 892 | 50 | 945 | - | 997 | 50 | 1050 | - | 1102 | 50 | 1155 | - | 1207 | 50 | 1206 | - | 1312 | 50 | ||||||||||||||||||||||
| Őrnagy | 1680 | - | 560 | - | 630 | - | 672 | - | 714 | - | 756 | - | 798 | - | 840 | - | 882 | - | 924 | - | 966 | - | 1008 | - | 1050 | - | ||||||||||||||||||||||
| I. oszt. százados | 1200 | - | 400 | - | 450 | - | 480 | - | 510 | - | 540 | - | 570 | - | 600 | - | 630 | - | 660 | - | 690 | - | 720 | - | 750 | - | ||||||||||||||||||||||
| II. oszt. százados | 900 | - | 300 | - | 337 | 50 | 360 | - | 382 | 50 | 405 | - | 427 | 50 | 450 | - | 472 | 50 | 495 | - | 517 | 50 | 540 | - | 562 | 50 | ||||||||||||||||||||||
| Főhadnagy | 720 | - | 300 | - | 300 | - | 300 | - | 306 | - | 324 | - | 342 | - | 360 | - | 378 | - | 396 | - | 414 | - | 432 | - | 450 | - | ||||||||||||||||||||||
| Hadnagy | 600 | - | 300 | - | 300 | - | 300 | - | 300 | - | 300 | - | 300 | - | 300 | - | 315 | - | 330 | - | 345 | - | 360 | - | 375 | - | ||||||||||||||||||||||
| Rendfokozat | Esedékes évi nyugdijösszeg | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 32 | 33 | 34 | 35 | 36 | 37 | 38 | 39 | 40 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| szolgálati év után | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| frt | kr | frt | kr | frt | kr | frt | kr | frt | kr | frt | kr | frt | kr | frt | kr | frt | kr | frt | kr | frt | kr | frt | kr | frt | kr | frt | kr | frt | kr | |||||||||||||||||||
| Tábornagy | 6825 | - | 7087 | 50 | 7350 | - | 7612 | 50 | 7875 | - | 8137 | 50 | 8400 | - | 8662 | 50 | 8925 | - | 9187 | 50 | 9450 | - | 9712 | 50 | 9975 | - | 10237 | 50 | 10500 | - | ||||||||||||||||||
| Táborszernagy | 5460 | - | 5670 | - | 5880 | - | 6090 | - | 6300 | - | 6510 | - | 6720 | - | 6970 | - | 7140 | - | 7350 | - | 7560 | - | 7770 | - | 7980 | - | 8190 | - | 8400 | - | ||||||||||||||||||
| Altábornagy | 4095 | - | 4552 | 50 | 4410 | - | 4567 | 50 | 4725 | - | 4882 | 50 | 5040 | - | 5197 | 50 | 5355 | - | 5512 | 50 | 5670 | - | 5827 | 50 | 5985 | - | 6142 | 50 | 6300 | - | ||||||||||||||||||
| Tábornok | 2730 | - | 2835 | - | 2940 | - | 3045 | - | 3150 | - | 3255 | - | 3360 | - | 3465 | - | 3570 | - | 3675 | - | 3780 | - | 3885 | - | 3990 | - | 4095 | - | 4200 | - | ||||||||||||||||||
| Ezredes | 1950 | - | 2025 | - | 2100 | - | 2175 | - | 2250 | - | 2335 | - | 2400 | - | 2475 | - | 2550 | - | 2625 | - | 2700 | - | 2775 | - | 2850 | - | 2925 | - | 3000 | - | ||||||||||||||||||
| Alezredes | 1365 | - | 1417 | 50 | 1470 | - | 1522 | 50 | 1575 | - | 1627 | 50 | 1680 | - | 1732 | 50 | 1785 | - | 1837 | 50 | 1890 | - | 1942 | 50 | 1995 | - | 2047 | 50 | 2100 | - | ||||||||||||||||||
| Őrnagy | 1092 | - | 1134 | - | 1176 | - | 1218 | - | 1260 | - | 1302 | - | 1344 | - | 1386 | - | 1428 | - | 1470 | - | 1512 | - | 1554 | - | 1596 | - | 1638 | - | 1680 | - | ||||||||||||||||||
| I. oszt. százados | 780 | - | 810 | - | 840 | - | 870 | - | 900 | - | 930 | - | 960 | - | 990 | - | 1020 | - | 1050 | - | 1080 | - | 1110 | - | 1140 | - | 1170 | - | 1200 | - | ||||||||||||||||||
| II. oszt. százados | 585 | - | 607 | 50 | 630 | - | 652 | 50 | 675 | - | 697 | 50 | 720 | - | 742 | 50 | 765 | - | 787 | 50 | 810 | - | 832 | 50 | 855 | - | 877 | 50 | 900 | - | ||||||||||||||||||
| Főhadnagy | 468 | - | 486 | - | 504 | - | 522 | - | 540 | - | 558 | - | 576 | - | 594 | - | 612 | - | 630 | - | 648 | - | 666 | - | 684 | - | 702 | - | 720 | - | ||||||||||||||||||
| Hadnagy | 390 | - | 405 | - | 420 | - | 435 | - | 450 | - | 465 | - | 480 | - | 495 | - | 510 | - | 525 | - | 540 | - | 555 | - | 570 | - | 585 | - | 600 | - | ||||||||||||||||||
Az évi nyugdij a beszámitható szolgálati idő alapján akként szabatik ki, hogy az esedékes nyugdijösszeg 10 teljes szolgálati év után a legutóbb élvezett tényleges szolgálati hópénz egy harmadának, teljesen betöltött 15, de még be nem töltött 16 szolgálati év után pedig a hópénz három nyolczadának feleljen meg. Az utóbbi hányadhoz minden további teljesen betöltött szolgálati év után a hópénznek 2 1/2 százaléka olyképen számittatik, hogy teljesen betöltött 40 szolgálati év után a nyugdij az egész hópénznek megfeleljen.
Tisztek és hason dijosztályba sorozott hivatalnokok számára legkisebb nyugdijösszeg még akkor is 300 frttal állapittatik meg, ha a fentebbi számitás szerint annál csekélyebb összeg lenne esedékes.
