1876. évi VI. törvénycikk

a közigazgatási bizottságról * 

A törvényhatóságok kebelében a jelen törvény által megszabott módon és hatáskörrel közigazgatási bizottság állittatik fel.

I. FEJEZET

A bizottság tagjai és általános intézkedések

1. § A közigazgatási bizottság tagjai: a főispán - a fővárosban a főpolgármester - az alispán, illetőleg a polgármester, a főjegyző, a fővárosban e helyett az 1-ső alpolgármester, a tiszti ügyész, az árvaszék elnöke, illetőleg a hol külön elnök nincsen, a közgyülés által kijelölendő tagja, a főorvos, a királyi adófelügyelő, a kir. államépitészeti hivatalnak a törvényhatóságban lévő első hivatalnoka, a tanfelügyelő, a kir. ügyész, a posta és távirdai kerület igazgatója.

A fővárosban tagja ezenkivül a fővárosi államrendőrség főkapitánya és a másod alpolgármester.

A törvényhatósági közgyülésnek tiz választott tagja.

2. § A fent kijelölt államközegeket névszerint az illető szakminister rendeli ki, illetőleg jelöli meg,

ugyancsak a szakminister állapitja meg azt is, hogy oly törvényhatóságokban, a melyekben posta-távirda-igazgatóság nem székel, az igazgató akadályoztatása esetében ki helyettesitse.

3. § A törvényhatósági közgyülés által választandó tiz tag, egy oly közgyülésen, melynek tárgya közé ezen választás a meghirdetésben felvétetett, viszonylagos többséggel kijelölés nélkül szavazatlapokkal titkosan két évre választatik.

Állami hivatalnokok, törvényhatósági tisztviselők és községi előljárók - habár tagjai is a törvényhatósági bizottságnak - meg nem választhatók.

4. § A 10 választott tag fele minden év végével kilép.

Az első év végén a kilépés felett sorshuzás határoz, azontúl kilépnek mindig azok, kik az előző évben benmaradtak.

Az igy kilépett tag újra megválasztható.

5. § Ha a választott tagok valamelyike időközben megszünik a törvényhatósági bizottság tagja lenni: annak egyuttal közigazgatási bizottsági tagsága is megszünik.

A meghalt vagy leköszönt, vagy jogosultságát bárminő törvényes okon elvesztett tag helyébe, a közgyülés által, a lehető legelső alkalommal más választatik.

Az, hogy ezen választás fog eszközöltetni, a közgyülés előtt legalább 8 nappal szokott módon közhirré teendő.

Az ily esetben választott tag tagságának időtartamára nézve ugyanaz áll, a mi állana e tekintetben arra nézve, a kinek helyére megválasztatott.

6. § A bizottság elnöke a főispán - a fővárosban a főpolgármester - akadályoztatása esetében az alispán, illetőleg a polgármester, jegyzője a törvényhatóság főjegyzője, ki magát akadályoztatása esetében a törvényhatóság valamelyik aljegyzője által helyettesittetheti s az aljegyzőket segédül maga mellé venni különben is jogositva van.

Bármelyik esetben alkalmaztatik ily módon az aljegyző, szavazattal nem bir.

7. § Az irodai teendők ellátása iránt ugy a törvényhatósági, mint a kormányközegek mellett lévő irodai személyzet belevonásával, a kormány rendeleti uton intézkedik.

8. § A bizottságnak hivatalnok és tisztviselő tagjai a szakukhoz tartozó ügyekben mint előadók működnek.

A törvényhatósági közigazgatás körébe tartozó ügyekben előadó rendszerint az alispán, illetőleg polgármester, de midőn neki az elnöki teendőket kell teljesitenie (6. §) vagy bármely más okon akadályozva van, a főjegyző.

Ezen esetben a jegyzőkönyvet a főjegyző által segédül vett (6. §) aljegyző vezeti.

Oly törvényhatóságokban, a melyekben a közigazgatási ügyek a jegyzők, vagy a városokat illetőleg a tanácsnokok között szak szerint felosztva vannak, az alispán, illetőleg a polgármester az egyes ügyek előadása végett a szakok előadóit a bizottság üléseibe berendelheti, az igy berendelt szakelőadók azonban szavazattal nem birnak.

9. § Közigazgatási bizottság minden törvényhatóságban szerveztetik, ha azonban egy főispán alatt több törvényhatóság áll: mindezen törvényhatóságok bizottságában ugyanazon kormányközegek lehetnek a tagok.

10. § A bizottság ülései mindig azon törvényhatóság székhelyén tartatnak, a melynek ügyei tárgyalás alatt állanak s ez esetekben azon kormányközegek a melyek tagjai, oda mennek át.

11. § A bizottság ülései nyilvánosak. De fegyelmi választmányának üléséből az elnök, a határozat megállapitására szolgáló tanácskozás és határozathozatal idejére, a hallgatóságot eltávolithatja.

II. FEJEZET

A bizottság hatásköre

12. § A bizottság hatásköre háromféle:

a) intézkedik mindazon közigazgatási ügyekben, melyeket ezen és más törvény hozzá utasit;

b) a fegyelmi hatóságot gyakorolja az ezen vagy más törvényben kijelölt esetekben;

c) határoz azon felebbezési ügyekben, a melyek ezen törvény vagy más törvény által hatáskörébe utaltatnak.

I. RÉSZ

Teendői a közigazgatás terén

13. § Az általános közigazgatás érdekében intézkedik az iránt, hogy a törvényhatóság területén a közigazgatás összhangzatosan eszközöltessék és az összes, akár kinevezett, akár választott közegek egymást támogassák, teendőiket összevágólag teljesitsék.

A törvényhatósági vagyon kezelésére nézve a közgyülésnek, a városokban pedig a községi ügyekre nézve a közgyülésnek, a tanácsnak és a polgármesternek eddigi törvényes hatásköre érintetlenül hagyatik.

14. § Rendes üléseit minden hó első felében tartja.

A törvények, a kormányrendeletek és a törvényhatósági szabályrendeletek és határozatok alapján beosztja azon közigazgatási teendőket, a melyek teljesitéséhez több közigazgatási ág közegeinek közreműködése szükséges.

Ezen beosztásnál fontolóra veszi a közigazgatás összes ágaiban a teendőket, számitásba veszi a végrehajtó közegek minden irányú elfoglaltatását, az egyes közegeket pedig ezen ügyekben teendőik iránt utasitja.

15. § A közigazgatási ágak jelenlévő főnökei, illetőleg képviselői minden havi rendes ülésben részletes jelentést tesznek a saját hatáskörükhöz tartozó közigazgatási ág állapotáról, a netalán felmerült nehézségek, akadályok és összeütközésekről.

Ugyanekkor a bizottság többi tagjai is megtehetik az általuk tapasztaltak folytán észrevételeiket.

16. § A bizottság a nehézségek és akadályok (15. §) elháritása iránt intézkedik, a különböző végrehajtási közegek között netalán előfordult összeütközéseket elintézi, kiadja az egyes közegeknek a szükséges rendeleteket, a mennyiben pedig az elintézés hatáskörén túl esnék, felterjeszti az ügyet az illető ministerhez.

Egyuttal intézkedik az iránt, hogy ha az akadály, a nehézség vagy összeütközés valamelyik közigazgatási közeg hibája vagy mulasztása miatt történt, az ellen a fegyelmi eljárás az alább meghatározott módon megindittassék.

Intézkedik továbbá az akár saját kebelében felmerült körülmények, akár hozzá intézett törvényhatósági határozatok vagy kormányrendeletek folytán szükséges teendők végrehajtása iránt is.

17. § A bizottság sürgős esetekben rendkivüli ülést is tarthat, melyben a 14. §-ban emlitetteken kivül a hatáskörébe tartozó, bármely természetű ügy elintézhető, de az ülés a tagokhoz intézett meghivó által 4 nappal előbb meghirdetendő s a tárgyak, a melyek felvétetni fognak, a meghivóban felemlitendők.

Városokban a bizottság ügyrendjében több rendes ülés tartását is rendszeresitheti; a 14. §-ban előirt teendők azonban csak eleve kijelölt és meghatározott ülésekben rendesen

18. § A rendkivüli ülést rendesen a főispán, - a fővárosban a főpolgármester - akadályoztatása esetében az alispán, illetőleg polgármester hivja össze.

Ha az adóügyeket, a személy és vagyonbiztonságot, vagy a közegészségügyet járvány szempontjából érdeklő kérdésekben az illető előadó kivánja, a rendkivüli ülés mindig összehivandó.

19. § A bizottság hatásköréhez tartozó, de halasztást nem tűrő egyes esetekben az illető közigazgatási ágak előadóinak meghallgatásával a főispán, a fővárosban a főpolgármester - akadályoztatása esetében az alispán, illetőleg polgármester saját felelősségére intézkedik, de intézkedését és azt, hogy miért nem tartotta az ülést bevárhatónak, a legközelebbi ülésnek bejelenteni tartozik.

20. § Minden ülés jegyzőkönyvébe felveendő a jelenvoltak neve s a határozatok ezeknek általános többségével hozatnak.

Egy bizottsági tag sem vehet részt a tanácskozásban oly tárgyak felett, a melyekben mint magán fél személyesen érdekelve van, vagy a melyekben már más minőségben, pl. mint biró, ügyvéd, meghatalmazott stb. működött.

Az államkincstárt érdeklő határozatok hozatalánál azonban a királyi adófelügyelőnek vagy akadályoztatása esetében általa kijelölt helyettesének jelenléte szükséges.

Az ily helyettes szólási és szavazati joggal csakis az emlitett esetben és csakis ezen ügyek tárgyalásánál bir.

21. § A bizottság határozatainak a törvényhatóság területén levő összes, akár a közigazgatásnál alkalmazott állami, akár törvényhatósági és községi közegek engedelmeskedni tartoznak.

22. § A közigazgatási ágaknak a bizottságban lévő képviselői birnak azonban azon joggal, hogy ha a határozatot törvénytelennek, vagy az általuk képviselt közigazgatási ág szempontjából sérelmesnek vagy károsnak tartják, az ellen felebbezésüket azonnal bejelentsék. Az ily felebbezés 24 óra alatt az illető ministerhez felterjesztendő. Hasonló jog illeti meg a főispánt is.

Ha a határozat iránt a minister 14 nap alatt nem nyilatkozik vagy azt helybenhagyja, feltétlenül és ujabb gyülés bevárása nélkül végrehajtandó.

23. § A közigazgatási bizottság határozatai és végzései az elnöknek akadályoztatása esetében helyettesének aláirásával adatnak ki.

A bizottság hatáskörébe utalt, de tárgyalást nem kivánó felsőbb rendeletek, és a bizottsági határozatok végrehajtása czéljából az egyes közigazgatási ágakban szükséges részletes vagy egyes esetekre vonatkozó rendeleteket az érdekelt közigazgatási ág előadója, illetőleg főnöke az elnöknek, akadályoztatása esetében helyettesének előterjeszti, és annak aláirásával adja ki.

Kivételt képeznek azonban az adóügyekben kiadandó ilynemű rendeletek, melyeket az adófelügyelő közvetlenül és saját aláirásával van kiadni jogositva.

Az előadott módon kibocsátott rendeletek végrehajtásánál úgy az állami, mint a törvényhatósági közegek közreműködni tartoznak.

24. § A közadók kezeléséről szóló törvény értelmében és az abban körülirt hatáskörben eljár:

a) az egyenes adók kivetése, beszedése, kezelése és behajtása, továbbá

b) a közvetett adók, illetékek s az egyenes adók módjára beszedendő kincstári és egyéb követelések behajtása körül.

25. § A közmunkáról szóló törvény értelmében vezeti mindazon intézkedések végrehajtását, a melyeknek abból folyólag úgy kormányrendeletek, mint törvényhatósági szabályrendeletek és határozatok alapján a törvényhatóság területén levő s a törvényhatóság kezelése alá helyezett utak és hidak épitése és jókarban tartása érdekében eszközöltetniök kell.

Elintézi ugyancsak azon törvény alapján a közmunka-teher megállapitásából eredő vitás kérdéseket.

26. § Vezeti mindazon intézkedések végrehajtását, melyek a kizárólag községi utak létesitése és jókarban tartása czéljából szükségesek és eszközölteti az 1871. évi XVIII. törvényben e végből megrendelt községi csoportok megalakitását.

27. § A vasutakat illetőleg első foku felebbezéssel a ministerhez határoz, a vasuti igazgatóságok, állomásfönökök stb. és a közigazgatási közegek vagy az előbbiek és a közönség vagy egyesek közt felmerülő, nem rendőri, de fennálló gyakorlat szerint közigazgatásilag elintézhető ügyekben. E tekintetben jogköre részletesen a ministerium által a szabályrendeletben fog megállapittatni.

28. § Felügyel arra, hogy a közigazgatási közegek teendőiket a vasutak, a vizszabályozási és védművek, úgy a gátrendőrség körében a fennálló törvények szerint pontosan és összhangzatosan eszközöljék.

29. § Felügyel arra, hogy az épitkezési közegek azon teendőket is, a melyeket ezelőtt a törvényhatósági mérnökök törvényhatósági hatáskörben végeztek, pontosan teljesitsék.

Budapest fővárosban - miután erre nézve a jelen törvény 25-29. szakaszaiban foglaltak iránt az 1870:X. tc. s az annak alapján készült épitési rendszabályok tüzetesen intézkednek - a fővárosi közmunkák tanácsa teljes hatáskörében fentartatik, s ezenfelül az idézett szakaszokban foglalt tárgyakra nézve a közigazgatási bizottság hatáskörével felruháztatik.

30. § Az illető közigazgatási járási közegek által a törvény értelmében felügyeltet arra:

hogy a népiskolákban oly tankönyvek, melyek sem a kormány, sem a felekezeti iskolákat illetőleg jogosult hatóság által engedélyezve nincsenek, vagy a kormány által épen eltiltva vannak, ne használtassanak;

hogy a tanköteles gyermekek a törvény értelmében iskolába járjanak;

hogy a tanitók fizetése rendesen kiszolgáltassék;

hogy az épületek kellő karban legyenek.

31. § A tisztviselőknek ezen tárgyakra vonatkozó jelentései a bizottság elnöke utján a tanfelügyelőhöz küldetnek, ki úgy ezek alapján, mint saját tapasztalata folytán, részletes jelentést tesz a bizottsági ülésnek és javaslatba hozza az általános intézkedéseket és a tisztviselőknek adandó utasitásokat.

A bizottság ezeknek és saját más tagjai netaláni inditványainak alapján határoz s az ide vonatkozó törvény értelmében saját hatásköréhez tartozókra nézve a tisztviselőket utasitja, a saját hatáskörén kivül esőkre nézve pedig a vallás- és közoktatási ministerhez jelentést tesz.

32. § Felügyel arra, hogy a ministernek a 30. §-ra vonatkozó intézkedései végrehajtassanak, s a felekezeti iskolákat érdeklőleg azok illetékes hatóságainak az idézett 30. §-ban emlitett ügyekre vonatkozó rendeleteik végrehajtásában - a mennyiben e rendeletek törvényeken alapulnak, s az állam illetékes hatóságainak és szakközegeinek törvényes intézkedéseivel nem ellenkeznek - a közigazgatási közegek segédkezet nyujtsanak.

33. § A posta- és a távirda-ügyekben részint saját előadóinak jelentéséből, részint más közigazgatási közegek vagy törvényhatósági választott tagjainak előadásából felismert hibák és akadályok elháritásáról, a mennyiben azok a törvényhatóságon belől intézhető egyes esetekre vonatkoznak, intézkedik s e végett az illető közegeknek rendeleteket ad ki, a mennyiben pedig általános természetűek vagy különben is hatáskörét tulhaladják, a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi ministerhez jelentést tesz.

34. § A posta- és távirdaigazgatóság, vagy postai és távirdai közegek és más közigazgatási közegek vagy egyesek között fenforgó oly kérdésekben, a melyek a fennálló gyakorlat szerint közigazgatási uton elintézhetők, elsőfokulag - felebbezéssel a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi ministerhez - határoz. E tekintetben, valamint a 33. §-ban foglaltakra nézve is jogköre tüzetesen és részletesen ministeri szabályrendelet utján fog megállapittatni.

35. § A védtörvény 44-ik szakasza értelmében kivételes nősülési engedélyt kérő folyamodványok tárgyában, a fennálló szabályok korlátai között, elsőfokulag intézkedik.

Az engedélyt megtagadó határozata, a kézbesitéstől számitandó tizennégy nap alatt csakis a folyamodó fél részéről felebbezhető a honvédelmi ministerhez.

Azon esetre pedig, ha az engedélyt megadhatónak jelenti ki, az iratok, végleges intézkedés végett, a honvédelmi ministerhez terjesztendők fel.

36. § A hadseregből (hadi tengerészetből) és honvédségből való szabadságolást, úgyszintén a hadsereg (hadi tengerészet) és honvédség kötelékéből a védtörvény 40-ik szakasz c) alatti pontja által körülirt esetekben való elbocsátást kérő felek ügyeinek elintézését, a fennálló szabályok értelmében eszközli.

S a mennyiben ezen ügyekre nézve a szabályszerű tárgyalások befejezése után az alispánnak vagy polgármesternek véleménye megegyez a katonai hadkiegészitési kerület vagy honvéd zászlóalj parancsnokságának véleményével, ezen egyetértőleges megállapodást határozatképen jegyzőkönyvébe iktatja, a mennyiben pedig azok között vélemény-különbség forogna fenn, saját határozatát mondja ki s ezek alapján a kérelmet elsőfokúlag vagy jogosultnak és megadandónak, vagy elutasitandónak jelenti ki.

Azon esetre, ha a kérelem jogosultnak jelentetik ki, az iratok további intézkedés tekintetéből a honvédelmi minister elé terjesztendők.

Az elutasitó határozat ellenében pedig, annak kézhezvételétől számitandó 14 nap alatt a felek részéről való felebbezés engedendő meg.

37. § A börtönök általános állapotáról, az azokbani élelmezésről, egészségi viszonyokról, a fegyelem mibenlétéről, részint a királyi ügyész, részint saját küldöttsége által (38. §) tudomást szerezvén, a fennálló törvények és ministeri szabályrendeletek korlátai között a hiányok orvoslása, a bajok elháritása iránt intézkedik; oly hiányok és bajokra nézve vagy visszaélésekre pedig, a melyekre nézve maga nem intézkedhetik, az igazságügyministerhez véleményes jelentéseket küld.

38. § A börtönöket a 37. §-ban jelzett tekintetekből legalább négyszer évenkint egy saját kebeléből alakitott küldöttség által megvizsgáltatja.

A küldöttséget saját vagy megbizottja elnöklete alatt a főispán, illetőleg főpolgármester nevezi ki.

Tagja a törvényhatósági főorvoson kivül 4, a főispán (a főpolgármester) által kinevezett bizottsági tag, kik közül legalább kettő a bizottságnak a törvényhatósági közgyülés által választott tagjai közül veendő.

39. § A közigazgatási bizottságnak jogában áll, a polgári vagy büntető jog és a törvénykezés tekintetében szükségesnek látszó és a törvényhozás vagy rendelet utján eszközölhető intézkedések megtétele végett az igazságügyministerhez felterjesztést tenni.

40. § Az árva- és egészségügyekben teendőit az illető törvények állapitják meg.

II. RÉSZ

Teendői mint fegyelmi hatóságnak

41. § Fegyelmi ügyekben:

a) részint mint elsőfoku,

b) részint mint felebbviteli hatóság jár el.

42. § Mint elsőfoku hatóság eljár - a főispán, illetőleg a budapesti főpolgármester kivételével - saját hivatalnok vagy tisztviselő tagjai irányában és a többi közegekre nézve azon esetekben, a melyekre nézve ezt a törvény rendeli.

A királyi ügyész feletti fegyelmi hatóságot illetőleg azonban az 1871:VIII. törvénycikk rendelkezései érintetlen hagyatnak, miért is, ha a közigazgatási bizottság az ő hatáskörébe eső ügyekben a királyi ügyésznél kötelességmulasztást lát, vagy ellene a fegyelmi eljárás elrendelését látja szükségesnek, ez iránt a további intézkedések megtétele czéljából az igazságügyministerhez jelentést tesz.

43. § Mint felebbviteli hatóság határoz a 42. §-ban emlitett esetek kivételével, a többi állami vagy törvényhatósági és a községi közegek ellen inditott s felebbezés utján hozzá utalt fegyelmi ügyekben.

44. § A fegyelmi eljárás végett szükséges vizsgálatot saját tagjai ellen vagy az illető minister kivánatára, vagy saját határozata folytán rendeli el; törvényhatósági választott tisztviselő tagjai ellen pedig a törvényhatósági közgyülés határozatára is elrendelni tartozik.

45. § Hogy azon törvényhatósági közegek ellen, kik nem tagjai és a községi közegek ellen, ki van rendszerint jogositva a fegyelmi vizsgálatot elrendelni: azt a törvényhatósági és községi törvény módositásáról és kiegészitéséről szóló törvény, azt pedig, hogy azon kormányközegek ellen, kik nem tagjai ki van rendszerint jogositva elrendelni - a mennyiben ez iránt törvény nem intézkedik - az illető minister szabályrendelettel állapitja meg.

Mindezek ellen azonban a bizottság is elrendelheti és valamelyik minister kivánatára, vagy a törvényhatósági és községi közegekre vonatkozólag a törvényhatósági közgyülés határozata folytán elrendelni tartozik.

46. § A vizsgálatot, midőn mint elsőfoku hatóság jár el, saját tagjai közül kijelölt megbizott vagy megbizottak által teljesiti.

Azon esetekre nézve pedig, melyekben mint felebbviteli hatóság jár el, azt, hogy a vizsgálatot és az esetleg szükséges pótvizsgálatot ki teljesitse, a törvény, illetőleg a ministeri szabályrendelet állapitja meg (45. §.)

47. § Midőn mint elsőfoku hatóság jár el, mind azon végzése ellen, melylyel a vizsgálatot elrendeli vagy megtagadja, mind azon végzése ellen, melylyel a megejtett vizsgálat folytán a további fegyelmi eljárást elrendeli vagy mellőzi, mind végül maga a kimondott fegyelmi itélet ellen felebbezésnek van helye.

48. § Felebbvitellel élhet az érdekelt felek bármelyike. Ezenkivül a főispán, illetőleg a főpolgármester, a felsőbb fokon határozni hivatott ministerhez az ügyet felülvizsgálat végett felterjeszteni jogositva van.

Midőn az eljárást valamelyik minister rendelte el, az ügy elintézéséről ahhoz, ha felebbezés vagy felülvizsgálat végetti felterjesztés nem történt is, jelentés teendő.

49. § A felebbezés illetőleg felterjesztés a bizottságtól a kormányközegekre nézve minden esetben az illető ministerhez, a törvényhatósági és községi választott tisztviselőket s más hivatalos közegeket illetőleg pedig a belügyministerhez intézendő.

50. § Az alkalmazandó büntetések fokozatát a kormányközegeket illetőleg addig, mig ez iránt törvény intézkednék, a kormány szabályrendelettel, a törvényhatósági és községi közegekre nézve pedig a 45. §-ban idézett törvények határozzák meg.

51. § Arról, hogy midőn mint felebbviteli hatóság jár el, minő alsóbbfoku hatóságtól, kik által és minő esetekben intézhető hozzá felebbezés:

hogy miként járjon el ezen esetekben,

hogy határozatai kik által, minő esetekben és hová felebbezhetők,

hogy minő büntetéseket szabhat ki a kormány-közegekre nézve addig, mig törvény alkottatnék: hasonlag a kormány szabályrendelettel, a törvényhatósági és községi közegekre nézve pedig ugyancsak a 45. §-ban idézett törvények intézkednek.

A 48. §-nak a főispán (főpolgármester) felebbezési jogára s a ministerhez hivatalból teendő felterjesztésre vonatkozó rendelkezése ezen esetekre is kiterjed.

52. § A fegyelmi biráskodást egy öt-tagu választmány által gyakorolja.

Elnöke ennek a főispán (főpolgármester), akadályoztatása esetében az alispán, illetőleg a polgármester.

Tagjait maga a bizottság választja, de ugy, hogy kettő az államközegekből, kettő pedig a törvényhatósági közgyülés által választott tagokból kell, hogy vétessék.

Az alispán, illetőleg polgármester, midőn saját fegyelmi ügye tárgyaltatik, az elnöki tisztséget nem viheti.

53. § A fegyelmi választmány mindig az év első ülésén egy évre választatik.

Ugyanekkor felényi póttag is és pedig: egy a kormány-közegekből, egy a közgyülés által választottakból választandó, kik a rendes tagok akadályoztatása esetében, vagy ha azok érdekelve lennének, helyöket pótolják.

Minden rendes vagy póttag ujra választható.

54. § A fegyelmi választmányhoz minden alkalommal annak minden tagja s az előző § esetében az illető póttag vagy póttagok meghivandók, de határozat hozatalára az elnökkel együtt legalább három tagnak jelenléte szükséges.

55. § A bizottság tagjai által teljesitett vizsgálat befejezése után a vizsgálati iratok, ha kormányközegről van szó, a királyi ügyésznek, ha törvényhatósági közegről, a tiszti ügyésznek kiadandók.

A királyi, illetőleg a tiszti ügyész az iratok átvételétől számitott 14 nap alatt azokat a további eljárás folytatására s a kiszabandó büntetés minőségére vonatkozó inditványával azon hatósághoz teszi át, mely a fegyelmi eljárásról szóló törvény értelmében elsőfokulag határozni hivatva van.

Azon esetben, midőn a királyi, illetőleg tiszti ügyész a fegyelmi eljárás abbanhagyását inditványozza, általa a vizsgálati iratok határozathozatal végett a közigazgatási bizottság fegyelmi választmányához teendők át.

Ha egyes esetekben a királyi ügyész akadályozva vagy érdekelt lenne, helyettesét az igazságügyminister nevezi ki, a tiszti ügyészt illetőleg pedig figyelemmel ezen eshetőségekre, helyettest minden év elején azon évre a törvényhatóság közgyülése jelöl ki.

Oly törvényhatóságban, hol egy tiszti ügyésznél több nincsen, helyettesül a törvényhatósági bizottmánynak más, ügyvédség folytatására jogositott tagja is kijelölhető.

III. RÉSZ

Teendői, mint felebbviteli hatóságnak

56. § Az emlitett fegyelmi ügyeken kivül a közigazgatási bizottsághoz felebbezendők mindazon ügyek, a melyekre nézve ezt ezen vagy valamely más törvény rendeli.

57. § Azon ügyekre nézve, melyeket valamely más törvény rendel a közigazgatási bizottsághoz felebbeztetni, az illető törvény határozza meg azt is, hogy a felebbezés minő hatóságtól, kik által és mily esetekben intézhető s hogy a közigazgatási bizottság határozata ellen kinek mily esetekben és hova lehet felebbezni, valamint azt is, minő esetekben van hivatalból felebbezésnek helye.

58. § A községek rendezéséről szóló 1871:XVIII. tc. értelmében a községnek mint hatóságnak a törvényhatósághoz hivatalból felterjesztendő határozatai, valamint ezen határozatok ellen egyesek által intézett folyamodások, illetőleg felebbezések másodfoku elintézése továbbra is a törvényhatósági közgyülés hatáskörében meghagyatván, a bizottsághoz felebbezendők:

a) a községnek egyesek magán concret ügyeiben hozott határozatai;

b) a községi igazoló választmánynak azon határozatai, a melyek az 1871. évi XVIII. törvénycikk 54. §-a értelmében a törvényhatósághoz voltak felebbezendők;

c) az alispánnak magánosok ügyében hozott és a törvények értelmében felebbezhető határozatai;

d) a községi törvényhatósági adónak egyéni kivetése ellen egyesek által beadott felszólamlások;

e) ezenkivül mindaz: mit ezen hatáskörben külön törvény hozzá felebbezni rendel.

A jelen törvény 25-29. §-ban foglalt tárgyak iránt közbejött felebbezéseknél azonban a fővárost illetőleg, a fellebbezési hatóságot az 1870:X. tc. és annak alapján készült épitési rendszabályok értelmében a fővárosi közmunkák tanácsa képezi.

59. § Az előző §. a) és b) pontjában emlitett ügyeknél érdekeltek az ott idézett törvényben megállapitott határidőn belől minden esetben felebbezhetnek, valamint a d) pontban emlitett ügyeket illetőleg is, ellenben ugyanazon §. c) és e) pontja alatt emlitett ügyekre nézve csak akkor, ha az alispáni határozat első fokban hozatott vagy az az elsőfoku hatóság határozatától eltért.

A közigazgatási bizottság harmadfokon hozott végzése ellen ez esetekben további felebbezésnek nincs helye s másodfokon hozott határozata ellen is csak azon esetben, ha ezen határozat az elsőfoku határozattól eltér.

60. § Kivételt képeznek ezen szabály alól az 58. §. d) pontjában emlitett ügyekre vonatkozó határozatok, a melyek a belügyministerhez minden esetben felebbezhetők.

61. § A főispánnak azonban joga van az ügyet az 58. § minden eseteiben a belügyministerhez felülvizsgálat végett felterjeszteni.

III. FEJEZET

A közigazgatási bizottság viszonya az államkormányhoz és a törvényhatósághoz

I. RÉSZ

Viszonya az államkormányhoz

62. § A közigazgatási bizottság a ministereknek saját tárczájukat illetőleg kiadott rendeleteit végrehajtatja, illetőleg azok végrehajtását ellenőrzi.

Ezen rendeletek, a mennyiben a közigazgatási bizottság hatáskörébe esnek, a közigazgatási bizottsághoz intéztetnek s a bizottság elnöke és - akadályoztatása esetében - ennek helyettese által bontatnak fel.

63. § Ha valamely rendeletet nem tart ügykörében elintézhetőnek, ez iránt az illető ministert figyelmezteti; de egyuttal ugy intézkedik, hogy ha a minister vagy hallgatólag az által, hogy 14 nap alatt nem válaszol, vagy válaszában rendeletét fentartja, az azonnal ujabb ülés tartásának szüksége nélkül végrehajtassék.

Kivételt képeznek ez ellen az 1870. évi XLII. törvénycikk 17. §-ában emlitett rendeletek, melyek végre nem hajtandók, hanem további intézkedés végett a törvényhatósági közgyüléshez átteendők.

64. § Minden félévben tüzetes jelentést tesz a közigazgatás összes ágainak állapotáról, a törvények tapasztalt hiányairól, a felmerült bajok és nehézségekről s az azok elenyésztetése végett tett intézkedéseiről, ezek sikeréről és az általa a mult félévben elintézett fegyelmi és felebbezési ügyekről.

Ez alkalommal javaslatba hozhatja azon intézkedéseket, a melyeket csak a kormány tehet meg, vagy melyek a törvényhozás által megteendők.

65. § Ezen jelentés a ministerelnökhöz intézendő, ki azt a többi ministerekkel közli.

66. § Ezen rendszeres jelentésein kivül annyiszor, a mennyiszer szükséges, jelentést tesz az egyes szakministerekhez akár concret esetekre, akár általában a közigazgatásra vagy annak egyik vagy másik ágára vonatkozólag, és a ministerek felszólitására ilyet tenni tartozik.

67. § Ha a jelentések tartalma iránt a bizottság kebelében a nézetek eltérnek, azok, kiknek nézete kisebbségben van, joggal birnak arra, hogy önmagok által szerkesztett külön véleményüknek a jelentés melletti felterjesztését követeljék.

68. § A főispán a 64. és 66. §-ban emlitett jelentések mellett azt, hogy azokkal egyetért vagy ha nem, hogy mikben és miért nem ért egyet, külön jelentésben mindig előadni tartozik.

II. RÉSZ

Viszonya a törvényhatósághoz

69. § A törvényhatósági közgyülés által a közigazgatási bizottság körébe tartozó ügyekre nézve alkotott szabályrendeleteknek és az ezen ügyekre vonatkozólag hozott határozatoknak végrehajtását intézi és ellenőrzi.

70. § A 64. § első bekezdésében jelzett jelentést a törvényhatósági közgyüléshez is felterjeszti.

Ugyanekkor megteszi javaslatait azokra nézve, a mik szabályrendelettel vagy határozattal a közgyülés által elrendelhetők. Jelentése kapcsában a közgyülés tudomására hozza a 64. § második bekezdése értelmében a kormányhoz felterjesztett javaslatait is.

71. § Ezen rendszeres jelentéseken kivül jelentést és javaslatokat tehet a közgyülésnek akár egyes concret esetre, akár általában a közigazgatásra vonatkozólag, a hányszor szükségesnek tartja.

72. § A közgyülés által egyes esetekben kivánt felvilágositásokat megadni tartozik.

73. § Ha a törvényhatóságnak valamely a törvények által megszabott hatáskörében a végrehajtás eszközlése végett hozzá utasitott határozatát törvénytelennek találja (a mennyiben az ügy sürgős volta mást nem követel), a végrehajtás előtt a törvényhatósági közgyüléshez előterjesztést tesz; ha pedig az ügy sürgős volta ezt nem engedi, vagy a törvényhatóság által fentartott rendeletet még ekkor is törvénybe ütközőnek tartaná, az ügyet az illető ministerhez felterjeszti, s annak elhatározásához képest jár el, de a legközelebbi közgyülésnek a történeteket utólagosan bejelenti.

IV. FEJEZET

A közigazgatási bizottság tagjainak kötelezettsége és felelőssége

74. § A bizottságnak azon tagjai, kik vagy államhivatalnokok vagy törvényhatósági tisztviselők, a bizottság kebelébeni működésük és mulasztásaikra nézve ugyanazon kötelezettség és felelősség alatt állanak, a mely őket hivatalos minőségüknél fogva egyéb hatáskörükben terheli.

Ezenkivül a 80. §-ban emlitett kártéritési kötelezettség reájuk is kiterjed.

75. § A törvényhatósági közgyülés által választott tagjai, ha a megbizást elfogadták, kötelesek a teendőkben eljárni.

76. § Ki a nélkül, hogy elmaradását kellően indokolná, az ülésben meg nem jelen, a bizottság által a legközelebb tartandó törvényhatósági közgyülésnek bejelentendő.

77. § A ki egy féléven át egy ülésben sem jelent meg és elmaradását minden alkalommal kellően nem igazolta, elveszti bizottsági tagságát és a legközelebbi választásnál ujra nem választható.

78. § Ki egy évig nem vett részt, még ha távolmaradását igazolta is, a bizottságból kilépettnek tekintetik és első alkalommal meg nem választható.

79. § Az elmaradás igazolásánál a következők fogadtatnak el:

a) betegség;

b) valamely a tag jelenlétét okvetlenül szükségessé tevő családi esemény, p. o. születés, esküvő, veszélyes betegség, vagy épen haláleset a család körében;

c) valamely közügyben vagy nem halasztható magánügybeni távollét.

80. § A 63. és 73. §-ok eseteiben nyilvános névszerinti szavazásnak van helye, s azok, kik a felterjesztés megtételére szavaztak, a késedelem által netalán okozott károkért a törvény rendes utján felelősek.

81. § A mentségi okok elfogadhatósága felett a bizottság rendes ülésében határoz.

Ez a felett hozott határozat a szóban levő fél, vagy ha az felmentetnék, a bizottság bármelyik ellenvéleményű tagja által végleges határozathozatal végett 8 nap alatt a közgyüléshez felebbezhető.

82. § Az elmozditás iránt a 78. § esetében hozott bizottsági határozat a törvényhatóságnak azonnal bejelentendő; a 77. § esetében pedig csak akkor, ha a 81. §-ban körülirt felebbezési jog igénybe nem vétetett, avagy ha igénybe vétetett: de a mentségi okok elfogadhatósága felett már végérvényes határozat hozatott.

V. FEJEZET

Vegyes intézkedések

83. § Addig, mig a kisebb városi törvényhatóságokra nézve a törvényhozás másképen intézkednék, jelen törvény 10. §-nak rendelkezése úgy értelmezendő, hogy a megyei vagy kerületi, vagy széki, vagy vidéki törvényhatóság székhelyét nem képező városok közigazgatási bizottsága azon megye vagy szék, vagy kerület, vagy vidék székhelyén jön össze, a melynek területében a város fekszik.

Kivételt képeznek azonban ezen szabály alól az oly törvényhatósági joggal felruházott városok, a melyekben megye, szék, vidék stb. székhelye nincsen ugyan, de a melyek a legutóbbi népszámlálás szerint 18,000-nél több lakossal birnak.

Ezekben a közigazgatási bizottság üléseit a 10. § rendelkezéséhez képest helyben fogja tartani.

84. § Ezen törvény életbeléptetésével az 1870:XLII., az 1871:XVIII., s általában minden törvénynek, kormányrendeletnek vagy törvényhatósági szabályrendeletnek és határozatnak ellenkező szabványai hatályon kivül helyeztetnek.

85. § Mindaz, a mi jelen törvényben a főispánra, alispánra, polgármesterre, vonatkozólag mondatik, a főkapitányra, a királybiróra, alkapitányra, alkirálybiróra és a fővárosban a főpolgármesterre is értendő.

86. § Az időnek meghatározásával, a melyben ezen törvény életbelép, valamint a törvény végrehajtásával és az annak czéljából szükséges szabályrendeletek és utasitások kibocsátásával az összes ministerium bizatik meg.


  Vissza az oldal tetejére