Az összes Európában aggodalmat gerjesztett Phylloxera szőllőpusztitó rovar ellen követendő eljárásra nézve a szaktudósok elvileg külön-vált négy nagy csoportba oszlanak:
a) Óvrend-szabályként ajánltatott a szőllőmivelés javitása rendszeres trágyázással, szorgalmas mély porhanyitással;
b) A Phylloxerának rovarölő szerekkel kiirtása, a szőllőtőke fentartása mellett. Ide tartozik a viz alá helyezési eljárás is;
c) A honos szőllőfajoknak a vész ellen edzett amerikai fajtákkali helyettesitése; és
d) a Phylloxerának a szőllőtővel együttes teljes kiirtása.
Tekintve azt, hogy az a), b) és c) alatt jelzett óv- és irtási rendszabályok, - az eddig tett tapasztalatok nyomán, - kedvező sikert kilátásba nem helyeznek és pedig az
a) alatti eljárás azon oknál fogva, mert a mint az a Francziaországban és Klosterneuburgban tett kisérletekből kiviláglik - a trágyázás és egyéb culturalis segédeszközök a meglepett szőllőtő kihalását késleltethetik ugyan - de megakadályozni nem képesek, - a
b) alatt jelzett irtási módszer a mellett, hogy alig kevésbé költséges a teljes irtásnál - mindeddig sikeres eredményre nem vezetett, - legvilágosabban mutatja ezt Francziaország példája, hol a 2.250,000 hectár szőllőből már 750,000 hectáron, tehát az egész szőllőterület egy harmadrészén a Phylloxera el van terjedve, s hol későn ismertetvén fel a baj lényege - a Phylloxerának nagy területre lett elterjedése következtében a szőllők teljes kiirtása lehetetlenné vált, s ennélfogva csakis oly irtási módozat volt alkalmazható, mely a Phylloxera megsemmisitését a szőllőtőke fentartása mellett czélozta, s hol - daczára annak, hogy ily hatásu szer feltalálójának 300,000 frank jutalomdij biztosittatott és több mint 200 különféle szerrel tétettek kisérletek - gyakorlatilag alkalmazható és biztos hatásu szer mai napig sem ismeretes;
c) alatt javasolt eljárás keresztül vitele már csak azért sem tanácsos, mert az amerikai szőllőfajok által szolgáltatott bor a hazai fajták termését meg sem közelitheti.
Az imént felsorolt ellenérvek tekintetbe vételével tehát, csak is a d) alatti eljárás t. i. a Phylloxerának a szőllőtőkével együttes kiirtása - volt komolyan figyelembe vehető, mely ha a kivitel hiányai folytán és igy ismeretes okoknál fogva nem is vezetett mindenütt, hol alkalmazva lőn - teljesen kielégitő eredményre, másrészről nem egy példával igazolható, hogy a kellő időben és szakértelemmel keresztülvitt irtás, a baj megszüntetésére sikeresnek bizonyult. Hivatkozhatni e részben a Schvaiczban Pregny mellett és Ammenbergen, Bonn közelében tett irtási munkálatokra.
Tekintve azt, hogy szemben azon roppant károkkal, melyek a Phylloxera-veszély esetleges terjedésével az ország közgazdászati érdekeit fenyegetik, s szemben az országnak viszonylag kedvezőnek mondható azon helyzetével, hogy a Phylloxera Pancsova város határán kivül mind ez ideig egyebütt megállapitva nincsen, a kormánynak elodázhatlan kötelessége a bajnak bármily áldozat árán is elejét venni, s e végre a legerélyesebb intézkedéseket léptetni életbe.
Tekintve továbbá azt, hogy a Phylloxera által megszállott szőllőterületek a bajnak előbb-utóbb okvetlen áldozatul esnek, s ennélfogva az irtás késleltetése csak az amugy is helyrehozhatlan pusztitásnak tovább terjedését eredményezheti.
Tekintve végre azt, hogy valamint Európa más államai, melyek ezen uj-keletü vészszel megmérközni kénytelenek, az irtási eljárást tartván egyedül biztos módszernek, azt részint már tényleg alkalmazásba vették, részint pedig előforduló esetekre nézve törvényhozásilag elrendelték ugy a magyar kormány részéről összehivott szakértekezlet is, egyetlen szavazat kivételével, a véleményadásra külön felhivott szakférfiak pedig kivétel nélkül a teljes irtás mielőbbi foganatositása mellett nyilatkoztak.
Alulirt ministernek nem maradt más hátra, mint magát a törvényjavaslat 1. §-ban kifejezést nyert eljárásra tökélleni el.
A törvényjavaslat 2-ik §-ának felvétele szükséges volt, miután még a legszorgosabban keresztül-vitt irtási művelet mellett is feltehető, hogy egyes rovarok a földben visszamaradnak s ott a teljesen ki nem szedhető hajszál-gyökerekből táplálkozván, magukat több évig fenntartani képesek.
A 3-ik §-ra vonatkozólag a minister azért vélte a Phylloxera által a tőkében okozott érték-csökkenést a szőllőtulajdonosok kárpótlásánál levonásba hozni, mert méltányos, hogy a szőllőtulajdonos - szemben azon körülménynyel, hogy phylloxera-lepett szőllője - intézkedés nélkül hagyatván - különben is végkép elpusztul - a kárnak egy részét maga viselje.
Ugyanez áll - habár nem oly nagy mérvben - ama szőllőtulajdonosokra nézve, kiknek szőllőjük tényleg ugyan még nincsen a Phylloxera által megtámadva, de kik a vészes szőllők közelsége folytán szőlleik elpusztulása veszélyének hasonlag ki vannak téve.
A 4-ik § mely a netán felmerülendő ujabb vészesetekre vonatkozik - a minister részéről ily alkalmakkor teendő intézkedések sürgősségének indokából lett a törvényjavaslatba felvéve.
Végre az 5-ik §-ra vonatkozólag megjegyeztetik, hogy az irtás költségei - földforgatás és talajmérgezés - a rendelkezésre álló helyi adatok felhasználásával holdankint 440 forintra lettek előirányozva és pedig:
| 1) a földforgatás (átlag 2 1/2 lábra) négy szögölenkint 15 krajczárra számitva | 240 frt | |
| 2) a talajmérgezés 10.000 tőkét véve egy holdra és minden tőkére 50 gram szénkéneget, melynek mázsája egy galicziai állami gyárban 20 frt | 200 frt | |
| összesen | 440 frt |
A meglepett 70 hold irtási költségei tehát kereken 30.000 forintra rugnának, mely összeghez járulnak azonban még azon jelenleg ép szőllők irtási költségei, melyek elővigyázati szempontból irtandók ki, de melyeknek térmennyisége csak az irtást megelőző ujabb vizsgálat alkalmával lesz meghatározandó.
A kárpótlási czélokra megkivántató költségek előirányzott összegét e helyt holdankint megállapitani azért nem vélte czélszerünek alulirt minister, nehogy ez által a becslés eredményének vágjon elébe; reményli azonban, hogy a mondott czélokra takarékos eljárás mellett a kiszabott átalány-összegnél több igényeltetni nem fog.
