1. § Állami, törvényhatósági és községi szolgálatban levő tisztviselők és hivatalnokok, egyházközségi lelkészek és segédlelkészek, állami, községi és felekezeti nyilvános tanintézeteknél alkalmazott tanárok, tanitók és tanitónők, a véderőhoz tartozó személyek, hivatalszolgák, börtönőrök; közhasználatra szolgáló gőzmozdonyú vasutak hivatalnokai és szolgái, - végül a nemzeti szinháznál alkalmazott igazgatósági, művezetési és gazdasági tisztviselők, drámai és operai magánszereplők rendes fizetésének, illetőleg várakozási illetékének, személyes (működési) és korpót-dijainak legfeljebb egy harmada, és ez is csak akkor vehető végrehajtás alá, ha a fizetés, illetőleg várakozási illeték a személyes és korpót-dijjal együtt évi 600 frtot meghalad és ha a végrehajtást szenvedett részére évi 600 frt a foglalás után is érintetlenül megmarad.
A fölebb elsorolt személyeknek lakpénzeik csak lakbér fejében, - a szolgálat után járó más illetményeik pedig épen nem foglalhatók le.
2. § Az első §-ban emlitett személyeknek, vagy ezek özvegyeinek nyugdijai vagy kegydijai, ugyszintén a nyugalmaztatás folytán járó személyes pótdijak, valamint a lelkészek aggastyáni fizetései szintén csak egy harmadrészben foglalhatók le; de csak azon esetben, ha a nyugdij vagy kegydij a személyes pótdijjal együtt, vagy az aggastyáni fizetés 350 frtot meghalad, s a marasztaltnak évi 350 frtja a foglalás után is szabad rendelkezésére marad.
Ha az első §-ban elősorolt személyek nyugdij helyett végkielégitést vagy kegydijt katonai rangjuk elvesztésével kapnak, ez a végrehajtási foglalás tekintetében a nyugdijjal egyenlő tekintet alá esik.
3. § A rokkantak ellátási dijaira, a sebesültek pótdijaira, a vitézségi érmek után járó dijakra, az elhunyt katonai személy családjának halálozási évnegyed czimen kiutalt illetményre vagy végkielégitési összegre; a jelen és az első §-ban emlitett személyek özvegyének vagy gyermekeinek, férje, illetőleg atyjuk szolgálataiért adományozott illetményekre végrehajtást vezetni nem lehet.
4. § A katonai házassági biztositék kamatainak szintén csak egy harmada és csak ugy foglalható le, hogy a kamatokból egy évre legalább 350 frt a végrehajtás alól ment maradjon, azonban a végrehajtás csak oly kötelezettségek miatt engedhető meg, melyeket a házassági kötelék tartama alatt mindkét házastárs közösen, vagy a házassági kötelék megszünte után a férjet túlélő özvegy vállalt magára.
5. § Az 1. és 2. § rendeletei alól kivételnek van helye azon esetben, ha a végrehajtás az adós ellen feleségét, gyermekeit vagy szüleit illető tartás miatt intéztetik. Ez esetben a marasztaltnak 300 frtot meghaladó tényleges szolgálati illetményei (1. §), tényleges szolgálaton kivül pedig annak egész nyugdija és személyes pótdija korlátlanul lefoglalhatók.
A katonai házassági biztositék kamatai az adós feleségének vagy gyermekeinek tartása miatt szintén korlátlanul teljes összegeikben végrehajtás alá vonhatók.
Az adós szüleinek tartása miatt azonban a végrehajtásnak a házassági biztositék kamatait illetőleg csak a 350 frtot meghaladó részre van helye.
6. § Az 1-ső §-ban érintett személyeknek napi dijai és napi bérei, valamint oly illetményei és járandóságai, melyek őket hivatalos kiküldetésük folytán, vagy hivatalos állásuknál fogva tett utazások következtében a fennálló szabályok szerint illetik, habár ezen illetmények vagy járandóságok nem a közpénztár által fizetendők is, a végrehajtás tárgyát nem képezhetik.
7. § Ezen törvény által az 1868:LIV. törvénycikk 399. §-a hatályon kivül helyeztetik.
8. § Jelen törvény a kihirdetés napján lép hatályba.
Azon végrehajtásokra, melyeknél a foglalás a hatályba lépés előtt már foganatosittatott, nem alkalmazandó.
9. § Ezen törvény végrehajtásával az igazságügyi minister bizatik meg.
