Az osztrák-magyar monarchia és Nagybritannia királysága közt az 1867. évi XVI. törvénycikk III. czikkében meghatározott mód szerint létrejött és 1876. évi deczember 5-én Budapesten aláirt kereskedelmi szerződés, miután az országgyülés által elfogadtatott és mindkét szerződő fél részéről a szokott módon megerősittetett, ezennel az ország törvényei közé iktattatik.
Szövege a következő:
Ő Felsége az ausztriai császár, Csehország királya stb. és Magyarország apostoli királya egyrészről, és
Ő Felsége Nagy-Britannia és Irhon egyesült királyság királynője másrészről,
azon közös óhajtól vezéreltetve, hogy államaik és birtokaik közt a kereskedelmi viszonyokat kölcsönösen szabályozzák és kiterjesszék, az 1865. évi deczember 16-án kötött kereskedelmi szerződés, valamint az ahhoz tartozó 1869. évi deczember 30-ki pót-egyezmény felmondása után elhatározták, hogy e végre uj szerződést kötnek és meghatalmazottaikká kinevezték, ugymint:
(következik a meghatalmazottak megnevezése)
kik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kölcsönös közlése után a következő czikkeket állapitották és kötötték meg:
Ő császári és apostoli királyi Felségének alattvalói, kik Ő Felsége a nagybritanniai királynő területein és birtokain, a gyarmatokat és külországi birtokokat is ide értve, és viszont Ő Felsége a nagy-britanniai királynő alattvalói, kik az osztrák-magyar monarchiában akár ideiglenesen, akár állandóan tartózkodnak, a jelen szerződésnek tartama alatt tartózkodásuk, valamint a kereskedelem és az ipar üzése tekintetében ugyanazon jogokat élvezendik és nem lesznek alávetve sem magasabb sem más illetékeknek, mint az e részben a legnagyobb kedvezményeket élvező harmadik állam honpolgárai.
Az osztrák-magyar monarchiában előállitott földtermények és iparczikkek, valamint átalában minden az osztrák-magyar monarchiából érkező áruk, melyek Ő Felsége a nagybritanniai királynő területeire és birtokaira, a gyarmatokat és a külországi birtokokat is ide értve, bevitetnek és viszont a brit eredetű földtermények és iparczikkek, valamint átalában minden a brit országokból érkező áruk, melyek az osztrák-magyar monarchiába bevitetnek, és pedig akár fogyasztás, akár rakodás, akár isméti kivitel, akár átvitel czéljából, a jelen szerződés tartama alatt ugyanazon bánásmód alá fognak esni, és különösen nem lesznek alávetve sem magasabb sem más illetékeknek, mint az e részben a legnagyobb kedvezményeket élvező harmadik állam terményei és árui.
Az osztrák-magyar monarchiában azon kivitelnél, mely Ő Felsége a nagybritanniai királynő területeire és birtokaiba, a gyarmatokat és külországi birtokokat is ide értve, irányul; - és viszont Ő Felsége a nagybritanniai királynő területein és birtokain, ide értve a gyarmatokat és külországi birtokokat, azon kivitelnél, mely az osztrák-magyar monarchiába irányul, kiviteli illetékek nem fognak szedetni, sem más áru után sem magasabb, vagy más összegben, mint az e részben a legnagyobb kedvezményeket élvező harmadik államba szóló kivitelnél.
Mindkét magas szerződő fél a saját területén keresztül a másik fél területéről vagy területére szándékolt átvitel tekintetében egymásnak hasonlóképen ugyanazon bánásmódot biztositja, a melyben a legnagyobb kedvezményeket élvező harmadik állam részesül.
A beviteli és kiviteli illetékek dijszabályzatának minden leszállitása, valamint minden kedvezmény és mentesités, melyet a szerződő felek egyike valamely harmadik hatalom alattvalóinak vagy kereskedelmének engedélyez, egyidejüleg és feltétlenül a másik felet is megilletendi.
A megelőző I-III. czikkeknek intézkedései a legnagyobb kedvezményben részesülő nemzet irányában követett bánásmódot illetőleg nem találnak alkalmazást:
1. azon külön régi előjogok tekintetében, melyek a török alattvalókat az osztrák-magyar monarchiában üzött török kereskedelemre nézve megilletik;
2. azon kedvezmények tekintetében, melyeket az osztrák-magyar monarchia csupán a határforgalom könnyitése végett a szomszéd államoknak jelenleg engedélyezett vagy jövőben engedélyezni fog, valamint azon vámmérséklések és vámmentesitések tekintetében, melyek a nevezett monarchiában csak bizonyos határokra vagy bizonyos vidékek lakosaira nézve birnak érvénynyel;
3. azon kötelezettségek tekintetében, melyek valamely már megkötött vagy jövőben kötendő vámegyesülés folytán a magas szerződő felek egyikére háromolnak.
A magas szerződő felek egyike sem fog a másik irányában oly beviteli, kiviteli vagy átviteli tilalmat hatályba léptetni, mely ugyanazon körülmények közt nem volna szintén a legnagyobb kedvezményeket élvező harmadik államra is alkalmazható.
A magas szerződő felek egyikének alattvalói a kereskedelmi és iparvédjegyek, az áruk vagy begöngyöléseik más megjelölése, valamint az iparczikkek mustrái és mintái tekintetében a tulajdonjogot illetőleg ugyanazon oltalmat élvezendik a másik fél területein, mint a belföldiek.
Ő Felsége a nagybritanniai királynő alattvalói azonban az osztrák-magyar monarchiában csak akkor fogják a kizárólagos tulajdonjogot valamely védjegy vagy más jelvény és valamely mustra vagy minta tekintetében igényelhetni, ha azt két-két példányban ugy a bécsi, valamint a budapesti kereskedelmi kamaránál letették.
Jelen szerződés az 1877. év január 1-én lép érvénybe és hatályban marad ugyanazon év deczember 31-ig.
Jelen szerződés a lehető legrövidebb idő alatt fog jóváhagyatni és a jóváhagyási okmányok legkésőbb 1876 deczember 31-ig Bécsben ki fognak cseréltetni.
Ennek hiteléül mindkét fél meghatalmazottjai ezen szerződést aláirták és pecsétjeikkel ellátták.
(Aláírások)
