1877. évi XV. törvénycikk indokolása

Magyarországnak az 1878-ki párisi közkiállitásban leendő részvételével járó költségek fedezéséről * 

A franczia köztársaság elnökének mult évi apr. hó 4-én és 13-án kibocsátott rendeletei alapján 1878. évi május hó 1-én Párisban egy nemzetközi világkiállitás fog megnyittatni és ugyanazon évi október hó 31-én bezáratni.

Ezen közkiállitásra az összes államok sorában az osztrák-magyar monarchia is nyert meghivást.

E meghivásról a magyar kormány a közös külügyministeriumnak mult évi május 9-én 1421./H. P. sz. átiratával azon felszólitással értesittetvén, hogy a franczia kormánynak erre vonatkozó kivánsága folytán hazai kormányunk a meghivás el- vagy el nem fogadása iránt mielőbb nyilatkozzék.

Kötelességévé vált ennélfogva a magyar kormánynak e vállalattal szemben állást foglalni és az ország részvétele mellett s ellen szóló körülményeket fontolóra venni; mit hogy annál biztosabban tehessen, mindenekelőtt s külügyministerium közbenjárásával adatokat igyekezett szerezni a többi államoknak szándékairól és másrészt az erre hivatott gazdasági, erdészeti, bányászati és ipartársulatok és egyletek utján az országban uralkodó hangulatot és kiállitási hajlamot, valamint az ez utóbbival járó áldozatkészséget kipuhatolni.

A követségek utján nyert értékesitésekből meggyőződött a kormány arról, hogy habár az európai államok legnagyobb része a tervezett párisi közkiállitás megtartását időelőttinek és az átalános uralkodó pénzügyi viszonyok közt a világkiállitások tulajdonképeni hivatásuk és czéljaikba ütközőnek nyilvánitotta, hogy továbbá emlitett közkiállitás elnapolása érdekében több állam részéről a franczia kormánynál lépések is tétettek, - mégis a párisi világkiállitásnak 1878. évi május 1-én leendő megnyitása ujból is egész határozottsággal kijelentvén, a meghivott államok legnagyobb része a kényszerhelyzetnek engedve, a meghivást elfogadta.

A nyilatkozatra felhivott hazai társulatok és egyletek válaszai szerint az országnak e kiállitásban való képviseltetése és az abban leendő részvétel általános óhajtás, mely óhajtás teljesitésének lehetősége mindazonáltal a kormány erkölcsi és pénzbeli támogatásával van feltételezve.

Habár nem tagadhatni, hogy az ország jelenlegi helyzete kettős kötelességévé teszi a kormánynak minden fölösleges kiadástól leendő tartózkodást, mégis oly fontosak azon politikai és nemzetgazdasági indokok, melyek Magyarország részvétele mellett szólanak, hogy a kormány azokat szem előtt tartva, a törvényhozó testület utólagos jóváhagyásának fentartásával a meghivás elfogadását elvben elhatározta és erről a kiállitást rendező államot a külügyministerium utján értesitette. E lépésre leginkább a következő körülmények inditották a kormányt:

1. Magyarország meg nem jelenése ott, hol csekély kivétellel az összes európai államok képviselve lesznek, ugy Francziaországgal valamint a többi államokkal szemben kétségkivül oly kombinácziókra szolgáltatna alkalmat, mely államiságunk, kulturális állapotunk, és hitelünk rovására esnének, annál inkább, mert a monarchia másik felében az érdeklődés a kiállitás irányában igen élénk és az előkészületek oly mérvben eszközöltetnek, hogy a lajthántúli tartományok előreláthatólag fényesen lesznek képviselve Párisban.

2. A párisi közkiállitás Magyarországra különösen, mint földmivelő országra nézve bir nagy fontossággal, gabona, liszt, bor, erdészeti és bányászati terményeinknek kiviteli képességét és az ez irányban fenálló összeköttetések lehető megszilárditását és kiterjesztését tekintve.

Közvetve pedig Francziaország kitünő gyári és kézmű iparkészitményeinek megszemlélése és tanulmányozása által befolyást gyakorland hazai iparosaink izlésének fejlesztésére, ujabb-iparágak meghonositására és szorosabb üzleti összeköttetések létesitésére.

A meghivás elfogadása által kettős kötelezettséget vállalt magára a kormány. Először ugyanis aziránt, hogy az ország föllépése és képviseltetése e világkiállitásban a külföld jogos várakozásainak, valamint a szóban forgó érdekeknek megfeleljen és másodszor, hogy a kiállitás költségeinek fedezését az államkincstár minél csekélyebb megterheltetésével tegye lehetővé.

Az ország méltó föllépését illetőleg megnyugvással vél a kormány ezen ujabb világverseny elé léphetni, mert a kiállitás sikerének főtényezőjét, a közönség érdeklődését és kiállitási hajlamát biztositva látja, mert továbbá közönségünk előtt a kiállitási tér most már nem ismeretlen, és főkép a bécsi közkiállitás alatt szervezett tapasztalatok ugy a kormány és közegei, valamint a kiállitó közönség által értékesittetni fognak, s mert végre a rendelkezésre álló csekély kiállitási terület csakis oly tárgyaknak kiállitását teszi lehetővé, melyek az országban eszközlendő szigoru előbirálat alapján - kitünőségüknél fogva erre méltóknak ismertettek. Ez utóbbi tekintetben különösen kiemelkedőnek véli a kormány, hogy a kért hitel megszavazása esetében egész befolyását fogja érvényesiteni az irányban, miszerint a kiállitók ne tartsák feladatuknak oly nemzeti specialitások által a külföld figyelmét a magyar kiállitási osztályra vonni, a melyek ethnografiai szempontból érdekesek lehetnek ugyan, de kulturális fejlődésünknek és a külfölddel való versenyképességünknek épen nem adnak kifejezést, hanem ellenkezőleg oda törekedjenek, hogy a közkiállitás magyar osztálya művelődési állapotunknak, a világpiaczot érdeklő nyers termesztmények mennyiségének és minőségének, végre az országban virágzó különböző iparágak előhaladottságának minél teljesebb képét nyujtsa.

Magyarországnak a párisi közkiállitásban ily irányban leendő részvétele által terményeinknek uj piaczokat fogunk biztositani és a termelő közönségnek uj kereseti forrásokat szerezni.

A kiállitási költségek fedezésére nézve pedig a kormány azon meggyőződésben él, hogy egyrészt a kiállitási ügyenek czélszerű szervezése és minden fölösleges kiadások mellőzése által, másrészt pedig a hazai költség áldozatkészségének részben már is némi eredménynyel történt igénybevételével sikerülni fog azon aránylag csekély hitel segitségével, melyet a tisztelt törvényhozó testülettől ezennel kérni kényszerül, a párisi közkiállitás alkalmával az ország érdekeit minden irányban biztosithatni.

A bemutatott törvényjavaslat értelmében a kormány által kért hitel 150,000 (egyszászötvenezer) forint, mely fele részben papirpénzben, fele részében pedig aranyban szükségeltetik.

Ezen 150,000 forintból 100,000 frt azon kiadások fedezésére vétetik igénybe, melyek a kormány által szállitási, berendezési, képviseltetési és egyéb, a hivatalos részvétellel járó költségek fejében igényeltetnek, 50,000 frt pedig azon kiadások fedezésére szolgálna, melyek a kormányt, mint kiállitót terhelik.

Az általános kiállitási költségek fedezésére igénybe vett 100,000 frtnyi hitel megállapitásánál egyrészt a kormány által egybehivott országos enquéte alkalmával hangsulyozott ohajtások, valamint az 1873-ik bécsi közkiállitás alkalmával szerzett tapasztalatok, másrészt pedig a franczia kormánynak az összes külállamokat egyaránt kötelező általános szabályzatai voltak irányadók.

Ezen összegből fedezendők lesznek a kiállitási ügy vezetésével ugy hazánkban, valamint a kiállitási év folyama alatt Párisban felmerülő kiadások; az összes kiállitási nyomtatványok előállitási költségei; a gyüjteményes kiállitások szállitási és berendezési költségei; a párisi közkiállitás magyar osztályainak külső diszitésével járó kiadások, a magyarországi jurytagok kiküldésének költségei a kiállitási tárgyak fölötti rendőri felügyelet okozta kiadások stb.

A további 50,000 forintból fedezendők:

a) A pénzügyministerium kezelése alatt álló kincstári, bányászati és erdészeti termékek, a dohánygyárak, valamint az államnyomda készitményeinek kiállitásával;

b) Az oktatásügyi ministerium vezetése alatt rendezendő oktatásügyi valamint a kezelése alatt álló alapitványi jószágok erdészeti czikkeinek kiállitásával;

c) A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministerium vezetése alatt álló állami ménes-intézetek állat kiállitásával, ugy nemkülönben az országos m. kir. statistikai hivatal által eszközlendő statistikai és grafikai munkálatokkal járó kiadások;

d) A közmunka és közlekedésügyi ministerium által rendezendő középitészeti kiállitás költségei, szóval mindazon kiadások, melyek a kincstárnak, mint termelőnek s gyártulajdonosnak különféle kiállitásai által fölmerülnek.

A most emlitett kiállitásokra nézve legyen szabad a tisztelt törvényhozó testület figyelmét főleg a következő körülményekre irányozni.

Erdészeti és bányászati terményeink minél kimeritőbb s méltóbb kiállitásának szüksége oly általános elismert tény, hogy annak bővebb indokolása fölösleges.

A magyar kiállitás e két osztályának sikere azonban első sorban a kincstár kezelése alatt álló bányák és erdőségek termesztményeinek kiállitásától van föltételezve, olyannyira, hogy ezek elmaradása esetében az ország ezen fontos termelési ágainak teljes képét a külföldnek bemutatni lehetetlen.

Az ország oktatásügyi állapotának föltüntetése anyagi haszonnal nem jár ugyan, de tekintve azon szorosabb összekötettést, mely főleg az utóbbi évek folyama alatt hazánk fővárosában tartott különféle tudományos congressusok folytán Magyarország és Európa egyéb nemzetei közt létrejött, valamint figyelembe véve azon örvendetes érdeklődést, melylyel a külföld szellemi haladásunkat kiséri s végre szem előtt tartva azon körülményt, hogy a bécsi közkiállitás alkalmával a magyar osztály e része általános elismerésben részesült és a külföldi szakférfiak által különös figyelemre méltattatott, - e téren észlelhető haladásunknak jeleit adni erkölcsi kötelességünkben áll.

Ezen kiállitás rendezése csakis az oktatásügyi ministerium által eszközölhető.

Az állatkiállitások közt Magyarországra nézve leginkább a lókiállitás bir fontossággal.

Tudva van a tisztelt törvényhozó testület előtt, mily feltünő mérvben növekedett a lókivitel külföldre és mily tekintélyes kiviteli tényezővé és jövedelmi forrássá vált az.

Lótenyésztésünk átalánosan elismert szép eredményének Párisban leendő bemutatása hazánkra nézve tehát kétségtelenül kivánatos volna, habár az ezzel járó kiadások aránylag nagyok és a fentemlitett 50,000 frtból csakis a legszigorubb takarékosság mellett lesznek fedezhetők.

Midőn a kormány ezek előrebocsátása után az általa bemutatott törvényjavaslatot a t. törvényhozó testületnek elfogadásra melegen ajánlja, egyszersmind kötelességének tartja kijelenteni, hogy ugy mint egyrészt igyekezni fog, miszerint a kért 150,000 frtnyi összeg megszavazása esetében hiteltúllépés ne történjék, ugy másrészt a kért összeg a legtakarékosabb számitás eredménye levén, annak bármily csekély mértékbeni leszállitása Magyarország részvétét a párisi kiállitásban lehetetlenné tenné.