Midőn a kormány a jelen év tavaszán a magyar korona országai és Ő Felsége többi királyságai és országai közt kötött vám- és kereskedelmi szövetségről szóló törvényjavaslatot az országgyülés elé terjesztette, főbb vonásaiban körvonalazta azon vámpolitika elveit, mely az osztrák kormánynyal a kiegyezési tárgyalások alkalmából megállapitott vámtarifában érvényre jutott. Kifejtette akkor, hogy az új vámtarifa tételei az osztrák-magyar monarchia két állam területének külön érdekei figyelembe vételével állapittattak meg.
A magyar kormány azonban mindig azon föltevésből indult ki, hogy az ország külkereskedelme s kivált mezőgazdasági terményeink kivitel a szomszéd államok részéről akadályoztatva nem lesz s ép ezért a szomszéd államokkal tarifa-szerződések végett a szükséges tárgyalások meginditására hatott.
Mind az osztrák-magyar monarchia összes kereskedelmére, mind pedig különösen a magyar kiviteli czikkekre nézve Németország nagy jelentőségü, s azért mindenekelőtt Németországgal óhajtott volna a kormány új tarifaszerződést kötni. A tárgyalások ezen szerződés megkötése végett a német kormány küldötteivel még a folyó év ápril havában meg is kezdettek Bécsben, de csak igen lassan haladtak.
Mindenekelőtt a szerződés általános elvi pontjai vétettek tárgyalás alá, mely alkalommal a kikészitési eljárás, továbbá azon követeléseink, hogy a vagonok Németországban ne foglaltassanak le s hogy Németország állategészségügyi conventióra lépjen velünk, képeztek főnehézséget.
Mig e nehézségek elháritása iránt folytak a tárgyalások, osztrák és magyar részről közöltettek azon vámok, melyeket kivitelünk érdekében Németországban szerződés által biztositani ohajtottunk; e részben alapúl vétetett a német 1873-iki (autonom) vámtarifa, és lehetőleg kevés czikkre szoritkozott a követelés. Az eddigi vámmentességet ohajtottuk: a gabonanemüek, olajmagvak, vetemények, mezei termények, friss és aszalt gyümölcs, épületfa, gyapju, nyersbőrök, s az állatok számára; követeltük továbbá, hogy a sertések vámja eddigi 2 márkáról és a bor eddigi vámja (vámmázsánként 4 márk) legalább a hordóborokra valamivel leszállittassék. Osztrák részről kevés iparczikk, kivált az üveg-, agyagárúk és lenárúk vámjának mérséklését, illetőleg az eddigi vám föntartását jelölték ki kivánatosnak; de egyuttal kijelentetett, hogy követeléseink, a szerint a mint Németország vámtarifánkban kiván nagyobb számu vámtételeket megkötni, a reciprocitás elvének alkalmazása mellett szaporodni fognak. Németország részéről vámtarifánk egyes tételeire nézve nem tétetett határozott propositió, hanem a német küldöttek tájékozás végett az osztrák-magyar vámtarifa tervezetének közlését kivánták. Annak figyelembe vételével, hogy a tarifa-tervezet fogja alkalmas alapját képezhetni a további tárgyalásoknak, május havában tarifa-tervezetünket a német küldötteknek átadtuk.
Ekkor állott be az első hosszabb szünet a tárgyalásokban, a németek a tarifa tanulmányozása, és újabb utasitás végett Berlinbe tértek. - Hosszu elmaradásuk, és az időközbe Németországban is terjedni kezdő védvámos agitatio, s a német iparosok által a német császárnál tett követelés egy nagy enquete elrendelése végett, a tarifa-szerződés létrejötte iránt komoly aggodalmakat költöttek fel a kormányban, s ennélfogva julius vége felé már meginditani kivánta a további teendők végett szükséges előkészületeket, és Budapestre a két kormány küldöttei már vámkonferencziára hivattak egybe, midőn végre jeleztetett, hogy a német csász. kormány megbizottait a tarifaszerződés további tárgyalására ismét Bécsbe küldötte.
Igy augusztus 5-én ismét megkezdődtek a tárgyalások, s most már a német küldöttek a nekik részünkről átadott átalános vámtarifa alapján, részletesen tételről-tételre közölték a német kormány intentióit, melyek a nevezetesebb pontokba foglalva következők: Németország szerződésileg meg nem kivánja kötni a gabonanemüek, a liszt, az épületfa, az állatok és a bor vámjait, és viszont nem követeli, hogy az osztrák-magyar vámtarifában e czikkek Németországnak leköttessenek; - az iparczikkek legtöbbjeire nézve nemcsak az 1868-diki vámok megkötését kivánta részünkről, hanem legtöbb esetben különösen a vas és vasárúknál, a fém és fémárúknál, a gépeknél stb. az 1873-ki német vámtarifának az 1868-ki szerződésnél sokkal alacsonyabb tételeit követelte; - másrészt saját vámtarifáját ismét nem az 1873-ki vámokkal, tehát a statusquo alapján, hanem legföljebb az 1868-ki szerződésben lekötöttekkel akarta fölvétetni, és mindazon leszállitásokat, melyek részünkről némely iparczikkeknél, pl. a lenárúk, üvegárúk, porczellánárúk, élesztő stb.-nél kivánatosaknak jelöltettek ki, visszautasittattak; különösen a lenárúk szabad forgalma, legalább a tettleges terjedelemben továbbra fentarthatlannak mondatott; és végre az állategészségügyi conventio megkötése megtagadtatott. - Egyuttal kijelöltették, hogy még ez alapon is a szerződés létrejötte csakis akkor lesz lehetséges, ha a kikészitési forgalom eddigi alakjában fentartatik.
Ezzel szemben részünkről határozottan kijelentetett, hogy szerződés, mely a) a gabonanemüek, a liszt, az épületfa vámmentes kivitelét nem biztositja; - b) mely a borokra s az állatokra nézve legalább az eddigi állapotot nem nyujtja; - c)! mely az iparczikkeknél mindenütt még az 1868-diki vámtételeket is le akarja vámtarifánkban szállitani; - d) és mely másrészt Németország vámtarifájában teljes reciprociás mellett még azon tételek leszállitását sem nyujtaná, melyekre osztrák-magyar részről hajlandóság mutatkozik, - ily szerződés megkötésébe nem egyezhetünk. Egyébként készeknek nyilatkoztunk arra nézve, hogy kedvező tarifaszerződés létrejötte esetén a kikészitési eljárás továbbra is fentartassék, de olykép berendezve, hogy a csempészkedés ez eljárásnál korlátozható legyen.
Ezen kijelentés után a berlini küldöttek újabb utasitásért fordultak kormányukhoz, időközben pedig a kikészitési eljárás elvei és részletei iránt tárgyaltak küldötteikkel, és e tárgyra nézve egyetértés is éretett el.
Október elején kapták a németek újabb utasitásaikat, s ezeknek alapján kijelentették hogy készek a gabonanemüek, a liszt és az épületfa vámmenteségét megkötni, de csak az esetre, ha az osztrák-magyar tarifában is e czikkek vámmentessége megköttetik, - hogy az állatokra nézve hajlandók az 1868-iki vámokat (tehát nem az eddig autonom fennállt vámmentességet) oly kikötéssel azonban lekötni, hogy mindazon állatok, melyek az 1868-iki szerződés értelmében vámmentesek, külön állategészség-rendőri illetékek fizetésére köteleztessenek, s ezzel viszont követelték, hogy az osztrák-magyar vámtarifában is csak az 1868-diki tételek szerint vétessenek fel az állatvámok; - a borvámok ne vétessenek fel a szerződésbe, azaz a borra nézve Németországnak teljesen szabad kéz biztosittassék. - Az egyes iparczikkek vámjainál kiemelték, hogy a gyapjuárúk vámjánál, ha az 1868-ikihoz képest más osztályozás fogadtatik is el, a részünkről javaslatba hozott osztályozás határa, mely a szövetkezet a szerint amint 600 grammnál súlyosabbak vagy könnyebbek más-más tétel alá sorozza, szállittassék le; - a sálok és selyemárúk vámja az 1868-iki tételben köttessék meg; - a legközönségesebb üveg továbbra is vámmentes maradjon; - a közönséges üveg vámja pedig szállittassék le az 1868-iki tételre, és ne követeltessék Németország részéről az, hogy a finomabb üveg vámjait az 1868-iki állapothoz képest leszállitsa; - az agyagárúknál a legközönségesebb agyagárúk jövőre is vámmentesek maradjanak, de másrészt ne követeltessék Németországtól, hogy finomabb agyagárúknál (porczellán stb.) vámleszállitásokat nyujtson; - a vasnál és vasárúknál legalább az 1868-iki vámtételek maradjanak meg; - szintugy ne emeltessenek fel a bőr és bőrárúk vámjai sem; - a lenárúk forgalomára nézve pedig nem a tettleges mentesség, hanem az eddigi szerződések által biztositott állapot tartassék fenn.
A német küldöttek kijelentése szerint az esetben, ha ezen főbb tételekre nézve kielégitő megoldás értetik el, a többi vámtételek nagy nehézséget a tarifaszerződés létrejövetelére nézve nem fognak képezni. -
Ezen nyilatkozat után a magyar kormány kijelentette az osztrák kormánynak, hogy a német vámszerződés létrejötte kedvéért kész a gabonavámokat és a lisztvámot teljesen elejteni, ha az osztrák kormány a maga részéről is a nehézséget okozó némely iparvámok leszállitásába egyezik. És miután az osztrák kormány mérsékelte az iparczikkek némely tételeit, a magyar kormány is hajlandó volt magyar szempontból követelt némely vámokat teljesen elejteni, vagy legalább módositani.
A két kormány közt ekkép létrejött megegyezés folytán a májusban megállapitott vámtételek helyett Németországnak az általa kijelölt árúknál a következő engedmények tétettek:
| májusi vámtétel | németeknek tett concessio | 1868-iki német szerződés | ||
| buza 100 kilogram | 70 kr. | vámmentes | vámmentes | |
| rozs, tengeri, hüvelyesek 100 kilogram | 54 kr. | vámmentes | vámmentes | |
| árpa, maláta, zab 100 kilogram | 36 kr. | vámmentes | vámmentes | |
| liszt, őrlemény 100 kilogram | 1.60 kr. | vámmentes | vámmentes | |
| ökör és bika darabja | 5 frt | 4 frt | 2 frt | |
| tehén darabja | 3.50 kr. | 1.50 kr. | 1.50 kr. | |
| fiatal marha darabja | 2.- kr. | 75 kr. | 75 kr. | |
| gyapju-szövetek: | ||||
| 450-600 gram súlyúak 100 kilogram | 80 frt | 40 frt | 40 frt és 82 frt, | |
| sálok 100 kilogram | 200 frt | 150 frt | 120 frt | |
| félselyemárúk: | ||||
| sima, sürü szövetek, bársony, sálok, kötött árúk 100 kilogram | 200 frt | 150 frt | 120 frt | |
| közönséges bőr 100 kilogram | 10 frt | 8 frt | 6 frt | |
| finom bőr 100 kilogram | 20 frt | 18 frt | 15 frt | |
| közönséges bőrárúk 100 kilogram | 20 frt | 16 frt | 12 frt | |
| finom bőráruk 100 kilogram | 30 frt | 26 frt | 21 frt | |
| legközönségesebb üvegárúk 100 kilogram | 2 frt | vámmentes | vámmentes | |
| közönséges üvegárúk 100 kilogram | 4 frt | 2 frt | 2 frt | |
| nyerssín, ingots 100 kilogram | 2.50 frt | 1.20 frt | 2.50 frt | |
| srófok, drótszögek 100 kilogram | 8 frt | 7 frt | 7 frt. |
Egyuttal kijelentetett azonban, hogy a borvám megkötése a német tarifában (még pedig, ha máskép nem lehet, csak a magyar-osztrák monarchia határán át Németországba érkező borokra és csak a hordó borokra) nem ejthető el; - hogy az üvegnél a legközönségesebb öblös üveg vámmentessége, s a közönséges fehér üveg eddigi vámja, a tervezett magasabb vámok helyett megköttetnék ugyan, de ezen concessiók fejében Németország részéről a finom üvegárúk vámjának leszállitása követeltetik; - az agyagárúknál hasonlókép a közönséges agyagárúk vámmentessége biztosittatik, de csak azon föltét alatt, hogy Németország a finomabb árúknál vámjait azon fokig leszállitja, amint az részünkről történik, - és hogy az állatoknál az 1868-ki vámok s illetőleg bizonyos díjak szedése az eddig élvezett sokkal kedvezőbb állapot helyett elfogadtatnak ugyan, sőt Magyarország tekintve az ép akkor minden oldalról fenyegetőző marhavészt, jelenleg az állategészségügyi conventio megkötésének követelésétől is eláll, föltéve, hogy Németország legalább lekötelezi magát arra, hogy mihelyt e részben nyugodtabb idők állnak be, ez ügy rendezése végett külön egyezmény megkötésére hajlandó.
Tekintettel pedig arra, hogy már október első hete is elmult s a tárgyalások még mindig nagyon nehezen és lassan haladtak, a berlini küldöttek fölkérettek arra, hogy a legkésőbb e hó végeig kormányunk szándékát a tarifaszerződés létrejövetelére nézve közölnék, és pedig annál is inkább, miután az idő előrehaladása folytán a magyar és az osztrák kormány a kiegyezési tárgyalások czéljából igen óhajtana tisztába jönni az iránt, mit remélhet a Németországgal fél évnél tovább tartó tárgyalásoktól.
A német küldöttek a közlötteket kormányunknak tudtára hozták, és a Berlinből kapott instrucito alapján október 22-én kijelentették:
A német kormány nem veheti magára a felelősséget egy oly szerződést illetőleg, mely az 1868-iki szerződés állapotát lényegileg megrosszabbitaná. Ily rosszabbulás állana be kétségkivül, ha a császári kormány az osztrák és a magyar kormány részéről megállapitott alapon kötött volna új kereskedelmi szerződést. Anélkül, hogy a fennforgó differencziák részleteztetnének, csak arra történik utalás, hogy az osztrák és a magyar kormány a német javaslatoknak részben nem, részben csak csekély terjedelemben felelt meg, mig másrészt oly követelések tartattak fenn, melyek Németország részéről elfogadhatlanok. A császári kormány ennélfogva sajnálatára nincs azon helyzetben, hogy a többször emlitett javaslatokat új szerződés megkötésének alapjául elfogadhatná.
Ezen egészen átalános szavakban tartott kinyilatkoztatás tisztába hozatala végett küldötteink, kik utasitva voltak a szerződés megkötésére hatni, fölhivták a német küldötteknek arra, jelentsék ki részletesen tehát: mi képezi tulajdonkép azon nehézséget, mely miatt a szerződés megkötése nem lehetséges. De a német küldöttek részletezésbe nem bocsátkoztak és csak ismételték, hogy a tárgyalások egész folyamata azon benyomást tette a német kormányra, hogy ez alapon a szerződés megújitása lehetetlen. Egyébiránt a német küldöttek egyszersmind kijelentették, hogy utasitásaik értelmében nincsenek azon helyzetben, hogy bármi tekintetben folytassák a tárgyalásokat, hanem jelen nyilatkozat közlése után Berlinbe kell visszautazniok.
Az osztrák s a magyar kormány ily körülmények közt tudomására nem juthatott annak, hogy különösen mely vámtételek miatt vonakodott Németország a tárgyalások folytatásától; mert habár az osztrák-magyar tarifa vámtételei nem felelnek meg egészen az 1868-iki szerződés vámtételeinek, Németország érdekeivel szemben nem tekinthetők az 1868-iki állapot olyszerü megrosszabbulásának, hogy e helyett inkább tarifaszerződésen kivüli állapotnak nyujtassék előny, s az 1868-iki szerződés egyszerü és szószerinti szövegét, a mint ez a tárgyalás előadott folyamából is kitünik, maguk a németek sem akarták fentartani.
Ugyanis vámtarifánkban a vámemelések nagy része tisztán pénzügyi czélból történik, s ezen emelések a német provinencziákat nem érik, sőt ez emelések legnagyobb része nem is a Németország által 1868-ban megkötött tételeknél fordulnak elő. Az állatoknál tervezett nagyobb vámok hasonlókép nem német czikkek ellen szólnak, sőt e részben annyiban tekintetbe vettük a német érdekeket, hogy az állatfajoknál, melyek leginkább Németországból jönnek, tehát a tehén s fiatal marhánál, a szándékba vett vámföldemelések mellőztettek s helyettük az 1868-iki vámtételek vétettek föl, sőt kilátásba helyeztetett a németeknek, hogy e részben ha állatkivitelünk számára Németország is nyujt némi előnyöket, még tovább menő concessiók adása is nem valószinütlen. A bor vámjának fölemelése Németország érdekeit nem sérthette, miután onnan amugy is csak finomabb s drágább borok kerülnek be hozzánk, melyek magasabb vámok mellett is akadály nélkül behozhatók. Az iparczikkek vámjai nem képezhettek nagy nehézséget. A pamutfonalak vámjainál az 1868-iki állapothoz képest részben leszállitás, részben emelés, de az emelés oly fonaloknál állt be, melyek Németországban nem igen kerülnek kivitelre; - a pamutszövetekre 1868-hoz képest kevés kivétellel kisebb vámok terveztetnek; - a gyapjuárúknál a tarifa által elfogadott új osztályozás folytán a különböző árúk ugyan más-más kathegoriába esnek, de a Németországból jövő nagyszámu divatkelmék ép ez új osztályozás folytán s kivált a Németország kedvéért fölvett közbenső osztály (450-600 gramm) által az 1868-ikinál kisebb vámok alá esnek. A selyemárúk tulajdonkép nem német czikk, de némely félselyemárúkra, melyeket Németország nagyobb mennyiségben gyárt, a tervezettnél kedvezőbb vámok ajánltattak; egyébiránt oly nagy értékü czikknél néhány forintnyi külömbség lényeges hatással a forgalomra ugy sem lehet. A vasárúknál készek voltunk egészen az 1868-iki alapot elfogadni, sőt ennél tovább menve, egyes czikkeknél még leszállitások is helyeztettek kilátásba.
Az üvegnél kijelentettük, hogy a legközönségesebb s közönséges üvegnél az eddigi állapotot fentarthatónak véljük, az esetre, ha Németország a finomabb üvegnél nekünk ad kedvezményt. A bőr és bőrárúknál nem fogadtuk el ugyan az 1868-iki alacsony vámokat, de e részben is engedtünk Németország óhajának és tervezett vámjainkat mérsékeltük. Németország tehát eljárásunkban korántsem láthatott oly törekvést, mely kereskedelmi összeköttetéseinek megbénitására irányulna, nem is emlitve azt, hogy több czikknél részint saját kezdeményezés folytán az 1868-iki vámtételeknél kedvezőbbeket vettünk föl (pl. festő és cserző-anyagok, vegyészeti czikkek stb.), részint Németország követeléseinek engedve, a tárgyalások folyama alatt (pl. a fa-, kőáruknál stb.) mérsékeltük az 1868-iki vámokat.
Egyátalában a tarifaszerződés nem sikerültének indoka nem lehet a magyar-osztrák monarchia két kormányának a szerződési tárgyalásoknál tanusitott magatartása; mert mindkettő csalhatatlan jeleit adta az engedékenységnek, s ezt jelezte az által is, hogy a német küldöttek részéről adott utolsó nyilatkozat után is a szerződés megkötését akadályozó egyes vámtételek határozott kijelölését kérte.
Ezek után nem lehet a kormány feladata jelen előterjesztésben továbbra is fürkészni az okokat, melyek miatt a szerződési tárgyalások megszakadtak. Az igy támadt helyzetben azonban, miután a monarchia két állama közt fenforgó közgazdasági kérdések rendezését függővé tenni nem lehetett arról, hogy egy kül állam ép jelenleg nincs azon helyzetben velünk tarifaszerződést köthetni, - s miután továbbá a tarifaszerződések lejártával az 1853- illetőleg 1865-iki vámtarifát ismét föléledni hagyni nem lehet: az átalános vámtarifát elő kellett terjeszteni. De ezzel korántsem szándoka a kormánynak a szerződéses vámpolitikával fölhagyni, vagy épen a külállamok irányában ellenséges szellemü vámpolitikát inaugurálni. A kormány ezentúl is törekedni fog arra, hogy kellő ellenengedmények mellett tarifaszerződések létrejőjjenek, addig azonban mig ez lehetséges lesz, az átalános vámtarifa - úgy a mint az el fog fogadtatni a törvényhozás által - lesz érvényes a külállamok irányában.
Az átalános vámtarifáról szóló törvényjavaslat azon átalános elveket tartalmazza, melyek a vámozásnál a vámkötelezettség, a tarifa magyarázata és alkalmazása, valamint a vámdíjak fizetési módozatai tekintetében alkalmazandók lesznek.
Ezen elvek s átalában a törvény határozmányai a jelenleg érvényben levő vámtörvények és szabályok (lásd az 1853-iki vámtarifa-törvényt és a magyar pénzügyi ministerium által kiadott pénzügyi törvények és szabályok hivatalos összeállitásának IX. füzetét a határvámjövedékről) tartalmával lényegben megegyezik, és csak annyiban különbözik, hogy a tisztán rendeleti uton szabályozható részletek helyett átalános elvekre szoritkozik, illetőleg a kormánynak az illető intézkedésekre meghatalmazást ad.
Új elvek, és az eddigi határozatoktól lényeges eltérések csak a következő pontoknál mutatkoznak:
A III. Czikk szerint „azon árúk, melyek oly államokból jönnek, hol az osztrák és a magyar hajók, avagy az osztrák-magyar monarchiából érkező árúk más államokéinál kedvezőtlenebb bánásmódban részesülnek, a bevitelnél a vámtarifában megállapitott vámon fölül még ennek 10 százalékát, és ha a tarifa szerint vámmentesek, az árúk kereskedelmi értékétől rendeleti uton megállapitandó 5 százaléknyi specifikus vámot fizetnek.” Különösen azon törekvésekkel szemben, melyek a legközelebbi időben Európa több s forgalmunkra nézve nagy jelentőségű államaiban mutatkoznak, és melyeknél könnyen lehetséges, hogy egyik vagy másik fő kiviteli czikkünk ellen differentiálás vámozás alkalmaztatnék: indokolja ezen elvnek felvételét, melynek jelentősége természetesen annál kisebb lesz, minél inkább sikerülend a kormánynak azon törekvése, hogy a velünk szoros kereskedelmi összeköttetésben álló nemzetekkel vagy tarifaszerződések, vagy legalább a legnagyobb kedvezést biztositó szerződések köttetnek. Azon esetre azonban, ha a kormánynak, - rajta kivül fekvő okoknál fogva, - emlitett törekvése nem sikerülend, akkor a netán ellenünk irányitott vámpolitikai visszásságok, a kormány nézete szerint, csakis a III. Czikkben foglalt intézkedés utján tarthatók távol, illetőleg hárithatók el. A kormány ugyanis azon meggyőződésben van, hogy ezen intézkedésnek törvényhozási uton kimondása által a velünk üzleti összeköttetésben álló nemzetek, anélkül, hogy speciális retorsiók, s igy egy az előforduló esetekben ellenséges színt magán viselő külön rendszabályok határoztatnának el, eleve figyelmeztetnek azon közgazdasági hátrányra, mely őket vámpolitikánk által akkor éri, ha a mi provinencziáinkat súlyosabb vámokkal terhelik, s ekkép minden tényleges retorsio alkalmazása nélkül eleje vétetik az irányukban netán tervezett kedvezőtlenebb eljárásnak; mert nem hihető, hogy egy állam kitegye saját kereskedését oly rendkivül káros hatásu differentiális vámozásnak, milyen általunk terveztetik, s mely által,
ha csak rövid ideig fennáll is, oly viszásságokat kell szenvednie, melyek kereskedelmi összeköttetéseire tökéletesen megsemmisithető hatásúak lehetnek.
A IV. Czikkben kötelességévé tétetik a kormánynak egy betüsoros árúlajstrom elkészitése. Lehetetlen ugyanis a kereskedelmi forgalom összes árúczikkeit mind - külön-külön vámtarifában felsorolni; nehogy azonban az egyes árúknak vámtételekbe sorolása a vámhivatalok különböző felfogása szerint különböző legyen, okvetlenül szükséges egy átalános betüsoros lajstromot kibocsátani, illetőleg e lajstromnak időnkénti kiegészitéséről gondoskodni. A czélból pedig, hogy a vámtarifának interpretatiója ez uton bármi tekintetben ellenkezésbe ne jöjjön magával a tarifával, határozatlan kijelöltetett az irány, melyben a betüsoros lajstrom készitendő, s e részben a kormányt a tarifa szószerinti szövege és értelme vezetendi. Egyébiránt a kormány eddig is ekkép gyakorolta a tarifa interpretatióját.
Ugyanezen czikkben felhatalmaztatik a kormány arra is, hogy a jelenleg még a külön meg nem nevezett vegyészeti termékek (64. e. 3.) közé tartozó czikkeket, ha netán a forgalomban nagyobb jelentőséggel kezdenek szerepelni, minőségük szerint s az analógia utján a forgalomban nagyobb jelentőséggel kezdenek szerepelni, minőségük szerint s az analógia utján kisebb vámtételek alá is sorozhatja. Ezen az eddigi szabályokban fen nem álló intézkedés az ipar s technikának a következő tiz év alatt való fejlődése s különösen a chemia terén tett folytonos felfedezések miatt indokolt.
Az V. Czikk az eddigi vámeljárás irányában újitást foglal magában. Eddig ugyanis az összetett árúk, a mennyiben a tarifában külön fel nem emlittetnek s igy a tarifa szerint meghatározott vám alá nem esnek, a nagyobb vám alá tartozó árú szerint vámoztattak; - holott a törvényjavaslat szerint jövőre azon vám alá fognak esni, mely az árú főalkatrésze szerint fizetendő; az új eljárás a dolog természetének inkább felel meg, és sok esetben vámleszállitást eredményez.
A XII. Czikk hasonlókép újitást foglal magában; de tekintettel arra, hogy vasuti csatlakozási vonaloknál azon anyagoknak és kellékeknek, melyek a vámterületen levő határállomásig terjedő és még a külföldi pálya-vállalat által kezelt vasuti részlet számára igényeltetnek, a vasuti csatlakozás érdekében és czéljának érvényesitése végett természetszerüleg vámmenteseknek kell lenniök, s miután e végből ugyis minden egyes esetben külön egyezmények köttetnek, melyek ezek kedvezmény részletes föltételeit kijelölik: az elvnek kimondása azért is látszott indokoltnak, minthogy különben minden külön esetben specialis törvényhozási intézkedést szükségeltetnék, még oly vasuti csatlakozásoknál is, melyek fekvésüknél fogva az ország törvényhozási intézkedését különben nem igényelnék.
A XIII. Czikk a vámoknak s bizonyos mellékilletékeknek aranyban fizetését rendeli el. Eddig 1854 óta a vámok ezüstben fizettettek; történt pedig ez főkép azon okból, hogy az állam részéről teljesitendő érczpénz fizetéseknél, az akkor a világforgalomban s a külföldön szokásos átalános fizetési közeg, a kormánynak rendelkezésére álljon. Ez fő ok természetes következménye az, hogy most, midőn az emlitett fizetéseknél az ezüst helyét az arany foglalja el, az emlitett czél elérésére szükséges alkalmas módositás megtörténjék. Az intézkedés különben abban is találja indokolását, hogy mindazon nemzetek, melyekkel kereskedelmi összeköttetésben állunk, a vámokat hasonlókép aranyban szedik be, s igy aranyvámok mellett vámterületünkön a külföldön létező viszonyok hasonló meghonositása, és ekkép bizonyos kiegyenlitése az érdekeknek is éretik el. Végül, az arany folyama által a vámokban mutatkozó emelkedés, csak helyettesitése a lefolyt 20 év alatt az ezüst agio által magasabbakká tett vámoknak; mig az ezüst volt első rendü fizetésü közeg, vámjainak ezüstben fizettettek, miáltal a vámok ez agioval és pedig által legalább 15%-kal nagyobbakká lettek. Most, hogy az ezüst mint internationál fizetési eszköz háttérbe szorul, s helyét az arany foglalja el, a vámoknak tovább is ezüstben fizetése egyszerüen a vámoknak leszállitásával volna egyenlő. Midőn tehát a kormány az arany vámok meghonositását javasolja, tényleg a lefolyt husz évben követett gyakorlatot más, az idő által követelt módon véli föntartani.
A vámtarifában javaslatba hozott vámtételek megállapitásánál alapul vétettek az eddig érvényben volt szerződési vámtételek, melyek jövőre nagyobbrészt átalánosittatni fognak; ezenkivül az átalános vámtarifa számos tételeinél és némely szerződési tételeknél is, a mennyiben ezt külön érdekek nem ellenezték, vámleszállitások hozatnak javaslatba; különösen a nyersanyagok vámjai vagy egészen megszüntetnek (pl. gabonaneműek, növények, méz, állati termények stb.), részint mérsékeltetnek (pl. viasz, gyógy- és illatszeranyagok, festőfa), hasonlókép történt ez az iparosság számára szükséges több félgyártmány vámjainál is (pl. cserzőanyagkivonatok mézgák s gyanták, növénynedvek, durva pamutfonalak, jutafonál, ólom és ólomöntvény stb.).
Azon iparczikkeknél, melyek a tényleges viszonyok s külön körülményeknél fogva az eddig élvezett vámvédelmet nem nélkülözhetik, illetőleg az addig alkalmazott alacsonyabb vámok mellett fönnálltukban némileg fenyegetve látszottak: az eddigi védvámok fentartatnak, illetőleg az eddigi vámoknál magasabbak is terveztetnek. De e részben is az a törekvés, hogy az indokolatlan követelésekkel szemben csak a nélkülözhetlen szükséges védelem biztosittassék, és túlságos vámok által a fogyasztók érdeke egyes iparos ágak kedveért súlyosan ne károsittassék. A védelmi szempontnál a tarifa azon elvet követte, hogy - a mennyiben az lehetséges volt - az értékesebb árúk kiválasztassanak a kevésbé értékesek közül, melyekkel eddig egy kathegoriába estek, és számukra értékükkel arányos vám állapittassék meg. Igy történt ez a pamutfonalaknál, a pamutszöveteknél, a ruházatoknál, a fémárúknál, a vasuti kocsiknál stb. Ennek természetes következménye volt az, hogy sok árúnál új osztályozást kellett alkalmazni; de ezen osztályozásnál mindig tekintet volt arra, hogy lehetőleg könnyen felismerhető s igy a vámkezelést nem túlságosan nehezitő megkülönböztetések szerint legyen az egyes árúk vámozása lehetséges.
Vannak a jelen tarifában több vámtételek, melyek az eddigi szerződési vámtételek irányában magasabbak, a nélkül, hogy tulajdonképen külön védelmi érdek szólna ezen fölemelés mellett. A magasabb vámtételek ez esetben azért terveztetnek, minthogy a belföldi fogyasztásra nézve körülbelől közönyös, vagy legalább nem fontos árúczikkekről van szó, melyeknél az eddig alkalmazott kisebb vámtételek a külfölddel kötött tarifaszerződésekben a külföldről nyert alkalmas concessiók fejében állapittattak meg, s jövendőre is alkalmas ellenengedmények elnyerése végett fölhasználhatók lesznek.
Végül találkozunk több rendbeli emeléssel oly czikkeknél, melyek részint a fogyasztás, részint a fényüzés tárgyai, s melyeknél nagyobb pénzügyi eredmény elérése végett az eddiginél magasabb vámok terveztetnek. Ezen ugynevezett pénzügyi vámokból körülbelül 10-11 millió forinttal nagyobb vámjövedelmet lehet az eddiginél remélni. A számitás e részben az eddigi forgalom adatai szerint történt, és pedig kivált azért, minthogy a tervezett vámok magassága nem tekinthető olyannak, hogy általa a fogyasztás érezhetőleg csökkennék. Ezen számitások szerint a nagyobb jövedelem következőleg mutatkoznék:
| Az 1871-75-iki évek átlaga szerint | Az 1875-iki forgalom szerint | ||
| kávé | 2.469,000 frt | 2.538,000 frttal | |
| katáng | 81,000 frt | 110,000 frttal | |
| fűszerek | 190,000 frt | 193,000 frttal | |
| déli gyümölcs | 491,000 frt | 504,000 frttal | |
| thea | 51,000 frt | 56,000 frttal | |
| elkészitett gyümölcs | 15,000 frt | 14,000 frttal | |
| rizs | 512,000 frt | 397,000 frttal | |
| halak | 180,000 frt | 163,000 frttal | |
| állatok | 648,000 frt | 683,000 frttal | |
| friss hús | 2,000 frt | 2,000 frttal | |
| sajt | 74,000 frt | 71,000 frttal | |
| zsiradék | 250,000 frt | 138,000 frttal | |
| faolaj | 45,000 frt | 45,000 frttal | |
| eczet | 3,000 frt | 3,000 frttal | |
| égett folyadékok | 23,000 frt | 22,000 frttal | |
| bor | 331,000 frt | 450,000 frttal | |
| csipkék | 15,000 frt | 18,000 frttal | |
| selyemárúk | 334,000 frt | 454,000 frttal | |
| apró árúk | 10,000 frt | 8,000 frttal | |
| keményitő | 85,000 frt | 91,000 frttal | |
| petroleum | 3.926,000 frt | 5.249,000 frttal | |
| Összesen | 9.735,000 frt | 11.209,000 frttal |
A tarifa berendezését és alakját illetőleg nagyban és egészben megtartatott az eddigi rendszer, de e részben lehető egyszerűsités és a szövegezésnél nagyobb világosság és érthetőség volt egyik törekvés. A tervezett tarifának beosztása a jelenlegihez képest e következő összeállitásból tetszik ki: *
Mielőtt a vámtarifa részletei indokoltatnának, szükséges fölemliteni, hogy az árúforgalom részletes adatai az országgyülésnek a vám- és kereskedelmi szövetségről szóló törvényjavaslat indokolásával két kötetben közöltettek; és hogy továbbá a tervezett tarifa összehasonlitva a jelenleg érvényes vámtarifa és a jelenleg fennálló szerződések vámtételeivel, hasonlókép már előterjesztetett, mely összehasonlitsában az eddig vámmázsára szóló vámok a jövőben alkalmazandó kétszeresen nagyobb és 100 kilogrammot tevő vámegységre már átszámitattak.
Ezen osztály legtöbb czikkénél vámemelések terveztetnek. A vámemelés czélja tisztán pénzügyi, vagyis nagyobb vámjövedelem elérése. Az ezen osztálynál tervezett vámemelések az eddigi forgalmat (az utolsó öt év átlaga szerint) véve alapul összesen 3 millió frtnál többet eredményeznek, és pedig:
| nyers kávé | 2.456,000 frtot | |
| pörkölt kávé | 12,000 frtot | |
| kávépótló | 80,000 frtot | |
| fűszerek | 188,000 frtot | |
| fris füge, szentjános-kenyér stb. | 16,000 frtot | |
| czitrom, limóni, narancs | 214,000 frtot | |
| aszú füge | 84,000 frtot | |
| aszó szőlő | 64,000 frtot | |
| többi déli gyümölcs | 5,000 frtot | |
| datolya, mandula, pisztácz | 98,000 frtot | |
| théa | 50,000 frtot |
Hogy e czikkek a tervezett vámokat a forgalom csökkenése nélkül is elbirják, mutatják a külföld példái. Ugyanis a vám
| nálunk | Francziaországban | Belgiumban | Olaszországban | ||
| nyers kávé | 28 frt | 64.40 frt | |||
| bors, piment | 24 frt | 96.- frt + 4% | 15% | ||
| szegfűszeg | 40 frt | 96.- frt + 4% | 15% | 46 frt | |
| vanilia | 60 frt | 161.20 frt + 4% | 15% | 115 frt | |
| sáfrány | 60 frt | -.- frt | 15% | 115 frt | |
| Németországban | |||||
| füge | 6 frt | 12 frt | |||
| Francziaorsz. | Olaszhonban | ||||
| théa | 50 frt | 104 frt + 4% | 138 frt. |
Ezen a nálunk tervezetteknél magasabb vámok a forgalmi kimutatások tanusága szerint az illető országokban a fogyasztás csökkenésére nem hatottak.
Bevitetett ugyanis Francziaországba:
| millió kilogram | ezer kilogram | ||||
| 1872. évben | 16.7 kávé | 0.4 bors | 13 vanilia | 213 thea | |
| 1873. évben | 44.8 kávé | 0.7 bors | 14 vanilia | 261 thea | |
| 1874. évben | 38.7 kávé | 1.8 bors | 17 vanilia | 282 thea | |
| 1875. évben | 48.0 kávé | 2.5 bors | 19 vanilia | 344 thea | |
Bevitetett Olaszországba:
| ezerkilogramokban | |||
| 1870. évben | 5.3 szegfűszeg | 0.4 vanilia | |
| 1871. évben | 5.8 szegfűszeg | 1.1 vanilia | |
| 1872. évben | 5.6 szegfűszeg | 1.1 vanilia | |
| 1873. évben | 17.4 szegfűszeg | 1.7 vanilia | |
| 1874. évben | 24.7 szegfűszeg | 1.9 vanilia | |
| 1875. évben | 48.9 szegfűszeg | 1.5 vanilia | |
Az ezen osztályban tervezett többi módositások közül fölemlittetik:
A kávépótlók eddig kétféle vám alá estek: katáng kávépótló 2 frtjával, a többi kávépótló 16 frtjával vámoztatott; minthogy azonban egyszerü külső, nem chemiai megvizsgálás utján majdnem lehetetlen a másféle kávépótlóknak a katángkávépótlóból való megkülönböztetése, s a felek eddig is legtöbb kávépótlót tényleg katángkávépótlónak declaráltak, s igy ha csak a forgalom a vámhivatalok részéről nagyobb mérvben nem korlátoztatik tüzetesebb vizsgálatok elrendelése által, a vámtarifa tényleg kellően figyelembe nem vétetett: mindkét rendbeli pótlók számára egységes vámtétel látszott indokoltnak. Tekintettel azonban arra, hogy a kávépótlók, melyek többnyire csekély értékü tárgyakból (makk, füge, árpa, kukoricza, sárgarépa s effélékből) készülnek, nem nagy értékkel birnak, nem az eddigi magasabb 16 frt, hanem inkább a katángkávépótló vámjához (2 frt) közelebb álló kisebb vámtétel terveztetik. A javaslatba hozott 6 frt nemcsak az eddig alkalmazásban állt két vámtétel átlagának megfelelően, azért is tétetett a katángkávé vámjánál magasabbra, mivel maga a kávé vámja is fölemeltetett, a magasabb vám pénzügyi tekintetben is indokolt, s azonkivül e vámemelés némi előnyt is adand a nálunk tényleg már működő kávépótlógyáraknak.
A czukor vámtételeinél mindenekelőtt maga a tarif rendszere módosittatott. Elhagyatott először is a belföldi finomitó gyárak számára fönállt eddigi előny, hogy czukorlisztet finomitásra kedvezményes vám mellett behozhassanak. A belföldi gyártás annyira haladt, és 1853 óta oly irányban fejlődött, hogy ezen kedvezmény teljesen fölösleges, mert tényleg igénybe nem vétetik. Egy további módositás abban áll, hogy a czukorliszt kifejezése mellőztetvén, helyette a nyeres czukor kifejezés vétetett fel; minthogy pedig a nyers czukor a technika jelenlegi fejlettsége mellett a porrá tört finomitott czukortól gyakran, s főkép a vámhivatalok rendelkezésére álló korlátolt szerekkel - föl nem ismerhető, nehogy finomitott czukor nyers czukor gyanánt kezeltessék, a nyers czukor bizonyos finomsági foktól kezdve ugyanazon tétel alá helyeztetett, mint a finomitott czukor. Határul a hollandi standard 19-iki száma - azaz ezen szám által meghatározott fehérségü czukor - választatott; (ugyanezen határ áll fenn Németországban, - Francziaországban, Olaszországban és Belgiumban pedig a 20-ik számnál kezdődik a magasabb vám alá eső czukor). A vámtétel rendszerén kivül módosittattak a vámok is, és pedig a vámok leszállittattak. A leszállitás a czukor árának 1856 óta történt csökkenése, s még inkább a belföldi czukoripar roppant fejlődése által indokolt. Egyébiránt az igy leszállitott vámok is még mindig az értékhez képest oly magasak (55%), hogy a belföldi gyáriparnak a külföldi czukor nagyobb mennyiségben behozatalától nem lehet tartani.
Ezen osztályban lényeges módositások fordulnak elő.
A gabnanemüek és hüvelyesek jövőre a magyar-osztrák monarchia minden határán át vámmentesek, holott eddig, a localis kedvezményeket (Tirol- és Vorarlbergben) nem emlitve, e czikkek a német szerződés határozata szerint csak a német szabad forgalomból és legujabban a rumán szerződés következtében Rumánia határán át jöttek vámmentesen.
A gabonanemüek és hüvelyesek vámmentessége Magyarországnak helyesen fölfogott közgazdasági viszonyaiban találja indokolását. Nem tekintve ugyanis azt, hogy a rumániai kereskedelmi egyezmény következtében a rumániai termés amúgy is vámmentesen jöhet be hozzánk, s igy azon részről, honnan legtöbb gabona hozatik, vámok már ugy sem állnak fenn: - figyelembe veendő az, hogy Magyarországnak mint gabonatermő és gabonát exportáló országnak, a keletről jövő gabonanemüekkel a versenyt nem a belföldön, hanem a külföld piaczain kell kitartania; - sőt miután mint exportország a világpiaczok árainak szabályozásánál jelentékeny szerepet játszik, s a belföldi árak a világpiaczok árai szerint irányulnak, a belföldi piaczokon is nem a Magyarországba behozott vagy behozható külföldi gabona hat az ár szabályozására, hanem a belföldről külföldre szállitható hazai termés mennyisége dönt. Termésünk nagysága és jósága egyébiránt oly előnyöket biztositanak mezőgazdáinknak, melyek mellett külön vámvédelem mezőgazdaságunk számára nem szükséges. -
Ha igy termelésünk szempontjából a gabonavámok okvetlenül szükségeseknek nem mutatkoznak, vannak fontos közgazdasági momentumok, melyek jelen viszonyaik közt káros voltukat tüntetik fel. Ugyanis hazai iparosságunk közt legéletrevalóbb a malomipar és a szeszipar. A malomipar gyakran azon helyzetbe jött, hogy a belföldi jó minőségü buza vegyités nélküli feldolgozása folytán terményét a külföldön, hol a rosszabb minőségű, de azért bizonyos czélokra és főkép alkalmas vegyités esetében még mindig jól fölhasználható amerikai vagy orosz buzából készül a liszt, alkalmas áron el nem adhatta. Az amerikai és orosz buza szereplése óta malmaink is kénytelenek voltak az orosz buzát jó magyar buzáinkkal vegyiteni, s igy alkalmas és olcsóbb lisztterményt előállitni, hogy csak a külföldön eddigi előnyös helyzetüket a versenyben megtartsák. Az által, hogy 187 3/4-ben átalános gabonavámmentessége létezett, hogy azóta bizonyos föltételek mellett az orosz buzának őrlés végetti behozatala vámmentesen megengedtetett, s hogy Rumániából a conventió óta legalább oláh buzát kapnak, malmaink működése igen elő volt segitve; még jobb állapotban volnának, ha átalános gabonavámmentesség léteznék és kereskedelmi poerátiójukban a most fennálló korlátoktól is mentek volnának. - Hasonló helyzetben van a szeszipar. Szeszgyáraink nagy része kukoriczafőzést üz; az ország számos vidékein a kukoricza-termés nem szokott minden évben egyenlően jó lenni; a termés kimaradása érzékenyen hat szesztermelésünkre s a lefolyt évtized alatt nem egy év volt sanyaru a szesztermelésre is; ha 1875-ben a rumán conventió a kukoricza vámmentes behozatalát nem nyujtja, nem egy alföldi szeszgyár pangásnak indult volna. -
Még az állattenyésztés és kivált a sertéshizlalás helyzete is figyelembe veendő; az e czélra szükséges kukoricza főkép rosz termés esetében külföldről hozatik. De nemcsak fontos termelési ágak (malomipar, szeszipar és sertéstenyésztés) követelik a gabona vámmentességét, hanem az ország egyik legnagyobb jelentőségü foglalkozási ága, a terménykereskedés és vele forgalmi eszközeink is nagy előnyt élveznének abból. Addig mig a külföldi piaczokon saját termésünkkel domináltunk, a külföldi gabona behozatalára vetett vám csekély jelentőséggel birt. E viszony az utóbbi években megváltozott. A gabonakereskedés a keleti (orosz és oláh) gabonanemeket is fölvette körébe, s ha a magyar gabonakereskedés eddigi jelentőségét nem akarja veszteni, okvetlenül e gabonafajokra is ki kell terjeszkednie. Hogy e részben a gabonavámok által meg van akadályoztatva, az a gabonakereskedés természetéből, melyben a szabad raktározás oly fontos, világos.
Ezen tisztán belső jelentőséggel biró okok mellett, a nemzetközi kereskedelmi politikai szempontok is figyelembe veendők. Fő érdekünk az, hogy a nyugati országokba gabonánk vámmentesen legyen behozható; ezen czélunkat sokkal előbb érhetjük el, ha saját tarif-politikánkban oly czikknél, melyben nagytermelők vagyunk, szabadelvüen járunk el, mint ha ellenkezőleg szűkebblü elzárkozás által szomszédainknak rosz példát adunk esetleges vámok fellitására. Szerződések megkötésénél a gabonavámok ezentúl előnyös eszközt ugy sem képezhetnének. A nyugati országokban mi követeljük a külföld tarifájában a vámmentesség megkötését. A keleti tartományok közül Rumánia irányában már érvényesitettük a gabonavámmentességet mint tárgyalási eszközt; Törökország részéről nincs kilátás arra, hogy az eddiginél kedvezőbb szerződést nyerjünk; Oroszország pedig egyelőre hagyományos vámpolitikájáról nem fog lemondani, s igy nemzetközi tárgyalások alkalmával a gabonavámmentességnek concessio gyanánt fölhasználása nem lehetséges.
A gabonavámok fentartása pénzügyi szempontból minden esetre még indokolható. Öt évi átlagban a gabonavámok mintegy 300,000 frtot jövedelmeztek. De ez években felette rosz kukoriczatermésünk levén, az átlagot rendes körülmények közt csak 150,000 frtra tehetjük, mely jövedelem most, hogy Rumániából a gabona vámmentesen jöhet be, még csekélyebb lesz. Százezer forintnyi pénzügyi előny oly czikknél, mely legnevezetesebb iparágaink és foglalkozásainknál oly nagyjelentőségű, mely malomiparunk, szesziparunk és állattenyésztésünk érdekében épugy mint gabonakereskedésünk és közlekedési eszközeink tekintetében a lehető szabad bevitelt igényeli: - nem lehet itt döntő.
A rizsnél az eddigihez (50 kr.) képest tetemes vámfelemelés (2 frt) terveztetik. Ez részben pénzügyi czélból történik, miután a tervbe vett vámfölemelés mintegy félmillió forintot fog jövedelmezni, a nélkül, hogy tulajdonképen az árú értékéhez képest (20 frt 100 kilogramjával) a vám aránytalanul nagy volna. Egyébiránt megjegyzendő, hogy a rizs jelenlegi vámja az Olaszországgal kötött szerződésben állapittatott meg, s hogy ez oly árú, mely a tervezett vámtétel ném mérséklése által a tarifaszerződések megkötésénél előnyök kivívására alkalmas.
A liszt és őrleményeknél az eddigi állapot, melynél azon országok irányában honnan a liszt behozatik, a vámmentesség volt megállapitva, ugy, hogy az átalános tarifa szerint kiszabott 1.60 frtnyi vám tulajdonkép csak névleges volt, és alig nyujtott jövedelmet (5000 frt évenként) fentartatik. Lisztiparunk oly erős, hogy vámvédelemre nem szorul; pénzügyi tekintetekből meghonositandó vám pedig azért nem volna tanácsos, minthogy lisztkivitelünk érdekében a külföld részéről csak akkor remélhetünk kedvező és előnyös bánásmódot, ha saját magunk is vámmentességet nyujtunk a lisztnek.
Növények és növényrészek, fris állapotban (9. a) és b), ugyszintén elkészitett állapotban (9. c)_1., 2. és 3.) Ezen tételeknél a jelenlegi tettleges viszonynak megfelelően friss állapotban levő czikkek teljes vámmentessége honosittatik meg, mig eddig a nem szerződéses államokkal szemben kisebb-nagyobb vámok szedettek, melyek azonban összesen keveset (13,000 forintot) jövedelmeztek. Az elkészitett terményeknél eddig hasonlókép differentiális vámok által érvényben, a mennyiben ugyanis Németország szabad forgalmából legnagyobb részük vámmentes volt, s a többi provencziák 1.60 frt vám alá estek. Mivel pedig e czikkek nagy része (különösen áll ez az aszalt gyümölcsre nézve) eddig is nem Németországból került be hozzánk, és a jelenlegi vám aránylag nem nagy, pénzügyi szempontból (körülbelől 44,000 frtnyi jövedelem) a vám fentartása (kikerekitett összegben) látszott czélszerünek.
A halak (10. vámtétel) pénzügyi szempontból az eddigieknél nagyobb vámok alá vettetnek. Az itt remélt vámszaporodás körülbelül 180,000 frtra rug; ugyanis:
| friss halak | 4,000 frt | |
| heringek | 88,000 frt | |
| külön meg nem említett halak | 25,000 frt | |
| marinált halak stb. | 63,000 frt |
A vágó és igás marhánál hasonlókép az eddigi vámtételek módositása terveztetik. Eddig ugyanis Németország szabad forgalmából s ennek következtében a Rumániával kötött conventió alapján a Rumániából jövő állatok is előnyösebb vámot élveztek mint a többi határon át bejövők. Az állatok vámjának megállapitásánál közgazdasági viszonyainknak teljesen megfelelően vélt eljárni a kormány, midőn a tehén és fiatal marhára nézve az eddig fennállt különbözeti vámok kisebbikét (1.50 frt illetőleg 75 frt) hagyta fönn, és pedig tekintettel arra, hogy a tenyészállatok s az utánnövésre külföldről behozott állatok az eddig élvezett legnagyobb előny mellett legyenek jövőre beszerezhetők; a többi állatoknál pedig az eddig fennállt nagyobb vámtétel (kikerekitve) terveztetik, nehogy az ezen czikkből befolyó eddigi vámjövedelem ok nélkül csökkenést szenvedjen. Ez állatok ugyanis rendszerint fogyasztás végett hozatnak be, és nem állattenyésztésünk érdekében, miután az állathizlalás még nálunk nem szorult a külföldi marhákra, s állattenyésztésünk iránya nem terjed oda, hogy a szomszéd országok sovány marháit hizlalja a belföldön, s igy értékesebbekké téve, a további forgalomnak adja át. Egyébként a nagyobb vám, illetőleg a vámkötelezettség általában különösen a kérődző állatoknál már az okból is okszerünek mutatkozik nálunk, minthogy a vámszedés egy újabb ok a szomszéd országokból jövő állatok szigorubb ellenőrzésére s igy az állategészségügyi szempontból elrendelt veszteglés a pénzügyi tekintetekből igényelt eljárásban is támogatást talál.
A sertések vámja az eddigihez képest megkétszereztetik (2 frt). Ez tisztán pénzügyi czélból történik, miután e czímen fél millió forintnál nagyobb jövedelem várható. A vámfölemelés ellen ugyan látszólag közgazdasági szempontból azon ellenvetés tehető, hogy sertéskereskedésünk és sertéshizlalásunk, mely az utóbbi időben oly nagy lendületnek indult, ilyféle intézkedés által talán érdekében sértetik, amennyiben a külföldről s kivált Szerbiából és Rumániából megszerezhető anyaga megdrágittatik. Meg kell mindazáltal jegyezni, hogy a sertéshizlalás tekintetében a vám káros hatással nem leend, miután az emlitett tartományokból rendszerint hizott állatok jönnen be, s a mesterséges hizlalás nálunk leginkább a belföldi faj hizlalására forditja figyelmét. Sertéskereskedésünk pedig már csak azért sem fog kárt szenvedni, minthogy szervezett és rendszeres állapota folytán oly előnynyel bir, hogy a darabja szerint egy forinttal magasabb vám a kereskedés menetét más irányokban nem igen terelheti.
A pénzügyi eredmény az állatok vámjánál a következőkből vehető ki:
| az eddiginél több | kevesebb | ||
| ökör és bika | 5,900 frttal | ||
| tehén | 13,100 frt | ||
| fiatal marha | 1.400 frt | ||
| borju | 8,500 frttal | ||
| juh és kecske | 8,100 frttal | ||
| bárány s gödölye | 900 frttal | ||
| sertés | 623,000 frttal | ||
| malacz | 6,800 frttal | ||
| ló és csikó | 12,000 frt | ||
| öszvér | 300 frttal |
azaz összesen (653,500 frttal több és 26,500 frttal kevesebb) 627,000 frttal nagyobb jövedelem.
A húsnál (15. a) egyszerüsités okából a fris hús és elkészitett hús egy tételbe, és pedig az elkészitett hús számára eddig fennált 3 frtos vámmal, vonatott.
A kolbászfélék (15. b) vámja pénzügyi tekintetből is fölemeltetett; a vámfelemelés 4000 frtot eredményez. Ugyanez okból történt a sajt vámjának fölemelése is, mi által 74,000 frt jövedelemszaporodás remélhető. Egyébiránt mindkét czikk oly árú, melyre a szomszéd külföld nagy súlyt fektet, s igy tarifaszerződések kötése alkalmából concessiók elérésére a jelenleg pénzügyi érdekből szándékolt vámemelés részben ismét leszállitható lesz.
Az osztály többi tételeinél tett módositások nem nagy jelentőségüek és csakis a vámtarifa és a vámkezelés egyszerüsitése szempontjából tétettek.
A 16. a) tételbe foglalt árúk eddigi vámja fölemeltetett. Szükségesnek tünt fel ez különösen a szirnál, melynek eddigi vámja 5 frt 26 krról 8 frtra emeltetett. A zsirtermelés kivált újabban az amerikai verseny következtében hátrányban van; zsiradékunk nemcsak a külföldi piaczokon kénytelen versenyezni amerikai zsirral, hanem újabb időben a magyar-osztrák monarchiába is roppant mennyiségben szállittatik be ezen termény. Mig ugyanis előbb körülbelül 1500 mázsa, 1872-ben 180,000 sőt 1874-ben 283,000 mázsa zsir hozatott be. E bevitellel szemben magasabb vám annál is inkább indokolt, minthogy a sertések vámja hasonlókép emeltetett.
A vaj, főkép az olvasztott vaj a zsír pótlója lévén, már ez okból is tanácsos e czikket a zsírral egyenlő vám alá vetni.
A szalonna bevitele újabb időben szintén emelkedett, habár e czikkre nézve elég bőven fedezhetők a szükségletek; az eddigi vámnak felemelése (és pedig 3 frtról 8 frtra) s annak egyenlősitése a zsír és vaj vámjával, mint rokon tárgyakéval, indokolt.
Egyébiránt mint a három czikknél a vámemelés valószinüleg pénzügyileg előnyös, amennyiben az eddigi behozatal mellett a várható jövedelemszaporodás
| a vajnál | 7,800 frt. | |
| a zsírnál | 134,200 frt. | |
| a szalonnánál | 109,000 frt. |
összesen 251,000 frtra tehető.
A külön meg nem nevezett zsiradékoknál, hová különösen a zsírkeverékek tartoznak, a melyek eddig bizonyos határokon át kedvezményes vámok mellett voltak behozhatók, és a melyek részben ipari czélokra használtatnak, az eddigi vámok valamivel leszállittatnak. Az ezen leszállitás által beállható jövedelemcsökkenés nem nagy (7300 frt).
A zsíros olajoknál csak a hordókban jövő faolajnál történik módositás, és pedig ezen olaj vámja 3 frtról 4 frtra emeltetett föl. Ezen emelés oka csak részben pénzügyi. A 3 frtos tétel annak idejében Olaszországnak külön előnyök fejében köttetett le, és igy ezen concessió tarifaszerződés megkötése esetében lesz érvényesithető, illetőleg akkor lesz megfontolandó, lehet-e különben pénzügyileg előnyösebb, (mert mintegy 45,000 frtnyi nagyobb eredményt adó) magasabb vámtételt valamivel leszállitani. Nehogy mindazáltal az ipar a vámfelemelés által a főkép gépeknél szükséges olaj megdrágulása miatt szenvedjen, az emberi élvezetre alkalmatlanná tett olaj jövőre is ugyanazon kedvezményes vám mellett (80 kr.) bocsáttatik be, a mint az eddig történt.
A dalmátitia, isztriai és quarnerói szigetekbeli faolajra nézve nemcsak az eddigi kedvezményes tétel (1.50 frt) tartatott fenn, hanem egy-harmadára le is szállittatott (50 kr.) Dalmátia, Isztria s a quarnerói szigetek közgazdaságilag szegény vidékek; egyedüli jövedelmi forrásuk az olaj, a bor és némileg az állattenyésztés, - és ezen czikkeket is nagyobbrészt csak a szomszédos osztrák és magyar vidékeken tudják eladni. Méltányos tehát, hogy ezen czikkekre nézve a behozatal a mennyire lehetséges megkönnyittessék, - különben is a dalmát külön vámterületnek a közös vámterületbe való bevonása szándékoltatván, ily könnyitések már e szempontból is nem indokolatlanok. Az olaj vámjának leszállitása körülbelül 22,000 forintnyi csökkenés áll be.
A sörnél a palaczkokban és korsókban bejövő sörnek vámja 10 frtról 8 frtra szállittatott le; e leszállitás egyedül ezen czikk értékéhez való arányositásban találja indokát, és fontossággal nem bir, miután a bevitel amugy is igen csekély (körülbelül 200 métermázsa).
Az eczet vámtételei eddig aránytalanok voltak, a mennyiben ugyanis a hordókban behozott csak 1 frt 60 kr., holott a palaczkokban behozott 10 frt vám alá esett, pedig a kétféle czikk értéke korántsem különbözik oly aránytalanul. Ennélfogva jövőre a hordókban behozott eczet vámja 3 frtra fölemeltetik, s a palaczkokban behozotté 8 frtra leszállittatik. Különben e czikk jelentőséggel a forgalomban nem bir.
Az égetett szeszes folyadékok vámja az eddigihez képest felemeltetik. E czikkek vámja annak idejében ellenkedvezmények fejében szállittatott le a jelenlegi tételre, különben az eddigi vámok is határozottan védelmi jellegüek, és azért csakis a finomabb égetett szeszes folyadékok, mint különösen rum és likőrök szoktak hozzánk behozatni, mint melyek vagy általában nem gyártatnak benn az országban, vagy mint tisztán luxusfogyasztási czikkek amugy is bármily vámot birnak el. Pénzügyi tekintetben e vámemelés körülbelül 73,000 frtot jövedelmezne.
A bornál az eddigi 8 frtos vámtétel hordóboroknál 12 frtra, palaczkboroknál pedig 20 frtra emeltetett föl. Történik ez első sorban pénzügyi tekintetből. A bor vámja a magyar-osztrák vámterületen több izben módosittatott. 1856. óta a hordóbor 20 pengő forint, a palaczkbor 25 pengő forintnyi vám alá esett. Igy maradt a borvám 1867-ig, a midőn a franczia kereskedelmi szerződés következtében a bor vámja különbség nélkül 12 frtra és 1868-ban a német kereskedelmi szerződés alapján 8 frtra szállittatott le. A beviteli vámnak ezen leszállitása, kivált az utolsó esetben, főleg azon reményben történt, hogy a külföld (ez esetben Németország) borvámjának analog leszállitása következtében borkivitelünk is újabb piaczokra tegyen szert. Az eredmény mindazáltal e részben nem felelt meg a reménynek.
Ugyanis a forgalom következő volt métermázsákban:
| Palaczkokban | Hordókban | |||||
| behozatott | kivitetett | behozatott | kivitetett | |||
| Romániából és a vámküzletekből | ||||||
| 1864. évben | 3,856 | 2,447 | 11,839 | 34,281 | 152,334 | |
| 1865. évben | 4,353 | 2,628 | 12,711 | 49,720 | 163,783 | |
| 1866. évben | 3,635 | 2,465 | 6,157 | 30,183 | 108,358 | |
| 1867. évben | 4,968 | 3,088 | 7,751 | 28,960 | 138,497 | |
| 1868. évben | 1,754 | 3,121 | 10,356 | 30,228 | 170,571 | |
| 1869. évben | 8,952 | 3,838 | 12,948 | 32,814 | 192,333 | |
| 1870. évben | 8,046 | 3,677 | 13,010 | 45,593 | 141,202 | |
| 1871. évben | 11,512 | 4,894 | 19,398 | 116,047 | 163,350 | |
| 1872. évben | 16,242 | 5,255 | 55,395 | 138,566 | 128,059 | |
| 1873. évben | 20,638 | 5,254 | 61,630 | 67,083 | 114,476 | |
| 1874. évben | 12,372 | 5,200 | 35,249 | 56,107 | 150,346 | |
| 1875. évben | 10,340 | 4,208 | 34,810 | 71,385 | 151,999 | |
Ebből az összeállitásból kitünik, hogy mig a borhozatal nagy arányban emelkedett, borkivitelünk, főkép a hordóboroknál, állandóan egyenlő maradt. Borkivitelünk tehát a német vám leszállitása által előnyösebb helyzetbe nem jutott. Ily körülmények közt első sorban pénzügyi szempontból a jelenlegi borvámok fölemelése látszott indokoltnak; a vámfelemelés a palaczkboroknál (8 frtról 20 frtra) 170,000 frtot eredményez; a hordóboroknál pedig (8 frtról 12 frtra) körülbelül 160,000 frtra tehető.
A német szerződés által megállapitott 8 frtos vám alól eddig számos kivétel állt fenn, mely jövőre épen, tekintettel a pénzügyi szempontból tervezett vámfelemelésre, meg fog szünni. Csak két kivétel marad fenn jövőre is. Az egyik a rumániai kereskedelmi egyezmény által megállapitott, mely szerint ugyanis a rumániai borok, akármely uton kerüljenek is a magyar-osztrák vámterületre, akár hordókban, akár palaczkokban, - a legnagyobb kedvezményben részesülő nemzetnek engedélyezett vámot fizetik, a nélkül, hogy jelenleg helyzetük (5.26 frt vám) rosszabbittatnék; ennélfogva a rumán borok jövőre is hordókban 100 kilogrammonkint 5.26 frtnyi vám alá esnek; a rumán borbevitel átlag 15,000 métermázsa évenkint. - A másik kedvezmény, mely az eddigi fennállottnál még nagyobb, a vámkülzetekből való borokat illeti. A bor a vámkülzeteknek (Dalmátiának) egyik legnevezetesebb terménye, de e bor magában véve nem oly természetü, hogy akár hosszabb ideig eltartható, akár nagyobb kereskedésre s főkép a külföldre való kivitelre alkalmas czikk volna; a vámkülzetekre nézve ép azért nagy jelentőséggel bir az, hogy termésüket legalább a szomszéd osztrák s esetleg magyar vidékeken eladhassák. Eddig a borok külön föltételek teljesitése mellett 1.90 frt vámmal jöttek be a közös vámterületbe; jövőre 1 frt vám terveztetik, ami az eddigi jövedelmet körülbelül 50,000 frttal apasztja.
Sem a rumán, sem a vámkülzetbeli borok számára nyujtott előnyök nem oly természetüek, hogy e differentiális vámkezelés folytán félni lehetne másnemü boroknak ez uton való becsempészésétől, illetőleg a magasabb átalános vám kijátszásától; ugyanis Rumánia felől borbevitel nem lehetséges, a vámkülzetek borainál pedig oly ellenőrzési szabályok állanak fönn, melyek más termésü borok bevitelére nézve nem alkalmasak.
A borvám fölemelése által a kormány határozottan pénzügyi eredményt remél s abban a meggyőződésben van, hogy a külföldről jövő rendesen jobb fajtájú borok és vámnak tervezett fölemelése által semmi esetre nem sújtatnak oly arányban, hogy e miatt a bevitel kisebbednék. De ha a várt pénzügyi eredmény nem éretnék el s igy a külföldi borok bevitele csökkennék, ezt sem tekintené az ország közgazdasági viszonyaira nézve hátrányosnak, mert ez esetben valószinüleg a magyar borok fogyasztása gyarapodnék s főkép a szomszéd osztrák tartományokban nyerne nagyobb kelendőséget.
Az eledeleknél (22. vámtétel), az inkább a rendszert és a beosztást illető alárendeltebb módositások mellőzésével, két módositás terveztetik. Az egyik a tésztanemüekre vonatkozik; ezen czikk eddig Németország szabad forgalmából vámmentesen, a többi szerződéses államokból 5 frtjával hozatott be, de ép e czikknél tünt föl a többiek közt leginkább az eddig szokásos differentiális elbánás visszássága, a mennyiben ugyanis a Németországnak nyujtott vámmentesség legnagyobb részt olasz proveniencziákra is alkalmaztatott. Itt tehát jövőre a jelenleg Olaszország irányában fönálló vám 1 frttal fölemelve fog életbelépni. A tervezett 6 frtos vám az áruczikket bizonyos tekintetben védeni is fogja, s igy e részben is előnynyel lesz.
Egy további lényeges vámemelés a finom eledeknél terveztetik, a vám itt 20 frtról 35 frtra emeltetik; e czikk, mint tisztán luxusczikk, ily emelést elbir. Megjegyzendő még, hogy a csokoládé mellé soroztatott a kákáotészta és az őrlött kákáo is, miután mind a két anyag a csokoládéval majdnem azonos, árban pedig a csokoládénál gyakran még nagyobb.
Ezen osztályban valamennyi czikk, mint tisztán nyersanyag, s részben fogyasztási, részben ipari czélokra szükséges első rendü tárgyak vámmenteseknek terveztetnek.
A gyógyszer- és illatszer-anyagok legtöbbjénél (25 a) 1. és 2.) a festőanyagoknál (27. b) és c) és a mézgáknál (28. a) 2. és b) az ipar érdekében vámleszállitások szándékoltatnak.
A limonilé (28. c), mint oly czikk, melynek jelenlegi vámja külön kedvezmények ellenében állapitottatott meg annak idejében, 80 kros vámmal szerepel; különben e czikk a fogyasztásnál jelentőséggel nem bir.
A kőolaj vámja szorosan összefügg a belföldön tervezett petroleum-fogyasztási adóval. Miután ezen czikk pénzügyi tekintetben nagy jelentőségű, és különösen Francziaország példája szerint nagy vámot tényleg elbir (Francziaországban 100 kilogram 800 foknál sürűbb világitó olaj 5%-nyi értékvámot, és ezen fölül az 1873. deczember 29-iki törvény alapján belföldi adó fejében 34.50 frankot (azaz 13.80 frtot), a 800 foknál nem sürűbb minden kevesebb fok után még 10 centimet fizet), pénzügyi vámra igen alkalmas; a fogyasztási adóval együtt 8 frtra szabott vám mellett az utolsó öt évi forgalom szerint 3.025,000 frttal nagyobb vámjövedelem éretnék el e czikknél.
A 8 frtos vám a czikk értékéhez (20 forint) képest ugyan magasnak látszik, de semmi esetre nem képez oly terhet, mely ezen elsőrendű világitási tárgy fogyasztásának korlátolására hatna. E részben ez utolsó év tapasztalatai kétségkivüli bizonyitékokkal szolgálhatnak. Az 1876-ik évben különböző viszonyok egybefolyása, különösen pedig az ugynevezett „petroleumring” hatása következtében a petroleum ára roppant emelkedett. Ugyanis a petroleum ára Budapesten volt (100 kilogrammjával:)
| január 1-én | 20 frt - kr. | |
| január 15-én | 20 frt 50 kr. | |
| február 15-én | 22 frt 25 kr. | |
| márczius 1-én | 21 frt 75 kr. | |
| julius elején | 24 frt 50 kr. | |
| julius végén | 27 frt 50 kr. | |
| szeptember elején | 31 frt 50 kr. | |
| november közepén | 36 frt - kr. | |
| deczember közepén | 40 frt - kr. |
New-Yorkban ugyancsak 1876. évben a petroleum ára barrelenkint (158.6 liter) dollárokban volt:
| legkisebb-legmagasabb | átlagár | ||
| január hóban | 13 1/4-14 1/2 | 14.02 | |
| február hóban | 13 1/4-15 | 14.24 | |
| márczius hóban | 14-15 | 14.44 | |
| április hóban | 13 5/3-15 | 14.50 | |
| május hóban | 13 3/8-14 5/8 | 14.05 | |
| junius hóban | 14 1/2-15 3/8 | 14.68 | |
| julius hóban | 15 3/4-17 7/8 | 17.03 | |
| augusztus hóban | 17 3/4-26 | 19.41 | |
| szeptember hóban | 25-26 | 25.83 | |
| október hóban | 25-26 | 25.87 | |
| november hóban | 26-26 3/8 | 26.18 | |
| deczember hóban | 26 3/8.-32 | 29.26 |
Az évi átlagár 19.12 volt, holott ezen ár 1875. évben 12.99 és 1874. évben 13.09 volt.
Az áremelkedés a tervezett 8 frtos vámot majdnem háromszoros összegben felülhaladta s ennek daczára a petroleum-fogyasztás nem csökkent. - Amerikából daczára a magas áraknak 1876-ban sokkal több petroleum került kivitelre, mint az előbbi években. ugyanis kivitetett
| 1874-ik évben | 235 millió gallon | |
| 1875-ik évben | 232 millió gallon | |
| 1876-ik évben | 255 millió gallon |
A bevitel e czikkből az osztrák-magyar vámterületbe volt:
| 1874-ik évben | 688,657 métermázsa | |
| 1875-ik évben | 807,496 métermázsa | |
| 1876-ik évben | 830,325 métermázsa |
Ha oly áremelkedés mint az 1876-ik évi nem volt hatással a petroleum-fogyasztás csökkenésére, ugy nem valószinü, hogy a 8 frtos vám a fogyasztásra károk hatással lehessen. A petroleum még a 8 frtos vámmal megdrágitva is oly világitó anyag, mely aránylag igen olcsó s más világitó anyagokkal szemben még mindig aránytalanul csekély árú.
A 8 frtos vám - amint ez a petróleumadó törvényjavaslathoz mellékelt előterjesztésben előadatik - vámjövedelmet biztosan csak akkor nyujthat, ha a 8 frtos vám a belföldi petroleumgyártás, különösen a galicziai petroleum előállitásánál is részben adó alakjában szabatik, vagyis ha a vám legnagyobb része fogyasztási adó gyanánt kezeltetik, s igy a belföldön előállitott petroleum nem 8 frttal van a külföldi verseny ellenében védve, hanem aránylag csak csekély védelmet élvez. E tekintetben megállapittatott, hogy a fogyasztási adó tiszta súlyú 100 kilogram után 7 frt legyen; - ennek következtében a teljsúlyú 100 kilogram 8 frtos vámot fizetvén, ezen 8 frtos vámban 20%-os göngysúlyt számitván, 5.60 frt a fogyasztási adó, s igy a vám 2 frt 40.
Ezen 2 frt 40 kr. vám az eddigi vámnak (teljsúlyú 100 kilogram után 1.50 frtjával vagyis tiszta súlyú 100 kilogram után 1 frt 87 1/2 kr.) fölemelése, azaz az eddigi viszonyhoz képest a belföldi productio némi védelemben részesül. Ezt az eddigi termelők javára már azért is kellett meghonositani, minthogy az új fogyasztási adó különben is oly nehézségeket hárit a termelőkre, hogy némi előny legalább a vámban indokoltnak látszott; egyébiránt a finomitott kőolajnál történt vámfelemelés épugy mint a nyers kőolajnak némi csekély vámmal (60 krral) terhelése semmi esetre oly védelem, hogy ez által a külföldi (az amerikai) petroleum behozatala bármi tekintetben is, a belföldi termelés előnyére, nehezitve lenne.
Hogy az ipari czélokra szükséges ásványolajok eddiginél magasabb vámokat ne fizessenek, ezen kivétel a tárgy természetében indokolt.
A pamutnál (29) a gyaratolt pamut eddigi vámja tisztán egyszerüsités kedvéért lett megszüntetve, különben is e czikkből igen kevés a behozatal (átlag évenkint 180 métermázsa); a pamutvatta vámja pedig 10.50 frtról leszállittatott 5 frtra, s ez által a vám az árú értékével (35-45 frt) jobban összhangzásba hozatott. Egyébiránt e czikk nem bir nagy jelentőséggel (a behozatal körülbelül 50 métermázsa).
A pamutfonalaknál (30) az eddigi osztályozás és vám módosult. Az eddigi rendszer szerint a pamutfonalak, finomságra való tekintet nélkül, ugyanazon vámok alá estek, és csak egyedül arra volt tekintet, vajjon a fonal 1) nyers, vagy 2) fehéritett vagy festett, avagy 3) végre sodrott-e. Ezen rendszer mellett a durva is igy kevésbé értékes fonal, a finomabb és igy értékesebb fonallal egy tétel alá esvén, a durva fonal tulajdonkép értékéhez képest aránylag nagyobb vám alá eset, mint a finomabb; azaz minél finomabb a fonal, annál kisebb vám alá esett. A védelem, mely igy a vám által nyujtandó volt, tulajdonkép teljesen elenyészett, mert ott volt védő hatása, a hol a durvább munka következtében védelem szükséges, ellenkezőleg a finom fonalaknál teljesen védelem nélkül hagyta az ipart. Ausztriában részben ennek tulajdonitják azt, hogy a finom fonalak fonása mindinkább hanyatlott, sőt bizonyos fonalak fonása lehetetlen. A szövő ipar részben előnyt találván abban, ha a szövéshez szükséges fonalak lehetőleg ugyanazon gyárban, illetőleg legalább a gyár közelében benn az országban állittatnak elő, a finomabb fonalaknak védvámok által megdrágitását érdekeikkel ellentétesnek nem látják, minthogy a belföldi fonás fejlődése biztosabb jövőt igér a szövészetnek is. Ezen szempontok indokoltaknak tüntették fel azt, hogy az eddigi egységes vámtétel helyett a fonal finomsága szerint több vámtétel alkalmaztassék; e czélból a 12-30. számu fonalakra nézve az eddigi vámtétel hagyatott meg, a 30. szám felülieknél pedig, mint melyeknél a külföldi verseny már érezhetővé válik, az eddigi 8 frtnyi vám helyett 12 frt terveztetik. Ezen finomabb fonalaknál Magyarország érdekelve nincsen. Pamutszövészetünk mint gépipar nem létezik, hanem csak mint házi ipar honos; a házi ipar mindazáltal a 12. számon aluli fonalakat használja és azokat dolgozza fel, s én ezért ezen jelenleg többnyire osztrák gyárakból nyert fonalak számára az eddigi vám leszállitása terveztetik.
A hármasával s többesével sodrott fonalaknál a finomság szerinti megkülönböztetés nem oly könnyü, s azért itt az osztályozás a vámkezelésnél nem ajánlatos; ennélfogva itt csak egységes tétel hozatik javaslatba, még pedig tekintettel arra, hogy a sodrott fonalak nagyobbrészt 30 számon felüli egyszerü fonalból valók, az eddigi 18 frtos vámnak 20 frtra felemelése, tekintettel már az egyszerü fonalaknál tervezett vámfelemelésre, indokoltnak tünik fel.
Ugyancsak e tételbe soroztatnak jövőre a kisebb forgalom számára kiszerelt fonalak is, melyek eddig a szerint a mint két vagy több szálúak voltak, minőségük szerint kétféle vám alá estek. A kiszerelt (gombolyagokban, papirlemezre és másfélékre feltekert) fonalak már szerelésük- és rendeltetésüknél fogva aránylag értékes árúk, melyek különben nagy mennyiségben a nagy forgalomban nem szerepelnek; a főszempont, mely azoknak e tétel sorolását javasolta, pedig az, hogy a vámkezelésnél a kiszerelés felbontása s igy magának az árúnak részben elrontása nélkül nem igen lehetséges a fonal sodratának számát meghatározni. Miután egyébként legtöbb kiszerelt fonal amugy is több sodratu, a nagyobb mennyiségben előforduló árú szerint fog vámoztatni az egész kathegoria.
A lenfonalak (32. vámszakasz) két tételénél történt módositás. A juta egyike azon czikkeknek, melyek újabb időben nagy jelentőséget nyertek. Ausztriában már léteznek juta-szövetgyárak. E gyárak érdekében a jutafonal minél olcsóbb behozatala kivánatos; ennélfogva a nyers jutafonal 1.50 frt helyett vámmentesen bocsáttatik be; a czérnázott jutafonal vámja pedig 12 frtról 5 frtra szállittatik le.
A gyapjúfonalaknál csak a szákfonálnál (Streichgarn) történt módositás. E fonálnak eddigi vámja 1.50 frtról 8 frtra fog fölemeltetni. Ezen aránylag nagynak látszó emelés, tulajdonképen a czikk értékéhez arányositva csekély vámot képvisel; ezen, legalább 300 frtot érő czikknél az eddigi vám az érték 1/2%-kát tette, a 8 frtos vám nem egészen 3%. Tekintettel pedig arra, hogy osztrák gyárak ily fonál fonására berendezvék, hogy a szükséges nyersanyag Magyarországból bőven szolgáltatható, s igy az esetre, ha az osztrák ipar e téren biztosabban dolgozhatik, a magyar gyapju Ausztriában jobb kelendőségre talál: a tervezett vámfölemelés indokoltnak tetszik. Erősebb iparral rendelkező államokban ezen fonalak hasonlókép legalább a tervezettől egyenlő vámot fizetik, a szabadelvü vámtarifájáról ismeretes és épen a gyapjuipar terén első rangu Belgium a gyapjufonalakra kivétel nélkül 8 frtot (20 frc.) szab.
A selyemnél (35. vámtétel) a fehéritett vagy festett vagy egyéb fonó anyaggal vegyes fonal vámja 12 frttól 22 ftra emeltetik föl; ezen vámtétel annak idejében kellő ellenengedmények kikötése mellett állapittatott meg 12 frtjával. Egyébiránt a czikk értéke e vámot magasnak nem tünteti föl.
A pamutárúk (36.) jövendő vámjai, egybehasonlitva az 1868-iki vámtételekkel, úgy nem különben a most már érvényben nem álló angol pótconventió tételeivel a következő kimutatásból kivehetők:
| Új vám | 1868-iki | Angol pótconventio | ||
| a) közönséges sima szövetek: | ||||
| 1. nyers állapotban | 32 frt. | 40 frt. | 32 frt. | |
| 32 frt. | ||||
| 2. fehéritve vagy festve | 40 frt. | 40 frt. | 40 frt. | |
| 3. törökvörösre festve, tarkán szőve vagy színnyomatosan | 60 frt. | 80 frt. | 60 frt. | |
| b) közönséges mustrás szövetek: | ||||
| 1. nyers állapotban | 40 frt. | 40 frt. | 40 frt. | |
| 2. fehéritve vagy festve | 50 frt. | 80 frt. | 40 frt. | |
| 3, törökvörösre festve, tarkán szőve vagy színnyomatosan | 70 frt. | 80 frt. | 60 frt. | |
| c) finom, sima vagy mustrás szövetek: | ||||
| 32 frt. | ||||
| 40 frt. | 40 frt. | |||
| 1. nyeres állapotban | 60 frt. | 120 frt. | ||
| 60 frt. | ||||
| 32 frt. | ||||
| 80 frt. | 40 frt. | |||
| 2. fehéritve vagy festve | 70 frt. | 120 frt. | 90 frt. | |
| 3. tarkán szőve, törökvörösre festett, színnyomatos | 90 frt. | 80 frt. 120 frt. | 60 frt. 90 frt. | |
| d) bársony stb. | 70 frt. | 80 frt. | 60 frt. | |
| e) tüll, bobinet, petinet stb. | 150 frt. | 160 frt. | 120 frt. | |
| f) szőtt pamutbelek stb. | 24 frt. | 30 frt. | 24 frt. |
E szöveteknél az eddigi osztályozás nagy részben elhagyatott és helyébe egészen eltérő terveztetik. Eddig ugyanis valamennyi sima sürű szöveg, tekintet nélkül a szövet finomságára, egyenlő vám alá esett, és csak a szerint tétetett különbség, a mint a szövet 1) nyers, 2) fehéritett vagy festett, vagy 3) színnyomatos volt. A mustrás sürű pamutárúk hasonlókép a bennük előforduló fonál finomságára való tekintet nélkül egyenlő vám alá soroztattak, és csak a szerint, a mint vagy 1) nyers állapotban voltak vagy 2) fehéritve, festve és színnyomatosan fordultak elő, fizettek más vámot. A ritkás szövetü pamutárúk pedig különbség nélkül egy vámtétel alá estek (120 ftjával). Az ily rendszer a dolog természeténél fogva roppant különböző értékü árúkat soroz egy és ugyanazon vámtétel alá; a legközönségesebb kattunok s a legfinomabb percail ugyanazon vámot fizeti. Egy ily rendszer vámkezelési szempontból ugyan igen előnyös, mert felette egyszerű, de iparvédelmi szempontból annyiban hátrányos, hogy az árút értéke arányához képest forditott mérvben éri, azaz minél értékesebb az árú, annál kisebb a vám.
Iparos államok ennélfogva vagy az értékvámokat honositják meg, avagy a specificus vámok oly rendszerét alkalmazzák, mely által legalább nagyban és főkathegoriák szerint arányosan érhetők legyenek a különböző értékű árúk.
A jövőben nálunk alkalmazandó rendszer különbséget tesz közönséges és finom pamutárúk közt; továbbá sima és mustrás szövetek közt; azután minden egyes főosztályba eső czikkek ismét háromféle vám alá tartoznak, a mint az illető árúk 1) nyers állapotban vannak, 2) fehéritettek vagy festettek, 3) tarkán szőttek, törökvörösre festettek vagy színnyomatosak. A finom és közönséges árú közt a különbség mindenek előtt a fonalak tömöttsége szerint határoztatik meg; és pedig mindazon szövetek, melyeknél 5 négyszög milliméterre 38 fonalnál több esik, finomak; ha pedig 38 foknál kevesebb esik, a fonál finomsága dönt, és ha az 50-es számunál finomabb, akkor a szövet maga is finom. Igen nehéz a szövetben a fonál finomságát szemmel meghatározni; az illető fonál finomsága legkönnyebben súly által határoztatik meg. E végből nálunk a szövet 250 négyzetcentiméterni szeletéje az e czélra készitett súlyokkal megméretik s a szerint amint könnyebb vagy nehezebb e súlynál, finomnak vagy közönségesnek, azaz 50 számunál finomabb vagy durvább fonalúnak tekintetik. E rendszer van elfogadva némi változatokkal régóta Francziaországban, Belgiumban, Spanyolországban és az egyesült amerikai államokban.
A tervezett rendszer a szövetek előállitására forditott minden nagyobb megmunkálásaért aránylag nagyobb vámvédelmet nyujt; ezért megkülönbözteti a mustrás szöveteket a simáktól s azért minden kathegoriánál hármas alosztályt sorol fel s pedig a szerint, a mint a szövet a) nyers, b) fehéritett vagy festett (a törökvörösre festettek kivételével) és c) a törökvörösre festett, tarkán szőtt vagy színnyomatos.
A lenárúknál (37.) kevés változás tétetik. A lenipar a magyar-osztrák monarchiában elég erős, a behozatal sokkal kisebb mint a kivitel, s maguk a vámtételek nem magasak. Vannak azonban ezen szakasz alatt is árúk, melyeknél módositások terveztetnek.
A szürke csomagoló vászon eddigi vámja 1.50 frtról 2 frtra emeltetik. A boritékvászon fogalma alá eső közönséges durva szövetek Morva-Sziléziában nagy háziiparnak adtak foglalkozást; ez azonban újabb időben hanyatlásnak indult; igaz részben azért is, minthogy a katonaság számára szükséges fehérnemü most már pamut-árúval fedeztetik, de csekély védelem a boritékvászonnál hasonlókép előnyére lehet e vidékeknek. Különben is a vámemelés nem nagy, s a tervezett vám az érték arányához képest csekély.
Továbbá még a mustrás lenárúknál történt módositás, a mennyiben ugyanis a mustrás árú épúgy mint a síma, a fonal finomsága szerint kétféle vám alá soroztatik, a 20 lánczfonalnál 5 milliméteren többet mutató szövet épúgy mint a hasonló síma szövet 80 frt vám alá fog esni. Ily finom mustrás szövetből, s átalában mustrás szövetből nem sok jön be külföldről.
A csipkék, szegélycsipkék, himzett szövetek stb. vámja 120 frtról 150 frtra emeltettek föl. E czikk a vámfölemelést elbirja, miután igen értékes, és a vámemelés mint fényüzési tárgyat erő pénzügyi czélokból, de azért is történik, hogy valamennyi csipke tekintet nélkül anyagára, tehát akár pamut-, akár len-, akár gyapju-csipke legyen az, ugyanazon egységes vám alá essék, mi által a vámkelezésben nagy könnyités és egyszerüsités áll be.
A jutaszövetek jelenleg oly jelentőséggel birnak, hogy külön vámozásuk, és a lenárúktól határozott elválasztásuk indokolt. A jutaszövetek közt igen nagy szerepet játszanak a csomagoló- és zsákszövetek; ezek eddig a mennyiben a boritékvászon fogalma alá estek, mint ilyen 1.50 frtjával, ha pedig e fogalom alá nem estek, azaz, ha 30 lánczszálnál többet foglalt magában a szövet egy hüvelyken, mint közönséges lenárú 6 frtjával vámoztatott. Igaz, ez utóbbi osztályba nem esett igen nagy mennyiség, a mennyiben a tömöttebb szövésü zsákok (leginkább buzára) ritkábban használtatnak, de mégis előfordultak. Nehogy a vámozásnál ily különféleség következtében az eljárás nehezitve legyen, egységes tétel s pedig tekintettel a boritékvászon vámjának fölemelésére s kivált arra, hogy e czikk Ausztriában is gyártatik, és nem valószinütlen, hogy a jutaipar az osztrák-magyar monarchiában jövővel bir, némi vámvédelem indokoltnak látszott; az eddigi vám 1.50 frtról 2.80 frtra emeltetik fel, mi tekintve, hogy e czikk jelenlegi ára körülbelül 35 frt, 8%-os vámnak felel meg. Midőn a jutaszövetek vámjának fölemelése határoztatott el, figyelembe vétetett az, hogy e szövetek használtatnak jelenleg leginkább a gabona, de különösen a lisztkereskedésnél, s ép azért a vámnak lehető csekély fölemelése vétetett tervbe. Az eddigi vám mellett egy zsák körülbelől 1-1 1/2 kros vámot viselt, a tervezett vám mellett 1.8-2.8 kr. lesz s ez semmi esetre oly megdrágitása az árúnak, mely káros hatással lenne az iparra vagy üzletre. -
A kötélverő árúk vámja az eddigihez képest (1.50 frt) kétszeres összegre emeltetett, mi által ez ipar védelme szándékoltatik; de különben is e czikk eddig csak külön concessiók fejében volt oly alacsony vámmal érintve. -
A gyapjúárúk vámjai, egybehasonlitva az 1868-iki német vámokkal, úgy nem különben a most már nem érvényes angol conventió tételeivel, a következő összeállitásból vehetők ki:
| Új vám | 1868-iki vám | Angol conventio szerint | ||
| a) pokróczok stb. | 9 frt | 10 frt | 9 frt | |
| b) lábszőnyegek | 30 frt | 40 frt | 30 frt | |
| 40 frt | 30 frt | |||
| 1. 600 grammnál nagyobb súlyúak | 40 frt | 80 frt | 70 frt | |
| 40 frt | 30 frt | |||
| 2. 450-600 gram súlyúak | 60 frt | 80 frt | 70 frt | |
| 40 frt | 30 frt | |||
| 3. 4510 gramnál kisebb súlyúak | 80 frt | 80 frt | 70 frt | |
| d) bársony és bársonynemü stb. | 80 frt | 80 frt | 70 frt | |
| e) ritkás szövetek | 100 frt | 120 frt | 120 frt | |
| f) 1. csipkék stb. | 150 frt | 140 frt | 120 frt | |
| 2. shawlok | 150 frt | 120 frt | 100 frt |
A gyapjúárúknál a legközönségesebb árúk (38. a) a lábszőnyegek (38. b) és a ritkás szövetek (38. c) az angol conventio alacsony vámjaival tartattak meg; itt tehát a jelenlegi állapothoz képest leszállitás terveztetik, miután e czikkekben a magyar-osztrák monarchiában elég erőteljes ipar létezik.
A többi czikkek közt különös fontossággal birnak a posztó- és divatkelmék, melyek eddig 40 frt (illetőleg a pótconventio szerint 30 frt) és 80 frt (illetőleg a pótconventio szerint 70 frt) vám alá estek. Ezen czikkeket eddig a szerint kellett megkülönböztetni, vajjon „kallottak vagy kalatlanok” voltak-e; minthogy azonban a technika annyira előrehaladott, hogy még gyapjuiparosok és gyárosok sem tudtak határozott véleményt adni sok szövetnél, vajjon mely kathegoriába tartoznak s ennek következtében a vámhivataloknál határozatlan eljárás fejlődött ki: szükséges volt más vámozásról gondoskodni. Ez mindazáltal fölötte nehéz föladat. Legigazságosabb rendszer - miután átalában minden árúnál - az érték szerinti vámozás volna; de gyakorlatilag ezen vámozás annyi nehézségekkel és visszaélésekkel jár karöltve, hogy most már mindenütt igyekszenek az eljárást mellőzni és specificus vámokat alkalmazni. Az ide eső szöveteknek név szerinti fölsorolása és ekkép való osztályozása, tekintettel a neveknek egészen tetszés szerinti választására s arra, hogy gyapjúipar főkép a divat szeszélye szerint folytonosan ujabbnevű szövetek előállitására kész, szintén nem képez alkalmas és biztos kriteriumot a vámozásra. A gyapjúkelméknek nagy kathegoriák szerint megosztása - talán téli, tavaszi vagy nyári kelmék szerint, avagy férfi s női divatczikkek szerint külön vámozása hasonlókép nem vezetne biztos osztályozásra, miután számos kelménél ez osztályozás még nagyobb kételyre adna okot, mint a kallott vagy kallatlan tulajdonság. Tekintettel arra, hogy az ide eső kelmék értéke körülbelül 250 frttól egész 2500 frtig változik, és hogy igy egy egységes vámtétel átalában nem czélszerü, sőt iparvédelmi szempontból határozottan káros: nem volt más mód, mint a szövet súlyát az osztályozás alapjául elfogadni.
Ezen osztályozás ideális alapja az, hogy minél finomabb és értékesebb az árú, annál könnyebb is az. Ezen ideális alap természetesen a gyakorlati viszonyokban minden egyes szövetnél nem felel meg a ténynek, minthogy nemcsak különböző nemü gyapjufonalakból készül a gyapjuszövet, hanem a földolgozás különböző neme, s főkép idegen anyagok vegyitése egészen más eredményt létesítenek. De nagyban és egészben véve a jelenlegi technikai állapot mellett még a súlyszerinti osztályozás legczélszerübbnek bizonyult be.
A súlyt véve osztályozási alapúl, jövőre három rendbeli szövetet különböztetünk meg az eddigi kettős osztály helyett; lesz pedig a vám a szerint, a mint a szövetek
| 600 gramnál súlyosabbak | 40 frt | |
| 450-600 gram súlyúak | 60 frt | |
| 450 gramnál kisebb súlyúak | 80 frt |
Ezen vámtételek illustáriójául szolgáljanak a következők:
A 80 frtos vám alá fognak esni azon többnyire női ruháknak használt szövetek (részint tiszta gyapjuból, részint gyapjuból és pamutból), melyek kázsmér, thibet, orleans stb. nevek alatt fordulnak elő és négyszögméterenkint 120-200 gram súlyuak és 100 kilogramonkint 800-1400 frt értéküek. Ezen árúk eddig is 80 frtot, illetőleg az angol konventió szerint 70 frtot fizettek. Ide tartoznak továbbá a cheviot néven előforduló szintén leginkább női ruhákra, de vastagabb és nehezebb (tehát nem eze osztályba eső) fajaiban már férfi ruhákra való kelmék; e kelmék súlya négyszögméterenkint 200 gramtól kezdődik (és mindenféle súlyúak, sőt vannak 600 gramnál nehezebbek is, ennélfogva e szövetek jövőre mind a három kathegoriában szerepelnek); az ez osztályba eső cheviot kelmék 600-1000 frt értéküek métermázsánkint, s ezen könnyű cheviotok jelenleg is majdnem kivétel nélkül a 80 frtos (illetőleg 70 frtos) vám alá estek. Nagy kathegoriát képeznek ezen tétel alatt a kártoly (kammgaru) szövetek és pedig négyszögméterük súlya körülbelül 225 gramnál kezdődik (és halad tovább, vannak 600 gramnál nehezebbek is; ennélfogva ezen szövetek is jövőre mind a három osztályba tartoznak); ezen szövetek értéke igen nagy, 1000-2600 frt métermázsánkint; e szövetek mind a 80 frtos tétel alá estek. Azután ide tartoznak a különböző divatkelmék (peruvien, toskin, trikot, diagonal) és a finomabb posztónemüek 500-1200 frt értékben, a melyek eddig sok a 40 frtos (illetőleg 30 frtos) vám alá tartozott, de igen sokra nézve fennállt a kétely, vajon kallottaknak tekinthetők-e vagy sem. Mindezen szövetekre nézve a tervezett vám aránylag nem magas és csak kevés esetben haladja meg a 10%-kot. Ezen kelméken kivül ezen osztályba fognak tartozni egy része az újabb időben a piaczra érkezett azon angol eredetü kelméknek is, melyeknél a láncz mindig pamut, a vetőlék pedig közönségesen shoddy és mungo. E czikkek közül legtöbb „unio”-nak nevezett szövet ide esik, minthogy e kelme négyszögméretre ritkán nehezebb 450 gramnál; ezen szövetek értéke 200-400 frt lévén, a 8
0 frtos vám mindenesetre súlyos; meg kell egyébiránt jegyezni, hogy ép ezen szövetnél igen sokszor kétely merült föl aziránt, vajjon lehet-e azt kallottnak tekinteni, és főkép a rosszabb fajtáju szövetek, melyeknél a pamutláncz a gyöngén alkalmazott shoddyn keresztül látszott, kallatlanoknak vétettek és jelenleg is 80 frtjával vámoztattak.
A 60 frtos tétel alá esnek a tavaszi szövetek, chaviot, tüffel, bristol, nadrágszövetek és mindenféle divatkelmék, melyek eddig részint 80, részint 40 frt fám alá estek. A kártolyszövetek közül azok, melyek férfiruháknál téli alsó kabátra (u. n. kis katábnak) és nadrágra használtatnak és mint már emlitve volt eddig 80, illetőleg 70 frtot fizettek, értékük 600-800 frt. Továbbá posztónemüek különböző értékkel, végre az angol kelmék közül az ugynevezett „pilot” és kivételesen a legkönnyebb „president”, melyeknek értéke körülbelül 300 frt, s melyek eddig 40, illetőleg 30 frt vámot fizettek.
A 40 frtos tétel alá a nehéz posztók, posztófélék s átalában a téli kabátoknak való szövetek (tehát a nehéz kártoly-szövetek is) tartoznak, melyeknek legnagyobb része eddig is 40, illetőleg 30 frt vámot fizettek. De e tétel alá sok más szövet is sorakozik, melyek eddig mint kallatlan kelmék 80 frt, illetőleg 70 frt vám alá estek. Igy különösen a kártolyszövetek, melyek téli felső öltönyökre valók.
Ezen osztályozás által az árúk értékük arányában értetnek, és ha egyes czikkeknél kivételesen aránytalanság mutatkozik, az a minden osztályozással járó hiányoknak, és annak következménye, hogy a gyapjuárúk kathegoriájába oly roppant különféle értékű czikkek tartoznak.
A selyemárúk (39.) vámjai, tekintettel arra, hogy ezen czikkek nagy értéküek s hogy eddigi aránytalanul csekély vámjuk a külföld részéről szerződések által nyert ellenkedvezményekben gyökerezett, fölemeltetnek, de egyuttal az eddigi osztályozás helyett egy más fogadtatott el. Ugyanis a tiszta selyemből való kelmék, ugy mint eddig, egy tétel alá esnek, és pedig 160 frt helyett 300 frt alá; e szövetek értéke 4-10,000 forint 100 kilogramjával. - A vegyes selyemkelmék azonban két osztályba soroztatnak; a nagyobb értéküek, milyenek a mustrás szövetek, a színyomatos és ritkás szövetek, végre a szalag-, gombkötő- és paszomántárúk (3-6000 frt értékkel), az eddigi 120 frt helyett 200 frt vám alá vétetnek. A sürű sima szövetek, bársony- és bársonyfélék; sálok és sálszerü szövetek és a köttöt árúk (értékük 2,5000-5000 frt) 120 frt helyett 150 frttal vétettek föl. Ezen vámfölemelés nagyobbrészt fényüzési czélokra használt czikkekért, pénzügyi tekintetben is némi előnyt igér, ugyanis a vámemelés a finom selyemárúknál 215,000 frtot, a félselyemárúknál pedig 83,000 frtot, s igy összesen 334,000 frtot fog valószinüleg jövedelmezni.
A selyemárúk fogalma, a jövő tarifában azon föltételhez köttetik, hogy a szövetben magában, tehát vagy a lánczban vagy a vetőlékben selyemszálak forduljanak elő; s mindazon kelmék, melyeknél a selyem csak mustra vagy díszités, de a szövetben magában nincs, nem esnek a selyemárúk kathegoriájába. Ez által tarifának jövőben is előnyösen különbözik egyéb nevezetesebb tarifáktól, pl. a francziától, a belgától, a némettől, mert ezek szerint minden szövet, mihelyt selyemmel van diszítve, selyemárúnak vétetik.
Selyemhulladékból készült durva szövetek, melyek újabb időben törülő ruhának, és ipari czélokra használtatnak, daczára annak, hogy selyemárúk, az ezen árúk számára kivetett vámot el nem birják, ennélfogva 24 frtos vám javasoltatik e czikkre.
Ruházatok és pipereárúk (40.) tisztán egyszerüsitési szempontból és a dolog természetének megfelelően, a megkészitett dísztollak az apró árúk közül kivétettek és a mesterséges virágokkal egy-egy ugyanazon tétel alá soroztattak, ez által ugyan a vám 150 frtról 170 frta emeltetett, de ez fontossággal nem bir, egyrészt ugyanis igen kevés dísztoll hozatik be (2-3 méter-mázsa egy évben) de másrészt ez árúk értéke igen nagy, s igy 20 frtal több vagy kevesebb vám nem bir hatással.
A mesterséges virágrészek vámjának (170 frt) leszállitása 70 frtra az ipar érdekében történik, miután a virágkészitők több virágrésznek közvetlenül külföldről hozatalára utalva vannak.
A készruhák vámja jövőben az eddiginél elérő rendszer szerint fog vétetni. Eddig ugyanis a ruházatok, ha a szövet, melyből készültek, 40 frtnál kisebb vám alá esett: ugyanazon vámot fizette mint a szövet; ha pedig a szövet, melyből a ruha készült, 40 frt vagy annál nagyobb vám alá eset, specificus vám volt kiszabva a ruhára, ezen vám a szövet vámjánál átalában 10 frttal nagyobb volt s igy 50, 90, 130 és 170 frtos vámok alkalmaztattak a ruháknál. Mely vám alá jut a ruha, az nem attól függött, mi a ruhának fő alkatrésze, hanem azon szövet vámja volt döntő, mely a ruhában levő szövetek közt legnagyobb vám alá eset; e tekintetben, ha a ruha bélésénél vagy díszitésénél legfinomabb pamut, len- vagy gyapjúárúk (tehát csipkék stb.) vagy pedig tiszta selyemárúk fordultak elő (állt volna a ruha különben legközönségesebb pamutkelméből is) a ruhák finomakul 170 frt vámmal kezeltettek. Ezen rendszer helyett jövőre indokoltabb hozatik javaslatba; ugyanis ezentúl nem állittatnak föl specificus vámok az egyes ruhákra, hanem alapul vétetik a ruházat fő alkatrésze, és igy a mellékes dolgok: bélés, díszités figyelmen kivül hagyatnak s a ruházat vámúl ezen fő alkatrész vámját megtoldva 20 százalékkal fizeti. Ezen rendszer annyiban okszerübb, hogy a ruha készitése által keletkezett értéknövesztést százalékban s nem mint eddig egységes tételben fejezi ki s ez által igazságosabbá válik; ugyanis, az eddigi 10 frtos növekedés a 40 frt vámot fizető pamutszöveteknél mindenesetre nem arányos, ha ugyancsak 10 frt alkalmaztatik a 160 frtnyi vámot fizető tiszta selyemárúknál. Különben a szöveteknek jövendőben tervezett vámjai az eddigi rendszerhez képest sokkal jobban részletezettek, s igy a ruházatokra nézve nem lehetett volna ugy mint eddig csak 4-5 tételt fölállitani, mert ily kevés tétel a ruházatokat különfélekép s aránytalanul érte volna.
Tájékozásul egybeállittatnak az eddigi vámok s a jövendőben fizetendő vámok:
| Jövőben | Eddig | ||
| a) közönséges sima szövetekből | |||
| 1. nyersen | 38.40 frt | 50 frt | |
| 2. fehéritve vagy festve | 48.- frt | 50 frt | |
| 3. tarkán szőve, színnyomatosan vagy törökvörösre festve | 72.- frt | 90 frt | |
| b) közönséges mustrás szövetekből | |||
| 1. nyersen | 48 frt | 50 frt | |
| 2. fehéritve vagy festve | 60.- frt | 90 frt | |
| 3. tarkán szőve, színnyomatosan vagy törökvörösre festve | 84.- frt | 90 frt | |
| c) finom, sima vagy mustrás szövetekből | |||
| 1. nyersen | 72.- frt | 50 frt | |
| 130 frt | |||
| 2. fehéritve vagy festve | 84.- frt | 90 frt | |
| 130 frt | |||
| 3. tarkán szőve, színnyomatosan vagy törökvörösre festve | 108.- frt | 90 frt | |
| 130 frt | |||
| d) bársony és bársonynemű szövetekből stb. | 84.- frt | 90 frt | |
| e) tüllből, csipkéből, himzett szövetekből | 180.- frt | 170 frt |
| a) közönséges lenárukból | |||
| 1. vászonból, melynél 5 milliméterre 20 lánczfonalnál több nem esik, csinvatból (úgynevezett két vagy több nyüstös) ha mindkettő nyers, fehéritetlen, mustrátlan | 14.40 frt | 12 frt | |
| 2. fehéritett, festett, tarkán szőtt, színnyomatos leárúból | |||
| aa) melynél 5 milliméterre legfeljebb 10 lánczfonal esik | 24.- frt | 30 frt | |
| bb) melynél 5 milliméterre 11-20 lánczfonál esik | 48.- frt | 50 frt | |
| 3. mustrás lenárúkból, melyeknél 5 milliméterre legfeljebb 20 lánczfonal esik | 48.- frt | 50 frt | |
| b) finom lenárúkból, azaz olyanokból, melyeknél 5 milliméterre 20 lánczfonalnál több esik, ha nyersek, fehéritettek, tarkán szőttek, festettek, színnyomatosak, mustrások | 96.- frt | 90 frt | |
| c) battiszt, gaze, linons és egyéb ritkás szövetekből | 144.- frt | 130 frt | |
| d) csipkékből, szegély-csipkékből, himzett szövetekből és vém- vagy üvegszálakkal vegyes árúkból | 180.- frt | 130 frt |
| a) szűrposztóból, matrózposztóból (sigona) daróczból | 10.80 frt | 10 frt | |
| b) gyapjúból készült nemezből, színnyomat nélkül | 36.- frt | 50 frt | |
| c) külön meg nem nevezett gyapjúárúkból: | |||
| 1. négyszögméterenként 600 garmnál nagyobb súlyúakból | 48.- frt | 50 frt 90 frt | |
| 2. négyszögméterenként 450-600 gram súlyúakból | 72.- frt | 50 frt 90 frt | |
| 3. négyszögméterenként 450 gramnál kisebb súlyúakból | 96.- frt | 50 frt 90 frt | |
| d) bársony és bársonynemű szövetekből; színnyomatos nemezből és szövetekből | 96.- frt | 90 frt | |
| e) ritkás gyapjú-szövetekből | 120.- frt | 130 frt | |
| f) csipkékből, himzett gyapjú-szövetekből, fém- vagy fonott üvegszálakkal vegyes árúkból és sálszerü szövetekből | 180.- frt | 150 frt 130 frt |
| a) tiszta selyemből vagy floretselyemből készült árúkból, csipkékből, himzett szövetekből, fém- vagy üvegszálakkal vegyes szövetekből | 360.- frt | 170 frt | |
| b) félselyemárúkból és pedig: | |||
| 1. mustrás szövetekből; színnyomatos vagy ritkás szövetekből | 240.- frt | 130 frt | |
| 2. sürű sima szövetekből; bársony- és bársonynemü szövetekből; sálszerü szövetekből, kötött árúkból | 180.- frt | 130 frt |
Ezen osztályban nem sok változás állt be: ugyanis a 42. szakasz árúi közül (háncsból, kákából, stb. készül árúk) a festetlen lábteritők és gyékények (42. a 1.), továbbá a kefék és söprők vámja, mely eddig külön ellenkedvezmények mellett a szerződések szerint 50 kr. volt, 1 frtra emeltetett. Ugyanez történt a festett lábteritőknél, hol a jelenlegi 3 frtos szerződési tétel helyett az átalános tarifa 5 frtja vétetett fel.
A szalmakalapok hasonlókép szerződések által darabjával 10, illetőleg felszerelten 20 krjával voltak vámozva; jövőben a szerződéses vám kétszeres, tehát 20 és 40 kr. terveztetik, a mi, tekintettel arra, hogy itt tulajdonkép fényüzési czikk éretik, mely sok esetben elég értékes és különben is a belföldön a szalmakalapok előállitása nem épen lehetetlen, - indokoltnak látszik.
A papiros és papirosárúknál hasonlókép csak lényegtelen módositások terveztetnek. A csomagoló papiros jellemző tulajdonai jobban kiemeltetnek, a palapapiros, tajtkő- stb. papirosfélék, melyek eddig az ásványok közt 1.50 frtjával szerepeltek, forgalmi tekintetben pedig jelentőséggel nem birnak, a papirosok közé vétetnek fel, de vámmentesen; végre a különböző iparoknál szükséges papiros és papiroslemez vászonnal ragasztva, az abból készült könyvtáblák s a papirosból készült kalapbélés szövettel bevonva a papirosárúk közé helyeztetett 12 frtjával, holott eddig e czikkek részbeni mint rövid árúk kezeltettek.
A papirosárúk vámja csak annyiban változott, hogy a papirtapéták vámja 6 frtról 12 frtra fölemeltetett. Ezen emelésnek indoka leginkább ezen árúczikk értéke, s azonkivül még az is, hogy a jelenlegi előnyösebb vám kivált Francziaországnak kellő ellenengedmények fejében engedélyeztetett.
A kaucsukárúk (44.) az ipar újabbi fejlődése következtében oly jelentőségü árúk, hogy azoknak külön tarifirozása és a bőrárúktól teljes elválasztása indokolt.
Az egyes vámtételeknél nagyban az ezen árúkra vetett jelenlegi vámok megtartattak. A körülfont kaucsukszálak közül azok, melyek ipari czélokra használatatnak, jövőre 1.50 frt vám alá esnek 12 frt helyett. A keményitett kaucsuk, miután hasonlókép csak félgyártmány és számos árú előállitásához szükséges, 6 frtos vám alá vettetik, holott eddig a szerződések vámjai szerint csak a 12 frtos tétel alá volt subsumálható. - A kaucsukárúk közül a kemény kaucsukárúk mind a finom árúk közé soroztattak és pedig azon okból, minthogy a kemény kaucsukárúk értéke nem azon mellékes körülményben fekszik, hogy fénymázozva, festve vagy színnyomattal ellátva vannak-e - a mely különbség eddig döntő volt - hanem abban, hogy keményitett kaucsukból készültek. A látszólagos emelés, mi ez által a fénymázozatlan, festetlen vagy színnyomatlan kemény kaucsukárúkra nézve beáll (12 frtról 20 frtra) különben is nagy jelentőséggel nem bir, minthogy ily árúk csak igen ritka czélra készülnek és csak kivételesek. A czipészárúk hasonlókép, minthogy vagy fénymázozott, festett és színnyomatos kaucsukkal vagy átalában kemény kaucsukkal vannak összeköttetésben, a dolog természeténél fogva a 20 frtos tétel alá soroltattak, s eddig is csak azért voltak 12 frtos tétel alatt, minthogy a kaucsukkapcsolat a bőr közt szerepelt.
A kenderből készült tömlők kaucsukkal bevonva és géphajtó szíjak eddigi 2 frtos vámja, tekintettel arra, hogy a kötélverő árúk közt szereplő hasonló czikk vámja is 3 frtra emeltetett, szintén 3 frtban állapittatott meg. Az ezen czikkel egynemü és egyenlő értékü kocsitakarók vámja most már hasonlókép fölemeltetett; - végül a gyaratoló bőr, a gyaratolók bevonására való szövetek, és a nyomtató kaucsuk kendők vámja, tekintettel az iparnak e czikkekre való szükségletére, 9 frtról 3 frtra szállittatott le.
Végül fölemelés terveztetik a ruganyos szövetek, kötött árúk- és paszomántárúknál, és pedig 45 frtról 70 frtra. Az emlitett czikkek fogalma alá esnek a nadrágtartók, harisnyakötők, más ilynemü elasticus szövött és kötött árúk, melyeknek értéke elég nagy (1000 frtot is meghalad 100 kilogramonkint); miután pedig e czikkek, ha kaucsukszálak nincsenek azokban - tehát ha kisebb értéküek, mint pamut vagy gyapjuárúk, 70-80 frtos vám alá tartoznak - nincs ok, miért ne vettessenek e czikkek, ha gumiszálakkal fordulnak elő, hasonlókép aránylagos vám alá. Egyébiránt e czikkeknél nem nagy a forgalom, miután az összes elasticus szövetekből, beleértve a kaucsukkal bevontakat is (f), évenkint csak 2-300 métermázsa hozatik be.
A viaszos vászon és tafota (45) vámjai fentartattak. Ezen szakaszba azonban egy az újabb időben nagy jelentőségre jutott czikk is soroztatott, s ez az olajjal, kátránynyal vagy olajvegyülékkel bevont vagy áztatott kocsitakarók durva vászonból (a. 2.). E czikk eddig mint lenárú 12 frtjával vámoztatott; tekintettel számos üzlethez való szükségességére s különben is a czikk nem nagy értékére, a vám 2 frtra szállittatott le.
A bőr és bőrárúk (46.) vámjánál átalános emelés terveztetik. A közönséges bőr, daczára annak, hogy az osztrák-magyar monarchia mindkét államában a bőrgyártásra a kellő előfeltételek megvannak, főkép újabb időben a külföldről nagy mennyiségben hozatik be; bizonyos védelem ennélfogva ezen czikknél indokolt, tekintettel főkép arra is, hogy a nyers bőr kiviteli vámjának tervezett megszüntetése által a belföldi nyersbőr könnyebben lesz külföldire vihető, s igy a nyeresbőrnek a belföldön megdrágulása, ha nem is bizonyos, de lehetséges; a védelem, mely tervbe vétetik, egyébiránt nem aránytalan nagy, miután az eddigi vám 6 frtról 8 frtra emeltetik, vagyis az értéknek megfelelően (160-300 frtért 100 kilogramonkint) nem egészen 5 százalék. Nagyobb védelem azért nem tanácsos ezen czikkeknél, minthogy a bőrárúk nagy, és pedig mindinkább nagyobbodó fogyasztási czikkét képezvén, - a fél gyártmánynak túlságos megdrágitása hátrányosnak mutatkoznék.
A közönséges bőr vámjának fölemelése következetesen maga után vonta a finom bőr s a bőrárúk vámjának arányos fölemelését is.
Ezen vámemeléseken kivül a bőrárúk szövegében oly módositások is tétettek, melyek vámleszállitással járnak. Igy a bőrvászonból (u. n. amerikai bőrből és viaszos vászonból készült) czipész-, nyerges-, szijgyártó- és bőröndös árúk eddig 21 frtos vám alá estek; minthogy azonban ez árúk nem nagyobb értéküek, mint a hasonló árúk bőrből vagy vászonból, czélszerübbnek látszott azoknak az olcsóbb vámtétel alá sorozása. - A kelméből készült czipészárúk hasonlókép eddig a magasabb vámtétel alá (21 frt) tartoztak; itt főkép tekintettel arra, hogy e czikkben a monarchiából nagy az export, és a külső versenytől tartani nem kell, vámleszállitás szándékoltatik (16 frt).
A faárúknál az eddigi állapot csak lényegtelen módositásokkal tartatik fenn. Az egyik módositás a kirakott parkettáknál fordul elő, ezek eddig magasabb vám alá estek (3 frt), mint a ki nem rakott parketták; tekintettel arra, hogy ezen árú ugy sem képez nagy jelentőségü forgalmi czikket, de különben is erőteljes iparunk mellett nagyobb a kivitel mint a bevitel, e czikknek a ki nem rakott parkettákkal egy tétel alá helyezése látszott tanácsosnak.
Vámfelemelés állt be a bevont butoroknál; a vám 12 frtról 20 frtra emeltetik föl. Nem emlitve azt, hogy a butor bevonására alkalmas szövetek (különösen a selyemszövetek) vámja is fölemeltetik, ily butorok mint luxus tárgyai nagyobb vámot elbirnak. Egyébiránt butor igen kevés jön be a vámterületbe, évenkint alig 200 métermázsa.
Az üveg- és üvegárúknál (49.) legfontosabb módositás a közönséges öblös üvegnél történik. Ezen czikk eddig a német szabad forgalomból vámmentesen érkezett be, és pedig az utóbbi időben oly arányokban, hogy az e téren kellő előfeltételekkel biró belföldi ipar komolyan veszélyeztetik. E czélból egy körülbelül az értéke 10%-kának megfelelő vám hozatik javaslatba 1.50 frtjával.
Hasonló nézet volt irányadó a táblaüveg (c) vámjának megállapitásánál, itt a vám 2 frtról 4 frtra fog fölemeltetni.
Az optikai üveg s ehhez hasonló külön technikai czélokra való üvegek külön felsorolása szükségesnek látszott, minthogy e részben a vámtarifa határozott intézkedése nélkül ezen árúczikk vámozása iránt nagy kétely merül föl.
Végül fölemlittetik, hogy némely üveg és üvegárúknál eddig alternative engedélyezett érték szerinti vámozás (10%) megszünik, minthogy vámrendszerünk jövőre elvből mellőzi az értékvámokat.
Az agyagárúknál (51.) tett módositások kivált az ezen árúknál újabban tényleg bellt viszonyok által indokoltak. A fekete és grafit edény, gázretorták, olvasztó tégelyek eddig csak a német szabadforgalomból vámmentesek; minthogy pedig e czikkek egyrészt elég értékesek, másrészt pedig más országokból is, különösen Angliából hozatnak, az eddigi átalános vám 50 frtjával tartatik fenn.
A terracotta-árúk újabb időben nagyobb jelentőségüek; az eddigi vámtarifa az árúkra figyelemmel nem volt s igy azok mint kőedényárúk 5 frtjával vámoztattak. Minthogy pedig e czikk nem oly értékes, hogy ily vám továbbra is fennállhatna, vámleszállitás terveztetik, és pedig az épitési czélokra való terracottaárúk épúgy lesznek vámmentesek, mint a más agyagból készültek (a) 1); a másféle terracottaárúk számára pedig 2 frtos vám terveztetik.
A finom kályhák és kályhacsempék eddig ugy vámoztattak, mint a közönségesek. Már pedig a közönséges kályhák kevés értéküek, s különben is Németország, mely e czikkre nézve mind a kivitelnél mind a behozatalnál egyedül bir jelentőséggel, tényleg a finomabb kályhákat súlyosabban vámozza, mint a közönségeseket, s igy csak indokolt, ha a behozatalnál is ennek megfelelő eljárás alkalmaztatik.
Vámleszállitás terveztetik a fával vagy vassal kapcsolatos vagy nemtelen fémmel kiszerelt agyagárúknál (c. 3-5 frtról 2 frtra), miután ezen czikkek a kapcsolat és kiszerelés által nem drágulnak meg annyira, hogy oly aránytalan magas vámtétel alá vettethetnének.
Hasonlóan leszállittatott a vám az aranyozott és ezüstözött agyagárúknál (d. 2-9 frtról 6 frtra) miután ezen agyagárúk az ezüstözés és aranyozás által nem emelkednek annyira értékben, hogy aránylag magasabb vám alá vonhatnának, mint a festett és színnyomatos árúk, de különben is e czikkben a vámterületen belől elég erős az ipar.
Végül a porczellánárúknál (3) oly szövegezés vétetett föl, mely által a névjegygyel és hasonlóval ellátott fehér porcellán is épúgy kezelendő, mint a színes széllel ellátott, holott eddig ily czikkek a porczellán alá, s igy 6 frt helyett 12 frtos vám alá estek.
A vas és aczél (52.), valamint a vas- és aczélárúk (53.) vámjainál az eddigi állapot majdnem változatlanul meghagyatik. A csekély kivételek, melyek tétettek, a következők:
a buczavas és a nyers sínek (52. b.) vámja 2.50 frtról 1.50 frtra szállittatik le, s ez által az „ingots” jelenlegi vámja alá helyeztetnek, a mely félgyártmánynyal körülbelől egyenlő értéküek, aránylag kisebb értékkel birók, mint azon hengerelt vas, melyre 2.50 frt vám állt fenn s fog jövőre is fennállni, kivált az esetben midőn még salakosak, úgy hogy ily minőségben sokszor - habár hibásan - nyeres vas gyanánt kezeltettek.
a zománczozott vasárúk közül eddig csak a főzőedények estek a kedvezőbb 8 frtos vámtétel alá, de ekkor az eddigi szöveg szerint minden zománczos vasárú (akár öntött vasból, akár pléhből készült legyen) tartozott oda. Jövőre a javaslatba hozott szöveg szerint (53. d. 3.) a zománczozott árúk (öntött vasból) közül azon nagyobb tárgyak, melyek mint a zománczozott jászolok, vizmedenczék s effélék, újabb időben nagy használatnak örvendenek, nagy súlyuk mellett aránytalanúl csekély értéküek, és a külföldről rendesen behozatnak: - csak 8 frt vám alá fognak esni; e helyett azonban a zománczos főzőedények ezen tétel alá csak akkor esnek, ha azok öntött vasból valók, s igy a drágább értékü pléhárúk e tételből kivétetnek.
a fonállal körülfont drótok (53. f).) eddig az apróárúk közé estek, mint szőtt és kötött árúk más anyagokkal kapcsolatban, és 50 frt vám alá. Tekintve azt, hogy e czikk sok iparnál szükséges, a belföldön elegendő mennyiségben nem készül, a vámnak mérséklése (30 frtra volt indokolva.
A nemtelen fémeknél az ólom vámja 1.50 frtról 1 frtra szállittatott le (54. a.); a belföldi bányászat nem tud a belföldi ipar számára elég nyers anyagot szolgáltatni, e czikkből évenkint nagy mennyiségeket (25-30,000 métermázsát) kell külföldről hozni, s igy a leszállitás indokolt. Ezen leszállitással azután karöltve az öntött ólom vámja is eddigi 5 frtról 4.50 frtra mérsékeltetett (54. b.).
A durva öntvényü réz, sárgaréz, nikkel, pakfong, tombak és külön meg nem nevezett más nemtelen fémkeverékek (54. g. 1.) eddig csak az esetben estek 6 frtos vám alá, ha 25 fontnál (=12.5 kilogramnál) súlyosabbak, különben mint fémárú 12 frt vám alá tartoztak; jövőre a határ 10 kilogramban állapittatik meg, s ez által a durva árúknál némi vámleszállitás éretik el.
A pléhez és drótok vámja 6 frtról 8 frtra emeltetik (54. g. 2.), mi, tekintettel a czikk) értékére, melyhez képest még a 8 frtos vám is alig 7%-nak felel meg, sőt a pakfong-pléheknél alig 3%-kos, indokolt.
A közönséges fémárúknál (55. b.) az eddigitől eltérő, s a viszonyoknak megfelelőbb szöveg, illetőleg árúosztályozás javasoltatik. Eddig ugyanis a 8 frtos vámtétel alá hengerek, üstök, tányérok, tálak, fazékak és egyéb föző eszközök tartoztak, s igy részben ipari czélokra való edények, de különösen háztartási eszközök estek az olcsóbb vámtétel alá; holott az ipari czélokra való készülékek legnagyobb része, különösen a pároló készülékek, s ha átalában a fémárúk fával vagy vassal kapcsolatban voltak, a finom fémárúkhoz tartoztak és 12 frtos vámot fizettek. Miután pedig a fémtányérok, tálak s egyéb ilynemü czikkek jelenleg már inkább fényüzési tárgyak, míg másrészt az ipar oly irányban fejlődött, hogy fémből készült pároló készülékek s effélék igen szükséges segédszerek, helyesebbnek látszott ez utóbbiakat a 8 frtos vám alá helyezni, s a tálak, tányérok és főző készülékeket külön meg nem nevezni, mi által a magasabb tételbe esnek.
A fémárúkra vetett legmagasabb vámalá (55. d. 30 frtjával) több oly árú soroztatott, melyek eddig mág tételek alatt szerepeltek. Ugyanis a drótszövetek eddig különbség nélkül 12 frt vám alá estek. Azonban a drótszövetek, a szerint, a mint a szövet sűrűbb, aránylag sokkal értékesebb. Igy mig azon szövetek, melyeknél 2 centiméterre 20 szálnál kevesebb esik, kilogrammonkint és több minőségeket átlagban véve 1.72-2.40-2.94 frt értéküek, a husz szálnál többet tartalmazók átlagosára 5.22 és 11.39 forint. Ily nagy árkülönbségnél czélszerünek látszott a finomabb drótszövetekre legalább aránylagosan magasabb vámot vetni.
A szövetekkel körülfont drótok, ugyanazon okból, mint ez a vasdrótoknál történt, az apró árúk közül kivétettek, és igy az 50 frtos vám 30 frtra szállittatott le.
Ezen osztályban, nem emlitve azon egyszerüen kikerekités végett szándékolt módositásokat (mint az 57. a) tételnél, 2.63 frt helyett 2.50 frt, 57. b)-nél 15.75 helyett 15 frt, - az 58. a)-nál 42 kr. helyett 40 kr. - 58. b)-nál 5.25 helyett 5 frt) valamint az inkább a határforgalom czéljából a szánok számára tett vámleszállitást: - lényeges eltérés található a vasuti kocsinál. Itt eddig az átalános vámtarifa különbség nélkül 300 frtot, a szerződési tarifa pedig 10%-os értékvámot állapitott meg. A 300 frtos vám némely kocsiosztályoknál igen magas, másoknál ismét alacsony vám levén, de különben is a vasuti kocsik különfélesége egységes vámot nem engedvén meg, mellőztetett. Az értékvám vámrendszerünkben s eljárásunkban nem lévén alkalmazható, specificus vámok állittattak föl minden egyes nevezhetesebb kocsikathegoriára. Tekintettel pedig arra, hogy nálunk a vaggongyártáshoz a szükséges előfeltételek megvannak, jelesül jó fának és vasnak bővében vagyunk, hogy igen kivánatos, ha ily iparág minél jobban fejlődik nálunk, de tekintettel különösen arra, hogy a vasuti kocsik gyártásához szükséges alkatrészek külföldről 10%-kot felülhaladó vám mellett hozhatók csak be, tanácsosnak látszott a specificus vámok alapjául az eddiginél magasabb tételt elfogadni, s igy a jelenlegi 10% helyett 12%-nak megfelelő vámok állapittattak meg.
Minthogy pedig az értékkiszámitásnál két kerekü kocsik vétettek, s egy újabb tengely alkalmazása esetében a kocsi aránylag 25%-kal megdrágul, ily esetre a vámnak 25%-kal való toldása rendeltetik. Hasonlókép kiszámittatott a surlófélék számára is a megfelelő pótlék.
A hangszereknél (59. b) az eddigi vám 6 frtról 10 frtra emeltetik. A vámemelés arányos a hangszerek értékével, és a pléhből készülteknél a fölemelés már azért is indokolt, minthogy maga a pléh is 8 frtos vám alá esvén, némileg magasabb vám czélszerünek látszik a pléhhangszerekre is.
Az apróárúknál (61.) mindenekelőtt pénzügyi szempontból fölemeltetett a finom apróárúk vámja és pedig 150 frtról 200 frtra. Tisztán arany és ezüstből készült árúknál, zsebóráknál stb. ily vám jelentőséggel nem bir.
Az apróárúknál tett többi módositások inkább ezen amúgy is mindenféle árúkat magában foglaló szakasznak egyszerüsitése szempontjából történtek, és csakis a gyermekjátékszerek (c. 3.) vámjának 30 frtról 50 frtra fölemelése bir némi jelentőséggel; ezen czikk mint határozottan luxus-czikk ily fölemelést elbir s az eddigi alacsonyabb vám különben is csak ellenkedvezmények fejében volt megállapitva.
A vegyészeti segédanyagok (63.) szakaszában kivétel nélkül vámleszállitások terveztetnek, s pedig oly segédanyagok számára, melyek különféle iparoknál szükségesek s a belföldön elég mennyiségben nem gyártatnak, és értékük szerint az eddigi vám által aránytalanul éretnek. E leszállitások következők:
| 63. a) faeczet | vám-m. | eddig 1.60 kr. | |
| b) emésztő só | 20 kr. | eddig 80 kr. | |
| chlormagnesium | 20 kr. | eddig 10.- frt | |
| kénsavas káli | 20 kr. | eddig 80 kr. | |
| kénsavas nátron | 20 kr. | eddig 80 kr. | |
| kettős kénsavas káli és nátron | 420 kr. | eddig 80 kr. | |
| c) 1. tisztitott póris | 1.50 kr. | eddig 3.- frt | |
| chlorbárium | 1.50 frt | eddig 10.- frt | |
| chlormész | 1.50 frt | eddig 3.- frt | |
| chlorczink | 1.50 frt | eddig 10.- frt | |
| faeczetsavas timföld | 1.50 frt | eddig 10.- frt | |
| tehén trágyasó | 1.50 frt | eddig 10.- frt | |
| kénvas | 1.50 frt | eddig 10.- frt | |
| kénszén | 1.50 frt | eddig 10.- frt | |
| d) szénsavas és kénsavas ammoniak | 80 kr. | eddig 1.50 frt | |
| glycerines lug és glyderin | 80 kr. | eddig 1.60 frt | |
| e) 2. anilin, nyers anthracen, nyers naphtalin, nitrobenzol | 1.50 frt | eddig 10.- frt | |
| f) ólomeczet, vörös vérlugsó, alchlorossavars káli és nátron, chrómsavas czinkoxyd, chrómsavas baryt, mindenféle ragasz, kasszeli sárga, nápolyi sárga, tiszta szénsavas káli, önkészitmények | 3 kr. | eddig 10 frt | |
| g) maró káli, kénsavas és alkénsavas mész, nyers mangansavas és hypermangansvas nátron, kénsavas és alkénsavas nátron, kénnátrium, kénsavas magnézia | 4 kr. | eddig 10 frt |
A vegyészeti árúk, gyógy- és festő szerek (64.)-nél a keményitő vámja 1.50 frtról 6 frtra emeltetett. Ennek oka azon roppant behozatal, mely a legutóbbi időkben különösen az amerikai és az angol keményitő aránytalanul alacsony ára következtében lehetségessé vált; - minthogy pedig a verseny csakis a fehér keményitőnél mutatkozik, és a szürke keményitő verseny tárgyát nem képezi, csakis a fehér keményitő vámja fog fölemeltetni.
Az elkészitett gyógyszerek (64. d. 1) eddig vámja 30 frtról 24 frtra szállittatott le, s pedig különösen a vámkezelés egyszerüsitése czéljából, hogy a nagyon is hasonló illatszerárúkkal ugyanazon vámtétel alá foglaltassanak.
A foglalt czeruzák (64. d. 3) vámja 12 frtról 124 frtra emeltetett föl; egyrészt e czikk értéke a vám felemlést indokolja, de különben is az eddigi rendszer azon visszássága, hogy a nem foglalt czeruzák 24 frt vám alá estek, s a foglaltak pedig 12 frt alá, meg volt szüntetendő.
A gyertya és szappan (65.) vámjainál több rendbeli vámleszállitások javasoltatnak. A viaszgyertyák vámja 16 frtról 10 frtra szállittatott le, miután az eddig 16 frtos vám arányban nem áll e czikk értékével. A gyujtó gyertyácskák eddig részint mint gyufák, részint tekintettel azon skatulyákra, melyekben forgalomba jönnek, mint finom papirosárúk 12 frtjával vámoztattak. Nehogy ezen újabb időben jelentőségre vergődött czikk vámozása iránt ezentúl is kételyek merüljenek föl, természetének megfelelőleg ezen tétel alá soroztatik.
A gyujtószereknél (66) a kanóczok (gyujtó- és robbantó-zsinegek), melyek eddig vámmentesek voltak, 10 frtos vám alá vettetnek; a monopoliuma következtében is drágább lőpor, mely ezen czikknek főalkatrészét képezi, indokolja a tervezett vámot.
A robbanó szerek (66. e) eddigi rendkivül magas vámja (525 frt), tekintettel ezen czikkeknek az iparnál nagy jelentőségére, 24 frton állapittatik meg; de e czikkek, ép ugy mint eddig, közbiztonsági szempontból jövőre is csak külön engedély mellett lesznek behozhatók.
A kivitelnél jelenleg is csak két árúkathegoriánál szedetik vám, és ugyan a nyeres bőröknél és a rongyoknál. Jövőre csak a rongyok kiviteli vámja (4 frtjával) tartatik fenn.
A bőrök kiviteli vámját (5 frt) megszüntetni czélszerünek látszik, és pedig tekintettel főkép arra, hogy állattenyésztésünk egyik értékes terményének külföldre való biztosabb és előnyösebb kivihetősége éretik el általa, és hogy továbbá nyersbőr kereskedésünk, - mely főkép kis bőrőket (kecske, bárány stb.) a szomszéd szerb és török tartományokból vesz és részben átviteli kereskedés végett hoz be, - ezen intézkedés által szabad mozgásában nagyon elősegittetik. - Figyelembe vétetett ez alkalommal a bőripar helyzete is, és megfontolása tárgya volt az, vajjon ekkép a belföldi ipar számára nem drágittatik-e meg a nyersbőr; tekintettel azonban arra, hogy bőriparunk inkább a nagy bőrök feldolgozásánál tevékeny, s kereskedésünk, jelesül kivitelünk megint inkább a kisebb bőröknél (juh, borju, kecske stb.) érdekelt, s hogy a bőripar helyzete a behozatali vámok némi emelése által amúgy is biztosittatni szándékoltatik, - a nyeres bőrök kiviteli vámjainak megszüntetése czélszerünek tetszett.
A rongyvámok megszüntetése a rongykeresés és rongykereskedés részéről ugyan kivánatosnak jeleztetik, s ha mégis további föntartása javasoltatik, történik az anyag papirgyáraink érdekében s azoknak határozott kérése folytán. Papirgyáraink oly czikkekben dolgoznak, melyek a külföldről csak csekély mennyiségben kerülnek be, a vámterületen belül tehát a külföldi verseny nem érezhető, hanem igen is azon külföldi piaczokon érvényesül, melyekre gyáraink eddig is meglehetős mennyiségeket exportálnak. A rongyvámok megszüntetése által a rongyok valószinü megdrágulása folytán beállandó kedvezőtlenebb helyzet tehát a papirosvámoknak fölemelése által nem javulhat, s nem nyujthatna papiros-iparunknak semminemü kárpótlást. De különben is a külföld, s kivált Németországnak e részben tett tapasztalati a rongyvámoknak megszüntetését legalább most helyesnek nem tünteti föl.
