1. § Az 1879-ik évben hitelműveletek utján következő állami kiadások fedezendők:
a) az 1874:XIV. törvénycikk alapján kibocsátott kincstári utalványok beváltására szükséges összeg azon része, mely az 1878:XXXV. törvénycikkben foglalt intézkedés után még fedezetlen;
b) a kormány által a mult évekre beterjesztett és törvény által megállapitandó póthitelek;
c) az 1878:IX. törvénycikkben megszavazott rendkivüli hadi költségen felül tényleg felmerült kiadási többletnek a magyar korona országaira eső része, azon összeg erejéig, mely a közös ügyek tárgyalására kiküldött bizottságok határozata alapján, a törvényhozás által a költségvetésbe fel fog vétetni;
d) az 1879-ik évi államköltségvetésben mutatkozó hiány fedezésére szükséges összeg, miként az a törvényhozás által meg fog állapittatni;
e) a Bosznia és Herczegovina megszállásából származó költségek czimén, a közösügyek tárgyalására kiküldött bizottságok határozata alapján, az 1879-ik évre egyelőre már megszavazott 20 millió forintnyi átalánynak, valamint az e czélra ez évben még megszavazandó költségeknek a magyar korona országaira eső része.
2. § A hitelműveletek, melyek az 1. §-ban elősorolt kiadások fedezetére szolgának, aranyban számitott 100 millió forinton túl nem terjedhetnek.
3. § A pénzügyminister felhatalmaztatik, hogy a 2. §-ban foglalt összeget, akár egészen 6%-os, aranyban kamatozó adómentes járadékkötvények kibocsátása és elárusitása, akár részben ez által és részben 5%-os aranyban kamatozó és 36 év alatt egyenlő évi részletekben törlesztendő jelzálogos kölcsönkötvények kibocsátása és elárusitása által szerezze be. A jelzálogos kölcsön-kötvények kibocsátása azonban 72 millió aranyforint névérték összegen túl nem terjedhet. A 2. §-ban kitett összegnek legfeljebb 1/3-át, a pénzügyminister ideiglenes hitelművelet utján is beszerezheti, mig consolidált kölcsönnel fedezhető lenne.
4. § Az 1875:XLIX. törvénycikk 3., 4. és 5. §-aiban foglalt határozatok kiterjesztetnek a jelen törvény 3. §-ban emlitett járadék-kötvényekre is.
5. § A 3. §-ban emlitett jelzálogos kölcsön kibocsátása előtt, a kibocsátandó összeg, a törlesztési évi részletek és a biztositékul kijelölendő államjavak, külön törvény által állapitandók meg.
6. § Azon kincstári birtokok, melyek az 5. §-ban emlitett külön törvény által meg fognak határoztatni, a most emlitett törvény kihirdetésének napjától számitva, a 3. §-ban emlitett jelzálogos államkölcsön jelzálogjogi fedezetéül szolgálnak, minélfogva ezen birtokok további zálogjogi bejegyzésekkel nem terhelhetők, a netaláni korábbi zálogjogi bejegyzések azonban érintetlenül maradnak.
7. § Az 5. § értelmében jelzálogos kölcsön biztositékául szolgáló álllami javak eladásából befolyó pénzek kizárólag a 3. §-ban emlitett jelzálogos kötvények beváltására forditandók.
8. § A jelzálogos kötvények után az államkincstár kamat fejében 5%-ot fizet aranyértékben, félévi utólagos részletekben.
9. § A jelzálogos kötvényeknél a befizetésre és a kamatozásra nézve 100 o. é. aranyforint 10 sterlingfonttal, 250 frankkal, illetőleg német birodalmi 202.50 márkkal vétetik egyenlőnek.
10. § A jelzálogos kötvények és az azokon levő kamatszelvények minden fenálló bélyegilleték és adótól mentesek, és a teljes bélyeg- és adómentesség azok részére jövőre is biztosittatik.
Az ezen kölcsön iránt kötött szerződések bélyeg- és illetékmentesek.
A kötvények tőzsdejegyzése fejében fizetendő külföldi bélyeg és illeték az állam terhére esik.
11. § Az ekkép felveendő kölcsönről, a hitelmüvelet keresztülvitele és teljes befejezése után, az országgyülésnek jelentés teendő.
12. § Ezen törvény kihirdetése után azonban életbe lép, és végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg.
