1. § A tengeri kereskedelmi hajók részére törvényesen megállapitott lobogó viselésének jogával és kötelezettségével biró magyar tengeri kereskedelmi hajónak, azon hajó tekintetik, mely a jelen törvény határozatai szerint, a hajólajstromba be van iktatva, illetőleg a 25. § esetében, ideiglenes útlevéllel van ellátva.
2. § A hajólajstromba csak oly hajó iktatható be, mely legalább két harmadrészben magyar állampolgárok birtokában van.
Magyar állampolgárokkal egy tekintet alá esnek, a magyar korona országaiban székelő részvénytársulatok.
3. § Nemzeti kereskedelmi hajónak parancsnoka csak magyar állampolgár lehet; hosszújáratú hajón (8. §) a parancsnokon kivül, még belföldi hajóhadnagynak (tenente) is kell lennie.
4. § Minden nemzeti hajónak kell, hogy a magyar korona területén anyakikötője legyen.
A hajó anyakikötője azon kikötő, melyből vele a hajózás üzetik.
5. § A tengeri kereskedelmi hajózásnak azon határok szerint, melyekben üzetik, következő osztályzata van:
a) kis parthajózás,
b) nagy parthajózás,
c) hosszújáratú hajózás.
6. § A kis parthajózás az adriai tengerre terjed, még pedig nyugat felé Santa Maria di Leuca hegyfokig, kelet felé Cap-Clarenzáig, ideértve a lepantói öblöt a joniai szigetekkel, valamint Zante kikötőjét és csatornáját, végre mindazon folyókra, melyek az emlitett vizekbe ömlenek.
7. § A nagy parthajózás az adriai és a földközi tengerre terjed, ideértve Gibraltár szorosát is, melyen azonban túl menni nem szabad.
Továbbá a fekete és az azovi tengerre, s Suez csatornára, a vörös tengerre, az Adenig terjedő partokra és mindazon folyókra, melyek az emlitett vizekbe ömlenek.
8. § A hosszújáratú hajózás valamennyi terngerre és az azokból megjárható minden vizekre terjed ki.
9. § Kis- vagy nagy parthajózású hajóknak megengedhető, hogy a 6. és 7. §-ban megszabott határokon túl is üzhessék a parthajózást, számukra külön kijelölt partrészeken és az ott beömlő folyókon, a nélkül, hogy ezért minőségüket meg kellene változtatniok.
Az erre vonatkozó részletes szabályok rendeleti úton fognak kiadatni.
10. § A jelen törvény határozatai alá nem tartoznak oly hajók, melyek az 5. §-ban emlitett hajózási osztályzatok egyikébe sem tartoznak, minők a kizárólag kedvtöltési czélra, a halászatra vagy a földmivelő lakosság gazdasági czéljaira, úgy szinte a kikötők belforgalmára szolgáló jármüvek.
Az ezen hajókra vonatkozó szabályzatok, rendeleti úton fognak megállapittatni.
11. § A tengeri kereskedelmi hajók mindegyik osztályzata számára, külön lajstrom vezettetik.
A hosszújáratú és nagy parthajózású hajók lajstromát a tengerészeti hatóság, a kis parthajózású hajókét pedig azon révhivatal vezeti, melynek kerületében az illető hajó anyakikötője fekszik.
A hajólajstrom nyilvános, és a hivatalos órák alatt bárki által szabadon megtekinthető.
12. § A hajólajstromozásnál beiktatandó:
1. a hajó neve és alkata, a szegelés és boritás neme, és az esetben, ha a hajó nem csupán vitorlákra van berendezve, egyéb mozditó készüléke is, a rendszer és erőtehetség megjelölésével;
2. a különböző méretek és a tonna-tartalom;
3. az épités helye és ideje;
4. az anyakikötő;
5. a hajótulajdonos neve, születés- és lakhelye, vagy a mennyiben a hajónak több tulajdonosa volna, valamennyi részbirtokosnak neve, születés- és lakhelye, minden tulajdonos részbirtokának aránya, és azon részbirtokosnak neve, ki a társaságot, a jelen törvény által érintett tekintetekben, az állam irányában képviseli.
Ha a hajónak birtokosa vagy részletbirtokosa részvénytársaság, ennek czége és székhelye:
6. a hajótulajdonosnak vagy a részletbirtokosa részvénytársaság, ennek czége és székhelye:
7. a tulajdonos vagy résztulajdonos ezen jogának jogczime;
8. a legénységnek szabályszerü vagyis azon száma, melynél kevesebbet a tulajdonosnak, a lajstromvezető hatóság által elfogadott nyilatkozata szerint, utazáskor a hajón alkalmazni nem szabad;
9. a hajóparancsnok neve, születési és illetőségi helye;
10. az ágyúk száma;
11. a hajólajstromba iktatásának napja;
12. a lajstromozási okányoknak, esetleg a kiszolgáltatott ideiglenes útlevélnek kelte és száma.
Ezen felül a hajólastromban egy rovat szolgál jegyzeteknek (milyenek a hajó vagy a hajórészletek zálogolásának, a zálogolások átruházása vagy törlésének stb.) beiktatására.
A hajólajstromba minden hajó külön sorszám alatt és a nemzetközi jeltár szerint, azt megillető megkülönböztetési jel kivételével, iktattatik be.
13. § A hajótulajdonosok a hajó beiktatásáért irásban folyamodni s ez alkalommal a 12. § 1-7. számai alatt kijelöt adatokért hitelesen kimutatni kötelesek.
14. § Oly név, melyet hosszújáratú vagy nagy parthajózású magyar hajó már visel, ezen osztályzatokba tartozó más hajónak nem adható.
A hajó számára választott nevet, ennek beiktatása után, csak a bejegyzést eszközlött hatóság jóváhagyásával lehet megváltoztatni.
15. § A magyar korona területén épült hajónak tulajdonjoga, a jelen törvény határozatai (16. §.) értelmében kiállitott és az épitési hely révhivatala által hitelesitett hajóépitési oklevéllel, a tulajdonjog további átruházásainak esetében pedig az erről kiállitott okmányok által igazoltatik.
Külföldön épült vagy szerzett hajók tulajdonjoga, első esetben: illetékes consuli hivatal által hitelesittett hajóépitési oklevéllel, utóbbi esetben: a kellő módon hitelesitett szerzési okmánynyal bizonyittatik.
16. § A hajóépitési oklevélnek tartalmaznia kell a hajó nevét, alkatát (nemét), épitési idejét és helyét, hosszát, szélességét és mélységét, tonnatartalmát, az anyag megjelölését, melyből a hajó épült, a szegelés és boritás nemét, továbbá a tulajdonosnak nevét, születés- és lakhelyét, és ha a hajó tulajdonában többen osztoznak, a tulajdon részletek megjelölését, végre annak kijelölését, mikor bocsáttatott a hajó a tulajdonos birtokába.
Ha valamely hajó a lajstromba történt beiktatása után egyes részeiben annyira megváltozott, hogy a hajóépitési oklevélben és a hajó lajstromában foglalt leirásnak többé meg nem felel, akkor az, ki a változást eszközölte, a hajónak ezen szakasz határozatainak megfelelő és az illetékes kikötő vagy consuli hivatal által hitelesitendő új leirását tartozik benyujtani, még pedig, ha a változás a magyar korona területén tétetett, mindjárt annak befejezése után, különben pedig a hajónak valamely honi kikötőbe visszaérkeztekor.
A mennyiben a külföldön kiállitott hajóépitési oklevél vagy az utólagos átidomitásról bemutatott leirás nem foglalna magában valamennyi kijelölt adatot, a hiányzók kellő alakban kiállitott és az illetékes consuli hivatal által hitelesitett más okmány által igazolandók.
17. § Ha 12. § 1., 2., 4., 5., 6., 7., 8. és 10. pontjaiban felsoroltakra nézve áll be a hajólajstromba-iktatása után változás, a hajótulajdonos vagy részbirtokosok képviselője (12. § 5. p.), köteles a beiktatás végett, a hajólajstromot vezető hatóságnál vagy közvetlenül, vagy ha külön tartózkodnék, az illető consuli hivatal vagy követség útján bejelenteni és igazolni. Ugyanez áll, ha oly tény merül fel, mely a hajónak a lajstromból való törlését és a lajstromozási okmány visszaszolgáltatását (22. §) teszi szükségessé.
Ezen bejelentésnek hat heti határidő alatt kell megtörténnie, azon naptól számitva, melyen az illető átalakitások a bejelentésre kötelezett tulajdonosnak tudomására jutottak.
Ha azonban oly változtatásokról van szó, melyek a hajó nemét vagy tonnatartalmát módositják, akkor a bejelentés és igazolásnak meg a hajó útra indulása előtt kell történnie, azon kikötő vagy consuli hivatal útján, melynek kerületében a hajó tartózkodik.
18. § Ha a hajó nevét változtatja, ha más hajózási osztályba lép át, és kis-parthajózású hajónál, ha más tengerészeti kerület illetősége alá jut, új lajstromozásnak van helye.
19. § Oly hajó, mely a tengeri kereskedéstől állandóan elvonatik, mely nyom nélkül elveszett, vagy a 2. § kivánalmainak többé meg nem felel, a lajstromból kitörlendő.
20. § Minden hajón a lajstromozási okmánynak (illetőleg ideiglenes útlevélnek) és személyzeti jegyzéknek meg kell lenni.
21. § A lajstromozási okmányt azon hatóság állitja ki, mely a lajstromozást eszközölte.
A hajó nemzetiségét és azon jogát, hogy a hajózási osztályzatára nézve megszabott határokon belül, szabadon járhasson, a lajstromozási okmánynyal igazolja.
A tengeri kereskedelmi hajók részére megállapitott lobogót, a 25. § esetének kivételével, a hajó mindaddig nem viselheti, mig a lajstromozási okmány birtokában nincs.
22. § Minden oly változás, mely a lajstromozási okmány kiszolgáltatása után, a hajóra vonatkozólag történt és a hajólastromba beiktattatott, egyszersmind a lajstromozási okmányba is bejegyzendő, még pedig vagy maga a hajólajstromot vezető hatóság, vagy ennek felszólitására, azon kikötő- vagy consuli hivatal által, melynek kerületében a hajó épen tartózkodik.
A hajó nemére vagy tonna-tartalmára vonatkozó változásokat, a kikötő- vagy consuli hivatal, a lajstromot vezető hatóság felszólitása nélkül is bejegyezni, s erről annak azonnal jelentést tenni tartozik.
Ezen hivatalos pótjegyzéken kivül a lajstromozási okmányokra más jegyzeteket irni nem szabad.
23. § Valahányszor a hajóra nézve új lajstromozásnak van helye (18. §), új lajstromozási okmány is állitandó ki.
Ha a hajó a lajstromból kitöröltetik (19. §), a lajstromozási okmánynak hatálya is megszünik és az eddigi tulajdonosok kötelesek az okmányt azon hatóságnak, mely azt kiállitotta, a 17. §-ban kiszabott hat heti határidő alatt, megsemmisités végett visszaszolgáltatni, vagy pedig a visszaszolgáltatás lehetetlenségét igazolni.
24. § Ha a lajstromozási okmány elvész és ez igazoltatik, az illető hajónak új lajstromozási okmány adatik ki, mely azonban világosan másodlatnak nevezendő.
Ily másodlatért a 27. §-ban megszabott lajstromozási dij nem fizetendő, kivéve, ha oly eset forog fenn, melyre nézve a törvény (18. és 23. §) új lastromozási okmány kiállitását rendeli.
25. § Ha a magyar állampolgár a 2. §-ban megállapitott birtokarány szerint szerez meg külföldi kikötőben külföldi hajót, az illetékes consuli hivatal, a hajótulajdonos irásbeli megkeresésére, a hajó számára ideiglenes útlevelet tartozik kiállitani.
Ezen ideiglenes útlevél azonban ki nem szolgáltatandó, ha a hajónak az átruházásig való birtokosa oly nemzethez tartozott, mely az átruházás eszközlésének idején háborúban állott.
Az ideiglenes útlevél annyi időre állitandó ki, a mennyi a lajstromozási okmány kiállitása és a hajó részére leendő kiszolgáltatása czéljából előreláthatólag megkivántatik. Ezen idő azonban egy éven túl nem terjedhet.
26. § A személyzeti jegyzékbe a hajó-parancsnok és legénység, valamint minden más, a hajón alkalmazott egyén névszerint bejegyzendő.
27. § Minden tengeri kereskedelmi hajó után, úgy a lajstromozási okmány eredeti kiállitásánál, mint a netáni új lajstromozással járó minden újabb kiszolgáltatásánál, lajstromozási díj fizetendő, mely hosszújáratú hajókra nézve tonnánként húsz krajczárban, nagy parthajózású hajókra nézve tiz krajczárban, és kis parthajózású hajókra nézve öt krajczárban állapittatik meg.
Oly kis parthajózású hajóra nézve azonban, melynek tartalmát a 25 tonnát meg nem haladja, a lajstromozási díj alól fel vannak mentve.
A hajó tonna-tartalmának olynemű nagyobbitásakor, mely új lajstromozási okmány kiállitását nem teszi szükségessé, és csak a már kiállitott okmányon jegyeztetik fel, a már fizetett lajstromozási dij csak annyival pótolandó, hogy az egész összeg a módositott tonna-tartalomnak megfeleljen.
A lajstromozási dij a lajstromozási okmány kiállitása előtt fizetendő le, az illetékes révhivatalnál, s a begyült összeg a révügyi igazgatás bevételét képezi.
A hajónak a lajstromból törlése nem ád jogot, a lajstromozási díj visszakövetelésre.
28. § A lajstromozási dijnak kellő időben való lefizetéseért a hajótulajdonosok egyetemlegesen felelősek.
29. § Ezen törvény határozatainak megszegése, a mennyiben az illető cselekmény nem tartozik bűnvádi eljárás alá, a következő szakaszokban foglalt büntetés alá esik.
30. § Ha oly hajó, mely a tengeri kereskedelmi hajók számára törvényesen megállapitott lobogót viselni nincs jogositva, ezen lobogó alatt jár, vagy erre jogositott magyar hajó idegen lobogót használ, a hajóparancsnok 1000 frtig terjedő birsággal, vagy a körülményekhez képest hat hónapig terjedhető fogsággal büntettetik, egyúttal a hajónak elkobzása is kimondható.
31. § Ha oly hajó jár a tengeri kereskedelmi hajók számára törvényesen megállapitott lobogó alatt, mely a 21. § rendelkezései szerint, ennek viselésétől azért van eltiltva, mert a lajstromozási okmány, esetleg az ideiglenes útlevél még nincsen birtokában, a hajóparancsnok 500 frtig terjedő pénzbirsággal, vagy három hónapig terjedhető fogsággal büntettetik.
32. § A 31. §-ban kiszabott büntetés alá esik az is, ki a 17. és 23. § szerint őt terhelő kötelezettségeket a megállapitott időben teljesiteni elmulasztja, ha csak nem képes igazolni, hogy azok teljesitésében önhibáján kivül akadályozva volt.
Ha az elitélt a megállapitott kötelezettségeknek, a határozat jogerőre emelkedése után, hat hét alatt sem tesz eleget, ezen büntetés megkettőztetik.
33. § A kis parthajózás határainak alapos ok nélkül túllépése 100 frtig a nagy parthajózás határainak ily túllépése pedig, valamint a szabályszerű számot meg nem ütő legénységnek alkalmazása (12. § 8. pontja) 500 frtig terjedő pénzbirsággal büntettetik.
A 3., 20. és 26. § határozatainak megszegése 100 frtig terjedhető pénzbirsággal fenyittetik.
34. § Ha a hajóparancsnok vét ezen törvény rendelkezései ellen, a 30. és 31. § eseteiben már első izben, különben pedig az áthágás ismétlése esetében, hajóvezetésre való személyesen jogositványa 3 esztendeig terjedő időre tőle elvonathatik.
35. § Ha a megállapitott pénzbüntetés nem hajthatik be, az fogságbüntetésre lesz átváltoytatandó, mely esetben a büntetésül megállapitott mindenik 5 frt helyett egy napi fogság számitandó.
36. § Az elősorolt áthágásokra nézve első folyamodású hatóság azon révhivatal, melynek területében a hajó anyakikötője fekszik, vagy az illető idegen hajó épen tartózkodik; második fokban a tengerészeti hatóság, harmadik fokban a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minister határoz.
A hozott határozat ellen az illető 15 nap alatt folyamodással élhet.
Ha azonban a másodfokú hatóság, az első fokú határozatot egészben vagy csak a kiszabott büntetés enyhitésével hagyta helyben, további felfolyamodásnak nincs helye.
Ezen törvény alapján hozott és jogerőre emelkedett határozatok közigazgatási úton hajtatnak végre.
A begyülő biróságok a tengerészek segélyalapján folynak.
37. § A jelen törvény kihirdetésétől számitott hat hónap után lép hatályba.
Hatályba lététől kezdve, a jelenleg fennálló mindazon határozatok, melyek az ezen törvény által szabályozott tárgyakra vonatkoznak, érvényen kivül helyeztetnek.
Az eddigi szabályok szerint kiállitott okmányok megtartják érvényüket azon időre, melyre azok az emlitett szabályok értelmében szólanak.
A jelen törvény azon határozatai azonban, melyek nem vonatkoznak kizárólag a lajstromozási okmányra, az ily régi okmányokkal ellátott hajókra nézve is kötelezők.
38. § Ezen törvény végrehajtásával a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minister bizatik meg.
