1879. évi XX. törvénycikk indokolása

a szab. kir. Szeged város törvényhatóságába kiküldendő királyi biztos kinevezéséről és annak hatásköréről * 

Általános indokolás

Azt hiszem, nem kell bővebben fejtegetnem, hogy szab. kir. Szeged városának a romokból, melyekbe az árviz legnagyobb részét temette, mentől elébb, szebben, mint a minő volt, kell kiemelkednie.

Azt hiszem, hogy az sem szorul hosszas indokolásra, hogy ha ezen czélt elérni akarjuk, rendkivüli intézkedésekre van szükség, mert csak egyöntetű, hosszas formaságokhoz nem kötött, és semmi mellékes indokból meg nem gátolható gyors eljárás az, a mely által azt elérni lehet.

Érzik ezt nagy részben maguk az oly keményen sujtott város lakosai is, mert az ő körükből is felmerült az óhajtás, hogy hozzájuk egy királyi biztos küldessék.

Királyi biztosok hazánkban minden időben neveztettek ki a nélkül, hogy erre külön törvény lett volna szükséges, de ez alkalommal oly teendőkre kell a királyi biztos hatáskörének kiterjednie, és oly sok irányban kell a királyi biztosnak hatalommal felruháztatnia, hogy a ministerium nézete szerint, ez helyesen csak külön törvény által történhet.

A törvényjavaslat készitésénél különben mind e mellett is azon nézetből indultam ki, hogy a királyi biztosnak minden hatalmat meg kell ugyan adni arra, hogy az elébe tűzött, és az 5. §-ban részletezett feladatoknak megfelelhessen, óhajtandó azonban, hogy e mellett a rendes közigazgatást maga a törvényhatóság vezesse, és épen ezért nincs a királyi biztos hatásköre erre is okvetlenül kiterjesztve; de szükségesnek tartom azt is, hogy már ezen törvény gondoskodjék arról, hogy ha azon feltevésemben és reményemben csalatkoznom kellene, hogy szabad kir. Szeged város közönsége, belátva saját érdekét és a helyzet követelményeit, önmaga megtartja a működése elé ezek által szabott korlátokat és tartózkodni fog a saját jövője érdekében eszközlendő eljárás zavarásától nemcsak, de azt minden uton előmozditani is fogja, e miatt a királyi biztos sikeres működése akadályokba ne ütközzék.

Ezen szempontból szükséges a törvényjavaslat 6-ik §-ában, a ministeriumnak adott felhatalmazás.

A törvényjavaslat 2-dik §-a szerint, a királyi biztos támogatására egy biztosi tanács alakittatik.

Tekintve a királyi biztos hatáskörébe utalt ügyek sokféle voltát és természetét, ugy hiszem, hogy egy ilyen tanács alakitásának czélszerűsége kétségbe alig vonható, és azt tartom hogy alakitásának módja is helyes.

Szükséges, hogy ott, hol a többek között nagymérvű segély nyujtásáról is lesz szó, abba a hivatalos közegeken kivül mások is befolyást gyakorolhassanak; de szükséges, az összes teendőket véve, az is, hogy az érdekelt városnak, a helyi viszonyokkal ismerős megbizottai is részt vegyenek, ugy azonban, hogy a többséget ne ők képezzék, hanem olyanok, kik megnyervén általok a felvilágositásokat, a dolog természeténél fogva elfogulatlanabbul képesek határozni, mint ők tehetnék.

A királyi biztos kiküldése folytán szükségessé válandó költségeket, melyek a rendelkezésére bocsátott hivatalos közegek és a biztosi tanács tagjainak, a legszükségesebbre szoritandó költségeire is kiterjednek, s melyekhez még a kitűzött czél érdekében más kiadások is járulhatnak, előre meghatározni nem lehetvén, nem marad más hátra, mint az, mit a 9. § mond, hogy ezen kiadások a ministerium által előlegesen teljesittetvén, a törvényhozástól póthitel utján kéressenek.

Érzi a ministerium a nagy és nehéz felelősséget, a melyet ez által pénzügyi tekintetben is magára vállal, de azt hiszem, hogy ezt az adott viszonyok között elvállalnia kötelesség; és erős hitem, hogy az általa már csak a felelősség érzete miatt is, a lehetőleg kisebbre szoritandó költségek utólagos megszavazása, nehézségekbe ütközni nem fog a törvényhozás részéről, melynek minden tagja át van hatva azon meggyőződéstől, hogy azt, a mi Szeged újra épülése érdekében okvetlenül szükséges, megtenni hazafiui kötelesség.

A 10-ik §-nak a törvény érvényének határnapjára vonatkozó megállapodására nézve meg kivánom még jegyezni, hogy egy ilyen törvénynél okvetlenül szükségesnek tartom, hogy az időpont, melyben érvénye önmagában megszünik, meghatározva legyen, módjában lévén a törvényhozásnak mindig, hogy, ha a törvényt már előbb feleslegesnek találja, azt hatályon kivül helyezhesse, ha pedig tovább szükségesnek tartja, érvényét meghosszabbithassa.

Ezeknek előrebocsátása után, azon meggyőződéstől vezettetve ajánlom ezen törvényjavaslatot elfogadásra, hogy Szeged városának, mint nagy magyar kereskedő és iparos városnak mielőbb újra épülése nem csak helyi, de országos érdek is, és hogy erre egyik nélkülözhetlen eszközt ezen törvényjavaslat teremti meg.