1. § Budapest főváros lakosai, nemkülönben a területén tartózkodó idegenek lak- és tartózkodási helyeinek nyilvántarthatása tekintetéből, a rendőri bejelentés kötelezettsége a főváros összes bel- és külterületeire nézve kimondatik.
2. § E bejelentési kötelezettség minden be- és kiköltözésre, a lak- és tartózkodási helynek minden változtatására kiterjed.
Kivételt csak a jelen törvény 3. és 4. §-aiban megállapitott esetek képeznek.
3. § A bejelentést teljesiteni köteles:
1. a háztulajdonos vagy annak megbizottja:
a) önmagára s a háztartásához tartozó személyekre és általában mindazokra nézve, kiket házába, udvarába, kertjébe, általában bel- vagy kültelkére, nappali vagy éji szállásra, dijért vagy dijtalanul, csak 24 órára is befogad, kivéve, ha a befogadottnak Budapesten más bejelentett rendes lakása van;
b) bérlőire és azok háztartásához tartozó személyekre, a bérlő al- és ágybérlőire és ezek hozzátartozóira nézve annyiban, a mennyiben ezen személyek a bérlővel egyszerre be- vagy kiköltöztek;
2. a bérlő vagy annak megbizottja, vagy az, ki bármely czímen magán- vagy középületben lakik;
a) a háztartásához tartozó és a jelen szakasz 1. pontjában b) alatt jelzett személyekre nézve, a mennyiben azok be- vagy kiköltözése nem az ő be- vagy kiköltözésével egyidejüleg, hanem külön történik; és
b) általában mindazokra nézve, kiket lakásába, bérlete vagy haszonbérlete területére nappali vagy éji szállásra, dijért vagy dijtalanul, csak 24 órára is befogad, kivéve, ha a befogadottnak Budapesten más bejelentett rendes lakása van;
3. nyilvános és magán tan- és nevelő-intézetek, köz- vagy magán-alapokból fentartott jótekony intézetek, convictusok, egyletek, tápintézetek, kolostorok, conventek, alapitványok, kórházak, gyógy- és ápoló-intézetek, általában minden köz- és magánintézetek igazgatói vagy előljárói, mindazokra nézve, kik a felügyeletük alatt álló intézetbe felvétettek;
4. a vendégfogadósok és szálloda-tulajdonosok, vendégeik és azok szolgaszemélyzetére nézve;
5. az iparos-segédek u. n. szállóinak kezelői, a beszállottakra nézve;
6. fegyházak, börtönök, birósági vagy rendőri fogházak felügyelői, a befogadott fegyenczekre, rabok, foglyok vagy általában letartóztatottakra nézve, és végül
7. a toloncz-ügyet kezelő rendőri közegek, az eltolonczozott vagy kötött útlevéllel kiutasitott egyénekre nézve.
4. § A 3. § 3., 4., 5., 6. és 7. pontjaiban megállapitott bejelentési kötelezettség az ezen pontok szerint bejelentési kötelezettekre nézve, az ugyanazon § 1. és 2. pontjaiban körülirt bejelentési kötelezettséget nem zárja ki; azonképen a jelen törvény hatálya alól - noha nyilvántartásuk a fővárosi törvényhatóság által külön is eszközöltetik - a hadkötelezettek sem vétetnek ki.
A tényleges szolgálatban levő és hivatásuknál fogva a fővárosban tartózkodó katonákra és honvédekre azonban a jelen törvény hatálya ki nem terjed.
A vendégfogadók és szállodák tulajdonosai, valamint az iparossegédek u. n. szállóinak kezelői azonkivül, hogy vendégeiket, ezek szolgaszemélyzetét, illetőleg a beszállottakat a 3. § 4., illetőleg 5. pontja értelmében bejelenteni kötelesek, az emlitett személyekről rendes nyilvántartási könyveket is vezetnek, melyek a főrvárosi rendőrség közegei által bármikor megtekinthetők.
5. § A fővárosi statistikai hivatal, a főváros területén előforduló minden születési és halálozási esetről hetenkint, név- és lakszerinti kimutatást küld a bejelentési hivatalba.
6. § A bejelentés a 17. § értelmében megállapitandó és ingyen kiszolgáltatandó bejelentési lapok által történik, melyek pontosan kitöltve, az illető kerület alkapitányához, vagy az e czélból hatóságilag megjelölendő helyre szolgáltatandók be.
7. § Minden egyes, a 3. § értelmében bejelentendő személyre nézve, kivéve a bejelentendő személy vele lakó törvényes nejét és gyermekeit, külön bejelentési lap a 17. § értelmében megállapitandó számú példányban állitandó ki. A nő és törvényes gyermekek neve és kora, a családapa bejelentési lapjára jegyzendők.
A bejelentési lapokat az illető háztartás feje állitja ki és irja alá.
8. § Ha valamely háztartás feje irni nem tud, a bejelentési lap kitöltését szóbeli bemondásra az illető háztulajdonos vagy annak megbizottja eszközli.
9. § Azon a jelen törvény értelmében bejelentendő személy, ki a bejelentési lapok kitöltéséhez szükséges adatokat a bejelentésre kötelezettnek bemondani, esetleg a személyazonosságot igazoló okmányokat vele közölni vonakodik, ugyszintén azon bejelentésre kötelezett, ki a lapok kitöltésének ezen akadályát a kerületi alkapitányságnál legott feljelenteni elmulasztja, rendőri kihágást követ el, mely a jelen törvény 19. §-a értelmében fog büntettetni.
10. § A 3. §-ban körülirt bejelentéseknek a be- vagy kiköltözéstől, befogadás vagy elbocsátástól számitott:
a) 8 nap alatt kell történnie a 3. § 1. és 2. pontja eseteiben, ha a lakváltoztatás a tulajdonos (megbizottja) vagy bérlője részéről és pedig a szabályszerü évnegyedes költözködési időben történik;
b) minden más esetben 24 óra alatt.
Vendégfogadók, szállodák és szállók tulajdonosai azonban rendeletileg kötelezhetők, hogy naponként kétszer nyujtsák be a vendégek névjegyzékét.
11. § Az alkapitányi hivatalok az átvett bejelentési lapokat átnézik, és ha azok adatainak helyessége vagy teljessége iránt aggály forog fenn, a valódi tényállásról szükség esetében a helyszinén meggyőződést szereznek, s annak alapján a kiigazitást hivatalból eszközlik.
12. § A bejelentési intézmény központi kezelése czéljából a fővárosi rendőrség keretében egy bejelentési hivatal szerveztetik.
13. § A bejelentési hivatalnak joga van akkor, midőn oly jelenségek forognak fenn, melyekből a bejelentett adatok valódiságára vagy teljességére nézve alapos kételyek támadhatnak vagy melyekből következtethető, hogy egy, vagy több egyén be nem jelentetett, helyszini nyomozást eszközölni, vagy az illetőket kihallgatás végett megidézni, meg nem jelenés esetében pedig rendőri eljárás útján intézkedni.
14. § A bejelentési hivatal a szakköréhez tartozó ügyekben kivánt felvilágositásokat világi, egyházi és katonai hatóságoknak, irásbeli megkeresésekre hátiratilag, egyes hivatalos ügyben eljáró hatósági közegek megkeresésére pedig rövid uton is azonnal megadni köteles.
Magánosoknak a bejelentési hivatal egy e czélra berendezett helyiségében szóbeli értesités adatik.
Magánosoknak irásbeli értesitések bizonyos mérsékelt, a belügyminister által rendeletileg megállapitandó dijért adatnak.
15. § A bejelentési hivatal élén egy alkapitány áll, kinek viszonya a főkapitányhoz ugyanaz, mely a többi alkapitányoké.
16. § A bejelentési kötelezettség életbeléptetését s a bejelentési hivatal működését, egy külön e czélra eszközlendő fővárosi népszámlálás előzi meg, melynél főleg a bejelentési hivatal szükségletei tartandók szem előtt.
A bejelentési kötelezettség a népszámlálás teljesitésére kijelölt napot követő napon kezdődik.
17. § A bejelentési hivatalnak belszervezetét, az eljárás módozatait s az ezekre szükséges részletes utasitásokat, a bejelentési jegyek, vendég-könyvek, nyilvántartási lajstromok s minden egyéb szükséges nyomtatványok mintázatát;
a bejelentések átadására s a szükséges nyomtatványok megszerzésére kijelölendő helyeket, a követendő eljárást, a bejelentési lapok kitöltendő példányainak számát, a vendégfogadók és szállodák vendégei és azok szolgaszemélyzete bejelentésének időpontját;
a népszámlálás alkalmával felveendő adatokat, a népszámlálás részletes módozatait, s az e végből szükséges utasitásokat és hirdetéseket, a magy. kir. belügyminister rendeletileg állapitja meg és adja ki, ki egyszersmind gondoskodik arról, hogy a fővárosi közönség, az e törvényből folyó kötlezettségeinek, kellő időben és módon tudomására jusson.
18. § A bejelentési hivatal személyzeti létszáma, ideértve a bejelentési intézmény kezelése czéljából az alkapitányságokhoz beosztott egyéneket is, valamint a személyzet illetményei a fővárosi rendőrség költségvetésébe külön czim alatt együttesen felveendők.
19. § A jelen törvény, vagy ennek alapján kiadott belügyministeri rendeletek áthágása, - a mennyiben azzal súlyosb beszámitás alá eső cselekvény összekötve nincs - rendőri úton annyiszor-mennyiszer ötven krajczártól ötven forintig terjedhető birsággal büntetendő.
A pénzbüntetés kiszabásánál meghatározandó egyszersmind az elzárás tartama, mely a pénzbirság behajthatlansága esetében ennek a helyébe lép.
Ezen átváltoztatásnál két forintot felül nem haladó pénzbüntetés helyett, tizenkét óránál hosszabb ideig tartó elzárás nem állapitható meg.
Két forinttól tiz forintig egy napi, azon felül pedig minden tiz forintig terjedő összeg helyett egy-egy napi elzárás állapitható meg.
20. § E büntetés alkalmazására első fokú hatóság a közigazgatási bizottság, harmadik és utolsó a m. kir. belügyminister.
A közigazgatási bizottság felebbviteli hatóságát egy küldöttség által gyakorolja, mely a főpolgármesterből, vagy ennek helyetteséből, mint elnökből, és e czélra választott két rendes és két póttagból áll.
21. § A határozat ellen a felebbezés annak kihirdetésétől vagy kézbesitésétől számitott 3 nap alatt szóval, vagy irásban jelentendő be.
Két lényegileg megegyező határozat ellen tovább felebbvitelnek helye nincs.
22. § A jelen törvény áthágásaira vonatkozó eljárás megindithatása, mennyiben a cselekménynyel, vagy mulasztással bűntett egybekapcsolva nincs, hat hó alatt, a büntetés pedig egy év alatt évül el.
23. § A m. kir. belügyminister felhatalmaztatik, hogy a jelen törvényben körülirt bejelentési kötelezettséget, esetről-esetre azon törvényhatósági joggal felruházott és más népesebb városokra is rendeleti uton, a helyi viszonyoknak megfelelő módositásokkal kiterjeszthesse, melyekben annak szüksége mutatkozik; miről a belügyminister a törvényhozásnak minden egyes esetben utólagos jelentést tesz.
Az ekként életbeléptetett bejelentési intézmény költségeit belügyministeri jóváhagyás után az illető város viseli, a szükséges tiszti személyzetet pedig az illető főispán nevezi ki.
24. § A jelen törvény végrehajtásával, s az életbe léptetés idejének meghatározásával a belügyminister bizatik meg.
