1. § A beszállásolás:
1. tartamára nézve:
a) állandó vagy
b) ideiglenes (átvonuló);
2. módjára nézve:
a) közös vagy
b) egyenkénti.
2. § Állandó azon beszállásolás, mely a megállapitott állandó békeelhelyezés alapján foganatosittatik.
Ideiglenes beszállásolás az, a mely átvonulásoknál, összpontositásoknál, fegyvergyakorlatoknál és kirendeléseknél s általában ideiglenes alkalmakkor, ezek tartamára lép életbe.
3. § Ha egy és ugyanazon épületben legalább félszázad gyalogság vagy vadászcsapat, egy szakasz lovasság, vagy külön elhelyezett lovassági kiegészitő-keret, fél üteg tábori tüzérség, félszázad vártüzérség, vagy egy hegyi üteg, egy fél vagy egy tartalékszázad hadmérnöki és utászcsapat, egy tábori század szekerészcsapat, vagy egy honvédkeret (vagyis legalább egy taktikai alosztály) beszállásolására szükséges helyiségek engedtetnek át, melyekhez azonban az ugyanazon épületben netán található tiszti lakások, raktárak, őrszobák és egyéb mellékszükségletek hozzá nem számithatók, az ily beszállásolás közösnek neveztetik.
Ellenkező esetben a beszállásolás egyenkénti.
A közös beszállásolásra oly külön helyiségek jelölendők ki, melyek egyidejüleg más czélra nem szánvák.
Az egyenkénti beszállásolásnál a legénység: lehetőleg a szállásadó lakásától különálló szobákban vagy kamarákban helyezendő el, melyek a szükséghez képest világitandók és tél idején fütendők.
4. § Az ezen törvényben előforduló „katonaság” kifejezés alatt a hadsereg, a haditengerészet és a honvédség értetik; a község kifejezés alatt pedig a törvényhatósági joggal felruházott város is.
5. § A közös beszállásolásra felhasználandók, és pedig a következő sorrendben:
a) az állami laktanyák;
b) rendelkezésre álló s bizottságilag alkalmasaknak talált egyéb államépületek;
c) az ország, a megyék, a községek vagy magánosok által rendelkezésre bocsátott laktanyák; és
d) a fióklaktanyák.
Laktanya oly épület, mely kizárólag beszállásolás czéljaira van szánva s a férőhelyekre és egyéb minőségre nézve, a rendeleti uton meghatározandó követeléseknek lényegileg megfelel.
Fióklaktanyák ellenben a közös beszállásolásra használható oly helyiségek, melyek nem kizárólag beszállásolás czéljaira szánt épületben vannak, valamint azok, melyek férőhelyeik és minőségük tekintetében, a rendes laktanyákra nézve fennálló igényeknek teljesen meg nem felelnek.
A laktanyákra és fióklaktanyákra vonatkozó határozványok állanak a betegápoló házakra és csapatkórházakra is, melyek, ha valamely külön, e czélra szánt épületben vannak, és minden egyéb igénynek megfelelnek, a laktanyákkal, - különben a fióklaktanyákkal esnek egyenlő szabályok alá.
Az iránt, valjon valamely épület laktanyának vagy fióklaktanyának felel-e meg, az alispán (polgármester) elnöklete alatt, a polgári és katonai hatóságok által egyenlő számban kiküldött tagokból alakult vegyes bizottság lelete alapján; a honvédelmi minister, az érdekelt ministerekkel egyetértőleg határoz.
Az egyenkinti beszállásolásnak csak közös beszállásolás lehetetlensége esetében van helye.
6. § Ha valamely (állami vagy nem állami) laktanyának vagy fióklaktanyának végleges elhagyása lényeges épitészeti vagy egészségrendőri hiányok miatt követeltetik, a végleges elhagyás szükségessége felől, vegyes bizottság lelete alapján, a honvédelmi minister, - és pedig a hadsereg (haditengerészet) laktanyáira vagy fióklaktanyáira nézve, a közös hadügyministerrel egyetértőleg - határoz.
Valamely állami vagy az 5. § c) és d) pontja alatt megjelölt nem állami laktanya, avagy fióklaktanya, azon esetet kivéve, midőn az illető laktanya vagy fióklaktanya, a katonaság elhelyezésének (dislocatio) megváltoztatása folytán, beszállásolás czéljára nélkülözhetővé válik, - a végből, hogy a beszállásolás helyett más czélra (7. §) használtassék fel, vagy eladassék, - csupán úgy hagyható el, ha a laktanya vagy fióklaktanya átengedője más, hasonló férőhelylyel biró laktanyát vagy fióklaktanyát ád rendelkezésre.
Ideiglenes viszonyokra külön szerződések által másnemü intézkedések is tehetők.
7. § A beszállásolásnál a szolgáltatás tárgyai, melyeknek átengedését a katonai igazgatás ezen törvény alapján, az illetékek mértékében követelni jogositva van, a következők:
1. azon helyiségek és mellékszükségletek, melyek:
a) állandó vagy ideiglenes szolgálatban álló, havidijas katonai személyek, továbbá ezek családai, szolgái, lovai és szekerei;
b) a beszállásolandó csapat legénysége, ezek családai, és a csapat lovai számára;
2. azon egyéb helyiségek és mellékszükségletek, melyek a csapattestek és az ezekkel kapcsolatban álló parancsnokságok és törzsek számára szükségeltetnek.
8. § A természetben való szállásadásnak és a többi mellékszükségletek szolgáltatásának kötelezettsége a házbirtokot, illetőleg az átadandó egyéb helyiségek birtokát terheli.
9. § A beszállásolás alapjául a jelen törvény értelmében rendelkezésre álló alkalmas férőhely szolgál.
Ezen alkalmas férőhely képezi rendes viszonyok közt, a beszállásolási követelés jogának és a teljesités kötelességének határát.
Csakis a legnagyobb szükség esetében, s ennek tartamára lehet, a kevésbbé alkalmas helyiségeknek egyidejü felhasználása mellett, a kipuhatolt normalis férőhelyet meghaladó tömörebb elszállásolást alkalmazni.
A felől, valjon ily szükség esete beállott-e, a közigazgatási hatóságok, az illető katonai hatóságok vagy csapatparancsnokok meghallgatása után határoznak.
A községek kötelesek, a közigazgatási hatóságok felügyelete és ellenőrzése mellett, úgy a rendes beszállásolásra alkalmas, valamint a szükségbeli beszállásolásra még igénybe vehető, kevésbbé alkalmas férőhelyeket kipuhatolni és nyilvántartani.
10. § Beszállásolásra nem vétethetnek igénybe a következő helyiségek:
1. semminemü épület, mely ő Felségének, vagy a legfelsőbb uralkodó ház egyes tagjainak, állandó vagy ideiglenes tartózkodására szolgál;
2. idegen hatalmak követségeinek épületei, lakásai és irodái;
3. az államszolgálatra és egyéb államczélokra használt és nélkülözhetetlen helyiségek az állami, törvényhatósági, községi hivatalos helyiségek, beleértve a hivatalos lakásokat;
4. a nyilvános isteni tiszteletre, valamint a betegápoló és jótékony közintézeteknek szánt helyiségek, továbbá nyilvános és nyilvánossági joggal felruházott nevelőintézetek és iskolák helyiségei; azonkivül oly képző- és nevelőintézetek, magán jótékonysági és gyógyintézetek helyiségei, melyeknek nem nyerészkedés a czéljok, végre a közhasználatra szánt muzeumok, könyvtárak és levéltárak helyiségei;
5. a börtön- (fogházi) épületek, fegy- és javitóházak, nemkülönben a kényszer-dolgozó intézetek;
6. a női zárdák, továbbá a férfizárdák azon helyiségei, melyeknek a tényleges szükséghez képest, a belső zárlat miatt elkülönitve kell lenniök;
7. a törvényesen elismert vallásfelekezetek lelkészeinek és főpapjainak családi viszonyaikhoz képest szükséges lakszobái; továbbá a hivatalos és lelkészi működésre szorosan megkivántató helyiségek;
8. a posta-, posta-istálló- és távirda-szolgálat ellátására, továbbá a gőzmozdonyú vaspálya és gőzhajózási üzlethez, az illetékes állami hatóság határozata szerint, feltétlenül szükséges tulajdon vagy bérelt helyiségek;
9. a kereseti üzletre nélkülözhetlen helyiségek és minden egyes szállásadónak családi viszonyaihoz képest szükséges szállása.
Oly községekben azonban, hol minden lakház, vagy a lakházak egy része csak egy szobából áll, ezen szobát a legénység a házigazdával és háznépével, a lehetőséghez képest közösen használja.
11. § Az egyenkénti beszállásolásra a 9-ik § értelmében kipuhatolandó férőhelyek közé, az 5-ik § a), c) és d) pontjai szerint a katonaság elhelyezésére szánt épületeknek helyiségei be nem számithatók.
12. § A katonaság a szállások és mellékszükségletek átengedése végett, a felhivást sohasem közvetlenül az épület vagy föld birtokosához, hanem a fennálló törvények értelmében illetékes közigazgatási hatósághoz intézze.
13. § A község a hozzá törvényes alakban intézett szálláskövetelést saját területén, a törvény értelmében teljesiteni köteles.
Köteles egyszersmind a helyiségeket kiválasztani, a csapat-osztály számára kijelölni és a szállásra-vezetést, szükség esetében dijtalanul kirendelendő kalauzok által is eszközölni.
14. § A község előljárójának a szállás-kijelölésre nézve tett intézkedése ellen irányzott felebbezés, felfüggesztő hatálylyal nem bir.
15. § Minden szállásadónak jogában áll, az elszállásolás végett hozzá utalt tiszteket, legénységet, lovakat stb. ugyanazon községben, illetőleg városrészben fekvő más helyiségekbe, saját költségen kellően elhelyezni; e mellett azonban a szállásadó helyettesitőjének saját beszállásolási kötelezettsége is épségben marad.
16. § Az egyenkinti beszállásolásnál, a szállásadó egy hó eltelte után a katonának máshoz átszállásoltatását követelheti, mi azonban az állandó beszállásolásnál csak a szükebb beszállásolási körön (39. §) belül történhetik meg. A közigazgatási hatóság ideiglenes beszállásolásnál rövidebb átszállásolási időközöket is állapithat meg.
17. § A katonai igazgatás felhivására, a regale-jog tulajdonosa köteles a katonaság által megszállott minden laktanyában és fióklaktanyában markotányost tartani. A markotányos a laktanyai rend és fegyelem tekintetében a laktanya parancsnokság alatt áll.
Ha a regale-jog tulajdonosa ezen kötelességének eleget nem tenne, - a katonai igazgatásnak leend joga, a katonaság által megszállott minden laktanyában és fióklaktanyában, de csak a csapatok kizárólagos szükségletére markotányosokat alkalmazni.
A markotányos alkalmazását a fennálló italmérési jog nem gátolhatja. A markotányosság bérlője tartozik azonban, a regale-jog tulajdonosával az italmérésért fizetendő kártalanitás iránt egyezségre lépni, s ha a felek közt egyezség nem jönne létre, ez esetben az évi méltányos kártalanitási összeget a közigazgatási hatóság határozza meg. A határozattal meg nem elégedő félnek, birtokon kivül a törvény rendes útja fentartatik.
18. § Azon épületek, melyek valamely község, vármegye, az ország vagy magánszemély részéről, az ezen törvény által meghatározott megtéritések élvezése mellett, állandóan a katonabeszállásolás czéljaira szánvák, ezen rendeltetést tartamára, a házadótól és az általános jövedelmi pótadótól mentesek.
19. § A katonai igazgatás által ezen törvény értelmében fizetendő megtéritések, az állandó hadsereg vagy haditengerészet beszállásolási szükségleteit illetőleg, a közös hadügyi, - a honvédség ily szükségleteit illetőleg pedig - kivéve a háborús czélokra eszközölt mozgósitás esetét - a honvédelmi költségvetés terhére esnek.
20. § A beszállásolás teendőit legalsó fokon a községek teljesitik.
A beszállásolási ügyeknek vezetése és végrehajtása, valamint akadályok és panaszok esetében, a határozat hozatala, a községek közreműködése mellett, a közigazgatási hatóságokat, legfelső fokon pedig a honvédelmi ministert illeti.
A közigazgatási hatóságok intézkedései elleni felebbezés felfüggesztő hatálylyal nem bir.
21. § Az álló hadsereg (haditengerészet), Ő felsége mint legfőbb hadúr által 1870-ik évben elrendelt állandó béke-elhelyezésének végrehajtása, a közös hadügyminister által, a honvédelmi ministerrel egyetértőleg eszközöltetik.
22. § Uj elhelyezési állomások kijelölése, valamint általában az állandó béke-elhelyezés minden megváltoztatása, a közös hadügyminister és a honvédelmi minister meghallgatása után, Ő Felsége meghagyása alapján történik.
A honvédség elhelyezése Ő Felsége jóváhagyásával, a honvédelmi minister által foganatosittatik.
23. § Az állandó beszállásolás terhének arányos viselése és a laktanyaépités előmozditása iránt, az 1879-ik évi XXXVII. törvénycikk intézkedik.
24. § Az állandó beszállásolásnál a szállások és mellékszükségletek átengedésére vonatkozó kötelezettség terjedelme az A), B), C) és D) mellékletekből tünik ki.
25. § A havidijas katonai személyek, a mennyiben a katonai tér- (állomás) parancsnokság részükre természetbeli szállásokat, illetékszerü mérvben és szolgálatuk teljesitése helyéhez lehetőleg közel ki nem jelölne, az árszabásszerü lakbér-illetményt kapják a végből, hogy szállásukat önmaguk vegyék bérbe.
Ha azon körülmény, hogy az illetékszerü szállást az árszabás szerinti megtéritési összegért bérbe kapni nem lehet, vegyes bizottság útján igazoltatik, a község van kötelezve az illetékszerü helyiségeket, az árszabás szerinti megtérités átvétele mellett rendelkezésre állitani.
26. § Az altiszteknek és legénységnek egyenkénti beszállásolásánál a szállásadó a háznál szokásos, de tiszta fekhelyen kivül, tartozik a világitást és fütést is szolgáltatni, nemkülönben gondoskodni arról, hogy a ruha és felszerelési darabokat legyen hova felaggatni.
Az egyenkinti beszállásolásnál az altiszteknek és legénységnek nincsen igényük a szállásadó részéről nyujtandó élelmezésre, azonban jogukban áll a főzéshez szükséges tüzet és főzőedényeket közösen használni.
Ha ezen jog a szállásadó szegénysége miatt igénybe nem vehető és e végett a beszállásolt csapat saját maga kénytelen főzni, vagy ha a község a csapatparancsnoksággal egyetértve czélszerübbnek tartja, hogy külön konyhák vagy étkező-helyiségek engedtessenek át, akkor az illetékszerü tüzelőanyag és a főzőedények a katonai igazgatás által lesznek - a fejenkint és naponkint megszabott megtéritésből 0.5 kr. levonásával - kiszolgáltatandók.
A tűz és főzőedény közös használatának lehetetlensége, esetről-esetre vegyes bizottság által igazolandó.
27. § Ugy a tiszteknek, mint a legénységnek egyenként elhelyezett lovai számára a szállásadó az istállón kivül, a világitást lámpában, továbbá az istállószereket is szolgáltatni köteles.
28. § A katonai tér-, illetőleg állomás-parancsnok minden helyben szokásos vagy törvényes fölmondási határidőben tartozik a község-előljárót, a helyi szokás vagy törvény szerinti legrövidebb, következő bérleti időszakra igénylendő szállás-szükségletről, kimutatás közlése mellett, idejekorán értesiteni.
Az ujra nem igényelt helyiségek a kimutatásban elkülönitve felsorolandók és ezen kimutatás alapján felmondottaknak tekintendők.
A fennebbi felmondási határidőkön kivül felmondás nem történhetik.
Ugyanezen határidőkben a megtéritési összegek, a tér-, illetőleg állomásparancsnok által a községi előljáróságnak bélyegtelen nyugtatványra előlegesen kifizettetnek.
Ha valamely bérleti időszak folyama alatt a katonaságnak több helyiségre lenne szüksége, az azon bérleti időszakra már átadott helyiségekkel egyelőre meg kell elégednie; a mennyiben pedig ez lehetetlen volna, a szükséglet többletére nézve az átvonuló beszállásolás alkalmazandó.
Ugyanezen eljárás követendő uj szükséglet beálltakor is.
29. § Azon helyiségekért, melyek a községektől követeltetvén, ez által átengedtettek, a katonaság részéről azonban vagy épen nem, vagy csak részben, avagy ideiglenesen használtattak, a mennyiben nem a 33. §-ban érintett épületekről van szó, a megtérités az egész időszakra teljes mértékben kifizettetik; a katonai igazgatásnak azonban szabadságában áll e helyiségekkel ezen időre rendelkezni.
30. § Havi fizetésben részesülő katonai személyek lakásaiért, valamint egyéb szükségelt helyiségekért - a legénység szállásainak kivételével - továbbá az azokban levő butorokért, a megtérités a katonai igazgatás által a megállapitott lakbér-osztályok (19. §) szerint fizettetik.
A községeknek ezen lakbér-osztályzatokba való sorolását, valamint az osztályzatok mindegyikében fizetendő béreket, a honvédelmi minister az országos pénzügy- és a közös hadügyministerrel egyetértőleg, és pedig a jelen törvény hatályba lépte után, első izben az 1875-ik évig már kipuhatolt, jövőre pedig öt évről öt évre, a közvetlenül azelőtt lefolyt öt évben divatozott lakás- és butorárakból kinyomozandó bérátlagok alapján állapitja meg.
Az átlag-bérösszegek kipuhatolásánál, a bérlőt terhelő lakbér-pótlékok (lakbér-krajczárok stb.) szintén számba veendők.
Az ezen kipuhatolásnál követendő eljárás rendelet által fog szabályoztatni.
Uj állandó helyőrségi állomásokra nézve, a bérszabásnak (tarifának) legközelebbi általános szabályozásáig, közvetlenül a csapat megérkezte után kipuhatolandó szokásos helyi bérek mérvadók.
31. § Az altisztek és a többi legénység szállásaiért, valamint az istállókért, a katonai igazgatás által fizetendő napi megtéritések következő összegekben állapittatnak meg:
I. Egy legény elszállásolásáért
| 1. | laktanyában: | |||
| a) a hajlékért | 3.5 kr. | |||
| b) a butorért | 0.2 kr. | |||
| c) a fűtés és világitásért | 1.3 kr. | |||
| d) az ágyért | 1.0 kr. | |||
| Összesen | 6.0 kr. | |||
| 2. | a fiók-laktanyában: | |||
| a) a hajlékért | 1.0 kr. | |||
| b) a butorért | 0.2 kr. | |||
| c) a fűtés és világitásért | 1.3 kr. | |||
| d) az ágyért | 1.0 kr. | |||
| Összesen | 3.5 kr. | |||
| 3. | egyenkinti beszállásolásnál tüzelő anyag és főzőedény nem szolgáltatása esetében (26. §) | 1.0 kr. |
II. Egy ló elhelyezéseért
| 1. | laktanyában: | |||
| a) a hajlékért | 3.0 kr. | |||
| b) eszközökért | 0.4 kr. | |||
| c) világitásért | 0.3 kr. | |||
| Összesen | 3.7 kr. | |||
| 2. | a fiók-laktanyában: | |||
| a) a hajlékért | 1.5 kr. | |||
| b) eszközökért | 0.4 kr. | |||
| c) világitásért | 0.3 kr. | |||
| Összesen | 2.2 kr. | |||
| 3. | egyenkinti beszállásolásnál | 1.5 kr. | ||
Az alomszalmát úgy a közös, mint az egyenkinti beszállásolásnál, a katonai igazgatás szolgáltatja.
Közös beszállásolásnál a trágya a katonai igazgatásé, az egyenkinti beszállásolásnál pedig az istálló átengedőjeé marad.
Az I. 1. II. 1., illetőleg I. 2. és II. 2. alatt meghatározott megtéritési tételekre már megszerzett igény épségben marad, habár később a katonaság részéről nagyobb igények támasztatnának is.
32. § Laktanyákban vagy fióklaktanyákban a legénység helyiségeiért járó megtérités kiszámitásának és kifizetésének, az állandó békeelhelyezés alapján követelt és átengedett férőhely alapján kell megtörténni, a mikor az altiszteket megillető elkülönitett helyiségek is oly férőhely-mennyiségbe számitandók, mintba legénységi szobák volnának.
33. § A jelen törvény hatálya alatt felállitott uj laktanyáknál, az átengedő részére a beszállásolásért járó megtéritésnek szakadatlan élvezete biztosittatik, és pedig egy már meglevő épületnek laktanyává alakitása esetében az első tizenöt, uj épitkezés esetében az első huszonöt évre azon naptól számitva, melyen a laktanya a katonai igazgatásnak átadatott. Tehát még az esetben is, ha a laktanya használata megszakittatott, vagy végkép megszünt, - a mennyiben az átengedővel a katonai igazgatás érdekeinek inkább megfelelő egyezség létre nem jönne - a 31. § értelmében (illetőleg a 30. § alapján megállapitandó bérszabás szerint), az üres hajlékra eső megtéritési összeg a tizenöt, illetőleg huszonöt évi használati időtartamból hiányzó időre tovább fizettetik.
De ezen esetben fenmarad a katonai igazgatás joga, hogy a csapat-elhelyezésre nem szükségelt épületet, a megtérités fizetésének tartama alatt, katonai czélokra használhassa, vagy egyéb a közegészséggel és közbiztonsággal nem ellenkező czélokra bérbe adhassa.
Ha ily épület rendkivüli események, például háboru vagy elemi csapások folytán, a kiküldendő vegyes bizottság lelete alapján az illetékes hatóságok határozatával egészen, vagy részben állandóan hasznavehetetlennek nyilvánittatott, a megfelelő megtérités fizetése megszünik. A jelen törvény hatálya előtt már használt laktanyákért, - (valamint az ugyanezen törvény hatálya alatt a katonai igazgatásnak átadott uj laktanyákért) az első tizenöt, illetőleg huszonöt év letelte után, - a katonai használatnak ideiglenes megszakitása vagy teljes abbanhagyása esetében, a megtérités az üres hajlékra eső mértékben, még három hónapon át tovább fizettetik.
A fióklaktanyáknál a használatnak megszünte után, a 31. § szerint járó megtérités fizetése, csupán egy hónapig, illetőleg a bérszabás szerinti megtérités, a 28. §-ban meghatározott bérleti idő lejártáig teljesittetik.
Az utóbb emlitett mindkét esetben a katonai igazgatásnak használati joga szintén fenmarad.
34. § Ki laktanyát vagy fióklaktanyát enged át, annak az átadásnál szabad elhatározásától függ, valjon a laktanyát, illetőleg a fióklaktanyát, a szükséges butordarabokkal felakarja-e szerelni, s azok fentartásáról, tisztitásáról és az utánpótlásról, valamint a főző, fűtő és világitási eszközökről akar-e gondoskodni vagy sem.
Utóbbi esetben ezek felől a katonai igazgatás gondoskodik.
35. § Az épületek, épületrészek, butordarabok, gyakorló-terek (55. §) a katonai igazgatás használatába leltár mellett adatnak át.
Az átadott tárgyaknak használható állapotban való fentartása az átengedőt terheli.
Ha az átvett tárgyak visszaadásának esete áll be, akkor azok - a rendes elhasználás következményeit leszámitva - oly állapotban adandók vissza, a minőben átvétettek.
Valamely tárgy megromlása vagy hiányzása esetében, a katonai igazgatás a csapatnak és azon személyeknek, kiknek az illető tárgyat használatul átengedte, minden hibájáért felelősséggel tartozik, de nem a véletlen esetért vagy az elhasználás következményeiért.
A katonai igazgatás tehát a kártérités teljesitésének kötelezettségétől, csak annak igazolása által szabadithatja meg magát, hogy a kár elhárithatlan véletlen, vagy oly egyén cselekedete által, kinek vétkeért szavatossággal nem tartozik, vagy a kárvallott saját hibája által okoztatott avagy hogy a kár a rendes elhasználás következménye volt.
Az átengedőnek azonban ezen felelősségből származó kárpótlási igényét, a tárgy visszaadása után, legfeljebb egy év alatt kell a biróságnál érvényesitenie, minthogy különben keresetjoga elévül.
36. § Ha valahol oly laktanya áll fenn, melyet egy vagy több szomszéd község közösen engedett át, az illető őrségi helyen kipuhatolt férőhelyek egészen soha sem vétetnek igénybe, hanem azoknak oly része, mely a laktanya férőhelyének megfelel, szabadon hagyandó.
37. § Minden ujonnan felállitott s nem a kincstár tulajdonába tartozó laktanyáért, a 31. §-ban megállapitott s a férőhely után számitandó megtérités fizetése azon nappal kezdődik, melyen az épület az elfoglalásra alkalmas és egyéb követelményeknek megfelelő állapotban, a katonai igazgatás rendelkezésére átengedtetett, habár a tényleges beköltözés később történnék is.
38. § Az átvonuló beszállásolás terhének arányos viselése, vagy e czélra laktanyák épitésének előmozditása iránt, az 1879. évi XXXVII. törvénycikk intézkedik.
39. § Az átvonulásokra a katonaság átvonuló utai, az étkező (déli) és háló (éjjeli) állomások, valamint ezek mindegyikére a szükséges beszállásolási körök, és pedig egy szükebb s egy tágabb kör, megállapitandók.
Az átvonuló utakat, étkező és hálóállomásokat a közös hadügyminister a honvédelmi ministerrel egyetértőleg, a beszállásolási köröket pedig, a honvédelmi minister, a főhad-, illetőleg katonai parancsnokságok meghallgatásával állapitja meg.
Olyan ideiglenes beszállásolásnál, mely nem menet közben való átvonulás folytán, hanem egyéb okból igényeltetik, a megszállandó állomások a főhad-, illetőleg katonai parancsnokság előterjesztése alapján, a honvédelmi minister által határoztatnak meg.
40. § A tágabb beszállásolási kör csak akkor vétethetik igénybe, ha a szűkebb kör a szállás-szükségletre elégtelen, vagy már tul van terhelve.
Ugyanezen eljárás követendő az átvonuló utakon kivül, (távolabb) szükségessé váló átvonuló beszállásolásnál is.
41. § Az egyenkénti beszállásolásnál, nemcsak az ugyanazon beszállásolási körhöz tartozó egyes községek közt, hanem magában az egyes községben is kellő sorrendet kell tartani.
42. § A katonaság szállás-követelése törvényes mértékének alapját a menetokmány (Marsch-Document) képezi.
A menettervet (Marsch-Plan) a főhad- (katonai) parancsnokság a honvédelmi ministernek megküldi. A honvédelmi minister a tervet a törvényhatóságokkal, illetőleg községekkel idejekorán közli.
Ebből nagyobb csapatszállitásoknál, a megkivántató adatok rendszerint legalább 24 órával a szállitmány megérkezte előtt, az illető közigazgatási hatóság által, az érdekelt községeknek tudomására adandók.
Kisebb szállitásoknál elégséges, ha a községek a szállásrendelők által értesittetnek.
A katonaság köteles a község által kijelölt és e törvénynek megfelelő szállást és mellékszükségleteket elfogadni.
A csapatosztály-parancsnokoknak nem szabad oly követelést támasztani, mely az utazási okmányban kijelölt határon tul megyen.
43. § A csapatparancsnok csak sürgős esetekben van jogositva megelőző értesités nélkül, közvetlenül a község előljáróságától, parancsának előmutatása mellett a csapatok törvényes mértékben való beszállásolását és élelmezését igénybe venni.
44. § Az ideiglenes beszállásolásnál a szállások és mellékszükségletek átengedésére vonatkozó szolgáltatási kötelezettség terjedelme az E) mellékletből tünik ki.
45. § A havi fizetésben részesülő katonai személyek nejeit és gyermekeit, férjeikkel, illetőleg apáikkal közös szállás illeti; s azonkivül igényük van butorok átengedésére is, a fejszámuknak megfelelő szükséglethez képest.
Ha ezek helyőrségváltozás, vagy a családfőnök szolgálatból áthelyezése folytán, szolgálati tekintetekből az utóbbitól elkülönitve utaznak, őket a családfőéhez hasonló szállás illeti és a fejszámuknak megfelelő butortöbblet átengedésére is van igényük.
46. § Egy tiszti szobáért világitással, fütéssel és butorzattal együtt, huszonnégy óra tartamára vagy ezen belül a katonai igazgatás részéről következő megtéritések fizettetnek:
a) Budapesten, továbbá az első öt lakbér-osztályzatba sorozott községekben: harminczöt krajczár;
b) minden egyéb községben: huszonhat krajczár.
Az itt meghatározott megtéritési összegek azon esetben is mérvadók, ha az átvonuló-beszállásolásnál kivételképen irodák, iskolák, őrszobák, a könnyü betegek számára való szobák, raktárak, letartóztatási helyiségek stb. igényeltetnek és engedtetnek át.
A családtagok beszállásolásánál, a butor-többletért (45. §) fejenkint:
a) ponthoz, tiz krajczár,
b) ponthoz nyolcz krajczár térittetik meg.
Kocsiszinekért:
a) ponthoz, hét krajczár,
b) ponthoz öt krajczár fizettetik, minden egyes kocsi után.
47. § Az első módozat szerint házas altiszteknek és legénységnek nejei és az ily házasságból származó, a szülők gondjai alatt álló gyermekek férjeikkel, illetőleg apáikkal közös szállásra jogositvák.
Ha ezek szolgálati tekintetből a családfőtől elkülönitve utaznak, őket a családfőéhöz hasonló beszállásolás illeti s ezen beszállásolásért fejszám szerint, ugyanazon megtérités fizetendő.
A nők és gyermekek azonban a szállásadótól élelmezést nem követelhetnek.
48. § Az altisztek és a többi legénység, valamint a lovak beszállásolásánál ugyanazon megtérités fizettetik, mint az állandó beszállásolásnál (31. §).
A megtéritési összeg kiszámitásának, a férjek és beszállásolási napok száma alapján (46. §) kell történnie.
49. § A lovak számára az istállón kivül az istálló világitása, az istállóeszközök és az alom is szolgáltatandók.
Fegyver-gyakorlatok alkalmával előforduló csapat-összpontositásoknál, az alom-szalmát a katonai igazgatás szolgáltatja.
A trágya azé, a ki az istállót átengedte.
Ha az egyenkinti beszállásolásnál az alom-szalmát a szállásadó szolgáltatja, egy lóért egy napra egy krajczár felülfizetésben részesül.
Ha azonban alom-szalma helyett falevél, vagy helyi szokáshoz képest más anyag szolgáltattatik ki alom gyanánt, a felülfizetés csak 0.5 krajczárból áll.
50. § Ha a beszállásolás oly laktanyában történik, a melyből a katonaság véglegesen vagy ideiglenesen kivonult, s melyért a megtérités a 33. § értelmében különben is tovább fizettetik, az átvonuló beszállásolásért megtérités nem jár.
Ugyanez áll egy laktanyának vagy fióklaktanyának átvonuló beszállásolásra felhasznált oly férőhelyei tekintetében is, melyek használatáért a 32. § értelmében a megtérités már fizettetik.
51. § Ha a legénység teljes élelmezése nem a katonai igazgatás által eszközöltetik, a legénységnek a tiszthelyettestől lefelé szolgáltatandó étkezéséért (ebéd az E. kimutatás szerint) a katonai igazgatás által, a szállásadónak az évenkint megállapitandó napi megtérités fizettetik.
Ezen megtéritést a magyar korona országai részére, a honvédelmi minister a közös hadügyministerrel egyetértőleg állapitja meg, és pedig oly összegben, mely 0.42 kilogramm nyomtaték nélküli marhahus mult évi átlagos árának megfelel.
A megtéritési összeg megállapitásánál az 5/10 krajczáron alóli törtszámok figyelembe nem vétetnek, az 5/10 krajczárt meghaladó törtszámok ellenben 5/10 krajczárba számittatnak.
A következő nagyobb városokban, u. m. Budapest, Pozsony, Kassa, Temesvár, Kolozsvár, Nagyszeben, Zágráb és Fiume részére, az átvonulási étkezésért járó megtérités hasonló módon, külön állapittatik meg.
Az átvonulási élelmezés rendszerint csak az utazás tartama alatti egyenkinti beszállásolás alkalmával szolgáltatandó ki.
Az utban levő csapat az átvonulási élelmezést, csak a menettervben végczélpontul kitüzött, vagy a menetnek parancs általi megszakitása esetén, az ezen parancsban kijelölt állomásra való érkezése napjáig bezárólag élvezi; - ez élelmezés tehát tekintet nélkül a tartózkodás valószinü tartamára, a következő naptól fogva megszünik.
Ezen esetben a legénység az étkezési pénzt kapja, s ennélfogva a szállásadótól élelmezést nem követelhet; a laktanyán vagy a fiók-laktanyán kivüli beszállásolásnál azonban a főzéshez szükséges tűznek és edányeknek közös használatát igényelheti.
Ellenben csapat-összpontositásoknál és oly ideiglenes csapat-felállitásoknál, vagy kivezényléseknél, melyeknek tartama rendelet által, vagy természetüknél fogva már előre meg van határozva, az átvonulási élelmezés szolgáltatandó ki, ha azt a fenforgó viszonyokhoz képest, a katonai hatóság igénybe veszi.
52. § A csupán időszaki fegyver-gyakorlatok és csapat-összpontositások tartamára fasátrakban (barakokban) átengedett helyiségekért, a 31. § I. 2. és II. 2. pontjai alatt megállapitott összegek fizettetnek megtéritésképen.
Ezen megtéritési összegek kiszámitása a fejek és a beszállásolási napok száma alapján (46. §) történik.
53. § A kalauzok és küldönczök, kikre a katonaságnak útközben, a 13. § esetét kivéve, szüksége van, a katonai igazgatás részéről kilométerenkint, - az odamenetelt és visszajövetelt is számitva - fizetendő öt krajczárnyi díj mellett, a községek által kirendelendők.
54. § Az ideiglenes (átvonuló) egyenkinti beszállásolásnál a szállásadókat illető megtérités, a katonaság részéről a községi előljárónak, vagy az e czélra kijelölt szállásmesternek, és pedig ha a katonaság a községben csak nehány napig marad, az elmenet előtt, hosszabb tartózkodás esetében pedig, minden ötödik napon, bélyegtelen nyugtatványra és ellennyugtatványra fizettetik ki.
55. § Az állandó, valamint az átvonuló beszállásolásnál szükséges gyakorló-, lő-, torna-, lovagló-terek, fürdőhelyek és lóusztatók - a 7. § 2-ik kikezdése értelmében a szállás mellékszükségleteit képezik. E helyeknek tulajdonul vagy ideiglenes használatra leendő megszerzése végett, a katonai igazgatás a közigazgatási hatósággal egyetértőleg, a barátságos egyezséget tartozik megkisérteni.
Ha az egyezség nem sikerül, az illetékes közigazgatási hatóság felterjesztésére a honvédelmi minister a szükséges terület kisajátitását elrendelheti. A honvédelmi ministernek a kisajátitást elrendelő határozata után a kisajátitandó terület azonnal a katonaság használatába adandó. A közigazgatási hatóság ezután a szükséges adatok felvételével, esetleg a két szomszéd községből való becsüsök alkalmazásával meghatározza a kártalanitási árt, melyet a katonaság a terület tulajdonosának fizetni tartozik.
Ezen határozattal meg nem elégedő félnek azonban jogában áll, az 1868:IV. és LVI. törvénycikkekben megállapitott birói kártalanitási eljárást követelni.
Ha a helyőrségi községben a különös czélnak megfelelő földterület és fürdőhelyek nem volnának találhatók, vagy pedig azoknak a helyőrségi község határán kivüli megszerzése - a katonai érdekek sérelme nélkül - gazdászati vagy pénzügyi tekintetből czélszerünek mutatkoznék, ez esetben azok a legközelebb fekvő községben tesznek megszerzendők és a katonaság rendelkezésére bocsátandók.
Az emlitett terekre vezető utak, a mennyiben kizárólag a csapatok részére szükségesek, a katonai igazgatás költségén állitandók helyre.
A gyakorló-, lő-, torna- és lovagló-terek térmértékei, az F) alatti mellékletekben vannak meghatározva.
56. § Mindazon csapatgyakorlatok végrehajtására, melyekre az 55. § szerint átengedett terek elégtelenek, a katonai igazgatás a szükségelt földterületeket akadálytalanul használhatja.
E használatnak azonban a müvelés alatt levő földeknek lehető legnagyobb kimélésével kell történni, minélfogva a terepen eszközlendő csapatgyakorlatok, különösen pedig nagyobb taktikai gyakorlatok végett történő összpontositások, nemkülönben a tartalékosok és honvédek fegyvergyakorlatai idejének meghatározásánál, kellő tekintettel kell lenni arra, hogy a mezőgazdaság és erdőmüvelés ne háborittassék.
Ily gyakorlatok foganatositása felől az érdekelt községek lehetőleg előlegesen értesitendők.
Minden egyes fegyvergyakorlat, valamint minden összpontositás bevégezte után, az okozott valóságos kárt és a haszonveszteséget, a földtulajdonosok meghivása és felesketett becslők alkalmazása mellett, egy vegyes bizottság azonnal kideriti és a közigazgatási hatóság megállapitja.
A megállapitott teljes kárpótlás - a mennyiben más barátságos egyezség létre nem jő - a katonai igazgatás által lehető legrövidebb idő alatt kifizetendő.
57. § Jelen törvénynek hatálybaléptével az eddig érvényben volt katonabeszállásolási szabályok és az ezekre vonatkozó rendeletek hatályon kivül helyeztetnek.
58. § A katonaság részére szükséges helyiségeknek, és egyéb szükségleteknek átengedése iránt, a katonai és közigazgatási hatóságok által községekkel vagy magánszemélyekkel kötött, jelenleg még érvényben levő szerződések ezen törvény által nem érintetnek; de a megtéritésekre nézve e törvényben foglalt határozatok, a mennyiben ezek az átengedő részére előnyösebbek, az emlitett szerződésekre is alkalmazandók.
59. § A katonai szállásoknak és mellékszükségleteknek háboru esetében való kiszolgáltatása külön törvény által fog szabályoztatni.
60. § Jelen törvény életbeléptének napját a honvédelmi minister határozza meg.
61. § A jelen törvény végrehajtásával a honvédelmi minister bizatik meg, ki e végből a közös hadügyministerrel, továbbá az országos pénzügyministerrel egyetértőleg intézkedik.
| Napidij- osztály | Rendfokozat | Szoba | Kamara | Konyha | Padlás | Fakamara | |||
| I. | Tábornagy | 8 | 2 | 2 | 1 | 1 | |||
| III. | Táborszernagy, lovassági-tábornok, tengernagy | 7 | 2 | 2 | 1 | 1 | |||
| IV. | Altábornagy, altengernagy | 6 | 2 | 1 | 1 | 1 | |||
| V. | Vezérőrnagy, ellen-tengernagy | 5 | 2 | 1 | 1 | 1 | |||
| VI. | Ezredes, sorhajó-kapitány | 5 | 1 | 1 | 1 | 1 | |||
| VII. | Alezredes, fregat-kapitány | 4 | 1 | 1 | 1 | 1 | |||
| VIII. | Őrnagy, korvet-kapitány | 4 | 1 | 1 | 1 | 1 | |||
| IX. | Gyalog-, lovas-százados, sorhajó-hadnagy | 3 | 1 | 1 | 1 | 1 | |||
| X. | Főhadnagy, sorhajó-zászlós | 2 | - | 1 | 1 | 1 | |||
| XI. | Hadnagy | 1 | - | 1 | 1 | 1 | |||
| XII | Tengerészapród, tengerész-jelölt | ||||||||
| Porkolábok, tengerész-szolgák | 1 | - | 1 | 1 | 1 | ||||
| Egyik napdij-osztályzatba sem sorozott, azonban havi fizetést élvező katonai személyek és a hadsereg szolgái közül minden házast, vagy közösen két nőtelent, vagy ha ezen csoportozatból, csupán egy nőtelen személy volna beszállásolandó, ezt egyedül is megilleti | 1 | - | 1 | 1 | 1 | ||||
1. A parancsnokoló tábornokokat, valamint a valóságos sereg-parancsnokokat, rangfokozatukra való tekintet nélkül, a tábornagyok szállásilletéke illeti meg, éppen úgy, mint a valóságos hadtest- (tengerészet) parancsnokokat, rangfokozatukra való tekintet nélkül, a táborszernagy vagy lovassági tábornok szállás-illetéke.
Ezen állásoknak csak ideiglenes betöltése esetében, a nagyobb szállásilleték nem igényelhető.
2. A katonai lelkészeket, katonai hivatalnokokat és általában mindazon katonai egyéneket, kiknek szállásra igényük van, a fennebb kimutatott szállásilleték azon napidíjosztály szerint illeti meg, melybe sorozvák.
3. A lakáshoz tartózó mindegyik helyiség egy és ugyanazon sorban (emelet) és lehetőleg egymással összeköttetésben legyen.
Minden füthető helyiség, ha csak egy ablakkal bir is, szobának, olyan pedig, mely ugy lakásra, mint szerelvények elhelyezésére alkalmas és bezárható, de nem füthető, csak kamarának számittatik.
Minden lakrésznek közvetlen világossággal kell birnia, és oly tágasnak lennie, hogy bárki is lakhassa.
4. Ha valamely helységben az illetékszerü lakás teljesen meg nem szerezhető, mi bizottságilag igazolandó, kisebb lakással is meg kell elégedni. Ily esetben a község szállásbér-megtéritést, csakis a tényleg átadott helyiségekre eső mennyiségben nyer.
E végből mindegyik szállás-illeték egység-hányadokra akként osztatik fel, hogy egy szoba 4, egy kamra, egy konyha külön-külön 2, egy padlás, egy fakamra egyenként 1 egységet képezzen.
A szállás-illetékből hiányzó minden egységre, a szállásbér hányada kiszámitandó, és a szállást adónak fizetendő tarifaszerü teljes megtéritési összegből levonandó, mely levont összeg, a szállás-illetékében megröviditettnek készpénzben kifizetendő.
5. A tiszti szolgák uraik által, ez utóbbiak illetékszerü lakásaiban helyezendők el.
Azon esetben, ha a tiszt kénytelen volna szükebb szállással megelégedni, a szolga urától elkülönitve, ugy, miként a legénység, mindenesetre beszállásolandó.
Azon esetben, ha a tiszt kénytelen volna szükebb szállással megelégedni, a szolga urától elkülönitve, ugy, miként a legénység, mindenesetre beszállásolandó.
6. Azon tiszteknek (Chargen), kik lótartás végett lótápilletéket élveznek, szállás-illetékükhöz annyi ló számára jár istálló,. a hány lóra tápilletékük meg van állapitva.
7. Az egyenkinti beszállásolásnál az istálló is, ha lehetséges, ugyanazon udvarban, melyben a lakás van, vagy legalább is ahhoz lehető közel jelölendő ki.
Az istálló belseje világos, szellős és kellő magasságu legyen, továbbá jászollal, korlátfával, rekeszoszlopokkal, és kötőfékkarikákkal ellátandó, a ló állása pedig jól burkolt vagy keményen agyagolt, esetleg hidlásolt legyen. (A rácsok ott, hol léteznek, meghagyhatók.)
Minden istállóban legalább egy ló-ápoló számára alvóhelynek is kell lenni.
8. A nyolczadik napdijosztályzatba tartozó tiszti fokozatuaktól felfelé, mindegyiknek elkülönitett nyereg-, egyszersmind zabkamarára és elkülönitett széna-, egyszersmind szalmarakhelyre van igénye; a többi tisztek az ily helyiségeket a szállásadóval közösen is kaphatják.
9. Azon tábornokoknak és ezredes-dandárnokoknak, kik a hadjáratra kiinduláskor szekereknek magukkal vitelére jogositvák, száraz, elzárható és oly terjedelmű kocsiszinre van igényük, melyben annyi szekér fér el, a mennyinek vitele számukra szabályszerüleg engedve van.
Szobabutorokban, melyek, ha a szállást adó fénymázosokkal nem bir, puha fából készültek és fenyőgyantás olajfestékkel bevontak is lehetnek, - a havi fizetésben részesülő katonai személyeknek illetékei a következők:
1. a tábornoké vagy törzs-tiszté: 1 szekrény ruhaaggatásra, 2 szekrény ruha-fektetésre, 6 asztal, 12 szék pamlaggal;
2. a gyalog vagy lovas századosé: 1 szekrény ruhaaggatásra, 1 szekrény ruha-fektetésre, 4 asztal, 8 szék;
3. alantas tiszté, tengerész-hadapródé, továbbá a hasonló napidijosztályzatba tartozó személyeké: 1 szekrény ruhaaggatásra, 1 szekrény ruhafektetésre, 2 asztal, 4 szék.
Ezen kivül minden tiszt, tengerész-hadapród és hasonló napidijosztályzatu személy illetékét képezi:
1 teljesen felszerelt tiszti ágy, 1 tükör, 1 éjjeli szekrény, éjjeli edénynyel együtt, 1 ruhaállvány, 1 mosdótál palaczkkal és pohárral.
A teljesen felszerelt tiszti ágy áll:
1 nyoszolából, 1 levarrott szalmazsákból, 1 lószőrrel, vagy a hol szokásos, moszattal, vagy kukoricza-héjjal tömött derekaljból, 1 fejvánkosból, 1 az évszak szerint alkalmas takaróból, és a szükséges ágyi ruhából.
4. egy tiszti szolgáé: 1 teljes közönséges ágy, 1 asztal, 2 szék, 1 ruhafogas.
5. dijosztályzatban nem álló, azonban havi illetményben részesülő katonai személyeket megillet: 1 szekrény, felében ruha-aggatásra, felében fektetésre, 2 asztal, 4 szék, 1 közönséges ágy.
Ha az utóbb nevezett katonai személyek közül egy lakásban kettő helyeztetik el, ez esetben ruha-aggatásra és egyuttal fektetésre két szekrény és két közönséges ágy képezi az illetéket.
1 közönséges ágy (4. és 5. ponthoz) áll:
1 nyoszolából, 1 tömött szalmazsákból, 1 tömött szalma fejvánkosból, 1 nyári takaróból, 1 téli pokróczból, 4 lepedőből.
Oly helyeken, hol kályhák helyett kandallók szokásosak, a szállást adó a kandallószereket, és a hol külön árnyékszékek nincsenek, a szükséges szobaárnyékszéket átengedni köteles.
1 vagy 2 lóra való istálló eszközei állanak:
1 itató-vederből, 1 villából, 1 istálló-seprőből, 1 abrakos kosárból, 1 lapátból és 1 istálló-lámpából.
3 vagy 4 lóra: a fentebbi eszközök kétszereseiből, de csak egy lámpából.
5 vagy 6 lóra: ugyanazon eszközök háromszorosából, azonban csak két (2) lámpából.
7 vagy 8 lóra: a fentebbi eszközök négyszereséből, azonban csak 2 lámpából.
A hol a talapzat agyagból van, ott minden istálló számára egy földsulyok is szükségeltetik.
Továbbá minden tisztnek egy megfelelő elzárható zabosládára is van igénye.
1. Minden egyes az 1. módozat szerint nősült altisztnek és az I. módozat szerint nősült hasonrangu személyeknek, az őrmestertől vagy főhajómestertől (Oberbootsmann) lefelé, egy szobából, konyhából, fáskamarából és padlásból álló altiszti lakásra van igénye.
2. Ily altiszti szobára továbbá igénye van minden egyes nőtlen számvivő őrmesternek (fővadásznak, lovas-őrmesternek, tűzmesternek, főhajómesternek, hajómesternek és a haditengerészet hasonrangu altisztjeinek), minden egyes élelmezési őrmesternek, az élelmezési szak- 1. és 2-od osztályu mestereinek, az esetben, ha utóbbiak mint filiálisták használtatnak; altiszti szoba jár minden egyes nőtlen ezred-szijgyártónak, kovácsnak és a tüzérezredek bognárainak, épület-felügyelő altisztnek, gyógykovácsnak, és az 1., 2. és 3. osztályu puskamüveseknek, továbbá két-két nőtlen tiszthelyettes hadapródnak, őrmesternek, fővadásznak, főtüzérnek, ezred-dobosnak (trombitásnak), vadászzászlóalj-kürtösnek, alhajómesternek és hasonrangu altiszteknek, a műszaki tüzérség, szekerészeti csapat, élelmezési szak- és ruházat kezelési intézet 1. és 2. osztályu mestereinek és törzsvezetőnek, ha ily altisztek egy állomáshelyen többen vannak, ha azonban csak egy ily altiszt létezik az állomáson, részére külön szoba adandó.
3. Szakaszvezetők, hajómestersegédek és a haditengerészet hasonrangu altisztei, hadapródok, és állami költségen tartott egy évi önkéntesek, ha többen vannak, együtt, de a legénységtől elkülönitve beszállásolandók.
4. A többi altiszt és a legénység nagyobb szobákba közösen helyezendők.
5. Oly közös helyiségek, melyekbe több, mint két egyén szállásoltatik, valamint egyáltalában a legénység elhelyezésére szolgáló helyiségek oly terjedelemmel birjanak, hogy minden egyes legényre 15.3 köbméter légür és legalább is 4.5 négyszögméter térfogat essék.
A legénység szobáiban közösen elhelyezett altisztekre, legcsekélyebb térfogatul 6.2 négyszögméter számittatik.
6. Azon legénységet, mely az istállókban köteles szolgálatát teljesiteni, a földszintet is beszámitva, a 3-ik emeletsornál, a többi legénységet pedig a 4-ik emeletnél magasabban szállásolni nem szabad.
7. Könnyü betegek számára, kik helyreállitásukra előreláthatólag csak rövid időt, de nem különös ápolást igényelnek, minden laktanyában vagy fióklaktanyában, a legénység létszáma 2%-3%-ának megfelelő külön szobáknak kell lenni.
Ezen szobák oly terjedelmüek legyenek, hogy minden egyes betegre 24 köbméter légür essék.
8. A legénység összes szállásainak világosaknak, szellőztethetőknek, egészségeseknek és czélszerü fütőkészülettel ellátottaknak kell lenni.
9. Valamely épületben elkülönitve elhelyezett minden egyes alosztály számára külön konyha szükségeltetik; ha azonban ugyanazon fegyvernem több osztálya egy épületben lel szállást, egy közös, de eléggé tágas konyha is adható rendelkezésre.
10. A katonaság által lakott minden egyes épületben, a legénység számára egy megfelelő mosdó helyiség s azonkivül oly számu árnyékszék legyen, hogy 20-20 legényre egy ülőhely jusson.
Az árnyékszékek közelében vagy az udvar félreeső sarkaiban, jól ráillő fedéllel biró kifalazott szeméttartók legyenek alkalmazva.
11. A fütőanyagok elhelyezésére kellő terjedelmü raktárak, az élelmi szerek eltartására megfelelő éléstárak szolgáljanak.
A tüzelő anyagraktárak vagy a pinczében, vagy az udvaron lévő külön szinekben, az éléstárak vagy földszinü, vagy elegendő száraz és szellős pinczehelyiségekben jelölhetők ki.
12. Az épületben vagy annak közelében ivóvizet adó kut legyen, vagy a helyi viszonyoknak megfelelő más módon legyen a vizszükségletről gondoskodva.
13. Mosóhelyiségekért, folyosókért, konyhákért, lépcsőkért, árnyékszékekért, padlásokért, melyek nem mint raktárak használtatnak, továbbá fütőanyag és élelmiszer-raktárakért külön illeték nem fizettetik.
Könnyü betegek szobáiért, a megtérités annyi férőhelytől fizettetik, a menynyivel mint legénységi szobák birnának, minek kiszámitásánál ugy kell eljárni, mint az altisztek szobáinál (5-ik pont utolsó tétel).
14. Az átengedő a helyiségeket a katonaságnak meszelve és tisztán tartozik átadni.
Ugyanez a használandó legénységi szobákat minden második, a folyosókat és lépcsőházakat minden harmadik évben, a konyhákat és árnyékszékeket azonban minden évben meszeltetni tartozik.
Ezen időn kivül ő csakis rendkivüli körülmények folytán beállott szükség esetén köteles a meszeltetést eszközöltetni, - mely szükség egyébiránt vegyes bizottság által állapitandó meg.
A szobapadlók, ablakok és ajtók időközönkénti mosását a szállást használó katonaság teljesiti.
A pöczegödröknek, tonnáknak (Tonnen), csatornáknak és kéményeknek kiüritéséről, illetőleg tisztitásáról, a szükségnek megfelelő időközökben, az épület átengedő tartozik gondoskodni.
1. Az I. módozat szerint nősült minden egyes altiszt számára: 2 ágy, 2 asztal, 4 szék, 1 szekrény, felében aggatásra, felében fektetésre.
2. Elkülönitve szállásolt minden egyes altiszt számára: 1 ágy, 1 asztal, 2 szék, 1 ruhafogas, 1 kenyérpolczczal.
3. Másod vagy többed magával szállásolt hadapród, tiszthelyettes és altiszt számára külön-külön: 1 ágy, 1 szék, 1 ruhafogas, 1 kenyérpolczczal és kettőnek egy asztal.
Ezenkivül a legénység szobáiban közösen elhelyezett altisztek mindegyikét egy kis asztal és a legénységtől való elkülönités végett, függöny illeti meg.
4. Minden egyes legény számára: 1 ágy, két-két legény számára egy kettős ruhafogas, egy kenyérpolczczal.
5. . A legénység minden közös szobájában: annyi asztal és pad, hogy az abban lakó személyek az asztalhoz ülhessenek.
6. Minden egyes szobában, beleértve az altisztek szobáit is: 20 főig egy, 10-40 főig két kőolaj lámpás, minden további 10 fő után egy-egy ilyen lámpással több. Minden tiz főre vasabroncscsal, továbbá fedéllel ellátott facsöbör az ivóviznek; és egy 3 deciliternyi ivóeszköz. 1 köpőláda, 1 szemétláda, 1 vasvonó, és ha a szobák kőszénnel füttetnek, 1 szénlapát, 1 széntartó, vassal pántolva, 1 vasfogas, a fegyverek számára, a férőhelynek megfelelő számu vasfogakkal, végre minden 20 legényre egy mosdókészülék, viztartó dézsával.
7. Minden osztály számára: 2 fejsze nyéllel, 2 fürész, 2 fürészbak.
8. Egy ágyhoz tartozik: 1 vas- vagy fa-nyoszolya, 1 tömött szalmazsák, zsák- vagy erős vászonszövetből, 1 tömött szalmavánkos, hasonminőségü kelméből, mint a szalmazsák, 2 lepedő, 1 nyári takaró, télre pedig 1 téli takaró.
Minden egyes ágy szalmazsákjának és a szalmavánkosnak első megtömésére 22.4 klgr., minden 4-ik hónapban pedig utántöltésre 11.2 klgr. ágyszalma adandó.
A szalmazsák, a vánkos és nyári takaró évenként 2-szer, még pedig április és október végével, a téli takaró évenkint egyszer és pedig május havában, a lepedők havonként egyszer tisztitandók.
1. A legénység hátaslovai, nemkülönben az igás lovak közös istállókba állitandók; közös lóelhelyezésénél azonban a maximumot, melyen tul menni nem szabad, egy lovasszázadnak állománya, a tisztek lovainak beszámitásával (156 ló) képezi.
2. Az istálló-helyiségek a legénység lakásaitól lehetőleg különálló épületekbe helyezendők, és csak kivételképen, hol a viszonyok máskép nem engedik, jelölhetők ki a legénység lakásai alatt levő helyiségekben.
3. Minden egyes istálló-épületben az egészséges lovak állóhelyein kivül, minden szakasz számára egy agyaggal burkolt állásnak kell lenni, egy beteg ló számára.
4. Sulyosan beteg lovak számára, a főistállótól elkülönitve, az összes lóállomány 2%-ára külön istálló engedendő át.
Nagyobb istállók mellett továbbá, melyekben legalább két lovas század lovai megférnek, gyanus lovak elhelyezésére még egy 4 állással biró külön istálló, minden körülmény közt kijelölendő.
Ily istállónak a lovasság és tüzérség minden törzsállomásán is kell léteznie.
Azonban a tüzérség, lovasság és szekerészet kisebb osztályainak állomáshelyein is, a gyanus lovak számára hasonló istállók szükségesek azon esetben, ha ezen állomások a legközelebbi helyőrségi állomástól, a hol a gyanus lovak számára ily istálló már van, oly távolságra fekszenek, hogy a gyanus ló elszállitása egy menetben nem történhetik.
5. Az istálló légtere világos, szellős, megfelelő magasságu legyen; az istálló továbbá jászollal, oldalrudakkal, rekeszoszlopokkal, kötőfékkarikákkal ellátva, és talapzatkövezettel, vagy agyaggal burkolt, esetleg hidlásos legyen.
Egy egészséges ló számára megkivántató legcsekélyebb légtér, laktanyákban 34 köbméterre állapittatik meg.
Már használatban levő katonai fiókistállókban, azonban kivételesen csekélyebb légtér is elegendő, hahogy ezen kivétel, bizottsági lelet alapján, tekintettel ezen istállók egyéb tulajdonságaira, engedélyezhetőnek találtatik.
Az állások legcsekélyebb térfogatának egészséges lovaknál minden lóra, minden körülmény között 0.58 méter szélességgel, laktanyákban 3.16 méter, fióklaktanyákban 2.8 méter hosszusággal kell birni.
Súlyosan beteg vagy gyanus ló állása 3.8 méter hosszusággal s ugyanannyi szélességgel birjon.
Kétsoros lóállásokkal ellátott istállók, laktanyákban legalább is 3.16 méter, fióklaktanyákban 2.8 méter széles átjáró közzel birjanak.
A gyengélkedő lovak agyagolt állásaiért, és a beteg lovak istállóiért, az egészséges lovak férőhelyeinek megfelelő megtérités fizettetik; a lóápolók fekvőhelyeiért megtérités nem jár.
6. Valamennyi istállónál a szükséges lószerszám és lótápkamaráknak meg kell lenni.
A lószerszám, valamint lótápkamarák, a legénységi hátas és hámos lovakat illetőleg egy egész alosztály, több szakasz, vagy végre egy szakasz lólétszáma számára jelöltethetnek ki.
A széna és szalma lerakására ott, hol padlás-helyiségek nem léteznek, az istállók mellett elzárható külön helyiségek bocsátandók rendelkezésre, melyek a lovasságnál szakaszok, a tüzérségnél ütegek és a szekerészetnél századok szerint elkülönitendők.
Az alomszalma száritására az udvarban és pedig az udvar- vagy istállófal hosszában, félfedélzettel ellátott állványok alkalmaztassanak, vagy egyéb létező fedett helyiségek engedtessenek át, a beteg lovak alomszalmáját azonban el kell különiteni.
A lószerszám-kamarákért, zabkamarákért, szénapadlásokért vagy szénaszinekért, s az alomszalma-állványokért megtérités nem fizettetik.
7. A trágya lerakására az istállók udvarain külön trágyatartók készitendők, melyeknél arra is ügyelni kell, hogy a lé lefolyhasson. A trágyatartókért megtérités nem adatik.
8. Minden istálló közelében vagy kút legyen, vagy a helyi viszonyok szerint, más megfelelő módon kell vizről gondoskodni.
9. Az istállók átengedője köteles azokat a katonaságnak meszelve és tisztitva átadni, és minden évben meszeltetni.
Katonalovak által megmételyezett istállók tisztitása, a katonai igazgatás költségére, a fennálló állatrendőri szabványok értelmében eszközöltetik.
Minden istálló a következő szerekkel látandó el:
1-2 lóra: 1 itató veder, 1 favilla, 1 abrakos kosár, 1 seprő, 1 lapát;
továbbá minden 1 egész (bezárólag) 10 lóra: 1 petroleum lámpás, 1 kézi lámpa, 1 szemétláda, 1 zabmérték, az egész zabrészlet harmadára, 1 zárható abrakosláda, és ha az állások agyaggal vannak burkolva, egy földsulyok.
Nagyobb istállóknál ezen szükségletek arányos növekedése áll be, kivéve az abrakládákat, melyekből kellő nagyságban a lovasságnál minden egyes szakasz, a tüzérségnél minden egyes üteg, és a szekerészetnél minden század számára külön egy-egy állitható.
A már létező laktanyákra nézve támasztható nagyobb követelések, valamint az újonnan épitendő laktanyák irányában támasztható különös követelések rendeleti úton állapittatnak meg.
Az első módozat szerint nősült minden egyes altisztnek, továbbá az I. a) 2. alatt érintett nőtelen altisztek kettejének, és ha az állomáshelyen csak egy ilyen elszállásolandó van, ennek számára is egy szoba, a butorzattal, fűtéssel és világitással átengedendő.
A községnek a megtérités oly módon fizettetik, a mint ez a havi fizetést élvező napidijosztályba nem sorozott katonai személyeknél történik.
A többi altisztet és katonát, a 31. § I. 3. pontjában megszabott állami térités mellett, a lakásnak közös használata, a fűtés és világitás szolgáltatása illeti meg.
Könnyü betegek számára szükség esetén elkülönitett szobák jelölendők ki, melyekért az árszabály szerinti megtérités jár.
1. A lovak csakis tökéletesen egészséges és lehetőleg külön istállókba helyezendők.
2. A szállás-adótól csupán a legszükségesebb és a házban szokásos istállóvilágitás, felszerelés és eszközök szolgáltatása követelhető.
1. Irodák a legénység szállásaitól elkülönitve legyenek és a hol azok a lakszobákkal egybekötvék, külön bejárással birjanak.
2. Minden irodaszoba megfelelő nagyságu, közvetlen világossággal ellátva, füthető és bezárható legyen.
1. Minden iskolaszoba elegendő férőhelylyel (1.6 négyszögméter térfogatot számitva minden tanulóra) birjon; világos, füthető legyen, és külön bejárattal birjon.
2. Laktanyákban, melyek egy zászlóaljnak, egy lovas- vagy tüzérosztálynak vagy négy szekerész-századnak megfelelő férőhelylyel birnak, torna- és vivógyakorlatokra külön helyiség jelölendő ki.
1. Egy őrszobának egy őrs (3 legény) számára 15 négyzetméter térfogatunak kell lenni. Több ily őrs számára szánt őrszobában, a térfogat minden egyes őrsre 10 négyzetméterrel számitandó.
2. Ha az őrszobák a csapat szállásául szolgáló épületben vannak, azok a főbejárásnál helyezendők el.
Minden őrszoba közvetlen világossággal birjon.
A tiszti őrszoba a legénységi őrszoba közvetlen közelében legyen és a lakható szoba kellékeivel birjon.
Tisztek- és orvosok felügyelői szobái, szintén a lakható szobák minden kellékeivel birjanak.
1. Minden helyőrségi állomáson, a legénység állományának 2%-ra, legénységi közös börtönnek, és az altisztek állományának 6%-ra altiszti börtönnek, s azonfelül a legénység állományának 2%-ra magán és sötét börtönöknek kell lenni.
2. Minden börtönhelyiség különbség nélkül, világos és megfelelően tágas legyen.
3. Magánbörtönök ablaktáblákkal látandók el, hogy azokat sötét börtönökké lehessen átváltoztatni.
Ha több magánbörtön van egymás mellett, mindnyája egy közös, elzárható folyosóra nyiljék.
4. Az összes börtönök kivülről fütendők.
Az összes börtönablakok erős rácscsal látandók el, és oly magasra helyezendők, vagy akkép burkolandók, hogy sem a börtönből a kilátás, sem azokba a betekintés lehetséges ne legyen.
1. Oly helyőrségeknél, hol a csapatpénztárak az adóhivataloknál el nem helyezhetők, vagy a hol pénztári közös helyiség nem létezik, minden egyes - önálló pénztári kezelésre kötelezett - csapattest részére, megfelelő pénztári helyiség is rendelkezésre adandó.
2. Ily pénztári helyiség csak egy bejárattal, továbbá boltozattal és egy belső vas-, valamint egy külső fa-ajtóval birjon, melyek mindegyikére 2 vagy 3 lakat alkalmazható legyen.
3. Az ablakok erős rácscsal és belülről vas-ablaktáblákkal látandók el.
1. A ruházat, felszerelés, fegyverzet-, lőszer-, hátasló és igáslószerszám, továbbá a járművek elhelyezésére, a csapatoknak a szükséges raktárak és szekérszinek minden osztály, illetőleg csapattest részére, a szükséges mérvben átengedendők.
2. A ruházat, felszerelés, fegyverzet, lőszer-, hátasló- és igásló-szerszámok tartására szolgáló raktárak, szárazak, szellőztethetők, tüzmentesek és zárhatók, ablakaik pedig rudakkal és drótrácscsal ellátva legyenek.
3. Az alosztályok számára szolgáló raktárak, az alosztály férőfelyeinek közelében és ha lehetséges, ezen férőhelyekkel kapcsolatban legyenek.
A hadszer-készletek (Augmentationsvorräthe) elhelyezésére szánt raktáraknál, a kezelés czéljából, a mennyiben lehetséges, elzárható udvaroknak is kell lenni.
4. A járművek számára szükséges szinek tűzmentesek, tetővel ellátva és zárhatók legyenek.
5. A béke- és haditáska-lőszerkészlet elhelyezésére szolgáló raktárak biztossága végett, ezek a közigazgatósági hatóságokkal egyetértőleg megállapitandó helyen, egyéb épületektől egészen elkülönitve jelölendők ki; ezer darab fegyvertöltény elhelyezésére 0.040 négyzetméter tér kivántatik.
A czéllövő töltények készitéséhez szükséges puskapor számára, ezen raktárban, egy rekesz által elkülönitett hely rendezendő be.
Ezen raktárak szárazak, tűzmentesek és zárhatók legyenek.
1. Azon csapattesteknél, melyeknek állományában puskamüvesek vannak, mindegyik puskamüves részére, a szabályszerü megtérités fejében, egy műhely-helyiség jelölendő ki, a mely világos és fűthető, tüzhely befogadására alkalmas és a puskamüves lakásával lehetőleg kapcsolatban legyen.
2. Oly állomásokon, hol lovassági, tábori tüzérségi és szekerészeti csapatok vannak beszállásolva, közös beszállásolás esetén a kovács-műhelyek, a menynyiben tehetséges, az istállóépületen kivül, az udvaron helyezendők el.
A kovács-műhely mellett oly terjedelmü ló-patkolóhely leszen kijelölendő, hogy ott azon egész lóállománynak, melyre a kovács-műhely számítva van, 2%-a egyidejüleg patkolható legyen.
Az egyenkénti beszállásolásnál a magán kovács-műhelyek esetről-esetre egyezségileg meghatározandó térités mellett lesznek használandók.
1. Ezen kimutatásban A)-tól I)-ig érintett helyiségek felszerelési szükséglete, rendelet által fog megállapittatni.
2. Ha ezen felszerelés a község által teljesittetik, ezért részére az árszabásszerű illeték jár.
1. Minden helyőrségi állomáson, hol a helyőrség létszáma 300-nál nem kevesebb, 500-nál azonban nem több, ha ott tulajdonképeni katonai kórház nem létezik, a betegek ápolására külön épület vagy legalább elkülönitett helyiségek engedendők át.
2. Ily helyiségek: korcsmák, gyárak, vasuti épületek, szappangyárak (vagy hasonló kellemetlen szagot terjesztő avagy a levegőt megrontó iparüzletek) közvetlen közelében, valamint temetők és mocsárok közelében sem jelölhetők ki.
Ily czélra szánt épületek száraz (nem iszapolt) talajon lehetőleg szabadon álljanak és könnyen hozzáférhetők legyenek.
A szobák szárazak, világosak, szellősek, elég tágasak és füthetők legyenek, az épület maga pedig lehetőleg tüzmentesen épitett legyen.
3. Minden betegápoló ház a reá utalt csapat-legénység létszámának legfeljebb 5%-a számára birjon férőhelylyel.
Minden betegágy számára, legalább is 35 köbméter légtér s legalább 8 négyzetméter térfogat szükséges.
4. Egy betegápoló-házban következő helyiségek szükségesek:
a 3. pontban meghatározott szükségletnek megfelelő több kisebb és nagyobb szoba, - a betegek közül azonban a nagyobb szobákba 15-nél több nem helyezhető el;
egy orvosi hivatal-szoba;
egy szoba 1 vagy 2 altiszt számára;
a betegápolók és szolgálati személyzet számára szükséges helyiségek, az egészséges legénység szobái férőhelyeinek mértéke szerint, és pedig minden 6 betegre egy ápolót és minden 16 betegre egy egyéb kórházi szolgálatot tevő legényt számitva;
egy fürdő, illetőleg mosakodó szoba;
egy konyha;
egy éléskamra;
egy raktár, tiszta fehérnemü és ágynemüek, továbbá kórházi eszközök számára;
egy raktár, a szenyesruha számára;
egy tüzelőanyag-raktár;
egy árnyékszék, egy üléssel minden 15-20 beteg, és egy üléssel az egészséges legénység számára, még pedig az épület fedett helyiségein belül;
egy pincze és
egy padlás;
egy halottas kamara;
egy szeméttartó.
Továbbá minden betegápoló-háznál akár kút segélyével, akár egyéb a helyi viszonyoknak megfelelő módon gondoskodva kell lenni, elégséges ivó- és használati vizről; szükséges továbbá, hogy a háznak udvara, illetőleg kertje legyen.
5. A betegek szobái az átengedő által a katonaságnak, világos méregtelen festékkel festve, a többi helyiségek meszelve, de mind tisztán adandók át. Az átengedő köteles a betegek részére használt szobákat, a mennyiben esetleg olajfestékkel ki nem festvék, minden évben újból kifesteni; a konyhákat és az árnyékszékeket minden évben; a folyosókat, lépcsőket stb. minden második évben meszeltetni. Ezen időn kivül a festést és meszelést csak rendkivüli körülmények által előidézett szükség esetében tartozik teljesiteni, mely szükség vegyes bizottság által állapitandó meg.
A szobapadozat, az ablakok és ajtók tisztitása, a használó katonaság által eszközöltetik.
A pöczegödrök, tonnák, csatornák és kémények kiüritése, illetőleg tisztitása, az épület átengedője által, a szükségnek megfelelő időben, szabályszerűen eszközlendő.
1. Mindazon helyőrségi állomáson, hol a legénység létszáma 500 főnél nagyobb, ha ott már helyőrségi (Garnison) kórház nem léteznék, külön épületben, vagy legalább elkülönitett helyiségekben csapat-kórház állitandó fel, mely a reá utalt csapat legénységi létszámának legfeljebb 5%-ára elégséges befogadó térrel birjon.
Itt azonban az őszi gyakorlatokra való behivásokra is figyelemmel kell lenni.
2. Csapat-kórházul kijelölt épület fekvésére, és a betegek szobáinak terjedelmére nézve, a betegápoló-házakra vonatkozólag (az a) pont 2. és 3. alatt) meghatározott szabályok szolgálnak zsinórmértékül.
3. A csapat-kórházban következő helyiségek szükségesek:
több kisebb szoba egyes betegek elkülönitésére, - és megfelelő számú nagyobb szoba; az utóbbiak befogadó tere azonban 20-24 betegen túl nem mehet;
1 orvosi felvételi szoba;
1 felügyelőszoba, az orvosok számára;
1 felvételi iroda;
1 szoba, a gazdászat-kezelő tiszt számára;
1 szoba, a gyógyszertár számára, a hozzátartozó
1 gyógyszerészeti műhelylyel;
az altisztek számára szükséges szobák, minden 20-25 betegre egy altisztet számitva;
az ápolók és szolgálati személyzet részére megkivántató szobák, az egészséges legénység férőhelyeinek mértéke szerint, minden 6 betegre egy ápolót és minden 16 betegre egy, egyéb kárházi szolgálatot tevő legényt számitva;
1 fürdő-szoba;
1 konyha, és 80 betegen túl menő befogadó tér mellett minden esetben egy előkészületi (konyha) szoba és egy öblögető-kamara;
1 élelmiszer-raktár;
1 pincze, az italok és főzelékek eltartására;
1 jégverem vagy jégház;
1 raktár, a kórházi szerelvények, a tiszta fehérnemü és ágynemü számára;
1 raktár, a beteg katonák ruháinak elhelyezésére;
1 raktár, a szennyes fehér- és ágynemü számára;
1 raktár, az új szalma elhelyezésére (a használt szalma megsemmisittetik);
1 tüzelőanyag-raktár;
1 padlás;
1 kamara, a ragályos betegek ágynemüinek és ruháinak fertőtlenitésére;
1 füthető halottas kamara;
1 füthető bonczoló szoba;
árnyékszékek a kórház kiterjedésének megfelelőleg felosztva, minden 15-20 beteg számára egy üléssel és az egészséges legénység számára elkülönitett ülésekkel, továbbá vizelő helyekkel.
4. Minden csapat-kórház továbbá kúttal birjon, vagy a helyi viszonyokhoz képest az ivó és használati viz megszerzéséről egyéb módon legyen gondoskodva; szükséges végre egy udvar, illetőleg kert és egy szemétgödör.
A betegek szobái az átengedő által a katonaságnak, világos méregtelen festékkel festve, a többi helyiségek kimeszelve és mindezek tisztán adandók át. Az átengedő, a mennyiben esetleg olajfestés nem alkalmaztatott, a betegek által elfoglalt szobákat minden évben újból festetni, a konyhákat és az árnyékszékeket minden évben, a folyosókat, lépcsőket stb. minden második évben meszeltetni köteles. Ezen időn kivül festést vagy meszelést csak rendkivüli körülmények által előidézett szükség esetén tartozik teljesiteni, mely szükség vegyes bizottság által állapitandó meg.
A szobapadozat, az ablakok és ajtók tisztitása, a használó katonaság által eszközöltetik.
A pöczegödrök, tonnák, csatornák és kémények kiüritése, illetőleg tisztitása, az épület tulajdonosa által, a szükségnek megfelelő időben, szabályszerüen eszközlendő.
1. A betegápoló-házak bútorzat-szükséglete rendeleti úton fog megállapittatni.
2. Ha ezen bútorzatot a község szolgáltatja, ez esetben neki ezért az árszabás szerinti kárpótlás fizettetik.
3. A csapat-kórházak részére a bútorokat a katonai igazgatás szolgáltatja.
A betegápoló-házakban és csapat-kórházakhan, a betegek és ápolók elhelyezésére kijelölt helyiségekért, a megtérités azon férőhelymennyiségtől fizettetik, a melylyel meglevő légterük egészséges legénységre számitva birna. (31. § I. 1., illetőleg 31. § I. 2. és 32. §)
Ha 4.5 méternél magasabb helyiségek adatnak át, a betegek és ápolóik férőhelyeinek, valamint a megtéritési illetéknek kiszámitásánál, csakis 4.5 méternyi magasság veendő számitásba.
A többi helyiségekért (a konyhák, fáskamarák, élelmi raktárak, padlások és pinczék kivételével, melyekért külön térités nem adatik), az illetékszerű bérek fizetendők.
| Napidij- osztály | Rendfokozat | A szobák száma | |
| I. | Tábornagy | 4 | |
| III. | Táborszernagy, lovassági-tábornok, tengernagy | 2 | |
| IV. | Altábornagy, altengernagy | 2 | |
| V. | Vezérőrnagy, ellentengernagy | 2 | |
| VI. | Ezredes, sorhajó-kapitány | 2 | |
| VII. | Alezredes, fregát kapitány | 2 | |
| VIII. | Őrnagy, korvett-kapitány | 2 | |
| IX. | Gyalog vagy lovas-százados, sorhajó-hadnagy | 1 | |
| X. | Főhadnagy, sorhajó-zászlós | 1 | |
| XI. | Hadnagy | 1 | |
| XII. | A XII. díjosztályba sorozott katona-személyek, tengerészapródok (tengerészjelöltek) | 1 | |
| Díjosztályba nem sorozott, azonban havi-pénzt élvező katonai személyek és a hadsereg nős szolgái | 1 | ||
1. Katonai lelkészeknek, katonai hivatalnokoknak és általában szállásra igénynyel biró minden katonai személynek, napdijosztályzatuknak megfelelő szállásilletmény jár.
2. Az első módozat szerint házasodott altiszteknek, ha átvonulás alkalmával családjuk velük utazik, egy szobára van igényük, a hadapród-tiszthelyettesek és az alosztályok kezelési ügyeivel megbizott számvevőségi őrmesterek, ha közülök többen ugyanazon helységben szállásolandók el, egy szobába ketten helyezhetők; ha azonban ugyanazon helységben közülök csak egy szállásolandó el, ezen egy számára is butorozott, fütéssel és világitással ellátott külön szoba adandó át, melyért a kárpótlás a jelen törvénycikk 46. §-a szerint adatik a katona-igazgatás által.
3. Ha a tiszti szolgákat uraikkal egy és ugyanazon házban, külön elhelyezni nem lehetne, akkor ezek a legénységgel egyformán szállásolandók el.
4. Istálló, szerelvényekkel és világitással együtt csak annyi lóra jár, a hányat az illető katona-személy azon lószámból, melynek tartására joggal bir, valósággal tart is.
5. Azon tábornokok és ezredes-dandárnokok számára, kik hadjáratra kiinduláskor szekerek használatára jogositvák, száraz, és a mennyiben lehetséges, elzárható kocsiszin engedendő át, annyi kocsi elhelyezésére, a mennyit az őket szabályszerűen megillető kocsiszámból tényleg magukkal visznek.
6. Ha bebizonyul, hogy a községek az illetékes szállásokat kiállitani nem képesek, az illetékre jogosultak tehát csekélyebb szállással kénytelenek megelégedni, a községek a szállás és istállópénzt csak az általuk tényleg szolgáltatott szállások és istállók mértékében követelhetik.
Minden havipénzes katonai személynek, valamint hadapród-tiszthelyettesnek, a házban szokásos tiszta ágyra, mosdó edényre és ivó pohárra, továbbá minden szobában egy asztalra és legalább egy székre van igénye; - az altisztek és a többi legénység fekvő helyül tiszta szalmát, s azonkivül azt igényelhetik, hogy ruháik és fegyvereik felaggatására vagy lerakására mód nyujtassék.
A nőket és gyermekeket a 45. §-ban érintett esetekben, a fent emlitett butordarabok, a fejszámuknak megfelelő szükséghez képest, illetik.
Bárminemű katonai személynek fütési és világitási igénye, csakis a legnélkülözhetlenebb szükségre szoritkozhatik.
Egy beszállásolási napra 1.7 kilogramm szalma igényeltetik; a hol a házigazda maga is csak falevelet, vagy erdei almot használ, ott csakis ilyen követelhető.
Istálló-világitásban és istálló-szerekben csakis az követelhető, a mi elkerülhetlenül szükséges és a házban meg van.
Havi-fizetést élvező katonai személyek élelmezésökről önmaguk gondoskodnak. Az altiszteknek és a többi legénységnek déli étkezés jár, melynek fejében minden ember részére 0. 28 kilogramm hús, a mennyiben lehetséges, marhahús és még egy helyben szokásos második tál étel kiszolgáltatandó.
Ha a katona magát élelmezi, a déli ebéd elkészítésére neki mód nyujtandó. Kenyeret követelni nem szabad.
