1879. évi XXXVII. törvénycikk indokolása

a közös hadsereg (haditengerészet) és a honvédség beszállásolásából keletkező teher arányosabb megosztása czéljából, a megyék által kivethető pótadóról * 

Senkitől kétségbe nem vonható igazság, hogy az állam polgárainak legnagyobb terheltetése az, mely reájok az állandó katona-beszállásolási kötelezettség alapján háramlik ott, hol laktanyák és egyébb szükséges állandó helyiségek hiányában, az egyes polgárok lakásába kell a katonát és a katonai hatóságokat elhelyezni.

E terhek súlyát még neveli az, hogy a dolog természeténél fogva az országnak csakis egyes vidékeit érinti, és még azokban is lehetetlen az egyes lakosokra méltányosan felosztani.

A katona-beszállásolásról szóló - már a képviselőház előtt levő törvényjavaslat főczélja: lehetővé tenni, hogy ezen bajon segitve legyen.

A fekbéreknek, a tiszti szállások és egyéb szükséges helyiségek haszonbérének felemelése és a laktanyákat illetőleg, azok használatának 20 évre biztositása mindazt czélozza, hogy a laktanyák épitése lehetővé tétessék, és az egyéb helyiségek is részint állandóan előállittathassanak, részint kellő haszonbér fizetése által az egyes községek vagy az egyesek terheltetése nélkül megszerezhetők legyenek.

Mindamellett azonban nem lehet biztosan számitani arra, hogy a megyék segélye nélkül a czél mindenütt elérhető legyen; azon idő alatt pedig, mely az épitkezésre vagy az állandó helyiségek más úton beszerzésére szükséges, fennmarad - ha kisebb mértékben is - egyes vidékeknek és ezekben az egyeseknek aránytalan megterheltetése.

Ezen segiteni czélja a jelen törvényjavaslatnak, a mely szerint felhatalmaztatván a megyék, hogy a 4-dik § alapján megállapitható maximal-összeg erejéig pótadót vethessenek ki, módjukban lesz a beszállásolást viselő községeket és egyeseket azonnal kellően kárpótolni, jövőre pedig laktanyák és más helyiségek létesitését előmozditani.

Hogy a beszállásolási teher egészen egyenlően nem fog elosztatni az ország lakói között igy sem, az kétségtelen, de kétségtelen az is, hogy nagy mértékben fog az igazságtalanság enyhittetni, és hogy ha - mi rövid idő alatt várható - főleg a laktanyák felépülnek, el fog esni a beszállásolásnak legterhesebb oldala, mely abban áll, hogy a katona a polgárnak saját szobáját, saját magának szükséges istállóját veszi el, és faluhelyeken, hol kevés a helyiség, egész idegen létére a család kebelébe tolatik be.

Egész teljes egyenlőség különben ez irányban még akkor sem lehetne, ha a beszállásolásra szükséges helyiségek létesitése egy egyenlő országos pótadó útján vétetnék eszközlésbe, mert nem is emlitve ily nagymérvű állami épitkezés hátrányait, miután tagadhatlan az, hogy katonaság és honvédség állandó elhelyezése, azon vidékeknek, melyekben az fekszik, igen sok tekintetben hasznot is hajt, nem volna egyenlő megterheltetés, ha ahhoz egyformán járulnának oly vidékek is, a melyekben katonaság vagy honvédség elhelyezve nincsen.

Ily viszonyok között, és hogy a létező bajon mielőbb segitve legyen, nem maradt más mód, mint törvényileg megadni a megyéknek azon jogot, a melyet sok már régen sürget, hogy az emlitett czélból pótadót vethessenek ki.

A törvényjavaslat egyes §-ai közül csakis az 5-dik az, mely külön indokolást tesz szükségessé.

A beszállásolás terhét eddig majdnem kizárólag a háztulajdonosok viselték.

Hogy ez nem volt igazságos, az kétségtelen, de nem lenne igazságos az sem, hogy ezentúl annak aránytalanul nagy része a földet sujtsa, mely az állam terheit ugy is a legnagyobb mérvben viseli; ez lenne pedig belőle megyéinkben, ha ennek meggátlására semmi törvényes intézkedés nem történnék.

Helyesnek látszik tehát, hogy a tehernek egy aránylag nagyobb része a házbirtokon maradjon, - mi eléretik az 5-dik § határozmányai által.

Az, hogy nem egy határozott rész állapittatik meg ezen czélból, de szabad mozgás engedtetik meg a megyéknek a 2/8 és a 4/8 között, indokát abban találja, hogy nem egyforma viszonyban áll a ház-adó és föld-adó egymáshoz az egyes megyékben, úgy hogy a ház és a föld is egyéb, az egyenes adók alapját képező tulajdon megterheltetése igen különböző lenne az egyes megyékben, ha az arány egy fix-tételben állapittatnék meg, mig igy lehető lesz a teher felosztását a különböző megyékben legalább megközelitőleg egyenlővé tenni.

Azon meggyőződésben, hogy ezen törvényjavaslat elfogadása által lehetővé lesz a haza népének egyik legméltóbb panaszát tárgynélkülivé tenni, ajánlom azt a tisztelt ház figyelmébe.