A mezőgazdasági kisebb földbirtokos-osztály hiteligényeinek kielégitéséről Magyarországon eddig kielégitőleg gondoskodva nincs, mi egyik oka az uzsora rendkivüli terjedésének.
A kormány ennélfogva nem hagyhatá figyelmen kivül azon törekvéseket, melyek az utóbbi években a fővárosban oly hitelszövetkezet létesitésére irányultak, mely a nyerészkedést kizárva, alapitványok útján, valamint vidéki mezőgazdasági hitelszövetkezetek alakitása, vagy már létező vidéki pénzintézeteknek egy nagyobb hálózatba foglalása, szóval az alkalmas pénz- és hitelforrások szövetkezeti uton összekapcsolása által, egyetemleges jótállási alapon lehetővé tegye, hogy a mezőgazdasági kisbirtoknak nemcsak rövid lejáratú olcsó hitel nyujtassék, hanem számára záloglevél-kibocsátás utján hosszabb időre is jelzálogi kölcsönök közvetitessenek.
A magyar kisbirtokosok országos földhitelegyesületét létesitő bizottság működése kezdetén felismerte, hogy czéljai elérése végett nagy nehézségekkel kell megküzdenie és hogy az állam részéről nyujtandó anyagi segély, valamint a törvényhozás által megadandó bizonyos kedvezmények nélkül nem lesz képes a sikeres működéshez szükséges tőkéket magánosoktól megszerezni oly vállalat számára, melynél a nyerészkedés ki van zárva, kivált működése első éveiben.
A létesitő bizottság az általa szükségesnek vélt kedvezmények végett a kormányhoz fordulván, hivatali elődöm az ügyet szakértőkből és kormány-tisztviselőkből álló vegyes bizottság útján tárgyaltatta és azon meggyőződésre jutott, hogy a fentjelzett czélra irányzott törekvésekkel szemben közönynyel vagy elutasitólag visszavonulnia nem szabad, sőt egyenesen kötelességei közé tartozik, ezen törekvéseket előmozditani, e mellett azonban mindenekelőtt arra forditani figyelmét, hogy a létesitendő szervezet már alapszabályaiban oly elvek szerint és oly szolid alapon alkottassék, melyek annak kedvező körülmények között fokozatos felvirágzását biztositsák.
A tervezett hitelorganismusnak részletes leirása alig illenék ezen indokolás keretébe; s e helyett bővebb tájékozásul ide mellékelem az emlitett létesitő bizottság által kidolgozott alapszabályokat, melyekben az általam szükségesnek vélt módositásokat, melyekhez a létesitő bizottság is hozzájárult - már megtettem.
A tervezett intézet ugyanazon helyet akarja betölteni a mezőgazdasági kisbirtok számára, a melyet jelenleg a m. földhitelintézet a nagy és- középbirtok irányában elfoglal, és mivel a kisbirtok jelzálogi kölcsönadásra általában, különösen pedig zálog-kibocsátás alapjául szolgálni kevésbé alkalmas, képesiteni akarja azt az önsegély elvére alapitott mezőgazdasági előleg-egyletek, illetőleg szövetkezetek egyetemleges jótállása segitségével.
Kétséget alig szenved, hogy az intézetnek záloglevelei kibocsátásánál és értékesitésénél nagy nehézségekkel kell megküzdenie, már csak azért is, mert a tervezett intézetnek kezelési költségei, feltéve, hogy oly arányokban képes leend szövetkezeti hálózatát az egész országra kiterjeszteni, a mint azt czélba veszi, kétségkivül nagyok lesznek, azonban szilárd akarat, buzgó munka és szorgalom, becsületes kezelés és okszerű vezetés mellett, és feltéve, hogy a törvényhozás nem vonja meg ezen intézettől pártolását és anyagi támogatását, sikerülni fog a nehézségeket leküzdeni s ezen hazánk kisebb birtokosaira annyira szükséges intézetet, biztos alapokra fektetni.
A czél, melynek elérése itt szóban van, oly roppant fontossággal bir az ország jövőjére, hogy azt a legnehezebb időviszonyok között és még áldozatok árán is, előmozditani mulaszhatlan kötelességnek tartom.
A létesitő bizottság által igénybe vett és a kormány által ezennel javaslatba hozott kedvezmények és törvényhozási intézkedések következők:
1. Törvénykezési kedvezmények ugyanazon mérvben, mint a minőben a létező magyar földhitelintézet, a törvényhozás által részesittetett.
2. Némely kivételek a kereskedelmi törvény határozatai alól, melyek nélkül a tervezett intézet kellő biztonsággal nem működhetnék.
3. Anyagi áldozat az államkincstár részéről ugyanazon összeg erejéig, mely annak idején a magyar földhitelintézetnek az országos alapból megadatott, azon külömbséggel azonban, hogy az intézet létesitése czéljából tett 500,000 frtos alapitvány tőkéje, úgy mint a többi alapitványok, az intézet által visszafizetendő.
4. A bélyeg- és postadíjra vonatkozó kedvezmények.
Áttérve a beterjesztett törvényjavaslat részleteire, következőket találom szükségeseknek megjegyezni:
A törvényjavaslat 1. §-a szerint a magyar államkincstár a „Kisbirtokosok Országos Földhitelszövetkezete” alapitói közé lép 500,000 forintnyi kamatmentes alapitványnyal. A kormány mindenkor hangsúlyozta, hogy a létesitendő vállalatot életképesnek csak akkor tekintheti, ha az nem pusztán az állami segélyre támaszkodik, nem pusztán segélypénzzel kezdi meg működését; mert csakis a magánosok részéről nyerendő hazafias támogatás és érdeklődés adhatja meg az intézetnek azon moralis súlyt, mely annak az állami segélyre is jogosultságot biztosit.
E feltevés az által, hogy a magánosok alapitványai az 1,000,000 frtot tényleg meghaladják, bekövetkezvén, a kormány részéről kilátásba helyezett állami segélyezés ezen intézetnek annál is inkább megadható, mert az nem ajándékképen, hanem a visszafizetés kötelezettsége mellett nyujtatik.
A 2. és 3. § szerint mindazon törvénykezési és pénzügyi kedvezmények, melyek az 1871:XXIV. tc. által a „Magyar Földhitelintézetnek” megadattak, az alakulóban lévő intézetre is kiterjesztetnek, azonban kivétel tétetik a mezőgazdasági előlegegyletekre nézve, melyekre az érintett törvénycikk 1. és 24. §-ának az illetőséget és a postabérmentességet szabályozó intézkedései ki nem terjesztetnek.
Az érintett kedvezmények megadását azon körülmény indokolhatja, hogy a hasonló intézetek létesitésének és sikeres működésének lényeges feltételét képezi egyrészről az, hogy azoknak a jogrend és a jogbiztonság változhatlan határainak és az intézettel viszonyban álló felek jogos érdekeinek szem előtt tartása mellett, a peres eljárás általános szabályaitól eltérő kedvezőbb helyzet biztosittassék; másrészről, hogy pénzügyi szempontból kivétel tétessék azon adók és közterhek tekintetében, melyek a nyerészkedést kizáró és a közjó érdekében létesitett vállalatokra már természetüknél fogva sem alkalmazhatók feltétlenül.
A tapasztalás minden kétségen felül helyezte, hogy azon államokban is, melyekben a hitel hosszú időn át megszilárdult, a hitelintézetek felállitását czélzó bizonyos kivételes szabályok nélkülözhetők nem voltak; annál kevésbbé nélkülözhetők tehát azok ott, a hol, miként kifejtetett, a földhitelüzletnek minél nagyobb mértékben meghonositását, a közjó elutasithatlan postulatumának kell tekinteni.
E szempontból indult ki a képviselőház központi bizottsága, midőn az 1871:XXIV. törvénycikknek alapjául szolgált törvényjavaslat feletti jelentésében - 1869. évi országgyülési irományok IX. k. 245. l. - azon meggyőződésének adott kifejezést, hogy a földmívelés lehető előmozditása végett, a törvényjavaslatban foglalt kedvezményeket a „Magyar Földhitelintézet”-re szorithatóknak nem tartja; hanem szükségesnek találja, hogy azok minden hasonczélú és hasontermészetű létező vagy létesitendő intézetre kiterjesztessenek.
A fentebbi kifejtett tekintetek indokolhatják azon kedvezményeket is melyekben a kormány a „Kisbirtokosok Országos Földhitelszövetkezetét” a törvényjavaslat 4. és 5. §-a szerint, részesitendőnek tartja.
A 6. §-ban foglalt intézkedést ugyanazon okok igazolhatják, melyek miatt az 1875:V. tc. 2. §-ában foglali határozatok, a „Magyar Földhitel intézet” igazgatóságára kiterjesztettek.
A 8-16. §-ban foglalt határozatok összegét tartalmazzák azon eltéréseknek, melyekkel a kereskedelmi törvénynek, a szövetkezetekre vonatkozó intézkedései, a „Kisbirtokosok Országos Földhitelszövetkezeté”-re alkalmazandók lesznek, és melyek közül a 9. §-ban foglalt azon kedvezmény, hogy az intézet elnökét és alelnökét ezen tisztségökben, a pénzügyi minister előterjesztése alapján, Ő Felsége a király erősiti meg, az intézet hitelét, soliditását és tekintélyét fogják emelni.
A „Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete” a mellett, hogy a nyerészkedést kizárja és tagjainak egyedül alapitványaiknak kamatait tartozik fizetni, oly szervezettel bir, melyre a kereskedelmi törvénynek a szövetkezetekre vonatkozó intézkedéseit egyszerűen kiterjeszteni, vagy alkalmazni nem lehet. Ehhez járul még, hogy az államkincstár a „Kisbirtokosok Országos Földhitelintézeté”-nél 500,000 frtnyi alapitványnyal érdekelve lévén, oly intézkedések szükségesek, melyek egyrészről az intézetnek országos jelleget kölcsönöznek, másrészről a kincstár érdekeinek sikeres megóvását lehetővé teszik, a mi a kereskedelmi törvényben, a szövetkezetekre vonatkozó határozatoknak egyszerű kiterjesztésével az intézetre elérhető nem volna.
Az érintett irányban javasolt eltérések, a nélkül, hogy a kereskedelmi törvénynek a szabadság, nyilvánosság és felelősség elveire alapitott rendszerét alterálnák; a nélkül, hogy a létesitendő intézetet a kereskedelmi törvény keretén kivül helyeznék, mindössze azt czélozzák, hogy az intézet szükségképen sajátszerű szervezetével a fenálló jogrend keretébe illesztessék, s hogy az államkincstár jogos érdekei úgy az intézet létesitésénél, mint annak fennállási ideje alatt megóvassanak. Ez utóbbit czélozzák a javaslatnak 8. és 16. §-ai, melyek sem a tarthatlannak bizonyult engedélyezési rendszer felélesztését, sem az állami ingerentia jogosulatlan meghonositását nem jelentik; ellenben a 10-13. § azon ellentéteket egyenlitik ki, melyek a kereskedelmi törvénynek, a szövetkezeti tagok jogai és kötelességeire vonatkozó határozatai s az alapszabály-tervezetnek e részben való intézkedései közt léteznek. Ez intézkedések, melyek a létesitendő intézet természete és czélja által teljesen indokoltatnak, a társasági autonomia keretét meghaladván, joghatályt nem az alakuló közgyülés, hanem a törvényhozó hatalom sanctiója által nyerhetnek.
A kereskedelmi törvénynek azon határozatai közt, melyek a létesitendő intézetre nem alkalmazhatók, tehát más intézkedések által helyettesitendők, különösen a 232, 235, 236-238 és 254. §-ban foglalt határozatok birnak fontossággal. E határozatok a szövetkezetek természetén alapulnak ugyan, de a „Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete” conceptiójával kiegyeztethetők nem lévén, az intézet existentiája érdekében, részben a törvényjavaslat 11. 12. és 13. §-aiban foglalt intézkedésekkel helyettesitendők. E nélkül az intézet a priori megfosztatnék azon lehetőségtől, hogy a jelzálog-üzlettel hitelezői és adósai érdekeinek veszélyeztetése nélkül foglalkozzék, mert egyrészről adós tagjait a kereskedelmi törvény 232. §-a szerint közvetlenül csak csőd esetében vehetné igénybe; mert továbbá más részről az alapitványokra fektetett létele, tagjainak akaratától tétetnek függővé. E mellett tagjainak a törvényben megállapított felelőssége azok áldozatkészségével a kellő arányban nem állana.
Hasonlag az intézet sajátszerű szervezetén alapszik a 10. §-ban foglalt intézkedés.
A „Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete” ugyanis oly kettős természetű egyesület, mely egyrészt nagylelkű alapitók áldozatkész hozzájárulásából, másrészt, mint hitelegyesület, szövetkezeti tagokból áll.
Az alapitók, kik az intézetet alapitják, és az annál támadható minden veszteségért, alapitványi összegük erejéig magukat mint jótállók lekötelezték, ezen alapitványaikat, tisztán a hazai földbirtoki hitel előmozdításának országos fontossága érdekében tették, befizetni kötelezett alapitványi összegeik után egyszerű 5%-os kamatoztatáson kivül egyéb kedvezmény nem tartatott fenn, mint csupán azon jog, a mi egyszersmind kötelezettség is, hogy az intézet vezetése és ügyeinek lelkiismeretes vitele felett folytonos felügyeletet és ellenőrzést gyakorolhassanak, s az általuk megalapitott intézet fejlődését és eredeti czéljának megtartását mindenkor óvatos figyelemmel őrizhessék.
Ezen alapitó tagokon kivül, a „Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete” rendes tagjai, az alapszabályok szerint „mindazok kik az intézettől zálogleveles törlesztési jelzálogkölcsönt vettek fel, vagy oly jószág tulajdonosává lettek, melyen az intézet javára bekebelezett ilynemű teher fekszik.”
Első tekintetre látható, hogy e szervezet minden tekintetben elüt azon szövetkezetek szervezetétől, a melyekről a kereskedelmi törvény XI. czíme rendelkezik, még pedig úgy működési területük kiterjedése, mint a tagok száma és minősége tekintetében. - Azok működése többnyire csak egyes vidékekre szoritkozik, tagjaik száma korlátolt, tagjaik vagyoni részesedése, valamint vagyoni állása is megközelitőleg többnyire egyforma.
A „Kisbirtokosok Országos Földhitelintézeté”-nek működése pedig kiterjed az egész országra, tagjai száma úgyszólván korlátlan, tagjai vagyoni részesedése pedig a zálogleveles kölcsönök minimumától kezdve fölfelé, egyre váltakozik. Egy egyesületben áll a legszegényebb kisbirtokos, a legtehetősb községekkel. A mellett más szövetkezeteknél a tagok érdekeltsége állandóbb, az egyleti vagyonból pedig aktiv részesedés illetheti őket; a „Kisbirtokosok Országos Földhitelintézeté”-nél az egyes tag csak addig marad tagja az intézetnek, mig adósságát visszafizeti, s ennélfogva a tagok létszáma évről évre ezrekkel váltakozik; részesedésük pedig az intézet vagyonából csupán passiv lehet, t. i. azon esetre szoritkozik, ha a kölcsönös egyetemleges jótállásnál fogva veszteségeket kellene pótolni.
Az intézet biztosságának és szilárdságának országos jelentőségű érdeke kivánja, hogy az intézet közgyülésének alakitása, a szűkebbkörű szövetkezetekre vonatkozó szabályoktól eltérőleg történhessék.
Mert az adósok száma és az intézet üzleteinek kiterjedése rövid pár év alatt oly nagyra emelkedhetik, hogy mindezen adósokat az ország különböző vidékeiről egy közgyülésre hivni össze, velük együttes tanácskozást tartani és administrativ határozatokat hozni, teljesen lehetetlen lesz és előreláthatólag, az intézet biztonsága tekintetében, nagy visszaéléseket és veszélyeket vonhat maga után.
Ezen indokokból van kimondva az alapszabályokban, hogy a zálogleveles kölcsönt nyert adós tagok nem vehetnek részt közvetlenül vagyis személyesen az intézet közgyülésein, hanem hogy megyénként, bizonyos meghatározott kölcsönösszegre való tekintettel, küldnek meghatalmazott képviselőket a közgyülésre.
A 14. §-ban foglalt intézkedést azon viszony igazolja, melyben a mezőgazdasági előlegegyletek a központi intézethez állanak. E viszony szükségképeni kifolyásának tekintendő a központi intézet azon joga, melynél fogva ez az általa megállapitott tervezet szerint keletkezett egyletek alapszabályainak módositására döntő befolyást kell hogy gyakorolhasson, nehogy az egyletek alapszabályaik módositásával akár viszonyukat a központhoz egyoldalúlag módosithassák, akár elvállalt felelősségüket s ez uton magának a központi intézetnek létét és fennállását alterálhassák, a mi a 14. §-ban foglalt intézkedés nélkül a kereskedelmi törvény 179, illetőleg 240. §-ai szerint, kétségtelenül szabadságukban állana.
A bemutatott törvényjavaslat 15. §-a a gyakorlati eljárás nehézségeinek mellőzése czéljából hozatik javaslatba; minthogy u. i. az intézet rendes tagjai a jelzálogos adósok, a kiknek kötelezettsége nem pusztán aláirás vagy egyszerű nyilatkozat, hanem jelzálogos bekeblezés és hiteles kötelezvény által is biztosítva van: - semminemű czél, érdek vagy ellenőrzés nem volna elérve azzal, ha ezek jegyzéke a kereskedelmi törvény 242. §-a szerint a törvényszéknél negyedévenként bemutattatnék; mert a törvényszéknél vezetendő jegyzékekben bizonyára senki, soha semmi czélból nem fogja keresni az intézeti adósok névsorát. - E névjegyzékek bemutatása és őrzése tehát teljesen felesleges munkát okozna ugy a törvényszéknél, mint az intézetnél, s pedig igen nagymérvű munkát, sokkal nagyobbat, mint a „Magyar Földhitelintézet”-nél, mert a „Kisbirtokosok Országos Földhitelintézeté-”nél tizszerte, sőt húszszorta nagyobb leend az adósok száma, a kölcsönök kicsinységének és a kölcsönszükséglők sokaságánál fogva; mert továbbá az évenként be- és kilépő tagok óriási mozgalma, a legiókra menő adósok személyében történő változások, birtokcserék, eladások, örökösödések nyilvántartása, évenként számos ezerre menő tételt igényel. E fölösleges munkaszaporitás pedig a jelen törvényjavaslat 15. §-ában mellőzhetőnek mondatik ki.
1. § A Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete, melynek czélja a kisebb földbirtokosoknak olcsó hitelt szerezni és nyujtani, áll egy Budapesten székelő központi intézetből, melynek szövetséges társai, illetőleg közvetitő közegei (külszervei) az országszerte alakitandó mezőgazdasági előleg-egyletek és a központi intézettel szövetségbe lépett már fennálló pénz és hitelintézetek s egyletek.
2. § A mezőgazdasági előleg-egyletek a jelen alapszabályok II. részében foglalt határozatok szerint alakulnak és működnek; e határozatok azonban kivételesen - lényegileg is - a fenforgó helyi s egyéb viszonyokhoz képest módosithatók.
3. § Már fennálló pénz- és hitelintézetek s egyletek és a központi intézet között a létesitendő szövetséges viszony föltételeinek megállapitása iránt, esetről-esetre külön kölcsönös megegyezésnek van helye.
4. § A központi intézet czége magyarul: „Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete”; németül: Ungarisches-Landes-Bodenkredit-Institut”, francziául: Association cooperative du crédit foncier de Hongrie”.
5. § A czégjegyzés akként történik, hogy az igazgatóság két tagja, vagy egy igazgatósági tag és az igazgatóság által a czégnek együttes jegyzésére jogositott intézeti tisztviselők egyike, a magyar vagy német vagy franczia nyelven nyomott czéghez, saját törvényszékileg bejegyzett aláirásaikat jegyzik.
6. § A központi intézet tagjai az alapitók és a zálogleveles adósok.
7. § Az alapitók belépése a „Kisbirtokosok Országos Földhitelszövetkezeté”-be „alapitási okirat” czímű irásbeli nyilatkozatuk által történik.
8. § Alapitok: a magyar állam, továbbá azon megyei és városi köztörvényhatóságok, községek, pénz- és hitelintézetek, mezőgazdasági előleg-egyletek (83. §) és egyéb jogi személyek ugyszintén egyesek, kik, illetőleg, melyek a központi intézet biztonságának megszilárditása czéljából, a tartalékalap képzésére, illetőleg növelésére - akár az intézet megalakulásáig, akár pedig azon túl - egy vagy több alapitványt tettek.
9. § A „Kisbirtokosok Országos Földhitelintézeté”-nek megalakulása után, úgy általában az alapitó tagok fölvételének folytatása vagy beszüntetése, valamint minden egyes további ily tagfölvétel és az ily későbbi tagok jogai és kötelezettségei felett, ezen utóbbiakra nézve a kereskedelmi törvény rendeleteinek sérelme nélkül - az igazgatóság határoz saját belátásához képest. Ebbeli határozatait azonban a közgyülés megváltoztathatja.
10. § Az alapitványok kamatozók és nem kamatozók; 5,000, 500 és 100 frtra szólók.
11. § Az alapitó tag tetszésétől függ alapitványának összegét egyszerre s készpénzben vagy részletekben befizetni.
12. § A részletenként való befizetés az 5,000 és 500 frtos alapitványokra nézve kétféle módon történhetik:
1. az alapitó tag, szabad tetszése szerint, alapitványának egy vagy több tizedrészét befizeti s a be nem fizetett részt kötvényekkel fedezi.
Ily esetben az első 10% a kitűzendő határidőben mindenesetre készpénzben befizetendő a be nem fizetett részről pedig szabályszerű kötvény teendő le. További befizetések a törzsvagyon, vagyis az alapitványi tőke csonkulása esetén az igazgatóságnak, egyébként pedig csak a közgyülésnek határozata folytán követelhetők; de a 14. §-ban megszabott időközben 10%-nál nagyobb részletnek egyszerre való befizetése nem követelhető. A letett kötvények jelzálogi bekebelezéssel, vagy jóhitelű értékpapirokkal, avagy egyéb teljes fedezetet nyujtó biztositékokkal biztositandók.
A biztositékul nyujtott értékpapirok jövedelmeiről, azok esedékessé váltával, a letevő, tulajdonos szabadon rendelkezhetik.
Az alapitványok be nem fizetett részének fedezésére nyujtott biztositékok, a központi intézet igazgatóságának beleegyezésével, ugyanannyi értéket képviselő más szabályszerű fedezettel bármikor helyettesithetők.
A köztörvényhatóságok, községek, káptalanok és konventek mint alapitók által leteendő kötvények biztositása nem kivántatik; a teljes hitelt érdemlő pénz- és hitelintézetek és egyéb, szintén teljes hitelt érdemlő jogi személyek, mint alapitók által leteendő kötvények biztositásának szükségét, föltételeit és idejét, valamint az alapitók alapitványaik be nem fizetett részére felajánlott biztositékának mértékét s általában elfogadhatóságát esetről esetre a központi intézet igazgatósága határozza, illetőleg birálja s állapitja meg.
2. A részletenként való befizetés történhetik akként is, hogy az alapitó tag alapitványa összegét egyenlő 20%-os részletekben öt év alatt teljesen befizeti, a nélkül, hogy ezen idő tartamán belől a befizetetlenül maradó alapitványi részt az 1. § 1. pontjában meghatározott módon biztositaná.
Ily esetben az első 20%-os részlet befizetése az első üzletévben, a többi 80%-é pedig, melyről szabályszerű (de külön nem biztositandó) kötvény állittatik ki, a következő négy év alatt, egy-egy évre terjedő időközökben, egyenlő 20%-os részletekre felosztva, készpénzben teljesitendő.
13. § A 100 frtos alapitványok részletenként való befizetése, kizárólag a jelen alapszabályok 12. §-ának 2. pontjában meghatározott mód szerint történhetik.
14. § A kisebb alapitványok, többnek egyesitése utján, nagyobb alapitványokká átalakithatók.
15. § Minden részletfizetésre nézve, melyet az alapitó tagok alapitványaikra tenni tartoznak, a kitűzendő határnap a fizetési felhivás kibocsátásától számitva, 30 napnál rövidebb nem lehet. A fizetési felhivás az illető alapitó tagoknak, az igazgatóság által akár hirlapilag közzé teendő hirdetmény, akár pedig közvetlenül hozzájuk küldendő irásbeli felszólitás utján hozandó tudomásukra; utóbbi esetben a postahivatal feladási vevénye, a fizetési felhivás megtörténtének teljes bizonyitékául szolgál.
16. § Ha az alapitó alapitványa be nem fizetett részéről kötvényt kiállitani s illetőleg ezt - ott, hol az a 12. § 1. pontja szerint szükséges - az igazgatóság által elfogadott módon biztositani, vagy alapitványa lejárt részleteit az alapszabály-szerüleg kitűzött határidőben befizetni elmulasztaná: jogában és szabadságában álland a központi intézetnek illetékes birósága által az alapitó tagot, illetve jogutódját arra szoritani, hogy a biztositani elmulasztott alapitványi részeket és az ezek után a kitűzött fizetési határnap lejártától számitandó 6%-os késedelmi kamatokat befizesse - vagy pedig a befizetett részleteket, az ezek után netán javára visszatartott kamatösszegekkel együtt, a kereskedelmi törvény (1875:XXXVII. tc.) 176. §-a 2-ik bekezdése értelmében kitűzött zárhatáridőnek sikertelen letelte után, birói közbejövetel nélkül, reá nézve elveszetteknek nyilvánitani s az ily alapitó tagot a „Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete” kötelékéből kizárni.
Ily esetben, szintúgy mint akkor, midőn az alapitó tagnak befizetett alapitványa teljesen visszaszolgáltatott: az illetőnek tagsági jogai- és kötelességeire, nézve a 23. § határozatai alkalmazandók.
17. § Az alapitás vissza nem vonható.
18. § Az alapitó tagok a „Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete” kötelezettségeiért korlátolt felelősséggel tartoznak, mely felelősség tett alapitványaik erejéig terjed; minélfogva az alapitó tagok, mint ilyenek, alapitványaik befizetésén felül semminemű további befizetésre nem kötelezhetők.
19. § Az alapitó tagok haszonosztalékban nem részesülnek, hanem a mennyiben kamatozó alapitványokat tettek, az ezekre általuk valósággal befizetett készpénzösszeg után évenként 5%-ig terjedhető kamatot élveznek az évi tiszta jövedelemből. Az 5 év alatt részletenként teljesen befizetni kötelezett alapitványok után járó kamatok ezen alapitványok teljes befizetéséig az illető alapitványt tevők javára folynak ugyan, de csak a teljes befizetés megtörténtével szolgáltatnak ki nekik. Az ekként visszatartott kamatösszegek után járó kamatok, a központi intézet tartalékalapja javára esnek.
20. § Oly alapitvány, mely a 12. § 2. pontja értelmében 5 év alatt részletenként leendő teljes befizetés kötelezettségével tétetett, - az igazgatóság engedélyével, egy vagy több tizedrészben befizetendő és többi részére nézve biztositandó alapitványnyá átalakitható.
21. § Az alapitványok visszafizetése, illetőleg az alapitó tagok által letett alapitványi kötvények visszaadása kezdetét veszi akkor, ha a tartaléktőke az összes alapitványokon felül másfél millió frtot elért, és ezen másfél millió frton túl a jegyzett alapitványok összegének 10%-ával egyenlő növekedést ért el.
Ezen 10%-nyi, valamint minden ezentul megújuló hasonmérvű növekedés, az ügyviteli rendszabályok által megállapitandó sorsolási mód szerint mindaddig a befizetett alapitványok vagy alapitványi részek visszafizetésére, illetőleg az alapitó tagoknak a be nem fizetett alapitványi részekre nézve vállalt kötelezettségek alól való felmentésére fordittatik, mig az összes alapitványok 90%-a visszafizetve, illetőleg az alapitványi kötvények egytől egyig az alapitó tagoknak visszadva nem lesznek.
22. § Minden 5000 és 500 frtos alapitványból 10%, minden 100 frtos alapitványból pedig 50% készpénzben állandóan a tartalékalapban marad.
A központi intézet azonban jogositva van, ezen visszatartott részeket is, az egyes alapitó tagoknak kiadni, a mint ez a tartalékalapnak a 21. § szerinti további növekedéséből lehetővé vált.
Az alapitó tagok kilépésének, alapitványaik teljes visszafizetésének esetén kivül, helye nincsen.
23. § Az alapitó tagok a 16. § esetén kivül a tagságból akkor is kizárathatnak, ha csődbe esnek, vagy ha a „Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete” érdekei ellen irányuló cselekményt követnek el, melynek megbirálása az igazgatóság hatáskörébe tartozik, a honnan felebbezésnek a közgyüléshez van helye.
A kizárt tagnak jogai és kötelezettségeire nézve, a kereskedelmi törvény rendeletei mérvadók; az egyesületi működés vezetésére való befolyása azonban legott kizárása után megszünik.
24. § Az alapitványok az alapitó tag elhalálozásának esetén kivül csakis az igazgatóság hozzájárulásával ruházhatók át másra. Az alapitó tagok jogai és kötelezettségei az alapitványok átruházása esetén azok új birtokosaira, elhalálozáskor azon egyenes leszármazó örököseikre származnak át, kiknek birtokába az alapitványi kötelezettséggel terhelt ingatlan vagyon jutott, vagy kik a letett biztositékokra örökösödési jogot nyertek, vagy végül, kik a befizetett összegek után járó kamatok élvezetére vannak jogositva. Ha az alapitónak több egyenes leszármazó örököse marad, az alapitó tagsági jogokat azon örökös gyakorolja, a kit erre örökös-társa hiteles felhatalmazással megbiznak; ha egyenes leszármazó örököse nem marad, a közgyüléstől függ a jelentkező jogutódot elfogadni vagy visszautasitani; az utóbbi esetben azonban az alapitványi összeg és ennek kamatai kifizetendők.
25. § Az alapitó tagok, a központi intézet működésének vezetésére, a közgyülésen gyakorolnak befolyást.
Minden alapitó tagot, a mennyiben az alapitványa természetének megfelelő első részlet befizetését teljesitette, személyenként egy szavazat illet, melyet ugy az alakuló közgyülésen mint egyéb (rendes és rendkivüli) közgyüléseken irásbeli megbizás utján, egy különben is szavazati joggal biró intézeti tag által is gyakorolhat.
Az alapitó tag azonban a közgyülésen szavazati jogával csak akkor élhet, ha alapitványa, melyen szavazati joga alapul, az illető közgyülést megelőzőleg legalább 6 hónappal tétetett. De e határozat az alakuló közgyülés előtt tett alapitványokra ki nem terjed.
26. § Az alapitó tagok az alapszabályok 21. és 22. §-aiban megállapitott módon visszatéritendő alapitványi összegen és annak alapszabályszerű kamatain kivül, a központi intézet vagyonához igényt nem támaszthatnak.
27. § A központi intézet tagjai továbbá mindazok, kik az intézetről zálogleveles törlesztési jelzálogkölcsönt vettek fel, vagy oly jószág tulajdonosává lettek, melyen az intézet javára bekebelezett ilynemű teher fekszik. E tagság a kölcsönkötvény aláirásától, illetőleg a központi intézet javára terhelt jószág tulajdonjogának megszerzésével veszi kezdetét.
Ily adósok az intézet irányában, a jelen alapszabályok 70. §-ának e) pontja szerint felelősek.
28. § A központi intézet zálogleveles adós tagjai, a központi intézet működésének vezetésére, hasonlóan az alapitó tagokhoz, a közgyülésen gyakorolnak képviselőik által befolyást. E képviselőket az adós tagok az ügyviteli rendszabályok értelmében megyénként alakitott gyülésükön és kizárólag az intézeti tagok köréből választják. A megyénként jelzálogilag lekötött minden 250,000 frtnyi zálogleveles kölcsönösszeg után egy-egy meghatalmazott képviselő választatik, ki a közgyülésen egy szavazattal bir.
29. § A központi intézet adós tagjai sem az intézet jövedelméhez, sem annak vagyonához nem birnak igénynyel.
30. § Az adós tagok kilépnek az intézetből:
a) ha a kölcsönösszeg és járulékai egészen lefizettetvén, a kötelezvényt az intézet visszaadta;
b) ha azon birtok, mely a kölcsön alapját képezi, jogérvényesen másra ruháztatott át, és az eredeti adósnak az intézet felmentvényt adott.
31. § 1. A központi intézet közegei:
a) a közgyülés, b) az igazgatóság, c) a felügyelő bizottság, d) az egyleti tanács és e) a szövetséges mezőgazdasági előleg-egyletek, és a központi intézettel szövetkezett már fennálló pénz- és hitel-intézetek s egyletek.
32. § A közgyülés a központi intézet tagjaiból áll.
Az intézet évenkint, a lefolyt évről való számadások bezárása után, legkésőbb május hó 1-ig, saját székhelyén rendes közgyülést tart, melyre az intézeti tagokat az igazgatóság hivja meg.
A közgyülés azonban rendkivülileg is összehivható, még pedig 1-ször az igazgatóság által:
a) valahányszor az azt a „Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete” érdekében állónak találja;
b) valahányszor annak egybehivását vagy az intézet alaptőkéjének, vagy az intézeti tagoknak egy tized részét képviselő tagok, s illetőleg ugyanily számú tagoknak szavazatra - a jelen alapszabályok értelmében - meghatalmazottjai, az ok és czél kijelölése mellett követelik;
c) a 77. § értelmében keletkezett közgyülési határozat folytán.
2-szor. A felügyelő bizottság által, a kereskedelmi törvényben meghatározott esetekben.
33. § A közgyülésnek egybehivása akár hirlapilag közzéteendő hirdetmény utján, akár pedig közvetlenül az intézet összes tagjaihoz, vagy ezek bejelentett meghatalmazattjaihoz küldendő meghivók által történik, mely utóbbi esetben a postahivatal feladási vevénye a meghivás megtörténtének teljes igazolásául szolgál.
34. § A közgyülés határideje az intézet tagjaival - a 32. § harmadik bekezdésének 1. a) pontjában foglalt eset kivételével - mindenkor a közgyülésnek megtartása előtt legalább 30 nappal közlendő. Az emlitett kivételes esetben a határidőt az igazgatóság legalább is 15 napi időköznek fenhagyásával tűzi ki.
35. § A ki akár saját magára nézve, akár pedig más tagok nevében, mint azok meghatalmazottja, a közgyülésen szavazati jogát gyakorolni akarja, tartozik az igazgatóságtól szavazati jegyét legkésőbb 3 nappal a közgyülés előtt kivenni, mely időn túl szavazati jegy ki nem szolgáltatik.
36. § Hogy a közgyülés jogérvényes határozatot hozhasson, (a 77. § esetét kivéve) legalább 30 közgyülési tagnak, illetőleg meghatalmazottnak jelentése és minden egyes határozat hozatalához a szavazatok általános többsége szükséges.
A szavazatok egyenlő száma esetén az elnöklő szavazata dönt.
Ugy választásoknál, mint minden egyéb személyt illető kérdésben, valahányszor véleménykülönbség áll elő, titkos szavazásnak van helye; egyébként a 41. § esetének kivételével, a szavazás nyiltan történik; - valahányszor általános szótöbbség el nem éretik, új szavazás megy végbe, - ha akkor is egyenlő szavazás kerülne ki, sorshuzás dönt.
37. § Ha a tagoknak a határozat-képességhez kellő számban meg nem jelenése miatt a közgyülés megtartható nem lenne, 15-öd napra újabb közgyülés hivandó egybe, mely tekintet nélkül a jelenlevők számára, a korábbi határidőre kitűzve volt tárgyak felett - de a 77. §-ban kijelelt tárgynak kivételével - jogérvényesen határoz.
38. § A közgyülés gyakorolja mindazon jogokat, a melyek az intézet jogait az intézeti ügyek tekintetében illetik; különös hatásköre pedig:
a) az évi üzleteredményről való igazgatósági és felügyelő bizottsági jelentésnek tárgyalása, a zárszámadások felülvizsgálása, az évi mérleg megállapitása, az igazgatóság és a felügyelő bizottság részére a számadási felmentvénynek megadása és a tiszta jövedelemről az alapszabályok szerint való rendelkezés;
b) az intézet közegeinek a 31. § e) pontja alatt megnevezettek kivételével való megválasztása, továbbá ezen közegek számának az alapszabályok 43. 45. 47. 48. és 49. §-aiban megállapított határokon belül való megállapítása, azok javadalmazásának meghatározása s tisztöktől való felfüggesztése és elmozdítása;
c) az igazgatóság, a felügyelő bizottság és az egyleti tanács által előterjesztett javaslatok, valamint a tagok részéről a 39. § értelmében benyujtott inditványok felett való tanácskozás és elhatározás;
d) az alapszabályok módosítása, - melyeknek az illetékes kereskedelmi és váltótörvényszékhez való bemutatása előtt mindenkor a m. királyi kormánynak előleges hozzájárulása kieszközlendő;
e) a kereskedelmi törvényben és a jelen alapszabályokban elősorolt egyéb ügyek felett való határozathozatal.
39. § Az intézeti tagok inditványai, ide nem értve a 77. § szerint, vagy a kereskedelmi törvény 177. §-a értelmében tett inditványt, csak akkor jöhetnek a közgyülésen tárgyalás alá, ha azok a közgyülés kitűzését legalább 20 nappal megelőzőleg az igazgatósághoz irásban benyujtattak.
40. § A közgyüléseken az igazgatóság elnöke, akadályoztatása esetén az alelnök, ennek is akadályoztatása esetén pedig az igazgatóság által kijelölendő egyén elnököl. A közgyülés jegyzőjét az igazgatóság rendeli ki.
41. § A szavazatszedő bizottság három tagból áll, kik közül kettő minden közgyülés által saját tagjaiból közfelkiáltással vagy szavazás utján választatik; harmadik tagja pedig e bizottságnak a közgyülés jegyzője. Az esetben, ha a szavazatszedő bizottság tagjainak választása szavazás utján történik, az erre vonatkozó szavazatok a közgyülés elnökéhez adatnak be.
42. § A közgyülés jegyzőkönyvét a közgyülési elnök és jegyző, s a közgyülés által e végre megválasztott két tagú hitelesitő bizottság irják alá.
43. § Az igazgatóság az intézet összes ügyei és üzletei vezetője, s intézkedik mindazon tárgyak felett, a melyek iránt a közgyülés nem határoz s a melyek a jelen alapszabályok értelmében, az intézet más közegeinek hatáskörébe nem esnek; áll pedig egy elnökből, egy alelnökből és a közgyülés határozatához képest, 3-18 rendes igazgatósági tagból, úgyszintén a 48. § szerint választandó igazgatósági póttagokból.
Az igazgatóság jogositva van, jogkörének egyes meghatározott részeit az egyleti tanácsra, az intézet külközegeire és tisztviselőire, vagy más személyekre is átruházni.
44. § Az igazgatóság elnöke és alelnöke mindenkor Ő Császári és Apostoli Királyi Felsége által erősittetnek meg ezen állásokban.
45. § A felügyelő bizottság 3-12 rendes és a 48. § szerint választandó póttagokból áll, s a kereskedelmi törvény által kiszabott hatáskört gyakorolja. E bizottság maga állapitja meg működési szabályait.
46. § A vezérigazgató, ki a közte és az intézet közt kölcsönösen megállapitott feltételek mellett szerződtetik, gyakorolja azon hatáskört, melyet az ügyviteli rendszabályok az ő számára meghatároznak. A vezérigazgatónak távollétében való helyettesitéséről, esetről esetre az igazgatóság gondoskodik.
47. § Az egyleti tanács feladata a szövetséges egyletek megalakitását elősegiteni, és érdekeit képviselni s a központi intézet részéről reá azon befolyást gyakorolni, mely azt úgy saját, mint a mezőgazdasági előleg-egyletek alapszabályainál fogva megilleti, szóval megfelelni az egyleti ügy meghonositásával és fejlesztésével járó összes teendőknek, miként azok a központi intézet ügyviteli rendszabályaiban meg lesznek állapitva.
Az egyleti tanács áll egy elnökből és ezeken kivül 9-27 rendes- és a 48. § szerint választandó póttagokból.
48. § Az igazgatóság és az egyleti tanács, úgyszintén a felügyelő bizottság számára külön-külön póttagok választatnak, még pedig a rendes tagok egy harmadrészének megfelelő számban.
A póttagok - kik hasonlóan az igazgatóság rendes tagjaihoz, a kereskedelmi czég jegyzékbe való bevezetés végett, az illetékes törvényszéknek bejelentetnek - a rendes tagok sorában akár időlegesen, akár véglegesen beállott üresedés esetében hivatnak be működésre. Időleges üresedés esetében a behivott póttag működése csak addig tart, mig azon ok, melynél fogva az időleges üresedés beállott, meg nem szünt és az illető rendes tag működését ismét tényleg meg nem kezdi.
49. § Ugy az elnökök, mint az igazgatóság, az egyleti tanács és a felügyelő bizottság rendes- és póttagjai rendszerint az intézet tagjai köréből, első izben egy évre, azontúl pedig három évi időtartamra választatnak meg.
50. § Az igazgatóság, az egyleti tanács, úgyszintén a felügyelő bizottság tagjainak 1/3 része - az intézet fennállásának harmadik évétől kezdve - évről-évre sorsolás utján kilép; a kisorsolt tagok azonban a közgyülés által újra megválaszthatók.
51. § Az igazgatóság és az egyleti tanács üléseinek egybehivása idejét, tanácskozási rendjét, elnökeiknek akadályoztatásuk esetén való helyettesitését, határozat-képességét és szavazási módját az ügyviteli rendszabályok határozzák meg.
52. § Az intézet a következő üzlet-ágakat gyakorolja:
1. jelzálogi fedezet mellett akár készpénzben, akár záloglevelekben kölcsönöket ad hosszabb vagy rövidebb idejü visszafizetésre;
2. jelzálogi biztositék mellett nyilt hitelt engedélyez;
3. alapitványt tevő községeknek hosszú idejü vagy rövidebb lejáratú kölcsönöket ad, jelzálogi fedezet mellett;
4. szövetséges egyleteknek jelzálogi fedezet mellett vagy a nélkül is, de mindenesetre csak a kellő óvatossággal és teljes biztonság mellett, folyó számlára hitelt nyujt; a vele szövetkezett, már fennálló pénz- és hitelintézeteknek pedig csak is jelzálogi fedezet vagy jóhitelű értékpapirok lekötése mellett nyujt ilynemű hitelt;
5. saját zálogleveleit veszi és eladja és azokra tőzsdei árfolyamuk 85%-ig terjedhető előlegeket ad azon feltétel mellett, hogy az árfolyamnak alábbszállása esetében azonnal megfelelő visszafizetés teljesítendő, esetleg újabb fedezet nyujtandó;
6. időközi pénzkészleteinek és záloglevelei biztositására a törvény értelmében alkotott külön alap (1876:XXXVI. tc. 6. §-a szerint való) gyümölcsöző elhelyezése és a tartalék-alap növelése tekintetéből:
a) a tőzsdén hivatalosan jegyzett zálogleveleket, állampapirokat és az állami biztositásban részesitett vállalatok elsőbbségi kötvényeit vásárolja s azokra tőzsdei árfolyamuknak legfeljebb 3/4-ed része erejéig, a jelen § 5. pontjában foglalt feltétel mellett előlegeket ad;
b) ilynemű kisorsolt, illetőleg lejárt értékpapirokat s azok szelvényeit leszámitolja;
c) bankváltókat leszámitol;
7. saját jelzálogos követeléseivel terhelt ingatlanokat megvásárolhat azon összegig, mely követelésének teljes fedezésére szükséges; végre
8. folyó számlára készpénz-betételeket elfogad.
53. § Az intézet által 300 frtnál kisebb és 6000 frtnál nagyobb zálogleveles törlesztési jelzálog-kölcsön nem adatik.
54. § A zálogleveles jelzálog-kölcsön mérvére nézve, a záloglevelek biztositásáról szóló 1876:XXXVI. törvénycikknek erre vonatkozó határozatai tartandók szem előtt.
55. § A zálogleveles kölcsön biztositására felajánlott jelzálog becsértéke meghatározásánál mindaddig, mig részletesebb becslési szabályzat állapittatnék meg, a kataszteri tiszta jövedelemnek húszszoros, vagy a földadónak (a pótlékokat ide nem értve) százszoros összege szolgál mértékül.
Azonban mind az intézetnek, mind a kölcsönkérőnek szabadságában áll forma szerinti becslést kivánni, melynél - ha az intézet úgy rendeli - az illető vidéken, vagy jószág szomszédságában, a legutóbbi tiz év alatt divatozó örökeladási árak, vagy szokásos és valóban fizetett haszonbérek, avagy egyéb figyelemre méltó adatok is az értékkiszámitás alapjául vétethetnek.
Az igazgatóság a kezéhez jött adatok nyomán határozza el véglegesen az ingatlan becsértékét és hitelképességét, a nélkül, hogy határozatát a kölcsönkérő irányában indokolni tartoznék.
56. § Az intézet rendszerint csak oly ingatlanra ad záloglevélkölcsönt, a mely még semmi bekebelezéssel terhelve nincs, vagy a melyre nézve az előbbi hitelezők a bekebelezési elsőbbséget az intézetnek átengedik. Ezen általános szabály alól azonban az intézet kivételt is tehet, a jelen alapszabályok 54. §-ának szem előtt tartásával; továbbá közvetlenül magához is válthat mások számára bekebelezett jelzálogjogokat.
Az oly birtokos, ki az ép emlitett módon az intézettől nem első helyen való zálogjogi bekebelezés mellett nyert kölcsönt, tartozik évről-évre hiteles nyugták által igazolni azt, hogy a korábban bekebelezett tételek kamatait pontosan megfizette.
57. § A szövetséges mezőgazdasági előleg-egyletek, az általuk a központi intézettől tagjaik számára közvetitett jelzálog-kölcsönökért a „Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete” irányában készfizetési és behajtási kötelezettséggel tartoznak; továbbá kártéritési kötelezettséggel ugyancsak a központi intézet irányában, a neki a kölcsönkérő egyéni viszonyainak netán helytelen megitéléséből a jelzálogul felajánlott birtok becsértékének túlzott megállapitásából, a kölcsönkérő személyazonosságának hiányából, a kérvényhez csatolt okmányok hamis volta - és az azokban foglalt adatok valótlanságából okozott károkért.
58. § Az intézet által adott törlesztési záloglevél-kölcsönnek a törlesztési határidő letelte, előtt való visszafizetése nem követelhető.
Ettől eltérőleg, az intézet a következő esetekben jogositva van a kölcsönnek az ügyviteli rendszabályokban meghatározott határidőkben való teljes visszafizetését követelni:
a) ha a kölcsöntkért adós által a kölcsön-kérvényben tett bevallás hamisnak, vagy a kölcsön-közvetitő szövetséges egylet, pénz- vagy hitelintézet előterjesztésében közlött adatok valótlanoknak bizonyultak;
b) ha az adós a kölcsön engedélyezése alkalmával előszabott föltételeknek a kellő határidő alatt eleget nem tett;
c) ha az adós fizetési kötelezettségének teljesitésében késedelmes volt;
d) ha az adós az előző tehertételek kamatainak megfizetését az 56. § értelmében kellő időben igazolni elmulasztaná;
e) ha az adós adójának pontos lerovását évenkint igazolni elmulasztaná;
f) ha a jelzálogul lekötött ingatlan ellen más hitelező végrehajtást eszközölt s e mellett az adós egy félévi járadék fizetésében hanyag volt;
g) ha egyleti közvetités utján zálogleveles kölcsönt nyert adós vagy annak örököse egyletéből kivált;
h) ha az adós gazdaságát az intézet igazgatóságának megitélése szerint ugy elhanyagolja, hogy félni lehet, miszerint a tőke-törlesztési és kamatjáradékoknak rendes fizetése veszélyeztetve lesz;
i) ha az adós a 60. § rendelete ellenére, az esetleg nyert biztositási kárpótlást birtoka helyreállitására nem forditotta;
k) ha az intézet kölcsönével terhelt birtok vagy annak egy része, akár élők közti átruházás, akár öröklés útján másnak tulajdonába ment át s az uj tulajdonos elmulasztaná azt a telekkönyvi átkeblezés s illetőleg birtokbavétel napjától számitandó 15 nap alatt az átruházás után fizetendő államkincstári illeték kifizetésének igazolása mellett, az intézetnek bejelenteni, vagy ha az intézet a történt birtok-átruházás esetében a kölcsönnek az új tulajdonosnál való további meghagyásához beleegyezését nem adná, avagy végre, ha az új tulajdonos az intézet által a kölcsön tekintetében neki szabott föltételeket, a kitűzött idő alatt nem teljesitené; végre
l) ha az adós a 70. § e) pontja szerint kivánt befizetésnek eleget tenni elmulasztana.
59. § Az adós irányában, ki az 58. § bármelyik esetének beálltával, kölcsöne teljes visszafizetésére felszólittatván, az ez alkalommal számára kitűzött fizetési határidő elmultával az adóssági összeget le nem fizette, az intézet jogositva van, az adóssági összegnek megfelelő zálogleveleket a forgalomból kivonni, a kölcsönt az átszámitás napján jegyzett budapesti tőzsdei árfolyam szerint készpénztartozásra átszámitani, s az igy mutatkozó összeget az átszámitás napjától járó késedelmi kamataival együtt (63. §) követelni.
60. § Ha a jelzálognak az elemi károk ellen való biztositása feltétlenül ki volt tűzve, a mennyiben azt elemi csapás érte, az adós a kapott kárpótlást birtoka helyreállitására köteles forditani.
61. § A záloglevél-kölcsönök az intézet igazgatósága által megállapitandó szabályszerű törlesztési terv szerint törlesztetnek. Az ennek alapján készpénzben fizetett évi járadékokból, melyek a záloglevelek névbeli értéke után számittatnak, valamint az adósok által kölcsöneikre készpénzben teljesitett rendkivüli visszafizetésekből törlesztési alap képeztetik. Az ekként képzett törlesztési alap kizárólag a kibocsátott záloglevelek szabályszerű törlesztésére forditandó.
62. § A rendes törlesztési részletek, valamint a felmondott tőke, és a 65. §-ban emlitett rendkivüli törlesztések készpénzben vagy oly záloglevelekben is, melyek a kölcsön-engedélyezés évében bocsáttattak ki, azok névszerinti értékében számitva, a kamatok és egyéb járulékok azonban feltétlenül készpénzben fizetendők.
63. § Az adós mindennemű fizetési mulasztás esetében, az ügyviteli rendszabályokban meghatározott kamatlábnak megfelelő késedelmi kamatot tartozik az esedékessé vált tőke s kamat tartozásaiért fizetni. Ha az adós akár fizetési késedelem, akár a jelzálogos birtokot érdeklő bármely jogcselekvény által az intézetnek per- vagy képviseltetési költségeket okoz, azokat megtériteni tartozik.
64. § A ki fizetési mulasztást követett el, a nélkül, hogy az intézettől a fizetési határnapot megelőzőleg halasztást nyert volna, a lejárt tartozási összeg után nemcsak késedelmi kamatokat, hanem az intézet üzletviteli rendszabályaiban megállapitott birságot is tartozik fizetni a tartalékalap javára.
65. § Az adósnak jogában áll, adósságát a törlesztési járulékon felül a törlesztési időtartam letelte előtt is egészben vagy részben törleszteni.
66. § A kölcsönök engedélyezésének és kielégitésének időrendje tekintetében egyidejüleg beadott kérvényekre nézve szabályul szolgál, hogy a kisebb összeget kérők a nagyobb összegeket kérők, a szövetséges egyletek tagjai, mások felett elsőbbséggel birnak.
67. § A jelzálogos kölcsönök kamatlábát s egyéb feltételeit az ügyviteli rendszabályok határozzák meg.
68. § Az intézet jelzálogos kölcsönkövetelései alapján zálogleveleket bocsáthat ki, melyekben magát a záloglevél tulajdonosa irányában, a záloglevélben kitett tőke kamatainak megfizetésére és magának a tőkének visszafizetésére, a záloglevelekben körülirt feltételek szerint, kötelezi; a tőke félévi felmondását s névbeli érték szerint készpénzben visszafizetését, az intézet magának tartván fenn, a nélkül azonban, hogy ezen joggal a záloglevél birtokosait fölruházná.
69. § A zálogleveleknél a kamatláb, a tőketörlesztés módja és az alak az igazgatóság által határoztatnak meg.
Szólhatnak a záloglevelek bizonyos visszafizetési határidőkre, kisorsolásra, érczpénzre vagy oszt. ért. papirpénzre, előmutatóra vagy névre.
70. § A záloglevelek biztositására és kielégitésére szolgálnak:
a) a törlesztési alap;
b) a záloglevelek külön biztositására a törvény értelmében alkotott külön alap, mely ezennel 200,000 o. é. frtban állapíttatik meg;
c) az intézet tartalék alapja;
d) a záloglevélkölcsönök biztositására különösen lekötött ingatlanok;
e) az intézet záloglevélkölcsönt nyert adósainak az intézet, illetőleg a záloglevélbirtokosok javára telekkönyvileg biztositandó kölcsönös jótállása. E jótállás úgy az intézet, mint a záloglevél birtokosok által, ez utóbbiak javára, biróilag érvényesithető, a jótállásból folyólag ezen adósok a zálogleveles kölcsönökből netán származott kár esetében kötelezve vannak annak fedezéséhez felvett kölcsönök arányában járulni; ily befizetésre való felhivás az illető adósoknak legalább 45 nappal a fizetési határnap előtt közvetlenül vagy az egyletek, vagy pedig a hivatalos lap utján tudomására hozandó;
f) az általuk közvetitett záloglevél-kölcsönökért a szövetséges egyletek jótállása.
Az e) pont alatt foglalt biztositék, csak a többi biztositékok teljes kimerültével vehető igénybe.
71. § Az intézet üzletforgalma által, a kezelési költségeknek és jutalékoknak, kötelezett kamatoknak és egyéb kötelezettségekből folyó kiadásoknak, netaláni veszteségeknek és leirásoknak leszámitása után eredményezett tiszta jövedelemből mindenek előtt az alapitóknak, alapitványaik után, a 19. § értelmében járó kamat adatik ki, a fenmaradó többlet pedig rendszerint a tartalékalaphoz csatoltatik.
72. § A tartalékalap az intézet kötelezettségeinek nagyobb biztonsága s a kezelési költségek fedezésének könnyitése czéljából alakittatik.
73. § Az intézet tartalékalapja képzésére és növelésére szolgálnak:
a) Ő császári és apostoli királyi Felsége által a „Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete” létesitésére adományozott kamatmentes és vissza nem fizetendő összeg;
b) az alapitók által tett és befizetett, vagy alapszabályszerűleg biztosított alapitványok;
c) az intézet üzletforgalma által eredményezett tiszta jövedelem (71. §);
d) a szövetséges egyletek alapszabályszerű hozzájárulása (85. §);
e) egyéb, a tartalékalap gyarapitására rendelt jövedelmek.
74. § A központi intézet összes hirdetményeit, a hivatalos lapban teszi közzé.
75. § Az intézet üzletműködését megkezdi, mihelyt szövetségében 20 egyletet számlál. Fennáll pedig mindaddig, mig feloszlása az alapszabályoknak megfelelő módon el nem határoztatik.
76. § Mihelyt a szövetséges egyletek száma a 75. §-ban meghatározott mértéken alól csökkent, az intézet feloszlása elhatározandó.
77. § Egyéb esetben az intézet feloszlása iránti tárgyalás csak akkor veheti kezdetét, ha az intézet egy rendes közgyülésén a személyesen jelenlévő és megbizottak által képviselt szavazatképes tagok két harmada által, annak megkezdése inditványoztatik.
Az ekként keletkezett föloszlási inditvány tárgyalására legfeljebb 6 hó alatt rendkivüli közgyülés hivandó egybe.
78. § A feloszlás felett való jogérvényes határozathozatalra szükséges, hogy az összes szavazatra jogositott intézeti tagoknak legalább 3/4-ed része képviselve legyen, és hogy az ily számban személyesen jelenlevő és megbizottak által képviselt intézeti tagoknak legalább 2/3-da a feloszlás mellett szavazzon.
79. § Az intézet végkép feloszlottnak csak akkor fog tekintetni, ha összes záloglevelei beváltattak, összes kötelezettségei teljesittettek, és az intézet javára jelzálogilag bekeblezett követelések mind törlesztve lettek.
Mig ez végbe nem ment, a tartalék- s törlesztési alapok, valamint a záloglevelek biztositására alkotott külön alap kezelése és együtt tartása meg nem szüntettethetik.
80. § Feloszlás esetében az intézet kötelezettségeinek teljesitése után fenmaradt alapitványi összegeknek, az alapitó tagok javára miként leendő elhelyezéséről s illetőleg nekik leendő kiszolgáltatásáról a közgyülésnek általános utasitásához képest, az igazgatóság, vagy a netán ennek helyébe a közgyülés által választott felszámoló bizottság rendelkezik.
Az alapitó tagok ezen alapitványi összegein túl netán fennmaradt intézeti vagyon, a közgyülés által meghatározandó, a magyar földmívelés érdekeit előmozditó czélokra fordittatik.
81. § A mezőgazdasági előleg-egyletek czélja: az ön-tőkegyüjtésnek előmozditása mellett tagjaik hiteligényeit olcsó kamatu kölcsönök, illetőleg előlegek adása, úgy nemkülönben hosszú idejü törlesztési jelzálog-kölcsönöknek, a központi intézetből való közvetitése által kielégiteni.
82. § A mezőgazdasági előleg-egyletek korlátlan felelősséggel alakulnak.
83. § A mezőgazdasági előleg-egyletek megalakulásuktól kezdve, a központi intézettel állandó szövetséges viszonyban állanak, és e viszony létesitése a jelen alapszabályok határozatainak megfelelő kölcsönös szerződésnek kötése által történik, minek első s elmaradhatlan föltétele, hogy a szövetkezni kivánó mezőgazdasági előleg-egylet alapitó tagja legyen a központi intézetnek.
A szerződés három példányban állitandó ki, s egy példány királyi közjegyzőnél, a többi kettő pedig a szerződő feleknél teendő le.
84. § A 83. § szerint kötendő szerződésben felveendő azon feltétel, hogy a szerződési viszony a mezőgazdasági előleg-egylet részéről meg nem szüntethető, de fölbontható a központi intézet által azon esetben, ha a mezőgazdasági előleg-egylet a szerződésileg megállapitott kötelezettségeknek eleget nem tenne, avagy működése a központi intézet hátrányára irányulna.
Ily esetben az egyletnek a szövetséges viszonyból folyó jogai a központi intézet irányában legott megszünnek, kötelezettségei azonban mindaddig fennállanak, mig az egylet s annak tagjai a központi intézettől nyert kölcsöneiket teljesen vissza nem fizették.
85. § A szövetséges egyletek tartoznak mindenben a központi intézet érdekeit előmozditani, az utóbbi által ellátás végett hozzájuk intézett megbizásokban annak utasitásai értelmében díjtalanul eljárni.
86. § Tartozik minden szövetséges egylet az általa beszedett kezelési költségeknek, (111. §) legalább egy tizedrészével a központi intézet kezelési költségeihez, tiszta jövedelmének legalább 1%-ával pedig ugyanannak tartalék-alapja gyarapitásához járulni.
87. § A mezőgazdasági előleg-egyletek önálló hitelszövetkezetek, s mint ilyenek, külön alapszabályokkal és szabad üzletműködési körrel birnak, melyre a központi intézet a szövetség közös érdeke s biztonsága szempontjából a jelen alapszabályok, s illetőleg a 83. §-ban emlitett szerződés határozatai értelmében gyakorol befolyást.
88. § A mezőgazdasági előleg-egyletek külön-külön bevezetett czéggel birnak, melynek a czégjegyzékbe való bevezetése, a kereskedelmi törvény 226. és 227. §-ai szerint történik.
89. § A czégjegyzés akként történik, hogy az egyleti igazgatóság két tagja, vagy egy igazgatósági tag és az egyleti igazgatóság által a czégnek együttes jegyzésére jogositott egyleti tisztviselők egyike a magyar, s illetőleg az illető vidéken uralkodó nyelven nyomott czéghez saját, törvényszékileg bejegyzett aláirásaikat jegyzik.
90. § A mezőgazdasági előleg-egyletek területköre egy vagy több városra, illetőleg községre terjedhet, és az, a hitelhálózatnak az egész országra való kiterjesztése czéljából a központi intézet belátásához képest szélesbithető vagy kisebb körre szoritható.
91. § Ha valamely mezőgazdasági előleg-egylet, mint alperes vonatnék perbe, annak személyes birósága, ha pedig az egylet, egyes tagjai ellen, mint felperes lépne föl, szabály szerint ugyan a helybeli biróság biráskodik, az egylet azonban ennek elkerülésével szabad biróválasztási joggal bir.
92. § A mezőgazdasági előleg-egyletek tagjai, pártfogó és rendes tagok.
a) Pártfogó tagok mindazok, kik az egylet megalakulásának s működésének előmozditása czéljából legalább 100 forintnyi összeget kamatmentesen vagy 5%-os kamat kikötésével, az egyletnek kölcsönöznek vagy ajándékoznak, avagy a rendes tagokhoz hasonlóan egy vagy több üzletrészt fizetnek be a rendes tagok kötelezettségeinek elvállalásával, de az egylet hitelezéseinek igénybevétele nélkül, avagy más rendkivüli módon az egylet alaptőkéjének gyarapitásához járulnak.
b) Rendes tag lehet minden, az egylet területén lakó önjogú egyén, község s egyéb jogi személy, ki, illetőleg mely magát egy vagy több üzletrésznek egyszerre vagy apróbb részletekben az egylet pénztárába leendő befizetésére, s ez által ön-tőkegyűjtésre kötelezi.
Egy üzletrész 100 forintban állapittatik meg, s ez összeg hetenkénti 50 kros vagy havonkénti 2 frtos részletekben fizetendő be.
93. § Az előző 92. §-ban megállapitott föltételek mellett jelentkező egyes vagy jogi személy, a tagsággal elvállalt kötelezettséget tartalmazó nyilatkozatnak, és az alapszabályoknak sajátkezűleg, illetőleg jogszerű képviselője által való aláirásával válik tettleg az egylet tagjává.
94. § Megszünik az egyleti tagság:
a) kilépés által, mely esetben a felmondási határidő és a kilépés időpontja a kereskedelmi törvény 235. §-ának határozatai szerint számítandó;
b) elhalálozás által, mely esetben a jogutódok az elhalt tag helyébe léphetnek;
c) kizáratás által, mely felett az egyleti igazgatóság határoz, s melynek helye van, ha valamely tag üzletrészére teljesitendő fizetésével három hónapig hátralékban van; vagy ha az egylettől vagy a központi intézettől nyert kölcsönt törvényes kereset nélkül nem fizeti meg, tagtársaival összeférhetetlennek mutatkozik, az egylet s illetőleg a központi intézet alapszabályaihoz, ügyviteli rendszabályaihoz alkalmazkodni nem akar, avagy épen valamely becstelenséget maga után vonó tettet követ el.
95. § A kivált tagnak üzletrészei, ugy neki, mint örököseinek, csak akkor adatnak ki, ha az egyletnek s a központi intézetnek iránta fennálló kölcsönköveteléseit teljesen kiegyenlitette. Mindaddig, a mig ez meg nem történt, az egylet az illető kivált tag üzletrészére nézve a visszatartás jogával élhet.
96. § Az egyleti tag cselekvő s szenvedő választási, tanácskozási s szavazati joggal bir egylete közgyülésein s igényt tarthat, a pártfogó tagok kivételével, egylete szabályszerű kölcsöneire és befizetett üzletrészei arányában, az egylet üzletműködésének 4. évétől kezdve, az évi nyereményből reá eső osztalékra.
A teljesen be nem fizetett üzletrészekre eső osztalék az egylet üzletműködésének harmadik évén túl, azok kiegészitésére fordittatik.
97. § Az egyleti tagok üzletrészei, mig az egylet fennáll, biztositékul ugy az általuk közvetlenül használt, mint az egylet által felvett vagy egyes tagjainak közvetitett hitelösszegekért, az egyletnek s illetőleg az egylet hitelezőinek vannak lekötve, s e tőkék után a tagokat, mig az egylet tagjai lenni meg nem szünnek, csak az évi osztalékok illetik.
98. § Mihelyt 20 egyén az egylet rendes tagjául jelentkezett, az egylet alakuló közgyülése megtartathatik. Az ezután jelentkező tagokat az egylet igazgatósága veszi fel.
99. § Az egylet kölcsönöket ad:
1. jelzálogi biztositék mellett földbirtokokra, becsértékük 50, és szőllőkre, becsértékük 25%-a erejéig;
2. kézi zálogra, u. m.:
a) magyar állampapirokra, magyar és osztrák állami sorsjegyekre, állami biztositásban részesitett vállalatok értékpapirjaira, a „Magyar Földhitelintézet” és a „Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete” zálogleveleire s egyéb, a központi intézet által koronként kijelölendő, hivatalosan jegyzett értékpapirokra, a tőzsdei árfolyam háromnegyed részéig; mihelyt azonban a tőzsdei árfolyam 10%-al alábbszállott, a letett papiroknál a hiány, vagy megfelelő összegű értékpapirok letételével vagy pedig készpénzzel pótlandó.
b) arany- és ezüstpénzre;
3. személyes hitelre teljes biztonságot nyujtó kezesség mellett;
4. termesztményekre; de ezeknél a kölcsön az elzálogositott termények helyi piacz árának felét meg nem haladhatja és a rakhelyiségnek, melyben ezen tűz ellen biztositandó zálogok elhelyeztetnek, a termények romlatlan fentartására alkalmasnak kell lennie. A kölcsönadás ezen neme azonban csak akkor gyakorolható, ha az egylet közgyülése a létező helyi viszonyok tekintetbevételével, annak gyakorlását tettleg elhatározta s ez iránt hozott határozatot a központi intézet megerősitette.
100. § Az egylet tagjai által jelzálogi biztositék mellett vagy személyes hitelre kért kölcsön, a központi intézet részéről számukra engedélyezett jelzálogos kölcsönnel együttvéve, az 54. §-ban megállapitott birtokhitelképességi mérvet meg nem haladhatja; minélfogva az egylet minden oly esetben, midőn a központi intézettől jelzálogos kölcsönt oly egyleti tag számára közvetit, kinek nála személyes hitelen vagy jelzálogi fedezeten alapuló kölcsöne van, erről, ennek a központi intézet által engedélyezendő kölcsönből való leszámitása, illetőleg az egylet javára leendő visszatartása végett, az előbbinek kimutatást adni tartozik.
101. § Az egylet kölcsöneinek maximumát és kamatlábát, ugyszintén az egylet által felveendő idegen tőkék mérvét és kamatlábát s az egyletek által kölcsöneik után szedendő kezelési költségek nagyságát, az egyleti igazgatóság javaslatának lehető tekintetbevételével a központi intézet állapitja meg.
102. § Ha az egylet valamely tagja a központi intézetből törlesztési jelzálogkölcsönt kapni kiván, kérelmét egyletének, hol jelzálogul felajánlott birtoka fekszik, feladata megbirálni és véleményével együtt a központi intézethez beterjeszteni.
103. § Minden az egyletnél bejelentett kölcsönkérelemnek tárgyalásánál, az egylet igazgatósága által figyelembe veendő:
a) hogy a kérelmező gazdaságát rendesen vezeti, és hogy a kért kölcsönre gazdasága érdekében csakugyan szüksége van;
b) hogy erkölcsös élete, valamint munkássága a kölcsön pontos visszafizetését biztositják; és végül
c) jelzálogos kölcsönkérelmeknél még az, hogy a jelzálogul kijelölt földbirtok becsértéke ama legkisebb ár, melyet azon helységben vagy vidéken, hasonló minőségű földek eladásánál, minden körülmények között elérni lehet.
104. § Az egylet valamely megbizott hivatalnoka köteles, a központi intézetből zálogleveles kölcsönt nyerni kivánó egyleti tagoknak, jelentkezésük folytán, a kölcsönkérvényt az egylet javára fizetendő, a központi intézet által kiadott általános útmutatásban meghatározott csekély díjért elkésziteni és általában annak felszerelése körül segédkezet nyujtani.
105. § A kölcsönkérők által a központi intézetnek jelzálogul felajánlott földbirtok becslését az egylet igazgatósága rövid uton maga eszközli, még pedig oly módon, hogy az a kölcsönvevőre nézve, a lehető legcsekélyebb költséggel járjon.
106. § A jelen alapszabályok 57. §-ának határozataiból kifolyólag, az egylet az általa közvetitett zálogleveles kölcsönökre nézve, az egyenes adós által a lejáratkor teendő fizetést a helyett közvetlen maga köteles teljesiteni, tekintet nélkül arra, vajjon az egyenes adós nála a fizetésnek eleget tett-e vagy sem.
107. § Az egyenes adós azonban a központi intézet utasitására közvetlenül egylete elkerülésével is eszközölheti esedékes járadékainak fizetését; de ily esetben az illető egylet ugy a központi intézet utasitásáról, mint a befizetés megtörténtéről esetről esetre értesitendő.
Ily fizetési eljárás nem szünteti meg az egylet készfizetési kötelezettségét, az egyenes adós részéről történt fizetési mulasztás esetében, a központi intézet irányában, s ez utóbbi jogositva van akár egyenesen az egyletet, akár közvetlenül az egyenes adóst, vagy mindkettőt egyszerre is kielégitésre szoritani, még pedig ugy a lejárt tőke- s kamat-tartozások, mint a netáni késedelmi kamatok s birságért.
108. § Az egylet azon tagja ellen, ki helyett a központnál bármi czímen fizetést tett, visszkereseti joggal bir a fizetett összeg, a kamatveszteségek és behajtási költségek erejéig.
109. § Az egylet gyakorolhatja a takarékbetéti üzletet, de az általa takarékpénztárilag kezelt betéteket jelzálogos kölcsönök adására nem fordithatja; azonkivül tagjai hitelszükségletének kielégitése végett egyébnemű idegen tőkéket is vehet fel, s igénybe veheti a központi intézet hitelezéseit.
110. § A ki az egyletnél valamely üzletév egész tartamára legalább 50 frtnyi tőkét elhelyezett, akár tagja az egyletnek, vagy sem, ezen tőke után, annak feltétlenül biztositott kamatain kivül, az egylet azon évi nyereményéből osztalékban is részesül. (112. §)
111. § Ugy az egyetemleges jótállásból eredő kötelezettség nagyobb biztonsága, mint az egylet által felvett és a központi intézettől tagjai számára közvetitett kölcsönök visszafizetésénél felmerülhető késedelmek okozta zavarok elháritása tekintetéből tartalékalap alkottatik.
E tartalékalapba folynak:
a) az első három üzleti év egész tiszta jövedelme (96. §) azon egy %-nak levonásával, mely a központi intézethez a 86. § szerint beszolgáltatandó;
b) az egylet megalakulta után belépő tagok belépti díja, mely tagonként 2 forintban állapittatik meg;
c) a 4-ik üzletévtől fogva a tiszta jövedelemnek 30%-a; és
d) egyéb jövedelmek.
112. § Az egylet jövedelmének felosztása a következő módon történik.
A felvett idegen tőkék kamatainak, az igazgatási költségeknek, a 86. § szerint a központi intézetet illető 10%-nyi járuléknak, valamint a közgyülés által az igazgatóság javaslata alapján és a kereskedelmi törvény szem előtt tartásával eszközlendő leirásoknak leszámitása után fenmaradó tiszta jövedelemből:
a) 1% a központi intézet tartalékalapja gyarapitására; és
b) a 111. § e) pontja szerint elkülönitett rész (30%) az egylet tartalékalapja képzésére, illetőleg gyarapitására fordittatik; továbbá:
c) a 119. § d) pontja értelmében közgyülésileg megállapitott jutalékok vonatnak le; és végül:
d) a fenmaradó összeg, mint évi nyeremény-osztalék kiosztatik, az egyleti tagok és a 110. §-ban emlitett betevők között, még pedig akkép, hogy az osztalékokra forditandó nyereményösszeg 2/3-a a tagoknak üzletrészeikre történt befizetései, - 1/3-a pedig a betevők között, azok tőkeösszegének arányában osztatik ki.
Az évi nyeremény-osztalék a befizetett üzletrészek, illetőleg betétek 10%-át túl nem haladhatja, a nyereménytöbblet a tartalékalap további gyarapitására forditandó.
113. § Az egylet közegei:
a) a közgyűlés;
b) az igazgatóság;
c) a felügyelő bizottság; és
d) a szükséghez képest alkalmazott bizalmi férfiak (külcensorok).
114. § A közgyülés az egylet tagjaiból áll.
Az egylet rendes közgyülését évenkint a lefolyt évi zárszámadások után legkésőbb április hó 1-ig saját székhelyén tartja, melyre az egyleti tagokat az egyleti igazgatóság hivja meg.
A közgyülés azonban rendkivülileg is összehivható, még pedig:
1. az egyleti igazgatóság által:
a) valahányszor azt az egylet érdekében állónak találja;
b) valahányszor annak egybehivását vagy az egyleti tagok összes befizetett üzletrészeinek, vagy az egyleti tagoknak egy tizedrészét képviselő tagok, az ok és czél kijelölése mellett követelik;
c) a 131. § értelmében keletkezett közgyülési határozat folytán.
2. A felügyelő bizottság által, a kereskedelmi törvényben meghatározott esetekben.
A központi intézet az egyletnek úgy rendes, mint rendkivüli közgyülésein külön kirendelt megbizottja által képviseltetheti magát, ki azonban csupán tanácskozási joggal bir.
115. § A közgyülés egybehivása a jelen alapszabályok 33. §-ában, a központi intézetre nézve előirt módon és a központi intézet külön értesitése mellett történik.
116. § A közgyülés határideje az egylet tagjaival, a 114. § 3. bekezdésének 1. a) pontjában foglalt eset kivételével, mindenkor a közgyülés megtartása előtt legalább 15 nappal, az egyleti igazgatóság által megállapitott tárgysorozattal együtt közlendő. Az ép emlitett kivételes esetben a határidőt az igazgatóság legalább is 8 napi időköznek fennhagyásával tűzi ki.
117. § A közgyülés határozatképességéhez, kivéve a 132. § esetét, legalább 20 pártfogó és rendes tagnak jelenléte, a határozatok érvényességére pedig a jelenlevő tagok általános szavazattöbbsége kivántatik. Szavazatok egyenlősége esetén az elnök dönt.
Ha a közgyülés nem határozatképes, akkor az egylet igazgatósága legott a közgyülés első határnapján, attól számítandó 15-öd napra újabb közgyülést tartozik egybehivni.
118. § A közgyülésen minden egyleti tagot, tekintet nélkül üzletrészeinek számára, saját személyére nézve csak egy szavazat illet, melyet akár személyesen, akár pedig valamely, erre meghatalmazott tagtársa által gyakorolhat.
Választásoknál és személyt illető kérdésekben titkos szavazásnak van helye, egyébként a szavazás nyiltan történik.
119. § A közgyülés gyakorolja mindazon jogokat, melyek az egyleti tagokat az egylet ügyei tekintetében illetik; különös hatásköre pedig:
a) az évi üzlet-eredményről való igazgatósági és felügyelő bizottsági jelentéseknek tárgyalása, a zárszámadások felülvizsgálása, az évi mérleg megállapítása, az igazgatóság és a felügyelőbizottság részére a számadási felmentvénynek megadása;
b) az egyleti igazgatóság és felügyelő-bizottság megválasztása; továbbá ezen közegek számának az alapszabályok 123. és 124. §-aiban előirt határokon belül való megállapitása, azok javadalmazásának meghatározása és tisztüktől való felfüggesztése vagy elmozditása;
c) a központi intézethez jóváhagyás végett benyujtandó költségelőirányzatnak megállapitása;
d) a tiszta jövedelemből az egyleti közegeknek, kifejtett fáradozásaikért netán adandó jutalékra forditandó százaléknak meghatározása s általában a tiszta jövedelemről, az alapszabályok szerint való rendelkezés;
e) az egyleti alapszabályok módositása, mi azonban csakis a központi intézet hozzájárulásával nyer érvényt; továbbá legalább 5 egyleti tag által pártolt bármely más inditvány, mely azonban csak úgy jöhet a közgyülés napirendjére, ha legalább 8 nappal ennek megtartása előtt, az egyleti igazgatóságnál benyujtatott;
f) az egyleti igazgatóság által a központi intézet részéről kiadott általános útmutatás keretén belül kidolgozandó részletes ügyviteli szabályoknak jóváhagyása, úgyszintén a késedelmi kamatok és birságok nagyságának az egyleti igazgatóság javaslata nyomán való megállapitása, a központi intézet helybenhagyásának fentartásával;
g) egyleti tagok kizárása az egyleti igazgatóság ez iránti javaslatának, illetőleg véleményének meghallgatásával;
h) az egylet feloszlása iránt való határozathozatal, az igazgatóság ez iránti javaslatának, illetőleg nyilatkozatának meghallgatása után; és végül
i) a kereskedelmi törvény és a jelen alapszabályoknál fogva, a közgyülés hatáskörébe eső egyéb tárgyak felett való határozathozatal.
120. § A közgyüléseken az egyleti igazgatóság elnöke elnököl.
A közgyülés jegyzője az egyleti ügyvezető.
121. § A szavazatszedő bizottság három tagból áll, kik közül kettőt a közgyülés jelenlévő tagjaiból közfelkiáltás vagy szavazás útján választ. A közgyülés jegyzője a bizottságnak harmadik tagja. Azon esetben, ha a szavazatszedő-bizottság tagjainak választása szavazás útján történik, az erre vonatkozó szavazatok a közgyülés elnökéhez adandók be.
122. § A közgyülés jegyzőkönyvét a közgyülési elnök és jegyző s a közgyülés által e végre megválasztott két tagú hitelesitő-bizottság irják alá.
123. § Az igazgatóság hatásköréhez tartozik azon összes egyleti ügyek tekintetében való intézkedés, a melyek iránt az egyleti közgyülés nem határoz, s a melyek a jelen alapszabályok értelmében az egylet más közegeinek vagy a központi intézetnek hatáskörébe nem tartoznak; különösen pedig feladata: az egyleti tagok felvétele; a kölcsönök, s illetőleg előleg iránti kérelmeknek elintézése; az egylet részletes ügyviteli rendszabályainak kidolgozása s úgy ennek, mint az általa elkészitendő s megbirálandó évi zárszámadásoknak, utóbbiaknak saját évi jelentése kapcsában a közgyülés elé terjesztése; javaslattétel, s illetőleg véleményezés a közgyülés elé tartozó mindazon egyéb ügyek felett, melyekre nézve az igazgatóság a 119. § szerint meghallgatandó; továbbá az egylet ügyvezetőjének úgy megválasztása, mint tisztétől való felfüggesztése és elbocsátása, a 120. §-nak szem előtt tartásával és a szükség esetén alkalmazandó bizalmi férfiaknak a központi intézet hozzájárulásával való megválasztása és fölmentése; végül az egylet tiszti és szolga-személyzete létszámának és javadalmazásának megállapitása; úgyszintén ezen személyzetnek kinevezése, hivatalától való felfüggesztése és elbocsátása.
Az egyleti igazgatóság áll egy elnökből és 3-12 igazgatósági tagból, kiknek 2/3-dát az egyleti közgyülés függetlenül, 1/3-át pedig a központi intézet által javaslatba hozott egyleti tagokból választja.
124. § Az egylet felügyelő bizottsága 3-12 tagból áll, kiknek 2/3-át a közgyülés szabadon, 1/3-át pedig - a mennyiben a pártfogó tagok száma, a rendes tagok számának legalább 1/6 részét teszi ki - az előbb nevezett tagok köréből választja.
125. § A felügyelő bizottság a kereskedelmi törvény által kiszabott hatáskört gyakorolja s működése szabályait maga állapítja meg.
126. § Ugy az egylet igazgatóságának, mint a felügyelő bizottságnak tagjai, első ízben egy évre, azontúl pedig három évi időtartamra választatnak.
127. § Az egyleti igazgatóság s a felügyelő bizottság maga választja elnökét s alelnökét, s pedig egyikét a központi intézet javaslata folytán választott tagjai közül. Az elnököt mindenben az alelnök helyettesiti.
128. § Az egylet ügyvezetőjét (igazgató-vezértitkár) a központi intézet által erre minősitett egyének közül az egyleti igazgatóság választja és a központi intézet erősiti meg ezen állásában. Feladata előkésziteni s javaslatával előterjeszteni az igazgatóságnak mindazon ügyeket, melyek annak hatáskörébe tartoznak. Tanácsadó szavazattal részt vesz a közgyülésen, az igazgatóság és felügyelő bizottság ülésein s gyakorolja ama hatáskört, melyet számára az egyletnek ügyviteli rendszabályai meghatároznak. Távollétében való helyettesitéséről esetről esetre az igazgatóság gondoskodik. Állásától való felfüggesztése és elbocsátása a központi intézet hozzájárulásával történik.
129. § A szükséghez képest, az egylet kiterjedésének megfelelőleg, egy vagy több község területére alkalmazható bizalmi férfiak feladatait a központi intézet által kiadott általános útmutatás szabályozza.
130. § Az egylet csak addig állhat fenn, mig maga a központi intézet fennáll; feloszlása ezen kivül a keresk. törvény 247. §-ának 2-5. pontjai alatt foglalt esetekben következik be.
131. § Közgyülésileg csak akkor határozható el az egylet feloszlása, ha az, annak egyik rendes közgyülésén, a jelenlévő egyleti tagok 2/3-a által inditványoztatik. Az ekként keletkezett feloszlási inditvány tárgyalására legfeljebb 3 hó mulva rendkivüli közgyülés hivandó egybe.
132. § A feloszlás felett való jogérvényes határozathozatalra szükséges, hogy az egylet tagoknak legalább 3/4 része jelen legyen, és hogy az ily számban jelenlevőknek legalább 2/3 része, a feloszlás mellett szavazzon.
133. § Ha az egylet feloszlása ki van mondva, annak minden künnlevő követelései behajtatnak s mindenekelőtt a központi intézet s az idegen hitelezők követelései, lejárataik szerint, elégittetnek ki, és pedig
1. a tartalékalapból,
2. a tagok üzletrészeiből; s ha e források elégtelenek volnának a terhek tisztázására,
3. az egyetemleges jótállás alapján, az egyes tagok bármely más ingó vagy ingatlan vagyonából.
134. § A mi az egylet felszámolása esetén a tartalékalapból fenmarad, 4 részre oszlik, s abból 2/4-része az üzletrészek befizetett részletei arányában kiosztatik tagjai között, 1/4 rész a központi intézet tartalékalapja javára esik, 1/4 rész pedig az egyleti közgyülés által meghatározandó, hazai földmivelési érdekeket előmozditó czélokra fordittatik.
135. § Az egylet a központi intézet állandó felügyelete s ellenőrzése alatt áll, s tartozik alapszabályait s részletes ügyviteli szabályait, üzletkimutatásait s közgyüléseinek minden, igazgatóságának pedig szerves intézkedéseiről szóló határozatait - a központi intézet általános útmutatásában meghatározott határidőkben - jóváhagyás végett ahhoz beterjeszteni.
136. § Az egylet évi mérlege s hirdetményei állandóan az illető vidék egyik hirlapjában közzéteendők; oly egylet pedig, melynek vidéke hirlappal nem bir, közlönyéül a budapesti hivatalos hirlapot használja.
137. § Az egylet a központi intézettel kölcsönös folyószámlai hitelviszonyban áll, mire nézve az elszámolás a központi intézet ügyviteli szabályai szerint történik.
138. § A mezőgazdasági előleg-egyletek alakitásánál, ott, a hol szükségesnek mutatkozik, maga a központi intézet előlegezheti az azzal járó költségeket, melyeket az illető egylet annak megtériteni tartozik.
