1879. évi XLIX. törvénycikk indokolása

a nyereményadóról * 

A mai napon beterjesztett külön törvényjavaslattal inditványba hozom a cselédtartási-, a kocsi- és lótartási adónak 1880. évtől kezdve leendő megszüntetését. Az ország pénzügyi helyzete okvetlenül megkivánja, hogy az ezen két adónem megszünése folytán az államkincstár bevételeiben támadó hiány új adó behozatala által pótoltassék. Ezen czél elérése végett a jelen törvényjavaslattal a „nyereményadó” életbeléptetését hozom javaslatba.

A nyereményadó alá esnének:

a) azon nyeremények, melyek az állami számsorsjáték betéteire és a jótékonyczélú állami sorsjátékok sorsjegyeire esnek;

b) azon engedélyek, melyeket a pénzügyi hatóságok ingóságok kisorsolására magánfeleknek adnak.

A nyereményadónak behozatalát ajánlja:

hogy azt csak oly egyének fizetik, kik a sors véletlene által nem várt jövedelem birtokába jutnak,

hogy az új adó levonás utján, a nyeremény kifizetésekor könnyen lesz beszedhető, és

hogy végre, a mint alább fog kimutattatni, teljesen pótolni fogja azon hiányt, mely a cselédtartási-, kocsi- és lótartási adónak megszünése következtében az államkincstár bevételeiben támadni fog.

A törvényjavaslat részleteinek indokolására a következőket adom elő:

Az 1. § megjelöli a nyereményadó tárgyait; ezek között a magánfelek által rendezett kisorsolásoknál nem a nyeremény, hanem a kisorsolási engedély jelöltetik meg adótárgyul; ennek oka azon nehézségekben rejlik, melyek előállanának, ha ezen sorsjátékoknál is a nyertes fél adóztatnék meg, holott a kisorsolást rendező és az engedélyt nyert fél az adó ellen panaszt nem emelhet, minthogy módjában áll az adót a nyerő félre átháritani.

A 2. § az adó mérvét a nyereményösszegnek, illetőleg a játéktervben foglalt összegnek tiz százalékában határozza meg. Ezen adótétel megfelel az adóztatás azon mérvének, melylyel a tőkekamat-élvezetből és a haszonhajtó foglalkozásokból eredő jövedelmek az 1875:XXII. és XXIX. törvénycikkek értelmében megrovatnak. Az új adó nem fogja csökkenteni a jótékony czélokra rendezett magyar államsorsjátékok sorsjegyeinek kelendőségét az osztrák állam területén kibocsátott hasonnemű sorsjegyekkel szemben, mert az ez utóbbiakra eső nyereményekből az 1868. évi junius hó 20-án kelt és az osztrák állam területén érvényben lévő törvény értelmében hasonlóan egy bizonyos százalék vonatik le bélyegilleték fejében.

A 3. § megállapitja az adó beszedésének módját olyképen, hogy annak rendes befolyása teljesen biztositva van.

A 4. § meghatározza az adómentesség eseteit; az a) és b) alatt felsorolt mentességek a dolog természetéből folynak; a c) alatti mentesség kimondását követelik a magyar állam hitelének fentartására való tekintetek, mert az 1870:X. törvénycikk 2. §-ának d) pontja értelmében, a nyereménykölcsön nyereményeitől csakis a nyugta-bélyeg fizettetik.

Az 5. §-ban foglalt azon rendelkezést, mely szerint különös figyelmet érdemlő esetekben a nyereményadó a magánfelek által rendezett jótékonyczélú kisorsolásoknál mérsékelhető vagy elengedhető, a méltányosság tekintetei teszik kivánatossá.

A 6. és 7. § meghatározzák a törvény megszegésének eseteit, és a megszegések büntetéseit. Csak szigorú büntetések alkalmazása fogja az ezen új adónem ellen irányozható kihágásoknak elejét venni.

A 8. § rendeli, hogy a nyereményadó után sem földtehermentesitési járulék, sem pedig törvényhatósági vagy községi pótlék nem vethető ki. Földtehermentesitési járulék azért nem vethető ki a nyereményadóra, mert ezen adó oly adók pótlására hozatik be, melyek egész összegében államadók voltak. (1875:XXVI. tc. 21. §) Törvényhatósági vagy községi pótlékot pedig a fennálló gyakorlatnál és a dolog természeténél fogva a törvényhatóság vagy község csak azon egyéntől követelhet, a ki az illető törvényhatóság vagy község területén lakik; ha tehát a nyereményadó után is törvényhatósági vagy községi pótlék szedetnék, a nyereményt kifizető pénztár kénytelen volna minden egyes esetben a nyertes fél lakhelyét, az azon helyen fennálló törvényhatósági vagy községi pótlék mérvét kinyomozni, és a levont pótlékot az illető törvényhatóságnak vagy községnek megküldeni. Ezen eljárás szerfelett nehezitené, késleltetné, sőt sok esetben lehetetlenné tenné a nyeremények kifizetését, mert a nyeremények a betét- vagy sorsjegy átadójának lévén kifizetendők, a nyertes fél személyének kitudása sok esetben merőben lehetetlen volna. Az pedig, hogy a pótlék azon község házi pénztárát illesse, melynek területén a kifizetést teljesitő pénztár létezik, nem egyeztethető össze az osztó igazsággal.

A 9. § nem igényel indokolást.

A 10. § a törvény hatályba léptének határidejéül az 1880. évi január hó 1-ső napját tűzi ki, mert azon adónemek, melyek pótlásául a nyereményadó behozatik, az 1879. év végével szünnek meg.

A mi végre a nyereményadónak várható pénzügyi eredményeit illeti, ezekre nézve következőket jegyzem meg.

A cselédtartási adó czímén elért kivetési eredmények a következők:

1875-ik évben 50,549 frt
1876-ik évben 35,861 frt
1877-ik évben 30,934 frt
1878-ik évben 27,902 frt
1879-ik évben 24,121 frt
évi átlagban tehát 33,873 frt.

A kocsi- és lótartási adó a következő kivetési eredményeket mutatja:

1875-ik évben 318,644 frt
1876-ik évben 190,866 frt
1877-ik évben 163,546 frt
1878-ik évben 124,343 frt
1879-ik évben 105,561 frt
évi átlagban tehát 160,592 frt.

Mind a két adónemnek évi átlagos eredménye tehát tesz 194,465 frtot.

Ellenben a nyereményadó czímén várható bevételek következőleg számithatók ki. A lottoigazgatóság feljegyzései szerint tesznek évi átlagban:

a) az állami számsorsjáték betétei után az 1875., 1876., 1877. és 1878. években kifizetett nyeremények
2.014,188 frt
b) a jótékony czélokra az 1875., 1877. és 1878. években rendezett államsorsjátékok sorsjegyei után kifizetett nyeremények
69,695 frt
c) a magánfelek által rendezett kisorsolások játékterveiben foglalt összegek 28,630 frt
összesen 2.111,,513 frtot
Az ezen összegnek megfelelő 10% nyereményadó 211,151 frtot

tesz, s igy az államkincstárnak oly bevételt biztosit, mely a hatályon kivül helyezendő cselédtartási-, kocsi- és lótartási adók jövedelmét még néhány ezer forinttal meghaladja.