1. § Martinschizza, Buccari, Porto-Ré, Zengg és Carlopago szabad kikötők 1880 január 1-vel az osztrák-magyar általános vám- és kereskedelmi területbe olvasztatnak. Ezen naptól kezdve ezen vámkülzetek és az osztrák-magyar általános vám- és kereskedelmi terület közt korlátlanul szabad és vámmentes lesz a forgalom.
Az emlitett naptól kezdve ezen vámkülzetek területein, a határvámjövedékre vonatkozó mindazon törvények és rendszabályok életbe lépnek, melyek a magyar korona területén érvényesek.
2. § 1879. évi deczember hava utolsó hetében a vámköteles árúknak, valamint a czukor, sör és égetett szeszes folyadékoknak készletei, az illető vámkülzet vámhivatalánál irásban bejelentendők.
Ezen bejelentésre kötelesek mindazon kereskedők és iparosok, kik az emlitett árúk eladásával, feldolgozásával, elkészitésével és átalakitásával foglalkoznak, még pedig csak azon czikkekre nézve, melyek üzletük tárgyát képezik.
Magán személyek, kikhez az emlitett kereskedők és iparosok is, az üzletük körébe nem eső árúkra nézve, soroztatnak - bejelenteni tartoznak:
1. a vámköteles árúk készletét, a mennyiben az személyes viszonyaiknak megfelelő egy évi szükségleténél nagyobb;
2. czukor-készletüket, ha az 50 kilogrammnál nagyobb; sörkészletüket, ha az 1 hectoliternél nagyobb és az égetett szeszes folyadékok készletét, ha az 25 liternél nagyobb.
3. § A 2. §-ban megjelölt áruk bejelentésének idejétől kezdve, a bejelentett készletek jövedék-hivatali megvizsgáltatásának bevégzéséig, a bejelentett árúkból nem szabad semmit a bejelentésben megjelölt raktárakból, a pénzügyi közegek engedélye nélkül eltávolitani.
Ezen megszoritás alól kivételt képeznek:
a) a kiskereskedésre szánt árúk, oly feltétel alatt, hogy minden egyes eladott részlet egy, a pénzügyi igazgatás vizsgáló közege elé terjesztendő lajstromba és pedig a vevő megnevezésével, bevezettessék;
b) a saját háztartásban való fogyasztás;
c) az árúknak az osztrák-magyar vám- és kereskedelmi területbe törvényes illetékek megfizetése mellett való szállitása, és a külföldre való kivitel, oly feltétel alatt, hogy a pénzügyi igazgatás által az árukészletek megvizsgálására kiküldött közegnek, a vámkezelést igazoló okmány bemutattassék.
4. § Ha az árukészletnek jövedék hivatali megvizsgálásakor a bejelentett mennyiséghez képest hiány áll elő, a melyre nézve a vámkezelést igazoló és a 3. § c) pontja alatt emlitett okmány fel nem mutatható, a fél tartozik a hiányzó mennyiségért járó vámdijat és fogyasztási adót megfizetni.
5. § A pénzügyi igazgatás a vámozásra, illetőleg a megadóztatásra bejelentett árúk mennyiségét és minőségét vámközegei által 1880. évi január 1-ig pontos vizsgálat alá véteti, a mely napig minden fél a hivatalos lelet igazolásával ellátandó.
6. § Az áru-készletek megvizsgálására a pénzügyi igazgatás részéről kirendelt közegeknek nemcsak a bejelentett árukészletek raktározására szolgáló helyiségek, hanem mindazon helyiségek is, melyek árúk raktározására használtatni szoktak, pl. boltok, árukamarák, szinek, pinczék stb. bejelentendők és kivánatra megnyitandók.
Az emlitetteken kivül más helyiségeknek átvizsgálása, a birtokos beleegyezése nélkül a pénzügyigazgatás közegei által csak helyhatósági közbenjárás mellett engedtetik meg.
7. § Az áru birtokosa tartozik az annak megvizsgálásánál szükséges segédletet nyujtani, és a mennyiség vagy a suly megállapitásához szükséges eszközöket rendelkezésre bocsátani.
8. § 1880. évi január 1-vel a vámköteles árúk összes készlete vámozás alá vetendő, hacsak a közös vám- és kereskedelmi területből való származásuk, vagy az abban érvényes törvények és rendszabályok szerint megtörtént vámozásuk nem igazoltatnék.
9. § A belföldi származásu sörnek, czukornak és égetett szeszes folyadékoknak készlete után - a mennyiben a vámkülzetekben már megtörtént megadóztatásuk, vagy a vámterületből a vámkülzetekbe adóvisszatérités nélkül való kivitelük nem igazoltatnék, - 1880. évi január 1-jével a következő illetékek fizetendők, és pedig:
1. sörért hectoliterenként 2 forint;
2. nyers czukorért 100 kilogranun után 9 frt. 10 kr; finomitott czukorért 100 kilogramm után 11 frt 18 kr;
3. pálinkáért, szeszért, rumért és arakért hectoliterenként és a törvényes szeszmérő minden foka után 11 kr; édesitett pálinkáért hectoliterenként 5 frt 50 kr.
10. § A pénzügyi igazgatásnak jogában áll az, hogy azon feleknek, kikre nézve a 8. és 9. §-okban megjelölt illetékek azonnali fizetése terhes volna, megfelelő, egy évet tul nem haladó fizetési határidőt biztositék mellett engedélyezzen.
11. § A 2. §-ban megjelölt illeték-köteles árúknak vámhivatali raktárakba vagy erre alkalmasoknak talált magán raktárakba az utóbbi esetben hivatalos ellenzár alatt és legfeljebb két évi időtartamig való raktározása megengedtetik, és pedig ugy, hogy az értük járó illetékek a raktárakból való kivétel mérve szerint fizettessenek.
12. § A ki illeték-köteles árúkat hivatalos ellenzár alatt magánraktárakba kiván helyezni, tartozik legkésőbb 1879 deczember 20-ig erre az illető rakhelyek pontos megjelölésével, a pénzügyi igazgatástól engedélyt kérni.
13. § Martinschizza tengeri veszteg intézete, a tengeri veszteglésre vonatkozó szabályok értelmében, raktározott árúkra nézve közraktárnak tekintendő.
14. § Az illeték-köteles árúk azon készletei, melyek az emlitett vámkülzetek megszünésekor közraktárakban vagy hivatalos vámraktárakban vannak elhelyezve, az emlitett megszünés napjától kezdve egy évig a fekbér fizetése alól mentesek.
15. § Mindenkinek szabad az utólagos illetékfizetés alá eső árúkat egészen vagy részben külföldre vinni, a mely esetben az áru tényleg megtörtént kivitelének szabályszerü igazolása után az illető áruért vámdíj- vagy adó nem fizetendő.
16. § Minden fél az általa történt bejelentés teljességéről és helyességéről felelős. A bejelentés elmulasztása, valamint árukészletek eltitkolása vagy helytelen bejelentése a jövedéki áthágásokról szóló szabályok szerint és pedig a külföldi vámozatlan árúkat illetőleg, mint törvényellenes bevitel által elkövetett csempészet, és a belföldi származásu czukrot, sört és égetett szeszes folyadékokat illetőleg, mint jövedék megröviditése fenyittetik.
17. § Ezen törvény végrehajtásával a pénzügyminister és a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister bizatnak meg.
