A mult évi aratás után annak eredményei iránt az ország több részében panaszok és aggodalmak fejeztetvén ki, a valódi helyzetről lehető biztos tájékozást kivántam nyerni, s e végből még mult évi szeptember hó 12-én 41083. sz. alatt bizalmasan felhivtam a főispánokat, hogy minden feltünést okozó eljárás mellőzésével, a termés eredményéről s különösen arról tegyenek jelentést, vannak-e már is, vagy valószinüek-e oly inségi jelenségek, melyek a községi és törvényhatósági gondoskodáson felül, még az állam közbelépését is javasolják?
A beérkezett főispáni jelentések folytán pedig mult évi október 16-án 43820. szám alatt köriratot intéztem a vármegyei törvényhatóságokhoz, melyben hangsúlyoztam, hogy az ország lakói megélhetési és élelmezési viszonyainak éber figyelemmel való kisérése a törvényhatóságoknak minden időben legfontosabb teendőinek egyikét képezvén, e feladat annál nagyobb gondozást és tevékenységet kiván most, midőn az aratás eredménye sok helyütt felette kedvezőtlen volt s ennek folytán felhivtam, hogy alárendelt közegeiket, szolgabiráikat azonnal megfelelően utasitsák, miszerint a lakosság megélhetési viszonyait éber és folytonos figyelemmel kisérve, úgy tapasztalataikról, valamint, ha bajt vagy veszélyt észlelnének, annak terjedelméről s az annak elháritására, úgy enyhitésére irányuló eszközökről a megye első tisztviselőjének, az alispánnak megfelelő időszakokban, minden esetre azonban havonként pontos jelentést tegyenek; ez utóbbiaknak pedig meghagytam, hogy e szolgabirói jelentések alapján, ha és amennyiben rögtöni intézkedés nem igényeltetik, nékem szintén havonként tegyenek a helyzetről minden túlzástól ment hű előterjesztést, melyből megismerhessem a megye részéről saját hatáskörében a társadalmi erők felhasználásával tett intézkedéseket, ha azok szüksége fenforgott, s megitélhessem, lesz-e s ha igen, mily mérvben, mily módozatok szerint és mely időben állami segélyre szükség.
Ugy a főispáni, valamint a törvényhatósági első jelentések beérkezvén s számos sürgős inségi ügy is tárgyaltatván, arról győződtem meg, hogy az ekként nyert adatok alapján az ország inségi szempontból három főcsoportba osztható.
Az 1-sőbe azon megyék tartoznak, a melyekben, ha valamely véletlen uj csapás közbe nem jön, állami segélyre szükség nem lesz; e vármegyék száma 25, s a következők:
Alsó-Fehér, Arad, Bács-Bodrog, Békés, Besztercze-Naszód, Baranya, Brassó, Csanád, Csik, Csongrád, Fogaras, Háromszék, Jász-N.-Kun-Szolnok, Kis-Küküllő, Nagy-Küküllő, Maros-Torda, Szolnok-Doboka, Szeben, Torda-Aranyos, Turócz, Udvarhely, Veszprém, Vas, Kolozs, Zólyom.
A 2-ik csoportba tartoznak azon vármegyék, melyekben, hol előbb, hol utóbb, kisebb-nagyobb mértékben inség, s igy állami segélyre aránylagos mértékben szükség lesz, ezen megyék száma 17, s a következők:
Bihar, Esztergom, Fehér, Gömör és K.-Hont, Hajdu, Hunyad, Liptó, Marmaros, Moson, Nyitra, Pest-Pilis-Solt-K.-Kun, Somogy, Sopron, Szepes, Szörény, Tolna, Torna.
Végre a 3-ik csoportba azon vármegyék sorolandók, melyekben az inség tényleg beköszöntött, s a segélyezési actió megkezdetett; számuk ma 23 s ezek, valamint az általuk nyert segélyek a következők:
| Árva az inségi alapból | 1,000 frt. | |||
| Abauj az inségi alapból | 2,000 frt. | |||
| Bars az inségi alapból | 1,000 frt. | |||
| Bereg az inségi alapból | 4,000 frt. | |||
| ismét | 4,000 frt. | |||
| Borsod az inségi alapból | 1,000 frt. | |||
| Győr az inségi alapból vetőmagra kölcsön | 12,390 frt. | |||
| Győr az inségi alapból segélyül | 3,000 frt. | |||
| Heves az inségi alapból | 3,000 frt. | |||
| Hont az inségi alapból | 1,500 frt. | |||
| Komárom, Csallóközre árvizsegély | 2,000 frt. | |||
| ismét | 2,000 frt. | |||
| Krassó az inségi alapból | 2000 frt. | |||
| Nógrád (tárgyalás alatt) | ||||
| Pozsony vetőmagra az inségi alapból kölcsön | 30,000 frt. | |||
| Pozsony segélyül | 4,000 frt. | |||
| Pozsony árvizsegély | 2,000 frt. | |||
| Sárosmegye az inségi alapból | 8,000 frt. | |||
| és ingyen, sőt további inségi munkákra a közlek. ministertől | 90,000 frt. | |||
| Szabolcs az inségi alapból | 1,000 frt. | |||
| Szathmár az inségi alapból | 3,000 frt. | |||
| Szilágy az inségi alapból segély | 3,000 frt. | |||
| Temes az inségi alapból segély | 2,000 frt. | |||
| Torontál az inségi alapból segély | 3,000 frt. | |||
| Trencsén az inségi alapból | 6,000 frt. | |||
| Ugocsa az inségi alapból segély | 3,000 frt. | |||
| Ung az inségi alapból segély | 500 frt. | |||
| s a közlek. minister inségi munkára kilátásba helyezett 20,000 frtot. | ||||
| Zala az inségi alapból | 2,000 frt. | |||
| Zemplén az inségi alapból | 16,000 frt. | |||
| ismét az inségi alapból | 8,000 frt. |
s ingyen sót.
Továbbá nyert még az inségi alapból segélyt Hajdu megyei Csege község szegényei élelmezésére 300 frt és Moson megyebeli 7 gazda ugyancsak az inségi alapból 690 frtnyi kölcsönt.
Ezen segélyezések mellett úgy ezen, valamint más sujtottabb megyékben is az adóvégrehajtás az inségesekre nézve beszüntettetett.
Ezenfelül a ministertanácsnak f. évi január 2-án 1/M. T. szám alatt kelt határozata alapján addig is, mig a jelen javaslat törvényerőre emelkedhetik - ott a hol mulhatatlanul szükségesnek mutatkozik, a munkaképes inségesek által teljesitendő inségi munkákra egyetértőleg a pénz- és közlekedési ministeriummal előlegkép kölcsönök, vagy segélyek engedélyeztetnek; e tekintetben eddigelé a közlekedési ministeriumnál történt megállapodások szerint a következő törvényhatóságok területén, u. m.:
| Hunyad megyében a Petrozsény-Oláhországba vezető, az árvizek által elrontott út helyrehozatalára | 28,980 frt | |||
| Szilágy megye utai helyrehozatalára s részben újak létesitésére | 50,000 frt. | |||
| Trencsén megyében utak helyrehozatalára az országos hitel rovására kölcsönül | 25,000 frt. | |||
| Zala megyében a szilvágy-taskondi út helyrehozatalára a gőcseiekre való tekintettel | 15,000 frt. | |||
| Szabolcs megyében tokaj-kolozsvári út helyrehozatalára | 50,000 frt. | |||
| Temes megyében belvizek szabályozására kölcsönül | 12,000 frt. | |||
| Fehér megyében utak jó karba helyezésére kölcsönül | 6,000 frt. | |||
| Alsó-Fehér megyében az árvizek rongálta utak isméti helyrehozatalára | 20,000 frt. | |||
| Ung megyében az ungi-uzsoki út helyrehozatalára | 20,000 frt. | |||
| Marmaros megyében huszt-toronya-viszkori útra | 30,000 frt. | |||
| a szacsal-romuli útra pedig | 16,261 frt. | 96 kr. | ||
| Nyitra megyében a nyitra-tapolcsányi-privigyei út helyrehozatalára | 10,000 frtnyi | |||
segély lett engedélyezve.
Az itt elősoroltakon kivül az inséges törvényhatóságok, inségi munkára alkalmas munkatárgyak kimutatására, illetőleg az ezekre szükséges költségvetések megállapitására felhivatván, az ez iránti tárgyalások befejezésével fog a segélyösszegek kiutalványozása eszközölhető lenni.
Áttekintve a helyzetet, úgy találom, hogy a segélyezés legczélszerűbb módozatai, - tekintettel a létező viszonyok okára, t. i. a termés silányságára, sok helyütt hiányára, tekintettel továbbá azon tapasztalatokra, melyek az utolsó 20 évben, fájdalom gyakrabban előfordult inséges állapotok alkalmával szereztettek, a következők volnának:
Gondoskodás vetőmag-kölcsönről.
Előlegadás a községeknek, hogy saját inségeseik irányában törvényszerű kötelmeik teljesitésére képesittessenek.
Hasznos inségi munkák által keresetforrás nyitása.
Végre közvetlen segélyezés ott, hol a fentebbi módozatok nem alkalmazhatók vagy elégtelenek.
A vetőmag-kölcsönt illetőleg, mely most már csak a tavaszira vonatkozhatik, a m. kir. pénzügyminister terjesztette be a törvényjavaslatot, itt részemről csak annyit kivánok megjegyezni, hogy az őszi vetőmagra nézve is megtörtént a lehető, mint az a pénzügyminister úr előterjesztéséből kivehető.
A segélyezés egyéb módozatait a jelen törvényjavaslat foglalja magában, melyre kötelességemnek tartom a következőket megjegyezni:
A törvényjavaslat 1-ső §-a a községi törvénynek (1871. XVIII.) 131. §-ra hivatkozik, melynek értelmében a szegényekről, tehát az inségesekről is való gondoskodás első sorban a községeket terheli. E kötelesség inséges időkben oly mérveket ölthet, a mint hogy tényleg öltött is, a melyek teljesen indokolják, sőt elkerülhetlenül szükségessé teszik azt, hogy a községek ezen kötelezettségük teljesitésére előlegek, vagyis enyhe feltételek mellett nyujtandó kölcsönök által képesittessenek.
Az inséges községek ily előlegek, illetőleg kölcsönök által a helyzetbe jönnek, hogy munkaképes vagy munkaképtelen inségeseikről a helyi viszonyoknak legmegfelelőbb módon gondoskodhassanak, sőt esetleg a kisebb birtokos osztályt is segélyezhessék az által, hogy a felvett előlegnek egy részét azoknak inségi kölcsönül adják.
E kölcsönök után az illető község mint erkölcsi testület állitand ki kötelezvényt, melyben a tőkének visszafizetési részletei, azok határideje s a kamat világosan ki lesz téve, s melyben a község magát nem fizetés esetére, minden perlekedés mellőzésével a közigazgatási végrehajtásnak a közadók módjára aláveti.
E kölcsönök legalább is három évre, és legfölebb 6%-os kamatra fognak engedélyeztetni.
Alkalmas inségi közmunkákról, egyetértőleg a belügyministerrel a közlekedési minister fog gondoskodni, kinek, hogy ezt tehesse, megfelelő hitelre van szüksége, mi iránt a törvényjavaslat intézkedik.
Miután a községi törvénynek idézett §-a szerint, de a dolog természeténél fogva is bizonyos esetekben az állam van hivatva a szegény-, tehát inségi ügyet is kezébe venni, a belügyministeriumot, mint az inségi ügyben szakministeriumot azon helyzetbe is kell tenni, hogy akkor, midőn a segélyezés egyéb módozatai nem alkalmazhatók vagy nem elegendők, az elkerülhetlen esetekben a szükséges segélyt megadhassa; - a törvényjavaslat 1-ső §-ban ez is kellő kifejezést nyert.
A javaslat szerint a megfelelő törvényhozási felhatalmazás egész általánosságban lévén tartva, kötelességemnek tartom megjegyezni, hogy szerintem is igen kivánatos leendett volna, ha egy bizonyos maximalis összeg erejéig, ennek világos kitételével kérethetett volna a felhatalmazás. Azonban azt talán bővebben indokolni felesleges, hogy az inség mérvét egy bizonyos összegben kifejezni, merőben lehetetlen, miután a tényezők között, melyek az inséget előidézik, vannak olyanok, melyek teljesen kiszámithatlanok. Igy p. o., hogy csak egyet emlitsek, az inség mérvére, s ennek folytán a segély nagyságára s módozatára nézve igen sok függ az időjárástól s annak következtében attól, lehetend-e mielőbb és mennél hosszabb ideig a tél és tavasz folyama alatt a szabadban dolgozni; a kormány feladata lesz: gondos körültekintéssel, alapos vizsgálatok alapján és takarékossággal eljárni, s egyébként is a javaslat szerint a törvényhozás irányában felelősséggel járó számadással s tüzetes jelentéssel tartozik.
A törvényjavaslat többi §-ai nem igényelnek sem magyarázatot, sem tüzetesb megvilágitást.
