1. § A Fiume és a nyugat-európai kikötők közt fentartandó rendes gőzhajózási összeköttetés tárgyában, a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minister által az „Adria-Steam-Ship-Company”-val 1880 april 10-én kötött szerződés, a törvényhozás által jóváhagyatván ezen törvény mellékleteként beczikkelyeztetik.
2. § Ezen törvény végrehajtásával a földmivelés, ipar- és kereskedelmi minister bizatik meg.
A szerződés szövege a következő:
Szerződés,
melyet a Fiume és a nyugat-európai kikötők közt fentartandó rendes gőzhajózási összeköttetés tárgyában, az országgyülés elvi jóváhagyásának fentartása mellett, a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministerium az „Adria-Steam-Ship-Company”-val (képviselve a kellően hatalmazott Schenker Gottfried által) kötött.
1. § Az „Adria-Steam-Ship-Company” melynek beltagjai: Burrel and Son Glasgowban és Schenker and Comp. Bécsben, Budapesten és Fiuméban, és a Fiume és Liverpool közt folytatandó gőzhajózási szolgálatra nézve szerződésszerű tagjai: Burns and Mac Iver Liverpoolban, valamint a rendkivüli hajók szolgáltatására Glarkson and Comp. Londonban, - társaságul megalakult oly czélból, hogy a tengeri hajózást a résztvevő tagok saját gőzöseivel s kibérelt hajókkal üzze.
2. § A társaság összes üzleti ügyeit a Fiuméban székelő üzletigazgatóság vezeti.
A társaság üzletigazgatójának Fiuméban megtelepedett magyar honpolgárnak kell lennie.
Az üzletigazgató kinevezését, valamint a fiumei igazgatóság szolgálati utasitását jóváhagyás végett a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministerium elé kell terjeszteni.
3. § A társaság kötelezi magát arra, hogy 1880. évi január 1-től kezdve öt éven át évenkint legalább 150 gőzhajózási járatot fog Fiume és a nyugat-európai kikötők közt fentartani, még pedig 60-75 járatot nyugat-európai kikötőkből Fiuméba, a többit pedig Fiuméból nyugat-európai kikötőkbe.
4. § A 3. §-ban megállapitott járatok között fentartandók legalább a következő rendes járatok:
havonkint 2 járat Fiuméból Liverpoolba,
havonkint 2 járat Liverpoolból Fiuméba,
havonkint 1 járat Fiuméból Glasgowba,
havonkint 1 járat Glasgowból Fiuméba,
havonkint 1 járat Fiuméból Londonba vagy Hullba, vagy Leithbe,
havonkint 1 járat Londonból vagy Hullból vagy Leithből Fiuméba,
havonkint 1 járat Fiuméból Amsterdamba vagy más hollandi vagy belga kikötőbe,
havonkint 1 járat Fiuméból Marseillebe,
havonkint 1 járat Marseilléből Fiuméba.
Változások a járatrendben csak a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministerium jóváhagyása s a részéről kijelölendő más vonalok helyettesitése mellett eszközölhetők.
5. § A társaság kötelezi magát arra, hogy Havre-al, Rouen-nal és irlandi kikötőkkel, valamint a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministerium kivánsága folytán más nyugat-európai kikötökkel is rendes gőzhajózási összeköttetést fog fentartani, feltéve, hogy az adriai tengerben fennálló gőzhajózási fuvardijak mellett legalább fél hajófuvar van biztositva.
Ily járatok a 3. §-ban megállapitott 150 járaton felül is eszközlendők, - 170 járatnál többre azonban a társaság nem kötelezhető.
6. § A társaság csupán első osztályu, átlag 800 registeri tonnás gőzösöket fog járatni.
7. § A fuvardíjak Fiuméból vagy Fiuméba nem lehetnek nagyobbak, mint azok a fuvardíjak, a melyek más észak-adriai kikötőkből vagy kikötőkbe az illető irányban ugyanazon időben átalában érvényesek.
A társaság a magyar vasuti állomások és a hajói által érintett kikötők, valamint az ezen kikötők mögött fekvő vasuti állomások között, úgyszintén északi és déli Amerikába közvetlen fuvardijakat fog megállapitani.
8. § A társaság fentartja magának azt a jogot, hogy a Fiuméból kiinduló vagy a Fiuméba menő járatain közbeeső kikötőket is érinthessen, a nélkül azonban, hogy ezáltal az utazás tartama indokolatlan késedelmet szenvedhetne.
A társaság mindazáltal kötelezi magát arra, hogy Fiuméban, illetőleg Fiume számára mindenkor a hajó térfogatának két harmadát fentartja.
Ha azonban a fiumei üzletigazgatóságnál a fennálló fuvardijak mellett teljes gőzhajórakomány jelentetnék be: a hajó teljes térfogatát kell készen tartani vagy legkésőbb két hét lefolyása alatt külön gőzöst kell inditani.
A társaság igazgatósága havonként a Fiuméból és Fiuméba elinduló járatokat kihirdetni és az elért teherforgalomról kimutatásokat közölni fog.
A hirdetmények és közzétetelek egy budapesti magyar és egy angol hirlapban eszközlendők.
9. § A tengeri m. kir. hatóság kivánatára a társaság gőzhajóin Fiuméból végkikötőinek egyikébe, az élelmezési költségek megtéritése mellett, ingyen fog szállitani egy-egy tengerészt, a ki a fiumei tengerészeti tanfolyam első évét vagy az egész tanfolyamot végezte.
10. § A társaság gőzösei a cs. és kir. tengerészeti consulatusok részéről Fiuméba haza küldött magyar tengerészeket, az élelmezési költségek megtéritése mellett ingyen fogják szállitani.
Egy-egy járaton azonban csak két tengerésznek szállitása követelhető. - Betegek és bűntettesek ezen szállitásból kizárvák.
11. § A magyar kormány 1880. évi január 1-től kezdve 5 egymás után következő éven át évenkint 150,000 frtnyi segélyt nyujt a társaságnak.
Az állami segélyt a tengerészeti m. kir. hatóság a havonként teljesitett járatok aránya szerint havonkénti részletekben, a szerződés és nyugta-bélyegekkel ellátott nyugta ellen, az üzletigazgatóságnak utólagosan fizeti ki.
A társaság 30,000 frtnyi biztositékot tesz le készpénzben, vagy biztositékra alkalmas értékpapirokban.
Ha a 30,000 frtnyi biztositék a 16. § értelmében a magyar kormány részéről részben vagy egészben igénybe vétetnék, a társaság köteles a biztositékot a hozzá e végett intézett felszólitásra 15 nap alatt, a teljes 30,000 frtnyi összegre kiegésziteni; ha ezt a társaság tenni elmulasztaná, a kormány jogositva van arra, hogy a hiányzó összeget a segélyezésnek legközelebb fizetendő részleteiből kiegészithesse.
12. § Ha a háboru veszélye, kikötők elzárása a tengeri vesztegelés vagy az erőhatalom egyéb esetei miatt egyes vonalokon járatok nem eszközölhetők, a társaság megszabadul ugyan abbeli kötelezettsége alól, hogy ezen vonalokon gőzhajóit járattassa, de ezen a czímen az állam részéről segélyezésre igényt nem tarthat.
Szabadságában áll mindazáltal ily esetekben az, hogy vagy a szerződésnek egy évvel való meghosszabbitását, vagy a járatok minimális számának az erőhatalom fennállásának tartamára szóló leszállitását kivánhassa. Az utóbbi esetben az állami segélyösszeg aránylagosan leszállittatik.
13. § A m. kir. kormány kötelezi magát arra, hogy a jelen szerződésben megnevezett vonalok számára, ezen szerződés tartama alatt, más gőzhajózási vállalatnak állami segélyt nyujtani nem fog.
Ha a magyar kormány nyugat felé a 4. és 5. §-ban emlitetteken felül más járatok rendszeresitését óhajtaná, e részben mindenek előtt az „Adria” gőzhajózási társasággal fog érintkezni, mely egyenlő feltételek mellett, más vállalkozók felett elsőbbséggel birand.
Ugyanez áll a szerződés tartamának lefolytával is, ha a magyar kormány az „Adria” társaság hajói részéről bejárt vonalokat továbbra is szerződésszerűen biztosítani óhajtja.
14. § A társaság ezen szerződésnek pontos megtartására nézve a tengerészeti m. kir. hatóság közvetlen felügyelete alatt áll.
15. § Mindazon peres esetekben, melyek az ezen szerződésben foglalt jogviszonyokból eredhetnek, választott biróság határoz, melynek ugy alakitása, valamint eljárása tekintetében a magyar perrendtartás intézkedései mérvadók.
16. § Ha a társaság az ezen szerződésben megállapitott járatok bármelyikét nem teljesiti, a nélkül, hogy a 12. §-ban előrelátott felmentő okok egyikét jogosan felhozhatná, és ha a társaság a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministerium által kitüzött határidő alatt sem pótolja az elmaradt járatot, a ministeriumnak jogában áll az, hogy ily járatokat más hajótulajdonosok által, a társaság költségére és veszélyére, a társaság biztositékának igénybevétele mellett eszközöltesse.
Ezenkivül szerződés-szegés esetében és átalában mindenkor, ha a társaság szerződésszerűen elvállalt kötelezettségeit nem teljesitené, a m. kir. kormány fentartja magának azt a jogot, hogy az ezen szerződésben biztositott kötelezettségek alól és nevezetesen a 11. § első bekezdésében foglalt határozat alól magát felmentettnek tekinthesse.
17. § A társaság legkésőbb az 1881. év végéig magyar részvény-társasággá fog alakulni. Ezen szerződésből folyó jogok és kötelességek ezen részvénytársaságra átmennek.
18. § Az „Adria” magyar gőzhajózási részvénytársaság czélja leend: a magyar tengeri kereskedelmi hajók lajstromába iktatott saját hajóival és kibérelt hajókkal hajózást folytatni.
A részvénytársaság mindjárt az első évben saját tulajdonát képező, összesen legalább négyezer register-tonnás öt gőzöst fog szolgálatba bocsátani. A részvénytársaság a saját tulajdonát képező gőzösök számát a szerződés tartamának minden további éve alatt legalább egy 800 tonnás gőzössel szaporitani fogja.
19. § Az „Adria” gőzhajózási társaság jelenlegi tagjai fentartják maguknak azt, hogy az „Adria” magyar gőzhajózási részvénytársaság részvénytőkéjének két harmadát szolgáltassák; a részvénytőkének legalább egy hármadrésze mindazáltal Magyarországon nyilvános aláirás alá bocsátandó.
20. § Az „Adria” magyar gőzhajózási részvénytársaságnak székhelye: Budapest. A budapesti igazgatóság két harmadrészben magyar honpolgárokból fog állani: angol bizottságnak létesitése, az angol részvényesek érdekeinek megóvása végett fenntartatik.
Az üzletigazgatóság székhelye Fiume marad.
A részvénytársaság megalakultakor a 2. §-ban emlitett üzletigazgató minden esetre kinevezendő.
21. § Az „Adria” magyar gőzhajózási részvénytársaságnak tervezete és alapszabályai, a társaság megalakulása előtt jóváhagyás végett a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir ministerium elé terjesztendők.
A részvénytársaság megalakulásával, valamint a részvények kibocsátásával járó szerződések és egyéb okmányok bélyeg- és illetékmentesek.
22. § Jelen szerződés hatályba lép, a mint a magyar országgyűlés azt elvileg jóváhagyta.
[Aláírások]
