A véderőről szóló 1868:XL. törvénycikk 56. §-a értelmében oly védkötelesek, kik valami hiányosság miatt a sorhadi, hadtengerészeti vagy honvédségbeli szolgálatra be nem soroztathattak, valamint azok is, kik családi tekintetekből ideiglen felmentettek és a kikre, mint póttartalékosokra a szolgálatteljesités sora nem került, vagyonosságukhoz és keresetképességükhöz képest a rokkant katonák eltartására katonasági díjt tartoznak fizetni.
A védtörvénynek ezen külön törvény által szabályozandó volt intézkedése eddig még nem lépett életbe.
Kiindulva a védtörvényben kimondott ezen elvből, a honvédelmi ministerrel egyetértőleg a jelen előterjesztésemmel egy új adónemnek védelmi adó czímén leendő behozatalát hozom javaslatba. Ezen új adó alá tartoznának mindazon védkötelesek, kik testi fogyatkozás vagy családi tekintetekből a hadi szolgálat alól mentesek. Részemről ugyan nem csak igazságosnak, hanem méltányosnak is tartom, hogy azok, kik néha csekély okokból, mint például azért, mert testmértékük a szabályszerűen megállapitott mértéknél alacsonyabb, vagy más hasonlóan csekély okból a hadi szolgálatra nem alkalmasak, de különben munkaképes egyének, a katonai szolgálat alól fel vannak mentve, mérsékelt adót fizessenek, azon könnyebbség fejében, melyben részesülnek az által, hogy a reájuk nézve kétségkivül terhesebb katonai szolgálatot teljesiteni nem tartoznak; mihez hozzájárul azon körülmény is, hogy az ezen külön adó fizetésére kötelezendő egyének életkoruk javában állván, fokozott keresetképességüknél fogva is ezen külön adót könnyen fogják elviselhetni.
A védelmi adóról szóló törvényjavaslat két fejezetből áll. Az első fejezet szól a védelmi adó alá tartozó egyénekről, az adófizetési kötelezettség tartamáról és megszünéséről, továbbá az adómentességekről, végre a védelmi adó czímén befolyó jövedelmek rendeltetéséről, és a rokkantak ellátása megjavitásának módozatairól. A második fejezet tárgyalja a védelmi adó kivetésének, nyilvántartásának, beszedésének és behajtásának módozatait.
Javaslatom szerint védelmi adót tartoznak fizetni:
1. azok, kik az utolsó korosztályban vagy abból való kilépésük után hadi szolgálatra alkalmatlanoknak találtatnak;
2. azok, kik családi tekintetekből a hadiszolgálat alól felmentetnek, vagy elbocsáttatnak;
3. azok, kik katonai szolgálat idejök eltöltése előtt oly testi fogyatkozás miatt bocsáttatnák el, mely az illetőt sem keresetképtelenné nem tette, sem pedig a hadi szolgálat teljesitésének következménye;
4. azok, kik a törvényszerű szolgálati idő eltelte előtt, az osztrák-magyar monarchiából kiköltöznek.
Az adóköteles egyének megjelölésénél két irányban tér el javaslatom a védtörvény intézkedésétől, az egyik eltérés az, hogy javaslatom az adókötelesek sorába 3. pont alatt fölvesz oly egyéneket, kiket a védtörvény nem emlit, ellenben a póttartalékosokat az adókötelezettség alól fölmenti, holott azokat a védtörvény az adókötelesekhez számitja. Ezen eltéréseket igazolja, hogy a katonai szolgálatból elbocsátott, különben keresetképes egyén a törvényszerű szolgálati idő hátralevő éveiben ugyanazon könnyebbségben részesül, melyben részesülnek a hadképtelenség miatt, vagy családi tekintetekből felmentett védköteles egyének; s hogy továbbá a póttartalékosok az esetben, ha háború idején a sorhad vagy honvédség kiegészitésére hadi szolgálatra behivattatnának, vérrel és pénzzel adóznának az államnak, mi az osztó igazsággal nem volna összeegyeztethető. Megjegyzem itt, hogy ily adó Helvétia egyes kantonjaiban már évek óta van érvényben, és legújabban - 1878. évben kiterjesztetett a szövetség egész területére.
A törvényjavaslat az adófizetési kötelezettség tartamát oly módon állapitja meg, hogy az adóköteles a tizenkét évi szolgálati idő mind azon éveire tartozzék adót fizetni, mely években a helyett, hogy a sorhadnál vagy honvédségnél szolgált volna, a tényleges szolgálat alól mentes volt.
A védelmi adónak rendeltetését illetőleg, javaslatom oda terjed, hogy az ezen adó czímén befolyó jövedelem első sorban:
1. a rokkantak ellátásának javitására, és
2. a sorhad, haditengerészet és honvédség állományához tartozott - az ellenség előtt elesett, továbbá megsebesülés vagy hadi fáradalmak következtében elhalt havidíjasok és legénység gyámoltalan özvegyeinek és árváinak eltartására fordittassék.
Másod sorban az emlitett jövedelemnek egy része a mozgósitás esetén behivott állandóan szabadságoltak, tartalékosok, póttartalékosok és honvédek gyámoltalan családjainak felsegélésére fog fordittatni. A jövedelem maradványa a magyar államkincstárt illeti.
Az 1. és 2. pontok alatt emlitett czélokra szánt jövedelem külön álló alap gyanánt fog a pénzügyminister által kezeltetni, és az ezen alap feletti rendelkezés jogát a honvédelmi minister fogja gyakorolni, egyetértőleg a közös hadügyministerrel, azon elvek szem előtt tartása mellett, melyeket a javaslat 8. §-a felállit.
A birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kormányával történt megállapodás szerint az emlitett alapba egyelőre évenkint két millió forint fog a monarchia mindkét államából beszolgáltatni, és pedig az 1873:XXXVII. törvénycikkben megállapitott ujonczjutalék arányában, mely számitás szerint a magyar korona országaira évenkint 857,470 frt fog esni.
Azon intézkedések, melyek a rokkantak ellátásának mérvére nézve hozatnak javaslatba, a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kormányával egyetértőleg állapittattak meg, és azoknak czélja oda terjed, hogy a rokkantak sorsa feljavittassék; elvül mondatván ki, hogy azoknak, kik az 1875:LI. törvénycikk alapján részesittetnek katonai ellátásban, csak rendkivüli körülmények között, nyugdíjaikhoz személyi pótlék kegyelmi úton engedélyezhető.
A mozgósitottak családjainak felsegélésénél követendő eljárás módozatait külön törvény fogja szabályozni, de az ez iránti törvényjavaslatot csak akkor leszek képes benyujtani, ha ismeretesek lesznek ezen most benyujtott törvényjavaslat pénzbeli eredményei, melyekre most teljesen megbizható adatok nem állnak rendelkezésemre.
A törvényjavaslat II-ik fejezete megállapitja a védelmi adó évi adótételeit, az adókivetés, nyilvántartás, beszedés és behajtás módját. - Az adótételek mérve oly módon hozatik javaslatba, hogy az adókötelesek - vagyonosságukhoz és keresetképességükhöz képest - a reájuk vagy szülőikre kivetett egyenes adók alapján rovassanak meg védelmi adóval. Az adótételek minimuma három forintban, azok maximuma száz forintban állapittatott meg.
Az 1-7. §-okhoz
Áttérve már most a törvényjavaslat részleteire, megjegyzem, hogy az 1. § azon egyéneket sorolja fel, kik a védelmi adó alá tartoznak, a 2. § meghatározza az adófizetési kötelezettség tartamát, a 3. § megállapitja azon eseteket, melyekben a védkötelesek ezen adó alól fel vannak mentve, és a 4. § felsorolja az adófizetési kötelezettség megszünésének eseteit. Az 5., 6. és 7. §-ok körülirják a védelmi adó czímén befolyó jövedelmek rendeltetését és meghatározzák, hogy a rokkantak ellátására alakitandó külön alap feletti rendelkezés joga a honvédelmi ministert illeti, egyetértőleg a közös hadügyministerrel. A 6. § megállapitja egyúttal azon összeg mennyiségét, melylyel a magyar korona országai a rokkantak alapjához hozzájárulni fognak. Ezen alapba ugyanis a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kormányával történt megállapodás szerint, a monarchia mindkét államából egyelőre évenként 8.000,000 frt lesz befizetendő, és pedig az 1873:XXXVII. törvénycikkben meghatározott újonczjutalék arányában.
Ezen megállapodáshoz képest a magyar korona országai 857,470 frttal, a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok pedig 1.142,530 frttal fognak az emlitett alaphoz évenkint járulni, - a hadseregbe besorozott katonák ellátásáról lévén szó, méltányosnak tartom, hogy azon arány vétessék alapul, mely szerint az újonczok besoroztatnak.
A 8. § meghatározza a rokkantak ellátása javitásának módozatait. Ezen módozatok megfelelnek az igazság követelményeinek és azon czélnak, melyet a törvényhozás a katonasági díj behozatala által elérni kivánt.
A 10. § megállapitja az adókötelesek keresetképességéhez és vagyonosságához képest az adótételeket, és pedig oly módon, hogy azok, kik a kereseti adó I-ső osztálya alá tartoznak állandó összegekkel, azok pedig, kik a többi egyenes adók alá tartoznak, a reájuk vagy azok szülőire kivetett egyenes adók alapján állandó tételű ugyan, de bizonyos fokozatok szerint emelkedő összegekkel vétessenek adó alá.
Az adóztatás ezen módozata lehetővé teszi, hogy az adó kivetése az egyenlő teherviselés elvének megfelelőleg eszközöltethessék.
A 11-12. §-okhoz
A 11. § meghatározza, hogy a védkötelesnek munkaadója, vagy a szülői hatalom alatt álló védkötelesek adóját a szülők, illetőleg a családfők tartozzanak az adót fizetni. Ezen intézkedés okvetlenül szükséges arra, hogy az adónak befolyása biztosittassék. Ugyanez czélja a 12. §-ban foglalt intézkedésnek is.
A 13-14., 16. §-okhoz
A 13., 14. és 16. §-ok megállapitják az adó kivetésének és az adókötelesek elhalálozása esetén követendő eljárásnak módozatait.
A 15. § azon kivételes intézkedéseket foglalja magában, melyek az 1879. évre járó védelmi adó kivetésére nézve szükségesek.
A 17. §-ban foglalt intézkedést szükségessé teszi ezen új adónak külön rendeltetése, és az arra való tekintet, hogy az adóköteles egyén mértéken túli megterheltetésektől óvassék meg.
A 18. § megállapitja a védelmi adó esedékességének idejét. Ezen határidő az adóévet követő év első napjára tétetik azon okból, mert ily módon elkerülhető lesz az, hogy oly adóköteleseknél, kik az adóév közben hadi szolgálatra behivatnak, s igy reájuk nézve az adóztatás czíme megszünik, az általuk már befizetett adó ismét visszafizethessék. A javaslatnak ezen intézkedésére való tekintetből szükséges is volt a törvénynek érvényét az 1879. évre is kiterjeszteni, minthogy különben az ez adó czímén várható bevétel csak az 1881-ik évben érvényesülne, de különben a hadiszolgálat alól felmentettek fizetési kötelezettségét kimondván már az 1868:XL. tc., nincs benne semmi igazságtalanság, ha ezen fizetési kötelezettség most végleg megállapittatván, az már az 1879-ik évre terjesztessék ki; tekintettel azonban a kivetéssel járó nehézségekre az 1879. év után fizetendő adó 1880. ápril 1-én lenne esedékes, az 1880. évre fizetendő adó 1881. év január 1-én lenne esedékes, de befizetendő az adókezelésről szóló törvény értelmében azon év február 15-dike előtt, mely határidőn túl ez után késedelmi kamat fizetendő úgy, mint a többi egyenes adók után.
A 19. § rendeli, hogy a védelmi adónak könyvelése, beszedése és behajtása az egyenes adók módjára történjék.
A 20-22. §-okhoz
A 20. 21. és 22. §-okban foglalt és a védelmi adó kivethetésének meghiusitására irányzott mulasztások megbüntetését tárgyazó intézkedések szükségesek, ha az adókivetés sikerét biztositani akarjuk. Ezen intézkedések egyébiránt más adótörvényeinkben is foglalnak helyt.
A mi végre az ezen adó czímén várható bevételeket illeti, bátor vagyok megjegyezni, hogy a honvédelmi minister által rendelkezésemre bocsátott adatok szerint az adókötelesek száma átlagban évenkint 76,615, lehagyva ezekből a póttartalékosokat, lehagyva a munkaképtelen és vagyontalanokat, az átlag évenkint 70,000 főre tehető, kik a tizenkét évi szolgálati időtartamra való tekintettel évenkint 840,000 főre emelkedvén, az adótételt átlagban 4 forintjával véve fel: évenként 3.360,000 forintot fizetnének, mely összegből a fentemlitett alapba 857,470 forint beszolgáltatandó lesz, s igy a mozgósitottak családjainak felsegélésére és állambevétel czímén 2.502,530 forint fenmaradna. Ezen összeget kerek számban harmadfél millió forinttal az 1880. évre benyujtott államköltségvetés fedezeti részébe „védelmi adó” czímén fel is vettem.
