A képviselőház folyó évi márczius 8-án 3162. szám alatt kelt határozatával oda utasitotta a kormányt, hogy egy országház épitése tervének előkészitésével foglalkozzék.
A kormány ezen utasitásnak annál inkább sietett eleget tenni, mert maga részéről is időszerűnek, sőt majdnem halaszthatatlannak tartja, hogy az állandó országház épitése iránt intézkedések tétessenek.
Feleslegesnek tartom az országgyülés jelenlegi elhelyezésének czélszerűtlen és kényelmetlen voltára rámutatni, mert azt a t. országgyülés maga legjobban érzi; a csakis azon körülményre vagyok bátor a tisztelt ház figyelmét felhivni, hogy a jelenlegi képviselőház, mint tudva van, csak ideiglenes használatra készült, s azon idő, melynek tartamára ezen épületnek mostani czélra való használása kilátásba vétetett, már több év előtt letelt, s igy már közbiztonsági szempontból is nagyon kivánatos, hogy az ország törvényhozó testülete mielőbb megfelelőbb módon elhelyeztessék, s e czélból egy czélszerüen berendezett, az igényeknek teljesen megfelelő, s az országgyülés mindkét házát befogadó állandó országház épittessék.
Figyelembe veendő az is, hogy habár az emelendő országház az ország anyagi erejéhez képest egyszerübben épittetik is, annak mégis arányaira és alakjára nézve emlékszerünek kell lennie; úgy, hogy felépitése mulhatatlanul több időbe fog kerülni, s igy, ha az épités iránti intézkedések azonnal megtörténnek is, minden esetre több év fog eltelni, mig az országgyülés az új helyiségekbe átköltözködhetik.
Az első megoldandó kérdés: hogy hová épittessék az állandó országház?
Midőn a mult évtized elején a főváros elrendezési terve megállapittatott, a Lipótváros, különösen annak Duna-melléki része lett azon városrészül kijelölve, hová az állandó országház s egyéb közhivatalok számára emelendő épületek elhelyezendők lennének, mig a város alsó, a Ferenczváros felé eső része, a gyáripar és kereskedelem czéljaira szükséges épitmények számára lett fentartva, a mint hogy a vámház is tényleg oda épittetett, s ott épülnek az árúraktárak és a teherpályaudvar.
Ámbár e szerint már némileg rá volt mutatva azon helyre, mely az állandó országház épülete számára választandó, a kormány mindamellett szükségesnek tartotta figyelmét a város egyéb részeire is kiterjeszteni, s megfontolni minden combinatiót, mely az országház elhelyezése szempontjából ajánlatosnak mutatkoznék.
A fővárosi közmunkák tanácsa utján tett puhatolások szerint, e részben főleg a következő 4 telektömb jöhetne kérdésbe, u. m.:
a) a felső Dunaparton a Lipótvárosban fekvő úgynevezett Tömőtér. Ezen telekcsoport 4410. négyszögöl területtel bir, az államkincstárnak képezi tulajdonát, körülbelüli értéke: 227,000 frt. A Dunára néz, mind a négy oldalról utczákkal van környezve és a Dunaparton parkok fognak előtte elterülni;
b) a Károly-kaszárnyának a belső körútra néző telekcsoportja. Ezen telek 5445 négyszögöl területtel bir, a katonai kincstár tulajdona; terheli körülbelül 20 évi bérszerződés; értéke: 2.804,480 frt;
c) a belső körút és Erzsébettér, másrészt pedig a Deáktér és Marokkó-utcza által határolt telektömb. E telek területe 2788 négyszögöl és 5-6 magánbirtokos tulajdonát képezi; értéke körülbelül: 1.837,570 forint. Előnye az Erzsébettéri sétány; hátránya, hogy 3 oldalról zajos utczákra nyilik és önmagában a kérdéses czélra kicsiny;
d) a kegyesrendiek telke az alsó Dunaparton, a régi városházzal szemben. Térfogata 2073 négyszögöl, a kegyesrendi szerzet tulajdona, értéke: 1.267,300 forint. Hátránya, hogy mind a négy oldalról zajos utczákra nyilik és igen kicsiny.
A fővárosi közmunkák tanácsa maga részéről határozottan az első helyen emlitett telektömböt, t. i. a Tömőtért ajánlja az országház elhelyezésére, s valóban a körülmények megfontolása után, a választás alig eshetik másra, mint ezen telektömbre.
Ezen telektömb ugyanis, mint emlitve volt, egészen szabadon áll, 4 elég nyugalmas utcza által van határolva, szabad kilátással bir a Dunára s azonkivül egyik oldalán park fog elterülni, mely szintén üdülést és fris levegőt fog szolgáltatni. Igy tehát ezen telek ugy kényelmi és egészségi tekintetben, mint a nyugodtabb munkálkodhatás szempontjából, minden igénynek megfelel, mig az elősorolt többi telektömbök a város belsejében és zajos városrészekben feküdvén, az imént emlitett előnyökkel nem birnak, s e mellett a c) és d) alatt fel sorolt telkek, a szóban levő czélra alig lennének elégségesek is.
Azon előnyöknél fogva, melyeket ily rendeltetésű épületeknél a folyó mentén való fekvés nyujt, más államok fővárosaiban is a törvényhozó testületek számára szánt épületeket a folyók mellé igyekeztek elhelyezni, mint Londonban, Párisban stb.
De ha már a most emlitett körülményeknél fogva is, a tömőtéri telek a szóban forgó czélra legalkalmasabbnak mutatkozik, annak előnyössége pénzügyi szempontból annyira szembeötlő, hogy a kormány, figyelemmel különösen az ország anyagi erejére is, minden habozás nélkül az állandó országház elhelyezésére ezen telket vélte javaslatba hozandónak.
Mig ugyanis a tömőtéri telek körülbelül 220-230,000 frtért megszerezhető, az elősorolt többi teleknek megvételére vagy kisajátitására legalább 1 1/2-2 millió frt, sőt valószinűleg annál több is kivántatnék; és igy azon összeggel, melylyel a b)-d) alatt emlitett telektömböknél csupán a puszta telek volna megszerezhető, a tömőtéren már az épitési költségeknek is egy tetemes része fedezve lenne.
A tömőtér környéke mostanában meglehetősen elhagyott; de ha az állandó országháznak odaépitése elhatároztatnék, nagyon valószinű, hogy akkora, mire az országház elkészül, a mostan elhagyott puszta telkeken díszes házsorok fognának emelkedni; annyival is inkább, a mennyiben ez esetben ezen vidékre egy-két kormányhivatalt is el lehetne helyezni.
Az országháznak a tömőtérre való épitésének tehát még azon közvetett előnye is lenne, hogy a Rudolf-rakpart és Margithid közti telkek, melyek részben az állam tulajdonát képezik, gyorsabban és előnyösebb feltételek mellett értékesittethetnének.
A ministerium ennélfogva a törvényjavaslat 1-ső §-ában az állandó országház épitésére a tömőtért hozta javaslatba, a mennyiben azonban az országgyülés bölcsessége mást határozna, s alkalmas telek túlságos pénzügyi áldozatok nélkül más helyen megszerezhető lenne, a ministerium e részbeni javaslatához nem kiván föltétlenül ragaszkodni.
A benyujtott törvényjavaslat folytán meghatároztatván a hely, a melyre az állandó országház épitendő, a ministerium feladatává tétetnék (2. §), elkészittetni az épitési terveket, melyek végleges jóváhagyás végett, annak idejében az országgyülésnek bemutatandók lesznek. A 3-ik §-ban a ministeriumnak felhatalmazás adatnék, hogy a tervek elkészitéséből felmerülő költségeket, melyek körülbelül 15,000 frtra számithatók, póthitel utján fedezhesse.
Az előadottak alapján bátor vagyok az állandó országház épitéséről szóló törvényjavaslatot, a tisztelt országgyülésnek tiszteletteljesen ajánlani.
