1. § Adótárgy.
1881. évi április hó 1-ső napjától kezdve a következő élvezeti czikkek fogyasztási adó alá esnek:
a) nyers és finomitott gyarmat- és répa-czukor, valamint czukorka- és csokoládé-gyártmányok, és candirozott gyümölcs;
b) nyers, pörkölt, vagy őrölt kávé és kávépótolmányok;
c) sör.
2. § Az adóztatás alapja.
Az adóztatás alapja:
I. Nyilt községekben:
a) az elárusitott, illetőleg kimért czikkek;
b) a magánszemélyek által oly helyről beszerzett czikkek, melyre ezen törvény hatálya ki nem terjed, és a belföldi átmeneti raktárakból a mennyiségre való tekintet nélkül;
belföldi czukorgyárakból 50, czukorka-, csokoládé- és candirozó-gyárakból 8, kávépótolmány-gyárakból 12 kilogrammnyi, vagy ennél nagyobb mennyiségben beszerzett czikkek;
a sörfőzdei vállalkozók, vendéglősök s italmérőktől 25 liternyi vagy ezen felül beszerzett sör;
a zárt városokból a fentebb emlitett mennyiségben beszerzett czukor, czukorka, csokoládé és candirozott gyümölcs és 5 kilogrammnyi vagy ennél több kávé.
II. Adóvonallal körülzárt városokban:
a) a behozott czikkek; valamint
b) az adóvonalon belül termelt és itt fogyasztott adóköteles czikkek mennyisége, illetőleg súlya.
3. § Adóköteles személyek és vállalatok.
I. Nyilt községekben:
A fogyasztási adó fizetésére kötelesek:
1. Minden kereskedő, ki czukor, czukorkák, csokoládé-gyártmányok vagy candirozott gyümölcs (1. § a) pontja) valamint kávé (1. § b) pontja) vagy sör elárusitásával foglalkozik és a fogyasztási egyletek vagy társulatok, melyek tagjaikat ezen czikkekkel ellátják;
2. czukrászok, kávésok és vendéglősök (korcsmárosok);
3. czukor-, czukorka- és csokoládé-, valamint candirozó és kávépótolmány gyárosok, a mennyiben saját gyártmányaikat, és pedig a czukorgyárosok 50, czukorka-, csokoládé- és candirozó-gyárosok 8, kávépótolmány-gyárosok pedig 12 kilogrammon alóli mennyiségben elárusitják, az ekként belföldi fogyasztás czéljából eszközölt elárusitás után;
4. oly sörfőzdei vállalkozók, vendéglősök és italmérők, kik sört 25 literen alóli mennyiségben zárt vagy nyilt edényekben elárusitanak, illetőleg kimérnek, az ekként eszközölt elárusitás után;
5. a magánszemélyek, az előző 2. § I. b) pontja rendelkezései szerint.
II. Zárt városokban:
a) mindazok, kik adó alá eső czikkeket az adóvonalon át behoznak;
b) az adóvonalon belől létező czukorgyárak és sörfőzdék vállalkozói, a termelt és itt fogyasztott czukorra, illetőleg sörre nézve.
4. § Adótételek
Fogyasztási adó fejében fizetendő:
1. nyers és finomitott cukor, cukorkák, candirozott gyümölcs és csokoládé gyártmányok után métermázsánkint 3 frt
2. nyers, pörkölt és őrölt kávé, valamint oly kávé-pótolmányok után, melyek kávét is tartalmaznak, métermázsánkint 8 frt
3. oly kávé-pótolmányok után, melyek kávét nem tartalmaznak, métermázsánkint 4 frt
4. sör után hectoliterenkint 1 frt
5. § Bejelentési kötelezettség és határidő.
Nyilt községekben:
Adóztatás alá bejelentendők:
a) az ezen törvény kihirdetésekor fennálló adóköteles üzletek, iparvállalatok (3. § I. 1-4. pontjai), valamint az ezek által a bejelentést megelőzött évben elárusitott, illetőleg kimért czikkek, a pénzügyi igazgatóság által közzéteendő határidőben;
b) később nyitandó üzletek s keletkező iparvállalatok s az ezek által az évnek hátralevő szakában előre láthatólag elárusitandó, illetőleg kimérendő czikkek, az üzlet megnyitásától számitandó 30 nap alatt;
c) az adóköteles üzletek és vállalatok terhére ezen törvény hatályának további éveiben, évenkint adó alá eső czikkek (6. § a) pont) mindegyik év január 8-ik napjáig, a mennyiben megelőzőleg az évi átalányra nézve, a fél és az adószedésre jogositott közt, az egyezség (6. § a) pont) létre nem jött;
d) a magánszemélyek által a 2. § I. b) pontja szerint beszerzett czikkek, az átvétel napjától számitandó 24 óra alatt.
A bejelentés irásban és pedig: az a) és b) alatti esetekben a községi előljáróhoz, illetőleg a polgármesterhez, a c) és d) alatti esetekben pedig az adószedésre jogositotthoz (20. §), vagy ha ez még nem tudatik, a községi előljáróhoz nyujtandó be. A bejelentésről igazolvány állittatik ki.
6. § Az adó megszabása nyilt községekben.
Nyilt községekben az adó megszabatik:
a) évi átalányösszegben, a 3. § I. 1-4. pontjai alatt felsorolt adóköteles felek terhére, az adóévet megelőzött hasonló időszakban elárusitott, illetőleg kimért czikkeknek és az adótételeknek megfelelőleg, a fél és az adószedésre jogositott (20. §) között évenkint megejtendő szabad egyezkedés utján.
Az év folyama alatt nyitott üzletek és keletkező iparvállalatok adóátalánya az évnek hátralevő szakában előre láthatólag elárusitandó, illetőleg kimérendő adóköteles czikkekhez mérten ugyanazon módon állapittatik meg.
Ha a szabad egyezkedés létre nem jön, az átalányösszeg megszabására adókivető bizottság alakittatik. (10. §)
Az adóátalány alól kivétetnek azon czikkek, melyeket a 3. § 1-4. pontjai alatt emlitett adóköteles, az ezen törvény szerint átalányozott féltől beszerzett, mely esetben csak azon czikkek képezik az adóátalány alapját, melyeket belföldi gyárakból, zárt városokból, átmeneti raktárakból, vagy oly helyről szerzett be, melyre ezen törvény hatálya ki nem terjed.
b) Adótételek szerint, az adóköteles czikknek megfelelő összegben, a 3. § I. 5. pontja alatt nevezett magánszemélyek terhére.
A pénzügyminister engedélye és az általa előzetesen megállapitandó ellenőrzés mellett a liyueur-gyártásra szükségelt czukor adómentesen felhasználható.
Átviteli raktárak felállittathatnak.
7. § Bejelentés zárt városokban.
Zárt városokban az adóvonalon át behozni szándékolt adóköteles czikkek, azok beszállitása alkalmával a fogyasztási adóhivatalnál szóval vagy irásban bejelentendők.
8. § Az adó megszabása zárt városokban.
Az adó, zárt városokban, az árszabás tételei szerint az adóvonalon át behozott adóköteles czikkek, valamint az adóvonalon belül termelt és itt fogyasztott czukor és sörnek megfelelő összegben a fogyasztási adóhivatal által, a czikkeket beszállitó felek terhére azonnal kiszabatik, a czukorgyári és sörfőzdei vállalkozók terhére pedig, az adóvonalon belül termelt czukor- és sör készletekről vezetendő iparkönyvek alapján havonkint, minden hó első napján, a lefolyt hóra megejtendő leszámolás utján szabatik meg.
Kereskedők vagy iparosok adó alá eső czikkeket a pénzügyminister által előzetesen megállapitandó ellenőrzés mellett, előleges adófizetés nélkül is behozhatnak és azokat, és pedig czukrot, valamint czukorkákat, csokoládé-gyártmányokat és candirozott gyümölcsöt legalább 8; kávét és kávépótolmányokat legalább 5 kilogramm; sört pedig legalább 1 hektoliternyi mennyiségben adómentesen ismét kiszállithatják.
Az igy behozott czikkeknek az adóvonalon belül fogyasztott mennyiség, illetőleg súlya után járó adóösszeg havonkint minden hó 1-ső napján a lefolyt hóra megejtendő leszámolás alapján a fogyasztási adóhivatal által állapittatik meg.
A pénzügyminister által előzetesen megállapitandó ellenőrzés mellett az adóvonalon kivül eső városterületen átviteli raktárak állithatók fel.
Az adó lefizetése mellett behozott és ezen § 2. kikezdésében határozott mennyiségekben kiszállitott czikkekért a pénzügyminister által megállapitandó ellenőrzési szabályok mellett adóvisszatérités jár.
Czukorka és csokoládé gyárosoknak, kik a gyártmányaik előállitására szükséges czukrot feltételes adómentesség, vagy az adó lefizetése mellett behozták, gyártmányaik kiszállitása esetében a fent megszabott mennyiségig, métermázsánkint 2 frt 50 kr., adóleirás, illetőleg viszszatérités engedélyeztetik.
Liqueur-gyárosok czukrot a pénzügyminister által meghatározandó ellenőrzés mellett az adó előleges lefizetése nélkül behozhatnak, és azt gyártmányaik előállitására adómentesen felhasználhatják.
A zárt városon keresztül szállitandó czikkek után fogyasztási adó nem jár, ha a czélba vett átvitel iránt a fogyasztási adóhivatalnál jelentés tétetik és ezen czikkek minden tartózkodás nélkül, hivatalos kiséret mellett keresztül szállittatnak, vagy mindaddig, mig a keresztülszállitás meg nem történik, a fogyasztási adóhivatal által zár vagy felügyelet alá vétetnek.
9. § Törvényhatósági és községi pótlékról.
Ezen törvény által megállapitott fogyasztási adók után törvényhatósági, vagy községi pótlék nem vethető ki.
10. § Adókivető bizottság.
Az adókivető bizottság az illető községi előljáró, illetőleg város-tanács egyik tagja elnöklete alatt alakul.
Tagjai a pénzügyőri biztos vagy helyettese és a kereskedelmi- és iparkamara által az illető község lakosai közül választott bizalmi férfiú vagy póttag, ki az államkincstárból a tárgyalások idejére 2 frt napidijt élvez.
Mint előadó, a bizottságban a pénzügyőri biztos vagy helyettese működik, ki szavazati joggal bir.
Jegyzőről az elnök gondoskodik.
A bizottság tárgyalásaihoz - melyek nyilvánosak - az adóköteles fél és az adószedésre jogositott meghivandók, és a határozat azok meghallgatása után, vagy ha sem ők, sem megbizottjaik meg nem jelennének, a nélkül hozatik, mely esetben a határozatról irásban értesitendők.
11. § Fizetési határidő.
I. Nyilt községekben;
a) az évi adóátalány (6. § a) pont) 12 egyenlő utólagos részletben minden hó utolsó napján;
b) az adótételek szerint járó összeg (6. § b) pont) az adó alá eső czikkek átvételétől számitandó 24 óra alatt fizetendő.
II. Zárt városokban:
a) a behozott czikkek után járó árszabásszerü adó, a behozatal alkalmával, az adóvonal átlépése előtt fizetendő;
b) a vámvonalon belül termelt és itt fogyasztott czukor és sör, valamint a külön engedély mellett (8. § 2. bekezdés) adózatlanul behozott adóköteles czikkeknek az adóvonalon belül fogyasztott mennyisége után járó árszabásszerű adó, a leszámolás (8. §) alapján kiállitott fizetési felhivás kézbesitésétől számitandó 8 nap alatt fizetendő.
12. § Az adóátalány fizetésének megszünése.
A fogyasztási adóátalány fizetése iránti kötelezettség nyilt községben (6. § a) pont) az adóköteles üzlet vagy iparvállalat megszüntetése időpontjával megszünik, mely időpont a fél, vagy ennek halálozása esetében, örökösei által 15 nap alatt bejelentendő.
13. § Lak- és üzlethelyiségek változtatása.
Ha nyilt községben levő adóköteles fél üzletét vagy iparvállalatát (3. § I. 1-4 pontjai) az adóév folyama alatt egyik községből a másikba átteszi, az adóátalány (6. § a) fizetése iránti kötelezettség az előbbi községben megszünik; azon nyilt községben pedig, a hová az üzlet vagy iparvállalat áttétetett, az adóátalány megállapitása tekintetében az évközben nyitott üzletek és keletkezett iparvállalatok iránti rendelkezésnek van helye (5. § b)) és a 6. § a) pontjai).
Ellenben az adóköteles fél lakásának, illetőleg üzlet- vagy iparvállalata helyiségeinek ugyanazon községben évközben történő változtatása, az adóátalány felemelését vagy leszállitását azon évre nem vonja maga után.
14. § Felebbezés rendje.
A kivető bizottság által meghatározott adóátalány ellen ugy az adóköteles fél, mint az adó szedésére jogositott (20. §) az értesités napjától számitandó 8 nap alatt a felszólamlási bizottsághoz (15. §), ennek határozata ellen pedig az utóbbi kézbesitését követő 8 nap alatt - utolsó fokban a törvényhatósági közigazgatási bizottsághoz - felebbezéssel élhet.
Ugy a kivető, mint a felszólamlási bizottság határozatai ellen közbevetett felebbezések az adókivető bizottság elnökéhez nyujtandók be, ki azokat, az ügyiratokkal együtt haladék nélkül a felszólamlási bizottság elnökéhez juttatja.
15. § Adófelszólamlási bizottság.
A felszólamlási bizottság az alispán, törvényhatósági joggal felruházott városokban a polgármester elnöklete alatt alakul és tárgyalásai nyilvánosak.
Tagjai: a pénzügyigazgatóság egy képviselője, ki egyszersmind szavazattal biró előadó és a kereskedelmi- és iparkamara által választott férfiu vagy póttag. - Jegyzőt a bizottság elnöke rendel.
A kereskedelmi- és iparkamara által választott tag, illetőleg póttag a tárgyalások idejére 3 frtnyi napidijban, és ha a bizottság székhelyén kivül lakik, utiköltségei megtéritésében részesül.
A felszólamlási bizottság tárgyalásaihoz az adóköteles fél, valamint az adószedésre jogositott, illetőleg megbizottja meghivandók, és a bizottság azok meghallgatása után, vagy ha sem ők, sem megbizottjaik meg nem jelennének, a nélkül hozza határozatát, mely esetben a határozatról irásban értesitendők.
16. § Felebbezés egyéb esetei.
Az adóköteles felek és az adószedésre jogositott között felmerülő egyéb panaszok és kérdések elbirálására, - a mennyiben azok sem az adófizetés kötelezettségének, sem pedig az adó mérvének nyilt községekben való megállapitására nem vonatkoznak, - a pénzügyigazgatóság illetékes.
A pénzügyigazgatóság határozata, annak kézbesitésétől számitandó 15 nap alatt, a pénzügyministerhez felebbezhető, ki véglegesen határoz.
17. § Az adóátalány fizetésének módozata felebbezés közben.
Az adókivető bizottság által meghatározott adóátalányt elleni felebbezés esetében, a fél kötelezve van, a bizottság által meghatározott adóátalányt, végérvényes határozat hozataláig, a lejáratszerű részletekben [11. § I. a)] fizetni.
Az igy megállapitott adóátalány összege ellenében netalán fizetett többlet, a legközelebbi adórészletbe beszámittatik, esetleg készpénzben visszatérittetik.
18. § Az egyéni adóhátralékok biztositása.
Ha nyilt községekben a fogyasztási adó, (6. § a) és b) pontjai) valamint zárt városokban az itt termelt és fogyasztott czukor és sör után, ugyszintén az előleges adófizetés nélkül behozott és itt fogyasztott adóköteles czikkekre nézve leszámolás alapján (8. §) járó adótartozás, a 11. § I. a), b) és II. b) pontjaiban meghatározott határidő alatt be nem fizettetik, a hátralékos fél az adószedésre jogositott által tartozásának 8 nap alatti lefizetésére a községi előljáróság utján irásban megintetik; eredménytelenség esetében pedig első sorban a hátralékos fél birtokában levő adóköteles czikkek, az adótartozás erejéig biztositékképen egy községi előljárósági, illetőleg városi tanácsbeli kiküldött egy pénzügyi közeg közbejöttével lefoglalhatók és őrizet alá vehetők.
19. § Adóhátralékok behajtása.
Ha az adóhátralék az ily módon eszközölt biztositást követő 8 nap alatt le nem fizettetik, a hátralékösszeg a közadók módján, az 1876. évi XV. törvénycikk értelmében végrehajtás utján hajtatik be.
20. § Biztositás és beszedés.
A fogyasztási adó községenkinti biztositása és beszedése a bor- és husfogyasztási adóról szóló 1868:XXXV. törvénycikk 3. §-a és 1875:XXVIII. törvénycikk 2. §-ának rendelkezései szerint eszközöltetik a következő módositásokkal:
a) hogy kiegyezés a megváltás czéljára az adóköteles felek legalább feléből alakult társulattal is létesithető;
b) hogy a bérbeadás utján való biztositást esetről-esetre a pénzügyminister rendeli el, s hogy előzőleg a községnek fenmarad azon jog, hogy 6 nappal a kitűzött árverés megtartása előtt, a fogyasztási adót a kikiáltási ár megadása mellett megválthatja.
21. § Esedékesség.
A községenkint járó fogyasztási adó évi összege (20. §) különbség nélkül egyenlő utólagos havi részletekben, minden hó utolsó napján esedékes.
22. § Kényszerbehajtás.
Ha a községenkint járó évi adó (20. §) lejáratszerű időben be nem fizettetik, a hátralékos összeg behajtása a 19. § értelmében eszközöltetik.
23. § Beszedési jutalékok.
A fogyasztási adó tekintetében a 20. § szerint megváltott községek és társulatoknak, az adószedéssel járó költségek fejében jutalék jár, mely 500 forintnyi megváltási összegig, minden 100 frt után 5 forintban, 500 forinton felül minden további 100 forint után 2 forintban állapittatik meg.
24. § Az adó alá eső cikkek készleteinek bejelentése és megadóztatása zárt városokban.
A zárt városok területén 1881. évi március hó utolsó napjával fenmaradó cukor-készlet és adóköteles czukor- és csokoládé-készitmények, candirozott gyümölcs, kávé és sörkészletek, ha azok a cukornál és cukor- és csokoládé-készitményeknél, valamint candirozott gyümölcsnél 50, a kávénál 25 kgr.-ot, sörnél pedig 1 hectolitert meghaladnak, 1881. évi április hó 3-ik napjáig a fogyasztási adóhivatalnál irásilag bejelentendők, és ezek után az árszabási tételeknek megfelelő fogyasztási adó legkésőbb ugyanazon hó 20. napjáig végrehajtás terhe alatt a fogyasztási adóhivatalnál lefizetendő.
25. § Fizetési halasztások.
A pénzügyminister a 24. § szerint adó alá eső készletek után járó fogyasztási adó-tartozások lefizetésére figyelemre méltó esetekben s kellő biztositék mellett, hat havi időre terjedhető halasztást engedélyezhet.
26. § A bejelentés elmulasztásának eseteire.
Az 5. § I. a), b), c) és d) pontjai, valamint a 24. §-ban előirt bejelentéseknek a kitűzött határidőben elmulasztása, a mennyiben nem a 27. § határozatai alkalmazandók, - 2 frttól 25 frtig terjedhető pénzbirság terhe alá esik.
27. § Jövedéki kihágások eseteire.
Ezen törvény rendeleteinek oly megszegése eseteiben, midőn a fogyasztási adó megrövidittetett, vagy a megrövidités veszélyének kitétetett, a megröviditett, vagy megrövidités veszélyének kitett adó tizszeres összegétől, annak huszszoros összegéig terjedhető birság szabandó ki:
Nyilt községekben:
1. ha ezen törvény életbelépésekor fennállott adóköteles üzlet vagy iparvállalat (3. § I. 1-4. pontjai) 1881. évi április 3-án tul bejelentés nélkül (5. § a) pont) folytattatik;
2. ha a törvény életbeléptetése után nyitott üzletek és keletkező iparvállalatok bejelentés nélkül (5. § b) pont) üzetnek;
3. ha magánszemélyek által az ezen törvény 2. § b) pontja szerint beszerzett czikkek az 5. § d) pontjában meghatározott határidőben be nem jelentetnek.
Zárt városokban:
a) ha fogyasztási adó alá eső czikkek bejelentés és adózás nélkül zárt városba hozatnak (7. §);
b) ha ilyen czikkek iránt, midőn zárt városba hozatnak, oly valótlan bejelentés tétetik, hogy azok után a bejelentés szerint csekélyebb adó esnék;
c) ha fogyasztási adó alá eső czikkek zárt városba nem a hivatalosan kijelölt uton vitetnek;
d) ha a zárt város területén termelt czukornak és sörnek; végül
e) ha a külön engedély folytán (8. § 2. kikezdés) fogyasztási adó előleges fizetése nélkül zárt városba hozott czikkeknek, az adóvonalon belül fogyasztott része adó alól (8. § 3. kikezdés) elvonatik, vagy az adó leirása, illetőleg visszatéritése oly czikk után követeltetik, melyért adóleirás, illetőleg visszatérités nem jár.
28. § Egyéb kihágások következményei.
A megelőző 27-ik §-ban fel nem sorolt s a 8-ik § rendelkezéseibe ütköző más kisebb kihágások eseteiben 5 frttól 50 frtig terjedhető birság alkalmazandó.
29. § Illetékesség és felebbezési orvoslat.
A jövedéki büntető eljárás alá eső, és a 27. §-ban foglalt kihágások fölött a szeszadóról szóló 1878. évi XXIV. t. -c. 111. §-ában megjelölt törvényszékek határoznak.
A 26-ik §-ban emlitett mulasztás eseteiben pedig, valamint oly kisebb kihágások fölött (28. §), melyeknél a kincstár megröviditésére irányzott szándék nem vélelmezhető, az 1876. évi XV. törvénycikk 77. és 78. §-ai értelmében első folyamodásilag a pénzügyi igazgatóság - és felebbezés esetében a pénzügyminister végérvényesen határoz.
30. § A büntetés elévülése.
Ha a mulasztás óta, vagy a kihágás elkövetése óta már egy év elmult, sem vizsgálatnak, sem büntetésnek, sem megbirságolásnak helye nincs.
31. § Összeépitett községek.
Az összeépitett községek, habár külön előljárósággal birnak is, területi összefüggésüknél fogva, egy községnek tekintetnek.
32. § Beviteli utak és le- vagy kirakodási helyek megjelölése zárt városokban.
Zárt városokban azon utak és helyek, melyeken a fogyasztási adó alá eső czikkeket beszállitani vagy le- és kirakni szabad, nyilvánosan közhirré tétetnek, és könnyen felismerhető jelekkel elláttatnak.
33. § Az adófizetés kötelezettségét és az adó mennyiségét meghatározó hatóság.
A fogyasztási adó fizetésének kötelezettségét és az adó mennyiségét a közigazgatási hatóságok határozzák meg, s az ez iránt felmerülő kérdések elintézése nem tartozik a biróság hatásköréhez.
34. § Adóvonallal körülzárható városok.
A pénzügyminister felhatalmaztatik, hogy azon városokat, melyek népessége 20,000-et meghalad, valamint a 10,000 lélekszámot meghaladó, átalános házbér-adó alá eső városokat, a szükséghez képest, adóvonallal körülzárhassa, és viszont, hogy ezekre e törvény 20. §-a rendelte szerinti megváltást alkalmazhassa. Hol pedig ama városok közül a bor- és husfogyasztási adó érvényben áll, ott az azokra eddig fennálló adótételek fentartása mellett a zárt városokra nézve érvényes beszedési módot együttesen ez utóbbi adóra is kiterjesztheti.
35. § Életbeléptetési intézkedések Horvát-Szlavonországokra nézve.
Ezen törvény hatálya kiterjed Horvát-Szlavonországokra is, a következő módositásokkal:
a) a 14. és 17. §-ok által a magyarországi törvényhatóságok közigazgatási bizottságaira ruházott teendőket a zágrábi orsz. pénzügyigazgatóság teljesiti;
b) a 15. § értelmében alakitandó felszólamlási bizottság elnöke szab. kir. városokban: a polgármester;
c) a 20. § értelmében követendő eljárást a pénzügyminister, egyetértőleg Horvát-Szlavon-Dalmátországok bánjával, rendeleti uton szabályozza.
A közjogi kérdések kiegyenlitése iránt létrejött egyezmény beczikkelyezéséről szóló 1868. évi XXX. tc. 18. §-ának azon rendelkezése, mely szerint Horvát-Szlavonországokban a bor és husfogyasztási adók továbbá is a községi kiadások fedezésére fordittathatnak, ezen törvény által nem érintetik.
36. § Ezen törvény hatálya Fiume városának vámkülzetet képező területére - a törvényhozás további intézkedéseig - ki nem terjed.
37. § Azon esetre, ha a törvény életbeléptetése körül a II-ik fejezetben foglalt rendelkezések alkalmazásánál oly nehézségek merülnének fel, melyek ezen törvényben nem foglalt intézkedéseket tennének szükségessé, - a ministerium felhatalmaztatik az 1881-ik évre, hogy ezen intézkedéseket megtehesse. Ez intézkedésekről az országgyülésnek jelentés teendő.
38. § Ezen törvény végrehajtásával a pénzügyminister, a belügyminister és az igazságügyminister, Horvát-Szlavonországokra nézve, a pénzügyminister, egyetértőleg Horvát-Szlavon- és Dalmátországok bánjával, bizatnak meg.
