A fennálló tébolydai rendszerek czélszerűségének tanulmányozására kiküldött szakbizottság által készitett munkálatot a tisztelt képviselőház 1875. évi 367-ik ülésében 5094. sz. alatt benyujtván, erre vonatkozó jelentésemet tudomásul venni, s egyszersmind azt elrendelni méltóztatott: hogy a munkálat kinyomassék és szétosztassék.
Ezen munkálat bemutatása után azon sajnos körülmény constatáltatván, hogy az országos tébolydákban és a korházak tébolydai osztályaiban az elmebetegek száma napról-napra szaporodik, elodázhatlan kötelességemnek ismerem, a szóban levő munkálatban ajánlott rendszer alapján egyelőre legalább egy ápolda létesitése iránt a szükséges előintézkedéseket megtenni, mely intézkedésekről szóló jelentésemet van szerencsém a következőkben összefoglalni:
Egyrészt tekintettel arra, hogy a vallás- és tanulmányi alap tulajdonát képező birtokon, több oly kastély áll, melyek ápoldai czélokra átalakithatók lettek volna és melyeknek eladása amugy is terveztetett; a vallás és közoktatási m. kir. ministeriummal egy ily kastélynak felajánlása iránt indittatott tárgyalás.
Másrészt pedig: tekintettel arra, hogy szakértők nyilatkozata szerint egy ily ápolda épitési költségei hozzávetőleg 150 ezer frtra tehetők, és mivel ezen kiadással az államköltségvetést terhelni, az akkori pénzviszonyok közt nem lehetett, és végül tekintve egy ily ápolda humanisticus czélját és közegészségügyi, valamint rendőri szempontból elodázhatlan szükségét, a m. kir. pénzügyministeriummal azon irányban indittatott tárgyalás, vajjon van-e arra kilátás, hogy az emlitett épitési költségek, az 1875. vagy azutáni években rendezendő állami sorsjáték jövedelméből fedeztessenek?
A vallás- és közoktatási m. kir. ministerium, a Mária-családi uradalmi kastélyt, a Szent-János elefánti kolostort és a tüskevári kastélyt ajánlotta fel mint olyanokat, melyeknek örökáron való eladását mi sem akadályozza.
A m. kir. pénzügyministertől pedig azon választ nyertem, hogy ő császári és apostoli királyi Felsége 1875. évi május hó 18-án kelt legfőbb elhatározásával megengedni méltóztatott, miszerint az 1877-ik évi VI. számú államsorsjáték tiszta jövedelme a szóban levő ápolda létesitésére fordittassék.
A vallás- és közoktatási magy. kir. ministerium által felajánlott három telek megszemlélésére szakértő kormányközegek küldetvén ki, ezek által a Mária-családi és Szt.-János elefánti alkalmasnak, a tüskevári kastély pedig czélszerűtlennek jelöltetett.
A két első kastélyért azonban oly magas vételár követeltetett, hogy azok megvétele, tekintettel arra, hogy átalakitások nélkül azokat ápoldának használni nem lehet, az átalakitás pedig szintén tetemes költséget fogna igényelni, egyelőre elhalasztatott, mivel időközben több hatóság és magán fél, kedvezőnek mutatkozó ajánlatokat nyujtott be.
Ezen ajánlatok megvizsgálása és a felajánlott telkek megszemlélése szintén szakértőkből álló vegyes bizottságra lett bizva, mely az összes ajánlatok közül az özvegy Braun Lajosné budapesti, Esztergom városnak egy ottani és gróf Wass Jenőné gombai (Pozsonymegye) telkére vonatkozó ajánlatait méltatta figyelemre, minek következtében a fővárosi közmunkák tanácsának javaslatára, egy műépitész utasittatott, hogy a kiszemelt telkekre épitendő ápoldákról ideiglenes terveket és megközelitő költségvetéseket készitsen.
A fentemlitett tervek és költségvetések szakértők által átvizsgáltatván, a következő vélemény lett előterjesztve:
Szem előtt tartva azt, hogy a létesitendő ápolda oly intézet leend, mely a budapesti országos tébolydában, az irgalmasrend budapesti kórházában és a pozsonyi országos kórházban elhelyezve levő közveszélyes és gyógyithatlan elmebetegek elhelyezésére lesz rendeltetve, a mennyiben az ily betegek túlnyomó részét a budapesti országos tébolyda szolgáltatja, az ápoldának a budapesti országos tébolyda - illetőleg a főváros közvetlen közelében való létesitése mutatkozik legczélszerűbbnek.
A telkeket illetőleg, a budapesti a legalkalmasabbnak mutatkozik; mivel több költség ezzel sem lesz egybekötve, mint a más kettővel; gazdasági iparra alkalmas, a betegek beszállitása és az élelmezés a legkevesebb költséggel eszközölhető és végül, mivel az intézet tankórodai czélra szintén felhasználható.
A gombai telek nem ajánlható: mivel a központtól távol van, fütőanyag beszerzése sokba kerül s az ápolók megszerzése és odaszállitása is sok akadályba ütközik; minthogy ezen vidék culturális viszonyainál fogva ott alkalmas ápolókat találni nem lehet.
Az esztergomi telek pedig azért nem ajánlható, mivel az a várostól távol egy puszta szántóföldön fekszik s a betegek üdülésére nélkülözhetlen árnyék csak hosszabb idő elteltével lenne nyerhető, és a telken semmiféle épület még nem létezik.
A fentebbi vélemény alapján és miután özvegy Braun Lajosné és érdektársainak Budapesten a városliget közelében az Angyalföldön levő telke és a rajta levő épületek, melyek összesen 33 szobát foglalnak magukban, egy vegyes bizottság által külön megszemléltetett és ezen szakértők által is ajánltatott, sikerült ezen eredetileg 60,000 frt vételárért felajánlott telket 45,000 frtért 1879. október 1-én megvásárolni.
Időközben Székesfejérvár város jelentkezett egy ajánlattal, melyben azon esetre, ha a tervezett ápolda ott állittatnék fel, késznek nyilatkozik, az általa kiszemelt teleknek ingyenes átengedésére.
Bárha ezen ajánlat későn, vagyis azon időben érkezett be, midőn a budapesti telek megvétele czéljából folyamatban volt tárgyalás már előre haladt, mind e mellett ezen tárgyalás egyelőre felfüggesztetett s a felajánlott székesfejérvári telek szakszempontból megszemléltetett.
Minthogy azonban a felajánlott telek, mely különben e czélra alkalmas lett volna, egy puszta szántóföldből állott, melyen épület nincs és arra csak egy oly terjedelmű épületnek felépitése is, mint a minő a budapesti angyalföldi telken már jelenleg fennáll, mintegy 45 ezer forintba került volna, mely összegért pedig a budapesti telek épülettel együtt megszerezhető volt, továbbá - minthogy szükségesnek mutatkozik egy ily ápoldának az ország központjában felállitása oly czélból, hogy az szükség esetére mintául szolgálhasson, a vidéken is ily intézetek létesitésére és végül mivel ily ápoldának a fővárosban létesitése esetén, az tanczélra is felhasználható lenne, mire a szakbizottság annak idején kiváló súlyt fektetett: mindezek folytán Székesfejérvár városának hazafias és emberbaráti ajánlata ez alkalommal elfogadható nem volt, kilátásba helyeztetvén azonban, hogy ajánlata egy második ápolda felállitása esetén különös figyelembe fog részesittetni.
Minthogy pedig azon idő szerint, mikor a fentebbi vétel megejtetett, az eredetileg 500 betegre épített budapesti országos tébolyda beteglétszáma 610-et a 250 betegre épitett nagyszebeni országos tébolyda beteglétszáma a 330-at meghaladta és a magánkórházakban napról-napra több elmebeteg elhelyezéséről kell az államnak gondoskodni, ennélfogva Wéber Antal fővárosi épitész mérnök, ki a fentérintett ideiglenes terveket készitette, a telek megvásárlása után azonnal megbizatott, a végleges terv és költségvetés elkészitésével.
A kérdéses telek környékének a főváros által czélba vett szabályozása azonban csak múlt évi junius havában fejeztetvén be, a nevezett épitész a tervet és költségvetést csak múlt évi julius hó 24-én terjeszthette be, s ezen körülmény miatt az annyira sürgős épitkezést előbb mint a folyó év tavaszán megkezdeni lehetetlen.
Az épitész által két terv és költségvetés lett hozzám bemutatva, melyek alapján a drágább terv szerint az épitkezés 182,376 frt 56 krba, az olcsóbb terv szerint pedig 151,916 frt 20 krba kerülne.
Minthogy azonban a közmunka és közlekedési magy. kir. ministerium, a kérdéses tervek és költségvetések átvizsgálása alkalmából oda nyilatkozott, hogy czélszerűbbnek mutatkozik a drágább költségvetés alapján foganatositani az épitkezést, mivel azon különbség, mely a drágább és az olcsóbb költségvetés összegei közt mutatkozik, teljeséggel nem diszitések által idéztetik elő, hanem a költségleszállitás egyenesen az épület használhatósága és czélszerűségének rovására esnék; ennélfogva a drágább terv szerinti épitkezést vélem elfogadandónak.
Az ápolda felszerelését és rendszeresitését illetőleg van szerencsém tisztelettel előadni, hogy az ápolda 273 betegre szándékoltatik berendeztetni, és hogy a felszerelésnek legalább egy része lehetőleg a budapesti országos tébolyda felszerelési czikkeiből fog vétetni, mivel az ápolda megnyitásánál az emlitett tébolydában elhelyezett gyógyithatlan és közveszélyes elmebetegek egy része át lesz szállitható.
A rendszeresités, a többi országos gyógyintézetek rendszeresitéséhez mérten s ugy a kór kivánalmainak mint az itteni viszonyoknak megfelelőleg, következőképen állapittatott meg:
1. Az orvosi személyzet: egy igazgató főorvosból, ki egyszersmind az intézet igazgatója is leend, egy, legfelebb két másodorvosból, és egy orvosgyakornokból fog állani.
2. A kezelő személyzet: egy gondnok, egy ellenőrködő irodatiszt és egy irnokból fog állani.
3. A cselédség és ápolók száma 18, illetőleg 30-ra fog terjedni.
Az intézet egy évi összes szükséglete megközelitőleg 87,547 frtra tehető.
Áttérve az ápolda létesitésére befolyt vagyon kimutatására, tisztelettel megjegyzem: hogy az 1877. évi VI-ik államsorsjáték jövedelméből 112,488 frt 84 kr folyt be, mely azonnal gyümölcsözés végett takarékpénztári kezelés alá helyeztetett; továbbá a Baich Athanáz pozsonyi lakos hagyományából 500 frt, a megyeház-alapból pedig 61,089 frt 56 krnyi értékpapir, az 1880-ik évi VIII-ik államsorsjáték tiszta jövedelméből engedélyezett 2/9-ed rész fejében pedig 27,300 frt 13 kr folyt be.
Ezen négy tétel összege, mely 201,378 frt 53 krra rug, képezi az ápolda törzsvagyonát.
Ezen törzsvagyonhoz hozzáadva az eddigi kamatoztatás folytán előállott 17,259 frt 39 krnyi szaporodást, a jelenlegi vagyon állás 218,637 frt 92 krra tehető; mely összegben az ápolda számára megvásárolt angyalföldi telek 45,000 frtnyi vételára benfoglaltatván: a rendelkezésre álló s igy az épitkezésre forditható vagyon értéke 173,637 frt 92 krt tesz; megjegyeztetvén, hogy a 22,000 frt névértékü kötvények elárusitásánál felmerülő veszteség (névérték és árfolyam közti különbség) az időközi kamatok által lesz kiegyenlithető.
Összehasonlitva tehát, az ápolda felépitésére szükséges 182,376 frt 56 krnyi költséget az ápolda jelenlegi 173,637 frt 92 krnyi vagyonával, megközelitőleg 8,738 frt 64 krnyi hiány mutatkozik, mely hiány, szemben az épitkezés elodázhatlan sürgős voltával, ez időszerint csak az államköltségvetés terhére lenne fedezhető.
Ekként sikerülne ily fontos intézetet az államkincstár nagyobb mérvű igénybevétele nélkül létesiteni s csak a fentartásról kellend majd gondoskodni.
Minthogy pedig az ápolda felépitése a fent előadottakból kivehetőleg tovább nem halasztható: van szerencsém a t. képviselőházat tisztelettel megkérni, hogy ezen törvényjavaslatot elfogadva, engem ezen ápolda épitésére és a felmerülhető hiánynak az előadott módon fedezésére felhatalmazni méltóztassék.
