1. § Kézi zálogra való kölcsönadási üzletet iparszerűleg csak az illetékes iparhatóság által megadott engedély mellett szabad folytatni.
Az engedélyt az elsőfokú iparhatóság adja meg, ha az engedélyért folyamodó, hatósági bizonyitványnyal igazolja azt:
1-ször, hogy nagykoru, vagy nagykorunak nyilvánittatott és csőd vagy gondnokság alatt nem áll;
2-szor, hogy nyereségvágyból elkövetett bűntettért vagy vétségért büntetve nem volt;
3-szor, hogy nem áll oly büntetés alatt, mely őt hasonló üzlet folytatásától eltiltja;
4-szer, hogy az ezen üzletnem számára, a törvényhatóság előterjesztése alapján, a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister, illetőleg Horvát-Szlavonországban a horvát-szlavon-dalmátországi bán által meghatározott biztositékot letette.
2. § Az, a ki az 1. § értelmében zálogüzlet gyakorlására engedélyt nyert, fióküzletet is nyithat, tartozik azonban minden egyes fióküzlet számára az 1. § 4. pontjában meghatározott biztositékot letenni.
Közvetitői, ügynöki vagy másféle közbenjárási ügyleteket ily zálogüzletek részére iparszerüleg űzni nem szabad.
3. § A zálogüzlet (főüzlet, valamint fióküzlet) helyisége, és annak minden változtatása az iparhatóságnál azonnal bejelentendő.
4. § Zálogüzletekben zálogba nem vehetők:
1. tűzveszélyes tárgyak,
2. katonai egyenruhák és fegyverek,
3. nyilvános isteni szolgálatra való eszközök.
4. iskolai bizonyitványok, leczkekönyvek (index), állami, törvényhatósági vagy községi hivatalnokok és szolgák fizetési ivei, nyugdíj-ivei és nyugtái.
5. § Ha az elzálogositó személye vagy a zálogba kinált tárgy ellen gyanuok forog fenn, a zálogüzlet tulajdonosa erről az illető közigazgatási (rendőri) hatóságot azonnal értesiteni tartozik.
6. § A zálogüzletekben a zálog-tárgyon kivül a kölcsön biztositására váltót vagy más kötelező nyilatkozatot vagy okiratot elfogadni nem szabad.
Tilos továbbá a szinlett ügylet alakjába rejtett elzálogositás minden neme, különösen az elzálogositásnak azon módja, melynél vételjegy állittatik ki, oly nyilatkozattal, hogy az elzálogositó bizonyos időpontig az állitólag eladott tárgyat visszavásárolhatja.
7. § Ha az elzálogositó kivánatára a zálogtárgy az elzálogositás alkalmával az elzálogositó és a zálogüzlet pecsétjével lepecsételve vétetik zálogba: a zálogüzlet-tulajdonos a zálogtárgyat kiváltásáig, illetőleg elárverezéséig a pecsétek megsértése nélkül őrizni tartozik.
8. § A zálogba vett tárgyról az elzálogositónak zálogjegy adandó.
A zálogjegyen feltüntetendő:
1. az üzleti könyv (9. §) illető folyó száma;
2. a zálogba adás ideje (év, hó és nap);
3. a zálogtárgy szabatos megjelölése;
4. a zálogtárgy becsértéke;
5. a zálogra adott kölcsön összege, betükkel kiirva;
6. a lejárat ideje (év, hó, nap);
7. a lejáratig járó zálogkölcsöndij (11. §) és az ennek fejében netán lefizetett összeg;
8. a zálogkölcsöndij százaléka (11. §);
9. a fél kivánatára lepecsételt zálogoknál a lepecsételésnek megtörténte és a fél pecsétjének lenyomata (7. §);
10. a zálogüzlet-tulajdonos aláirása.
9. § A zálogba vett tárgyakról külön bekötött, laponkint folyó számmal ellátott, átfüzött, s az iparhatóság által hitelesitett könyvet kell vezetni, még pedig a következő rovatokkal:
1. az egyes zálogkölcsönügyletek folyó száma;
2. a zálogba adás ideje (év, hó és nap);
3. a zálogtárgy szabatos megjelölése;
4. a zálogtárgy becsértéke;
5. a zálogra adott kölcsön összege;
6. a lejárat ideje (év, hó és nap);
7. a lejáratig járó zálogkölcsöndij (11. §);
8. az ennek fejében netán lefizetett összeg;
9. a zálogkölcsöndij százaléka (11. §);
10. a fél kivánatára lepecsételt zálogoknál a lepecsételés megtörténte (7. §);
11. a lejárt kölcsön meghosszabbitása;
12. a kiváltás napja;
13. a ki nem váltott zálog eladásából befolyt összeg.
Bevezetések e könyvbe a rendszerint kitöltendő helyeken hézag hagyása nélkül teljesitendők. A bevezetés eredeti tartalmát kitörlés által vagy másként olvashatlanná tenni, valamint kivakarni, vagy oly változásokat tenni tilos, melyek minőségüknél fogva kétséget hagynak az iránt, vajjon az eredeti bevezetéskor vagy később történtek-e?
10. § Az iparhatóság a zálogüzletet, és az üzleti könyveket havonkint legalább egyszer tartozik megvizsgálni; ennek megtörténtét az üzleti könyvbe feljegyezni és a vizsgálat eredményéről esetről esetre a másodfokú iparhatósághoz, ez viszont évnegyedenkint egyszer a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministerhez, illetőleg Horvát-Szlavonországban a horvát-szlavon-dalmátországi bánhoz jelentést tenni.
11. § A zálogüzletnél szedhető dij (gondozási, őrzési, biztositási, kezelési és egyéb dijak és illetékek, kamattal együtt egy összegbe foglalva) legmagasabb összegét, a kölcsönösszeg százalékában kifejezve, az illető törvényhatóság meghallgatásával, a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister, illetőleg Horvát-Szalvonországban a horvát-szlavon-dalmátországi bán határozza meg.
Az ekként megállapitott százalék a zálogüzlet helyiségeiben könnyen hozzáférhető helyen állandóan kifüggesztendő és olvasható állapotban tartandó.
Egy hónál kevesebb időtartamra szóló elzálogositásnál egy havi kamat egészben számitható; - egy hónál tovább terjedő ügyletnél azonban a zálogkölcsöndij napokra számitandó.
12. § A zálogüzlet tulajdonosa minden kárért, mely a nála elhelyezett tárgyakban az átvételtől a kiszolgáltatásig elveszés, megromlás, megsérülés által történik, vagy a tárgy késedelmes kiszolgáltatása által okoztatik, nemcsak biztositékával, hanem egész vagyonával felelős, a mennyiben igazolni nem képes, hogy a kárt erőhatalom, vagy a tárgy természetes minősége, avagy az elzálogositó, vagy ennek megbizottja okozta.
Tűzvész folytán támadt károkért is felelős, a mennyiben azok ellen biztositás eszközölhető.
Kártéritésnél irányadóul, ha csak az elzálogositó magasabb értéket nem igazol, a zálogjegyen kitüntetett (8. §) becsérték szolgál.
13. § A zálogüzlet-tulajdonos a zálogokat a zálogjegy visszaadása és a zálogjegyet terhelő kölcsön és a zálogkölcsöndij lefizetése mellett köteles kiszolgáltatni.
E visszaváltást a zálogjegy előmutatója a zálogjegy lejárta előtt bármikor, - e zálogjegy lejárta után pedig mindaddig követelheti, mig a zálogtárgyra vonatkozó árverés meg nem kezdetett. (15. §)
14. § Az elveszett zálogjegy megsemmisitése a zálogüzlet-tulajdonos telephelyére nézve illetékes kir. törvényszéknél kérelmezhető és a megsemmisitési eljárásra nézve az 1876:XXVII. törvénycikkbe foglalt váltótörvény határozatai, megfelelő alkalmazással, szolgálnak irányadóul.
Tiz forintnál többre nem becsült tárgyaknál a zálogjegy megsemmisitése nélkül is a zálog kiadandó annak, a ki a tárgy ismertető jeleit előadja, a zálogjegy elveszését a valószinüség szerint igazolja és kellő biztositékot tesz le.
Ily esetben az elvesztett zálogjegy lejárta után három év mulva a letett biztositék vissza adandó, ha csak időközben a zálogjegy elő nem kerül.
Ha a felek a biztositék iránt megegyezni nem tudnak, az iránt, meghallgatásuk után az iparhatóság határoz.
15. § A lejártáig ki nem váltott zálog, árverés útján értékesitendő.
Az árverés a zálogjegy lejártától, esetleg a kölcsön meghosszabbitásának lejártától számitandó egy hónap letelte előtt meg nem tartható. - A lejáraton, vagy meghosszabbitott lejáraton túl legfeljebb 3 hónapon át szedhető még zálogkölcsöndij (11. §) a zálogkölcsön után, ha az árverés ez időn túl tartatnék is.
16. § Az árverés alá kerülő tárgyak jegyzéke az iparhatóságnál bemutatandó.
Az árverés ideje (napja és órája) és helye a szokásos módon közhirré teendő.
Az árverés alá kerülő tárgyak bemutatott jegyzéke pedig az árverés napját megelőzőleg legalább 15 napon át az iparhatóság hivatalos helyiségének, valamint a zálogüzlet helyiségének kapuján (ajtaján) kifüggesztve tartandó.
17. § Az árverés közjegyző vagy az iparhatósági kiküldött jelenlétében és annak felügyelete alatt tartandó meg.
18. § Kikiáltási árúl a zálognak az üzletkönyvbe jegyzett becsértéke szolgál.
Ez áron alul a zálog csak akkor adható el, ha a kikiáltási ár mellett vevő nem jelentkezik.
19. § Az árverésen befolyt összegekből a zálogüzlet-tulajdonos megtarthatja a zálogra adott kölcsön összegét, a még le nem fizetett és esedékes zálogkölcsöndijat (11. §) és az árverési költségek fedezése fejében a kölcsönösszeg minden forintja után 2 krajczárt.
A fenmaradó összeg az elzálogositót illeti.
20. § Az árverésről jegyzőkönyv vezetendő, a melyben az árverés alá került minden zálogról következő adatok tüntetendők fel:
1. a zálognak az üzletkönyv szerinti folyó száma;
2. a zálogtárgy szabatos megjelölése;
3. a zálogba adás ideje (év, hó és nap);
4. a zálog kikiáltási ára;
5. a zálogkölcsöndij (11. §);
6. a zálognak az árverésen elért ára;
7. a zálogüzlet követelése, még pedig a kölcsönösszeg, a zálogkölcsöndij (11. §) és az árverési költség egyenkint és összegezve;
8. az elzálogositót illető felesleg.
A jegyzőkönyv a zálogüzlet tulajdonosa és a közjegyző, illetőleg az iparhatósági kiküldött által aláirandó.
A 7. pontban foglalt adatot a zálogüzlet-tulajdonos az árverés után azonnal az üzletkönyvbe vezetni köteles.
21. § A közjegyző, vagy az iparhatóság más kiküldöttje köteles az árverési jegyzőkönyvet és az elzálogositók részére fennmaradt összegeket az árverés befejezte után az illető iparhatóságnak késedelem nélkül átszolgáltatni.
Az iparhatóság viszont legkésőbb az átvételtől számitott három nap alatt tartozik ugyancsak az árverési jegyzőkönyvet, az átvett összegeket, az általa időközben az elzálogositóknak kifizetett összegekre vonatkozó zálogjegyekkel együtt, a törvényhatóság első tisztviselője utján a törvényhatóság központi pénztárába beküldeni.
A pénztárban az elzálogositóknak járó összegek az átvétel napjától számitott három évig őrzendők, s ezen idő alatt a zálogjegy felmutatása és átvétele mellett, az illetőknek kiszolgáltatandók.
A három év elteltével, a fel nem vett pénzek a törvényhatóság által ipari czélokra fordittatnak.
22. § Az ezen törvény hatályba léptekor fennálló zálogüzletek csak azon esetben folytathatók, ha azok tulajdonosai a jelen törvény életbeléptétől számitott 30 nap alatt az 1. §-ban foglalt kellékeket kimutatják; ez alapon az illető iparhatóságnál üzletük folytatásához engedélyt kérnek és általában üzletüket a jelen törvény rendelkezései szerint berendezik; ellenkező esetben üzletük az illető iparhatóság által a fentebb megjelölt határidőnek eltelte után azonnal beszüntetendő.
23. § A zálogüzlet-tulajdonosok, ha üzletüknek gyakorlása közben a jelen törvény intézkedéseit vagy tilalmait megszegik, háromszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel, visszaesés esetében pedig, a mennyiben utolsó büntetésük kiállása óta két év még el nem telt: egy hónapig terjedhető elzárással és háromszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendők.
Ez utóbbi esetben a zálogüzlet folytathatása is birói itélettel betiltandó.
A tilalom legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama öt év.
24. § Azok, a kik a nélkül, hogy a jelen törvény értelmében engedélyt nyertek volna, zálogüzletet folytatnak, vagy akár önállóan, akár másnemű üzletük mellett kézi zálogra iparszerüleg kölcsönt adnak: háromszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel, visszaesés esetében pedig, a mennyiben utolsó büntetésük kiállása óta két év még el nem telt: két hónapig terjedhető elzárással és háromszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendők.
25. § A 23. és 24. §-okban meghatározott esetekben a kihágások tekintetében illetékes kir. biróság itél.
A birság az illető törvényhatóságnak kiszolgáltatandó és általa ipari czélokra forditandó.
26. § A zálogüzlet folytathatásának betiltása vagy beszüntetése (22. §) esetében, a zálogüzletben elzálogositott tárgyak gondozása, kiváltása és általában a jelen törvényben foglalt eljárás keresztül vitelénél, a zálogüzlet tulajdonosa helyett és annak költségére, az iparhatóság kiküldötte jár el.
27. § Az 1-26. §-ban foglalt intézkedések nem terjednek ki:
a) a királyi zálogházakra és ezeknek közvetitő intézeteire;
b) azon üzletekre, a melyek nyers terményekre, árucsarnokokban, eladási vagy bizományi raktárakban elhelyezett árúkra előlegeket adnak;
c) értékpapirokra való kölcsönügyletekre, a mennyiben ezeket nem a jelen törvény hatálya alá eső zálogüzletek folytatják.
28. § Mennyiben alkalmazandók a jelen törvény határozatai törvényhatóságok vagy községek által felállitandó, vagy részvénytársaságok és szövetkezetek által fentartott zálogintézetekre nézve, az esetről-esetre külön rendeletekkel fog szabályoztatni.
29. § A jelen törvény által szabályozott zálogügyletekre, a kamatlábot megszoritó törvényes intézkedések nem alkalmazandók.
30. § A jelen törvény által szabályozott zálogügyletre, az 1872. évi VIII. tc. 5. §-ában foglalt intézkedés hatályon kivül helyeztetik.
31. § Jelen törvény végrehajtásával a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister, illetőleg Horvát-Szlavonországban a horvát-szlavon-dalmát-országi bán bizatik meg.
