Ő Felsége az ausztriai császár és Magyarország apostoli királya és Ő Felsége Németalföld királya között, a közönséges bűntettesek kiadatása tárgyában Bécsben 1880. évi november hó 24-én kötött államszerződés, miután az országgyülés által elfogadtatott s utóbb a szerződő fél részéről szokott módon megerősittetett, ezennel az ország törvényei közé iktattatik.
Szövege a következő:
Ő Felsége Ausztria császárja, Csehország királya stb. stb. és Magyarország apostoli királya és Ő Felsége Németalföld királya, kölcsönös megegyezéssel elhatározván, hogy uj kiadatási szerződést kötnek, e végből teljhatalmazottaikká kinevezték, és pedig:
[következik a meghatalmazottak megnevezése]
kik jó és kellő alakban talált teljhatalmazásaik közlése után a következő czikkekben állapodtak meg:
A magas szerződő felek kormányai kötelezik magukat arra, hogy a következő czikkekben meghatározott szabályok szerint, saját állampolgáraik kivételével, kölcsönösen kiadják azon egyéneket, a kik a megkeresett egyik szerződő fél hatóságai által, az alább felsorolt büntetendő cselekmények valamelyike miatt üldöztetnek vagy elitéltettek.
Kiadatásnak csak oly büntetendő cselekmény miatt lesz helye, a mely a kiadatás végett megkeresett állam területén kivül követtetett el és a mely a megkereső és a megkeresett állam törvényei szerint egy évi, vagy ennél sulyosabb szabadságvesztés-büntetést vonhat maga után.
Azon büntetendő cselekmények, a melyek miatt a kiadatás engedélyeztetik, a következők:
1. Merénylet a fejedelem vagy családja tagjainak élete ellen.
2. Szándékos emberölés és nevezetesen gyilkosság, szülőgyilkosság, gyermekgyilkosság, mérgezés.
3. Magzatelhajtás.
4. Szándékos testi sértések vagy ütések, a melyek halált, vagy husz napnál tovább tartó betegséget vagy személyes munkaképtelenséget okoztak, vagy ilyen eredmény előidézésére irányzott szándékkal követtettek el.
5. Erőszakos nemi közösülés és a szemérem ellen erőszakkal elkövetett minden más támadás.
6. Kettős házasság.
7. Gyermekrablás, a gyermek eltitkolása, eltüntetése, kicserélése vagy becsempészése.
8. Kiskoruak elrablása.
9. A pénz utánzása, hamisitása, változtatása vagy megnyirbálása; szándékos részesség, utánzott, hamisitott, változtatott vagy megnyirbált pénz kibocsátásában.
10. Az állami pecsétek, bankjegyek, közhitelpapirok, fémjelzések, bélyegek és védjegyek, papirpénz és postabélyegek hamisitása.
11. Köz- vagy hiteles okiratok, kereskedelmi- vagy bank- vagy magánokiratok hamisitása, kivéve az utlevelek, kényszerutlevelek és igazolványok hamisitását.
12. Hamis tanuzás biróság előtt, hamis tanuzásra való csábitás, hamis eskü.
13. Közhivatalnokok megvesztegetése, közpénzek kezelői és közletétek őrei által elkövetett zsarolás, sikkasztás és hűtlen kezelés.
14. Szándékos gyujtogatás.
15. Mások épületeinek, hidjainak, gátjainak, utjainak, vagy egyéb épitményeinek, egészben vagy részben, bármily eszközzel való szándékos pusztitása vagy rombolása.
16. Élelmi szerekre, árukra, értéktárgyakra, ingó vagyonra nézve elkövetett fosztogatás vagy azok rongálása, mással egyesülve vagy szövetségben és nyilvános erőszakkal.
17. Tengeri hajók vagy más vizi jármüveknek jogellenes és szándékos tönkrejuttatása, megfenekeltetése, rombolása vagy rongálása (barateria).
18. A hajón levő utazóknak a kapitány, és a hajós legénységnek előljárósága elleni zendülése és lázadása.
19. Minden szándékos cselekmény, mely által a vaspályán a vonat veszélybe hozatott.
20. Lopás és rablás.
21. Csalás.
22. Másnak aláirásával ellátott kitöltetlen irattal való visszaélés.
23. Elsikkasztása vagy elpazarlása, a tulajdonos, birtokos vagy birlaló kárára oly javaknak vagy értékeknek, a melyek csupán csak megőrzés vagy bérért való feldolgozás végett adattak át (bizalommal való visszaélés).
24. Csalárd bukás.
Ide értetnek a fentebb megjelölt cselekvények kisérletei, valamint az azokban való részesség, ha ezek a kiadatás iránt megkeresett ország törvényei szerint büntetendők.
A kiadatásnak helye nincs:
1. Ha a kiadatási megkeresés alapját képező büntetendő cselekmény a szerződő felek területein kivül követtetett el és a kiadatást azon ország kormánya is kéri, a melynek területén a büntetendő cselekmény elkövettetett.
2. Ha a kiadatni kért egyén a megkeresett államban a kiadatási megkeresés alapját képező büntetendő cselekmény miatt már elitéltetett vagy felmentetett.
3. Ha a kiadatásért megkeresett állam törvényei szerint, a bűnvádi üldöztetés vagy a büntetés végrehajthatósága elévülés folytán megszünt, mielőtt az üldözött egyén elfogatott vagy kihallgatása végett a biróság elébe idéztetett volna.
Szintén nem lesz helye a kiadatásnak addig, a mig a kiadatni kért egyén ugyanezen büntetendő cselekmény miatt azon országban üldöztetik, mely a kiadatás iránt megkerestetett.
Ha a jelen egyezmény értelmében a magas szerződő felek egyike által kiadatni kért egyén kiadatása egy vagy több más kormány által is kéretik, más büntetendő cselekmény miatt: ez esetben azon kormánynak fog kiadatni, a melynek területén a sulyosabb törvényszegés követtetett el, és ha a különböző büntetendő cselekmények egyformán sulyosak, azon kormánynak adandó ki, a melynek megkeresése a megkeresett kormányhoz legelőbb érkezett.
Ha a kiadatni kért egyén a kiadatás iránt megkeresett államban egy más büntetendő cselekmény miatt, mint a melyen a kiadatási kérelem alapul, vizsgálat vagy büntetés alatt áll: kiadatása csak a bűnvádi eljárás befejezése, elitéltetése esetében pedig a rá szabott büntetés végrehajtása vagy elengedése után rendelhető el.
Ha azonban a kiadatást kérő állam törvényei szerint ilyen halasztás által a bűnvádi üldöztetés elévülhetne, a mennyiben különös tekintetek nem ellenzik, kiadatása azon feltételek alatt fog elrendeltetni, hogy a kiadott egyén, mihelyt a kikérő országban ellene az eljárás befejeztetett, azonnal visszaküldessék.
Határozottan kiköttetik, hogy a kiadott egyén azon országban, a melynek kiadatott, a jelen egyezményben fel nem sorolt és kiadatását megelőzőleg elkövetett büntetendő cselekmény miatt sem nem üldözhető, sem el nem itélhető és azonfelül nem is adható ki ilyen bűntett vagy vétség miatt harmadik államnak, a kiadatást engedélyezett kormány beleegyezése nélkül; ha csak szabadságában nem állott, hogy a bűnvádi eljárás befejezése vagy elitéltetése esetében a büntetés kiállása vagy elengedése után egy hó lefolyása alatt azon országot, a melynek részére kiadatott, ujra elhagyhassa.
Ha a kiadatni kért egyén magánosok irányában elvállalt kötelezettségek miatt állana perben, vagy volna letartóztatva, ez nem áll utjában kiadatásának; fentartatik azonban ezen magánosok számára, hogy jogaikat az illetékes hatóság előtt érvényesithessék.
A jelen szerződés határozmányai nem alkalmazhatók oly személyekre, a kik valamely politikai büntetendő cselekményt követtek el.
Ennek következtében az I. czikkben felsorolt büntetendő cselekmény miatt, kiadott egyén semmi esetben sem üldözhető vagy büntethető azon államban, melynek kiadatott, oly politikai büntetendő cselekmény miatt, melyet kiadatása előtt követett el, sem pedig oly cselekmény miatt, a mely politikai büntetendő cselekménynyel áll kapcsolatban.
A kiadatás diplomatiai uton kérendő és csak akkor engedélyezhető, ha a büntető itélet vagy a birói elfogatási parancs eredetiben vagy hiteles kiadványban felmutattatik.
Ezen okiratok a megkereső államban megszabott alakban állitandók ki, és tartalmazniok kell a fenforgó büntetendő cselekménynek, valamint az erre alkalmazandó büntető határozatnak megjelölését.
Az ügyiratokhoz, a mennyire lehetséges, a kiadatni kért egyén személyleirása, vagy ha még más, a személyazonosság megállapitására alkalmas adatok vannak, ezek is melléklendők.
A kiadatni kért egyén birtokában lefoglalt tárgyak át fognak adatni a megkereső államnak, ha az átadást a megkeresett állam illetékes hatósága elrendelte.
Az I. czikkben felsorolt valamely cselekmény miatt kiadatni kért vádlott, a megkeresett állam területén előlegesen letartóztatható, az illető országokban előszabott formák és szabályok szerint.
Az I. czikkben felsorolt cselekmények valamelyike miatt üldözött egyén előleges letartóztatása foganatositható akkor is, ha posta vagy távirat utján tudósitás érkezik arról, hogy az elfogatási parancs Ausztria-Magyarországban birói vagy rendőri hivatalnok által, Németalföldön pedig vizsgáló biró (kirendelt biró) vagy más birósági hivatalnok által már kiadatott, mind a mellett azon feltétel alatt, hogy ezen tudósitás szabályszerüen diplomatiai uton fog küldetni, és pedig az osztrák-magyar monarchia császári és királyi külügyministeriumához, ha az üldözött egyén Ausztriába vagy Magyarországba menekült, és a németalföldi királyság külügyministeriumához, ha az üldözött egyén Németalföldre menekült.
Elrendelhető a letartóztatás akkor is, ha a megkeresés a szerződő felek fentebb emlitett hivatalnokaitól közvetlenül érkezett a másik fél biróságához.
Ezen megkeresés felett azon ország törvényei szerint hozandó határozat, a melynek hatóságához ez intéztetett.
Az ezen czikk 2. és 3. bekezdésének határozatai értelmében előlegesen letartóztatott egyén, ha csak más ok miatt nem tartandó fogva, szabadon bocsátandó, ha az ideiglenes letartóztatást elrendelő határozat keltétől számitva husz nap alatt a fogvalevőnek kiadatása diplomatiai uton a szükséges iratokkal és a jelen szerződésben megállapitott alakban nem kéretett.
Ha a szerződő kormányok egyike, valamely bűnügyben a másik fél területén levő tanu kihallgatását vagy más vizsgálati cselekmény eszközlését szükségesnek tartja, e czélból diplomatiai uton megkereső levél küldendő át, a melynek hely fog adatni azon ország törvényeinek megfelelőleg, a hol a tanukihallgatást vagy a vizsgálati cselekményt eszközölni kell.
Sürgős esetekben azonban az egyik állam biróságától egyenesen is küldhető át megkereső levél a másik állam biróságához.
Ha bűnügyben valamely tanunak a másik országban való személyes megjelenése szükséges vagy kivánatos, ez esetben azon ország kormánya, a hol a tanu tartózkodik, ezt felszólitandja, hogy feleljen meg az idézésnek, a mely e czélból hozzá a másik állam részéről intéztetett.
A tanu személyes megjelenésének költségeit mindig a megkereső állam viseli, és a diplomatiai uton küldendő megkereső levélben meg lesz jelölve azon összeg, mely a tanunak utazási és tartózkodási költségek fejében biztosittatik, valamint azon összeg is, melyet a megkeresett állam a tanunak, a megkereső államtól való megtérités feltétele alatt, az egész összegre előlegképen adhat.
Ezen előleg azonnal utalványozandó, mihelyt a tanu késznek nyilatkozott a megidézésre megjelenni.
A szerződő országok egyikéből idézett és a másik ország birái előtt önkéntesen megjelent tanu, tekintet nélkül állampolgárságára, ott nem üldözhető, se le nem tartóztatható előbbi cselekvényei vagy elitéltetései miatt, vagy azon ürügy alatt, hogy ő bűnrészes, a büntető per tárgyát képező cselekményekben, melyekre nézve mint tanu kihallgattatik.
Ha valamely bűnügyben a másik államban letartóztatott bűntettesek szembesitése, vagy a másik ország hatóságainál levő bizonyitékoknak vagy okiratoknak közlése czélszerünek vagy szükségesnek tartatnék, a mennyiben különös tekintetek ezt nem ellenzik, a diplomatiai uton küldendő erre vonatkozó megkeresésnek hely adandó, azon kötelezettség mellett, hogy a letartóztatott egyének és az iratok, mihelyt lehetséges, azonnal visszaküldessenek.
Ha valamely egyén egy harmadik hatalmasság által, a két szerződő fél egyikének kiadatik, a másik fél, ha ezen egyén ennek nem honosa, az átszállitást saját területén meg fogja engedni, feltéve, hogy a kiadatás alapjául szolgáló cselekmény a jelen szerződés I. czikkében benfoglaltatik és hogy a II. és VII. czikkekben foglalt határozmányok alá nem esik.
Az átszállitás engedélyezésére elégséges, ha a megkeresés diplomatiai uton történik és a VIII. czikkben elősorolt okiratok egyike eredetiben vagy hiteles másolatban közöltetik.
Az átszállitás a kiséretet illetőleg azon ország közegei közreműködésével fog eszközöltetni, a mely a maga területén az átvitelt megengedte.
A szerződő kormányok kölcsönösen lemondanak az eltartási, szállitási, valamint mindazon más költségek megtéritésének követeléséről, a melyek a vádlottaknak vagy elitélteknek kiadatásából vagy a letartóztatottaknak engedélyezett szembesitéséből területükön belül származhatnak, szintugy lemondanak a megkeresések teljesitése, valamint a bizonyitékok és okiratok átküldése és visszaadása alkalmával területükön belől felmerült költségek megtéritéséről.
A kiadott vagy szembesitésre átengedett egyéneknek a két ország közötti területen felmerült szállitási és eltartási költségei a megkereső kormányt terhelik.
Szintén a megkereső kormányt terhelik azon egyén átvitelének költségei is a másik szerződő fél területén, a kit a megkereső kormánynak egy harmadik hatalmasság adott ki.
Azon esetre, ha a tengeren való szállitás előnyösebbnek tartatnék, a kiadandó vagy szembesitendő egyén azon kikötőbe fog kisértetni, melyet a megkereső államnak diplomatiai vagy consularis ügynöke megjelöl, és ezen állam költségén fog hajóra szállittatni.
Magától értetik, hogy csak oly kikötő jelölhető ki, a mely a megkeresett állam területén van.
A jelen szerződés értelmében egymással kölcsönösen közlendő megkereső levelekhez és a VIII. czikkben emlitett minden okirathoz, ugy az egyik, mint a másik fél által német vagy franczia forditások melléklendők, kivéve, ha az eredetiek német nyelven szerkesztvék.
Ezen iratoknál csak latin betük fognak használtatni, vagy pedig ezekhez ilyen betükkel irott másolat fog mellékeltetni.
Jelen szerződés a magas szerződő felek területein érvényben álló törvények szerint megszabott kihirdetés után való huszadik naptól fogva lép hatályba.
Ezen naptól kezdve az 1852. évi augusztus hó 28-án kötött szerződés hatályát veszti.
Helyébe lép a jelen szerződés, mely hatályban marad hat hónap elteltéig, a magas szerződő felek egyike által történt felmondás után.
Jelen szerződés jóvá fog hagyatni és a jóváhagyások, mihelyt lehetséges, ki fognak cseréltetni.
Ennek hiteléül az illető teljhatalmazottak jelen szerződést aláirták és pecsétjeikkel ellátták.
[Aláírások]
