1. § Tárgy.
A játékkártyák fogyasztási bélyeg alá esnek.
2. § A bélyegilleték mérvei.
Belföldön gyártott, valamint behozott mindennemü kártya után, mely a külföldre hivatalos ellenőrzés mellett ki nem vitetik, - bélyegilleték fejében:
a) 36 vagy ennél kevesebb lappal biró minden játszmától 15 kr.
b) 36-nál több lapból álló minden játszmától 30 kr.
c) fényezett vagy mosható kártyák után, a lapok számához képest, az a) és b) alatt meghatározott illeték kétszeres összege fizetendő.
Azon játékkártyákra nézve, melyek az osztrák államterületen a gyártás vagy bevitel alkalmával bélyegilleték alá vonattak, mig erre nézve a viszonosság fennáll, újabb illeték követelésének nincs helye.
3. § Külföldre való kivitel.
A külföldi kivitelre szánt kártyák bélyegmentesek, ha azokat az illetékkötelezett fél, a lakhelyéhez legközelebb fekvő vám- vagy jövedékhivatalnak kiviteli bevallás mellett átadja és aláveti magát a külvitelre szánt belföldi árúk átutalása iránt megszabott eljárásnak, mely szerint a vámbárczán megjelölt határidő alatt a kártyák külföldre eszközölt kivitelét igazolni tartozik.
Külföldről behozatal.
A ki viszont játékkártyákat külföldről behoz vagy behozat, köteles azokat a vámvonal átlépésénél, illetőleg az átvételnél, a játszmák mennyisége és minősége, valamint a kártyalapok száma szerint, - egyszersmind annak bejelentése mellett, vajjon belföldön maradnak vagy átvitelre szánvák-e - bevallani, és a belföldi használatra szánt kártyákat az illeték lerovása és hivatalos bélyegzés végett előterjeszteni.
Hasonló módon bevallandók a külföldről behozott felső kártyaképek is (7. §) rendeltetésük pontos megjelölése mellett.
4. § Hivatalos zárjegy alkalmazása.
A bélyegilleték lerovása czéljára a játékkártyák játszmánként hivatalos zárjegygyel ellátandók, és hivatalos bélyegzés végett az erre rendelt hivatalnak benyujtandók.
Ilyen hivatalos zárjegyek a bélyegilleték lerovására kötelezetteknek elszámolás mellett ingyen szolgáltatnak ki, s azok részéről egymagukban tovább nem adhatók.
A bélyegjelző és a zárjegyek alakját és szinét, valamint a bélyegzési eljárást a pénzügyminister állapitja meg.
5. § Játékkártyák gyártása és árúsitása.
A játékkártyák gyártása, valamint azoknak üzletszerü árusitása jövedéki felügyelet és ellenőrzés alá esik.
6. § Gyártási engedély.
A kártyagyártási iparüzlet, - az iparhatóságtól az ipartörvény értelmében nyert iparengedély alapján, csak pénzügyigazgatósági engedély mellett kezdhető, s az engedély egyedül oly helyekre adható meg, hol pénzügyigazgatóság vagy adóhivatal van.
Ezen engedélyért folyamodó köteles az általa használandó összes üzleti, lak- vagy egyéb czélokra szolgáló helyiségek rajzát és pontos leirását - minden egyes helyiség rendeltetésének megjelölésével - két egyenlő példányban kérvényéhez csatolni, s az engedély megadása esetében az egyik példány, jóváhagyási záradékkal ellátva, a folyamodónak visszaadatik.
A vállalkozó által használandó helyiségek olyanok legyenek, hogy a hivatalos ellenőrzés a czélnak megfelelően, nehézség nélkül eszközölhető legyen.
Ha az üzleti helyiség nagyobbitása, átalakitása vagy áttétele czélba vétetik, mindenben az első kérvényre nézve megszabott eljárás követendő és a követelt feltételek teljesitéséig az üzlet folytatása beszüntethető.
A gyártási helyiség - mint olyan - az épület külsején is ismertető felirással látandó el.
7. § A 6. § szerint bejelentett gyártási helyiségeken kivül - a pénzügyi hatóság külön engedélye és az ellenőrzési feltételek megtartása mellett - egyedül csak a felső kártyaképek nyomatása, vagy a kártyalapok szinezése eszközölhető.
8. § Egyéb gyártási feltételek.
A gyártani szándékolt játékkártyák minden neméből három-három be nem csomagolt bélyegzetlen játszma a hozzá tartozó boritékokkal együtt mintaképen a pénzügyi hatóságnak benyujtandó.
Az egyik játszma, miután a megerősitési záradék arra, valamint a boritékra rávezettetett, a vállalkozónak, a második az illető bélyegző hivatalnak, és a harmadik az államnyomdának kiadatik.
A kártyagyáros köteles a készitett mindennemü kártyák játszmáinak egy-egy lapját nevével és a gyártás helyével, továbbá a hivatalos bélyegzésre rendelt másik kártyalapot, a gyártás helyét szintén előtüntető saját czégbélyegével megjelölni; e mellett pedig a játszmaboritékokra külső felirásként rávezetni:
a) a gyáros nevét, illetőleg czégirását;
b) a gyártás helyét;
c) a becsomagolt játszma nemét;
d) az abban foglalt kártyalapok számát;
e) a bejelentett kártyaminta számjelét; és
f) ha fényezett vagy mosható kártyák, ezen minőség megjelölését.
Azonkivül a gyáros által minden egyes boritékon egymás fölé helyezett köralaku két kimetszvény teendő, melyek egyikén a czégbélyeg, másikán a hivatalos bélyeg lenyomása történik.
Ezen boriték a bélyegköteles egyes játszmák becsomagolásánál, még mielőtt ezek hivatalos bélyegzés végett beterjesztetnek, a hivatalos zárjegy (4. §) felragasztása által tartós pépanyaggal lezárandó, s maga a zárjegy a czégbélyegzővel fekete olajfesték alkalmazása mellett oly módon átbélyegzendő, hogy a czégbélyeg egyik része a zárjegyen, másik része a boritékpapiron egyszerre lenyomva legyen.
9. § Kártyakészlet kezelése.
Az elkészitett és hivatalosan még nem bélyegzett játékkártyák a gyártási helyiségben elkülönitve s e czélra bejelentett szekrényekben a gyáros által szoros zár alatt tartandók.
Szintugy elkülönitve gyüjtendők és zár alatt tartandók a számfeletti, valamint a selejtes kártyalapok is, melyeknek a gyártási helyiségből eltávolitása mindaddig tiltva marad, mig azok, mind a pénzügyi hatóság által kitüzendő időben, az ellenőrző közeg felügyelete alatt játszásra használhatlanná nem tétettek.
Szigoruan tiltva van az eladási helyiségben más játékkártyákat tartani vagy elhelyezni, s egyáltalán bármiként és bárhol elárusitani, mint a melyek játszmákba osztva, a 4. és 8. § rendelkezéseihez képest lezárva, és csomagonként hivatalosan bélyegezve vannak.
10. § Bélyegilleték lerovása.
A bélyegilleték a hivatalos bélyegzés végett bemutatott játszmák száma és neméhez képest rendszerint a bélyegzés foganatositása előtt készpénzben fizetendő.
Mindazonáltal a belföldön gyártott kártyák után járó illeték lerovására nézve a pénzügyi hatóság kellő biztositék mellett legfeljebb három hóra terjedő fizetési halasztást adhat. Az igy engedélyezett fizetési határnapon tul fizetetlen maradt illetékösszeg után 6% késedelmi kamat jár, s azonkivül a mulasztás a hitelkedvezmény vesztését vonja maga után.
Az illeték elengedését vagy visszatéritését a pénzügyminister egyedül csak belföldi kártyagyártmányokra nézve oly esetben engedélyezi, midőn hivatalosan bélyegzett kártyajátszmák a gyártási helyiségben, tartásukra rendelt szekrényekben, vagy a szándékolt elküldés alkalmával valamely véletlen balesemény folytán használhatlanná váltak, s ha erről az elromlott kártyajátszmáknak, - a mennyiben egészen el nem vesztek, - előterjesztése mellett, a pénzügyi hatóságnak 48 óra alatt jelentés tétetik.
11. § Játékkártyák üzletszerü árusitása.
A játékkártyák üzletszerü eladásával foglalkozni kivánó, köteles ezen szándékát nyolcz nappal előbb, mielőtt az árusitást megkezdi, a pénzügyi hatóságnál irásban bejelenteni; továbbá üzleti helyiségét külsőleg is mint kártyaeladási üzletet megjelölni, és a játékkártyákat kizárólag csak a bejelentett helyiségben tartani, s egyedül abban elárusitani.
Az üzlethelyiség változtatása 3 nap alatt a pénzügyi hatóságnál bejelentendő.
Meg van engedve, hogy az üzleti helyiségben az elárusitandó játékkártyák egy-egy nem bélyegzett, de a játszásra használhatlanná tett játszmája a minőség megszemlélése végett készleten tartassék; de az ilyen feltárt játszmákra a pénzügyi hatóság által azok rendeltetése rájegyeztetik.
Ezen § határozatainak a kártyagyáros is alá van vetve, ha saját gyártmányu vagy más származásu játékkártyák iparszerü eladásával foglalkozni kiván.
A házaló kereskedésből a játékkártyák feltétlenül ki vannak tiltva.
12. § A kártyagyárosok és kereskedők egyéb kötelezettségei.
A kártyagyárosok és kereskedők (5. §) kötelesek készletben levő, ujólag elkészitett, megszerzett, eladott, vagy bármi más módon használatba vett játékkártyák, valamint a külföldről behozott felső kártyaképek, s ezek mikénti felhasználása iránt a pénzügyi hatóság által hivatalosan átfüzött külön jegyzékeket (sorkönyveket) pénzügyministeri szabályrendelettel megállapitandó módon vezetni, s azokba minden beálló változást legott bejegyezni.
Az e czélra szükségelt nyomtatványok a kiállitási költség megtéritése mellett kiszolgáltatnak.
13. § A 12. §-ban emlitett iparüzők, illetőleg a családjaikhoz tartozók, valamint segédjeik és helyetteseik kötelezve vannak a felügyelettel és szemletartással megbizott hivatalos közegek mindenkori felszólitására a játékkártyák iránt vezetendő jegyzékeket felmutatni, és tért s időt engedni, hogy azokból kivonatok készittessenek, valamint a készletben levő játékkártyákat előterjeszteni, s egyátalán a jövedéki közegeknek azon segédkezést nyujtani vagy szolgáltatni, a mely hivatalos teendőik szabályszerü végzésére szükséges.
14. § Büntetési határozatok.
Ezen törvény rendeleteinek megszegése esetében, az erről felvett hivatalos lelet alapján, - jövedéki büntető eljárás mellőzésével, - a megröviditett bélyegilleték ötvenszeres összegével egyenlő birsággal terheltetik:
a) a ki nem bélyegzett, vagy a hivatalos zárjegygyel (4. és 8. §) szabályszerüen el nem látott játékkártyákat a belföldi fogyasztásra való eladás czéljából készletben tart;
b) elárusit, terjeszt, megszerez, tudva magánál tart; vagy
c) a ki bélyegzetlen kártyákkal játszik.
A kártyagyárosok és kereskedők az üzlethelyiségeikben vagy lakásaikban talált ilyen kártyák után eső birságösszegért kezeskednek.
Ha oly helyen, a hol játékkártyák üzletszerüen fogyasztatnak, ugymint kávéházakban, vendéglőkben, s társas körökben, - nem bélyegzett kártyák használtatnak, az illető vállalkozó, egyesületeknél az ügyvezetéssel megbizott személy, a reá háruló felelősség, illetőleg kezesség mellett esetről-esetre 100-300 forintig terjedhető pénzbirság alá esik, hacsak nem nem igazolja, hogy ilyen kártyák használása tudomása nélkül történt.
A pénzügyigazgatóság vizsgálatot eszközöltethet a fent nevezett helyiségekben, a hol hitelt érdemlő értesülés szerint a bélyegrövidités tárgyai tartatnak vagy használtatnak.
Oly esetben, midőn a kihágás következményeivel terhelendő fél a törvénysértést, még mielőtt arról a pénzügyi hatóság más uton tudomást szerzett volna, önként bejelenti, a máskülönben járó birságösszegnek csak fele része szedetik be, ha utóbbit a bejelentő fél a megröviditett bélyegilletékkel együtt legott lefizeti.
15. § Jövedéki büntető eljárás esetei.
Jövedéki büntető eljárásnak van helye:
a) ha valaki a játékkártyák gyártását a pénzügyi hatóság megelőző engedélye nélkül, vagy kiadott tilalma ellenére, vagy nem a bejelentett és helyeselt, hanem más helyiségekben eszközli vagy eszközölteti;
b) ha nyomdatulajdonos kártyaképeket állit elő a nélkül, hogy a pénzügyi hatóság e részbeni engedélyét és a kártyagyáros irásbeli megrendelését birná;
c) ha a játékkártyáknak hivatalos bélyegzés végett előterjesztése alkalmával helytelenül oly adatok jelentetnek be, melyek a bélyegilleték magasságára vonatkoznak;
d) ha valaki játékkártyákat oly időben vagy oly helyen, mikor s a hol azoknak szabályszerüen bélyegezve lenniök kell, - hamisitott, utánzott, más kártyákról átvitt, vagy magasabb bélyegilletékre átváltoztatott bélyegjellel, - vagy hamisitott, utánzott, vagy egyszer már használt zárjegygyel ellát, vagy pedig, habár ezen körülményről tudomása volt, - magánál tart, megszerez, elárusitásra ajánl, másnak elad, vagy más módon terjeszt vagy terjeszteni igyekszik;
e) ha a kártyagyáros saját gyártmányu kártyáit idegen czégjellel ellátja;
f) ha külföldi játékkártyák behozatalánál vagy átvételénél a 3-ik §-ban körülirt kötelezettségek valamelyike figyelmen kivül hagyatik;
g) ha nem bélyegzett játékkártyák a vám- és ellenőrzési szabályok megtartása nélkül külföldre küldetnek vagy kivitetnek;
h) ha hivatalos zárjegyek a tilalom ellenére tovább adatnak; vagy
i) ha a 12-ik §-ban megállapitott könyvvezetés a kártyagyárosok által oly módon történik, hogy ez által az üzlet terjedelme, menete és minősége helytelenül mutattatik ki, a jövedéki kihágások felderitése nehezittetik, vagy lehetetlenné tétetik, s átalában a követett eljárás szerint a jövedék kijátszására irányzott szándék vélelmezhető.
Ezen súlyos kihágások eseteiben a büntetés 500 frttal és a kihágás ismétlése esetében 1000 frttal szabandó meg.
Ha azonban a kihágás tárgyát 50-nél több kártyajátszma, vagy zárjegy képezi, a büntetés minden további játszma vagy zárjegyért 10-10 frtra, ismétlés esetében pedig 20-20 frtra emelendő.
Ezenkivül a súlyos kihágás tárgyai, ugymint: egészen vagy részben elkészitett kártyák, zárjegyek, képek és ezek előállitására szolgáló szerek és anyagkészletek elkobzás alá esnek.
16. § Kisebb kihágások.
A megelőző 15. §-ban fel nem sorolt egyéb kihágások, nevezetesen a 8., 9., és 11. §-ban, valamint a 12. §-ban a kereskedőkre nézve foglalt rendeletek megszegése, mint kisebb kihágások eseteiben: 5 frttól 100 frtig, ismétlés esetében pedig 200 frtig terjedhető pénzbirság alkalmazandó.
17. § Gyártási engedély és árulási jogosultság megvonása.
A kártyagyárostól, illetőleg kereskedőtől, ki a 15. §-ban emlitett súlyos kihágások egyike miatt egy izben már büntetve, vagy a 14. és 16. §-ban felsorolt cselekmények, vagy mulasztások miatt két izben pénzbirsággal terhelve volt, a gyártási engedély (6. §), illetőleg az üzletszerü kártya-árulás jogosultsága (11. §) meghatározott idő tartamára vagy véglegesen is megvonható.
18. § Megröviditett bélyegilleték levonása.
A pénzbirságon kivül a megröviditett bélyegilleték is, a kihágás időpontjától számitandó késedelmi kamattal (10. §) együtt fizetendő.
19. § Kezesség.
A kártyagyárosok és kereskedők, valamint a 14. §-ban emlitett vállalkozók kezeskednek azon pénzbirságért, mely a családjaikhoz tartozók, ugyszintén segédjeik vagy szolgáik ellen ezen törvény határozatai alapján kimondatott.
Ha azonban igazolják, hogy a kihágás tudomásuk nélkül történt, - a kezesség csak a megröviditett bélyegilletékre szoritkozik.
20. § Illetékesség és felfolyamodási orvoslat.
A jövedéki büntető eljárás (15. és 17. §) alá eső kihágások fölött, a mennyiben a büntető eljárás beszüntetése nem engedélyeztetett, az 1871. évi LXVI. tc. által megjelölt első folyamodási törvényszékek és az 1872. évi XXXVIII. tc. alapján a kir. tábla mint második és utolsó biróság határoznak; Horvát-Szlavonországokban pedig az 1871. évi LXVI. tc. által fentartott pénzügyi törvényszékek illetékesek.
A 14. § által tiltott cselekmények eseteiben, valamint oly kisebb kihágások felett (16. §), melyeknél a kincstár megröviditésére irányzott szándék nem vélelmezhető, az 1876:XV. tc. 77., 78. § értelmében első folyamodásilag a pénzügyigazgatóság és felfolyamodás esetében a pénzügyi közigazgatási biróság, addig pedig, míg ez életbe lép, a pénzügyminister határoz.
21. § Hátralékok behajtása.
A jelen törvény alapján járó bélyegilletékek, hátralékok összegei s ezek kamatjai, a közadók módjára, az 1876. évi XV. t. -czikk értelmében, végrehajtás utján hajtandók be.
22. § Feljelentők és tettenérők jutaléka.
Az elkövetett kihágások, tiltott cselekmények és mulasztások feljelentői, illetőleg a tettenérők a behajtott pénzbirság 1/3-ad, illetőleg fele részében jutalékképen részesittetnek.
23. § Átmeneti intézkedések.
A kártyagyárosok, valamint a jelen törvény érvénybe lépésekor játékkártyák üzletszerü eladásával foglalkozók, kötelesek a náluk készleten levő s belföldi fogyasztásra szánt mindazon játékkártyákat, melyek, mint a gyermeki játékszerül s hasonló czélokra használhatók, eddig bélyegmentesek voltak, - valamint azokat, melyeknek egy-egy játszmája 36-nál több lapból áll s a lapszámra való tekintet nélkül, ha fényezettek vagy moshatók (2. § b) és c) pont) a rendeleti uton közhirré teendő határidőben és módozatok szerint utólagos bélyegzés végett a 14. §-ban meghatározott birság terhe alatt - előterjeszteni.
A már fizetett illetékösszeg a jelen törvény szerint járó bélyegilletékbe betudatik s az e szerint lerovandó illetékösszegre nézve a 10. § rendelkezése értelmében fizetési halasztás engedélyezhető.
A kártyakészletek bejelentése, a mennyiben azt üzletszerü eladással foglalkozók eszközlik, - egyszersmind a 11. §-ban előirt bejelentést pótolja.
Más árusítók azonban, valamint a kártyagyárosok (11. § 4. kikezdése) nincsenek a külön bejelentés kötelessége alól felmentve.
Megengedtetik, hogy a jelen törvény érvénybelépése napján kávéházakban, vendéglőkben, társaskörökben (14. §) készleten levő s az eddigi szabályoknak megfelelő játékkártyák 90 nap tartamáig még használtassanak, ezen időhatáron túl azonban a 14. §-ban meghatározott következmények terhe alatt tiltva van e helyeken többé más, mintsem ezen törvény 2. §-a rendelkezései szerint bélyegzett kártyákat használni s a 90 nap lefolyásával el nem fogyasztott kártyakészletek, a mennyiben gyermekkártyák, vagy 36-nál több lapból álló játszmák, vagy általában fényezettek, vagy moshatók, 48 óra alatt az utólagos bélyegzés, illetőleg a megfelelő bélyegilleték lerovása, vagy pedig a játszásra használhatlanná tételük végett, valamely királyi bélyegjelző vagy adóhivatal utján a pénzügyi hatóságnak előterjesztendők.
Más személyek a birtokukban levő játékkártyákat ugyanazon feltételek és kötelezettség mellett ezen törvény érvénybelépésétől számítandó egy évig szabadon használhatják.
24. § Érvénybeléptetés.
Ezen törvény 1882. évi január 1-ső napján lép érvénybe, s e naptól kezdve a kártyabélyegre vonatkozó eddigi szabályok hatálya megszünik.
25. § Ezen törvény végrehajtásával a pénzügyminister, belügyminister és az igazságügyminister, Horvát-Szlavonországokra nézve a pénzügyminister, ki e tekintetben Horvát-Szlavon- és Dalmátországok bánjával egyetértőleg jár el, - bizatik meg.
