1. § A bélyeg és illetékekre vonatkozó törvények és szabályok szerint közvetlenül lerovandó illetékek megszabását, illeték-kiszabási hivatalok teljesitik; és pedig:
a) az ingatlanok tulajdonának, haszonélvezetének, vagy használatának átruházására, és az ingatlanokat terhelő szolgalmakra vonatkozó jogügyletek és okiratok után járó illetékeket azon kiszabási hivatal szabja meg, melynek kerületéhez az ingatlanok tartoznak, ha pedig a jogügylet tárgyát képező ingatlanok különböző kiszabási hivatalok kerületeihez tartoznak: az a kiszabási hivatal illetékes, melynek területén az okiratban első helyen felsorolt ingatlan fekszik; s ez illetőség kiterjed arra az esetre is, midőn ugyanazon okiratban az ingatlanokra vonatkozó intézkedés mellett másnemü jogügyletek is foglaltatnak;
b) hagyatékoknál a kiszabási hivatalok illetőségét, ha a hagyaték biróilag vagy gyámhatóságilag tárgyaltatik, az eljáró biróság vagy gyámhatóság székhelye, egyéb esetekben az örökhagyó utolsó rendes lakhelye, ha pedig az örökhagyó lakhelye a magyar állam területén kivül volt, a magyar állam területén levő hagyatéki vagyon főrészének holléte szabályozza;
c) illeték-egyenérték alá eső ingatlanok s ingókra nézve azon kiszabási hivatal illetékes, melynek területében a fizetésre kötelezett jogi személy székhelye, illetőleg a haszonélvező lakhelye, ha pedig az a magyar korona területén kivül van, hol az illetékköteles ingatlan-vagyon főrésze fekszik;
d) ingók iránt hatóságok (biróságok, törvényhatóságok, katonai, állami és községi hatóságok) vagy kir. közjegyzők előtt létrejött jogügyletek és okiratok, továbbá birói itéletek és végzések, valamint a telekkönyvi előjegyzések- és bejegyzésekre nézve az eljáró hatóság, illetőleg kir. közjegyző székhelye határozó;
e) belföldön kiállitott minden más szerződésnél, okirat- vagy iratnál az illetőséget szabályozza a felek lakhelye; ha különböző helyeken laknak, a legutóbb történt aláirás helye, külföldön kiállitott okiratnál pedig azon fél lakhelye, ki az okiratot behozza vagy behozatja, s ha e lakhelye a magyar korona állam területén kivül esik, azon illetékkiszabási hivatal illetékes, melynek területében az okirat használatba vétetik;
f) az illetékröviditésekről felvett hivatalos leletek alapján járó illetékek, a fizetésre kötelezett fél rendes lakhelyére nézve illetékes kiszabási hivatal által szabatnak meg.
Ha valamely jogügylet nem az illetékes kiszabási hivatalnál jelentetett be, ez tartozik a bemutatott okiratot hivatalból az illetékes kiszabási hivatalhoz áttenni és erről a bejelentő felet értesiteni.
2. § Kivételek. a) A vasuti vállalatok részére egyesség vagy kisajátitás utján megszerzett ingatlanokra nézve, a magyar korona területén: a budapesti központi dij- és illetékszabási hivatal illetékes;
b) midőn a fél az illetéket legott a jogügylet bejelentése alkalmával lefizetni kivánja, s helyben nincs illetékkiszabási, hanem csak adóhivatal, a utóbbi teljesiti az illeték előzetes megszabását;
c) hasonlókép előzetesen szabhatják meg az illetéket a kir. közjegyzők is oly módon, hogy az alábbi II-ik fejezetben körülirt bejelentés eszközlése mellett kiszabási tervezetet tartalmazó utalványt állitanak ki, melynek alapján a befizetés a kir. adóhivatalnál teljesithető.
3. § Felmerülő kétely, valamint kirendelési kérelem esetében, az illetőséget a pénzügyminister határozza meg.
4. § Bejelentési kötelezettség. Az illetékkiszabási- vagy adóhivatalnál bejelentendők, illetőleg benyujtandók:
a) a jogerőre emelkedett birói itéletek és végzések, valamint a telekkönyvi előjegyzések és bejegyzések - a mennyiben az illeték nem bélyegjegyekben lerovandó, - ugyszintén a biróilag vagy gyámhatóságilag letárgyalt hagyatékok kimutatásai, a telekkönyvi hatóságok, illetőleg az eljáró biróságok, vagy gyámhatóságok által;
b) oly jogügyletek, cselekmények és okiratok, melyek hatóságok [1. § d)] vagy kir. közjegyzők előtt, illetőleg azok közbenjárásával jönnek létre, vagy hatósági jóváhagyáshoz vannak kötve, az eljáró hatóság, illetőleg kir. közjegyző által;
c) minden más jogügylet és okirat a szerződő felek, - oly esetben pedig, midőn az okiratot kiállitó fél a bejelentést nem eszközli, vagy nem eszközölheti, az okirat elfogadója, - világos vagy hallgatólagos meghatalmazás nélkül, más nevében létesitett jogügyletek vagy iratok, a megbizás nélküli ügyvivő által; szerződő felek közül az okiratot első helyen aláiró fél köteles a jogügylet bejelentésére, ha aziránt a szerződésben eltérő intézkedés nem foglaltatik;
d) hivatalos beavatkozást nem igénylő hagyatékok kimutatásai, egyetemleges kötelezettség mellett a törvényes vagy végrendeleti örökösök által.
5. § Bejelentési határidő. A bejelentés, illetőleg benyujtás eszközlendő:
a) ha a jogügylet, cselekmény vagy okirat belföldön, kir. közjegyző közbenjárásával vagy a nélkül jött létre, a létesités napját követő naptól számitandó 8 nap alatt;
b) ha külföldön jött létre és belföldön érvényesitendő: az irat behozatalától számitandó 30 nap alatt, illetőleg ezen határidő lejárta előtt is, még mielőtt az okirat belföldön hivatalos használat alá vétetik s általában, mielőtt valamely elvállalt kötelezettség teljesittetnék, vagy a jogügylet alapján más jogérvényes cselekmény foganatosittatnék;
c) birói itéletek- és végzésekre (4. §) nézve, jogerőre emelkedésük napjától számitandó 15 nap alatt, telekkönyvi előjegyzések- és bejegyzésekre nézve pedig, egyidejüleg az illető határozatok kiadványozása alkalmával;
d) hatóságok előtt [1. § d)], illetőleg ezek közbenjárásával létre jött, valamint hatósági jóváhagyástól függő jogügyletek, cselekmények és okiratokra nézve, a létesités, illetőleg hatósági jóváhagyás napjától számitandó 15 nap alatt;
e) hagyatékok, melyeknél birói vagy gyámhatósági beavatkozásnak helye nincs, az örökhagyó halálozása napjától számitandó 90 nap alatt, mely határidő kivételes esetekben az eljáró illetékkiszabási hivatal által indokolt kérelemre meghosszabbitható;
f) vasuti vállalatok által szerzett ingatlanokra nézve, a vaspálya vagy pályarész megnyitása napjától számitandó 90 nap, megnyitása után szerzett ingatlanokra nézve pedig, a szerzési okirat létestésétől számitandó 8 nap alatt [a) betü szerint].
6. § Midőn a határidő végnapja vasárnap vagy ünnepnapra esik, az a legközelebbi köznapig terjed.
7. § A bejelentés módja. Birói itéletek és végzések, [4. § a)], ugyszintén a telekkönyvi előjegyzések és bejegyzéseket elrendelő határozatok, valamint az 5. § d) pontja alatt emlitett jogcselekményekről kiállitott okiratok, hitelesitett hivatalos másolatban, rendszerint az illető felek lakhelyének rájegyzése mellett, közlendők.
A telekkönyvbe bejegyzett dologi jogok kitörlését elrendelő végzések pedig az illetékszabással megbizott hivatalhoz e következő esetekben teendők át:
1. Ha a tulajdonjogot korlátozó haszonélvezeti szolgalmak kitörlése rendeltetik el.
2. Ha a kitörlés a jogositott fél oly kérelme alapján rendeltetett el, melyben a kitörlendő jogot megszüntető jogügylet és az ettől járó szabályszerü illeték lerovása nem igazoltatott.
8. § A felek, s ha kir. közjegyző közbenjárt, az utóbbi által, a felek rendes lakhelyeinek kitüntetése mellett benyujtandók:
a) minden oly jogügylet- vagy cselekményről, melynek tárgya nem ingatlan dolog, a létesitő okirat eredeti vagy bélyegmentesen hitelesitett példánya; ha az eredeti nyomban visszakivántatnék, annak egyszerü másolata is becsatolandó, máskülönben az eredeti irat elismervény mellett az illeték kiszabásáig visszatartatik, mindkét esetben a történt bejelentés az eredeti okiratra vagy annak hitelesitett példányára hivatalból rájegyeztetik;
b) ingatlan javak iránt intézkedő jogügyletek- vagy cselekményekről az okiratnak vagy eredeti példánya, s ez esetben egyszersmind egyszerü másolata, vagy pedig annak e czélra bélyegmentesen hitelesitett másolata és mind a két esetben e mellett még a fél által megszerzendő:
az illető ingatlant terhelő föld- vagy házadónak azon évi összegét, melyben a jogügylet megköttetett, vagy ha akkor a folyó évi adó még kiróva nem lenne, az előző évi adó összegét, az osztályadó alá tartozó épületeknél pedig ezek becsértékét, végre oly szolgálmányok iránt kötött jogügyleteknél, melyek értéke készpénzben kifejezve nincs, az illeték alapját képező szolgálmány értékét kitüntető bizonyítvány.
Ezen bizonyitványt kis- és nagy-községekben a biró és jegyző, rendezett tanácsú városokban a polgármester és tanácsnokok egyike, törvényhatósági joggal felruházott városokban az adótelekkönyv kezelésével megbizott hivatal főnöke köteles kiállitani.
Azon fél, ki az adó- és értékbizonylatokat a jogügylet bejelentése alkalmával be nem szolgáltatja, azoknak, a mennyiben szükséges, 15 nap alatti pótlására, vagy a fenforgó akadály bejelentésére hivatalból felhivatik.
Az ingatlan javakra vonatkozó jogügyletek bejelentése, illetőleg a létesitő okiratnak illetékkiszabás végett benyujtása, a telekkönyvi hatóság utján is érvényesen eszközölhető, ha a telekkönyvi bejegyzés iránti kérvény a telekkönyvi hatósághoz az 5-ik § a) és b) betüje alatt meghatározott határidőn belül benyujtatik és a kérvényhez illetékkiszabás czéljára az okirat külön másolata is, valamint az adó- és értékbizonylatok hozzá csatoltatnak.
Midön ingatlanról intézkedő valamely jogügylet- vagy cselekményről okirat ki nem állittatott, az ügylet szóval bejelentendő, s ez esetben az hivatalos jegyzőkönyvbe foglaltatik, s a tett bejelentésről a félnek igazolvány adatik.
Benyujtandók továbbá:
c) ugy az ingók, mint az ingatlanok iránti jogügyleteknél - ha tárgyuknak avagy valamely szerződési kikötménynek értéke magában az okiratban készpénzben kifejezve nincsen s külön nem igazoltatik, - a tárgy, illetőleg kikötmény készpénzbeli értékét magában foglaló bevallás;
d) a vasuti vállalatok által szerzett ingatlanok jegyzéke, a vétel vagy megváltási áraknak tételenkinti kitüntetése mellett, később létrejött szerzés esetében pedig, a megfelelő okirat [b) szerint];
e) hagyatékokra nézve: a hagyatéki tömeg cselekvő és szenvedő állagát részletesen előtüntető kimutatás, a netáni leltár, valamint esetleg a végrendelet és osztálylevél eredeti vagy bélyegmentesen hitelesitett másolati példányának hozzácsatolása mellett.
A kimutatásban pontosan kitüntetendők még: az örökösök és hagyományosok, rendes lakhelyük hozzájegyzése mellett; továbbá azoknak az örökhagyóhoz való rokonsági viszonyai s az őket egyenkint a hagyatékból megillető osztály- vagy hagyományrész; a szenvedő állapotra nézve pedig azon ténykörülmény, vajjon az elismertetett vagy igazoltatott-e és mily mértékben.
Midőn a hagyatékban oly cselekvő követelések is foglaltatnak, melyek az örökösök részéről kétségeseknek vagy behajthatlanoknak nyilvánittatnak, általuk az erre vonatkozó körülmények, ha a hagyaték biróilag vagy gyámhatóságilag tárgyaltatik, a tárgyalás befejezése előtt, máskülönben pedig a hagyatéki kimutatás benyujtása alkalmával igazolandók.
A kétségeseknek igazolt követelésekre nézve az örökösök maguk javasolhatják azon összeget, melyet hozzávetőleg behajthatni remélnek, s ha ez iránt az örökösökkel méltányos megállapodás nem létesithető, az illeték megszabása ily kétséges követelések után egy évig függőben marad, mely idő alatt általuk a behajthatlanság vagy bizonytalanság hitelt érdemlőleg igazolandó, vagy a határidő meghosszabbitása kieszközlendő.
A hagyatéki tömegből levonni kivánt terhek és költségek, a betegségi, temetkezési és kegyeletes költségek kivételével, kellő okiratok- és adatokkal igazolandók;
f) az e) alatt körülirt bejelentési módtól eltérőleg, megengedtetik, hogy oly esetekben, midőn a kisebb földbirtokosok osztályához tartozó és mezei gazdaságon kivül más üzlettel állandóan nem foglalkozott örökhagyók után maradt ingatlanok összesen 50 holdat meg nem haladnak, az illető örökösök a hagyatékot a megszabott határidő alatt (5. §. c) betü) szóval és közvetlenül a községi előljárónál érvényesen bejelenthessék; ki ilyenkor legott kimutatásba foglalja az örökösöket, lakházuk számait, az örökhagyóhoz való rokonsági viszonyukat s a hagyatékból megillető osztályrészeiket, továbbá az ingatlanok mennyiségét, végre az ezek után előirt egy évi földadót s esetleg házbér- vagy házosztályadót és az igy hivatalból megerősitett kimutatást nyolcz nap alatt az illetékkiszabási hivatalnak beküldi, mely viszont, másnemü értékelés mellőzésével, az ingatlanoknak adó alapján meghatározott értékéhez, ennek 10%-nyi összegét a hagyaték gazdasági ingóságai fejében hozzászámitja.
Hasonló módon bejelenthetők a községi előljárónál, városokban az e czélra megbizott közegnél: mindazon kisebb hagyatékok is, melyek összes értéke a netáni terhek levonása nélkül 1000 forintot meg nem halad; de ily esetben a hagyatéki ingóságok részletesen kimutatandók;
g) oly hagyatékra nézve, mely részben az osztrák államterületen létezik, a hagyatéki kimutatásban az összes hagyatéki vagyon felveendő, s egyszersmind kitüntetendő, hogy az összes hagyaték tehertételei az egyes államterületen létező hagyatéki vagyont mily arányban terhelik.
9. § Mindazon haláleseteknél, melyekre nézve a polgári törvénykezési rendtartás, Horvát-Szlavonországokban a nem peres eljárás iránt érvényes szabályok, valamint a gyámsági és gondnoksági ügyek rendezéséről szóló 1877:XX. tc. határozatai hivatalos beavatkozást rendelnek, nemkülönben midőn a hagyaték tárgyalását birói, illetőleg gyámhatósági, vagy az 1874. évi XXXV. tc. 128. §-án alapuló megbizás folytán Horvát-Szlavonországokban a közjegyzői rendtartás értelmében kir. közjegyző vezeti: a hagyatéki kimutatás az előző § e) pontjának rendelkezései szerint szerkesztendő, s még mielőtt az örök-részek és hagyományok a jogositottaknak átadatnának, illetőleg a telekkönyvi átiratás elrendeltetnék vagy kérelmeztetnék, hivatalos, illetőleg hitelesitett példányban az illetékes kiszabási hivatalnak beküldendő.
Kivételnek egyedül az igy tárgyalt oly kisebb hagyatékoknál van helye, melyek csak ingóságokból állanak, s ha az illeték 28 o. é. frtot meg nem halad. Ez esetekben az illeték bélyegjegyekben rovandó le, melyek a hagyatéki kimutásra, vagy a tárgyalási jegyzőkönyvre ragasztatnak fel és hivatalból bélyegeztetnek át.
10. § Az 5. § a), b), d), e), és f) pontjai alatt megállapitott határidők meg nem tartása pénzbirság terhe alá esik és pedig:
a) magánfelek, s a mennyiben önképviseletre nem jogositott személyek érdekelvék, ezek törvényes képviselői, nemkülönben kir. közjegyzők a közbenjárásukkal létrejött jogügyletekre nézve: ha a bejelentés a határidő végnapját követő 30 napon belül történik, a rendes illeték negyedrészével, ha további 60 napon belül önként pótoltatik, annak felével, 90 napon túl eső mulasztás eseteiben a végleges illeték összegével egyenlő birsággal rovatnak meg; a bélyegjegyek felhasználásával netalán lerovott összeg azonban leszámittatik;
b) ugyanazok, ha a 8. § b) pontjában körülirt adó- és értékbizonylatok pótlása s netáni akadály bejelentése végetti felhivásnak eleget nem tesznek: 1-25 forintig terjedhető birsággal;
c) hatóságok [1. § d)] előtt létrejött, vagy azok jóváhagyásához kötött jogügyletek közlésére nézve, az eljáró hatóság belkezelése szerint megbizott tisztviselő, - tőzsde- és áru- vagy értékcsarnokok választott biróságai, valamint választott biróságok illetékköteles cselekményeire és kiadványaira nézve, a választott biróság elnöke s esetleg helyettese, - kir. közjegyzők, az általuk birói vagy gyámhatósági megbizás folytán ellátott ügyletek (9. §) bejelentésére nézve, esetről-esetre 1-50 forintig terjedő birsággal rovatnak meg, s ezenkivül vagyonukkal mindazon kárért felelősek, a melyet mulasztásuk folytán a kincstárnak okoznak.
11. § A 10. § a) és b) pontjain alapuló birságokat mindig az illetékkiszabási hivatal; - a c) ponton alapuló birságokat állami közegek, kir. közjegyzők, tőzsde-, áru- és értékcsarnokok választott biróságai, valamint általában más választott biróságok elnökei s helyettes elnökei ellenében szintén az illetékkiszabási hivatal, - a c) pont alatt felemlitett községi és törvényhatósági közegek ellenében a törvényhatóság közigazgatási bizottsága állapitja meg. Az illetékkiszabási hivatal által megszabott birság ellen a VII. fejezetben megállapitott felebbezésnek, a közigazgatási bizottság által megállapitott birság ellen pedig a pénzügyi közigazgatási birósághoz van felebbezésnek helye. A birságok behajtása a közadók módján eszközöltetik. A vagyoni felelősségen alapuló kártéritések megállapitására a mulasztással vádoltnak személyes birósága illetékes s a megállapitott kártéritési összeg is csak birói uton hajtható be.
12. § Birák és birósági hivatalnokok, kik az 5. § c) és d) pontjai és a 9. § rendelkezése ellenére e részbeni kötelességüket akár szándékosan, akár egyszerü mulasztáskép nem teljesitik, ez által fegyelmi vétséget követnek el és ellenük Magyarországban (Fiumét sem véve ki), az 1871. évi VIII. törvénycikk III. és VI. fejezetében foglalt határozatok alkalmazandók.
Horvát-Szlavonországokban a birákat és birósági hivatalnokokat terhelő hasonló felelősségre nézve, a birák fegyelmi felelőssége iránt azon országokban érvényes 1874. évi február hava 28-iki törvény határozatai alkalmazandók.
13. § A kiszabott illetékről, a mennyiben az legott a jogügylet bejelentésekor (2. § b) pont) teljesen le nem fizettetnék, valamint a birság eseteiben (11. §) az illetékkiszabási hivatal fizetési meghagyást állit ki, mely a kiszabási rendelvényt magában foglalja.
Egyetemleges fizetési vagy kezességi kötelezettség esetében, tartozik az illetékkiszabási hivatal fizetési meghagyásában a feleknek esetleg elkülönitett részletfizetési tartozását vagy fizetési sorrendjét megállapitani, s ha az illetéknek egészben vagy részbeni be nem hajthatása folytán, az egyetemleges vagy kezességi kötelezettség érvényesitésére ujabb fizetési meghagyás kiállitása válik szükségessé, tartozik ennek okát az ujabb fizetési meghagyásban pontosan kitüntetni.
14. § A fizetési meghagyások kézbesitését nagy- és kisközségekben a biró és jegyző egyetemleges felelősség mellett, rendezett tanácsu városokban a polgármester, törvényhatósági joggal felruházott városokban a városkapitány köteles 8 nap alatt eszközölni, és a kézbesitési vevényt a kézbesitést követő 8 nap alatt, - a postára feladás napját ide nem számitva, - azon hivatalnak beküldeni, melytől a fizetési meghagyást vette; s a ki ezt tenni elmulasztja, a késedelem minden napjáért a kincstár javára 1-10 forintig terjedhető birságban marasztalandó el.
A közigazgatási uton behajtandó birságot bebizonyult hanyagság esetében a kir. adófelügyelő rója ki és felfolyamodás esetében a közigazgatási bizottság; Horvát-Szlavonországokban a zágrábi pénzügyigazgatóság végérvényesen határoz.
15. § Budapest fővárosa területén a fizetési meghagyások kézbesitése iránt a központi dij- és illetékkiszabási hivatal intézkedik.
16. § Ha a kézbesitő a felet hon nem találja, vagy az, avagy háznépe a fizetési meghagyást elfogadni vonakodik, ez esetben a kézbesités postán, feladási vevény mellett eszközöltetik, mely vevény által a kézbesités foganatositottnak tekintetik.
17. § A kézbesités végett vett fizetési meghagyásokról kis- és nagyközségekben, valamint rendezett tanácsu városokban az előljáróság, illetőleg polgármester rendes sorjegyzéket vezet, melybe a fizetési meghagyások adatait, valamint az eszközölt kézbesités napját hivatalból bejegyezni köteles.
A törvényhatósági joggal felruházott városokban követendő eljárást, a városhatóság meghallgatása alapján, a pénzügyminister állapitja meg.
18. § Fizetési határidő. A kiszabott illeték, s esetleg birság (10. §) a fizetési meghagyás kézbesitése napjától számitandó 30 nap alatt befizetendő.
19. § Kivételeknek van helye:
a) a 29. § a) pontja és a 41. §-ban körülirt esetekben;
b) midőn valamely tárgy tulajdonjoga a haszonélvezeti jog szolgalmával, visszteher nélkül oly személyre ruháztatik át, ki a haszonélvezővel nem ugyanazon egy háztartásban él, ez esetben a fizetési határidő az ily tulajdonjog szerzésétől járó illetékre nézve, a tulajdonjognak szolgalom általi terheltetéséhez képest, csak a szolgalom megszünésétől számitandó 30 nap;
c) ha pedig a jogügylet teljesedése valamely felfüggesztő feltételtől függővé van téve, valamint oly örökségeknél vagy hagyományoknál, melyek csak bizonytalan esemény bekövetkeztével nyilnak meg, vagy szállanak át másra, az illetékfizetési határidő a feltétel, illetőleg esemény bekövetkezésének napjától kezdve számittatik; de ezen esetekben az illeték addig is megfelelő módon azon személy által biztositandó, kitől a kérdéses tárgy a felfüggesztő feltétel bekövetkeztével másra száll.
Ezenkivül köteles a szerző fél a halasztó feltétel teljesülését azon időponttól, midőn az esemény bekövetkezése tudomására jutott, számitandó nyolcz nap lefolyása alatt az illető kiszabási hivatalnak bejelenteni, máskülönben a 10. § c) pontja szerint 1-50 frtig kiszabható birsággal terheltetik.
Ugyanezen bejelentési kötelezettség terheli jogügyleteknél a másik felet, sőt halálozása esetére örököseit is; oly tárgyaknál pedig, melyek ajándékozás, szerződés vagy végrendelet által szállanak másra, azon ajándékozót vagy rendelkezőt, vagy ha nem volna már életben, annak örököseit, ki az illető tárgy iránt szerződött vagy rendelkezett.
Mulasztás eseteiben (10. § c) pontja szerint) a kincstárra háramlandó károkért egyetemlegesen felelősek.
20. § Befizetés.
A kiszabott illeték azon pénztárnál (adóhivatalnál) fizetendő be, mely a fizetési meghagyásban megjeleltetik.
A felek az illetéki összeget a fizetési meghagyás hozzácsatolása, vagy a tájékoztató adatok közlése mellett, postai uton is beküldhetik a jelzett pénztárba, mely esetben az 1876:XV. tc. 42. §-ában foglalt határozatok irányadók.
20 forintot meg nem haladó illetéktartozás lerovására nézve pedig megengedtetik, hogy oly községekben lakó felek, hol kir. adóhivatali pénztár nincs, ily összegű illetéktartozásukat a községi előljáróság utján is leróhatják.
A községi biró, illetőleg pénztárnok, vagy városi adóhivatal köteles az igy lefizetett összegekről a félnek ideiglenes nyugtát kiállitani, ezen kezelés iránt külön vezetendő befizetési napijegyzékben egyszersmind az illetéktartozás ismertető adatait tételenkint kitüntetni, s a beszállitást a kir. adóhivatalhoz az 1876:XV. törvénycikk 45. és 46. §-ainak rendelkezése szerint eszközölni.
Az ideiglenes nyugták a kincstár irányában teljes bizonyitó erővel birnak.
21. § A kir. adóhivatal a történt fizetést a fél által megjelölt illetéktartozásra számba veszi, s erről a hivatalos elismervényt vagy a bemutatott eredeti okiratra (fizetési meghagyásra) vezeti, vagy pedig külön nyugtát állit ki.
Az előző § szerint a községek által eszközölt beszállitás eseteiben, a nyugták felek- és tételenkint állitandók ki.
22. § Késedelmi kamatok.
Az illetékek lejáratszerü fizetésének elmulasztásáért, az egy forinton alóli összeget számba nem véve, a késedelem egész tartamára a tényleges lerovás napjáig bezárólag hat százalék késedelmi kamat jár; s ezt fizetési halasztás engedélyezése meg nem változtatja.
Biróilag vagy gyámhatóságilag tárgyalt hagyatékok illetéktartozása után, késedelmi kamat csak a hagyatéki tömeg átadását elrendelő végzés keltétől számitható.
Közbejött csődeljárás esetében, késedelmi kamat a csődnyitás napján tul nem igényelhető.
23. § A meghatalmazó és jogutód - a késedelmi kamat viselésére nézve - saját meghatalmazottja, illetőleg azon személy fizetésmulasztásáért felelős, a kinek jogába lépett.
24. § A kincstár a helytelenül kiszabott, illetéktelenül bevett és visszatéritendő illeték után, a jogositott félnek, - a befizetés napjától a visszautalványozásról kiadott értesités kézbesitése napjáig bezárólag számitva - szintén hat százaléknyi kamatot térit meg.
25. § Az illeték-egyenérték tárgyait képező ingatlan és ingó vagyon adóhivatalonkint katasteri sorkönyvben nyilvántartandó.
E czélra az illeték-egyenérték alá tartozó alapitványok és javadalmak élvezői, illetőleg az érdekelt jogi személyek, templomok, egyházi és világi községek, egyletek, intézetek és egyéb testületek és társulatok képviselői kötelesek ezen törvény érvénybe lépésétől számitandó 90 nap alatt:
a) az ingatlan javak birtokállását, s a mennyiben azokkal kisebb királyi haszonvételek is egybekötve vannak, ezeknek az előző évben az 1875:XXII. törvénycikk értelmében járadékadó alapjául vett jövedelmét részletesen kimutatni;
b) az ingó vagyont leltár alakjában a cselekvő és tartozási állapot részletes előtüntetése mellett bevallani;
c) az igy szerkesztett kimutatásokat névaláirásaikkal, valamint a 8. § b) pontja első és második kikezdésében emlitett adó- és érték-bizonylatokkal ellátva, a nyilvántartást vezető adóhivatalhoz beküldeni. (1. § c) pont.)
26. § Az év folyama alatt a vagyon állagára vagy jövedelmére nézve felmerülő változás, és pedig:
a) ingatlan dolog szerzése, kicserélése, vagy magánfélre való átruházása esetről-esetre a szerzés, csere, vagy átruházás létesitésének időpontjától számitandó nyolcz nap alatt (5. § a) pont);
b) ingó vagyont illetve pedig, a változást követő naptári év első havában, a 8. § a) pontjában körülirt módon jelentendő be.
27. § Az előző 25. és 26. § szerint határidőhöz kötött bejelentések elmulasztása, a 10. § a) és b) pontja alatt meghatározott birság alá esik.
28. § Az eljáró kiszabási hivatal által kiállitott fizetési ívben előirt illetéktartozás, az egyenes adók módjára évnegyedi részletekben, a 20. és 22. § határozataihoz képest lerovandó.
Minden következő évi tartozást a fél által bemutatandó fizetési íven az illető adóhivatal a megelőző évi kirovás alapján tünteti ki, s az évközben netán beállott változások folytán történt előirásokat és törléseket is bejegyzi.
29. § Felebbezési határidő.
A kiszabási hivatalok által megszabott illetékek és birságok jogossága és helyessége ellen:
a) a fizetési meghagyás vagy rendelvény kézbesitése napjától számitandó 30 nap alatt birtokon belül;
b) ez utóbbi határidőn túl pedig, további 60 nap alatt birtokon kivül: felebbezésnek van helye.
A felebbezés az eljáró kiszabási hivatalhoz közvetlenül vagy postai uton benyujtandó.
Kilenczven nap lefolyása után beadott felebbezések hivatalból visszautasitandók.
30. § A másodfoku határozatok különbség nélkül csak a kézbesitésük napját követő 30 napi határidőn belül felebbezhetők.
31. § Igazolás esete.
Midőn az érdekelt fél, illetőleg ha önrendelkezési joggal nem bir, törvényes képviselője, tőle független s általa el nem hárithatott akadály miatt felebbezvényét a 29. § b) pontjában szabott határidőben be nem adhatta: igazolási orvoslattal élhet.
A hitelt érdemlőleg indokolandó igazolási kérelem ez esetben együttesen az érdemleges felebbezéssel, 30 nap alatt az eljáró kiszabási hivatalnál adandó be.
E határidő azon határnapot követő naptól számittatik, a melyen a felebbezés legkésőbben benyujtandó lett volna; s ezen határidő elmulasztása esetében, további orvoslatnak nincs helye.
32. § Az igazolás kérdése az ügy érdemével együtt tárgyaltatik s mindkettő közös határozatban döntetik el; kivévén, ha az igazolási kérelem megtagadtatnék, mely határozat ellen külön felfolyamodásnak van helye.
33. § A 29. § a) pontjában szabott határidő elmulasztása esetére, az igazolási orvoslat nem terjed ki.
34. § Felebbezési hatóságok.
A felebbezések és igazolási kérdések tárgyalására és eldöntésére:
a) a pénzügyigazgatóság;
b) utolsó fokban pedig a pénzügyi közigazgatási biróság Budapesten, illetékes.
Midőn a felebbezés egyszersmind a birság kiszabása ellen is irányoztatik, a felebbezési hatóság egyuttal az iránt is határoz: van-e a birságnak helye, vagy nincs.
Oly esetben, midőn a pénzügyi biróság a pénzügyigazgatóság által megtagadott igazolási kérelemnek helyt ad (32. §), utóbbit az ügy érdemét illetőleg másodfoku határozat hozatalára utasitja.
35. § A kiszabási hivatalok fizetési meghagyásait vagy rendelményeit helybenhagyó pénzügyigazgatósági határozatok ellen, további felebbezésnek csak birtokon kivül van helye.
36. § Az előző 35. §-ban emlitett helybenhagyó határozatok ellen a felebbezésnek birtokon belül csak következő esetekben van helye;
a) ha a fizetési kötelezettség személyazonosság vagy megbizás kellékének hiánya miatt, nem a felebbező ellen érvényesitendő;
b) ha az egyetemleges fizetési kötelezettség, vagy a kezesség nem őt terheli;
c) ha azon kérdés döntendő el, hogy valamely jogügylet képezi-e illetékkövetelés tárgyát vagy sem;
d) ha az illeték elévültnek állittatik;
e) ha a birság önképviseletre nem jogositott félre rovatott ki;
f) ha a panaszolt határozat érthetetlen, vagy végre nem hajtható.
37. § Birság mérséklése és elengedése.
A kiszabási hivatalok által kirótt, valamint a 34. § rendelkezése szerint jogerőre emelkedett birságok mérséklése vagy elengedéseért, a 30. §-ban megállapitott határidőn belül benyujtandó s kellően indokolandó folyamodványokra nézve első sorban:
a pénzügyigazgatóság, és felfolyamodás esetében
a pénzügyminister végérvényesen határoz.
38. § Az esedékessé vált illetéktartozások és birságok biztositására, behajtására és elévülésére nézve, az 1876. évi XV. törvénycikk határozatai irányadók, azon hozzáadással, hogy a tévesen befizetett, vagy jogellenesen beszedett illetékek és birságok visszakövetelése tekintetében a felek igénye az illeték vagy birság befizetésének napjától számitandó 3 év alatt évül el.
39. § Törvényes zálogjog.
Az ingatlan vagyon átruházása után járó illeték a vagyonátruházás tárgyát képező ingatlant terheli és két évig a telekkönyvi bejegyzés által biztositott magán jogczímből eredő követeléseket feltétlenül megelőzi.
Ezen két évi idő a vagyonátruházást tartalmazó jogügyletnek illetékkiszabás végett történt bejelentésével, felfüggesztő feltételhez vagy kezdeti időponthoz kötött jogügyleteknél pedig a feltétel teljesülésével, illetőleg az időpont bekövetkeztével veszi kezdetét; és érvényesithető az elsőség akkor, ha ezen két évi határidő a jogerőre emelkedett árverés határnapjáig még le nem telt.
Ha az illeték az átruházott ingatlanra ezen két évi határidőn belül beadott szabályszerü beadvány folytán telekkönyvileg bejegyeztetik: az illeték-követelésnek törvényes elsősége a vagyon-átruházást tartalmazó jogügylet bejelentésétől, illetőleg a feltétel teljesülésétől vagy az időpont bekövetkeztétől számitandó öt évig áll fenn, azontúl pedig az illeték csak a telekkönyvi bejegyzés által nyert elsőséggel bir.
A fentebbi két év utáni telekkönyvi bejegyzés, a bejegyzési sorrendnek megfelelő elsőséget biztosit, és csak akkor rendelhető el, ha időközben harmadik személyek jóhiszemmel tulajdonjogot nem nyertek.
A bejelentés elmulasztása miatt kiszabott birságra (10. §) a törvényes elsőség ki nem terjed.
Árverési vételár-felosztásoknál a fentebbiekben szabályozott törvényes elsőség - a mennyiben annak feltételei fenforognak - a kincstár választása szerint csak egy illetékre nézve vehető igénybe; a többi illeték pedig a kincstár választása szerint vagy az illeték telekkönyvi bejegyzésének, vagy pedig az illeték alapjául szolgáló vagyonátruházás telekkönyvi bejegyzésének rangsorozatában nyer kielégitést.
Ugyanezen szabályok érvényesek az örökségektől és a hagyományoktól járó örökösödési illetékekre nézve is.
Birói vagy gyámhatósági eljárás alá eső hagyatékoknál az eljáró biróság vagy gyámhatóság köteles - a mennyiben az illeték még le nem rovatott volna - a hagyaték átadása, illetőleg telekkönyvi átiratása előtt, a 10-ik és 12-ik §-ban körülirt felelősség mellett, az illeték megfelelő biztositása végett intézkedni.
40. § A dologi jogok telekkönyvi bejegyzéséért járó illeték, az előző szakaszban megállapitott törvényes elsőséggel, az ott megvont korlátok között, a bejegyzett dologi jogot terheli.
41. § Felebbezésnél.
A birtokon belül engedélyezett felebbezés eseteiben, a közbevetett felebbezés vagy felfolyamodás, a kiszabott illetékek és birságok végrehajtás utján való behajtását megakasztja.
42. § Fizetési halasztásnál.
A kir. adófelügyelő, a fél indokolt kérelmére fizetési halasztást engedélyezhet, mely azonban az illeték és birság esedéki napját követő 90 napon túl ki nem terjeszthető.
Midőn valamely jogügylet részletenkint hajtatik végre, az illetéknek részletenkinti lefizetése engedélyezhető.
A kir. adófelügyelő végzése a kézbesitéstől számitandó 15 nap alatt a közigazgatási bizottsághoz, Horvát-Szlavonországokban az országos pénzügyigazgatósághoz felebbezhető.
További felebbezésnek a pénzügyministerhez csak eltérő végzések ellen van helye.
43. § Ennél hosszabb halasztást kérelmező más folyamodványokra, valamint rendkivüli esetekben hátralékok törlesztésére nézve, a pénzügyminister az illető hatóság (42. §) meghallgatása után határoz.
44. § A végrehajtási eljárásnál.
Midőn a behajtás folyama alatt a végrehajtást szenvedő fél hiteltérdemlően igazolja:
a) hogy névazonossági, vagy nyilvánvaló más tévedés miatt a végrehajtás ellene illetéktelenül érvényesittetik: vagy
b) hogy a követelt tartozás, az előzőleg történt részletfizetések vagy hatósági elengedés, vagy törlés összegével nem egyezik s ez okból a tartozás megállapitása végett leszámolást kér, a végrehajtást intéző közeg csak a zálogolás foganatositására szoritkozik, s a további eljárást a felmerült nehézség rendbehozataláig, a kir. adófelügyelőnek nyomban teendő bejelentés mellett függőben tartja.
A kir. adófelügyelő vagy megbizottja a közbejött kifogást, illetőleg kérdést a helyszinén s esetleg az illető kir. adóhivatal közremüködésével, a kiszabási iratok alapján rendezi, a mennyiben pedig ez rövid uton el nem érhető, vagy az ügy érdemében intézkedni szükséges, az illetékes kiszabási hivatalhoz, illetőleg pénzügyigazgatósághoz fordul.
45. § Hasonló eljárás követendő, midőn birság-követelés végett a végrehajtás árvák, vagy önrendelkezésre nem jogositott személyek vagyona ellen a gyám, gondnok, vagy törvényes képviselő mulasztása miatt intézkedik, mely birság utóbbiakat terheli, s ellenük érvényesitendő.
46. § Halálesetek közlése.
A községek előljárói, városokban az illető megbizott hivatalos közegek, köteleztetnek az előforduló halálozásokat esetről-esetre, legkésőbben 15 nap alatt az illetékkiszabási hivatalnak előszabott nyomtatványon bejelenteni, máskülönben a késedelem minden napjáért a 14. § rendelete szerint 1-10 forintig terjedhető rendbirsággal rovandók meg.
47. § A törvényhatósági tisztviselők, városi hatóságok és községi előljárók kötelesek az illetékkiszabási hivatal által kivánt adatokat, adó- és értékbizonyitványokat (8. § b) pontja szerint) a kijelölt időben beszolgáltatni és esetleges akadály esetében a határidő kiterjesztését szorgalmazni, máskülönben a 14. §-ban megállapitott birsággal terhelendők.
48. § Oly örökösödések eseteiben, melyeknél birói vagy gyámhatósági beavatkozásnak nincs helye, s a melyek bejelentése iránt, az örökösök az 5. § e) pontja alatti rendelkezésnek meg nem felelnek, ha azok a hagyatéki kimutatást a kiszabási hivatal felszólitására 30 nap alatt sem terjesztik be, vagy ha a beterjesztett kimutatásra nézve alapos kételyek felmerülnek és ezekre a felvilágositásokat meg nem adják: a járásbeli szolgabirák, illetőleg a rendezett tanácsu városok, valamint a törvényhatósági hatáskörrel felruházott városok polgármesterei, személyes felelősség s a 10. § c) pontja szerinti kártérités terhe alatt köteleztetnek a kiszabási hivatal megkeresésére, a hagyaték álladékát haladék nélkül kinyomoztatni, s az erről készitett leltárt hat hét lefolyása előtt a megkereső hivatalnak megküldeni.
49. § Okozott költségek viselése.
Ha a nyomozásból kiderülne, hogy a kételyek alaposak voltak, ez esetben a nyomozás költségei az örökösök terhére esnek, s azoktól a kiszabási hivatal fizetési rendelvénye alapján, - mely a 29. § határozataihoz képest felebbezhető - közigazgatási uton hajtandók be.
50. § Az illetékek és birságok beszedése, biztositása és behajtása alkalmával jogtalanul okozott költségek vagy károk megtéritése fejében, a törvényesen érvényesithető igények épségbenhagyásával, a kárositott felek javára 5-100 frtig fizetendő birság iránt első fokban a kir. adófelügyelő, másodfokban a közigazgatási bizottság, és harmadfokban a pénzügyi közigazgatási biróság határoz.
51. § Ezen törvény 1881-ik évi julius hó 1-ső napján lép életbe, s az átmenetre nézve rendeltetik:
a) hogy az illeték tárgyait képező mindazon jogügyletek és hivatalos leletek után, melyek illetékkiszabás végett ezen törvény hatálybalépte előtt bejelentettek, az illeték megszabását az 1-ső fejezetben körülirt illetőség ellenére is, azon kiszabási hivatal, s a hivatalos leletekre nézve azon pénzügyigazgatóság teljesitse, melynél a tárgyalás folyamatban van;
b) hogy ezen törvény III-ik fejezetében a bejelentés elmulasztásának eseteire határozott büntetések, a mennyiben az eddigieknél nem szigorubbak, visszahatólag azon esetekre is alkalmazandók, melyek iránt a büntetés ezen törvény életbelépte napjáig elsőfokon még kiszabva nincs;
c) hogy a VII. fejezetben emlitett pénzügyi közigazgatási biróság hatásköre, ezen biróság törvényszerű alkotásáig a pénzügyministerre ruháztatik.
52. § A közvetlenül lerovandó illetékek kezelésére vonatkozó összes törvények és rendeletek ezen törvény életbelépte napjával hatályon kivül helyeztetnek.
53. § Ezen törvény végrehajtásával a pénzügyminister, a belügyminister és az igazságügyminister, Horvát-Szlavonországra nézve a pénzügyminister, - ki e tekintetben Horvát-Szlavon- és Dalmátországok bánjával egyetértőleg jár el, - bizatik meg.
