1. § Kivándorlani szándékozókkal erre vonatkozó szerződéseket kötni, s általában a kivándorlást, akár egyes esetekben, akár üzletszerüleg bármi módon közvetiteni csak azoknak szabad, kik erre az alább meghatározott módon, a belügyministertől engedélyt nyertek.
2. § A ki ily engedély nélkül a kivándorlást közvetiti, mennyiben ezen tette közben a büntetőtörvények súlya alá eső cselekményt nem követett el, kihágást követ el, s annyiszor, a mennyiszer, háromszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel és két hónapig tartható elzárással büntethető, azon hatóságok által és azon eljárás szerint, melyeket az 1880. évi XXXVII. törvénycikk alapján kiadott belügyministeri rendelet megállapit.
3. § A kivándorlások közvetitésére az ügynöki engedélyt a belügyminister csak azoknak adhatja meg, a kik folyamodványukhoz csatolt hatósági bizonyitványnyal igazolják:
1. hogy magyar állampolgárok;
2. hogy teljes koruak és csőd vagy gondnokság alatt nem állanak;
3. hogy nyereségvágyból elkövetett bűntettért vagy vétségért, vagy a jelen törvényben minősitett kihágásért büntetve nem voltak;
4. hogy az ezennel ötezer forintban megállapitott biztositékot letették.
4. § A folyamodvány az illető törvényhatóság közigazgatási bizottságánál nyujtandó be.
A közigazgatási bizottság folyamodó megbizhatósága iránt alapos puhatolásokat eszközöl, és ezek alapján, a főispán elnöklete alatt tartott ülésében hozott határozata szerint, a kérelem iránt, a belügyministerhez intézett jelentésében véleményt ád.
5. § A belügyminister az engedélyt még az esetben is megtagadhatja, ha az illető, az előző szakaszokban felsorolt feltételeknek eleget tett, és az adott engedélyt is bármikor visszavonhatja; egy év leteltével pedig megszünik az engedély, ha határozottan meg nem ujittatott.
6. § A kivándorlási ügynökök külföldi kivándorlási ügynökökkel vagy ügynökségekkel, a belügyminister engedélye nélkül, nem léphetnek összeköttetésbe.
A belügyminister engedélye, az illető közigazgatási bizottság utján kérendő ki.
A folyamodványban határozottan megnevezendő azon külföldi ügynök vagy ügynökség, a kivel vagy a melylyel folyamodó összeköttetésbe lépni akar.
7. § A belügyminister az előző szakaszban emlitett engedélyt bármikor visszavonhatja.
A visszavonó határozat kézbesitése napjától kezdve, az ügynök, az eltiltott külföldi ügynök vagy ügynökség részére ujabb közvetitéseket nem tehet.
A folyamatban levő ügyleteket azonban, melyeket kezdeni engedélye folytán jogositva volt, befejezheti, a mennyiben azok feltételei törvénybe nem ütköznek s a kivándorolni szándékozó által már akkor elfogadva voltak.
8. § A kivándorlási ügynökök minden személyt, a kinek kivándorlását közvetitik, bejelenteni tartoznak:
1. szóval és irásban 24 óra alatt azon község előljáróságánál, a hol a kivándorló tartózkodik;
2. irásban 3 nap alatt azon szolgabirónál, és városokban azon polgármesternél, a hol a kivándorlónak rendes lakása van.
9. § A kivándorlási ügynökök egész üzletvezetésükre nézve, hatósági felügyelet alatt állanak és üzletükről rendes könyveket vezetni tartoznak.
A felügyelet részleteit és a könyvek vezetésének módját, a belügyminister rendeletileg állapitja meg.
10. § A kivándorlás közvetitése tárgyában létrejött szerződéstől a fél bármikor visszaléphet. A visszalépés a kivándorló fél ellenében csak a szerződés kiállitása körül felmerült tényleges kiadások, vagy a félnek adott előleg, esetleg utiköltség megtéritésének kötelezettségét vonja maga után.
11. § A mely ügynökre az ámitás vagy csalás ténye bebizonyul, vagy igazoltatott az, hogy a véderő-kötelezettségnek még eleget nem tett, illetőleg ettől törvényesen fel nem mentett, vagy jogérvényes kivándorlási engedélyt nem nyert egyének kivándorlását közvetiti, vagy hogy ezt kiskoruak, gyámság alattiak irányában, születik, illetőleg gyámjuk jogérvényesen kimutatott beleegyezése nélkül csak egyszer is cselekszi, az egyéb törvényes következéseken kivül, engedélyét azonnal elveszti.
12. § Az engedély elvesztését ez esetben az illetékes közigazgatási bizottság mondja ki, melynek határozata ellen 8 nap alatt a belügyministerhez birtokon kivül felfolyamodásnak van helye. A határozat egyébiránt felebbezés nélkül is felterjesztendő.
Ha a 11. § eseteiben, a közigazgatási bizottság legközelebbi üléséig, veszély van a késedelemben; a törvényhatóság első tisztviselője fel van jogositva, az engedély érvényét a közigazgatási bizottság érdemleges határozatáig ideiglenesen rögtön beszüntetni.
13. § Azt, hogy a letett biztositék, mely esetekben és mily mérvben vehető igénybe és hogy a hiányossá vált biztositék mennyi idő alatt egészitendő ki, a belügyminister rendeleti uton állapítja meg.
A 11. és 12. §-okban szabályozott kihágások eseteiben, a biztositék első sorban az ügynök működése folytán károsodottaknak kártalanitására forditandó, másod sorban azon törvényhatóság községeinek szegényalapjai közt felosztandó, a melynek területén a biztositék letétetett.
14. § Ezen törvény végrehajtásával s a szükséges rendeletek kiadásával a belügyminister bizatik meg.
