1. § A m. kir. államvasutak budapest-kelenföldi állomásától kiinduló, s Dombováron át a Pécs melletti Szent-Lőrinczig vezető I. rendü gőzmozdonyu vasut kiépitése tárgyában előterjesztett engedélyokmány, a törvényhozás által jóváhagyatván, beczikkelyeztetik.
2. § E törvény kihirdetése napján lép életbe, s végrehajtásával a m. kir. közmunka- és közlekedési és a pénzügyminister bizatik meg.
A magyar általános hitelbank és a cs. kir. szab. osztrák kereskedelmi és iparhitelintézet jogot nyernek, az alább következő általános és részletes feltételek alatt, elsőrendü mozdonyvasut kiépitésére és üzletben tartására; mely vasut a m. kir. államvasutak Budapest-Kelenföldi indóházából kiindulva, Érden, Sárbogárdon, Simontornyán és Dombováron át, a pécs-barcsi vasutnak Pécs mellett fekvő szentlőrinczi állomásáig terjed, és Dombováron szárnyvonal által a duna-drávai vasut dombovári állomásával köttetik össze.
1. § Az engedélyezett pálya épitésénél és üzleténél kötelesek engedélyesek jelen engedélyokmány tartalmához, a közmunka- és közlekedésügyi minister által 1868. évi április hó 20-án 4973. sz. a. kibocsátott és az országgyülés által jóváhagyott ideiglenes vasutengedélyezési szabályhoz, az 1878-iki vám- és kereskedelmi szövetség 8. czikkében ideiglenesen elfogadott vasuti üzletrendhez, valamint a magyar kormány által a fennálló szabályokon teendő változtatásokhoz mindaddig alkalmazkodni, mig a hazai törvényhozás ezen ideiglenes szabályok helyett újabb törvényeket nem hoz, vagy a magyar kormány más rendeleteket nem léptet életbe.
2. § A pálya épitése és felszerelése az engedélyesek által készitendő s a kormányhoz átvizsgálás és jóváhagyás végett felterjesztendő tervek alapján fog eszközöltetni, mely tervek készitésénél, szintugy a kormány kivánalmai, mint a fennálló általános épitkezési és rendőri szabályok szem előtt tartandók.
A törvényes határozmányok teljesitése szempontjából, továbbá a pályaszolgálat és közforgalom érdekéből, valamint a szomszéd vidékre vagy egyesekre háromolható veszélyek és károk megelőzhetése czéljából és a pálya fennállásának biztositása végett, jogában álland a kormánynak az engedélyesek által bemutatandó terveket, ezek műszaki birálata, helyszini szemlék, a törvényes közigazgatási vonaljárás, valamint az érdekelt szomszédbirtokosok panasza folytán esetről-esetre megvizsgáltatni és a végrehajtott vizsgálat alapján megváltoztatni.
A kormány részéről a közigazgatási bejárás eredményének helybenhagyása után teendő változtatások által azonban, a meghatározott pályanyom változást nem szenvedhet.
Ha az épités kivitelénél gazdálkodási vagy üzleti tekintetből, akár a pályavonal, akár a részlettervek megváltoztatása kivánatosnak vagy szükségesnek mutatkoznék, annak megengedése a kormánytól lesz kikérendő: ez által azonban sem a pálya tervezett főiránya változást nem szenvedhet, sem a lejt- és irányviszonyok, szemben az elfogadott vonallal, kedvezőtlenebbé nem válhatnak.
Ugyancsak jogában álland a kormánynak az épitési munkákat meginditásuk után is a fentebb elősorolt érdekek szempontjából, azok felülvizsgálatáig bármikor megváltoztatni.
Azon változtatások költségeit, melyek akár a kormány kivánata, akár az engedélyesek kérelme folytán eszközöltettek, az épitési alapból az engedélyesek viselik.
Az épitésnél általában a fennálló épitési és rendőri szabályok szerint kell eljárni, különösen a meglevő közlekedési utakat mindaddig megbontani nem szabad, mig ezek helyett újak nem állittattak, vagy legalább mig ideiglenes utak iránt (az illető hatóság beleegyezésével) gondoskodás nem tétetett.
3. § A pálya alépitménye csak egy vágányra állitandó elő, és ennek megfelelőleg a terület kisajátitása egyelőre annyi térfogatra szoritkozhatik, a mennyi egynyomú sínuthoz és a kitérőkhöz, nemkülönben az állomásokra és a felépitmény beágyazásához és egyéb épitkezésekhez szükséges anyag előállitásához megkivántatik.
Mihelyt a forgalom annyira növekedett, hogy az évenkinti brutto-bevétel két egymást követő éven át kilométerenkint 20,000 frtot ezüstben felülhalad, kötelesek, engedélyesek a kormány kivánatára minden kártalanitás nélkül a felhivástól számitott 3 év alatt, a Promontor falu hosszában elvonuló pályarész kivételével a második vágányt létesiteni. A kormány más esetben is kivánhatja a második vágány előállitását s kötelesek azt az engedélyesek a kormány által kitüzendő határidő alatt lerakatni, csakhogy ez esetben a kivitel módozata s a megkivántató tőke beszerzése iránti részletes határozmányok az államkormány által az engedélyesekkel egyetértőleg lesznek megállapitandók.
4. § Az engedélyesek az általok a jelen engedélyokmányban átvállalt kötelezettségek biztositására, ovadékképes értékpapirokban 500,000 frtot tevő biztositékot tesznek le, mely a vasut felülvizsgálata után vissza fog szolgáltatni.
5. § Ha más pályák beágazása, pályaudvarok közös használata, kocsikölcsönzés és az ezekért járó kárpótlás iránt az illető társulatok közt egyezmény nem jöhetne létre, az ezek iránti feltételeket a kormány határozza meg.
6. § A kisajátitási jog, a fennálló törvények értelmében, az engedélyezett pálya kiépitésére az engedélyeseknek megadatik.
7. § Az engedélyesek kötelesek a postát és postakezelőket az 1878. évi vám- és kereskedelmi szövetség 8-ik czikkében elfogadott 1851. évi november 16-án kelt vasuti üzletrend 68. §-a értelmében vonataikkal ingyen szállitani, és e tekintetből a végállomásokról naponkint induló vonatok közül egynél, minden irányban ugy az indulási órát, mint a menet gyorsaságát a közmunka- és közlekedésügyi minister határozza meg.
A többi vonatokon, melyek esetleg naponkint közlekednek, kötelesek az engedélyesek a két végpont közt váltott azon küldeményeket, melyek postatisztek vagy szolgák kisérete nélkül szállitandók és külön kocsik használatát nem igénylik, az értékküldemények kivételével, ingyen szállitani és saját kalauzaik vagy vezetőik által kezeltetni.
Valahányszor a postaszolgálat egy négykerekü kocsinál többet vesz igénybe, minden megkivántató további kocsiért engedélyeseknek mértföldenkint jutányos kárpótlás jár, melynek mennyisége egyezség szerint állapittatik meg.
Ha az illető minister jónak találná, hogy az engedélyezett pályán mozgóposta rendeztessék, az esetben a közönséges négykerekü kocsik helyett, a kormány igényeinek megfelelőleg felszerelt nyolcz- vagy négykerekü mozgópostakocsikat engedélyesek ingyen kötelesek állitani és fentartani.
A postakezelés számára a dombovári állomás épületében alkalmas postairoda ingyen engedendő át. A vasutvonalak üzletbe tétele után netalán felmerülő további szükségletek kielégitése azonban külön egyezménynek tartatik fenn.
Oly levelek, melyeket a vasut-ügyvitel tárgyában az igazgatóság és alattas közegei vagy az utóbbiak egymás közt váltanak az illető pályavonalon, a pályaintézet hivatalnokai által bérmentesen szállithatók.
8. § Az engedélyezett vaspályavonal mentén szükséges vaspályaüzleti távirda-vezetékeknek a pálya indóházain esetleg őrházain alkalmazandó elszigetelőig, esetleg a forgatható védjelző-készülékekig való kiépitését, a részletekre nézve az engedélyesekkel megállapitandó egyezmény alapján, a m. kir. távirda-igazgatás hajtja végre.
Kötelezve vannak ennélfogva az engedélyesek a m. kir. távirda-igazgatást a távirda-épitkezés elrendelése és a fentjelzett egyezmény megállapitása végett oly idejekorán megkeresni, hogy ennek a távirda-épitkezésekhez szükséges anyagok beszerzésére és a távirda-épitkezéseknek a pálya megnyitásáig leendő elkészitésére elég ideje maradjon.
Engedélyesek kötelesek megengedni, hogy a felállitandó távirda-vezetékek oszlopai a pálya saját birtokán és területén állittassanak fel a nélkül, hogy az engedélyesek az elfoglalt területért jelenben vagy jövőben kártalanitást követelhetnének.
A távirda-oszlopok helyei, valamint a távirda-vezeték más megerősitési pontja az engedélyesek és a m. kir. távirda-igazgatás illető épitési közegei által egyetértőleg és ugy állapitandók meg, hogy azok miatt sem a vasuti üzlet, sem az üzleti személyzet biztonsága veszélyeztetve ne legyen.
Engedélyesek kötelesek azon esetben, ha az üzleti távirda-vezetékekkel egyidejüleg állami távirda-vezeték nem épittetnék, a távirda-oszlopok és más távirda-épitési anyagok összes árát és az összes távirda-épitési költségeket azon esetben pedig, ha egyidejüleg állami távirda-vezeték is épittetnék, az üzleti vezetékek épitésére szükségelt épitési anyagok árát, valamint az összes épitési költségeknek az üzleti vezetékek épitésére forditott aránylagos részét, a m. kir. távirda-igazgatásnak megtériteni.
Mindkét esetben kötelezve vannak az engedélyesek, a m. kir. távirda-igazgatás kivánatára, az előbbi pontban megnevezett távirdai épitkezésekhez szükséges összegeket az utólagos elszámolásig kamat nélkül előlegezni és ugy a távirda-oszlopokat, mint a többi távirda-épitési anyagokat, az épitendő pálya mentén, a m. kir. távirda-igazgatás által meghatározandó módon és időben, a már lerakott vasut-vágányon saját költségükön szétosztani.
Az üzleti vezetékek átadásakor az engedélyesek számlájára épitett üzleti vezetékek összes leltári állománya az engedélyesek birtokába megy át.
Jogában áll azonban a m. kir. távirda-igazgatásnak a vaspálya mentén fennálló oszlopokra bármikor állami távirda-vezetékeket alkalmazni és ekkor a távirda-oszlopok az állami költségen való fentartásnak kötelezettsége mellett, a m. kir. távirda-igazgatás ingyen tulajdonába mennek át.
A vasutüzleti távirda-vezetékeket az engedélyesek a m. kir. távirda-igazgatás szokott ellenőrködése mellett kizárólag csak azon sürgönyzésekre használhatják, melyek a vasuti üzlet czéljaiból az igazgatóság és alárendelt közegei, vagy az utóbbiak által egymásközt váltatnak.
Jogositva van azonban a m. kir. távirda-igazgatás, a pályaigazgatósággal egyetértve, ezen üzleti vezetékeknek, a mennyire az üzleti forgalom megengedi, ugy állami, mint magánsürgönyök továbbitására illő ellenőrzés mellett való használását kivánni és elrendelni.
Ez esetben azonban a használat módja és a távirás díjának az engedélyesek és a m. kir. távirda-igazgatás közti megosztása külön egyezmény által fog szabályoztatni.
Hasonlóan külön egyezményben állapittatnak meg az engedélyesek és a m. kir. távirdaigazgatás közt azon feltételek is, melyek e vaspálya mellett felépitett távirdavezetékek felügyeletét, fentartását, s az azokon netalán későbben a vaspályaigazgatóság kivánatára eszközlendő változásokat vagy áthelyezéseket, s általában mindazon távirdai ügyeket illetik, melyek a fentebbi pontok által még nem szabályozvák.
9. § A szállitási dijakat engedélyesek belföldi ezüstpénzben számithatják akkép, hogy a mindenkori árkelet alapján megállapitandó szállitási dijakat országos értékben tartoznak elfogadni.
Az árszabás átszámitása országos értékre, a kormány ellenőrzése mellett, az engedélyesek megkeresése vagy a kormány rendelkezése folytán, hónapról-hónapra, a közvetlen mult hóbeli átlagos ezüst árkelet szerint, s rendkivüli esetekben rövidebb idöközökben is, az előbbi hasonló időközben fennállott ezüst árkelet szerint fog eszközöltetni.
10. § Az árszabások az engedélyesek által időközben leszállithatók, egészben, vagy csak a tárgyak egyes nemeire, az egész vonal hosszában, vagy csak a pálya egyes vonalszakaira, egyik vagy mind a két irányban minden szállitási távolságra egyenlően, vagy azok növekedéséhez arányositott nagyobb mérvben.
Az ekként leszállitott árszabások az előbbeni mértékre ismét felemelhetők, de csak három havi alkalmazásuk után.
Ha valamely szállitó vagy rakományvállalkozó bizonyos feltételek alatt fuvarbér leszállitásban vagy más kedvezményekben részesül, ugy ezekben részesiteni kell minden szállitót és vállalkozót, ki ugyanazon feltételeket elfogadja, olyképen, hogy személyes előnynek semmi esetre hely ne adassék.
Ily személyes kedvezmények vissztérités (refactia) alakjában sem adhatók.
Az engedélyezett vissztéritések (refactia) a kormány által kiadott általános rendeletek értelmében közzéteendők.
11. § Belföldön beállott drágaság esetében joga van a kormánynak az élelmi czikkek szállitási diját a drágaság tartamára, a legmagasabb (maximal) árszabás felére leszállitani.
12. § A katonaság és a katonai javak leszállitott árszabások szerint szállitandók, és pedig egyrészt a cs. és kir. közös hadügyi és a m. kir. honvédelmi ministeriumok, másrészt a fennálló vasuttársulatok közt 1877. évi szeptember hó 15-én megkötött egyezmény, illetőleg az 1878. évi január hó 1-én hatályba lépett katona-szállitási árszabás és ennek függeléke alapján.
A katona-szállitás iránt létrejött vagy létrehozandó, s az állam részére kedvezőbb egyezmények, az engedélyezett pályára is érvényesek lesznek.
Alkalmazandók még ezen határozatok a pénzügyi, valamint az állami és hatósági közbiztonsági őrségre, végül a fegyenczekre is.
Az engedélyesek kötelesek alkalmazkodni a katonai szállitásokra vonatkozó szabályzathoz s az abban foglalt megállapodások és egyezményekhez, melyek által a szállitáshoz szükséges fölszerelési tárgyak beszerzése és készentartása, a forgalmi eszközök és üzleti személyzet rendelkezésre bocsátása, a forgalmi eszközök és üzleti személyzettel való kölcsönös kisegités és a katonai egészségügyi czélokra berendezett vasuti kocsik használata szabályoztatnak.
Kötelesek továbbá az engedélyesek azon szerves határozmányok és szolgálati szabályokhoz is alkalmazkodni, melyek a hadi vasuti osztályokra és azoknak béke idején uj épitkezésekhez vagy fentartási munkálatokhoz való használatára vonatkozólag, a cs. és kir. közös hadügyministerium által kiadattak, vagy megállapittatni fognak.
Háború vagy mozgósitás esetén kötelesek az engedélyesek a szabadságosok és tartalékosok elszállitását, a lakhelyükhöz legközelebb eső állomástól a rendeltetési helyükhöz legközelebb eső állomásig, kellő igazolás alapján, a katonai leszállitott árszabás mellett eszközölni.
Végül kötelesek az engedélyesek feltétlenül alkalmazkodni azon határozatokhoz, melyek a hadsereg, haditengerészet és a honvédség kiszolgált altisztjeinek alkalmazására vonatkozólag, az 1868. évi XL. törvénycikk 38. §-ában és az 1873. évi II-ik törvénycikkben megállapitvák.
A katona-szállitásokra vonatkozó határozmányok és kedvezmények önként érthetőleg egyaránt érvényesek a szolgálatban utazó honvédségre, valamint azon csapatokra, melyek a hadsereg kiegészitő részét képezvén, a népjog oltalma alatt állanak.
13. § Az államközegek és szolgák, kik a vasutak igazgatása és üzlete felett őrködő hatóságok megbizásából, vagy az államnak ezen engedélyből folyó érdekei megóvása végett, vagy jövedéki czélokból a vasutat használják és a hatóság megbizását igazolják, utimálháikkal együtt ingyen szállitandók.
14. § Olyan feleken, kik a vasutat a vitel- vagy szállitási bér előleges kifizetése nélkül rosszhiszemüleg használnák, vagy a szállitmány nemének vagy súlyának helytelen bejelentésével vagy más módon a vállalat megröviditését czéloznák, háromszoros árszabási illeték lesz megvehető.
15. § Joguk van az engedélyeseknek részvénytársaságot alakitani, s a szükséges pénz beszerzése czéljából, névre vagy előmutatóra szóló részvényeket és elsőbbségi kötvényeket osztrák ezüst- vagy bankértékben bocsátani ki, melyek a magyar, osztrák és külföldi tőrzsdékben elárusithatók és hivatalosan jegyezhetők.
Jogukban álland továbbá az engedélyeseknek a 25. §-ban meghatározott alaptőkét olykép szerezni be, hogy fele részben részvényeket, fele részben pedig a vasuti telekkönyvben első helyen jelzálogilag bekebelezendő elsőbbségi kötvényeket bocsáthassanak ki.
Ez esetben azonban a pálya tiszta jövedelméből mindenekelőtt az elsőbbségi kötvények kamatjai, s a kormány által jóváhagyandó törlesztési hányad lesz fedezendő, s a részvények törlesztése mindaddig kezdetét nem veendi, a mig az összes elsőbbségi kötvények nem törlesztettek.
A társaság engedélyesek minden jogait és kötelezettségeit örökli, alapszabályait tervezi, melyeknek helybenhagyását és az ország érdekei szem előtt tartásával eszközlendő kiegészitését a kormány magának fentartja.
Azon esetre, ha az engedély tartama alatt jövedelem hiánya miatt az összes részvények törleszthetők nem lennének, a törleszthetlenül maradt részvények tulajdonosai az államtól sem részvényeiknek beváltását, sem e czimen bárminemü kárpótlást nem igényelhetnek.
16. § A kormány az őt illető főfelügyeleti jognál fogva jogositva van magának a pálya épitése, valamint czélszerüen és szilárdan eszközölt felszerelése és folytonos jókarban tartása iránt minden részben meggyőződést szerezni és meghagyni, hogy a mutatkozó hiányok pótoltassanak.
A kormánynak joga van a részéről kiküldött közeg által a vasut üzletének ügyvitelét megvizsgálni.
A kormány által kiküldött biztosnak jogában áll az igazgatóság üléseiben, valamint a közgyülésekben résztvenni, nemkülönben az állam érdekére netán hátrányos intézkedéseket felfüggeszteni és erről a ministeriumnak további eljárás végett jelentést tenni.
Az engedélyesek, illetőleg jogutódaik, azon költségek és kiadások megtéritése fejében, melyek a kormány főfelügyeleti joga gyakorlatával, ugy az épitkezés tartama alatt, mint a pálya megnyitása után az államra nehezednek, az államkincstárnak fizetni tartoznak és pedig:
az engedélyezett vasut épitésének tartamára, az épités megkezdésének napjától az egész vonal felülvizsgálatáig kilométerenkint és évenkint 27 frtot, ezen időn túl a vasut üzletének tartama alatt évi 1500 frt átalányt.
17. § Az engedély tartama - az 1. §-ban idézett ideiglenes vasutengedélyezési szabály 9. §-ának b) pontja alatt új vasut felállitása ellen kimondott oltalommal - 90 évre állapittatik meg, mely időszak lefolyásával elenyészik.
Az engedély ezenkivül elenyészik és a 4. § szerint leteendő biztositék is elvész akkor, ha az üzlet megnyitására nézve megállapitott 2 és fél évi véghatáridő be nem tartatnék és az elmulasztás a fentidézett vasutengedélyezési szabály 11. § b) pontja értelmében nem igazolható.
Az engedély tartama kezdetét veszi azon napon, a melyen az egész engedélyezett vonal a közforgalomnak átadatik.
18. § A kormány fentartja magának a jogot, hogy az engedélyezési törvény hatálybaléptétől, számitott 30 év lefolyása után, az engedélyezett pályát minden időben beválthassa.
A beváltási ár meghatározására a vállalatnak a valóságos beváltást megelőző hét év alatt elért évi tiszta jövedelmei fognak felszámittatni, mely összegből a két legmostohább év tiszta jövedelme levonatván, a fenmaradt öt év átlagos tiszta jövedelme fog kiszámittatni.
Ezen átlagos összeg, mely mindazonáltal a jelen engedélyben megállapitott egész névértékü tőke 5%-tóli kamatjának fedezésére és a kormány által jóváhagyandó törlesztési terv szerint annak törlesztésére szükséges összegnél kevesebb nem lehet, az engedélyeseknek a megállapitott engedély tartamáig mint évi járadék fizetendő és e járadéknak a telekkönyvileg első helyen bekebelezett elsőbbségi kötvények kamatai és törlesztési hányada fedezése után fenmaradó része, a részvényesek javára a vasuti telekkönyvben - közvetlen az elsőbbségi kötvények után - második helyen jelzálogilag biztositandó.
19. § Az engedély megszüntével, valamint a pálya beváltásának bekövetkeztével, az állam az első esetben ingyen, az utóbbiban a 18. § értelmében meghatározott és biztositott évi járadék fizetése mellett lép az itt engedélyezett jókarban és tehermentesen átadandó vasut birtokába és haszonélvezetébe: birtokába veszi különösen a pálya területét és földjét, a föld- és műmunkálatokat, a fel- és alépitményeket minden tartozékaikkal, mint: forgalmi eszközökkel, pályaudvarokkal, fel- és lerakodó helyekkel, épületekkel, az indulási és érkezési helyeken őr- és felvigyázó házakkal, minden felszerelvényekkel, butorzattal, ingó és ingatlanságokkal egyetemben.
Valamint az engedély megszüntével, úgy a pálya beváltása esetében is, az engedélyesek megtartják a vállalat saját kereseteiből alakitott tartalékalap és künnlevő activ követelések tulajdonát, valamint a vállalat saját vagyonából emelt azon épületeket, milyenek a coaks-kemenczék, öntödék, gép- vagy egyéb gyárak, pajták, dockok, melyek megszerzésére vagy előállitására a kormány által azon határozott hozzáadással hatalmaztattak fel, hogy azok a vaspályának tartozékát képezni nem fogják.
20. § Az engedély minden okmányszerü kiadmánya csak 1 forintra szabott bélyegdij alá esik.
21. § Az engedélyezett pályát az engedélyesek következő határozatok szerint tartoznak kiépiteni és felszerelni:
a) Alépitmény
A legnagyobb emelkedés 7%-ot vagyis 143 méter hosszuságra egy métert tehet. Csupán a vizválasztón, a Sásd és Szt-Lőrincz közti átmenetnél, tehet a vasut legnagyobb emelkedése a Budapestről Pécs felé vezető irányban 10‰. -t, vagyis 100 méter hosszuságra egy métert.
Ha a vasutnak a budapest-székesfehérvári országút hosszában vezetése Promontornál különösen nehézségekbe ütköznék, az engedélyeseknek jogukban álland a vasutat a budapest-kelenföldi állomástól Török-Bálinton át Érd felé vezetni, s ez esetben a legnagyobb emelkedés e vonalon mindkét irányban 12.5‰. -t, vagyis 80 méter hosszuságra egy métert tehet.
A kanyarodások fél átmérője a nyilt pályán a 7%. legnagyobb emelkedéssel biró vonalrészeken 300 méternél, a 10‰. illetőleg 12.5‰ legnagyobb emelkedéssel biró részeken pedig 275 méternél kisebb nem lehet.
A pálya keresztszelvényeire nézve a kormány és engedélyesek közt megállapitott és a közmunka- és közlekedésügyi ministeriumnál letett szabályok és szabványrajzok követendők, nevezetesen a pályakorona szélessége a sínláb síkja alatt 0.4 méter mélységben 5 2 méternél kevesebb nem lehet.
Az engedélyeseknek meg van engedve, hogy az e szabványrajzokban foglalt rézsűket (Böschungen) a föld és sziklanemek minősége szerint megfelelőleg megváltoztassák.
Ezen szabványrajzokkal megegyezőleg kell a beágyazást előállitani: ennek a pályamegnyitáskor a keresztszelvény-szabványokban meghatározott mértékkel kell birnia és ezenkivül még az épités alapterheire, a pálya hosszában pályakilométerenkint legalább 40 köbméternyi beágyazási anyagot, mint tartalékot kell elhelyezni.
A beágyazás vagy durvahomok- vagy kavicsboritékkal fedett tiszta homokból, vagy egészen durva homokból, vagy kavicsból, vagy kőtörmelékből állitandó elő.
A műépitmények a pályán vagy egészen kőből, vagy téglából, vagy kőtégla és vasanyagból épitendők, a kormány és az engedélyesek közt megállapitott és a közmunka- és közlekedésügyi ministeriumnál letett szabványrajzok szerint.
Ha műépitmények oly támközökkel volnának előállitandók, melyek a szabványrajzokban nem foglaltatnak, akkor ezeknek tervei külön jóváhagyás végett a kormány elé terjesztendők.
A pályatesten kivül eső utak és átjárók számára rendelt hidak egészen fából épithetők.
b) Felépitmény
A sínek, megerősitési eszközök, a talpfák és azok beosztása, a sínutak elrendezése a közbenső állomásokon, a kormány és az engedélyesek közt megállapitott és a közmunka- és közlekedésügyi ministeriumnál letett szabványrajzok szerint eszközlendők.
E szabványrajzok különböző osztályainak az egyes közbenső állomásokon alkalmazására nézve, a kormány és engedélyesek közt megállapitott és a ministeriumnál szintén letett osztályzati táblázat irányadó.
A végállomások és Dombovár-állomás sínutjainak elrendelése, a kitérők és keresztvágányok, a forditó korongok és tolókészülékek tervei a kormánynak jóváhagyás végett bemutatandók.
A talpfák tölgyfából vagy telitett bükk- avagy szurkos fenyőfából (pinus sylvestris) készitendők.
Az engedélyesek kötelesek a nyilt pálya és az állomások sínutainak előállitásához szükséges felépitmény-anyagokon kivül, ezeknek még egy fél százalékát, valamint minden 25 kitérő után legalább egy teljes kitérő- és keresztvágány-szerkezetet is, az azokhoz szükségelt talpfákkal együtt, mint tartalék-anyagot, az épitési alapból beszerezni. Az állomások mellékvágányaira az egész pályahossz 10%-nál több nem fog követeltetni.
c) Épületek, pályaelzárás, jelzések
A felvételi épületek, lakházak, őrházak és vizállomások kőből vagy téglából, a többi magasépitmények fából és kőből, vagy fából épitendők - kormány és engedélyesek közt megállapitott és a közmunka - és közlekedésügyi ministeriumnál letett szabványrajzok szerint.
E szabványrajzok különböző osztályainak az egyes közbenső állomásokon való alkalmazására nézve, a kormány és engedélyesek közt megállapitott és a a ministeriumnál szintén letett osztályzati táblázat irányadó.
A végállomások és a dombovári állomás magas épitményeinek tervei külön jóváhagyás végett a kormány elé terjesztendők. Hasonlókép előterjesztendők a pálya elzárására és korlátozására, valamint a jelzési készülékek és az egész jelzési rendszerre vonatkozó tervek.
d) Állomások és szárnyvasutak
Az engedélyezett pályán, a végpályaudvarokon és ezen pálya dombovári állomásán kivül, még a b) és c) alatt emlitett osztályozási táblázatban közelebbről megjelölt 15 közbenső állomás, megállóhely és kitérő lesz előállitandó.
Jogukban áll egyébiránt az engedélyeseknek ezen állomások közt a kormánynyal egyetértőleg még több állomást, megálló helyet és kitérőt létesiteni.
A m. kir. államvasutak budapest-kelenföldi pályaudvara ezen vasuttal közösen használandó.
A jelenlegi pályaudvar ezen közös használata folytán szükségessé váló új épitkezéseknek és ezek fentartásának költségeit az engedélyesek viselik.
A jelenlegi budapest-kelenföldi pályaudvar épitményeinek közös használataért az engedélyesek semminemű kárpótlást nem fizetnek.
A budapest-kelenföldi közös pályaudvar üzleti költségeinek fedezéséhez az engedélyesek mindaddig hozzájárulni nem fognak, mig az engedélyezett vasut évi nyers bevétele kilométerenkint 11,500 forintot el nem ér. Mihelyt az engedélyezett vasut emlitett jövedelme ezen összeget eléri, az engedélyesek a kérdéses pályaudvar üzleti költségeihez a részes vasutaknak ezen pályaudvaron való brutto forgalmának arányában fognak hozzájárulni.
A m. kir. államvasutak igazgatósága és az engedélyesek közt ezen pályaudvar közös használata iránt a fentebbi alapon szerződés kötendő és a m. kir. kormánynak jóváhagyás végett bemutatandó.
Az engedélyesek továbbá tartoznak a duna-drávai vasut igazgatóságával a fennálló és az engedélyesek által létesitendő Dombovár-állomás közötti összekötő vasut épitése és használása iránt, nemkülönben a pécs-barcsi vasuttal ennek sz.-lőrinczi állomásába leendő beágazás iránt szerződést kötni és azt a kormánynak jóváhagyás végett bemutatni.
Az engedélyeseknek megengedtetik, vonataikat Üszögig közlekedtetni és a Szt.-Lőrincz Pécs-üszögi vasuti vonalrészeknek ennek következtében szükségessé váló közös használata iránt, a pécs-barcsi vasut igazgatóságával a kormány jóváhagyása mellett üzleti szerződést kötni:
Az engedélyeseknek jogukban áll a budapest-kelenföldi pályaudvarból a Duna jobb partjáig szárnyvonalat vezetni.
e) Üzleti eszközök
Az összes üzleti eszközök, melyek alatt csak a szerkocsikkal és felszereléssel ellátott mozdonyok, továbbá a személy-, posta- és teherkocsik és hóekék, tehát a jármüvek értendők, a kormány által jóváhagyandó szabályzatok szerint oly mennyiségben lesznek beszerzendők, hogy beszerzési értékük, beleértve a megkivántató jármütartalékokat, kilométerenkint 6500 frtot képviseljen, - a mit az engedélyesek igazolni tartoznak.
Ha a kilométerenkint 6500 frt beszerzési értéknek megfelelő és jókarban tartott üzleteszközöknek szaporitása válnék szükségessé, engedélyesek kötelesek a kormány kivánatára az üzleteszközök szaporitását és pedig azon esetben, ha a pálya jövedelme a 25. §-ban megállapitott összes tőkének 8%-át eléri, a pálya saját jövedelméből, csekélyebb jövedelem esetében pedig, a kormánynyal megállapitandó külön egyezmény értelmében eszközölni.
f) A munkálatok minősége és mennyisége
Az engedélyezett pálya előállitásához és felszereléséhez szükséges minden munkálatok, épitkezések és készitmények jó minőségű és a műtan szabályai szerint feldolgozott anyagból létesitendők.
A mi továbbá a teljesitendő munkálatok mennyiségét illeti, e részben kötelesek engedélyesek az engedélyezett vasutat oly módon előállitani és felszerelni, hogy az mindazon igényeknek megfeleljen, melyek czélszerüen és gazdaságosan kezelt üzlet által követeltetnek.
Az üzletbevételre szükségelt és az épitési alap terhére beszerzendő elhasználási anyagokból 4 heti szükség fedezésére megkivántató mennyiség az engedélyesek által állitandó elő.
22. § Az engedélyesek kötelesek a részletes terveket, az engedélyezés napjától számitott 60 nap alatt a kormányhoz felterjeszteni, a kormány ellenben kötelezi magát a benyujtott összes tervek iránti határozatát a benyujtástól számitott 40 nap alatt az engedélyesekkel tudatni.
Az engedélyesek kötelesek az engedélyezett vonalnak budapest-dombovári részét az engedélyezési törvény hatályba lépte napjától számitandó két év alatt, a dombovár-szt-lőrinczi vonalrészt pedig két és fél év alatt befejezni és a forgalomnak átadni.
23. § Az engedélyezett vasuttól 30 éven át, sem a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója, illetőleg a kereseti és általános jövedelmi pótadó, sem más bármi néven nevezendő későbben ezek helyett netán behozandó adó fizettetni nem fog.
A részvények és elsőbbségi kötvények szelvényei szintén 30 évig adó-, bélyeg és illetékmentesek.
Megengedtetik továbbá, hogy az első kiadásu részvények és elsőbbségi kötvények, ideértve az ideiglenes jegyeket is, bélyeg- és illetékmentesen adassanak ki.
A kisajátitott ingatlanok telekkönyvi átiratása is bélyeg- és illetékmentesen eszközöltetik.
A tőkeszerzés, valamint az épitkezés és üzlet első berendezése czéljából kiállitandó minden szerződés, beadvány, vagy bármely más okirat bélyeg- és illetékmentes lesz.
24. § A szállitási dijak az engedélyezett pálya számára a következő határok közt szabatnak meg:
Legmagasabb árszabás kilométerenkint:
a) utasoktól egy személyért:
| az I. osztályban | 5. kr. o. é. | |
| a II. osztályban | 3. 5 kr. o. é | |
| a III. osztályban | 2. 5 kr. o. é |
b) áruknál száz kilogrammonkint:
| az I. rendes darabárúosztályban | 0. 6 kr. o. é. | |
| a II. mérsékelt darabáruosztályban | 0. 4 kr. o. é | |
| a III. osztályban terjedelmes árúk | 0. 8 kr. o. é |
Gyorsvonatoknál, melyeknek első és másodosztályu kocsikból kell állani, a személyszállitási dij husz száztólival felemelhető.
Kivételesen egész kocsirakományokért 100 kilogramm és kilométerenkint só-, tüzi- és épületfa, gabona és lisztre nézve 0.34 kr.: épületkő, tégla, nyersvas, szén, koaks, briquet és trágyára nézve 0.26 kr. o. é. állapittatik meg legmagasabb árszabásként.
A közutak helyreállitására és fentartására szükséges fedanyag (kő, kavics stb.) után 100 kilogramm és kilométerenkint 0.15 kr. o. é. számitható fel legmagasabb árszabásként.
Az engedélyesek kötelesek mindazon szállitmányokért, melyek Budapestről, vagy a Budapesten beszakadó m. kir. államvasuti vonalakról Zákányon túl eső állomásokra, vagy a megforditott irányban szállittatnak, közvetlen szállitási dijak megállapitásához hozzájárulni.
Ezen közvetlen szállitási dijak a m. kir. államvasutaknál érvényes szállitási dijak alapján számittatnak ki oly módon, hogy az engedélyezett pálya és a m. kir. államvasutak igazgatása alatt álló pályák a szállitási dijak tekintetében összefüggő egésznek vétetvén, a szállitási dij képzése, mint egységes vonalra fog történni.
Az ily módon megállapitott szállitási dij a vasutak közt az átfutott kilométerek arányában fog megosztatni.
A mennyiben a m. kir. államvasut-igazgatóság szükségesnek találná, a most emlitett forgalomban egyes czikkekre vagy egyes szállitmányokra nézve, a szabályszerü szállitási dijtételeket lejebb szállitani, vagy más kedvezményeket léptetni életbe, ez esetben az engedélyesek kötelesek a szállitási dij mérsékléséhez saját vonalukra nézve egyenlően hozzájárulni.
Határozottan megállapittatik azonban, hogy az üzlet megnyitásától számitott első tiz év alatt, vagy addig mig az engedélyezett pálya, brutto-jövedelme kilométerenkint 11,500 frtot el nem ér, az ekként mérsékelt szállitási dijaknál, a kelenföld-dombovári vonalra eső dijrészlet nem lehet kevesebb kilométerenkint:
| faküldemények után, 10 tonnás rakképességü négykerekü kocsinként | 13 kr. -nál o. é | |
| más kocsirakományok után, 10 tonnás rakképességü négykerekü kocsinként | 14 kr. -nál o. é. | |
| darabáruk után, melyek nem egészkocsirakományokban adatnak fel, 100 klgr. -onként | 0. 3 kr. -nál o. é. |
A pálya megnyitásától számitott tiz év, lefolyása után, vagy pedig még ezen idő előtt is azon esetben, ha az engedélyezett pálya évi nyers bevétele kilométerenkint 11,500 frtot meghalad, a kormánynak jogában lesz az engedélyesek meghallgatásával elrendelni, hogy az engedélyezett vasuton a kérdéses átmeneti forgalomban a fentebbi minimális tételek mellőzésével alkalmaztassanak ugyanazon egységtételek, melyek a magy. kir. államvasutak által az illető forgalomra megállapittatnak. Hogyha azonban tiz év lefolyta után az engedélyezett vasut évi nyers bevételei kilométerenkint 10,000 frtra nem emelkedtek volna, biztosittatik az engedélyesek részére, hogy mindaddig, mig a nyers bevétel kilométerenkint 10,000 frtot meg nem halad, a tőlük követelt minimális egységtétel kocsikilométerenkint 12 krnál alacsonyabb nem lehet.
Ha az engedélyezett vasut évi nyers bevételei kilométerenkint 11,500 frtra emelkednek, ez esetben a kormánynak jogában álland az engedélyesektől követelni, hogy a mennyiben személyvonatot addig még nem járatnának, ily személyvonatot a kelenföld-dombovári vonalrészen mindkét irányban ugyanoly átlagos gyorsasággal közlekedhessenek, melylyel a m. kir. államvasutaknak Fiume felé és vissza közlekedő csatlakozó személyi vonala a sik pályán átlagosan bir.
Az engedélyesek kötelezik magukat, hogy azon szállitmányokért, melyek a zákány-fiumei vasut állomásairól a dombovár-budapesti vonal állomásaira, vagy azokon túl és ellenkező irányban átmennek, közvetlen árszabásokat csakis Dombovár-Zákányon át fognak felállitani.
Engedélyeseknek azon jog biztosittatik, hogy mindazon szállitmányaikért, melyek a budapesti összekötő vasuton mennek át, mindenkor azon legkedvezményezettebb szállitási dijtétel fog engedélyeztetni, mely ezen összekötő vonalrészen a m. kir államvasutak saját szállitmányai után szedetik, vagy mely valamely más vasuttársulatnak hason szállitmányai javára engedtetik.
Egyuttal még kiköttetik, hogy különösen az engedélyezett vasutról származó és Budapestre rendelt kőszénküldemények után az emlitett összekötő vonalon 10 tonnás kocsirakományonkint 3 frt 50 krnál magasabb szállitási dij nem fog szedetni, mely összegben a hidvám és a lerakodás benfoglaltatik. Kiköttetik továbbá, hogy ezen kőszénszállitmányok leadása Budapesten ugyanazon pályaudvarokon fog történni, melyeken a m. államvasutak saját vonalaikról vagy más pályákról jövő szenet felek részére leraknak és hogy a kérdéses küldemények az engedélyesek kocsijain szállittatván, ezekért a m. kir. államvasutak kocsibért fizetni nem fognak.
A többi tárgyak fuvardijait, a biztositási és a mellékilletékek megállapitását, az árúk osztályozását és egyéb forgalmi határozmányokat illetőleg akként kell eljárni, hogy az arra vonatkozó dijak és határozmányok semmi esetre sem lehetnek magosabbak és terhesebbek, mint az alföld-fiumei vasut megfelelő dijai és határozmányai.
Mihelyt ezen vasut tiszta jövedelme két egymásután következő éven át a 25. §-ban emlitett összes befektetési tőkének 8%-ára emelkedik, jogában álland a kormánynak, az árszabást az engedélyesek meghallgatásával megfelelőleg leszállitani.
A kormány azonban ezen jogával csak akkor élhet, ha a második vágány lerakását (3. §) vagy a forgalmi eszközök szaporitását (21. §) nem rendelte el, vagy ha a második vágánynak lerakása, vagy a forgalmi eszközök szaporitása befejeztetett és a pálya jövedelme két éven át, a befektetett tőke 8%-ára ismét felemelkedett.
Ha a vasuti szállitási dijakat a törvényhozás bármikor szabályozandja, e dijszabályozás érvénye ezen vasutra is kiterjed.
25. § A jelen pálya épitésére és felszerelésére szükséges névleges tőkének összege, mely a 15. §-ban meghatározott módon részvények és elsőbbségi kötvények kibocsátása által szerezhető be, 15. 700,000 frt osztr. ért., azaz: tizenötmillió hétszázezer osztr. értékü ezüst forintban állapittatik meg, megjegyeztetvén, hogy ezen összegben már a kibocsátandó értékektől az épitési ideje alatt fizetendő kamatokra megkivántató összeg is benfoglaltatik.
Ezen alaptőkének szaporitását a kormány csak akkor engedheti meg, ha:
a) az engedélyesek vagy jogutódjaik a pálya forgalmának emelését czélzó, vagy a forgalom emelkedése folytán szükségessé vált oly új épitkezéseket és berendezéseket szándékoznak eszközölni, melyeknek teljesitésére a jelen engedély által az abban megállapitott épitési tőkéből kötelezve nincsenek:
b) ha a kormány oly épitkezéseket és beszerzéseket rendel el, a melyek teljesitésére az engedély értelmében kötelesek ugyan, de a melyekre nézve ugyancsak a jelen engedély szerint a pénzbeszerzés iránt külön egyezménynek kell létrejönni. Végre
c) ha az engedélyesek vagy jogutódjaik a 21. § d) pontja alatt emlitett szárnyvonalat, vagy egyes iparvállalatokhoz szárnyvonalakat szándékoznak épiteni és üzletben tartani.
26. § Jelen engedély, illetőleg az engedélyezett pálya, ugy nemkülönben e pályának üzlete, a kormány beleegyezése nélkül másra át nem ruházhatók.
27. § A pálya épitésének ideje alatt kötelesek az engedélyesek munkásaik számára kórházakat rendezni be. Azon esetre, ha munkásaik közül némelyek közkórházakban nyertek ellátást, az azért járó költségeket engedélyesek lesznek kötelesek az illető intézeteknek évnegyedenkint megtériteni.
28. § Az engedélyesek jogai és kötelezettségei jogutódaikra is átszállanak.
