1881. évi LII. törvénycikk indokolása

a Tiszavölgy ármentesitése érdekében a kormány által teendő intézkedésekről * 

Köztudomásúak azon veszélyek, melyek 1876 óta a Tiszának alsó Csongrád alatti részén és újabb időben a Kőrösök mentén már több izben megújultak és a melyek nemcsak a mívelés alatti földeket, hanem a Tisza alsó mentén és a Kőrösök mentén levő nagy községeket, Csongrádot, Szentest, Hód-Mező-Vásárhelyt, Makót, Gyulát, Békést stb. elöntéssel, s ezen városok épitési módjánál fogva elpusztulással fenyegették.

Az idei alig mult áradás alatt különösen a Tisza balpartján, a Kőrös és Maros közt fekvő vidék, valamint Csongrád városa forgott legnagyobb veszélyben és megmentése kizárólag annak volt köszönhető, hogy azon gátak védelmét a kormány vette kezébe, és ezen az uton is csak nagyszámú katonaság és rendkivüli költségekkel volt az elért siker is megszerezhető.

Ellenben a Kőrösvölgyén több százezer hold mívelés alatti föld öntetett el, s a városok is csak a legnagyobb erőfeszitéssel voltak megmenthetők.

Ezen tovább már tarthatatlan helyzet okvetlenül gyors javitást igényel s az általam beterjesztett törvényjavaslat azt kivánja elérni.

Az orvoslás módjának meghatározásánál első feladat az orvoslandó bajnak felismeréséből állván, szükségesnek tartom, a Tiszának szabályozása óta tapasztalt árvizeire egy rövid visszapillantást vetni.

A Tisza mentén az ármentesités czéljából készült töltésezési munkálatok, melyeket - igen jelentéktelen kivétellel - az ármentesitő társulatok létesitettek, 1866-ban lettek befejezve. Ez időtől kezdve, midőn már az ármedernek töltések közé való vétele az árvizek alakulásár kétségtelen hatással volt, a vizállási feljegyzések szerint az 1855-ik évi árviz magasságot megközelitő, vagy meghaladó árvizek az alább látható táblázat szerint 1876-ban, 1877-ben és a folyó 1881-ik évben voltak.

Összhasonlitási alapul az 1855-ik évi árvizet s nem az 1830-ikit kell venni; mert az 1855-ik évi rendkivüli magas vizállásra a szabályozási munkát lényeges befolyást még nem gyakorolhattak. A töltések ugyanis még nem voltak sehol befejezve, és az árviz által a már felépitett töltések is átszakittattak, ugy hogy 1855-ben a Tisza egész árterületéből csak 29,000 hold maradt szárazon. A töltések tehát, az árviznek, - mely akkor még szabadon terült el, egész és eredeti árterületén, - emelkedését nem okozhatták. De nem okozták az átmetszések sem, melyeknek csak legkisebb része volt csekély méretekkel (4 öl fenék szélességgel és a 0 viz szinéig) kiásva.

De mig a táblázat tanúsága szerint az 1876. évi árviz szine Tokajnál az 1855. évi legnagyobb viz szinét csak 17 centiméterrel haladta meg, az 1877. és 1879. évi árvizek az 1855. évi árviz szinénél alacsonyabbak voltak, és az 1881. évi sem érte el az 1876. évi legmagasabb viz szinét; - és Szolnoknál is hasonló jelenségeket látunk, addig Csongrádnál és Szegednél az 1876. évi és későbbi árvizek mind magasabbak voltak az 1855. árviz szinénél, sőt évről évre magasságuk növekedett.

Vizállások méterekben

Helység 1830 1853 1855 1867 1868 1871 1874 1876 1877 1879 1881
Tokaj 7.16 7.07 7.67 7.19 6.87 6.87 7.03 7.84 7.10 7.55 7.80
Szolnok 6.54 6.85 7.39 6.64 6.32 6.29 6.29 7.55 6.80 7.45 7.46
Csongrád 6.99 6.44 6.72 6.66 6.34 6.16 6.58 7.58 7.37 7.97 8.12
Szeged 6.14 6.62 6.96 7.22 6.94 6.97 7.86 7.95 8.06 8.46

Az árvizek ezen alakulására befolyással voltak a szabályozási munkák előhaladása, és ezen kivül kétségtelenül felismerhető helyi okok. Ezen utóbbiak közé számitandók az alsó tiszai átmetszések ki nem képződése, s a számos és lényeges mederszorulatok létezése. E helyi okok megszüntetése iránt a kormány nem késett intézkedni. Mint a közmunka- és közlekedési ministerium budgetje tanusitja, 1876 óta tekintélyes összegek fordittatnak az alsó átmetszések kiképzésére. Ugyancsak a ministerium kezdeményezése folytán a Csongrád és Szeged közötti szakaszon létezett káros szorulatok már eddig megszüntettettek, hármas-dilitori és alsó-ányási tiszai töltéseknek a Pallavicini uradalom által a ministerium rendeletére történt hátrább helyezése által.

A szegedi szorulat megszüntetésére a munkálatok az 1880. évi XXXIX. törvénycikk rendeletére szintén megindittattak, de az 1881-ik évi árviz előtt befejezhetők nem voltak; végre alább a felső torontáli társulatnak több töltése hasonlólag bellebbeztetett.

Mindezen megkezdett, de egészükben még eddig végre nem hajtott és ennélfogva teljes hatással még nem érvényesülő intézkedések daczára, nem lehet kilátásba helyezni azt, hogy a szóban forgó csongrád-szegedi leginkább veszélyeztetett szakaszon az árvizek szine rövid idő alatt jelentékenyebb mértékben alacsonyabb lesz a mostan tapasztaltnál.

Ha azonban ezen czél rögtön el is éretnék, a szóban forgó Csongrád és Szeged közötti vidék az árvizek elöntése ellen biztositottnak tekinthető nem lenne, mert azon töltések legnagyobb része, melyek ezen terület védelmére emeltettek, hosszabb idő óta a legrosszabb karban van, s a kormány évenkint megújitott azon felhivásai, melyek a töltések jó karba helyezését, a társulatok jó karba helyezését, s ott, a hol nincsenek, új társulatok alakitását czélozták, - eredmény nélkül maradtak.

S igy történt, hogy a folyó évben, ezen a Tisza és mellékfolyóinak völgyén leginkább veszélyeztetett nagy vidék az árvizek ellen csak a legrosszabb karban levő töltésekkel volt kénytelen védekezni, s az elöntés veszélyétől való megmentése csak azon rendkivüli önfeláldozó buzgalmának köszönhető, kik a védekezéssel a kormány által megbizattak.

Az itt megjelölt töltések, mint már érintettem, részint községiek, részint társulatiak. Igy nevezetesen Békéstől Endrődig ármentesitő társulat nincsen s az ottani töltéseket a községek létesitették és tartják fenn. A Békéstől Endrődig terjedő ezen elhanyagolt községi töltések a folyó évben két helyen történt szakadás, először Tarcsánál s az itteni szakadáson kiömlő viz nagy vidéket boritott el s tett hosszabb időre használhatlanná, felnyomult Békésig, azt legnagyobb mérvben veszélyeztette, elpusztitotta Tarcsa község legtöbb házát s Mező-Berény községet is csak már korábban felépitett körtöltése védte meg. Gyománál történt a második szakadás s a kirontott árviz csak Szarvasnál volt egy keresztgát emelése által feltartóztatható s Gyoma maga hosszas és fárasztó küzdelem után volt megmenthető. Endrődtől kezdve lefelé Sz.-Andrásig három kis ármentesitő társulat működik a Kőrös balpartján, u. m. az endrőd-turi 5,094 holdnyi területtel, a halásztelki 11,458 hold, a kákafoki 33,869 holdani árterülettel.

Szent-Andráson túl lefelé, egészen a Kőrösnek a Tiszába való beömléseig szintén nincsenek társulatok, hanem a töltéseket az egyes községek és birtokosok tartják fenn, s nem a kivánt jó karban.

Ezen községi töltésekhez csatlakozik a bökény-mindszenti ármentesitő társulat 30 kilométer hosszú töltésvonala, mely a hármas Kőrös balpartjára kinyuló bökényi magas parttól Mindszentig terjed.

E töltés a lehető legrosszabb állapotban van, mert a társulati még mindezideig csak bevalláson alapuló ártér aránylag igen csekély - 20,000 - hold s a társulat mindez ideig rendes ártérfejlesztést nem készitvén, a töltések épitésének és fentartásának egész terhe ezen 20,000 holdra nehezedik.

A bökény-mindszenti töltéseken alól a mindszenti magas partot az idei árviz ellen nyúlgátak védték. A mindszenti magas parttól a Maros torkolatáig és onnan a Maros mentén felfelé Apátfalváig huzódnak a mindszent-apátfalvai társulat töltései, melyek az imént leirtaknál sokkal jobb karban vannak ugyan, de szintén magasitást és erősbitést igényelnek.

Ezen, most röviden leirt töltések ellen védett egész terület, az árviz szinének mai állását tekintve, olyan összefüggő egy árterületet képez, hogy ha akár a Kőrös mentén Békéstől lefelé, bármely ponton a töltések kiszakadnak, akár pedig a Tisza mentén a bökény-mindszenti vagy mindszent-apátfalvi társulat töltései szakadnak, nemcsak ezen árterületnek nagyobb része, hanem ezenkivül a lentebb fekvő mindszent-apátfalvi társulat árterülete, összesen mintegy 400,000 hold terület jutna viz alá s az ezen területen levő Szentes, Mindszent, Szegvár, Derékegyháza, Mágocs, H.-M.-Vásárhely, Makó, Orosháza, Földeák és Apátfalva kerekszámban 150,000 lakosaikkal lennének a katasztrófának kitéve.

Ezen nagy vidék töltésvonalainak rosz karban léte folytán, utasitottam Békésmegye közönségét, hogy a Békéstől lefelé terjedő árterület birtokosait rendes ármentesitő társulattá alakulásra hivja fel; a mi azonban mostanig a megyének ez irányban való törekvése daczára nem sikerült; továbbá a Bökény-mindszenti társulat kormánybiztosát, kit még hivatali elődöm nevezett ki, a mult évi nyár folyamán ismételten utasitottam, hogy a társulati töltések jó karban helyezése iránt intézkedjék. De utasitásaim eredménytelenek maradtak.

Az emlitett vidék töltéseit tehát az idei árviz a leirt állapotban találta. A községek és a bökény-mindszenti társulat az árvizvédekezést sem voltak képesek teljesiteni, s ennélfogva a beláthatlan következményű katasztrófák megelőzése tekintetéből az idei árviz alkalmával a védekezést, ugy a községi mint a társulati töltéseinél a mindszenti-apátfalvi vonal kivételével, teljesen a kormánynak kellett vezetni s teljesiteni.

A töltéseken 5000 katona, a fogadott munkások ezrei s nagy közmunkaerő volt elfoglalva. Csongrádtól Szegedig 8 gőzhajó s a bökény-mindszenti vonalon ezenfelül egy ideiglenes vasuton gőzmozdony szállitotta a védanyagot és munkaerőt.

Hogy az idén tett s csak ideiglenes eredményt előidéző nagy védelmi költekezések minden évben ne ismétlődjenek, s hogy ama nagy területek s velük együtt az alföld sok és legnépesebb városai és községei továbbra is a legnagyobb veszélynek kitéve ne legyenek, a létező állapotokon minden körülmények között segiteni kell.

Az érintett nagyfontosságú érdekek biztositása czéljából tehát - mely egy részt a töltések gyors kiépitése, másrészt pedig a társulati szervezet hiányaiból származó bajok elháritása által érhető el, - bátorkodom ezen törvényjavaslatot előterjeszteni.

Ezen törvényjavaslat szerint felhatalmazást kérek, hogy a Békéstől a Kőrös balpartján a Tiszáig, onnan a Tisza balpartján a Maros torkolatáig és a Maros jobb partján Apátfalváig terjedő védtöltéseknek teljes biztosságot nyujtó méretekkel leendő kiépitését, mihelyt a helyi viszonyok megengedik, azonnal megkezdessem és ugy folytattassam, hogy ezen töltésépités lehetőleg mielőbb, de legkésőbb 1882. év végére elkészüljön. A kormány általi kiépités azért szükséges, mert a kiépitendő töltések nagyrésze községi és magántöltés, ilyenek nevezetesen a Békéstől Endrődig, a Szt.-Andrástól a Tiszáig terjedő kőrösi töltések, a szentesi gátak, valamint a bökény-mindszenti társulat s a mindszent-apátfalvi társulatok közt töltés nélkül levő mindszenti határ sem tartozik egy társulathoz sem. A többi töltés társulati, s a társulatokkal szemben az 1879:XXXIV. tc. 14. §. ad is eszközt a kormány kezébe, hogy a társulati töltéseket kellőleg kiépittesse, nem igy azonban a községi és magántöltésekkel szemben. Törvényeink közt nincs olyan, a melynek alapján az érdekeltséget töltéseinek kiépitésére szorithatni lehetne, sőt az érdekeltség többségének akarata nélkül az 1871:XXXIX. tc. 1. §-a értelmében a társulatalakitás sem rendelhető el. A jelenlegi törvényekre való tekintettel tehát a kérdéses kőrösi és tiszai magán- és községi gátak kiépitése iránt sem intézkedhetik a kormány, pedig ha ezek kiépitetlenek maradnak, a társulati töltéseknek bármily méretekkel való kiépitése sem használna semmit, mert a mint érintettem, ezen községi, magán- és társulati töltések a legszervesebb kapcsolatban állnak egymással, s ha valamelyik községi gát szakad, nemcsak a községi terület, hanem a társulati töltések a kiöntött viztől megkerültetve, a társulatok területei, általában a Kőrös, Tisza és Maros közt fekvő területek is elöntetnek. Szükséges a javasolt intézkedés azért is, mert még azon esetben is, ha a községek és magánosok, kik most tartják fenn a gátakat, társulattá alakulni hajlandók is lennének; pedig fennebb már előadtam,

hogy minden eddigi kisérlet ez irányban meghiusult; - a társulatalakitások s a társulati működés meginditása, különösen a községek jelenlegi szigorú anyagi helyzetében a legjobb esetben is oly hosszú időt venne igénybe, a meddig a többször érintett nagy érdekek koczkáztatása nélkül várni nem lehet.

A törvényjavaslat 1. §-ában a kérdéses területeket kárositó belvizek rendezésére szolgáló előintézkedések megtehetését is kérem. A belviz rendezés nélkül a töltések kiépitése nem nyujt teljes sikert, mert igaz, hogy ezekkel a folyók kiöntései meg lesznek akadályozva, de sok helyen ott maradnának a belvizek s ezek ép oly káros hatásúak, mint a folyók kiöntései. A siker érdekében tehát a belvizeket is rendezni kell, s e végből kérek az 1874:XI. tc. 11. §-ának rendelkezésére való tekintettel - mely a törvényhozás engedélyét kivánja - a tervkészitésre felhatalmazást, hogy annak alapján azután a tervezendő munkálatok is vagy az érdekeltség, vagy pedig ennek vonakodása esetére, a belvizi törvény értelmében általam végrehajtható legyen.

A törvényjavaslat 2. §-a az emlitett munkák által ármentesitendő területen, az 1855. évi vizszin alapján eszközlendő ártérfejlesztést s továbbá ennek alapján az érdekeltség összeirását és teherviselési kötelezettségének megállapitását rendeli el.

Az 1855. évi vizszint szerinti ártérfejlesztést tartom legigazságosabb és méltányosabbnak, mert igaz, hogy az 1876., 1879. és 1881. évi árvizszin sokkal magasabb volt az 1875. évinél, kétségtelen azonban, hogy ezen három évben jelentkezett árvizszin magasságára lényeges és nagy befolyással voltak a foganatositott szabályozási munkálatok, t. i. a kiépült töltések. Ennél fogva azon fensíki területeket, melyek a szabályozás létesitése előtt vizmentesek voltak, s melyek az emlitett 3 évi nagy viz által már elöntéssel fenyegettettek, vagy el is öntettek, méltányosan nem lehet az ezen 3 évben mutatkozott vizszin szerint eszközlendő ártérfejlesztés alapján a foganatositandó munkák költségeinek terhében elmarasztalni.

Teljesen jogosan és méltányosan vonatik azonban be a társulatokba, illetve a költségvetésbe, azon terület, a mely az 1830. évi vizszin szerint nem tartozik ugyan még társulatba, de a mely az 1855. évi árvizszin alatt fekszik. 1855-ben ugyanis, mint fentebb érintve lőn, a szabályozás még a legkezdetlegesebb állapotban volt, nehány átmetszés 4 öl szélességben s 0 vizszinig ásatott ki, a töltésezési munkákból is alig volt valami készen s a mi volt, azt is elvitte a viz és igy az akkori vizszin magasságát, nevezetesen az 1830. évihez képesti növekedését - a szabályozási munkálatok - a melyek még tényleg nem voltak - nem idézhették elő, s az illető birtokosok, méltányosan kifogást nem tehetnek, ha az 1855. évi, teljesen a szabályozási munkáktól függetlenül előállt viz által elboritott területeik a társulati kötelékbe bevonatnak.

Ezen 1855. évi vizszin alapján leendő területbevonás igen meg fogja könnyiteni az 1830. évi vizszin szerint alakult társulatok terheit, mert a fentebb közölt kimutatás tanusága szerint, p. o. Tokajban 51, Szolnokon 85, Szegeden 82 centiméterrel volt magasabb a vizállás 1855-ben, mint 1830-ban, s igy további területek lesznek a társulati kötelékbe bevonhatók s ezzel a költségek is meg fognak oszlani.

A 3-dik §. azt czélozza, hogy a kiépitendő töltésvonalon működő társulatok tisztviselői rendelkezésem alá bocsáttassanak. Ezen intézkedést indokolja az, hogy a társulati töltések általam épittetnek ki, önkényt következik tehát, hogy a társulati tisztviselők is, az épités idejére rendelkezésemre bocsáttassanak.

A 4-dik §. a Kőrös völgyén szükséges sürgős árvédelmi intézkedésekre ad felhatalmazást. Ezt azért kell kérnem, mert a Kőrös völgyén több halaszthatatlan intézkedés teendő, minő például az aradi társulat belvizeinek a Kőrösbe vezetése; a Fekete-Kőrös torkolatának megigazitása; több társulat megigazitása s több más hasonló tervek.

Az 5-dik és 6. §. a felsorolt munkák költségeinek előleges fedezéséről s majdan az érdekeltség általi megtéritéséről s esetleg a kincstárnak e költségek viselésében leendő részesüléséről szól.

E helyütt mindenekelőtt ki kell emelnem, hogy az 1. §. és 4. §-ban felsorolt munkák összes költségei a 2.000,000 forintot mindenesetre jóval meg fogják haladni. A költségek mérve iránt tüzetesebb tájékozást nem nyujthatok, mert az összes töltésezési munkák végrehajtása eddig a társulatok feladatát képezvén, a kormány arra vonatkozó adatokkal mennyibe fog a kérdéses töltések épitése kerülni, mindeddig nem bir. Mindazonáltal csak 2 millió forint engedélyezését kértem most, mert ezen összeg az 1881-ik év nyarán végrehajtandó munkák költségeire számitásom szerint elegendő lesz, későbbre tartom fenn magamnak, hogy az elrendelendő munkák összes költségei tárgyában előterjesztést tegyek, s a még szükséges összegek megszavazását kérjem.

A 7. §. a még létező s annyira veszélyes mederszorulatok megszüntetésére ad felhatalmazást. A Szegedtől Titelig terjedő Tisza-szakaszon a töltések helyzete a mult évben felvétetvén, az azok helyesebb felépitésére vonatkozó műszaki munkálatok be is fejeztettek.

Mult évi junius 10-én a pénzügyministerrel együtt beadott jelentésünkben, azon nézetünknek adtunk kifejezést, hogy ezen tervek elkészülte után legczélszerűbb leend az érdekeltek meghivása mellett helyszini tárgyalást tartani, melynek alapján lehessen ezen annyira fontos kérdést eldönteni. - Ezen eljárást tartom ma is követendőnek, és kérem felhatalmazást arra, hogy az árviz multával megtartandó helyszini tárgyalás alapján a Szeged alatti szorulatok megszüntetésének munkáját is megkezdhessem. - A Csongrádon felül levő lényegtelenebb szorulatok megszüntetését illetőleg reményem van, hogy azokat az illető társulatok fogják teljesiteni.

A 8. §. által pedig a társulatok szervezetében mutatkozó egyik leglényegesebb hiányt kivánnám megszüntetni. Volt szerencsém ugyanis kimutatni, hogy különösen a jelenlegi viszonyok közt az emlitett társulatok határvonalai teljesen indokolatlanok. Ha t. i. az egyik társulat töltése szakad, e miatt nemcsak azon társulat, hanem az alább fekvő társulat árterülete is viz alá jut. A nem természetes vagy nem czélszerű határok szerint alakult társulatok új beosztása, illetve újra szervezése tehát okvetlen szükséges, ott pedig, a hol még nincsenek társulatok, új társulatokat kell alakitani, annál is inkább, mert az idei árvizvédelem is bebizonyitotta, hogy a legrosszabb társulati töltések is hasonlithatatlanul biztosabban megvédelmezhetők, mint a községiek. - Példa rá a tarcsai, gyomai és öcsödi szakadás, mely mind községi töltésen történt. E §. gondoskodik egyuttal azon módokról, a melyekről ezen társulat alakitások megtörténhetnek s a melyek mellett az érdekeltség befolyása is biztosittatik.

Végül intézkedik a törvényjavaslat az igy alakult társulatok keretében felmerülő költségek mikénti folyósitásáról.

Meggyőződésem, hogy az előadottakban ismertetett javaslatnak törvényerőre emelkedése az évek óta folyton fenyegető és növekedő veszély gyökeres elháritására szolgálna.

Tisztelettel kérem tehát annak elfogadását.