1. § Az 1868. évi LIV. törvénycikknek az eddigi törvények által nem módositott azon fejezetei és szakaszai, a melyek helyett a jelen törvény ujabb intézkedéseket léptet életbe, hatályukat vesztik.
2. § A legfőbb birói hatóságot mind a két királyi tábla területére nézve a „magyar királyi Curia” Budapesten gyakorolja.
3. § A kir. járásbiróságok mint egyes biróságok járnak el.
A kir. törvényszékek három tagu tanácsban határoznak.
A kir. itélőtáblák a törvényszéktől felebbvitt ügyekben öt tagu tanácsban, a járásbiróságoktól felebbvitt ügyekben három tagu tanácsban határoznak.
A m. kir. Curia, ha a felebbvitel öt tagu tanácsban hozott kir. táblai határozat ellen van intézve, vagy a kir. táblákra vonatkozó illetékesség-összeütközési kérdés döntendő el, hét tagu, más ügyekben öt tagu tanácsban határoz.
A szavazó birák rendszerint előadók is.
Azt, hogy a társas biróságoknál minő nem érdemleges kérdések intézhetők el ülésen kivül: az ügyviteli szabályok határozzák meg.
4. § Az igazságszolgáltatás egyöntetüségének megóvása végett, a vitás elvi kérdések, a magy. kir. Curia polgári tanácsainak teljes ülésében döntetnek el.
Ha ilyen vitás elvi kérdés valamely ügynek elintézése alkalmával merül fel: ugy a tanács többségének, mint a tanács elnökének jogában áll, a vitás elvi kérdést az ügy elintézése előtt, a teljes ülés eldöntése elé terjeszteni.
Ezen felül a magyar kir. Curia elnöke, ha ellentétes elvi alapokon nyugvó határozatokról nyer tudomást, a vitás elvi kérdés eldöntése végett, a teljes ülést késedelem nélkül egybehivja.
A teljes ülés elvi megállapodásai, az ügyek eldöntésénél irányadók.
Az igazságügyminister felhatalmaztatik, hogy a teljes tanács alakitásának, a teljes ülési tárgyak előadásának, a tanácskozás és szavazás rendjének, a határozat hitelesitésének, a döntvénykönyv vezetésének, és a döntvények közzétételének módozatait, a m. kir. Curia meghallgatása után, rendeleti uton állapithassa meg.
5. § Ha akár az ügy minősége (1868:LIV. tc. 8., 53. §) akár a felek kifogása folytán, csak a per folyama alatt tűnnék ki valamely birónak az illetéktelensége vagy érdekeltsége, ugyszintén ha az érdekeltség csak a per folyama alatt állott be, vagy az illetéktelenséget a felsőbb biróság mondta ki: az illetéktelen vagy érdekelt birónak addigi eljárása és cselekményei semmisekké válnak, - a felek tényei ellenben, a per további folyamában is megtartják érvényöket. E szabály akkor is alkalmazandó, mikor a biróküldés szüksége csak az eljárás folyamában merül fel.
Ez esetekben a periratok további eljárás végett az illetékes birósághoz tétetnek át.
6. § Mindazon keresetek, melyek valamely ingatlan vagyonra vonatkozó dologi jog érvényesitését, vagy ilyen jognak megszüntetését czélozzák, ide értve a tulajdonostársak közötti osztály, - rendes határ- és birtokpereket, és a telekkönyvi kitörlési pereket, - a kir. törvényszékek, mint birtokbiróságok hatásköréhez tartoznak.
A telekkönyvi kitörlés iránti keresetet felperes a telekkönyvi hatóságnál is beadhatja, a telekkönyvi hatóság azonban a per-feljegyzés eszközlése után, a keresetet az illető telekjegyzőkönyv hitelesitett kivonatával együtt, a birtokbirósághoz teszi át. Ezen eseteken kivül a birtokbiróság ily perekben a telekjegyzőkönyvi kivonatot hivatalból szerzi be.
7. § Hazai biróságok között felmerült illetőségi összeütközések elintézése a magyar kir. Curia jogköréhez tartozik.
8. § Alperes az ellene folyamatban lévő ügyben viszonkeresettel élhet;
a) ha követelése a felperesi keresettel ugyanazon egy jogalapból származik;
b) ha követelése más jogalapból származik ugyan, de valódi, lejárt, a felperesi követeléssel hasonnemü és határozott.
Több felperes által perbe vont alperes azonban viszontkeresettel csak akkor élhet, ha követelése a felperesek mindenikét terheli.
A fentebbi eseteken kivül viszontkeresetnek csak akkor van helye, ha felperes a viszonkeresetnek együttleges tárgyalásába beleegyezett.
Sommás eljárás során olyan viszonkeresetnek, mely rendes eljárás alá tartoznék, csupán felperes beleegyezésével, s ezen feltétel alatt is csak azon esetekben van helye, a melyekben a rendes birói illetőségtől való eltérés, a törvény által kizárva nincs.
9. § Ha a peres felek valamelyike pervesztés esetére egy harmadik személy ellen szavatossági igényt kiván érvényesiteni, jogositva van azt, a ki ellen igényt támaszthatni vél, a pernek folyamatban létéről perbehivás által értesiteni.
A perbehivási kérvény a per biróságához, és pedig rendes perben az ügynek itélet alá bocsátásáig, sommás perben az érdemleges tárgyalás befejezéseig bármikor benyujtható, illetőleg sommás perben szóval is előterjeszthető.
A perbehivási kérvény másodpéldánya, illetőleg a szóbeli előterjesztésről felvett jegyzőkönyv másolata, a perbehivottnak haladék nélkül kézbesitendő.
Sommás perben a biróság, a mennyiben a perbehivott értesithetése végett szükségesnek látja, a tárgyalást legfeljebb 15 napra elhalasztani van jogositva.
10. § Ha a perbehivott a perbehivó védelmét elvállalja: a pert további folyamában közösen folytathatják. Ha a perbehivott a védelmet el nem vállalja, valamint akkor is, ha a perbehivás a perbehivottnak ismeretlen tartózkodása vagy más ok miatt kézbesithető nem volt: a főügy a perbehivásra való tekintet nélkül folytattatik és döntetik el.
A perbehivó és perbehivott közötti jogviszony, a perben nem döntetik el, és a védelem elvállalásából a szavatossági kötelezettségnek elismerése nem következtethető.
11. § Sommás eljárásnál a felek keresetüket, nyilatkozataikat és kérelmeiket a biróságnál személyesen adhatják jegyzőkönyvbe és a tárgyalásra személyesen jelenhetnek meg.
Ha a felek e joggal élni nem akarnak, vagy nem élhetnek, magukat megbizott által képviseltethetik.
Ha a személyesen megjelent fél vagy megbizottja a tárgyalást előadási képességének hiánya, vagy ismételt illetlen viselete által meghiusitja, vagy megakadályozza, a biró a felet ügyvéd állitására utasithatja.
Ha a fél rögtön nem állit, vagy nem állithat képviselőt: költségére a tárgyalás elhalasztandó, s egyszersmind a folytatólagos tárgyalásra ujabbi határnap tüzendő ki, azon meghagyással, hogy arra a fél törvényes következmények sulya alatt, képviselője által jelenjen meg.
Irásbeli beadványok, melyeket a felek, vagy megbizottjaik peres, illetve végrehajtási ügyekben a királyi járásbiróságokhoz ügyvédi ellenjegyzés nélkül nyujtanak be, az 1868. évi LIV. törvénycikk 167. és 168. §-ainak megfelelőleg állitandók ki, vagy szabályszerüen hitelesitendők. Az ezen kelléket nélkülöző beadványok hivatalból visszautasitandók.
12. § A rendes eljárásban, mely alatt a jegyzőkönyvi tárgyalás is értetik, a feleknek magukat ügyvéd által kell képviseltetniök.
Azok, a kik ügyvédi oklevéllel birnak, továbbá birói és királyi ügyészi minőségben alkalmazott államhivatalnokok, a kir. közjegyzők, a nyilvános jogtanárok és jogtudorok saját, vagy atyai hatalom alatt álló kiskoru gyermekeik ügyeiben, magukat ügyvéd által rendes perekben sem kötelesek képviseltetni; nejeiket pedig, mint megbizottak, a rendes eljárásban is képviselhetik.
13. § Sommás eljárás alá tartoznak, a mennyiben az 1877. évi XXII. törvénycikkben szabályozott eljárásra utalva nincsenek:
1. azon keresetek, melyeknek a tárgya járulék nélkül 500 forint értéket tul nem halad, ha az ügy az összegre való tekintet nélkül a kir. törvényszék hatásköréhez utasitva nincs;
2. a per tárgyának értékére való tekintet nélkül;
a) közokiratokban, továbbá hitelesitett vagy az 1868:LIV. tc. 167., 168. §-ainak megfelelően kiállitott magán okiratban kötelezett készpénzbeli követelés, vagy helyettesithető ingóság iránt inditott kereset, ha ezekre nézve, vagy magában az alapokiratban, vagy a fentebbi minőségü különokiratban a sommás eljárás köttetett ki; s ha az ügy külön ügybirósághoz utasitva nincs;
b) a házasságon kivüli nemzésből származó igények iránti keresetek, ideértve a törvénytelen gyermek tartása iránti kereseteket is;
c) két évnél nem régibb kamatok, életjáradék, tartási és élelmezési kötelezettségek iránti keresetek, ha a fő-kötelezettség a törvényen, vagy az a) pontban emlitett minőségü okiraton alapszik;
d) a bérleti viszonyból felmerülő keresetek;
e) két évnél nem régibb haszonbér megfizetése iránt inditott keresetek;
f) a haszonbérleti szerződés lejárta miatt, a bérlemény visszabocsátása iránt inditott keresetek;
g) a haszonbérelt ingatlan új tulajdonosa által, a haszonbérlő ellen, a felmondott haszonbérből való elmozditás iránt inditott keresetek;
h) a haszonbérlő által a haszonbérbe adó ellen irásbeli szerződés alapján a bérlemény tárgyának átadása iránt inditott keresetek;
i) a haszonbérleti szerződés megszüntetése iránti keresetek, a bérfizetés elmulasztása vagy olyan kikötések nem teljesitése vagy megszegése miatt, melyeknek a teljesitése a haszonbérlet megszüntetésének terhe alatt irásbeli szerződésben köteleztetett;
k) a bérlemény fentartása, valamint a szerződő feleket a törvény szerint terhelő, avagy a szerződésben elvállalt kötelezettségek teljesitése iránt, a bérlet tartama alatt inditott keresetek;
l) határjárási, mesgyeigazgatási és sommás visszahelyezési keresetek, melyekkel azonban a tulajdonjog iránti kereset össze nem köttethetik;
m) azon mezei rendőrségi ügyek, melyek polgári eljárás alá tartoznak;
n) fogadósok vagy szállásadók és utasok között, az elszállásolási és ellátási viszonyból támadt keresetek;
o) azon ügyek, melyekre nézve a sommás eljárást külön törvény állapitja meg.
A mennyiben a per tárgyának értéke, az eljárás megállapitása szempontjából vitássá válik, ez iránt a biróság a birói illetőség elleni kifogás feletti tárgyalás eredményéhez képest belátása szerint határoz.
Azon esetben, ha a felperes keresetében a per tárgya helyett 500 forintot meg nem haladó összeget elfogadni késznek nyilatkozik, alperes a sommás eljárás ellen, a peres tárgy nagyobb értéke miatt kifogást nem tehet.
14. § A törvény által sommás eljárásra utasitott ügyeket a rendes perutra áttenni nem lehet.
15. § A birói illetőség elleni kifogás sommás eljárásban az első tárgyalásnak, s ha ez hivatalból elhalasztatik, a kitűzött ujabb tárgyalásnak a kezdetén teendő meg. Ha az első tárgyalás a felek által halasztatik el: az ujabban kitűzött határnapon a kifogásnak csak akkor van helye, ha alperes az ahhoz való jogát kifejezetten fentartotta, mire alperes a biróság által figyelmeztetendő.
A kellő időben előterjesztett kifogás felett, a biró a felek meghallgatása után azonnal határoz, határozatát kihirdeti és ha a kifogást elveti, a tárgyalást nyomban folytatja.
Ha a biró a kifogásnak helyt adott, felperes felfolyamodással élhet; alperes ellenben ha kifogása elvettetnék, csakis az itélet elleni felebbezésben kereshet orvoslást. (45. §)
16. § Ha alperes ugyanazon kifogással a rendes eljárásban kiván élni: azt a törvényszékhez intézett külön beadványban, melyhez a kereseti példány eredetben, vagy egyszerü másolatban melléklendő, a perfelvételi határidőben a pertárba tartozik beadni: a későbben benyujtott, vagy az érdemleges periratokban előterjesztett ilyen kifogások egyedül azon esetekben vétetnek figyelembe, a melyekben a rendes birói illetőségtől eltérésnek helye nincs.
A perfelvételi határidőben beadott kifogás, felperes beleegyezésével, a perfelvételi határnapon azonnal, ha pedig felperes 8 napig terjedő halasztást kiván igénybe venni, a pertárnok által e végből kitüzendő ujabb határnapon külön jegyzőkönyvben tárgyaltatik; olyan módon, hogy a perfelvételre, vagy az illetékességi kérdés tárgyalására kitüzött határnapon, a felek szóváltásaikat beirni kötelesek. - A jegyzőkönyv a pertárnok által haladéktalanul beterjesztetvén: a törvényszék, az illetékesség kérdésében, végzés által határoz. A végzésben alperesnek, ha kifogása elvettetik, meghagyandó, hogy a per felvételére bizonyos napon és órában, mely határnap a végzés keltétől számitva 15 napnál tovább nem terjedhet, a pertárban jelenjen meg. E végzésről mindkét fél értesittetik.
Az illetékességi kifogás tárgyában hozott végzés ellen, akár adatott hely a kifogásnak, akár nem, bármelyik fél élhet felfolyamodással. (56. §)
17. § Az elsőfolyamodásu biróságok szintén jogositva vannak itélethozatal előtt a tárgyalás kiegészitését, és ennek folytán további bizonyitási eljárást elrendelni.
Akár a felebbviteli, akár az elsőbiróság rendeli el az ujabb tárgyalást, ez sommás perekben a sommás eljárás, rendes perekben pedig a jegyzőkönyvi eljárás szabályai szerint történik, mely utóbbinál a biróság szükség esetében a tárgyalás befejezésére három napnál (1868:LIV. tc. 148. §) hosszabb határidőt is engedhet.
18. § A felsőbb biróságok határozatai a feleknek - s a mennyiben a perben képviselve voltak - képviselőiknek irásban kézbesitendők.
19. § Az eljárás ezen módja szerint halasztásnak, a határidők meghosszabbitásának, végiratnak és ellenvégiratnak rendszerint nincs helye, habár a felek ez iránt kölcsönösen megegyeznének is.
Ha a felek a jegyzőkönyvi tárgyalást pertári eljárás helyett közmegegyezéssel választják: végiratnak és ellenvégiratnak is van helye, és a jegyzőkönyvi tárgyalás öt nap alatt fejezendő be. Ugyanezen esetben a felek kölcsönös beleegyezéssel a szóváltások beirására hosszabb határidőt állapithatnak meg, s a törvényben kitüzött, vagy általuk megállapitott határidőket meghosszabbithatják; ide vonatkozó megállapodásaikat azonban a jegyzőkönyvbe beiktatni kötelesek. A felek közmegegyezése nélkül határidő-meghosszabbitásnak ezen esetekben sincs helye.
20. § Ha valamely fél által bizonyitékul használt okirat eredetije egy harmadik személy birtokában van, s az ellenfél annak felmutatását kérte: az okiratra hivatkozó fél, ha az okirat birtokosától barátságos uton meg nem szerezhetné az eredetit, ennek megszerzését külön per utján eszközölheti; melynek azonban a főperre halasztó hatálya nincsen.
21. § Az eskü meg nem engedhető azon félnek:
a) a ki az esküvel bizonyitandó tény történtekor élte tizenkettedik, azon időpontban pedig, melyben az esküt leteendő lenne, tizenhatodik évét még be nem töltötte;
b) a ki testi vagy elmebeli fogyatkozások miatt, avagy más oknál fogva, arról, a mit esküvel kellene bizonyitani, saját érzékei által biztos tudomást nem szerezhetett.
A ki nyereség-vágyból elkövetett valamely büntetendő cselekmény, avagy hamis tanuzás, vagy hamis eskü miatt bűnösnek itéltetett, csupán főesküre, s erre is csak akkor bocsátható, ha az neki ellenfele által kináltatott, vagy ellenfele által neki visszakináltatott.
22. § Ha az, kinek az eskü jogerejüleg odaitéltetett, a jelen törvény 21. §-ában emlitett büntethető cselekményért jogerejü birói határozat által a per meginditása után itéltetett el: az ellenfélnek jogában áll, az eskü letételéig az itélet hiteles kiadványának bemutatása mellett kérni, hogy az eskü kivétele mellőztessék, s a hozott itélet hatályon kivül tétele mellett a pernek folytatólagos tárgyalása rendeltessék el.
E kérelem felett, melynek az eskületételre halasztó hatálya van, a biróság a feleket az eljárás minőségéhez képest sommás uton, vagy a kitüzött határnapon befejezendő jegyzőkönyvi tárgyalás utján meghallgatja, s ennek megtörténte után végzés által határoz. Ha a folytatólagos tárgyalás jogerőre emelkedett végzéssel rendeltetik el, az a 17. § értelmében tartandó meg.
Ha a kérelemhez a marasztaló büntető itélet hiteles kiadványa nem csatoltatott: a kérelem elutasitandó, s az e tárgyban hozott végzés ellen felfolyamodásnak helye nincs.
Ha az esküre bocsátandó személy ellen marasztaló büntető itélet hozatott, de az még jogerőre nem emelkedett: az ellenfél kérelme folytán, melyhez az itélet hiteles kiadványa szintén csatolandó - az ellenfél meghallgatása után hozott végzésben az eskületételnek, az itélet jogerőre emelkedéséig való felfüggesztése rendelendő el.
23. § A marasztaló itéletben a kötelezettség teljesitésére mindenkor bizonyos meghatározott idő szabassék, mely sommás perekben legfelebb 8, rendes perekben pedig 15 napban állapittatik meg.
Ha azonban alperes valamely munka vagy foglalkozás teljesitésére köteleztetnék, a biró a körülményhez képest hosszabb határidőt rendelhet.
A teljesitési határidő a végrehajtható itélet kézbesitését vagy kihirdetését követő napon, eskütől feltételezve eldöntött perekben pedig az esküre való jelentkezés határidejének utolsó napját, illetőleg az eskületételi határnapot követő napon veszi kezdetét.
Azon birói határozat, mely ellen a törvényben megengedett felebbvitel nem használtatik, a felebbviteli határidőnek utolsó napját követő napon, - azon birói határozat pedig, mely ellen felebbvitelnek helye nincs, a kézbesitést vagy kihirdetést követő napon emelkedik jogerőre.
24. § Ha bebizonyittatik, hogy felperes az alperesnek előtte tudvalévő lakhelyét elhallgatta, s hirdetményi idézést eszközölt, az egész eljárás semmis, s felperes a költségek megtéritése mellett, 500 forintig terjedhető pénzbirsággal büntettetik.
Ezen esetben, ha az itélet már jogerőre emelkedett, az eljárás semmiségének kimondása, a meg nem jelent fél által, az 52. § értelmében kereset utján kérhető.
25. § A felebbvitel nemei: a felebbezés és felfolyamodás.
Helytelen elnevezés esetében, a felebbviteli beadványok minősége, azok tartalma szerint itélendő meg.
26. § Rendes perekben a felebbviteli beadvány két példányban, a szükséges felzetekkel ellátva adandó be. Az első példány a periratokhoz csatoltatik, a másodpéldány az ellenféllel, és ha nem ugyanazon ügyvéd által képviselt több ellenfél van, a perben első helyen nevezett ellenféllel közöltetik. Maga a felebbvivő, és esetleg a többi ellenfél, a beadvány felzetén nyernek értesitést.
Sommás ügyekben, a felek a felebbvitelt szóval is bejelenthetik; mely bejelentés a tárgyalási jegyzőkönyvbe vagy külön jegyzőkönyvbe vezettetik, s a biró és a felebbvitellel élő fél által aláiratik. Ha a felebbvitel irásban adatik be: a fentebbi szabályok sommás perekben is alkalmazandók.
A felebbviteli beadvány az elsőbirósághoz nyujtandó, illetőleg ugyanott jelentendő be.
Távirati uton bejelentett felebbvitel figyelembe nem vétetik.
27. § A törvényes határidő eltelte után bejelentett, beadott, vagy ugyanazon határidő eltelte után postai uton az iktató hivatalba érkezett felebbvitelt az első biróság hivatalból visszautasitani köteles.
Az elsőbiróság által hivatalból utasitandó vissza a felebbvitel akkor is, ha a felebbvitel a törvény által ki van zárva.
28. § Ha a felebbvitel hivatalból való visszautasitásának esete fenn nem forog, az elsőbiróság az iratokat a felebbviteli birósághoz felterjeszteni köteles.
Ugyanazon perben különböző ügyfelek részéről beadott felebbviteli beadványok együttesen terjesztetnek fel.
A felterjesztés a felebbviteli határidő lejártától számitandó 8 nap alatt eszközlendő.
29. § Olyan ténybeli körülményeket, és bizonyitékokat, melyek az első biróságnál elő nem fordultak, a felebbviteli biróság nem vehet tekintetbe, kivévén, ha a határozat a felebbvivő meghallgatása nélkül, ellenfelének egyoldalu kérelmére keletkezett.
30. § Ha a felebbviteli beadványban az eljárásra vonatkozó olyan panaszpontok foglaltatnak, melyek iránt a felterjesztendő iratok kellő felvilágositást nem nyujtanak: a biróság a panaszpontok iránt a felterjesztésben nyilatkozni köteles.
A felterjesztési jelentést a felek az elsőbiróságnál megtekinthetik, és saját költségökre másolatban kivehetik.
31. § A perorvoslatokról általában, vagy a felebbvitelről különösen történt előzetes lemondás, - a mennyiben külön törvény ellenkező intézkedést nem tartalmaz, hatálylyal nem bir, és a törvény által a perorvoslatok tekintetében nyujtott jog igénybevételét nem akadályozza.
32. § Felebbezésnek van helye:
1. az elsőbirósági itéletek ellen;
2. a másodbirósági itéletek ellen, kivéve azon eseteket, a melyekben a felebbezés a törvény által kifejezetten kizárva van;
3. az 1868:LIV. tc. 188., 238., 244. és a jelen törvény 22., 80., 82. és 86. §-ainak eseteiben hozott érdemleges végzések ellen.
A felebbezés rendes perekben a határozat kézbesitésétől számitott 15 nap alatt, sommás perekben pedig a kihirdetéstől vagy kézbesitéstől számitott 8 nap alatt adandó, illetőleg jelentendő be.
33. § A felebbezést indokolni nem szükséges.
Az indokok csupán a felebbezési beadványban terjeszthetők elő. Sommás ügyekben, ha a felebbezés szóval jelentetik be, az indokok a felebbezési határidő alatt irásban külön beadhatók.
34. § Ha a határozat több pontból áll, annak valamennyi pontja felebbezettnek tekintetik, ha csak a felebbező egy vagy több határozottan megjelölt pontra nem szoritja felebbezését.
Ha a határozatnak csak egyes pontjai felebbeztettek: a határozatnak a nem felebbezett pontokban foglalt részei, a felebbezési határidő lejártát követő napon jogerőre emelkednek.
Eskütől feltételezve eldöntött perekben az itélet bármely egyes pontja ellen használt felebbezésnek az eskü letételére és az e végből való jelentkezésre feltétlen halasztó hatálya van.
35. § Ha a pertársak nem mindnyájan felebbeztek, a határozat a nem felebbezőkre nézve rendszerint jogerőre emelkedik.
Ha azonban a peres kérdés a pertársakra nézve csak egységesen döntethetik el: a határozat, habár csak a pertársak egyike adott be felebbezést, a többiek nevében is felebbezettnek tekintendő.
36. § Az elsőbirósági itélet ellen törvényes határidőben beadott vagy bejelentett felebbezés a végrehajtásra nézve rendszerint felfüggesztő hatálylyal bir.
37. § Az előző szakasz szabályától eltérőleg, a marasztalt fél felebbezése ellenére végrehajthatók:
a) sommás perekben hozott azon itéletek, melyek által alperes járulékok nélkül 100 forintot meg nem haladó pénzösszeg megfizetésében, vagy 100 forint értéket meg nem haladó ingóságok átadásában marasztaltatott el;
b) a bérelt helyiségnek átadása vagy visszabocsátása iránt sommás eljárás alá tartozó perekben hozott itéletek;
c) a 13. § b) és c) pontjainak eseteiben tartás, életjáradék és élelmezés iránt inditott perekben hozott itéletek a kereset beadását megelőzőleg félévre hátralevő, és a per folyama alatt lejárt követelésre nézve.
Ezen esetekben a marasztaló itélet rendelkező részében kimondandó, hogy az itélet egészben, vagy kijelölendő részében a kötelezettség teljesitésére kitüzött határidő eltelte után, a felebbezésre való tekintet nélkül végrehajtható.
Eskütől feltételezve eldöntött perekben hozott itéletekre jelen § intézkedése ki nem terjed.
38. § Azon alaki sérelmek miatt, melyek a perbeli eljárás folyamában, az itélet hozataláig felmerültek, vagy a per folyamában hozott s felfolyamodással meg nem támadható végzések által okoztattak, csupán az itélet elleni felebbezésben lehet orvoslást keresni.
Alaki sérelmek miatt azon fél is élhet felebbezéssel, a ki az itéletet az ügy érdemében nem felebbezi.
39. § Az elsőbirósági itélet ellen semmiségi okul a következő alaki sérelmek szolgálnak:
a) ha a peres eljárás hivatalból indittatott meg;
b) ha az ügy a polgári biróság hatósága alá nem tartozik;
c) ha azon esetekben, a melyekben a rendes birói illetőségtől eltérésnek helye nincs, illetéktelen biró járt el;
d) ha sommás ügyben az illetéktelen biró az illetőség elleni kifogás elvetésével, a birói illetőséget megállapitotta;
e) ha birói cselekvénybe, melynek a peres ügy eldöntésére lényeges befolyása van, vagy ha az itélet hozatalába, érdekelt biró folyt be;
f) ha meg nem jelenése folytán lett ügyvesztessé azon fél, a ki épen nem, vagy nem törvényszerüen idéztetett;
g) ha alperes tudvalevő lakhelyének elhallgatása mellett (24. §) hirdetményi idézés eszközöltetett, s az ilykép idézett fél meg nem jelent;
h) ha a tárgyalás vagy eljárás nyilvánosságára nézve megállapitott szabályok nem tartattak meg;
i) ha önképviseletre nem jogositott, vagy jogi személy törvényes képviselőjének mellőzésével inditott pert, vagy idéztetett perbe, s a hiba utólag helyre nem hozatott;
k) ha valamely fél nevében egy harmadik meghatalmazás nélkül járt el, s a hiány nem pótoltatott;
l) ha a biróság a határozat hozatalakor nem volt szabályszerüleg alakitva;
m) ha az itélet kiadmánya, a tanácskozás folytán hozott határozattól lényegesen eltér;
n) ha az itélet rendelkező része annyira érthetetlen, hogy alaposan felül nem vizsgálható;
o) ha a felebbezett itéletet megelőző birói eljárásnál, vagy az itélet hozatalánál lényeges eljárási szabályok mellőztettek vagy sértettek meg, és e miatt a peres ügy alapos eldöntése lehetetlenné vált.
Ezen alaki sérelmek közül a b), c), i), k), l), m), n) és o) pont alattiak, ha a felebbező fél által a felebbezésben kifejezetten meg nem jelöltettek is, hivatalból figyelembe veendők.
Az a), d), e), f), g) és h) pont alatt felsorolt alaki sérelmek csak akkor vétetnek figyelembe, ha a felebbezésben kifejezetten megjelöltettek.
40. § Ha valamely hivatalból figyelembe veendő, vagy valamely kifejezetten megjelölt más semmiségi ok forog fenn; a másodbiróság a körülményekhez képest vagy csupán az elsőbiróság itéletét, vagy egyszersmind az itéletet megelőző eljárást és birói határozatokat is egészben, vagy kijelölendő részében, megsemmisiti, s uj itélet hozatalát, esetleg ujabb eljárást, vagy az eljárás hiányainak pótlását rendeli el.
41. § A másodbiróság, ha az elsőbirósági itéletet a 38-40. § alapján megsemmisiti, vagy az 1868:LIV. tc. 108. és 109. §-ai alapján feloldja, és póteljárást, bizonyitási eljárás felvételét, vagy ujabb itélet hozatalát rendeli el: végzés által határoz.
Minden más esetben akár helybenhagyja, akár megváltoztatja a másodbiróság az elsőbiróság itéletét: a másodbiróság is itélet alakjában határoz.
Itélet hozatik akkor is, ha a másodbiróság az elsőbirósági itéletet részben oldja fel, részben pedig érdemileg határoz.
42. § A másodbiróság az elsőbirósági itéletet, ha az ellen csak az egyik fél élt felebbezéssel, a felebbező hátrányára nem változtathatja meg.
43. § A másodbirósági itélet ellen való felebbezésre nézve, az első biróság itélete ellen való felebbezésekre megállapitott szabályok alkalmazandók.
Ha a 39. § e), h), l), m) és n) pontjaiba ütköző alaki sérelmek, a másodbirósági itélet hozatalánál fordulnak elő: a legfelsőbb biróság csupán a másodbiróság itéletét semmisiti meg, s ezt ujabb határozat hozatalára utasitja.
Egyébként a 38-40. § és az 1868:LIV. tc. 108. és 109. §-nak eseteiben, a legfőbb biróság mindkét alsóbb birósági itéletet megsemmisiteni vagy feloldani és ujabb itélethozatal, esetleg pót- vagy ujabb eljárás végett, az iratokat az elsőbirósághoz visszaküldeni köteles.
44. § Ha a másodbiróság részben érdemileg itélt, részben pedig az 1868:LIV. tc. 108. §-a szerint további eljárást rendelt: a másodbirósági itéletnek érdemleges része ellen a felebbezés, a 32. §-ban megszabott határidő alatt adandó ugyan be; de az iratok a harmadbirósághoz csak akkor terjesztendők fel, a mikor a feloldás folytán már ujabb első, s esetleg másodbirósági itélet hozatott.
A felterjesztés, ha az ujabbi első-, vagy másodbirósági itélet nem felebbeztetett, ezen itélet jogerőre emelkedése után, különben pedig az ujabbi másodbirósági itélet elleni felebbezés kapcsában eszközlendő.
Ha pedig a peres kérdés azon része, a melyre a feloldás vonatkozik, egyesség által elintéztetett vagy perletétel folytán megszünt: az iratok a peres ügy felebbezett részének felülvizsgálása végett, haladéktalanul felterjesztendők.
45. § Ha sommás perben a biróság illetősége megállapittatván: a másodbiróság a birói illetőség kérdésében és az ügy érdemében együttesen határoz: az e tárgyban hozott itéletnek azon része ellen, mely a birói illetőség kérdését tárgyazza: a harmadbirósághoz további fellebbezésnek csak annyiban van helye, a mennyiben olyan esetekben, a melyekben a rendes birói illetőségtől eltérésnek helye nincs, az illetéktelen biróság illetékesnek, vagy az illetékes biróság illetéktelennek mondatott ki. (15. §)
46. § A 32. § 3-ik pontjában felsorolt elsőbirósági végzéseket helybenhagyó másodbirósági végzések ellen további felebbvitelnek helye nincs.
47. § Azon sommás perekben, melyekben a kereset tárgya járulékok nélkül 500 forint készpénzt meg nem halad, ide nem értve a kártéritési pereket, továbbá nem készpénzbeli követelés iránt inditott azon sommás perekben, melyekben a felperes a keresetben a per tárgya helyett 200 forintot meg nem haladó készpénzt elfogadni késznek nyilatkozik, az elsőbirósági itéletet helybenhagyó másodbirósági itélet ellen, további felebbezésnek helye nincs.
48. § Ha a másodbiróság az elsőbiróság itéletét egészben vagy részben helybenhagyta, a helybenhagyott itéletnek, vagy az itélet helybenhagyott részének végrehajtását a különben törvényileg ki nem zárt felebbezés nem gátolja.
A megitélt eskü letételére a helybenhagyó itélet ellen beadott felebbezésnek halasztó hatálya van.
49. § Azon fél, a ki a 47. § intézkedése alá nem eső perekben, két egyenlő itélet ellen, további felebbezéssel él, ha kérelmével a harmadbiróság által is elutasittatnék, mint konok perlekedő 500 frtig terjedhető és a harmadbiróság által a per körülményeihez és a konokság mértékéhez képest megállapitott birsággal büntettetik, ha a harmadbiróság ugy találná, hogy a törvény világos értelme ellen, vagy a biró avagy az ellenfél boszantása czéljából, akadályozza a per befejezését.
E büntetést azon félre, ki saját beismerése alapján hozott itélet ellen élt felebbezéssel, már a másodbiróság alkalmazza.
E birságért a felelősség első sorban a felet terheli, kinek a felebbezést ellenjegyző ügyvéd ellen visszkereseti joga van, azon esetben, ha az ügyvéd a félnek külön irásbeli utasitása nélkül élt a felebbezéssel.
50. § A 39. § g), i) és k) pontjaiban foglalt alaki sérelmek eseteiben az itélet jogerőre emelkedése vagy birói egyezség kötése után, a hirdetményileg idézett, de meg nem jelent fél, a törvényes képviselő, vagy az időközben önképviseleti jogosultságot nyert fél, ugy az, a kinek nevében egy harmadik meghatalmazás nélkül járt el, az eljárás megsemmisitését semmiségi kereset utján követelheti.
Ezen kereset a per biróságához, az itélet jogerőre emelkedésétől vagy az egyezség megkötésétől számitott tiz év eltelte előtt, adandó be. De ha az itélet vagy egyezség alapján ezen tiz évi határidő eltelte után foganatosittatott a végrehajtás: a semmiségi kereset a végrehajtásról való értesitéstől számitott 30 nap alatt még meginditható.
A kereset felett a biróság az előzetes per minőségéhez képest, sommás vagy jegyzőkönyvi tárgyalást rendel és az esetleg szükséges bizonyitási eljárás után itélet által határoz.
Az eljárás megsemmisitése harmadik személy által jóhiszemüleg szerzett jogok sérelmére nem szolgálhat.
A 39. § k) pontjának esetében a meghatalmazás nélkül fellépett személy is megidézendő s ha meghatalmazását igazolni nem képes: a mindkét félnek okozott költségekben elmarasztalandó.
51. § A 32. § 3. pontjában nem emlitett elsőbirósági végzések ellen, azon esetek kivételével, melyekben a törvény a perorvoslatot kizárja, felfolyamodásnak van helye.
A felfolyamodás a végzés kézbesitésétől vagy kihirdetésétől számitott 8 nap alatt adandó be.
52. § Az elsőbiróságnak a per folyama alatt a kereset inditásától az itéletig hozott azon végzései ellen, melyek a per előkészitésére vonatkoznak, - ide értve a tárgyalást, a beadványnak hiánypótlás végetti visszaadását, halasztás megadását vagy megtagadását, tanuk vagy szakértők kihallgatását, a tárgyalás kiegészitését és ujabb itélethozatalt elrendelő végzéseket, - felfolyamodásnak helye nincs. Ezen végzések által okozott sérelmek orvoslása - kivéve azon eseteket, melyekben a perorvoslat kifejezetten kizárva van, - az ügy érdemében hozott itélet elleni felebbezésben kérhető; mi végből jogfentartással élni nem szükséges.
53. § Előleges bizonyitást, továbbá kérvényekre tárgyalást, vagy az ellenfél meghallgatását, nemkülönben felebbvitel esetében az iratok felterjesztését, és a felsőbb birósági határozatok közlését elrendelő végzések ellen, felfolyamodásnak helye nincs.
54. § Az 52. § intézkedése által a felfolyamodás nincs kizárva:
1. azon végzés ellen, mely által rendes perekben a birói illetőség kérdése döntetik el, akár adatott hely a kifogásnak, akár nem; sommás perekben pedig a kifogásnak helytadó végzés ellen;
2. azon végzés ellen, mely által a biróság az eljárás folyamatba tételére vonatkozó beadványt visszautasitja, vagy a folyamatban lévő perbeli eljárást megszünteti, vagy felfüggeszti;
3. azon végzés ellen, mely által a felfüggesztett eljárás folytatólagos folyamatba tételére vonatkozó beadvány visszautasittatik;
4. azon végzés ellen, mely által pénzbirság, vagy elzárás szabatik ki;
5. azon végzés ellen, melylyel valamely birói letét kiadatása engedtetik, vagy tagadtatik meg.
55. § Rendes perekben a bizonyitási eljárás felvételével megbizott birósági tag és a pertárnoknak eljárása és intézkedése által okozott sérelmek miatt a fél az eljárás befejezésétől számitott 8 nap alatt, mindenesetre azonban csak az elsőbirósági itélethozatala előtt, a per biróságánál előterjesztés utján kereshet orvoslást.
A biróság, ha az e tárgyban előterjesztett kérelmet indokoltnak találja, a sérelem orvoslása, vagy a törvényellenes eljárás helyreigazitása iránt intézkedik.
Az e tárgyban hozott végzés ellen felfolyamodásnak helye nincs.
56. § A felfolyamodásnak halasztó hatálya rendszerint nincs.
Rendes perekben azonban a biróság illetősége ellen tett kifogást elvető végzés elleni felfolyamodás elintézése előtt, az elsőbiróság az ügy érdemében nem hozhat itéletet.
57. § Az elsőbiróságnak azon végzése ellen, mely pénzbeli elmarasztalást tartalmaz, továbbá a mely által a fél részére birói letét utalványoztatik, vagy pénzbirság avagy elzárás alkalmaztatik, halasztó hatálylyal biró felfolyamodásnak van helye.
Felfolyamodás esetében az ügyiratok, melyek a főügy tovább folytatására szükségesek, hivatalból hitelesitett másolatban terjesztetnek fel.
58. § Felfolyamodás esetében, a másodbiróság az elsőbiróság által eldöntött kérdést érdemleg intézi el.
A 39. §-ban felsorolt alaki sérelmek miatt, a végzést csak az elsőbiróság illetéktelensége esetében vagy akkor semmisiti meg, a mikor a körülményekhez képest a szabálytalan intézkedést szabályszerüvel nem pótolhatja.
A mennyiben a körülmények szükségessé teszik, a másodbiróság a végzés feloldása mellett, az első biróságot ujabb határozat hozatalára, s e végből a szükséghez képest a felek meghallgatására utasithatja.
59. § A másodbirósági végzések ellen további felfolyamodásnak csupán a következő esetekben van helye:
1. Ha a másodbiróság az egész eljárást ujabb, vagy póteljárás megrendelése nélkül megsemmisiti.
2. Ha a másodbiróság az eljárást felfüggeszti, vagy megszünteti, vagy az elsőbiróságnak a felfüggesztést vagy megszüntetést rendelő végzését helybenhagyja.
3. Ha a másodbiróság a felfüggesztett eljárásnak ujabb folyamatba tétele iránti kérelmet elutasitja, vagy az elsőbiróságnak ilyen elutasitó végzését helybenhagyja.
4. Ha a másodbiróság azon esetekben, a melyekben a rendes birói illetőségtől eltérésnek helye nincs, az illetéktelen biróságot illetékesnek, vagy az illetékes biróságot illetéktelennek mondotta ki.
A másodbirósági végzés ellen megengedett felfolyamodásnak halasztó hatálya nincs.
Az 58. § rendelkezése, a másodbirósági végzés elleni felfolyamodásokra megfelelően alkalmazandó.
60. § Ha a másod- vagy harmadbiróság, a felfolyamodást merőben alaptalannak találja: a felfolyamodó 500 frtig terjedhető pénzbirsággal büntettetik. - E birságért a fél elleni visszkereset fenmaradása mellett első sorban az ügyvéd felelős.
61. § Valamely tárgyalási határnapnak, vagy perirat beadási határidőnek, továbbá felebbezési, esküjelentkezési határidőnek, vagy eskületételi határnapnak elmulasztása esetében igazolásnak van helye: ha a mulasztó fél hitelt érdemlőleg kimutatja, hogy a mulasztás vétlen volt.
Azon mulasztás, melyet a fél megbizottja szándékosan vagy vétkes gondatlanságból okozott, vétlen mulasztásnak nem tekintetik.
62. § Az előző §-ban nem emlitett határidő és határnapoknak, továbbá azon határidőknek elmulasztása miatt, a mely alatt végirat vagy ellenvégirat, a tanukihallgatás és szemle feletti észrevételeket tárgyazó periratok, a felebbezési indokok és a birói illetőség elleni kifogások beadandók, nemkülönben eskükivételnél, tanuk vagy szakértők kihallgatásánál és birói szemlénél való jelenlétnek, az igazolási kérelem tárgyalására kitüzött határnapoknak, végre igazolás megadása folytán kitüzött ujabb határnapoknak vagy határidőknek elmulasztása esetében igazolásnak helye nincs.
63. § Az igazolási kérelem az elmulasztott határidő utolsó napjától számitott 15 nap alatt, ha pedig a mulasztás a félnek nem a mulasztás napján jutott tudomására, vagy az akadály nem a mulasztás napján szünt meg, a mulasztásnak tudomására jutásától, vagy az akadály megszüntétől számitott 15 nap alatt két teljesen felszerelt példányban, s ha több ellenfél van, a megfelelő számu felzetekkel ellátva adandó be. Az elmulasztott határnaptól vagy határidőtől félév eltelte után igazolást kérni többe nem lehet. Ezen határidő lejárta után, vagy a törvény által meg nem engedett esetekben benyujtott igazolási kérelem hivatalból visszautasitandó.
Az igazolási kérelem rendszerint a perbiróságnál, azon esetben pedig, ha a megkeresett hatóság által a kitüzött eskületételi határnap elmulasztása miatt kéretik az igazolás, a megkeresett biróságnál adandó be, utóbbi által azonban elintézés végett a perbirósághoz teendő át.
64. § Az igazolási kérelem felett járásbiróságoknál szóbeli, törvényszékeknél jegyzőkönyvi tárgyalás tartatik. Utóbbi esetben a felek nyilatkozataikat a tárgyalás napján tartoznak a jegyzőkönyvbe bevezetni. Az igazolás kérdésében eskü által bizonyitásnak helye nincs. Az igazolást kérő az ellenfélnek okozott költségekben, az igazolás megadása esetében is elmarasztalandó.
65. § Midőn sommás eljárásban valamely tárgyalási határnap elmulasztása miatt kéretett igazolás, ennek megadása esetében az ügy érdeme ujabb határnap kitüzése nélkül azonnal tárgyalandó. Minden más esetben a biróság, az igazolás megadása esetében, az elmulasztott határnap vagy határidő helyébe ujabbat tüz ki.
66. § Az igazolást megadó végzés ellen felfolyamodásnak csak akkor van helye:
a) ha az igazolási kérelem a 63. §-ban előirt véghatáridő után adatott be; vagy
b) ha az igazolásnak oly határidő vagy határnap mulasztása esetében adatott hely, melyben az igazolás törvény szerint kizárva van.
67. § Az elmulasztott határidőtől vagy határnaptól számitott 15 nap alatt beadott igazolási kérelemnek a főügy további folyamára, a hozott határozat jogerőre emelkedésére és a végrehajtásra halasztó hatálya van. Ezen esetben az igazolási kérelem beadása előtt elrendelt vagy foganatositott végrehajtás az igazolás kérdésének jogerejü eldöntéséig azon állapotban marad, melyben az igazolási kérvény beadásakor volt.
Ha a meg nem jelenés folytán hozott itélet ellen felebbezés és egyszersmind megjelenési határidő elmulasztása miatt igazolás adatik be, első sorban az igazolás kérdése döntendő el.
68. § Az elmulasztott határidőtől vagy határnaptól számitott 15 nap eltelte után beadott igazolási kérelemnek sem a per további folyamára, sem a végrehajtásra halasztó hatálya nincs. Az igazolási kérelemnek helyt adó végzés ellen a 66. § esetében beadott felfolyamodásnak, az ujabb határidő vagy határnap kitüzésére nézve halasztó hatálya van.
Ha a halasztó hatálylyal biró igazolás merőben alap nélkül kéretik, a kérelmező 500 forintig terjedhető pénzbirsággal büntettetik.
E birságért való felelősségre nézve a 60. § intézkedései alkalmazandók.
69. § Perujitásnak van helye:
1. az itéletnek jogerőre emelkedésétől számitott fél év alatt, ha a fél a perben a miatt lett ügyvesztessé, mivel az ügyvéd a döntő ténykörülményeket kellő helyen felhozni, vagy tagadni, avagy a rendelkezésére bocsátott bizonyitékot előadni elmulasztotta.
2. Az itélet jogerőre emelkedésétől számitott 10 év alatt, ha pervesztes fél lényegileg a per tárgyára vonatkozó olyan új bizonyitékot hoz fel, melyet az alapperben nem használt.
3. Szintén az itélet jogerőre emelkedésétől számitott 10 év alatt, az 1868. évi LIV. törvénycikk 321. § és a jelen törvény 73. § eseteiben.
70. § Az előző § 1. pontjának esetében azon ügyvéd, ki mulasztása által a perujitásra okot szolgáltatott, szintén megidézendő, s ha a mulasztás alapján a perujitásnak hely adatik, a mindkét félnek okozott költségek megtéritésében elmarasztalandó.
A költségekben való elmarasztalás által az ügyvédnek ezen felül kártéritési kötelezettsége (1874. évi XXXIV. törvénycikk 71. §) érintetlenül marad.
71. § A birósági egyezség által befejezett perekben perujitásnak helye nincs.
Az ellenfél által letett esküvel eldöntött perekben az 1868:LIV. törvénycikk 321. és a jelen törvény 73. §-ának eseteit kivéve, perujitásnak csak annyiban van helye, a mennyiben az eskü által bizonyitott ténykörülmény valóságának kérdés alá vétele nélkül, más okból kéretik a perujitás.
72. § A 69. § 2. pontja alapján perujitásnak rendszerint csak egy izben van helye, s ha az egyik fél perujitást használt, azzal a másik fél rendszerint nem élhet.
Ha azonban azon fél, a ki még perujitással nem élt, az ujitott perben részben vagy egészben pervesztessé lőn, s a per érdemére vonatkozó uj bizonyitékot talál, ezen bizonyiték alapján a pert megujithatja, de tartozik hitelt érdemlőleg kimutatni, hogy ezen bizonyitékát se az ujitott, se az alapperben nem használhatta.
73. § Ha a büntető eljárás meg nem inditható azon ok miatt, mert a tettes meghalt, vagy a büntethetőség elévülés által vagy más ok miatt elenyészett: a per a büntető eljárás előzetes meginditása nélkül is megujitható, s az ujitott polgári pernek birája a perujitás kérdésével kapcsolatosan dönti el a polgári perre befolyással biró azon kérdéseket, melyek különben büntető uton lettek volna megállapitandók.
74. § A választott birák csak saját irásbeli nyilatkozataik folytán köteleztethetnek a biráskodás elvállalására.
Ha ezen nyilatkozat az ellenféllel már közöltetett, a választott biró csupán mindkét fél beleegyezésével léphet vissza.
A választott biró, ki a választás elfogadásából folyó kötelezettségének épen nem, vagy nem a kellő időben felel meg, - a mennyiben elhárithatatlan akadályt igazolni nem képes, - az 1868:LIV. tc. 506. §-ban kijelölt rendes biróság által, a felek valamelyikének kérelmére, előre bocsátott meghallgatás után 1000 forintig terjedő pénzbirságban marasztalható.
75. § A választott biróságnak kötelessége 15 nap alatt elnököt és jegyzőt választani, s egyetértés hiányában pedig elnök és jegyző nevezés végett, az illetékes rendes biróságot (1868:LIV. tc. 506. §) megkeresni.
A választott biróság az elnök megválasztása, illetőleg a kinevezésről való értesités után 15 nap alatt megalakulni, az eljárás módját a felekkel egyetértőleg megállapitani, s az ügy folyamba tétele iránt intézkedni, köteles.
Ha az eljárás módja iránt nem sikerül az egyetértés, az ügy jegyzőkönyvileg tárgyaltatik, s ezen esetben végiratnak s ellenvégiratnak is helye van. Minden perirat legfelebb 8 nap alatt iktatandó a jegyzőkönyvbe.
76. § A rendes birósághoz intézett megkereséseket, ugyszintén a létrejött egyezséget, hogy a hozott itéletet s ezek kiadványait, a választott biróságnak minden tagja aláirni köteles.
Ha a birák valamelyike, vagy a jegyző az aláirást megtagadja, ezen körülmény megjegyzendő. Ezen esetben a megkeresés, az egyezség vagy itélet érvényességéhez elegendő, ha az aláirást a választott birák többsége teljesitette.
77. § A választott biróság végzései ellen felfolyamodásnak épen nem, itélete ellen pedig felebbezésnek csak a következő alaki sérelmek esetében van helye:
a) ha a választott birósági eljárás meginditásának nem volt helye, vagy az itélet azon idő után hozatott, a midőn a választott birósági szerződés a jelen törvény 79. §-a szerint már hatályát vesztette;
b) ha a választott biróság nem a szerződési kikötés, illetőleg a törvény értelmében volt alakitva;
c) ha a választott birósági eljárás során érvényesitett érdekeltségi kifogás figyelembe nem vétetett;
d) ha a választott biróság olyan ügyben itélt, melyben a rendes birói illetőségtől eltérésnek helye nincs;
e) ha a 39. § f), g), i), k) és m) pontjaiban kijelölt semmiségi okok valamelyike forog fenn;
f) ha az itélet rendelkező része érthetetlen, vagy végre nem hajtható.
A másodbiróság a felebbezést végzésileg intézi el.
Felebbezésnek van helye ezenkivül a választott birósági itéletnek azon része ellen is, mely által a választott biróság a maga részére dijakat állapitott meg. Ezen esetben a másodbiróság megsemmisitő határozatot nem hoz, hanem csupán a megállapitott dijösszeget esetleg leszállitani van jogositva.
A választott biróság előtt lefolyt perekben igazolásnak és semmiségi keresetnek (24. és 50. §) az általános szabályok szerint van helye.
Perujitásnak helye nincs. Az 1868:LIV. tc. 321. és a jelen törvény 73. § eseteiben azonban a pervesztes fél jogositva van, a rendes polgári biróság előtt inditandó per utján, a választott biróság itéletének megsemmisitését és teljes kárpótlást követelni.
78. § A választott biróság a végrehajtást se el nem rendelheti, se nem foganatosithatja: hanem a nyertes félnek az általános szabályok szerint azon kir. törvényszéknél vagy járásbiróságnál kell kieszközölnie, melynek hatásköréhez és illetősége alá a per, a választott birósági eljárás esetén kivül tartoznék.
E biróság van hivatva arra is, hogy a feleknek megitélt eskü letételét eszközölje, valamint illetékes a 77. § értelmében meginditható semmiségi keresetekre is.
79. § A választott birósági szerződés hatályát veszti:
a) ha a választott biróság a 75. §-ban kitüzött határidő alatt meg nem alakul;
b) ha a felek az eljárás e nemétől kölcsönösen elállanak;
c) ha az ügy, melyre a választott biróság kikötve volt, akár jogerőre emelkedett itélet, akár egyezség által már elintéztetett;
d) ha a szerződésben a választott birák meg vannak nevezve, és a birák valamelyike a birói tiszt elvállalását, vagy az azzal összekapcsolt kötelességek teljesitését megtagadja, vagy meghalt, vagy más oknál fogva nem gyakorolhatja a biráskodást, a mennyiben ilyen esetekről a szerződésben gondoskodva nincs.
Ha az 1868. évi LIV. tc. 499. §-a értelmében megválasztott birák valamelyike a választott biróság megalakulása előtt, vagy az eljárás meginditása után meghal, vagy más oknál fogva nem gyakorolhatja a biráskodást, a biróság kiegészitésére nézve az 1868:LIV. tc. 499., 500. és 501. § határozatai megfelelően alkalmazandók.
Ha pedig a valamelyik fél részéről választott biró akár az eljárás megkezdése előtt, akár annak folyama alatt tisztében eljárni vonakodik, vagy az elnök által kitüzött biráskodási határnapra kellő igazolás nélkül meg nem jelen: helyette az elnök hivatalos előterjesztésére, az illetékes biróság nevez birót.
A választott biróság elnökének elhalálozása, vagy másnemü akadályoztatása esetében, valamint akkor is, ha az elnök az eljárás folyama alatt tisztében eljárni vonakodik: bármelyik fél kérelmére, a jelen törvény 75. §-a szerint illetékes kir. törvényszék - szükség esetében a mulasztással vádolt elnök meghallgatása után - a választott biróság tagjait uj elnökválasztásra utasitja; egyetértés létre nem jötte esetében pedig (75. §) uj elnököt nevez.
Ha az eljárás folyamán a választott biróság egyes tagjainak személyében változás történik, ez a folyamatban lévő eljárás további menetelére befolyással nincs.
80. § Ha a felhivott fél a keresetet meginditja, a törvénykezési rendtartás közönséges szabályai szerint kell eljárni.
Ha pedig a felhivásra felelet adatik, a nyilatkozat elleniratnak, illetőleg alperesi védelemnek tekintetvén, az ügy rendes perben jegyzőkönyvileg, sommás perben pedig szóbelileg tárgyaltatik, s végzés által döntetik el: vajjon van-e felhivásnak helye vagy nincs.
Ha a felhivásnak hely adatik, egyuttal a felhivottnak az 1868:LIV. tc. 132. §-a szabályai szerint az ugyanazon törvény 515. §-ban érintett jogkövetkezmények terhe alatt, a kereset meginditására ujabb zárhatáridő tüzetik ki.
81. § Számadási viszonyokban, a számadást követelő felhivási keresetet adhat be a végett, hogy az, a ki neki számolni tartozik, számadását zárhatáridő alatt mutassa be.
E keresetben a felhivó legjobb tudomása szerint felszámitani köteles azon követelési összeget, melyben alperest elmarasztalni kivánja azon esetre, ha számadását nem terjesztené elő.
82. § Ha a kitüzött határidőben a számadás előterjesztetett, a felhivási keresetbe foglalt esetleges marasztalási kérelem többé figyelembe nem vétetvén, a felhivó a számadás előterjesztéséről értesittetik, s neki a számadás elleni netaláni kifogások előterjesztését tárgyazó kereset beadására határidő tüzetik ki, s ha ezen határidő alatt a kereset be nem adatik, a számadó kérelmére a számadás itéletileg helybenhagyottnak nyilvánittatik s a számadó fél a további felelősség terhe alól felmentetik. Ha a kitüzött határidőben a kereset előterjesztetett, az a rendes eljárás szerint tárgyaltatik és döntetik el.
Ha a felhivott magát számadásra kötelezettnek nem érzi, s a kitüzött határidő alatt ilyen értelemben nyilatkozik: nyilatkozata elleniratnak tekintetvén, külön jegyzőkönyvben tárgyaltatik, s végzés által döntetik el: tartozik-e a felhivott fél számot adni vagy nem. Egyebekre nézve a 80. § szabályai itt is alkalmazandók.
83. § Ha a felhivott a törvényes határidő alatt számadását, vagy a felhivási keresetre nyilatkozatát be nem nyujtotta, vagy pedig azon határozat folytán, mely által a számadási kötelezettség megállapittatott, a kitüzött határidőben számadását elő nem terjesztette: a felhivó ujabb kérelmére, mennyiben a felhivási keresetben felhozott tények és állitások magának a felhivónak bizonyitékai által meg nem czáfoltatnak: a felhivott a felhivási keresetben foglalt kérelemhez képest itéletileg elmarasztalandó.
84. § Gyám vagy gondnok ellen, az 1877. évi XX. tc. értelmében beadandó felhivási keresetben a 81. § szerint szintén felszámitandó azon összeg, melyben számadás elő nem terjesztése esetére alperes elmarasztalása kéretik.
Ha a gyám vagy gondnok a kitüzött határidőben a számadást előterjesztette, az a biróság által a gyámhatósághoz további intézkedés végett átteendő.
Ha pedig a számadás a kitüzött határidőben elő nem terjesztetnék, a felhivási keresetben foglalt kérelemhez képest, az előző § értelmében hozandó itélet.
85. § A számadó követelheti, hogy az, kinek számadással tartozik, vagy helyeselje számadását, vagy az ellen kifogásait a kitüzendő határidő alatt terjeszsze elő.
Az ilyen felhivási keresethez a felhivó a bevételi és kiadási tételeket igazoló bizonyitékaival felszerelt számadását mellékelni köteles.
Ha a felhivási keresetre a felhivott fél kellő időben nem felel: a számadó további kérelmére, a számadás itéletileg helybenhagyottnak nyilvánittatik, s a számadó fél a további felelősség terhe alól felmentetik.
86. § Ha a számadónak felhivására a felhivott felel, s ebben a felhivás jogosultságát tagadja, illetőleg azt vitatja, hogy ő a számadást helyeselni, vagy az ellen kifogásait előterjeszteni nem köteles: felelete elleniratnak tekintetik, s külön jegyzőkönyvben tárgyaltatván, végzés által döntetik el: tartozik-e a felhivott fél a számadást helyeselni vagy az ellen kifogásait előterjeszteni.
Ha a felhivott fél jogerejü végzés által a számadás helyeslésére vagy kifogásai előterjesztésére kötelezettnek mondatik ki; felhivottnak a kifogás előterjesztését tárgyazó kereset beadására ujabb határidő tüzendő ki, s ha a kereset be nem adatik a számadó ujabb kérelmére, a számadás itéletileg helybenhagyottnak nyilvánittatik, s a számadó fél a további felelősség terhe alól felmentetik.
87. § Ha a felhivott a keresetet akár az első izben, akár a kötelezettség megállapitásának jogerejü eldöntése után ujabban kitüzött határidőben beadja: az a rendes eljárás szabályai szerint tárgyaltatik és döntetik el.
Ezen keresetben a számadásnak kifogás alá vett tételei pontosan megjelölendők, s a kifogás alá vett mindenik tételre nézve, megfelelő kérelem terjesztendő elő.
88. § A 82., 83., 85., 86. és 87. § eseteiben a számadások bevételi és kiadási tételei elkülönitendők, s ezek mindenike külön-külön folyó számokkal jelölendő meg.
A számadások tételeinek folyó száma mindkét fél által, a számadási per egész folyama alatt a számadás ellen beadott kifogásokban, a számadást kifogásoló keresetben, a további periratokban és a felebbviteli beadványokban pontosan megtartandó.
89. § A folyamodónak, és az 1868:LIV. tc. 524. §-a szerint kirendelt házasságvédőnek, illetőleg gondnoknak az itéletet felebbezni jogában áll.
Ha azonban az elsőbiróság által az elhalálozás bebizonyitottnak mondatott ki, a felebbezési határidő eltelte után az iratok a királyi itélőtáblához, s innét - akár helybenhagyatott, akár megváltoztatott az itélet, - közvetlenül a magyar királyi Curiához, az ügynek hivatalból való felülvizsgálása végett, akkor is felterjesztendők, ha az elsőbirósági itélet ellen felebbezés nem adatott be.
90. § Az 1868:LIV. tc. 523. §-ának a) és b) pontjai esetében a tiz, illetőleg harmincz esztendő elteltét követő nap, a c) pont esetében pedig a halálveszélyt követő nap tekintendő az eltünt egyén elhunyta napjául, s ezen nap az itéletben naptárilag megjelölendő.
A holtnak nyilvánitás azonban nem zárja ki annak igazolását, hogy az eltünt előbb vagy később halt el, vagy hogy még életben van. Ez utóbbi esetben az, a ki a birói holtnak-nyilvánitás alapján valamely vagyont vett birtokába, jóhiszemü birtokosnak tekintendő.
91. § Az 1868: évi LIV. tc. 522., 524., 525. és 527., ugy a jelen törvény 89. §-ainak intézkedései megfelelően alkalmazandók akkor is, a mikor nem holttá-nyilvánitás, hanem valamely egyén valóságos elhalálozásának ténye, mely közokirattal nem igazolható tanuk által czéloztatik bizonyittatni.
Ezen esetben az eljárás befejezése után hozandó itéletben, ha a halálozás megtörténte bizonyitottnak kimondatik: az elhalálozás napja, a tanuvallomások alapján naptárilag megjelölve állapitandó meg.
92. § Addig, mig az örökösödési eljárás iránt külön törvény intézkedik, fentartatnak az 1868: évi LIV. tc. 559-594 §-ainak intézkedései az 1877. évi XX. törvénycikkben foglalt, és a következő változtatásokkal:
a) az 1868: évi XLV. tc. 581. §-a eseteiben, továbbá a perre utasitás kérdésében hozott végzés ellen, (1868. évi LIV. tc. 587. §) végre az örökösödési eljárásban felmerülő sérelmek miatt felfolyamodásnak van helye;
b) a felfolyamodások folytán hozott másodbirósági végzések ellen csupán az 1868. évi LIV. tc. 581. és 587. § eseteiben, de ezekben is csak akkor van további felfolyamodásnak helye, ha az elsőbirósági végzés megváltoztattatott.
Az 1868:LIV. tc. 581. és 587. §-ai eseteiben, ugy az első, mint a felsőbb biróság végzése ellen használt felfolyamodásnak halasztó hatálya van.
93. § A törvényhatósági joggal felruházott, és a rendezett tanácsu városoknak szabályrendelettel megállapitott lakbérleti szabályai, a mennyiben a bel- és igazságügyministerek által helybenhagyattak, és a hivatalos lap utján közzététettek, a lakbérleti ügyek eldöntésénél, a biróságok által alkalmazandók.
94. § Az 1870: évi II. tc. által visszaállitott budapesti áru- és értéktőzsde, valamint a vidéki termény- és gabonacsarnokok külön biróságainak hatásköréhez utaltatnak:
a) a tőzsdén, vagy a gabonacsarnokban kötött minden kereskedelmi ügyletből felmerült peres kérdés, habár az ügylet csak az egyik szerződő félre nézve képez is kereskedelmi ügyletet;
b) a kereskedők között kereskedelmi ügyletekből felmerült peres kérdések, ha a felek magukat ezen kivételes biróságnak, akár az ügylet kötése alkalmával, akár később irásban kifejezetten alávetették; vagy ha az ügylet tőzsdei jogositott ügynök közvetitése mellett jött létre, s a felek a közvetitő ügynök által kézbesitett és a tőzsdebirósági kikötést tartalmazó tőzsdeügynöki (alkuszi) kötjegyet kifogás nélkül elfogadták;
c) a közkereseti társaságok tagjai, betéti társaságok beltagjai vagy alkalmi egyesülések (1875:XXXVII. tc. 62. §) tagjai között a társasági, illetőleg egyesülési viszonyból felmerülő peres kérdések, ha a felek magukat ezen kivételes biróságnak akár az ügylet megkötése alkalmával, akár később irásban kifejezetten alávetették;
d) egyfelől kereskedők, másfelől nem kereskedők között létrejött olyan ügyletből felmerült peres kérdések, a mely ügylet az 1875: évi XXXVII. tc. 258. § 1., 2. és 3. pontjai, valamint ugyanazon törvény 259. § 1., 3., 6. és 7. pontjai értelmében, habár csupán az egyik szerződő félre nézve is kereskedelmi ügyletet képez, ha a felek magukat ezen kivételes biróságnak, akár az ügylet kötése alkalmával, akár később irásban kifejezetten alávetették;
e) egyfelől a közraktári vállalat, másfelől a közraktári jegy (árujegy és zálogjegy) birtokosa között, a közraktári ügyletből felmerült peres kérdések, ha ezen kivételes biróságok illetősége a vállalatnak közzétett üzleti szabályaiban (1875:XXXVII. tc. 436. §) kikötve van.
A jelen törvény életbeléptetése előtt kötött jogügyletekből felmerülő peres kérdésekben ezen kivételes biróságok hatásköre a jelenben érvényben levő szabályok szerint döntendő el akkor: ha az eljárás a jelen törvény életbeléptetésétől számitott hat hónap alatt tétetik folyamatba.
Ezen kivételes biróságok hivatalos ügykezelési nyelve a magyar.
95. § Azon ügyekben, melyek a polgári biróság által már érdemleg elintéztettek, vagy előtte még folyamatban vannak, az előző szakaszban emlitett biróságok nem járhatnak el.
Ezen külön biróságok hatásköre alá tartozó ügyekben a felek magukat ügyvéd vagy megbizott által képviseltethetik; a biróság azonban, a mennyiben a képviselővel megtartott tárgyalás után az ügy eldöntése végett szükségesnek látja, a feleket személyes megjelenésre idézheti és a tényállás tisztába hozatala végett hozzájok kérdéseket intézhet.
A birói illetőség vagy érdekeltség elleni kifogás az emlitett külön biróságok előtt az első tárgyalásnak, s ha az hivatalból halasztatik el, a kitüzött ujabb tárgyalás kezdetén teendő meg; mire a felek a biróság által figyelmeztetendők.
Ha a biróság e kifogásnak helyt adott: felperes a végzés kihirdetésétől vagy kézbesitésétől számitott 3 nap alatt felfolyamodással élhet.
96. § Az előző szakaszban megnevezett biróságok itéletei ellen felfolyamodásnak van helye, a következő alaki sérelmek miatt:
a) ha a biróság olyan ügyben itélt, a melyre nézve a rendes birói illetőségtől eltérésnek helye nincs, nemkülönben, ha az illetékességi kifogás elvetésével, vagy alperes meg nem jelenése esetében makacsságból, a 94. § szerint illetősége alá nem tartozó ügyben hozott itéletet;
b) ha meg nem jelenése folytán lett ügyvesztessé azon fél, ki épen nem, vagy nem szabályszerüen idéztetett;
c) ha valamelyik fél törvényes képviselőjének mellőzésével inditott pert, vagy idéztetett perbe, s a hiba utólag helyre nem hozatott;
d) ha valamelyik fél nevében egy harmadik meghatalmazás nélkül járt el s a hiány nem pótoltatott;
e) ha az eljárás során emelt érdekeltségi kifogás daczára birói cselekvénybe, melynek az ügy eldöntésére lényeges befolyása van, vagy pedig az itélet hozatalába, érdekelt biró folyt be;
f) ha a biróság az itélet hozatalánál nem volt szabályszerüen alakitva;
g) ha az itélet a kérelmen tul terjeszkedik.
Ha felfolyamodás adatik be, a feltétlenül marasztaló itélet alapján biztositási végrehajtásnak van helye.
A kir. tábla végzése ellen további felfolyamodásnak csak akkor van helye, ha az itélet megsemmisittetett.
A felfolyamodások az itélet kihirdetésétől vagy kézbesitésétől számitott 3 nap alatt adandók be és soronkivül intézendők el.
97. § A 94. §-ban emlitett biróságok előtt a tárgyalási határnapnak vagy a felfolyamodási határidőnek vétlen elmulasztása esetében igazolásnak van helye.
Az igazolási kérvény az akadály megszüntétől számitott 3 nap alatt, legkésőbben azonban a mulasztott határidő vagy határnaptól számitott 3 hó alatt, a 94. §-ban emlitett birósághoz adandó be, mely a felett véglegesen határoz.
Az igazolási kérvény mindaddig, mig az igazolásnak hely nem adatik, a meghozott itélet végrehajtására halasztó hatálylyal nem bir.
A 96. § c) és d) pontjának eseteiben az itélet megsemmisitése, a jogerőre emelkedés napjától számitandó három év alatt, az 50. § értelmében, a rendes polgári biró előtt inditandó per utján is követelhető.
Perujitásnak helye nincs. Az 1868:LIV. tc. 321. és a jelen törvény 73. §-ai eseteiben azonban a pervesztes fél a rendes polgári biróság előtt inditandó per utján a tőzsdebiróság itéletének megsemmisitését és teljes kártéritést követelhet.
98. § A biztositás és a kielégitési végrehajtás elrendelése iránti kérvény a 94. §-ban emlitett biróságokhoz adandó be, s innét felszerelve a biztositási vagy a kielégitési végrehajtás elrendelése végett, azon kir. törvényszékhez teendő át, a melynek területén az itélet hozatott. Ezen kir. törvényszék az általa elrendelendő biztositás vagy kielégitési végrehajtás foganatositása végett, szükség esetében az e végből illetékes helyi biróságot keresi meg.
99. § A birák és birósági hivatalnokok felelősségéről szóló 1871. évi VIII. tc., a 94. §-ban emlitett biróságok biráira is kiterjesztetik, olyan módon, hogy ezen biróságok elnökeire és biráira nézve, az elsőfoku fegyelmi hatóságot a kir. tábla fegyelmi birósága gyakorolja.
100. § Azon napot, a melyen jelen törvény hatályba lép, az igazságügyminister állapitja meg.
A jelen törvény hatálybaléptekor folyamatban lévő ügyekre nézve a következő szabályok szolgálnak zsinórmértékül:
a) az elsőbiróságok előtt folyamatban maradt ügyekben: a további eljárásnál a jelen törvény szabályai alkalmazandók;
b) a birói hatáskör és az illetőség kérdése a jelen törvény hatálybalépte előtt folyamatba tett ügyekben a korábbi törvény szerint döntendő el;
c) a jelen törvény hatálybalépte után kézbesitett vagy kihirdetett határozatok ellen perorvoslatokkal csak a jelen törvény szabályai szerint lehet élni. A mennyiben azonban valamely perorvoslatra - ide értve a perujitást is - a korábbi törvényben hosszabb határidő van kitüzve: azon kérdésre nézve, hogy a jelen törvény rendelkezéseinek megfelelő perorvoslat mely határidő alatt adandó be, a korábbi törvény intézkedései alkalmazandók. Ugyanezen szabály alkalmazandó azon határozatok elleni perorvoslatokra is, melyek a korábbi törvény hatálya alatt hozott, és kézbesitett határozatok ellen, a jelen törvény hatálybalépte után adatnak be;
d) a jelen törvény 37. §-ának intézkedései az első birósági itélettel már ellátott ügyekben, és a 47. § intézkedései, a már másodbirósági itélettel ellátott ügyekben nem alkalmazandók.
101. § A jelen törvény hatálybaléptének napján a magyar királyi Curia két osztálya egyesittetik.
Addig, mig a magyar kir. Curia szervezése iránt a törvényhozás intézkedik, a magyar kir. Curia áll az országbiróból, mint elnökből, a legfőbb itélőszéki elnökből, mint másodelnökből, a semmitőszék alelnökéből, mint alelnökből, a legfőbb itélőszéki tanácselnökökből és a magyar kir. Curia semmitőszéki és legfőbb itélőszéki osztályának biráiból.
A magy. kir. Curia segéd- és kezelő-személyzetének létszámát, a szükséghez képest, az igazságügyminister állapitja meg.
102. § A jelen törvény hatályba léptekor a m. kir. Curia semmitőszéki osztályánál elintézetlenül levő, valamint a már közbevetett semmiségi panaszok folytán felterjesztendő ügyek, a mennyiben a semmiségi panasz az elsőbirósági határozat vagy eljárás ellen adatott be, az illetékes kir. itélőtáblához, a mennyiben pedig a semmiségi panasz másodbirósági, vagy harmadbirósági határozat vagy eljárás ellen adatott be, a m. kir. Curiához tétetnek át, illetőleg terjesztetnek fel.
Az ilyen semmiségi panaszok, a mennyiben ugyanazon határozat ellen felebbezés is használtatott, azzal együttesen intéztetnek el.
A harmadbiróság határozata ellen emelt, s jelen törvény hatálybaléptekor még el nem intézett semmiségi panasz, az előbbi határozat hozatalában részt nem vett elnök, vagy tanácselnök és 8 biróból alakitandó ülésben intéztetik el.
A jelen törvény hatálybaléptének napja előtt hozott elsőbirósági végzések és birósági eljárás ellen emelt semmiségi panaszokat elintéző királyi táblai határozat ellen további perorvoslatnak helye nincs.
103. § Mindazon ügyekben, melyek nem a törvénykezési rendtartás által vannak a magy. kir. Curia semmitőszéki osztályának hatásköréhez utasitva: a m. kir. Curia jár el ugyanazon módon, a mint eddig a semmitőszék eljárt.
Az 1868. évi LV. törvénycikkben szabályozott kisajátitási eljárás során, azon törvény 58. §-a szerint, valamint az 1868. évi LVI. törvénycikkben szabályozott kisajátitási eljárás során, azon törvény 75. §-a szerint megengedett semmiségi panasz felett, a magyar királyi Curia határoz.
104. § Az 1871:VIII. tc. 33. §-ában felsorolt személyek felett, a fegyelmi biráskodást a m. kir. Curia kisebb fegyelmi tanácsa gyakorolja, mely a m. kir. Curia másodelnökének, ennek akadályoztatása esetében pedig a kinevezés sorrende szerint a tanácselnököknek elnöklete alatt, a m. kir. Curia hat itélő birájából alakittatik.
Ugyanezen biróság gyakorolja másodfokban a fegyelmi biráskodást azon ügyekben, melyekben első fokban a kir. tábla fegyelmi birósága járt el.
Az idézett törvény 34. §-ának második bekezdése szerinti másodfoku fegyelmi biráskodást, a m. kir. Curia nagyobb fegyelmi tanácsa gyakorolja, mely a m. kir. Curia elnökének, ennek akadályoztatása esetében pedig az alelnöknek, illetőleg a kineveztetés sorrende szerint a tanácselnököknek elnöklete alatt, a m. kir. Curia nyolcz birói tagjából alakittatik.
A kir. táblák elnökei és alelnökei, a m. kir. Curia elnökei, tanácselnökei és itélőbirái, továbbá a koronaügyész feletti fegyelmi hatóság gyakorlatára hivatott külön fegyelmi biróság, az 1871. évi VIII. tc. 35. §-a értelmében alakittatik.
105. § Az 1874:XXXIII. tc. 50. és 51. § 2-ik bekezdése oda módosittatik, hogy a választói jogosultság felett, a m. kir. Curia öt tagu tanácsban határoz, és ezen tanácsok elnökei: a m. kir. Curia elnöke, másodelnöke, alelnöke, és kineveztetésök sorrende szerint, tanácselnökei.
106. § Az 1878. évi XXV. tc. alapszabályainak 53. Czikke oda módosittatik, hogy a választott biróság három tagját, a vezetése alatt álló birói testület kebeléből, a m. kir. Curia elnöke nevezi ki, ugyanőt illetvén esetleg a hetedik tagnak, mint egyszersmind a választott biróság elnökének, kinevezési joga is.
107. § Az igazságügyminister felhatalmaztatik, hogy a kereskedelmi és a váltóügyekben követendő peres és perenkivüli eljárást, továbbá a kirkorúság meghosszabbitása, az atyai hatalom gyakorlatának megszüntetése, és a gondnokság alá helyezés iránti eljárást, a jelen törvény által eszközölt változtatásoknak megfelelően, rendeleti úton, újabban szabályozza.
108. § Felhatalmaztatik az igazságügyminister, hogy az 1868:LIV. törvénycikkben foglalt törvénykezési rendtartást, az arra vonatkozó későbbi törvényekkel és rendeletekkel, úgy a jelen törvényt, és az annak alapján kiadandó rendeleteket a polgárositott határőrvidéken, az általa kitüzendő határnapon életbeléptethesse, és a szükséges életbeléptetési és átmeneti intézkedéseket rendeleti úton szabályozhassa.
109. § Az igazságügyminister és a vallás- és közoktatásügyi minister felhatalmaztatnak, hogy a katholikus főpapok hagyatéki ügyében a javadalmi törzsvagyon elkülönitése, a javadalmi értékeknek az elhunyt főpap hagyatékából, az örökösök és netaláni magánhitelezők igényeit megelőzőleg leendő kiegészitése, ugy az elhalálozáskor folyamatban lévő év jövedelmének felosztása tárgyában követendő közigazgatási eljárást, a fennálló törvények és az e tárgyra vonatkozó szabályrendeletek alapján, a törvényhozás további intézkedéseig rendeleti uton szabályozhassa.
110. § Jelen törvény végrehajtásával az igazságügyminister, és a vallás- és közoktatásügyi minister bizatnak meg.
