1. § Az 1868. évi I. törvénycikknek alább elősorolandó szakaszai hatályukat vesztik, s azok helyébe jelen fejezetnek intézkedései lépnek életbe.
2. § Minden vasut és csatorna-vállalat, melyre nézve az államot megváltási, vagy háramlási jog illeti meg, - köteles, a vállalati műnek vagy a mű egy részének a kormány részéről történt felülvizsgálata befejezésétől számitandó 30 nap alatt, a vállalat telekkönyvezését és tulajdonjogának bekeblezését kérni; egyuttal a felülvizsgált vonalrészre vonatkozó, s a jelen törvény 4., 5. és 6. §-aiban előirt munkálatokat a központi telekkönyvi hatósághoz beadni.
A közmunka- és közlekedési minister a vasutak és csatornák vagy azok egyes részei felülvizsgálatának befejezéséről a központi telekkönyvi hatóságot haladéktalanul értesiti, s e hatóságnak kötelessége az ezen szakaszban megszabott határidő megtartása felett őrködni, s esetleg az illető vállalatokat arra 100 frttól 1000 frtig terjedhető pénzbirsággal rászoritani.
Ugyanezen pénzbirság terhe alatt kötelesek a vállalatok az ingatlanaikban és azok tartozékaiban idő folytán bekövetkező változásoknak a központi telekjegyzőkönyvben leendő bekeblezését kérni. Ezen bekeblezési kérések az uj ingatlannak, jognak vagy szolgalomnak megszerzésétől - s illetőleg elidegenitésétől - az uj épületek vagy műtárgyak előállitásának befejezésétől s illetőleg azok elenyésztétől számitandó 90 nap alatt, kellően felszerelve, a központi telekkönyvi hatósághoz beadandók.
Ha a vállalat igazgatóságának székhelye Budapesten kivül volna, ez esetben köteles az igazgatóság egy a fővárosban lakó és első végzések elfogadására felhatalmazott képviselőt kinevezni, és azt, valamint a képviselő személyében idő folytán előfordulható változást, a központi telekkönyvi hatóságnak bejelenteni.
3. § A vasutak és csatornák összesitett telekkönyvébe bevezetendők e vállalatoknak akár kisajátitás, akár szerződés utján szerzett mindazon ingatlanai és azok tartozékai, melyek a vállalat létesitésére és fentartására szükségesek.
A vállalat létesitésére és fentartására ugyan elkerülhetlenül nem szükséges, de annak állandó használatára szánt olyan ingatlanok, p. o. az igazgatóság házai, kő-, vas-, vagy kőszénbányák stb. - melyekre nézve a magyar államnak megváltási, vagy háramlási joga van, a vasut vagy csatorna tartozékaiul tekintendők s a központi telekkönyvbe bevezetendők.
Az ugyanazon engedélyokmány alapján létesitett vasut- vagy csatorna-vállalatnak a központi telekkönyvbe bevezetett minden ingatlanai, s azoknak minden tartozékai egy telekkönyvi jószágtestet s jogi tekintetben egy egészet képeznek.
A vállalat központi telekjegyzőkönyvének teher lapjára bekeblezett terhek joghatálylyal birnak azon ingatlanokra is, melyeket a vállalat a teher bekeblezése után szerzett és melyek a telekkönyvi jószágtesthez utólag jegyeztettek hozzá.
4. § A 2. §-ban emlitett munkálatok az alkatrészek összeirásából, - a térképből - és az egyedi kimutatásból állanak, melyek minden község területére nézve külön készitendők el.
Az alkatrészek összeirásának szabályai a következők:
a) a vállalatnak ugyanazon egy község határán fekvő, s területi összefüggésben álló ingatlanai egy alkatrésznek veendők. A területileg külön álló részletek, mint külön alkatrészek, folyó számokkal jelölendők meg;
b) az egyes alkatrészeknek pontosan kiszámitott térfogata négyszög-ölekben kiteendő, s e térfogatok helyessége iránt a központi telekkönyv a hitelesités után teljes bizonyitékot képez;
c) az épületek, hidak és más műtárgyak, azon alkatrésznél, melyen léteznek, betükkel megjelölve sorolandók fel;
d) az összeirás végén a vállalat javára szerzett vagy terhére elvállalt jogoknak és szolgalmaknak számozott keresztjegyek szerinti jegyzéke iktatandó be, s ha e jogok vagy szolgalmak valamely alkatrészszel, épülettel vagy műtárgygyal jogilag vagy természetüknél fogva közvetlen kapcsolatban állanak, a jegyzékben az illető folyószámokra és betükre hivatkozni kell.
5. § A térkép a vállalat ingatlanait mérnöki pontossággal felvett és kellően szinezett rajzban tüntesse fel, - s azon az alkatrészek, épületek, műtárgyak, jogok és szolgalmak ugyanazon számokkal, betükkel és számozott keresztjegyekkel jelölendők meg, a melyek alatt e tárgyak az összeirásban előfordulnak.
A térkép ugy készitendő, hogy azon a vállalat ingatlanával érintkező szomszédos birtokrészletek kitüntetve, s a hitel-telekkönyv helyrajzi számával megjelölve legyenek: a szomszédos birtokok a vállalat tulajdonától külön szinezés által megkülönböztetendők.
A vállalat birtokának megjelölésére felállitott határjelek a térképen feltüntetendők, folyó számokkal megjelölendők, s ezekről egy a térkép kiegészitő részét képező határjel-kimutatás készitendő, melyben a határjelek helyzetét - a vállalat vonalára és a határjeleknek egymás közötti távolságára vonatkozó hosszusági és szélességi adatokkal - pontosan ki kell mutatni.
A térkép szeletekre is felosztható, de minden szeletnek, - s egy vállalat vonalain az összes térképeknek - ugyanazon mérték (scala) szerint kell készittetnie, s e mérték minden egyes szeleten kiteendő.
6. § Az egyedi kimutatás az egyes telekkönyvi tulajdonosoktól kisajátitott területek mennyiségét, s a vállalat által azoknak megtéritendő kártalanitási összegeket tünteti fel és annak a következő rovatokkal kell birnia:
a) sorszám;
b) a telekkönyvi tulajdonos neve;
c) telekjegyzőkönyvi és helyrajzi száma azon birtokrészleteknek, a melyek kisajátitás alá estek;
d) a városrésznek és utczának, illetőleg dülőnek neve és száma, a melyben az ingatlan fekszik és a részlet müvelési ága;
e) az egész telekkönyvi birtokrészletnek térfogata, a mennyiben ez a telekkönyvbe be volt jegyezve;
f) azon térfogat, a mely abból a vállalat számára ki lett sajátitva;
g) a kisajátitási ár, a mint az egyezség vagy határozat által meg van állapitva.
7. § A fentebbi 4., 5. és 6. §-okban elősorolt munkálatok hitelesitését a helyszinén egy küldöttség eszközli, melynek tagjai:
a) a központi telekkönyvi hivatal főnöke vagy annak helyettese;
b) az ezen főnök által kinevezett hitelesitő mérnök;
c) az illetékes telekkönyvi hatóságnak egy birája;
d) az illetékes telekkönyvi hatóságnak egy telekkönyvvezetője.
Ezen küldöttséghez a közmunka- és közlekedésügyi minister, a mennyiben szükségét látja, a nevezett ministeriumnak vagy alárendelt hivatalainak egy közegét rendelheti ki.
8. § A 2. § értelmében a központi telekkönyvi hatósághoz beadott munkálatokat a központi telekkönyvi hivatal főnöke megvizsgálja, a netán szükséges pótlásokat a vállalat által megtéteti, a hitelesitési határnapokat kitüzi, a munkálatokat az illető telekkönyvi hatóságokhoz elküldi, s erről a közmunka- és közlekedésügyi ministernek jelentést tesz.
A határnapok oly módon tüzendők ki, hogy a hitelesitendő munkálatoknak az illető telekkönyvi hatóságokhoz elküldése és a hitelesités határnapja között mintegy 45 napi idő maradjon.
9. § A telekkönyvi hatóságok kötelesek a munkálatoknak beérkezése után legfeljebb 8 nap alatt az egyedi kimutatásba foglalt ingatlanok telekkönyvi tulajdonosait a hitelesités elrendeléséről s az e végre kitüzött határnapról egyénenként értesiteni, s egyuttal hirdetményt kibocsátani, mely a községben szokott módon közhirré teendő, s a hivatalos hirlapba egyszer, a telekkönyvi hatóság székhelyén vagy ahhoz legközelebb eső helyen megjelenő egyik hirlapba pedig háromszor beiktatandó. Az értesitésben és a hirdetményben kifejezendő, hogy az érdekelteknek jogában áll a hitelesitendő munkálatokat a telekkönyvi hatóságnál a kitüzött határnap előtt megtekinteni; továbbá, hogy az érdekeltek elmaradása a hitelesitést nem gátolja.
Az egyéni külön értesitésnek elmaradása az eljárást nem akadályozza, s a hitelesitési határnapon meg nem jelenés miatt, igazolásnak helye nincs.
A hitelesitési határnapról kiadandó értesitésbe és hirdetménybe egyuttal az igénybejelentési határidőnek kitüzése is belefoglalható.
10. § A hitelesitő küldöttség feladata:
a) megvizsgálni, hogy az alkatrészek összeirása, valamint a térkép és a határjelek kimutatása a jelen törvény 4. és 5. §-aiban foglalt kellékeknek megfelel, s a valósággal megegyező;
b) meghallgatni az illető község előljáróságát és az érdekelt feleket mindazon jogokra és szolgalmakra nézve, melyek a vállalat ingatlanaira vonatkozólag fennállanak;
c) felügyelni arra, hogy a jogok és szolgalmak minőségükre, terjedelmükre és feltételeikre nézve pontosan és szabatosan jegyeztessenek fel;
d) határozni a jogok és szolgalmak tekintetében egyfelől a vállalat, másfelől a község vagy magánbirtokosok közt felmerült vitáskérdések felett. E kérdések a 7. § a), c) és d) pontjai alatt emlitett küldöttségi tagok által a kisajátitási egyezség vagy határozat alapján azonnal végérvényesen eldöntendők; ha pedig a fenforgó kérdés elintézésére az egyezség vagy határozat világos és határozott alapot nem nyujt, az ellenvetés az illető jognál vagy szolgalomnál feljegyzendő és a követelő fél a per rendes utjára utasitandó.
11. § Az idézett törvénycikknek 14., 15., 16., 17., 18., 19., 22., 24. és 42. §-aiban a „törvényszék” elnevezés alatt, ott, hol hiteltelekkönyvek léteznek, az illetékes telekkönyvi hatóság, s egyebütt az illetékes birtokbiróság értendő.
12. § A telekkönyvi hatóság az ellenvetések és igények feletti határozatával egyidejüleg hivatalból végzésileg felszólitja a vállalatot, hogy mindazon kisajátitási árt, mely ellenvetés vagy igény tárgyát képezi, 15 nap alatt birói kézhez tegye le.
Ha a kisajátitási ár mennyisége volna a felek között vita tárgya, azon magasabb összeg letétele rendelendő el, melyet a kisajátitásban érdekelt felek követeltek.
13. § Az ellenvetés vagy igény által megtámadott ingatlant a telekkönyvi hatóság a bejegyzett terhekre és igényekre való tekintet nélkül jegyzi le, de annak a központi telekkönyvbe a vállalat tulajdonául tehermentesen leendő bekeblezését csak azon esetben rendeli el, ha a vállalat a jogérvényesen megállapitott kisajátitási árt az arra jogosultnak kifizette, vagy azt a 12. § szerint a telekkönyvi hatósághoz letette.
14. § Az egyes birtoklapok fejezetére az illető vasut- vagy csatornavonal elnevezése irandó.
15. § A második rovatban az egyes alkatrészek soroltatnak elő, ugy a mint a hitelesitett összeirásban foglaltatnak.
E rovatba jönnek továbbá az épületek, hidak, műtárgyak stb. és pedig közvetlenül azon alkatrész után, melyen léteznek, ugyanazon betüvel jelöltetvén meg, a melyet a hitelesitett összeirásban és a térképen nyertek.
Ha a vállalat valamely más vasutnak vagy csatornának a központi telekkönyvbe bevezetett ingatlanán épületeket vagy mütárgyakat létesit, azok e rovatban mint idegen területen létesitett épitmények bevezetendők, s a tulajdonos vasut- vagy csatornavállalat központi telekjegyzőkönyvének birtoklapján, mint szolgalom feljegyzendők.
Végül ugyanezen rovatban, - a határbeli összes alkatrészek, s az ezeken létező épitmények elsorolása után, - két jegyzék következik, az első a vállalat javára szerzett, a másik a vállalatot terhelő jogok és szolgalmak jegyzéke.
Mind a jogok, mind pedig a szolgalmak az összeirás nyomán szabatosan meghatározva iktatandók be, s a mennyiben bizonyos alkatrészszel, vagy épülettel jogilag, vagy természetszerüleg kapcsolatban állanak, hivatkozni kell az illető alkatrész vagy épület helyszinelési számára, s illetőleg betüjegyére is.
16. § A vállalatnak a központi telekkönyvbe bevezetett birtokából csak a közmunka- és közlekedésügyi minister engedélye mellett eszközölhető tehermentes lejegyzés.
Ha a vállalat alkatrészei utólagos szerzés által szaporodnak, vagy elidegenités folytán kevesbednek, ugy a hozzájegyzés, valamint a lejegyzés végett beadott kérelem mellett köteles a kérelmező a központi telekkönyvi hivatal számára egy az illető hitelesitett térképek mértéke szerint készitett és a tulajdonos vállalat czég vezetői által aláirt, s a birtokváltozást feltüntető térvázlatot is beadni, melyen egyszersmind a vállalat határjeleiben történt változás is kitüntetendő.
Az egyes alkatrészeken történő birtokváltozások a birtoklapon tüntetendők ki. - Ily esetek állhatnak be:
1. ha egyik vagy másik alkatrész térfogata bármely oknál fogva nagyobbodott vagy kevesbült;
2. ha egyes alkatrészek, épületek, mütárgyak vagy jogok és szolgalmak idő folytán teljesen megszünnek;
3. ha a vállalat uj alkatrészekkel, épületekkel, mütárgyakkal, jogokkal vagy szolgalmakkal gyarapodik.
Ezen esetek „Változások” felirat alatt, időrendben s folyó római számok alatt iktattatnak a birtoklapra.
17. § Később szerzett birtokterületek bekebelezésénél a központi telekkönyvi hivatal az esetek természete szerint határozza el, hogy az utólag szerzett ingatlan külön alkatrész gyanánt kebleztessék-e be, vagy valamelyik meglevő alkatrészhez csatoltassék.
A jelen törvény 16. § 1. és 2. pontjainak eseteiben elősorolt változások a megváltozott régi tételnél is kitüntetendők, és pedig oly módon, hogy az első pont esetében a helyszinelési szám érintetlenül hagyatván, a 2. és 3. rovatok tartalma keresztvonallal áthuzatik s a 4. rovatban hivatkozás történik a „Változások” azon pontjára, mely alatt ezen alkatrész uj térfogata beiktattatott.
A második esetben pedig a megszünt alkatrész helyszinelési száma, betüje vagy jegye is keresztül vonatik.
18. § Ha valamely alkatrész térfogata változik az uj bejegyzésben, mely az uj térfogatot tartalmazza, az alkatrész régi helyrajzi száma megtartandó.
Ugyanez áll az épitmények betüjegyeire s a jogok és szolgalmak keresztes számaira nézve is.
19. § Minden vasuti- és csatorna-vállalat köteles a vállalat telekkönyvezése iránti kérvénye mellett engedélyokmányát, s a mennyiben társulat alakult, annak alapszabályait hiteles másolatokban, végre elsőbbségi főkötvényeit eredetiben a központi telekkönyvi hatósághoz oly czélból benyujtani, hogy azok alapján a tulajdonjoggal egyidejüleg, a tulajdonjogot az engedélyokmány szerint korlátozó határozatok, valamint a jelzálogos elsőbbségi kölcsönök bekebleztessenek. A mennyiben az elsőbbségi kölcsönökről szóló főkötvények valamely nyilvános hatóságnál volnának letétben, köteles a vállalat azok másolatát a kérvényhez csatolni és az eredetinek hollétét igazolni.
Ha a vállalat tulajdonjogának bekeblezése után vétetnek fel elsőbbségi kölcsönök, köteles a vállalat az azokról szóló főkötvényt a részkötvények kibocsátásának megkezdése előtt, a központi telekkönyvi hatósághoz jelzálogi bekeblezés végett benyujtani.
Ezen kötelezettségek pontos teljesitéseért a vállalat igazgatóságát és igazgató tanácsát teljes vagyoni felelősség terheli.
Ha a vállalat a tulajdonjog bekeblezésével egyidejüleg több rendbeli elsőbbségi kölcsönnek bekeblezését kéri, ezen kölcsönök között a jelzálogi elsőbbség a főkötvények szövege szerint, s a mennyiben azok kellő támpontot nem nyujtanának, egyenlő elsőbbséggel állapitandó meg.
A központi telekkönyvi hivatal a teherlap szerkesztését a birtoklappal egyidejüleg kezdi meg.
20. § A helyi érdekü vasutak részére igénybe vett közutakra és vizszabályozási védtöltésekre nézve jogerejüleg szerzett használati szolgalom a vasut fennállásának egész idejére terjed, s minden ezzel ellenkező szerződés vagy kikötés érvénytelen.
21. § Ha a helyi érdekü vasut részére használat végett igénybe vett ily idegen területen telekkönyvileg bekeblezett terhek léteznek, ez esetben köteles a vállalat a tulajdonoson kivül, az összes telekkönyvi érdekelteknek beleegyezését és illetőleg elsőbbségi jogaiknak ezen szolgalom irányában a vasut részére átengedését is kieszközölni. Ezen beleegyezés és illetőleg elsőbbségi jogátengedés hiányában az idegen területek használata igénybe nem vehető.
22. § Ha ugyanegy község területén a vasut részben vagy egészben idegen vagyont képező közuton, vagy vizszabályozási védtöltésen létesittetett, az összeirás rendén a vállalat tulajdonát képező ingatlanok annyi külön alkatrész gyanánt veendők fel, a hány összefüggő területet képeznek; az idegen vagyont képező ut vagy védtöltés pedig annyi alkatrésznek veendő fel, a hány idegen tulajdonostól vétetett a használati szolgalom igénybe.
Ezen szolgalom az illető földtulajdonos megnevezése mellett, az összeirásban kitüntetendő, s egyszersmind, ha az igénybe vett terület a helyi hiteltelekkönyvek tárgyát képezi, azok telekkönyvi és helyrajzi száma is kiteendő, ha pedig az a telekkönyvbe felvéve nincs, ezen körülmény az összeirásban világosan megemlitendő.
23. § Ha a vállalat által igénybe vett idegen közutak vagy védtöltések a hitel-telekkönyvekbe felvéve nincsenek, a vállalat által szerzett használati szolgalom csak a központi telekjegyzőkönyvben jegyzendő fel; ha pedig az ily területek a hitel-telekkönyvnek is tárgyait képezik, a vállalat által szerzett használati szolgalom a hitelesitett munkálatok alapján, az illető hiteltelekkönyvbe mint teher bekeblezendő, s az arról szóló végzés a központi telekkönyvben kitüntetés végett, a központi telekkönyvi hatóságnak megküldendő.
24. § Azon épitmények, melyeket a vállalat az általa igénybe vett idegen területeken létesit, a központi telekkönyv illető birtoklapján, a terület telekkönyvi vagy telekkönyven kivüli tulajdonosának megemlitése mellett, mint idegen területen létesitett fölülépitmények veendők fel.
25. § A vasut- és csatorna-vállalatok ellen vezetett végrehajtás esetén, a végrehajtási eljárásról szóló törvény szabályai a következő szakaszokban foglalt eltérésekkel alkalmazandók.
26. § Vasutak- és csatornáknak a jelen törvény 3. §-a értelmében egy egészet képező ingatlanai és azok összes tartozékai csak együtt és összeségükben vétethetnek végrehajtás alá.
Az üzlet folytatásához szükséges tárgyak, mint p. o. a mozdonyok, kocsik, hajók, gépek és minden az üzlet és forgalom fentartásához megkivántató vagy e czélra beszerzett eszközök és anyagok, valamint a vállalatok pénztáraiba begyült készpénzbevétel, a vállalat tartozékait képezik és külön birói foglalás és végrehajtás alá nem vonathatnak.
27. § A vasutak vagy csatornák ingatlanaira vezetett végrehajtási árverés esetén, köteles a végrehajtató fél az engedély-okmánynak az épitési alaptőkére s illetőleg a biztositott nyers vagy tiszta jövedelemre vonatkozó határozatait hiteles kivonatban bemutatni.
Ezen épitési alaptőke s illetőleg a biztositott nyers jövedelemnek tizszeres vagy a tiszta jövedelemnek huszszoros összege a vállalat ingatlanainak és tartozékainak kikiáltási árául szolgál és az árverezés helyszini eljárás és becslés nélkül rendelendő el.
28. § Ha valamely vasut vagy csatorna ingatlanaira vezetett végrehajtás nyomán az árverés elrendeltetik, ezzel egyidejüleg köteles a biróság a vasut vagy csatorna vagyonának zárgondnoki kezelését is hivatalból elrendelni, s a zárgondnok személyének kinevezése végett, a közmunka- és közlekedési ministeriumhoz felterjesztést tenni. A zárgondnoki kezelés elhatározásáról a vállalat igazgatósága haladék nélkül értesitendő, és addig, mig a zárgondnok kineveztetik, az igazgatóság zárgondnoki jogok és kötelezettségek mellett köteles az üzletet vezetni.
29. § Az árverés elrendelése alkalmával kinevezett zárgondnok a kezelés átvételétől számitott 45 nap alatt s mindenesetre az első árverezési határnapot legalább 15 nappal megelőzőleg, köteles pontos leltárt késziteni azon ingó tartozékokról, melyek a végrehajtás alá vett vállalat ingatlanaival együtt árverés tárgyát fogják képezni. E leltár a telekkönyvi hatósághoz beadandó s azt az árverési feltételekkel együtt, az érdekeltek a hivatalos órákban megtekinthetik.
30. § A vasut- vagy csatorna-vállalatnak árverezésen vevőjére átháramlanak mindazon jogok és kötelezettségek, melyek alatt elődje a vállalatra az engedélyt elnyerte.
31. § A vasut- és csatorna-vállalatok ingatlanainak haszonélvezetére vezetett végrehajtás csakis a vállalatnak az üzletből állami vagy másnemü biztositásból vagy bármely más forrásból eredő jövedelmeire terjed ki. E jövedelmekből azonban a vállalat által kibocsátott és telekkönyvileg biztositott elsőbbségi kötvényeknek kamatai és tőketörlesztési hányadai fedezendők s esedékességük idejében a jövedelem erejéig a zárgondnok által kifizetendők; az ezen összegek fedezése után fenmaradó tiszta jövedelem a végrehajtási eljárás szabályai szerint forditandó a végrehajtató követelésének kielégitésére.
Ezen rendelkezés által érintetlenül marad az államnak a jövedelem-biztositásban részesülő vállalatok engedély-okmányán alapuló azon joga, melynél fogva a tiszta jövedelemből az állami biztositás czimén kiszolgáltatott előlegek, részére megtéritendők.
A haszonvételekre vezetett végrehajtás esetén a zárgondnok kinevezésére és annak kinevezéseig szükséges ideiglenes intézkedésre nézve, a jelen törvény 28. §-ában foglalt szabályok alkalmazandók.
32. § Birói zárlat esetében, a zárlati és fentartási költségeken felül, a vállalati müvek jövedelmeiből, végrehajtási vagy csőd-árverés esetében pedig a végrehajtási eljárásról szóló törvény és a csődtörvény rendén meghatározott előnyös tételeken felül a vételárból, a jelzálogos hitelezők előtti elsőbbséggel fedezendők s illetőleg a zárgondnok által kifizetendők:
a) az üzleti kiadások, melyek a vállalati münek rendes üzletére szükséges szolgáltatásokból származnak;
b) azon összegek, melyek a vállalat által más közlekedési intézet részére, a zárlat előtt beszedettek és még ki nem fizettettek, vagy a melyek a zárlat tartama alatt szedetnek be.
33. § Ezen törvény végrehajtásával az igazságügyi és a közmunka- és közlekedésügyi ministerek, Horvát-Szlavonországokra nézve a közmunka- és közlekedésügyi minister, - ki e tekintetben Horvát-Szlavon-Dalmátországok bánjával egyetértőleg jár el, - bizatnak meg.
