1881. évi LXXIII. törvénycikk

a nagykikinda-nagybecskereki helyi érdekü vasut kiépitése tárgyában * 

1. § A Nagy-Kikindáról az osztrák-államvasut-társaság ottani pályaudvarából kiinduló - s Beodra, T.-Becse, Kumán, Melencze és Elemér községek érintésével Nagy-Becskerekig vezető vasut kiépitése tárgyában előterjesztett engedélyokmány jóváhagyatván, beczikkelyeztetik.

2. § A pénzügyminister, mint ezen vasut által érintett államkincstári javak kezelője az 1880. évi XXXI. tc. 7. §-a alapján felhatalmaztatik, hogy 300,000 frt. értékben sineket, valamint köt- és egyéb felszerelési vasanyagokat bocsáthasson a társulat rendelkezésére, s fizetésül megfelelő mennyiségü törzsrészvényeket fogadhasson el.

3. § E törvény kihirdetése napján lép életbe, s végrehajtásával közmunka- és közlekedési, az állami hozzájárulás és ezzel kapcsolatos kérdések tekintetében pedig a pénzügyi minister bizatik meg.

A nagykikinda-nagybecskereki helyi érdekü gőzmozdony-vasut engedély-okmánya

1. § Az engedélyesek, u. m. Dániel Ernő és a magyar országos bank, jogot nyernek egy a csász. kir. szabadalmazott osztrák államvasut ”Nagy-Kikinda„ állomásából kiinduló, s T.-Becsén és Eleméren át Nagy-Becskerekig vezetendő mozdonyvasut épitésére és üzletére.

2. § Az engedélyesek az engedélyezett pálya épitésénél és üzleténél kötelesek jelen engedélyokmány tartalmához, továbbá azon épitési és üzleti szabályokhoz szorosan alkalmazkodni, melyek a közmunka- és közlekedési m. kir. minister által az 1878. évi XX. törvénycikkel beczikkelyezett vám- és kereskedelmi szövetség 8. §-ának utolsó bekezdése, illetőleg az 1880. évi XXXI. törvénycikk 3 §-a alapján, a helyi érdekü vasutakra nézve kibocsáttatni fognak.

A most emlitett szabályok kibocsátásáig azonban a jelen engedélyokmányban foglalt eltérésekkel a közmunka- és közlekedési m. kir. ministerium által 1868. évi április hó 20-án 4973. sz. a. az országgyülés meghatalmazásával kibocsátott ideiglenes vasutengedélyezési szabály, valamint a fentidézett vám- és kereskedelmi szövetség 8. Czikkében ideiglenesen elfogadott vasuti üzletszabályzat szolgálnak zsinórmértékül.

3. § A pálya épitése és üzleti felszerelése az engedélyesek által készitendő s a kormányhoz átvizsgálás és jóváhagyás végett felterjesztendő általános és részletes tervezetek alapján fog eszközöltetni.

Az engedélyesek különben ugy a tervek készítésénél, mint az épités kivitelénél alkalmazandó szerkezetet, a jelen engedély és az üzlet biztonságára való tekintetek által vont korlátok közt szabadon választhatják.

A kormány fentartja magának, hogy az épitési terven változtatásokat tehessen, a mennyiben ilyenek a műszaki vizsgálat, vagy a jelen engedélyokmány 2. §-ában érintett ministeri rendelet 6. § határozata szerint intézendő közigazgatási vonal-bejárás eredménye, vagy az épités tartama alatt teljesitett egyes vizsgálatok nyomán, a pályaszolgálat, valamint a közforgalom érdekéből és a pálya fennállásának biztositására, nemkülönben a törvényes határozmányok teljesitése szempontjából szükségeseknek fognak találtatni; ezek által azonban a már egyrészt az eszközlött elővizsgálat, másrészt a közigazgatási vonal-bejárás folytán meghatározott pályanyom változást nem szenvedhet. Magától értetik egyébiránt, hogy ez által az engedélyeseknek az engedélyokmányban biztositott jogai sérelmet nem szenvedhetnek.

Ha az épités kivitelénél gazdálkodási vagy üzleti tekintetből akár a pályavonal, akár a részlettervek megváltoztatása kivánatosnak vagy szükségesnek mutatkozik, ily változtatások megengedése a kormánytól lesz kikérendő.

Magától értetik, hogy ez által az engedélyokmánynak a pálya kiépitésére vonatkozó határozatai változást nem szenvedhetnek.

4. § A pálya alépitménye egy vágányra készithető, s ehhez képest a terület kisajátitása annyi térfogatra szoritkozhatik, a mennyi egynyomu sinuthoz és kitérőkhöz, nemkülönben az állomásokra megkivántatik.

Mihelyt az engedélyezett vonalon annyira növekedett a forgalom, hogy az évi elegybevétel kilométerenkint 14,000 o. é. frtot ezüstben meghalad: akkor az engedélyesek kötelesek a kormány kivánatára minden kártalanitás nélkül egy másik vágányt létesiteni.

Ezen kötelezettség teljesitésére azonban engedélyesek csak az engedély tartamának első 70 éve alatt kényszerithetők. Az utolsó 20 év lefolyása alatt a második vágányt csak az állam részéről nyujtandó, egyezségileg meghatározandó kártalanitás mellett kötelesek előállitani.

5. § A munkálatok létesitésére és az üzlet berendezésére nézve a következő általános szabályok lesznek irányadók.

a) Alépitmény

A maximal-emelkedési viszony legyen ugy, mint egy áll a kétszázötvenhez (1:250). A kanyarodásoknak a nyilt pályán 300 méternél kisebb félátmérővel nem szabad birniok.

A pálya részletes kitüzése alkalmával az általános tervezetben kitüzött iránytól eltérések történhetnek ugyan, de az 1. §-ban megjelölt pontok megtartandók lesznek.

A pálya szabályszerü keresztszelvénye a bevágásoknál és töltéseknél akkép létesitendő, hogy a koronaszélesség ott, hol a sinek a talpfákon feküsznek, 3.05 métert tegyen.

A felépitmény beágyazásához 1/3 részben kövecs, 2/3 részben pedig homok használható, s a beágyazásnak a sinek lába alatt 0.25 méter vastagsággal és a sinlábak magasságában 2.8 méter szélességgel kell birnia.

A műépitmények tégla-falazattal és fahordszerkezettel, s esetleg vascsövek alkalmazása által állitandók elő.

b) Felépitmény

A pálya az elsőrendü vasutakhoz hasonló vágányszélességet nyer.

A sinek folyó méterenkint 18 kilogrammnál könnyebbek nem lehetnek, és oly sürűen rakott talpfákra helyezendők lesznek, hogy 4200 kilogrammnyi keréknyomásnak megfelelő hordképességgel birjanak.

Megengedtetik a függő sinkötés, valamint a jelzők nélküli egyszerübb szerkezetü kitérők alkalmazása is.

A közönséges talpfák hossza 2.2 méternél kisebb nem lehet, azonban ugy azok, mint a kitérők talpfái is, telitett puha vagy kemény, fürészelt vagy hasábfából állithatók elő.

A felépitmény egyéb anyagát és szerkezetét illető minden egyéb intézkedések a kormány által a részlettervek előterjesztésekor állapittatnak meg.

c) Épületek, pályaelzárás, jelzések

Az épületek felállitása a legkisebb mérvre szoritható. A felvételi épületek téglából, az őrházak pedig osztfalazat, vagy vályogból állithatók elő. Az áruraktárak fából, tégla-alapzattal, mig a mozdonyszinek favázas falazatból létesitendők.

Az őrházak száma akként állapittatik meg, hogy az állomásokon levő őrházak betudásával, minden négy kilométerre egy őrház essék.

Minden állomáson, kivéve a megálló és kitérő helyeket, két váróhelyiség rendezendő be.

Közczélok, ugymint a posta, távirda, rendőrség, katonaság stb. részére megkivántató helyiségek előállitására az engedélyesek nem köteleztetnek.

Áruraktárak valamennyi állomáson épitendők.

A vizállomások berendezésénél kézzel hajtható szivattyuk, fa-viztartók, égetett agyag vizvezető csövek stb. alkalmazása megengedtetik, és esetleg a mozdony közvetlen a kutból is meritheti vizét.

Az utak elzárására szükséges korlátok csak oly helyeken állitandók fel, hol a vonat közlekedése az utátjárótól legalább 200 méter távolságra észre nem vétethetik.

A pálya bekeritése - a védgátakat is ideértve - csak különös figyelemre méltó helyeken és ott szükséges, a hol a helyi viszonyok azt okvetlenül megkivánják. A hol a pálya hosszában anyagárkok vonulnak el, ott kerités nem szükséges.

A korláttal el nem látott utátjárásoknál lassu menetet jelző álló-táblák alkalmazandók.

Az engedélyesek kötelesek egy üzleti távirdahuzalt létesiteni, a melyen az állomások közti távsürgönyözés eszközölhető leend. Ezen huzal számára azonban az engedélyesek az állam által a vaspályavonal mentén felállitandó távirdaoszlopok használatát igényelhetik.

A lát-, hang- és harangjelzők mellőzhetők.

A kézi és a vonatokon használt jelzőszerek a fennálló szabályok szerint rendezendők be.

d) Állomások

Az engedélyesek kötelesek a kikindai és becskereki állomásokon kivül legalább négy állomást és két kitérőt létesiteni. Ezen felül jogukban áll az engedélyeseknek ezen állomások között a szükséglet szerint, és önként érthetőleg a kormány engedélye mellett, még további állomásokat, megálló helyeket és kitérőket létesiteni.

N.-Kikindán az engedélyesek a cs. kir. szab. osztrák államvasuttal közös pályaudvart birhatnak, magától értetvén, hogy az esetben, ha e közös használat folytán, melynek feltételei az engedélyesek és a cs. kir. szab. osztrák államvasut igazgatósága között a kormány helybenhagyása mellett külön szerződésben állapitandók meg, a nevezett állomás kibővitése válik szükségessé; az e czélra megkivántató létesitmények költségei kizárólag engedélyesek terhét képezik. - Egyébiránt, ha a pálya épitési vagy üzleti viszonyai ugy kivánnák, engedélyesek N.-Kikindán külön pályaudvart is létesithetnek.

Az állomások, valamint a kitérők helyeinek és kiterjedésének meghatározása, az engedélyesek javaslatához képest a kormányt illeti.

Az állomások azonban ugy helyezendők el, hogy szükség esetén megnagyobbithatók legyenek.

Engedélyeseknek jogukban áll az ó-becsei állomástól a Tiszáig és a n.-becskereki állomástól a Béga-csatorna egy alkalmas pontjáig szárnyvonalakat létesiteni.

e) Üzleteszközök

Az üzleteszközöket a 2. §-ban érintett ideiglenes vasutüzleti rend 21. és 22. §-aiban megszabott határozmányok fentartása mellett, a mennyiben t. i. ezek a jelen engedély-okmány határozatai folytán változtatást nem szenvednek, az engedélyesek maguk választhatják meg.

A beszerzendő üzleteszközök menyiségére nézve az engedélyesek egyelőre csak a kezdetben várható forgalom nagyságának arányában tartoznak intézkedni. Kötelesek azonban az engedélyesek a forgalom emelkedésének megfelelőleg, időközönkint az üzleteszközöket is szaporitani. Azon esetben, ha a kapcsolatban lévő osztrák államvasut igazgatóságával oly egyezség köttethetnék, melynek folytán az illető társulat venné át az engedélyezett pálya üzletét és látná el ezt részben vagy egészen a szükséges üzleteszközökkel, az engedélyesek jogositva lesznek a forgalmi eszközök beszerzését részben vagy egészben mellőzni.

A forgalmi eszközökre előirányzott 150,000 frtnyi összegből ez esetben rendelkezésre maradó összeg azonban, mint tartalékalap, az üzlet javára lesz kezelendő. Ezen tartalékalapot az engedélyesek csak a kormány engedélye mellett használhatják fel más czélokra.

A mozdony- vagy teherkocsik tengelyének legnagyobb megterheltése 8400 kilogrammra határoztatik.

Két tengelyü mozdonyok alkalmazása megengedtetik.

A mozdonyok kivétel nélkül amerikai pálya-tisztitókkal látandók el.

A személykocsiknál a szokásos 4 osztály helyett csak 2 osztálybeli kocsik berendezésére és járatására köteleztetnek az engedélyesek.

6. § A naponkinti rendes vonatközlekedés berendezésétől engedélyesek felmentetnek, kötelesek azonban hetenkint legalább háromszor, előre meghatározott és előre közhirré teendő időben közlekedő vegyes vonatokat járatni.

Mihelyt a forgalom a jelenleg engedélyezett vonalon annyira növekednék, hogy az éjjeli szolgálat berendezése kivánatosnak vagy szükségesnek mutatkoznék, az engedélyesek kötelesek lesznek a felvételi helyiségek, jelzés, pályafelügyelet és minden más, a rendszeres üzlet fentartása czéljából szükséges intézkedésekre nézve, a pályát a m. kir. kormány részéről az elsőrendű vaspályák érdemében kiadott szabványok és utasitások szerint kiegésziteni és berendezni, s a kormány részéről teendő e részbeni intézkedéseket saját költségükön, s illetőleg az épitési alap fölemelésével foganatositani.

Ezen kötelezettség teljesitése azonban csak az engedélytartam első 70 éve alatt követelhető, a hátralévő engedélytartam alatt pedig a pálya ily módoni átalakitása csak a kormány és az engedélyesek közt e részben kötendő egyezmény alapján eszközölhető.

Végre kötelesek engedélyesek a forgalmi eszközöket, sineket és egyéb, az épitésnél használandó anyagokat a belföldön szerezni be, s azoknak külföldről leendő behozatalát a kormány csak az esetben fogja megengedni, ha engedélyesek kimutatják, hogy azok a belföldön hasonló feltételek alatt be nem szerezhetők.

7. § Az engedélyesek kötelesek a részletterveket az engedély jogerőre emelkedése napjától számitott három hónap alatt a kormánynak előterjeszteni, s az épitést ugyancsak a részlettervek jóváhagyásától számitott egy és fél év alatt befejezni, s a pályát a közforgalomnak átadni.

Jogukban áll azonban az engedélyeseknek a pályavonal egyes részeit is, mihelyt azok az üzlet biztonságának megfelelően kiépitve lesznek, s ha más üzletben lévő vasuttal összeköttetésben állanak, a fentemlitett határidő előtt külön-külön is a közforgalomnak átadni.

8. § A kormány fentartja magának a jogot, hogy a mennyiben más pályák beszakadása, pályaudvarok közös használata, kocsi-kölcsönzés és minden ezekért járó kárpótlás tárgyában az illető társulatok közt egyezmény nem jöhetne létre, egy ilyennek feltételeit meghatározza.

9. § A kisajátitási jog az 1881:XLI. tc. értelmében az engedélyezett pálya kiépitésére az engedélyeseknek megadatik.

10. § Engedélyesek felmentetnek a posta ingyenes szállitásának kötelezettsége alól. Ha azonban az engedélyezett vasuton rendes napi közlekedés lép életbe, a posta szállitásáért a posta-igazgatóság és a vasutvállalat között egyezségileg megállapitandó dij lesz fizetendő.

A vasut üzlete tárgyában az igazgatóság és alárendeltjei, vagy az utóbbiak között váltott levelezés a jelenleg engedélyezett vaspályán bérmentesen szállitható.

11. § Az engedélyezett vaspályavonal mentén szükséges vaspálya-üzleti távirda-vezetékeknek a pálya indóházain és esetleg őrházain alkalmazandó utolsó elszigetelőig, esetleg a forgatható védjelző készülékekig való kiépitését, a részletekre nézve az engedélyesekkel megállapitandó egyezmény alapján, a m. kir. távirdaigazgatóság hajtatja végre.

Kötelezve vannak ennélfogva az engedélyesek a m. kir. távirdaigazgatóságot a távirda-épitkezés elrendezése és a fentjelzett egyezmény megállapitása végett oly idejekorán megkeresni, hogy ennek a távirda-épitkezésekhez szükségest anyagok beszerzésére és a tárvirda-épitkezéseknek a pálya megnyitásáig leendő elkészitésére elég ideje maradjon.

Engedélyesek kötelesek megengedni, hogy a felállitandó távirda-vezeték oszlopai a pálya saját birtokán és területén állittassanak fel, a nélkül, hogy az engedélyesek az elfoglalt területért jelenben vagy jövőben kártalanitást követelhetnének.

A távirdaoszlopok helyei, valamint a távirda-vezeték más megerősitési pontjai az engedélyesek és a m. kir. távirdaigazgatóság illető épitési közegei által, egyetértőleg és ugy állapitandók meg, hogy azok miatt sem a vasuti üzlet, sem az üzleti személyzet biztonsága veszélyeztetve ne legyen.

Engedélyesek kötelesek azon esetben, ha az üzleti távirda-vezetékekkel egyidejüleg állami távirda-vezeték nem épittetnék, a távirdaoszlopok és más távirda-épitési anyagok összes árát, s az összes távirda-épitési költségeket, - azon esetben pedig, ha egyidejüleg állami távirda-vezeték is épittetnék, az üzleti vezetékek épitésére forditott aránylagos részét a m. kir. távirdaigazgatóságnak megtériteni.

Mindkét esetben kötelezve vannak az engedélyesek a m. kir. távirdaigazgatóság kivánatára az előbbi pontban megnevezett távirda-épitkezésekhez szükséges összegeket az utólagos elszámolásig kamat nélkül előlegezni, és a távirdaoszlopokat s a többi összes távirda-épitési anyagokat az épitendő pálya mentén a m. kir. távirdaigazgatóság által meghatározandó módon és időben, a már lerakott vasutvágányon saját költségükön szétosztani.

Az üzleti vezetékek átadásakor, az engedélyesek számlájára épitett üzleti vezetékek összes leltári állománya az engedélyesek birtokába megy át.

Jogában áll azonban a m. kir. távirdaigazgatóságnak a vaspálya mentén fennálló oszlopokra bármikor államtávirda-vezetékeket alkalmazni, és ekkor a távirda-oszlopok az állam költségén való fentartásának kötelezettsége mellett a m. kir. távirdaigazgatóság ingyen tulajdonába mennek át.

A vasutüzleti távirdavezetékeket az engedélyesek a m. kir. távirdaigazgatóság szokott ellenőrködése mellett kizárólag csak azon sürgönyzésekre használhatják, melyek a vasuti üzlet czéljaiból az igazgatóság és alárendelt közegei, vagy az utóbbiak által egymás közt váltatnak.

Jogositva van azonban a m. kir. távirdaigazgatóság, a pályaigazgatósággal egyetértve, ezen üzleti vezetékeknek, a mennyire az üzleti forgalom megengedi, ugy állam-, mint magánsürgönyök továbbitására, illő ellenőrzés mellett használását kivánni és elrendelni.

Ez esetben azonban a használat módja, s a távirás dijának az engedélyesek és a m. kir. távirdaigazgatóság közti megosztása külön egyezmény által fog szabályoztatni.

Hasonlóan külön egyezményben állapittatnak meg az engedélyesek és a m. kir. távirdaigazgatóság közt azon feltételek is, melyek a vaspálya mellett felépitett távirdavezetékek felügyeletét, fentartását, s az azokon netalán későbben a vaspályaigazgatóság kivánatára eszközlendő változtatásokat vagy áthelyezéseket, s általában mindazon távirdai ügyeket illetik, melyek a fentebbi pontok által még nem szabályozvák.

12. § A fuvarbérek maximuma az engedélyezett pálya számára a következő határok közt szabatik meg:

Legmagasabb árszabási tétel személy- és kilométerenkint:

az 1. osztályban 4.75 o. é. kr. ezüstben.
a 2. osztályban 3.56 o. é. kr. ezüstben.
a 3. osztályban 2.37 o. é. kr. ezüstben.
a 4. osztályban 1.32 o. é. kr. ezüstben.

Az 1. és 2. osztályu kocsik az 1-ső rendü pályákon használt másodrendü kocsikhoz hasonlóul szereltetnek fel.

A 3. osztály részére oly kocsik alkalmaztathatnak, milyenek a többi pályákon a 4-ik osztályra nézve előirvák. Azonban padokkal látandók el.

Uti podgyásznál az egész jegyenkint 25 kilogrammot meghaladó sulytöbblet 10 kilogrammnyi súlytételekre, a gyorsáru pedig 5 kilogrammnyi sulytételekre felvéve kikerekitendő. Minden 10 kilogramm podgyásztulsulyért kilométerenként 0.24 kr., 100 klgr. gyorsáruért pedig kilométerenkint 2.4 kr. számittatik ezüstben.

Az árúk 100 kilogramm- és kilométerenkint az 1. oszt. 0.92; a 2. oszt. 0.66; és a terjedelmes árúk 1.18 krért ezüstben szállitandók.

A kőszén, só, tüzi- és épületfa, trágya, kő és tégla egész kocsirakodásoknál kivételesen 100 kilogramm- és kilométerenkint 0.52 kr. számittatik ezüstben.

Gyorsárúk és közönséges szállitmányoknál a szállitási dijakon kivűl minden 100 klgr. után, podgyásznál minden személy után, oly összegü kezelési illeték szedhető be, mint a milyen a cs. kir. szab. osztrák államvasuton számittatik.

A személy- és áruszállitásra vonatkozó egyéb viteldijak és fuvarbérek, továbbá a mellékilletékek, az árúk osztályozása, valamint a többi szállitási határozmányok tekintetében a cs. kir. szab. osztrák államvasuton fennálló határozmányok és szabályok alkalmazandók.

Mihelyt az engedélyezett pálya tiszta jövedelme egymásután következő 3 éven át a befektetési tőke 7 százalékára emelkedik, jogában álland a kormánynak az engedélyesek meghallgatása mellett, az árszabályt megfelelőleg leszállitani.

Azon esetre, ha a törvényhozás a viteldijakat az összes vasutakra nézve szabályozná, e szabályozás ezen vasutra is érvényes leend.

13. § Az engedélyeseknek megengedtetik, hogy a szedendő vitel- és fuvardijakat belföldi ezüstpénzben számitsák olyképen, hogy az árkelet tekintetbe vételével járó illetékeket országos értékben tartozzanak elfogadni.

14. § A 12. § értelmében meghatározott árszabások az engedélyesek által időközben leszállithatók, egészben, vagy csak a tárgyak egyes nemeire, az egész vonal hosszában, vagy csak a pálya egyes vonalszakaszaira, egyik vagy mind a két irányban, minden szállitási távolságra egyenlően, vagy növekvésük esetére nagyobb mérvben.

Az ekként leszállitott árszabályok az előbbeni mértékre ismét felemelhetők, de csak három havi alkalmazásuk után.

Ha egy szállitó vagy rakományvállalkozó bizonyos feltételek alatt fuvarbérleszállitásban vagy más kedvezményekben részesül, ezekben részesiteni kell minden szállitót és vállalkozót, ki ugyanazon feltételeket elfogadja, olyképen, hogy személyes előnynek semmi esetre hely ne adassék.

Mindezen kedvezmények szinleges ártérités (refactia) alakjában sem járhatnak.

15. § Az élelmiszereknek a belföldön beállott rendkivüli drágasága esetére, joga van a kormánynak azok fuvarbérét a drágaság tartamára a maximal-árszabás feléig leszállitani.

16. § A katonaság és katonai javak leszállitott árszabások szerint szállitandók, és pedig egyrészt a cs. kir. közös hadügyi és a m. kir. honvédelmi ministeriumok, másrészt a fennálló vasuttársulatok közt 1877. évi szeptember 15-én megkötött egyezmény, illetőleg az 1878. évi január 1-én hatályba lépett katonaszállitási árszabás és ennek függeléke alapján.

A katonaszállitás iránt létrejött, vagy létrehozandó s az állam részére kedvezőbb egyezmények az engedélyezett pályára is érvényesek lesznek.

Alkalmazandók még ezen határozatok a pénzügyi, valamint az állami és hatósági közbiztonsági őrségre, végül a fegyenczekre is.

Az engedélyesek kötelesek alkalmazkodni a katonai szállitásokra vonatkozó szabályzathoz s az abban foglalt megállapodások és egyezményekhez, melyek által a szállitáshoz szükséges felszerelési tárgyak beszerzése és készentartása, a forgalmi eszközök és üzleti személyzet rendelkezésre bocsátása, a forgalmi eszközök és üzleti személyzettel való kölcsönös kisegités, és a katonai egészségügyi czélokra berendezett vasuti kocsik használata szabályoztatnak.

Kötelesek továbbá az engedélyesek azon szerves határozmányok és szolgálati szabályokhoz is alkalmazkodni, melyek a hadi vasuti osztályokra s azoknak béke idején uj épitkezésekhez vagy fentartási munkálatokhoz való használatára vonatkozólag a cs. és kir. közös hadügyministerium által kiadattak, vagy megállapittatni fognak.

Háboru vagy mozgósitás esetén kötelesek az engedélyesek a szabadságosok és tartalékosok elszállitását a lakhelyükhöz legközelebb eső állomástól a rendeltetési helyükhöz legközelebb eső állomásig, kellő igazolás alapján, a katonai leszállitott árszabás mellett eszközölni.

Végül kötelesek az engedélyesek feltétlenül alkalmazkodni azon határozatokhoz, melyek a hadsereg, hadi tengerészet és a honvédség kiszolgált altisztjeinek alkalmazására vonatkozólag, az 1868. évi XL. tc. 38. §-ában az és 1873. évi II. tc.-ben megállapitvák.

A fentebb felsorolt határozmányok és kedvezmények önként érthetőleg egyaránt érvényesek a szolgálatban utazó honvédségre, valamint azon csapatokra, melyek a hadsereg kiegészitő részét képezvén, a népjog oltalma alatt állanak.

17. § Az állami tisztviselők, hivatalnokok és szolgák, kik a vasutak igazgatása és üzlete felett őrködő hatóságok megbizásából, vagy az állam érdekeinek ezen engedélyből folyó megóvása végett, vagy jövedéki czélokból a vasutat használják és a hatóság megbizását igazolják, uti málháikkal együtt ingyen szállitandók.

18. § Oly feleken, kik a vasutat a vitel- vagy fuvarbér előleges kifizetése nélkül rosszhiszemüleg használnák, vagy a szállitmány nemének vagy sulyának helytelen bejelentésével, vagy más módon a vállalat megröviditését czélozzák, háromszoros árszabási illetmény lesz megvehető.

19. § Joguk van egyszersmind az engedélyeseknek részvénytársaságot alakitani, s a szükséges pénz beszerzése czéljából névre vagy előmutatóra szóló elsőbbségi vagy törzsrészvényeket bocsátani ki, melyek a magyar, osztrák és külföldi tőzsdéken elárusithatók és hivatalosan jegyezhetők.

Az engedélyeseknek jogukban álland továbbá az alaptőkét olykép szerezni be, hogy annak három ötödrésze erejéig elsőbbségi részvényeket, s két ötödrésze erejéig törzsrészvényeket bocsáthassanak ki.

Ez esetben azonban a pálya tiszta jövedelméből mindenekelőtt az elsőbbségi részvényeknek 6 száztóli kamatjai s a 60 évi törlesztésnek megfelelő törlesztési hányada szintén ezüstben lesz fedezendő. A jövedelem fenmaradó részéből a törzsrészvények 6%-os kamatoztatása ezüstben fedezendő. A törzsrészvények törlesztése mindaddig kezdetét nem veendi s nem veheti, a mig az összes elsőbbségi részvények nem törlesztettek.

A kétnemü részvények tulajdonosai ezenkivül azonban minden másnemü jogokban és kötelezettségekben egyaránt részesülnek.

A társaság az engedélyesek minden jogait és kötelezettségeit örökli, alapszabályait tervezi, melyeknek helybenhagyását és az ország érdekei szem előtt tartásával eszközlendő kiegészitését a kormány magának fentartja.

A kormány a társulat közgyülésén szavazatát az állami részvények arányában fogja gyakorolni, az igazgatóságban pedig ugyancsak ily arányban fog képviseltetni. Torontálmegye részére biztosittatik azon jog, hogy addig, mig a hozzájárulás fejében rendelkezésére bocsátott törzsrészvények birtokában van, e megye alispánja, mint a megye képviselője, az igazgatóságnak tagja leend.

Az alapszabályokba a többi közt felveendő az is: hogy azon esetre, ha az engedély tartama alatt jövedelem hiánya miatt az összrészvények törleszthetők nem lennének; a törlesztetlenül maradt részvények tulajdonosai, részvényeiknek beváltását vagy e czimen bárminemü kárpótlást az államtól nem igényelhetnek.

A társulat székhelye Budapest vagy Nagy-Becskerek, és hivatalos ügykezelési nyelve kizárólag a magyar.

20. § Az engedélyezett vasut felépitésére és megfelelő berendezésére szükséges maximaltőke 1.915,000 frt, azaz egy millió kilenczszáztizenötezer osztr. értékü forintban állapittatik meg. Ez összegből 102,000, egyszáz-kétezer forint tartaléktőke czimén kihasittatik, mely tőke csak a kormány engedélyével használható fel.

21. § Az engedélyesek kötelesek ezen engedély jogerőre emelkedésének napjától számitott egy év alatt az épitési költségek fedezetének biztositását kimutatni; mit ha ezen idő alatt megtenni elmulasztanak, az engedélyokmány hatályon kivül helyeztetik.

22. § A kormány az államérdekek megóvása tekintetéből jogositva van, magának ugy a pálya épitése, valamint az üzlet megfelelő felszerelése és folytonos jókarbantartása iránt minden részben meggyőződést szerezni és meghagyni, hogy a mutatkozó hiányok pótoltassanak.

A kormánynak joga van a részéről kiküldött közeg által az ügyvitelt és pályaigazgatást megvizsgálni és ellenőrizni. A kormány által kiküldött biztosnak jogában áll az igazgató-választmány ülésében, valamint a közgyülésekben, a mikor azt jónak találja, résztvenni, nemkülönben a törvénytelen, vagy az állam érdekeire netán hátrányos, az engedély-okmánynyal ellenkező intézkedéseket felfüggeszteni és erről a ministeriumnak további eljárás végett jelentést tenni.

Az ezen felügyeletért járó dijak fizetése alól engedélyesek az 1880:XXXI. tc. 4. §-a alapján fölmentetnek.

23. § A jelenleg engedélyezett vaspálya részére biztosittatik:

a) az épités tartamára a bélyeg- és illetékmentesség, az épitési illetőleg befektetési tőkének bármi módon való beszerzése, valamint az épités és felszerelés biztositása czéljából kötött minden szerződés, a pálya telekkönyvezésénél, s kölcsönök be- és kitáblázásánál előforduló összes beadványok és egyéb okmányok, ugy nemkülönben a pálya czéljaira szükséges földterületek és dologi jogok átruházását, épitési és felszerelési anyagok szállitását, készpénzfizetéseknek részvények átvétele mellett, vagy a nélkül való teljesitését, végre a hozzájárulás bármiféle más nemét vagy módját tárgyazó okmányok részére;

b) bélyeg- és illetékmentesség a törzs- és elsőbbségi részvények, elsőbbségi kötvények, valamint az ideiglenes jegyek első kiadására;

c) teljes mentesség a nyilvános számadásra kötelezett társulatok és egyletek adója, illetőleg a kereset- és jövedelmi-adó, valamint a törzs-részvények, elsőbbségi részvény és kötvény-szelvényadó és végre a szelvénybélyeg fizetése alól az engedély okmány keltétől számitva 30 év tartamára. Megszünik azonban ezen adómentesség az engedély-okmány keltétől számitott 10 év mulva, a mint a vállalat tiszta jövedelme a nevezett adóösszegeknek az üzleti számlába való felvétele után az engedélyezett épitési tőke 6% kamatjánál magasabb leend.

24. § A jelenleg engedélyezett vasuton a szállitási adó az engedélyezés napjától számitott 10 éven át nem szedetik.

25. § Az engedély tartama, a 2-ik szakaszban idézett ideiglenes vasut-engedélyezési szabály 9. § b) pontja alatt kimutatott oltalommal uj vasut felállitása ellen, a megnyitástól számitott 90 évre állapittatik meg, mely napon véglegesen megszünik.

Az engedély megszünik akkor is, ha a 6. és 7. §-ban megállapitott határidők a részletes tervek benyujtása, az épités befejezése, továbbá az üzlet megnyitására nézve meg nem tartatván, a határidők elmulasztása a fentidézett vasut-engedélyezési szabály 11. § b) pontja értelmében, különösen pedig, ha politikai és financziális válságok által nem igazoltathatik.

26. § Az engedély megszüntével, valamint a pálya beváltásának bekövetkeztével, az állam az engedélyezett és jókarban átadandó pálya tehermentes birtokába és haszonélvezetébe lép; birtokába veszi különösen a pálya területét és földjét, a föld- és műmunkálatokat, a fel- és alépitményeket, minden hozzátartozókkal egyetemben, mint: forgalmi eszközökkel, pályaudvarokkal, fel- és lerakodó helyekkel, a vasut üzletéhez tartozó épületekkel, az indulási és érkezési helyeken őr- és felvigyázó házakkal, minden felszerelvényekkel, ingó és ingatlanokkal egyetemben.

Valamint az engedély megszüntével, ugy a pálya beváltása esetében is, az engedélyesek megtartják a tartalékalap és a künlevő aktiv követelések tulajdonát, valamint a koaks-kemenczéket, öntődéket, gép- vagy egyéb épületeket, a melyek megszerzésére vagy előállitására a kormány által azon határozott hozzáadással hatalmaztatnak fel, hogy azok a vaspályának semmi tartozékát képezni nem fogják.

27. § Ha az engedély-okmányban vagy a törvényekben foglalt kötelességek megsértése vagy mulasztása az engedélyesek részéről ismételve fordulna elő, a kormány fentartja a jogot, ellenök a törvényeknek megfelelő intézkedéseket megtenni, és a körülmények szerint az engedélyt még tartamának lefolyása előtt megszüntnek nyilvánitani.

28. § A helyi érdekü vasutakról szóló 1880:XXXI. tc. 7., 8., 9., 10. és 11. §-aiban foglalt kedvezmények a jelenleg engedélyezett vasutra is kiterjesztetnek, viszont engedélyesek alávetik magukat ugyanezen törvény 2., 12., 13. és 14. §-aiban foglalt határozatoknak.

29. § Engedélyesek kötelesek az engedély kiadása előtt 50,000, azaz ötvenezer forintnyi biztositékot készpénzben, vagy magyar állami papirokban, vagy a magyar állam által biztositott vasutak elsőbbségi kötvényeiben vagy végre magyar földhitelintézeti és földhitel-részvénytársulati záloglevelekben a m. k. központi állampénztárnál letenni.

E biztositék csak a pálya müszaki felülvizsgálatának akadálytalan befejezése után adatik vissza.

A felülvizsgálat az engedélyesek kérelmére a pálya megnyitása után azonnal megtartandó.

30. § Ezen engedély minden okmányszerü kiadványai csak egy forintra szabott bélyegdij alá esnek.