Az osztrák-magyar monarchia, Németország Francziaország, Portugal és a svájczi köztársaság meghatalmazottjai által a phylloxera vastatrix ellen követendő rendszabályok ügyében Bernben 1881. november 3-án kötött nemzetközi egyezmény ezennel az ország törvényei közé iktattatik.
Szövege a következő:
Ő Felsége Ausztria Császárja stb. és Magyarország apostoli Királya, ő Felsége a német Császár és porosz Király, a franczia köztársaság Elnöke, ő Felsége Portugal leghivebb Királya és a svájczi Szövetség, tekintve azon felszólalásokat, melyek több szerződő magas állam részéről az 1878-ik évi szeptember 17-én aláirt egyezmény némely határozatainak módositása czéljából a svájczi Szövetség magas tanácsához intéztettek, a hatodik czikk értelmében, az emlitett egyezmény átvizsgálására határozták el magukat és e végből meghatalmazottaikká kinevezték:
[következik a meghatalmazottak megnevezése]
Kik is jó és kellő alakban talált meghatalmazásaikat egymással közölvén, a következő czikkekben állapodtak meg:
A szerződő államok az 1878-ik évi szeptember 17-iki nemzetközi egyezményt egy uj egyezmény kötése végett felbontják és kötelezik magukat arra, hogy törvényhozási intézkedéseiket, a mennyiben ezt még eddig nem tették volna, akként egészitik ki, hogy a phylloxera behurczolása és terjedése ellen a közös és hatályos eljárás biztosittassék.
A törvényhozásnak gondoskodnia kell különösen:
1. A szőlők, mindennemü faiskolák, kertek és melegházak felügyeletéről; a phylloxera kutatása czéljából szükséges vizsgálatokról és szemlékről, valamint mindazon müveletekről, melyek czélja a phylloxerát a lehetőséghez képest kiirtani;
2. a rovar által meglepett területek és az azok szomszédsága által gyanussá lett kerületek kiterjedésének megállapitásáról, mindig azon mérvben, a mint a vész betör vagy tovább halad az ország területén;
3. a szőlőnövények, valamint ezen növény részei és termékei, továbbá más növények, facsemeték és minden egyéb kertészeti termények csomagolásának vagy szállitásának szabályozásáról; oly czélból, hogy meggátoltassék a vésznek a meglepett területekről az állam belsejében vagy más államokba való tovahurczolása;
4. a megállapitott rendszabályok áthágása esetén teendő intézkedésekről.
A bor, szőlőfürt, törköly, szőlőmagvak, lemetszett virágok, konyhakerti termények, mindennemü magvak és gyümölcsök szabad forgalomba bocsáttatnak.
A csemegeszőlő csak gondosan csomagolt, de könnyen megvizsgálható dobozokban, ládákban vagy kosarakban jöhet forgalomba.
A borszőlő csak taposva és jól zárt hordókban jöhet forgalomba.
A szőlő-törköly csak jól elzárt ládákban vagy hordókban jöhet forgalomba.
Mindegyik állam fentartja magának azt a jogot, hogy a határmenti területeken a phylloxerás szőlők közt termelt konyhakertészeti terményekre nézve korlátozó rendszabályokat alkalmazhsson.
Plánták, facsemeték és a szőlő kivételével minden más növény, a melyek faiskolákból, kertekből vagy melegházakból származnak, a nemzetközi forgalom tárgyát képezik, de más államba csak az e czélra kijelölendő vámhivatalokon át vihetők be.
A mondott czikkek gondosan csomagolandók, de mégis ugy, hogy a szükséges vizsgálatot lehetővé tegyék. Kell továbbá, hogy melléjük csatoltassék a feladónak nyilatkozata s a származási hely illetékes hatóságának bizonyitványa, mely szerint
a) oly területről (ültetvényről vagy telepről) származnak, melytől legalább 20 méter távolságra szőlőtő nincsen, vagy mely a szőlőgyökér áthatolásának megakadályozására az illetékes hatóság részéről elegendőnek itélt gát által elszigeteltetik,
b) ezen területen szőlőtő ültetve nincsen;
c) ott szőlőnövény elhelyezve egyáltalában nincsen;
d) ha voltak ott phylloxerás szőlőtők, azok gyökerestől teljesen kiirtattak; ismételt mérgezések és három éven át vizsgálatok tartattak, melyek ugy a rovar, mint a gyökerek tökéletes megsemmisitését biztositják.
A szomszédos államok egymásközt egyességre fognak lépni arra nézve, hogy a határmenti területeken a bor, szőlő, szőlő-törköly, komposzt és föld, valamint a használt karók, föltéve, hogy ezen tárgyak nem származnak phylloxerás területről, bebocsáttassanak.
A kiásott szőlőtőkék és a száraz szőlővesszők a nemzetközi forgalomból ki vannak zárva.
Mindamellett a szomszédos államok egymásközt megegyezhetnek ezen tárgyaknak a határmenti területeken való bebocsátása iránt, föltéve, hogy ezen tárgyak nem származnak phylloxerás területről.
Szőlőnövények, gyökeres vagy sima veszszők és venyigék, bármely államba csak az illető kormány határozott beleegyezésével és felügyelete alatt, alapos fertőtlenités után, és csak az erre kijelölt vámhivatalokon át vihetők be.
A mondott tárgyak csakis srófokkal tökéletesen elzárt, de mégis könnyen megvizsgálható faládákban jöhetnek forgalomba. A csomagolás szintén fertőtlenitendő.
A nemzetközi forgalomba bocsátott bárminemü küldeményeknek nem szabad sem szőlőleveleket, sem egyéb szőlőalkatrészt tartalmazniok.
A 2., 3., 6. és 7-ik czikkek megsértése miatt a vámhivatalnál feltartóztatott tárgyak az illető költségére feladási helyükre visszaterelendők, vagy pedig a netán jelenlevő czimzett tetszése szerint tűz által megsemmisitendők.
Azon tárgyak, melyeken a vizsgáló szakértők phylloxerát vagy gyanus jeleket találnak, csomagolásukkal együtt azonnal a helyszinén tűz által megsemmisittetnek. Ez esetben jegyzőkönyv veendő fel, mely azon állam kormányának küldetik meg, honnét a szállitmány származik.
A szerződő államok az egyöntetü eljárás megkönnyitése czéljából kötelezik magukat arra, hogy - a kibocsátandó és kicserélendő közleményekbe való fölhasználás joga mellett - egymással következőket fogják közölni.
1. az e tárgyban kibocsátott törvényeiket és rendeleteiket;
2. ezen törvények és rendeletek, valamint a jelen egyezmény végrehajtása czéljából alkalmazott rendszabályokat;
3. az államok belterületén és határain a phylloxera ellen felállitott közegek működési módját, valamint a vész haladására vonatkozó közleményeket;
4. a phylloxera fölfedezési esetét oly területen, mely eddig mentnek tartatott, a megszállott terület kiterjedésének, s ha lehetséges, a megszállás okainak megjelölésével. Ezen közlés mindenkor haladék nélkül teendő;
5. léptékkel ellátott térképet, mely minden évben ujra felveendő, s melyen feltüntetve legyenek a meglepett területek és az infectio szomszédsága folytán gyanussá vált területek;
6. kellően vezetett s nyilvántartott jegyzékét azon füvészeti és gyümölcsészeti intézetek, iskolák és kerteknek, a melyek alkalmas évszakban hivatalosan szabályszerüleg megvizsgáltatnak és a jelen egyezmény követelményeivel megegyezőknek nyilvánittattak;
7. minden szőlészeti, füvészeti és gyümölcsészeti intézetek, iskolák és kertekben constatált ujabb infectiókat; lehetőleg részletesen felsorolván, az utóbbi években ezen helyekről történt szállitásokat. Ezen közlés mindenkor haladék nélkül teendő;
8. a phylloxera-kérdés szempontjából tett tudományos tanulmányok, kisérletek és azok gyakorlati alkalmazásának eredményeit;
9. minden olynemü adatot, mely a szőlőmüvelésre érdekkel birhat.
A jelen egyezmény alapján szövetkezett államok az egyezményhez nem járult országok irányában nem járhatnak el nagyobb kedvezéssel, mint a szerződő államok irányában.
Ha szükségesnek fog mutatkozni, a szerződő államok képviseltetik magokat egy nemzetközi értekezleten, melynek feladata lesz megvitatni az egyezmény keresztülvitele körül felmerült kérdéseket, és javaslatba hozni a tapasztalás s a tudomány haladása folytán ajánlt módozatokat.
Ezen nemzetközi értekezletnek székhelye Bern lesz.
A jóváhagyott egyezmények a jelen egyezmény aláirásától számitandó hat hó alatt, vagy ha lehetséges, előbb is, Bernben ki fognak cseréltetni. Ezen egyezmény a jóváhagyott példányok kicserélése után 15 nap mulva lép hatályba.
Minden állam hozzájárulhat ezen egyezményhez vagy attól bármikor vissza is léphet, ha ebbeli szándékát bejelenti a svájczi szövetség magas tanácsánál, mely az egyezmény 11. és 12. czikkeinek keresztülvitelére nézve a szerződő államok között a közvetitő szerepet elvállalja.
Minek hiteléül az illető meghatalmazottak ezen egyezményt aláirták és pecsétjeikkel ellátták.
A nemzetközi phylloxera-egyezmény aláirása végett egybegyült alulirottak kinyilatkoztatják, hogy a következő magyarázó és kiegészitő határozatok értelme és értéke fölött közös akarattal megegyeztek:
Az 1. cz. 1. pontjához:
Melegházak, elnevezése alatt minden oly épitmény értendő, mely növények szaporitására vagy fentartására szolgál (melegágyak, melegházak, narancstenyészdék stb.).
Az 1. cz. 2. pontjához:
Mindegyik állam azon kerületeknek kiterjedését, melyek az inficiált területek szomszédsága folytán gyanusakká lettek, a fenforgó specialis körülményekhez képest fogja megállapitni.
Az 1. cz. 3. pontjához:
Az értekezlet felhivja a kormányok figyelmét a posta utján való szállitásokra.
A 2. cz. 1. kikezdéséhez:
A szerződő államok, tekintetbe véve Svájcznak különös helyzetét, feljogositják ezen államot arra, hogy a csemege-szőlőt szőlőtermelő vidékeire be ne bocsássa, arra azonban nem, hogy átvitelét gátolja.
A 2. cz. 3. kikezdéséhez:
A hordók legalább öt hectoliter tartalmuak legyenek és megtisztitandók oly módon, hogy semmiféle föld- vagy szőlőalkatrész hozzájuk ne tapadjon.
A 3. cz. 2. kikezdéséhez:
A feladó nyilatkozatának, mely (a szőlőt kivéve) minden növényküldeményt kisér:
1. igazolni kell azt, hogy a küldemény tartalma egészen az ő telepéről származik;
2. megjelölnie kell a végleges rendeltetési helyet, valamint annak czimét, kihez a küldemény szól;
3. kijelentenie kell, hogy a küldemény szőlőnövényt nem tartalmaz;
4. megemliteni kell azt, ha a küldeményben lévő növények gyökérfölddel vannak ellátva;
5. viselnie kell a feladó aláirását:
A 3. czikk 2. kikezdése a) és d) pontjaihoz.
Az illetékes hatóság bizonyitványának mindenkor hivatalos szakértő nyilatkozatán kell alapulnia.
A 6. czikk 1. pontjához:
A szerződő államok, tekintettel az idegen, vagy gyanus származásu szőlőkre, a határhoz közel fekvő vidékeken lehetőleg a szomszéd államok érdekében megszoritó rendszabályokat fognak alkalmazni.
A 6. czikk. 1. pontjához:
Minden államnak meghagyatik a jog, hogy a fertőtlenitésre nézve egy, a tudomány által hatályosnak bizonyitott módozatot fogadjon el.
A 8. czikk 1. kikezdéséhez.
Minden kisebb növényt illetőleg, a szőlő kivételével, valamint a cserépvirágokat s a levél és egyéb alkatrészek nélküli csemege-szőlőt illetőleg, melyet az utazók mint kézi podgyászt magukkal hoznak, vámhivatalainak minden állam külön utasitást fog adni.
A 9. czikk 5. pontjához:
Egy vagy több elszigetelt szőlőnövény, melyek sem valamely kereskedésre szánt telepen, sem pedig szőlőtermő vidéken nincsenek, nem vonják maguk után az egész közigazgatási kerület zár alá helyezését, ha hivatalosan ki van mutatva, hogy a 3. cz. 2. kikezdés d) betüje alatt előirt irtási műveletek a szóban forgó helyen szigoruan alkalmaztattak.
Ez esetben minden államnak meg kell állapitani az illető pont körüli gyanus területet, és a kimondott zárlat tartama kevesebb mint három év nem lehet.
Egy ekként zár alá helyezett terület, a mennyiben lehetséges, a térképen a hely nevével megjelölendő pont alakjában fog szerepelni; mindenesetre azonban külön rovat alatt pontosan megjelölendő vagy a megtámadott pont fontossága, vagy pedig a zár alá helyezett terület kiterjedése.
