Jelen törvény határozatai az osztrák-magyar monarchia közös vám- és kereskedelmi területére nézve érvényesek, de a vámkülzetekre nem szólnak.
Minden áru, mely nincs határozottan vámmentesnek nyilvánitva, a behozatalnál vámköteles és azon vámdij alá esik, mely a mellékelt behozatali vámtarifában arra a számra, mely alá az áru tartozik, meg van állapitva.
A hol a vámtarifa egyenesen mást nem batároz, a fogyasztási adó alá vetett tárgyak az e részben fennálló törvényes határozatok értelmében még az állami, tartományi, vagy községi belső fogyasztási illetékeket és pótlékokat is fizetik
Az áruk átvitelénél vámdij nem fizetendő.
A kivitelnél csak a mellékelt kiviteli vámtarifában emlitett tárgyak esnek az ott megállapitott vámdij alá.
Oly államokból jövő áruk, melyek az osztrák és magyar hajókat, vagy az osztrák-magyar származásu árukat kedvezőtlenebb bánásmódban részesitik, mint más államoknak hajóit vagy áruit, a behozatalnál a vámtarifában megállapitott vámon felül még ennek 30 százalékát tevő pótlék, és ha az áruk a tarifa szerint vámmentesek, azoknak kereskedelmi értéke szerint rendeleti uton megállapitandó 15 százaléknyi specificus vám alá esnek.
A kormány felhatalmaztatik, hogy ezen intézkedés alól rendeleti uton kivételt engedhessen és pedig akár oly módon, hogy az intézkedés csak az áruk egyes osztályaira alkalmaztassék, akár oly alakban, hogy az áruk egyes nemei az emlitett százalékokat meghaladó vagy azoknál csekélyebb vámpótlék, illetőleg vám alá vettessenek.
Rendeleti uton kibocsátandó betüsoros árulajstrom fogja az egyes áruknak a vámtarifa illető tarifaszámaiba való részletes beosztását, a vámtarifa szövege és értelme szerint megállapitani; ezen árulajstrom szükség esetében kiegészithető és módositható.
Hasonló uton sorolhatók, alkatrészeikre és rendeltetésükre vagy értékükre való tekintettel, más tarifaszám alá oly vegyészeti tárgyak, a melyek ujonnan kerülnek forgalomba, vagy a melyeknél igazolható, hogy a 331. szám alatt foglalt vám értékük 15 százalékánál nagyobb.
Különböző anyagokból készült áruk melyek az apró árukhoz (307. egész 316. t. sz.) nem tartoznak, vagy a tarifa szerint külön vám alá nem esnek, és a melyeknek részei különböző tarifaszámok alá tartoznak főalkatrészük szerint, s ha kétséges, hogy mi a főalkatrészük, azon alkatrészük szerint vámozandók, mely a tarifában magasabb vám alá esik.
A tarifa különböző tételei alá foglalt részekből álló mechanicus keverék, ha mint ilyennek a tarifában külön tétele nincs, azon alkatrésze szerint vámozandó, mely a tarifában magasabb vám alá esik, ha csak ez az alkatrész jelentéktelennek tekinthető mennyiségben nem fordul elő. A további részletek rendeleti uton fognak megállapittatni.
Az állami egyedáruság tárgyainak: konyhasó, lőpor, dohány és dohánygyártmányoknak behozatala és átvitele csakis az illetékes hatóság engedélyével történhetik.
A kormány felhatalmaztatik, hogy bizonyos áruknak forgalmát közérdekből, különösen pedig egészségügyi és biztonsági szempontokból, rendeleti uton korlátolhassa. - Az ez irányban fennálló szabályok egyelőre érvényben maradnak.
A kormány felhatalmaztatik arra, hogy belföldi rossz termések esetében, a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kormányával egyetértőleg, a gabonára és hüvelyesekre megállapitott vámokat átalában, vagy csak egyes nemekre nézve, az egész vámhatáron, vagy annak egyes részein, a visszaélés ellen védő ellenőrzés és megszoritás mellett ideiglenesen hatályon kivül helyezhesse.
A behozatali vámdij alól mentesek:
1. Az ő Felsége közvetlen használatára rendelt tárgyak.
2. Azon tárgyak, melyek a cs. és kir. udvarnál megbizott diplomatiai személyek közvetlen használatára vannak rendelve, és pedig a külön szabályokhoz képest.
3. Dohánylevelek államgyárak számára, továbbá konyhasó, lőpor és dohánygyártmányok, melyek kincstári raktárak számára vagy a vámkülzetek környékein lakóktól a vámkülzetek árus helyein vásároltatnak.
4. Az állambányák termékei a trieszti cs. kir. áru-ügynökségtől.
5. Katonai készletek, ugymint katonaruhák, fegyverzeti darabok, fegyverek, lőszer, tábori szerek (a mikhez az ágykellékek, az orvosi és kórházi szerek is tartoznak), továbbá lovak a hadcsapatok vagy a hadi tengerészet telepei közt a vámterületen kivül és belül való forgalomban; a hadigazgatásnak katona-műtani kisérleteihez való robbantó eszközök és durranyagok.
6. µllamhatóságoktól a vámkülzetekből a vámterületre küldött hivatali szükségletek.
7. A külföldről és a vámkülzetekből a vámterületre bevándorlók holmija; szintugy gépek és géprészek, gyári eszközök és szerszámok, a mennyiben ezek a tárgyak a bevándorlók saját használatára valók, viszonyaiknak megfelelnek és a folytonos használat nyomait magukon viselik.
Kiházasitási tárgyak oly személyek számára, kik házasságuk következtében a vámterületre költöznek, a mennyiben azok viszonyaiknak megfelelnek.
Ezen vámmentességből mindazonáltal ki vannak zárva: a fogyasztási adó alá eső tárgyak és fogyasztási czikkek, állatok, fel nem dolgozott kelmék és félgyártmányok, végre nyers anyagok.
8. Örökölt tárgyak, ugymint: butor, házi-, asztali- és konyhaeszközök, ruházatok, ágy-, asztal- és fehérnemű, használt gyáriszerek, használt szerszámok stb., a mennyiben azok az örökös saját használatára valók és viszonyainak megfelelnek.
Ezen vámmentességből a 7. szám harmadik bekezdésében felsorolt tárgyak szintén ki vannak zárva.
9. Müvészeti és tudományos tárgyak, melyek nyilvános, tudományos és művészeti intézetek gyüjteményei számára valók; a külföldön tartozkodó osztrák és magyar müvészek művei.
10. Anatomiai készitmények, csontvázak, holttetemek.
11. Régiségi tárgyak, ha minőségük nem hagy semmi kétséget az iránt, hogy értékük leginkább csak óságukban áll, és a gyüjtésen kivül semmi más czélra és használatra nem alkalmasak.
12. Törvényszéki tárgyalások tárgyai.
13. Adományozott rendjelek és kiállitási érmek.
Az 1. számra szóló alakszerüségeket, s a többire nézve megkivántató bizonyitékokat és feltételeket külön rendeletek fogják szabályozni. Egyelőre az e részben fennálló rendeletek maradnak érvényben.
Vámmentesek továbbá:
1. Az utazók holmija, ugymint:
Fehérnemü, ruházat, ágynemü, utazási eszközök, arany- és ezüstnemüek és egyéb drágaságok, a kézmüvesek szerszámai, a müvészek eszközei, mű- és hangszerei, a fuvarozók és hajósok ruhái és fehérnemüi, könyvek, élelmiszerek, gyógyszerek, utazás közben való használatra, dohány, külön szabályok által meghatározott mennyiségben (jelenleg legfeljebb 35 gramm vagy 10 darab szivar), a mennyiben e tárgyak csupán az utazó saját használatára valók és minőségükre valamint mennyiségükre nézve az utazó szükségleteinek, állásának és egyéb viszonyainak megfelelnek.
Használt házi eszközöknek és butoroknak vámmentes behozatala is engedélyezhető oly utazóknak és közszolgálatban álló egyéneknek, kik hosszabb időn át szándékoznak az osztrák-magyar monarchiában tartózkodni és ezen szándékukat hitelesen igazolják.
Hasonló kedvezmény engedélyezhető oly belföldieknek is, kik a vámterületen kivüli hosszabb tartózkodás után ugyanide visszatérnek.
2. Fuvarozási eszközök, ugymint: az utazók kocsijai, a személy- és áruszállitó kocsik, szánok és taligák, teherkosarak, puttonyok és teherhordásra való hasonló készülékek, maguk az illető igás- és teherhordó állatok és hajók (ez utóbbiak a rajtuk levő leltári darabokkal együtt, a mennyiben a hajók külföldiek tulajdona, vagy a mennyiben a belföldi hajók ugyanazon vagy hasonló nemü leltári darabokkal jönnek vissza, a minőkkel kimentek volt), hanem csak oly föltétel alatt ha a személyszállitó kocsik a használat világos nyomait mutatják, vagy ha különben is a szállitott személyekből és árukból, a rendeltetés helyéből, az ut irányából, a fuvarozási eszközökből s a fuvarozás minőségéből kitünik, hogy az utazás valóban személy- vagy árufuvarozási, nem pedig oly czélból történik, hogy a fuvarozási eszköz a vámdij alól fölszabadittassék.
3. A menő és jövő hajók elesége, mi alatt a Dunán közlekedő hajók számára való sör is értetik.
4. Mustralapok és mustrák oly darabokban vagy próbákban, melyek csak mint ilyenek használhatók; de a dohány és a fogyasztási czikkekből való bárminő próbák nem vámmentesek.
5. A megvámolandó áru boritékai, tartói vagy edényei, kivéve:
a) ha azok a göngysulyról szóló határozatok szerint magához az áruhoz számittatnak;
b) ha valamely áru oly boritékokban és edényekben fordul elő, melyekben azt alakjánál és minőségénél fogva nem szokás szállitani, és a melyekre nagyobb vámdij van szabva, mint magára az árura.
6. Mindazon áruk, melyeknek sulya 25 gramnál csekélyebb, vagy a melyek, után a beszedendő vámdij 2 krajczárnál kevesebb, visszaélések esetében e kedvezmény egyes személyekre vagy bizonyos határvonalakra nézve ideiglenesen megszüntethető.
7. A hivatalos raktárakban teljesen megromlott áruk. Ha az áru csak annyira romlott meg, hogy eredeti rendeltetésére többé nem alkalmas, de azért még hasznavehető, mint p. o. a bor, mely még mint eczet használható, az illetékes pénzügyi hatóság a vámdij megfelelő mérséklését engedélyezheti. A vámmentesség, illetőleg a vámnak mérséklése a posta-igazgatás által már megvámozott árukra nézve is engedélyezhető, ha azok még mielőtt a czimzettnek kézbesittettek volna, megromlottak. A részletesebb határozatok rendeleti uton fognak megállapittatni.
A behozatali vámdij alól mentesek továbbá:
1. Hajók épitésére és felszerelésére szükséges tárgyak az 1872:XXV. törvénycikk értelmében.
2. Oly áruk és tárgyak, melyek kikészités, kijavitás vagy feldolgozás végett hozatnak be a vámterületre, oly feltétel alatt, hogy a kikészitett, kijavitott vagy megmunkált áruk és tárgyak isméti kivitele a pénzügyi hatóság által előre meghatározott idő alatt történjék, és hogy a behozott és ismét kivitt áruk azonossága biztositható legyen.
3. Oly áruk és tárgyak, melyek a vámkülzetekbe ottan teendő kikészités, kijavitás vagy feldolgozás végett kivitetnek és az illető vámkülzetekből kikészitve, kijavitva vagy feldolgozva a vámterületre ismét behozatnak, a 2. pontban felsorolt feltételek alatt.
4. Áruk (a fogyasztási tárgyak kivételével), melyek a vámterületről külföldi vásárokra és sokadalmakra, vagy bizonytalan eladásra kivitetnek és eladatlanul ismét visszahozatnak.
Oly áruk, melyek az előjegyzési eljárás igénybe vétele nélkül eladás végett külföldre küldetnek és előre nem látott akadályok miatt eladatlanul visszaérkeznek, a nélkül, hogy külföldön szabad forgalomba kerültek volna, a visszahozatalakor az illetékes pénzügyi hatóság különös engedélye folytán a behozatali vámdij fizetése alól felmenthetők. Ha azonban a gyárjegyekből, jelekből és effélékből, vagy ilyenek hiányában az áru külsejéből minden kételyt kizáró módon kitünik az, hogy a külföldről viszajövő áru az osztrák-magyar vámterületen előállitott czikk és ha a kivitt és behozott áru azonossága okmányilag hitelesen igazoltatik, a vámmentes visszahozatal az esetben is megengedhető, ha az illető áru külföldön a szabad forgalomba került is. Belföldi kiállitásokra valamint közintézetek számára kisérleti czélokra vagy a kimutatott közérdekben ideiglenes használatra behozott tárgyak részére, az isméti kivitel feltétele mellett, ideiglenesen a vámmentes behozatal szintén engedélyezhető.
Az ezen forgalmi könnyitéseket illető ellenőrzési szabályok rendeleti uton fognak megállapittatni.
A határszéleken vámmentesek:
1. A vámhatár által átszelt földbirtokok gazdasági forgalmában, az e birtokokhoz tartozó gazdasági állatok és gazdasági eszközök, valamint a vetőmag, továbbá az e birtokokon nyert földmivelési és állattenyésztési termények.
2. A határon át legeltetésre vagy munkára bejövő, illetőleg visszajövő állatok, valamint a legeltetés ideje alatt nyert termények, ugymint: vaj, sajt és az időközben megszaporodott állatok is.
Az intéző pénzügyi hatóságok méltánylást érdemlő és bizonyitványokkal teljesen igazolt viszonyok esetében megengedhetik, hogy vámmentesen vagy mérsékelt vámdij fizetése mellett behozattathassanak a következő áruk:
1. a különböző hitfelekezetek szegény templomai és egyházai számára rendelt szertartási tárgyak, és az ily templomok és egyházak épitésére és felállitására szolgáló anyagok;
2. élelmiszerek, ruházatok és épitési anyagok, melyek tüzvész vagy más elemi csapás által károsult belföldi lakosoknak, életük fentartására vagy házaik fölépitésére vagy helyrehozására ajándékban küldetnek;
3. a régi, és a használat jeleit magukon viselő tárgyak, melyeket vagyontalan egyének külföldről ajándékul kapnak.
A kormány felhatalmaztatik, hogy oly nemzetközi egyezmények alkalmából, melyekben vasuti összeköttetések czéljából a vámhatáron belül közös határ és üzletváltó-állomásnak létesitése állapittatik meg, vámmentes behozatalt biztosithasson;
a) a váltóállomás épitéséhez és üzleti berendezéséhez, valamint az állomás és a vámhatár között fekvő csatlakozási pályához szükséges anyagok, felszerelések és egyéb tárgyak számára, a mennyiben az idevágó munkák szerződésszerü elvállalása folytán, mindezeknek szolgáltatása a külföldi hatóságok vagy a külföldi vasuti vállalat kötelességében áll;
b) a külföldi vasuti vállalat által elvállalt üzleti szolgálat ellátásához (beleértve a jókarbantartást is), valamint a külföldi határhivatalok hivatalos szolgálatához szükséges üzleti tárgyak, eszközök és fogyasztási anyagok számára, a mennyiben azok e czélokra szükségeseknek bizonyulnak;
c) a külföldi vasuti igazgatósághoz vagy a szomszéd államnak érdekelt hatóságaihoz tartozó és a vámterületen belől állomásozó hivatalnokok s szolgálattevők költözködési holmijának és szolgálati szereinek számára.
A vámtarifában kitett vámdijak, ideértve a mérleg-, pecsét- és jegypénzt is, aranyban fizetendők.
Külön rendeletek fogják meghatározni azt, mily feltételek alatt szabad ezüstöt is a vámok fizetésénél használni.
Az ez esetben fizetendő pótlék az aranynak a megelőző hónapban elért átlagos árfolyama alapján, rendeleti uton, havonkint fog meghatároztatni és közzététetni; ugyanez uton fog meghatároztatni a bel- és külföldi aranypénznek aranyforint értéke is, mely értékben azok vámfizetéseknél elfogadtatnak és adatnak.
A vámilletékek felszámitásakor az egy félkrajczárnál kisebb tört részek számba nem vétetnek; a félkrajczár s a nagyobb tört azonban egész krajczárnak veendő.
A tarifában minden egyes számra kiszabott dijakon (vámokon, engedélyilletékeken, fogyasztási adópótlékokon) kivül, a vámeljárásnál következő mellékilletékek fizetendők:
1. A mérlegpénz, és pedig 5 krajczárjával 100 kilogrammnyi teljsuly után, oly áruknál, melyek hivatalból vagy a fél kivánatára méretnek meg.
A sulynak számvetési uton való kitudásáért, próbamérésekért és magánmérlegen történt mérésért, mint például a vasuti pályaudvarokon történő vámkezelésnél, mérlegpénzt nem kell fizetni.
A mérlegpénz kiszámitásánál 50 kilogrammnál kisebb sulyrészek számba nem vétetnek, 50 kilogramm és annál nagyobb sulyrészek azonban 100 kilogrammnak számittatnak.
Ha az áru összes súlya 50 kilogrammnál kisebb, mérlegpénzül 3 kr. fizetendő.
2. Pecsétdij; és pedig minden alkalmazott egyes ólompecsétért 2 krajczár, és minden alkalmazott egyes viaszpecsétért 1 krajczár.
A kisérő jegygyel való ellenőrzés alatt átvitelre utalt áruk pecsérdijt nem fizetnek. A hajók, vasuti kocsik stb. rakodó helyének vámhivatalos elzárásaért sem jár pecsétdij.
3. Jegypénz és pedig 10 krajczár a külföldi vámolatlan árukról kiállitott kisérő jegynek ama példányaért, mely a félnek kiszolgáltatandó.
Ha az eredetileg átvitelre szánt árunál utóbb behozatali czélt vallanak be, a mellékilletékek utólag fizetendők.
A vámvonalat érintő belforgalomban, valamint az ellenőrző eljárásnál sem pecsétdij, sem jegypénz nem fizetendő.
4. Raktárdij a hivatalos raktárakban elhelyezett árukért és pedig a helyi és egyéb viszonyok tekintetbevételével, külön rendelet által megállapitandó összegben, mely azonban a teljsuly minden 100 kilogrammja után egy-egy napra rendszerint 1. 6 krajczárnál nagyobb nem lehet.
Ha rendkivül sok a raktárba elhelyezendő áru, a teljsuly 100 kilogrammja után egy-egy napra a raktárdij 2. 4 krajczárig emelhető.
A mi a hivatalos helyiségen kivül teljesitett hivatalos eljárásért járó költségek megtéritését, az áruk hivatalos kiséréseért fizetendő illetékeket, valamint a külön vizi vámdijakat, a kikötő- és hajózási dijakat illeti, megmaradnak az eddigi határozatok.
Az egy krajczárnál kisebb részek fizetésére nézve a mellékilletékeknél is a XV. czikkben foglalt határozatok érvényesek.
A göngysulynak meghatározása és megváltoztatása, tekintettel a forgalomban szokásos csomagolási módokra és azoknak sulyviszonyaira, rendeleti uton fog történni. Oly áruknál, melyeknek 100 klgrammjáért 3 frtnál nagyobb vám nem fizetendő, valamint a folyadékokat közvetlen magukba foglaló edényeknél, a mennyiben a tarifában ettől eltérő határozat nem foglaltatik, göngysúly czimén levonásnak nincs helye. Ha azonban a teljsúly szerint vámozandó folyadékok a szállitásukra külön szerkesztett kocsikon (vasuti kocsikon is), vagy hajókon minden egyéb tartály nélkül hozatnak be: a megállapitott tisztasulyukhoz a szokásos csomagolási módnak megfelelő és rendeleti uton megállapitandó göngysuly adandó.
A jelen törvény, a tarifa XXI-ik osztályának kivételével, 1882. évi junius elsején lép életbe. Ezen napon megszünik az 1878:XXI. tc. és az abban foglalt általános vámtarifa, (kivéve 28. d) vámtételében és az ennek jegyzetében foglalt határozatokat), ugyszintén minden arra vonatkozó rendelet, a mennyiben azok a jelen törvénynyel ellenkeznek.
A XXI-ik tarifa osztályba foglalt határozatok életbelépésének ideje felől, az ásványolaj-vám felemeléséről és az ásványolaj-adóról szóló törvény intézkedik.
Ezen törvény végrehajtásával a pénzügyminister, valamint a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister bizatnak meg.
