Az osztrák-magyar vámterület jelenleg érvényben álló átalános vámtarifája nem készült önállóan, más kérdésektől függetlenül, hanem az osztrák kormánynyal 1876-ban folytatott kiegyezési tárgyalásoknak alkatrészét képezte és mint ilyen más közgazdasági kérdések tisztába hozatalánál compromissum tárgya volt.
Sőt nem is tekintve a magyar és az osztrák kormányok közt a vámtarifával kapcsolatban megoldásra került kérdéseket, vámtarifánk megállapításánál még oly tekintetek is szerepeltek, melyek mellett sem a belföldi ipar védelme, sem a belföldi piacznak saját terményeink számára leendő biztositása teljesen érvényre nem volt juttatható, mert a vámtarifa megállapításánál nagy, sőt sok tekintetben döntő szerepet játszott a külkereskedelmi politika akkori helyzete.
Már a magyar korona országai és Ő Felsége többi királyságai és országai közt 1878-ban kötött vám- és kereskedelmi egyezményről szóló törvényjavaslattal az országgyülés elé terjesztett indokolásban kiemelte a kormány azt hogy a követendő vámpolitikát illetőleg határozott szándéka jövőben is tarifaszerződések által a kiviteli kereskedést előmozditani, illetőleg kiviteli czikkeink számára a velünk szerződő államok vámtételeit biztositani. Vámtarifánknak tehát a kiegyezési tárgyalások alkalmával történt megállapításánál a többiek közt és főkép magyar részről kiválólag azon szempontot is figyelembe kellett venni, hogy az oly szellemben állapittassék meg, hogy annak alapján a külállamokkal, jelesül a német birodalommal alkalmas, különösen hazai nyers terményeink kivitelét biztositó tarifaszerződés legyen köthető.
Ezen törekvés képezte egyik okát annak, hogy midőn 1877-ben a német kormány megbizottjaival új vám- és kereskedelmi szerződés megkötése czéljából Bécsben folytatott tárgyalások megszakadtak és vámtarifánknak az országgyűlés elé való terjesztése többé el nem volt halasztható: - a szerződési tárgyalásoknak újból felvétele reményében sok tételre nézve nem a kiegyezési tárgyalások alkalmával az osztrák és a magyar kormányok közt megállapított magasabb vámok, hanem: német szerződési tárgyalások folyamában Németország számára ellenengedménykép leszállitott mérsékelt vámok vétettek fel és szerepelnek jelenleg is tarifánkban.
A magyar és az osztrák kormány közt a kiegyezési tárgyalások alkalmával megállapított vámok és a német tárgyalások folyamában Németországnak tett concessiok, valamint az ezen tárgyalások megszakadta után az átalános tarifánkba végleg felvett vámok egy része a következő összeállitásból vehető ki:
| kormánymegállapodás | Németországnak tett concessio | végleg felvett vám | ||
| buza | 70 kr. | vm. | vm. | |
| rozs, tengeri, hüvelyesek | 54 kr. | vm. | vm. | |
| árpa, maláta, zab | 36 kr. | vm. | vm. | |
| liszt és örlemények | 1 frt 60 kr. | vm. | vm. | |
| ökör és bika a | 5 frt - kr. | 4 frt - kr. | 4 frt - kr. | |
| tehén | 3 frt 50 kr. | 2 frt 50 kr. | 2 frt 50 kr. | |
| fiatal marha | 2 frt - kr. | - frt 75 kr. | - frt 75 kr. | |
| gyapjúárúk: | ||||
| 450-600 gram sulyban | 80 frt - kr. | 40 frt - kr. | 60 frt - kr. | |
| sálok | 200 frt - kr. | 150 frt - kr. | 150 frt - kr. | |
| sürű sima félselyemárúk | 200 frt - kr. | 150 frt - kr. | 150 frt - kr. | |
| közönséges bőr | 10 frt - kr. | 8 frt - kr. | 8 frt - kr. | |
| finom bőr | 20 frt - kr. | 18 frt -kr. | 18 frt - kr. | |
| közönséges bőrárúk | 20 frt - kr. | 16 frt - kr. | 16 frt - kr. | |
| finom bőrárúk | 30 frt - kr. | 26 frt - kr. | 26 frt - kr. | |
| közönséges öblös-üveg | 2 frt - kr. | vm. | 1 frt 50 kr. | |
| fehér öblös üveg | 4 frt - kr. | 2 frt - kr. | 2 frt - kr. | |
| nyers sin; ingots | 2 frt 50 kr. | 1 frt 20 kr. | 1 frt 5§ kr. | |
| srófok, drótszögek | 8 frt - kr. | 7 frt - kr. | 7 frt - kr. |
Az ily uton és módon létrejött átalános vámtarifa feladatának megfelelhetett mindaddig, mig azon viszonyok, a melyek alapján és a melyeknek föltételezése mellett készült, meg nem változtak. Minthogy pedig az átalános vámtarifa életbe lépte óta a közgazdaság s főkép a vámpolitika terén Európában oly lényeges változások álltak be, melyekkel szemben az egészen más viszonyok közt létrejött és egészen más föltevések alapján készült vámtarifánk saját érdekeinket többé ki nem elégitheti: vámtarifánk átdolgozása és az időközben létrejött viszonyokhoz alkalmazkodása vált szükségessé.
A vámtarifa átdolgozásánál tekintetbe vétettek az átalános közgazdasági-, kereskedelem-politikai- és pénzügyi szempontok.
Mindenekelőtt a közgazdasági és a kereskedelem-politikai szempont az, mely vámtarifánknak a megváltozott viszonyoknak megfelelő módositását követeli.
Ennek megbirálására vissza, kell pillantanunk azon közgazdasági viszonyokra, melyek közt vámtarifánk 1877-ben létrejött.
Az 1878. évi vámtarifa - ha mindjárt némely tételeiben védvámos jelleget tüntet is fel - egészében a szabad kereskedés elvén sarkal. Kereskedelmi összeköttetéseink a külállamokkal akkor még érvényben álló tarifaszerződések által voltak rendezve, és ezen viszonynak továbbra való kellő biztositása végett új szerződések létesitése iránt a tárgyalások folytak. Az európai államok kevés kivétellel a szabad kereskedés elvének hódoltak vámpolitikájukban és érvényben álló vámtarifáik ennek megfelelő szellemben voltak megállapítva. Sőt a velünk legélénkebb forgalmi viszonyban álló német vámterületnek vámtarifája sok tekintetben jóval alacsonyabb vámtételeket és sokkal több vámmentességet tüntetett fel, mint az 1868. évi szerződéses vámtarifa.
Ily viszonyokkal szemben helyesnek látszott, ha az akkoriban érvényben állott szerződési tarifák vámjai nagyjában átvétetnek átalános vámtarifánkba, mert föl lehetett tételezni azt, hogy ha Európa nagyobb államai tapasztalni fogják, hogy vámterületünkre a szabad kereskedés elve alapján mérsékelt vámok mellett hozhatják be iparczikkeiket, akkor az 1860 óta követett szerződéses vámpolitikát ők is fen fogják tartani s velünk szemben is kedvező vámtételeket, illetőleg vámmentességeket fognak alkalmazni, s igy kivitelünket nem fogják akadályozni.
Ez a föltevés mindazáltal nem teljesült.
Azóta a helyzet ugyanis lényegesen megváltozott, - és ma a vám- és kereskedelmi-politika tekintetében teljesen más viszonyokkal állunk szemben, mint a melyek közt az 1878. évi vámtarifa készült.
A német birodalommal tarifaszerződés létesitése czéljából folytatott tárgyalások teljes meghiusulása, valamint a continentális államokban újabban meghonositott védvámos politika következtében, a jelenleg fennálló viszonyok olyannyira határozott ellentétben állanak azon viszonyokkal, melyek befolyása alatt vámtarifánk 1877-ben létrejött, hogy ennek az ily megváltozott viszonyokkal szemben való változatlan érvényben tartása közgazdasági állapotunkra előnyös nem lehet.
A continentális államok vámpolitikájában bekövetkezett és a hatásaiban a tengerentúli országok folyton növekedő versenyének befolyása alatt kiviteli forgalmunkra még fokozódott mérvben nehezedő fordulattal a kormány elérkezettnek látta azt az időpontot, a melytől kezdve vámtarifánk gazdasági érdekeinknek többé nem alkalmas megfelelni.
Elegendően megóvottaknak tartotta azokat mindaddig, mig egyik fő beviteli piaczunkon Németországban nyers terményeinkre, élő állatainkra, lisztünkre nézve azon vámmentességekkel, - és iparczikkeinkre nézve pedig csak azon mérsékelt vámokkal állottunk szemben, a melyek ellenengedménykép a német szerződési tárgyalások alkalmával számunkra az ennek az fejében saját vámtarifánk tételeinek tényleg történt leszállitása folytán kiköttettek és a melyek az új német vámtarifa életbeléptetéséig alkalmazásban álltak, és a meddig remény lehetett arra, hogy ezeket, legalább részben új tarifaszerződésben meghonositani sikerülni fog.
Mióta azonban a kölcsönös érdekeket kielégitő tarifaszerződésnek létrejötte Németországgal végleg meghiusult és a német kormány által folytatott tarifapolitika kivált nyersterményeink kivitelét Németországba súlyosan éri, sőt részben lehetetlenné is teszi, vasuti tarifapolitikája és állategészségügyi szempontból mentegetett intézkedései által pedig átviteli forgalmunkat is lehetőleg neheziti és ez által jelesül állataink és állati termékeink számára a nyugoti piaczokat vagy teljesen elérhetetlenekké teszi, vagy csak nagyobb költség és időveszteséggel enged azokon saját terményeivel versenyezni; - mióta továbbá a continentális versenyviszonyokban a német vámpolitika közvetve is kedvezőtlen visszahatást gyakorol gazdasági életünkre; - mióta Francziaország szintén védvámos szellemben dolgozta át vámtarifáját; Oroszország pedig szerződések által kötve nem lévén, vámjait egyre emeli és roppant áldozatok mellett már is több ágban oly erős ipart teremtett, melylyel versenyezni alig lehet; - és mióta végre legveszedelmesebb concurrensünk, az amerikai Egyesült államok nyers terményeikkel a világpiaczot elárasztják:- azóta teljesen indokoltnak kell tekinteni azt, hogy vámtarifánk oly irányban dolgoztassék át, illetőleg vétessék revisió alá, mely legalább a vámterület piaczait biztositja terményeink számára és ellensúlyozza azt a visszásságot, hogy a külföld czikkeivel mérsékelt vámok mellett juthasson vámterületünkre, holott mi aránylag magasabb, sőt esetleg prohibitiv vámokkal küzdünk, ha czikkeinkkel külföldre akarunk jutni.
Mennyire változott meg az iparczikkek, de főkép a magyar termények kivitelének hátrányára a külföld vámpolitikája, kitünik a következő, példaképen fölhozott adatokból.
A német birodalomban a védelmi irány, még pedig mind az ipar, mind a mezőgazdaság érdekében 1879 és 1880 óta honosittatott meg.
Megjegyzendő, hogy a német uj tarifa vámjai nem egy időben léptek életbe, hanem a vasvámok és a szorosabb értelemben vett pénzügyi vámok azonnal a tarifa törvényerőre emelésével, azaz 1879. julius 15-én, a gabona- és favámok ugyanazon évi október 1-jével, a többi vámok ellenben csak 1880. január 1-jén léptek életbe. Végre a szőlő vámja és a lisztnek és a gyapjú-árúk egy részének vámfelemelése csak 1881. évi julius 1-én lépett hatályba.
A mezőgazdaság védelme szempontjából megállapított német vámok kivehetők a következő összeállitásból:
| Németországi | 1878-iki | |||
| 1879 tarifa | 1873 tarifa | osztrák-magyar tarifa | ||
| buza, rozs, zab és hüvelyesek | 100 kil. 1.- márka | vm. | vm. | |
| árpa, tengeri és tatárka | 0.50 márka | vm. | vm. | |
| maláta | 1.20 márka | vm. | vm. | |
| repcze | 0.30 márka | vm. | vm. | |
| ágytollu, tisztitva és elkészitve | 6.- márka | vm. | vm. | |
| fris szőlő | 15.- márka | vm. | vm. | |
| cserhéj | 0.50 márka | vm. | vm. | |
| épületfa, nyers állapotban | 0.10 márka | vm. | vm. | |
| épületfa előkészitve, donga | 0.25 márka | vm. | vm. | |
| tojás | 3.- márka | vm. | vm. | |
| ló | drb. 10.- márka | vm. | vm. | |
| bika és tehén | 6.- márka | vm. | 4 frt, illetőleg 1.50 | |
| ökör | 20. márka | vm. | 4.- frt | |
| fiatal marha | 4.- márka | vm. | 0.75 frt | |
| borju | 2.- márka | vm. | 0.40 frt | |
| sertés | 2.50 márka | 2.- m. | 2.- frt | |
| juhfélék | 0.50 márka | vm. | 0.30 frt | |
| bor, hordókban | 100 kil. 24.- márka | 16. m. | 12.- frt | |
| bor, palaczkokban | 48.- márka | 16.- m. | 20.- frt | |
Az iparczikkeknél eszközölt nagyobb vámemelések a következőkből vehetők ki:
| Németországi | 1878-iki | |||||
| 1879 tarifa | 1873 tarifa | osztrák-magyar tarifa | ||||
| liszt és örlemény | 100 kil. 3.- márka | vm. | vm. | |||
| keményitő | 6.- márka | vm. | 1.50 és 6.- frt | |||
| nyers vas | 1.- márka | vm. | 0.50 frt | |||
| félgyártmányok vasból | 2.50 márka | vm. | 1.20 frt | |||
| vas- és aczéláruk | 6.- márka | vm. | 4.- frt | |||
| 10.- márka | vm. | 4.- | ||||
| 15.- márka | vm. | 8.- frt | ||||
| üveg: közönséges öblös üveg | 3.- márka | vm. | 1.50 frt | |||
| fehér öblös üveg | 8.- márka | 4.- m. | 2.- frt | |||
| préselt, köszörült stb. | 24.- márka | 16.- m. | 8.- frt | |||
| táblaüveg: nyers (nagyság szerint) | 6.-8.-10.- márka | 4.- m. | 4.- frt | |||
| köszörült | 24.- márka | 16.- m. | 8.- frt | |||
| szines üveg | 30.- márka | 24.- m. | 12.- frt | |||
| üvegárúk | 30.- márka | 24.- m. | 12.- frt | |||
| közönséges faárúk | 3.- márka | vm. | vm. | |||
| furnirok, parketták | 6.- márka | vm. | 1.50 frt | |||
| közönséges fabutor | 10.- márka | 6.- m. | 3.- frt | |||
| finom faárúk | 30.- márka | 24.- m. | 12.- frt | |||
| gépek és géprészek: | ||||||
| fából | 3.- márka | vm. | 2.- frt | |||
| öntött vasból | 3.- márka | vm. | 2.70 frt | |||
| kovácsolt vasból | 5.- márka | vm. | 4.- frt | |||
| bőr és bőrárúk: | ||||||
| közönséges bőr | 18.- márka | 12.- m. | 8.- frt | |||
| talpbőr | 36.- márka | 12.- m. | 8.- frt | |||
| finom bőr | 36.- márka | 30.- | 18.- frt | |||
| közönséges bőrárúk | 50.- márka | 24.- m. | 16.- frt | |||
| finom bőrárúk | 70.- márka | 42.- m. | 26.- frt | |||
| lenfonalak: | ||||||
| nyers állapotban (finomság szerint) | 3.- márka | 3.-m. | 1.50 frt | |||
| 5.- márka | ||||||
| 6.- márka | ||||||
| 9.- márka | ||||||
| 12.- márka | ||||||
| fehéritve, festve (finomság szerint) | 12.- márka | 10.- m. | 5.- frt | |||
| 15.- márka | ||||||
| 20.- márka | ||||||
| czérna | 36.- márka | 24.- m. | 12.- frt | |||
| lenárúk: | ||||||
| nyers állapotban (finomság szerint) | 6.- márka | |||||
| 12.- márka | ||||||
| 24.- márka | 24.- m. | 12 és 80.- frt | ||||
| 36.- márka | ||||||
| 60.- márka | ||||||
| fehéritve, festve stb. | 60.-120.- márka | 60.- m. | 20, 40, 80 és 120.- frt | |||
| paszomántárúk | 100.- márka | 60.- m. | 80.- frt | |||
| csipkék | 600.- márka | 240.- m. | 150.- frt | |||
| kötélverő árúk | 6.- márka | 3.- m. | 1.50-3.- frt | |||
| csomagoló papiros: | ||||||
| simitatlan | 4.-márka | vm. és 4 márka | vm. | |||
| egyéb papiros | 10.- márka | 4.-6.-8.- m. | 2.-6.-12.- frt | |||
| gyapjufonalak: | ||||||
| nyers, egyes | 8.- márka | 1.50 frt | ||||
| nyers, kettős | 10.- márka | 3.- m. | 8.- frt | |||
| fehéritett, festett, egyes | 12.- márka | 12.- frt | ||||
| gyapjuárúk: | ||||||
| szinnyomatlan nemez és nemezárúk, lábtakarók gyapjuból | 100.- márka | 60.- m. | 30.- frt | |||
| szinnyomatlan gyapjuszövetek: | ||||||
| 200 gramon felül | 135.- márka | 60 és 120.- m. | 40.60 és 80 frt | |||
| 200 gr. v. ennél könnyebb | 220.- márka | |||||
| szinnyomatos szövetek: | ||||||
| 200 gramon fölül | 150.- márka | 150.- m. | 80.- frt | |||
| 200 gr. v. ennél könnyebb | 220.-márka | |||||
| sálok (a szinek mennyisége szerint) | 300.- márka | 120 és 150.- m. | 150.- frt | |||
| 450.- márka | ||||||
A német kormány ezen új vámpolitikájának hatása az utolsó évek forgalmi kimutatásaiban már is szembeötlik. A következő kimutatás a német statisztika adataiból van összeállitva, miután ezen adatok ugy a bevitelt, mint az átvitelt az egyes áruk provenientiája szerint tüntetik ki, holott az osztrák-magyar statisztika csak a határszéleket mutatja, melyeken át a kivitel eszközöltetik és igy a német statisztika a kereskedés irányára nézve sokkal megbizhatóbb adatokat szolgáltat.
| Bevitel a német vámterületre az osztrák-magyar vámterületről | |||||||||||
| 1875-79. | 1878. | 1880. | különbözet | ||||||||
| átlag | évben | általában | %-ban | ||||||||
| métermázsa | |||||||||||
| gabona és hüvelyes | 9.794,640 | 10.316,674 | 4.283,053 | - | 6.033,621 | - | 58.5 | ||||
| ebből: | |||||||||||
| buza | 3.167,626 | 4.201,616 | 832,631 | - | 3.368,985 | - | 80.2 | ||||
| rozs | 1.325,060 | 872,514 | 634,418 | - | 238,096 | - | 27.3 | ||||
| árpa | 2.441,589 | 2.923,854 | 1.514,728 | - | 1.409,126 | - | 48.2 | ||||
| maláta | 522,605 | 581,466 | 334,358 | - | 247,108 | - | 42.5 | ||||
| zab | 957,522 | 859,981 | 574,476 | - | 285,505 | - | 33.2 | ||||
| tengeri | 887,951 | 420,604 | 194,723 | - | 225,881 | - | 53.7 | ||||
| egyéb gabona | 57,352 | 53,456 | 41,527 | - | 11,929 | - | 22.3 | ||||
| hüvelyes | 434,937 | 403,183 | 156,192 | - | 246,991 | - | 61.2 | ||||
| liszt | 937,064 | 1.254,138 | 226,164 | - | 1.027,974 | - | 81.9 | ||||
| egyéb örlemény | 45,448 | 54,859 | 46,805 | - | 8,054 | - | 14.7 | ||||
| repcze | 597,145 | 798,507 | 318,322 | - | 480,185 | - | 60.1 | ||||
| bor hordókban | 57,679 | 57,293 | 59,782 | + | 2,489 | + | 4.3 | ||||
| bor palaczkokban | 2,140 | 2,309 | 1,043 | - | 1,266 | - | 54.8 | ||||
| darab | |||||||||||
| vágó- és igásmarha | 977,762 | 1.253,776 | 458,300 | - | 795,476 | - | 63.4 | ||||
| ökör és bika | 65,357 | 106,758 | 14,693 | - | 92,065 | - | 86.2 | ||||
| tehén | 30,437 | 54,452 | 11,878 | - | 42,574 | - | 78.2 | ||||
| fiatal marha és borju | 24,046 | 29,545 | 8,295 | - | 21,250 | - | 71.9 | ||||
| juh | 347,375 | 404,772 | 41,934 | - | 362,838 | - | 89.6 | ||||
| sertés | 450,925 | 578,448 | 313,390 | - | 265,058 | - | 45.8 | ||||
| malacz | 44,071 | 76,835 | 52,751 | - | 24,084 | - | 31.3 | ||||
| métermázsa | |||||||||||
| ágytollu | 27,078 | 22,409 | 19,800 | - | 2,609 | - | 11.6 | ||||
| tojás | 301,640 | 342,958 | 114,702 | - | 228,256 | - | 66.6 | ||||
| építőfa és szerszámfa | 7.683,190 | 6.848,775 | 6.820,217 | - | 28,558 | - | 0.4 | ||||
| cserhéj | 323,364 | 360,214 | 342,728 | - | 17,486 | - | 4.9 | ||||
| lenfonal | 80,598 | 76,565 | 55,152 | - | 21,413 | - | 28.0 | ||||
| lenárúk | 27,227 | 13,636 | 6,396 | - | 7,240 | - | 53.1 | ||||
| gyapjufonal | 9,661 | 10,209 | 8,431 | - | 1,778 | - | 17.4 | ||||
| gyapjuárúk | 1,924 | 1,741 | 1,693 | - | 48 | - | 2.7 | ||||
| papiros és papirosárúk | 26,946 | 25,886 | 24,089 | - | 1,797 | - | 7.0 | ||||
| közönséges bőr | 3,524 | 2,827 | 1,442 | - | 1,385 | - | 49.0 | ||||
| bőrárúk | 2.542 | 3,133 | 2,798 | - | 335 | - | 10.6 | ||||
| faárúk | 110,659 | 109,218 | 44,436 | - | 64,782 | - | 59.3 | ||||
| üveg és üvegárúk | 57,524 | 56,345 | 47,670 | - | 8,675 | - | 15.4 | ||||
| ebből öblös üveg | 6,605 | 6,926 | 989 | - | 5,937 | - | 85.7 | ||||
| félgyártmány vasból | 39,049 | 46,359 | 19,838 | - | 26,521 | - | 57.2 | ||||
| vas- és aczélárúk | 21,920 | 24,858 | 11,083 | - | 13,775 | - | 55.4 | ||||
| gépek és géprészek | 24,349 | 25,726 | 11,125 | - | 14,601 | - | 56.8 | ||||
| keményitő, hajpor stb. | 6,009 | 9,450 | 2,448 | - | 7,002 | - | 74.1 | ||||
A franczia új tarifának Magyarországot érdeklő vámemeléseiből a következőket emeljük ki:
| Az árú megnevezése | régi | új | |
| vám | |||
| ökör db. | 3.60 frank | 15.- fr. | |
| vad 100 k. | vm. | 20.- fr. | |
| méz 100 k. | vm. | 10.- fr. | |
| bor hectl. | 3.50 frank | 4.50 fr. | |
| keményitő 100 k. | 1.50 frank | 6.- fr. | |
A vámterületünket is érdeklő franczia iparvámok közül felemlitjük a következőket:
| Az árú megnevezése | vám | |||||
| régi | új | |||||
| üvegárúk | érték után 10% | 100 kilogram | 18 fr. 50 cts. | |||
| nyers lenfonalak: | ||||||
| (finomság szerint) | 100 kilogram | 16 fr. | ||||
| 100 kilogram | 15 fr. | 100 kilogram | 18 fr. | |||
| 100 kilogram | 23 fr. | |||||
| 100 kilogram | 20 fr. | 100 kilogram | 33 fr. | |||
| 100 kilogram | 30 fr. | |||||
| 100 kilogram | 30 fr. | 100 kilogram | 40 fr. | |||
| 100 kilogram | 36 fr. | |||||
| 100 kilogram | 100 kilogram | 50 fr. | ||||
| 100 kilogram | 60 fr. | 70 fr. | ||||
| 100 kilogram | 99 fr. | |||||
| 100 kilogram | 100 kilogram | 99 fr. | ||||
| 100 kilogram | 100 fr. | 149 fr. | ||||
| 100 kilogram | 200 fr. | |||||
| lenárúk (a fonalak száma szerint) | 100 kilogram | 5 és 28 fr. | 28 és 42 fr. | |||
| 100 kilogram | 55 fr. | 68 fr. | ||||
| 100 kilogram | 55 és 65 fr. | 81 fr. | ||||
| 100 kilogram | 90 fr. | 112 fr. | ||||
| 100 kilogram | 115 fr. | 143 fr. | ||||
| 100 kilogram | 170 fr. | 230 fr. | ||||
| 100 kilogram | 260 fr. | 344 fr. | ||||
| 100 kilogram | 300 fr. | 460 fr. | ||||
Gyapjúárúk a régi vámtarifa szerint érték után 10%-ot fizettek vám fejében, az uj vámtarifa a következő tételeket tartalmazza: -
posztó és egyéb kallott, valamint a sima nem kallott szövetek:
| egy négyszögméter 400 gramig | 100 kilogram 211 fr. | |
| 401-550 gram | 100 kilogram 186 fr. | |
| 550 gramnál több | 100 kilogram 161 fr. |
vegyes gyapjúárúk:
| 1 négyszögméter 200 gramig | 100 kilogram 211 fr. | |
| 201-300 gram | 100 kilogram 174 fr. | |
| 301-400 gram | 100 kilogram 136 fr. | |
| 401-550 gram | 100 kilogram 99 fr. | |
| 551-700 gram | 100 kilogram 74 fr. | |
| 700 gramnál több | 100 kilogram 50 fr. |
műesztergályos árúk, elefántcsontból vagy gyöngyházból
| fésük | 100 klgr. | 60 fr. | 625 fr. | ||
| szivartárczák és egyéb tárgyak | 100 klgr. | vagy 10% | 1250 fr. | ||
| fából, szaruból, csontból, elefántcsontból vagy hamis teknőbékahéjból | 100 klgr. | 60 fr. v 10% | 190 fr. | ||
Oroszországban, nem tekintve a vámoknak 1877. jan. 1-seje óta aranyban elrendelt fizetését, mi körülbelül 10%-nyi vámemelésnek felel meg, az 1881. évi január 1-jén életbelépett rendelet által a nyers és öntött vas eddigi vámmentes bevitele megszüntettetett és egyuttal a vas- és aczélsínek, vas- és aczélgyártmányok vámjai jelentékeny mérvben felemeltettek. Ezen kivül minden árúnál a vám 10%-kal fölemeltetett.
Svájcz is felemelte legújabban átdolgozott tarifájában a vámokat, habár ezen új vámtarifa mindeddig még életbe nem lépett.
Ugyanazon időben, a midőn Európa nevezetesebb államai vámpolitikájukban az elzárkózás rendszere felé törekszenek, nagyobbodik az amerikai Egyesült-Államok hatalmas versenye mezőgazdasági és állati terményekben. És azt a hatást nagyban érezzük mi is.
Amerika veszedelmes concurrensünk az angol piaczon buzával és újabban liszttel is; földmívelésének roppant kiterjedtsége, az olcsó szállitás és bámulatos módon szervezett gabonakereskedése folytán az angol piacz ellátásában Amerika most már az első helyet foglalja el, miután Nagybritánnia 50 millió métermázsára tehető összes buza- és lisztbevitelének 65%-át az Egyesült-Államokból fedezi.
Amerika bevitelének folytonos emelkedése és monarchiánknak az angol piacz ellátásában való hanyatlása a következő adatokból tünik ki.
Az angol statisztikai kimutatások szerint bevitetett ugyanis buza és liszt (angol mázsákban):
| buza | liszt | ||||
| évben | Amerikából | Monarchiánkból | Amerikából | Monarchiánkból | |
| 1866 | 635,289 | 1.326,529 | 280,792 | 51,525 | |
| 1867 | 4.188,013 | 542,635 | 722,976 | 131,347 | |
| 1868 | 5.908,149 | 1.004,701 | 676,192 | 196,651 | |
| 1869 | 13.181,507 | 1.030,563 | 1.711,000 | 252,178 | |
| 1870 | 12.371,922 | 60,472 | 2.148,251 | 322,569 | |
| 1871 | 13.386,122 | 239,147 | 1.791,147 | 477,677 | |
| 1872 | 8.719,940 | 55,186 | 731,527 | 321,424 | |
| 1873 | 19.796,414 | 11,530 | 1.582,956 | 239,768 | |
| 1874 | 23.090,091 | 2,337 | 3.292,769 | 226,297 | |
| 1875 | 23.523,307 | 18,564 | 2.279,075 | 32,302 | |
| 1876 | 19.323,054 | 4,556 | 2.320,279 | 445,626 | |
| 1877 | 21.386,980 | 42,838 | 1.765,620 | 1.034,466 | |
| 1878 | 29.060,809 | 1,048 | 3.621,881 | 1.348,672 | |
| 1879 | 36.041,895 | 19,745 | 6.862,179 | 1.513,092 | |
| 1880 | 36.190,814 | 11,502 | 6.873,829 | 1.123,911 | |
Igaz, hogy ezen kimutatásokban csakis azon buza- és lisztmennyiségek foglaltatnak melyek az osztrák-magyar monarchiából a tengeren közvetlenül vitettek be Nagy-Britániában és az osztrák-magyar monarchiából származó többi bevitel a német vámterület bevitelében szerepel. Ez azonban nem változtat állitásunkon, mert a német vámterület buza- és liszt-kivitele Nagybritanniába szintén csökkent és ezen hanyatlás nem keletkezett egyedül a német termények kivitelének csökkenéséből, hanem részben a német vámterületen keresztül való átvitelünk apadásának is tulajdonitandó, mi különben a német vámterülete kivitt mennyiségek kimutatásaiból is következtethető.
A német vámterületről ugyanis kivitetett Nagybritanniába buza és liszt, ez utóbbi buzára átszámitva (angol mázsa):
| 1866. | 6.801,657 | |
| 1867. | 7.873,216 | |
| 1868. | 7.224,597 | |
| 1869. | 7.546,688 | |
| 1870. | 4.487,773 | |
| 1871. | 4.258,823 | |
| 1872. | 5.183,601 | |
| 1873. | 3.019,406 | |
| 1874. | 4.012,066 | |
| 1875. | 6.613,544 | |
| 1876. | 3.487,672 | |
| 1877. | 7.004,360 | |
| 1878. | 6.511,560 | |
| 1879. | 4.757,794 | |
| 1880. | 2.821,164 |
Amerika versenyével már tovább is megy és nemsokára a Continensen is domináló szerepet fog játszani. A délnémetországi kereskedelmi kamarák 1880. évi jelentéseikben kiemelik, hogy az Egyesült Államok már ott is veszedelmes versenyzők gyanánt jelentkeznek. -
Az igy alakult közgazdasági helyzet és kivált Németország vám- és vasuti politikája okvetlenül oda terelnek bennünket is, hogy mezőgazdasági terményeink kelendőségét legalább ott, hol azt vámtarifánk helyes berendezése által tehetjük, biztositsuk, s ez okból vámtarifánkat mezőgazdasági terményeink szempontjából kellett revideálni s ugynevezett agrár vámok meghonositásáról gondoskodni.
De midőn a kormány, a német birodalommal tarifaszerződés létrejötte végett folytatott tárgyalások meghiusulása után a most kifejtett szempontból és főkép nyers terményeink és hazai iparczikkeink kellő biztositása czéljából hozzájárult vámtarifánk revisiójához, egy perczig sem kételkedhetett, hogy annak átalánosnak, a vámterület közgazdaságának minden ágára kiterjedőnek kell lenni.
Mellőzhetőnek véljük azon okok fejtegetését, melyek folytán az Ausztriával fennálló vámszövetség mellett kezdettől fogva kizártnak kellett tekinteni tarifánknak kizárólag vagy csak túlnyomólag is pénzügyi és agrárszempontból foganatositandó revisióját.
Vámtarifánk revisiójának alapja a vámterület közösségében keresendő és ebből kifolyólag a két állam közművelődési viszonyainak kölcsönös támogatása és a közös közgazdasági érdeknek megfelelő irány volt az, a melyet a revisió keresztülvitelénél szem előtt tartani kellett.
Ily szempontból felfogva tarifánk revisiójának feladatát a kormány nemcsak nyers terményeink, állataink és a specialis magyar iparczikkek vámjának kitermelését, illetőleg kellő megállapitását követelte, hanem az ugyanazon helyzet által érintett osztrák ipar kivánságait is figyelembe kellett vennie és az iparczikkek vámjainak osztrák részről javaslatba hozott felemeléséhez, a mennyiben az érdekek követelményein túl nem mentek, annyival is inkább hozzá lehetett járulnia, mert több iparczikknél, mint pl. a vas és vasárúknál, gépeknél, bőr és bőrárúknál, valamint az üveg-, agyag- és porczellánárúknál Magyarország is érdekelve van.
A külföldi, különösen a német és franczia vámtarifák védvámos átdolgozása következtében az a hátrányos helyzet állt be, hogy az osztrák-magyar vámterületen előállitott iparczikkek nehezebben, illetőleg súlyosabb vámok mellett juthatnak az eddig elfoglalt piaczokra. - Ezzel szemben a német és franczia vámoknál jelenleg sok esetben csekélyebb iparvámjaink mellett a franczia és német czikkek nemcsak ép oly könnyen kerülhetnek vámterületünkre, mint az ebből, és igy a német és franczia piaczokról kiszoritott osztrák vagy magyar iparral minden nehézség nélkül tovább is versenyezhetnek; - hanem ehhez járul még iparunkra nézve az a sujtó körülmény is, hogy a német és a franczia vámok által Németországból és Francziaországból kiszoritott angol és amerikai czikkek tarifánk még változatlanúl maradt vámja mellett a vámterületünkre tódulnak, s igy az itteni ipar minden oldalról fokozódott versenynyel fenyegettetik.
A német kereskedelmi kamarák 1880. évi jelentései szerint pl. Nagybritannia bevitele a német vámterületre 1880-ban az életbe léptetett vámemelések folytán az előző évhez képest már is 18.6 millió font sterlingről 16.8 millió font sterlingre csökkent, és méltán tartani kell attól, hogy a német piaczról kiszoritott termények monarchiánkban fognak törekedni kárpótlást keresni.
De még saját magyar érdekeinknek sem felelhetne meg, hogy, azon pillanatban, a mikor a magyar állam a hazai ipar létesitése végett kész anyagi áldozatokat hozni, a külállamok változott politikája folytán az eddigi piaczaikról kiszoritott idegen iparczikkek tömegesen szállittassanak vámterületünkre s itt saját ipartermékeink elnyomása mellett nyilt piaczra találjanak.
Érdekünkben kell továbbá feküdni, hogy nyersterményeink, melyek az európai piaczokon a tengeren túli országok versenye által mindinkább kiszorittatnak, legtermészetesebb piaczukon, Ausztriában minél nagyobb és biztosabb fogyasztásra akadjanak. Ezen czélt pedig akkor érjük el legnagyobb mértében, ha a velünk gazdasági közösségben lévő Ausztria ipara erősbül és gyarapodik.
Az iparvámok megállapitásánál a kormány főleg két irányban terjesztette ki figyelmét: először, hogy vámemelések ne eszközöltessenek kizárólag az osztrák ipar érdekében és másodszor, hogy az emelések ne történjenek oly mérvben, hogy általuk a külföldi gyártmány teljesen prohibeáltassék és az osztrák iparnak a fogyasztó túlságos megterheltetése mellett ugy szólván monopolisticus állás biztosittassék. -
A második szempont, melyből vámtarifánk revisiája kivánatosnak mutatkozik a pénzügyi.
Viszonyaink oda utalnak, hogy az állam jövedelmei szaporittassanak. Más államokban a vámok aránylag nagyobb jövedelmet szolgáltatnak mint nálunk, s az ország lakói a vámok által nagyobb mértékben is terheltetnek, mint nálunk. Igy a vámjövedelem volt 1880-ban:
| milliókban számitott behozatali érték után | vám milliókban | vagyis az érték | ||
| a német birodalomban | 3080 márka | 166 m. | = 5.41% | |
| Olaszországban | 1225 franc | 109 fr. | =8.75% | |
| Francziaországban | 5033 franc | 331 franc | = 6.57% | |
| Nagybritánniában | 411 font sterl. | 19 font st. | = 4.62% | |
| Oroszországban (1878) | 595 rubel | 79 rubel | =13.27% | |
| Amerikai Egyesült Államokban | 667 dollár | 182 dollár | = 27.28% | |
| az osztrák-magyar monachiában | 607 forint | 26 forint | =4.27% |
Az állami bevételekhez és a népességhez viszonyitva, a vámjövedelem tesz százalékban, illetőleg egy-egy lakosra esik:
| a német birodalomban | - | 1.8 forint | |
| Olaszországban | 7.71% | 1.5 forint | |
| Francziaországban | 10.6% | 3.2 forint | |
| Nagybritánniában | 22.6% | 5.- forint | |
| Oroszországban | 12.63% | 1.2 forint | |
| az amerikai Egyesült Államokban | 66.6% | 8.4 forint | |
| az osztrák-magyar monarchiában | 4.40% | 0.7 forint |
Habár a vámok jövedelmezősége nagyrészt attól függ, milyen az illető ország termelő és fogyasztó-képessége és ereje, s így a vámrendszereket nem lehet egyszerűen utánozva alkalmazni, azon hiszemben, hogy az utánzott államhoz képest egyenlő jövedelmezőség érhető el, mégis vizsgálat alá kellett venni jelenlegi tarifánkat abból a czélból is, vajjon nem lehet-e általa a vámjövedelmet fokozni.
E végből a következő czikkeknél a vámoknak fölemelése hozatik javaslatba:
a kávé, déli gyümölcsök, füszerek, thea, bor, petroleum, élelmi czikkek, selyemárúk, és az úgynevezett fényüzési czikkeknél. Ki kell mindazáltal emelni azt, hogy az 1878. évi decz. 27-én Olaszországgal kötött vám- és kereskedelmi szerződés több tekintetben akadályt képez arra, hogy több czikkre a pénzügyi szempontból kivetett magasabb vámok azonnal életbe léphessenek. Tarifánknak sok tétele kötve lévén az olasz szerződésben, ezen vámok, ha fel is emeltetnek, csakis oly államok irányában fognak az olasz szerződés hatályának tartamáig érvényesittethetni, melyek velünk szerződési viszonyban nem állanak. Az ezen vámemelésekből várható bevételi többlet tehát egyelőre alig vehető figyelembe és ezért a fölhozott számitásokban is mindenütt figyelmen kivül hagyatott. Czélszerűnek látszott mindazonáltal ezen árukra is tekintettel lenni, hogy az olasz szerződés lejárta vagy esetleg előbb leendő megszünése alkalmával a most mégjobban nem terhelhető árúk vám alá vonassanak a nélkül, hogy a végre ujabb törvényhozói intézkedés szükségeltetnék.
A pénzügyi vámok megállapitásánál különös tekintet volt arra, hogy azok oly magasságban állapittassanak meg, mely magasság az árút nem drágitja meg annyira, hogy ez által a fogyasztás csökkenésétől lehetne tartani és igy a remélt vámjövedelmi többlet meghiusittassék.
Erre nézve irányadóul szolgáltak az 1879-ben életbeléptetett vámemelések és az utóbbi évek forgalmi adatai.
Az árúk, a melyekre e részben saját vámterületünkről adatokkal birunk, a kávé thea, bor és petroleum.
Ezek vámja felemeltetett 1879-ben:
| nyers kávénál | 16 frtról | 24 frtra | ||
| thes | 3 1/2 frtról | 50 frtra | ||
| bor, hordókban | 8 frtról | 12 frtra | ||
| bor, a palaczkokban | 8 frtról | 20 frtra | ||
| petroleum | 1 1/2 frtról | 3 frtra |
Ezen árúk behozatala lett métermzsákban és azok után befolyt vámjövedelem:
| nyers kávé | mm. | vámjöv. frt | ||
| 1876 | 326,661 | 5.226,336 | ||
| 1877 | 338,253 | 5.412,048 | ||
| 1878 | 398,765 | 6.380,288 | ||
| 1879 | 193,028 | 4.632,672 | ||
| 1880 | 315,875 | 7.518,760 | ||
| thea | mm. | vám. frt | ||
| 1876 | 2,953 | 92,925 | ||
| 1877 | 3,365 | 105,966 | ||
| 1878 | 5,530 | 174,100 | ||
| 1879 | 1,800 | 89,850 | ||
| 1880 | 3,437 | 171,700 | ||
| bor, hordókban | mm. | vámjöv. frt. | ||
| 1876 | 80,614 | 232,533 | ||
| 1877 | 81,396 | 238,802 | ||
| 1878 | 79.090 | 237,928 | ||
| 1879 | 98,176 | 229,508 | ||
| 1880 | 21,438 | 171,885 | ||
| bor, palackban | mm. | vámjöv. frt. | ||
| 1876 | 9,819 | 76,788 | ||
| 1877 | 10,121 | 79,710 | ||
| 1878 | 12,178 | 96,148 | ||
| 1879 | 7,505 | 145,464 | ||
| 1880 | 9,361 | 182,800 | ||
| petroleum | mm. | vámjöv. frt. | ||
| 1876 | 836,381 | 1.254,543 | ||
| 1877 | 1.043,611 | 1.565,416 | ||
| 1878 | 1.050,592 | 1.575,846 | ||
| 1879 | 932,548 | 2.638,880 | ||
| 1880 | 1.154,150 | 3.196,034 |
Ezen adatokból kitünik, hogy a behozatal az új tarifa életbeléptének esztendejében csökkent ugyan, de az nem tulajdonitható a vámfelemelésnek hanem az életbelépett magasabb vám előző hatásának, azaz a vámfölemelést megelőző évben eszközölt nagyobb behozatalnak. Még inkább szembeötlik az, ha az egyes hónapok behozatalát vesszük figyelembe. Igy tett a behozott kávé- és petroleum-mennyiség:
| nyers kávé: | petroleum: | |||
| 1878. | julius | 20,100 mm. | 23,043 mm. | |
| augusztus | 20,522 mm. | 55,531 mm. | ||
| szeptember | 22,673 mm. | 130,196 mm. | ||
| október | 25,874 mm. | 161,051 mm. | ||
| november | 31,064 mm. | 189,460 mm. | ||
| deczember | 131,162 mm. | 304,071 mm. | ||
| 1879. | január | 657 mm. | 18,511 mm. | |
| február | 2,695 mm. | 27,952 mm. | ||
| márczius | 5,893 mm. | 32,980 mm. | ||
| április | 11,198 mm. | 63,887 mm. | ||
| május | 14,066 mm. | 30,024 mm. | ||
| junius | 17,035 mm. | 20,055 mm. | ||
| julius | 51,544 mm. | 193,409 mm. |
Az 1878. évben hónapról hónapra növekedő és ennek megfelelőleg 1879-ben csökkent behozatal mutatja, hogy az első kizárólag a speculatio szüleménye és hogy az 1879. év első felében a vámemelés előtt behozott készletekből történt a fogyasztás. 1880-ban ismét normális viszonyokkal találkozunk, sőt némely czikknél nagyobb behozatallal állunk szemben, mint a vámemelést megelőző években tapasztalni lehetett.
A javaslatba hozott vámfelemelések ez alkalommal sem olyanok, hogy az illető czikkek fogyasztásában túlságos csökkenéstől tartani lehetne.
A pénzügyi vámok, melyek ezuttal javaslatba hozatnak (belefoglalva a kőolaj magasabb vámját is) mint egy 13-14 millió forinttal nagyobb vámjövedelmet igérnek.
Az egyes részleteket a mellékelt táblázat tünteti fel. Ezen kimutatás a monarchia forgalmi adatain alapszik és a számitás külön történt ugy az 1880. évi behozatali mennyiségek, mint az utolsó három év átlagos behozatalának alapján. Igaz ugyan, hogy ez utóbbit illetőleg nem egyenlő tényezők mellett történt a számitás, a mennyiben az 1878. évi behozatal még a régi szerződési tarifa tételeinek befolyása alatt eszközöltetett, holott a többi két évben már a magasabb vámok szerepeltek. Mindamellett ezen alap találtatott inkább czélszerűbbnek és megbizhatóbbnak, mint akár az 5 évi, akár csak a két utolsó évben az új tarifa uralma alatt történt átlagos behozatal. -
Daczára annak, hogy a külállamokban meghonositott vámpolitika folytán gazdasági érdekeink megóvása végett vámtarifánknak a mai viszonyoknak megfelelő módositására utaltattunk, a magyar kormány ma is még a szerződéses politika terén áll.
Ezen álláspontját a jelzett szellemben revideált vámtarifa által veszélyeztetve nem látja, sőt azon nézetben van, hogy egy ily vámtarifa azzal az előnynyel is bir, hogy a velünk szemben közgazdaságilag ellenséges kereskedelmi politikát űző államokkal éreztetni fogja a vámemelések kellemetlen hatásait és talán visszavezeti azokat is a szerződéses politikára: - mindenesetre pedig alkalmat fog nyujtani arra, hogy esetleges szerződési tárgyalásoknál oly tarifával birjuk, a melynél a szerződő államnak kedvezményeket, illetőleg leszállitásokat nyujthatunk és ezek fejében alkalmas ellenengedményeket biztosithatunk magunk számára, és nem leszünk továbbra is azon helyzetben, a melyben jelenleg vagyunk, hogy az alkudozó állam szerződés kötése nélkül is élvezze az előnyös és mérsékelt vámtételeket.
A vámtarifáról szóló törvényjavaslat nagyban és egészben a jelenlegi törvénynyel megegyezik. A helyzet időközben történt megváltozási és a tapasztalás következtében igényelt módositások a következőkből vehetők ki:
Az I. Czikk Dalmácziának az 1879. évi LIII. törvénycikk értelmében 1880. évi január 1-je óta az általános vámterületbe történt bevonása folytán megfelelőleg módosittatott.
A III. Czikkben megállapitott vámpótlék, illetőleg a vámmentes árúk értékének megfelelő 5 százaléknyi specificus vámok oly államok irányában, a melyekben az osztrák vagy magyar hajók, vagy az osztrák-magyar monarchiából érkező árúk más államokéinál kedvezőtlenebb bánásmódban részesülnek, a javaslatban a vámtarifában megállapitott vámon felül 10 százalékról 30 százalékra és a vámmentes árúknál 5 százalékról 15 százalékra emeltetnek, s azon felül a kormány felhatalmazást nyer arra nézve, hogy a szükséghez képest még magasabb vagy esetleg kisebb vámokat alkalmazzon. Indokul szolgált erre egyrészt az, hogy az eddig megszabott vámpótlékok sokkal mérsékeltebbeknek ismertettek fel, semhogy szükség esetében azon állam vámpolitikai magatartására, a mely ellen alkalmazásba hozattak volna a kivánt hatást gyakorolhatták volna; - de másrészt azon meggyőződés is, hogy ily intézkedés hivatásának valóban csak akkor fog teljesen megfelelni, ha a differencziális vámozás a versenyző harmadik államokból érkező árúkkal szemben minél kedvezőtlenebb. Ezen határozat súlypontja, különben nem abban keresendő, hogy adott alkalommal az illető állam eljárása ellen minél súlyosabb visszatorlás gyakoroltassék, hanem eléretni kivántatik vele első sorban az, hogy a kilátásba helyezett kedvezőtlenebb bánásmód annyira érezhető legyen az irányunkban differencziális módon eljáró államra, hogy az, ezen eshetőségnek bekövetkeztét már saját érdekében is mellőzendőnek ismerje fel, és ahhoz alkalmazza magatartását is. Vámtarifánk eddigi vámjai, de a most javaslatba hozottak sem oly magasak, hogy 10, illetőleg 5 százaléknyi felemelés mellett a kivánt hatást előidézhették volna, miért is a vámpótléknak 30 és 15 százalékra való felemelése hozatik javaslatba. A német birodalomban a vámtarifában megállapitott vámok hasonló esetekben egész 50 százalékig terjedő pótvámokkal fokozhatók. Miután továbbá a mostani törvény értelmében a vámpótlékok adott alkalommal kivétel nélkül csakis a megszabott magaságban voltak alkalmazhatók, czélszerűnek látszott ezen határozatot oly irányban s módositani, hogy a kormány felhatalmaztatik rendeleti uton intézkedhetni, hogy a szükséghez képest és a körülményeknek megfelelőleg egyes árúk vagy, árúosztályok a kiszabott összegnél nagyobb vagy csekélyebb pótvámokkal, illetően vámokkal sujtassanak.
A IV. Czikkbe azon új határozat vétetett fel, hogy oly vegyészeti tárgyak, a melyeknél igazolható, hogy a 331. tarifaszám alatt foglalt vám (10 frt) értékük 15 százalékánál nagyobb, rendeleti uton más tarifaszám alá sorolhatók. Ezen határozat szoros összefüggésben áll a vegyészeti tárgyak tarifirozásával, a mely szerint a külön meg nem nevezett vegyészeti czikkek a 10 frtos vám alá esnek; minthogy pedig a chemia újabb időben mindig újabb és újabb czikkek gyári előállitását lehetővé teszi, újabb czikkeknek alkalmazását a különböző gyári ágakban meghonositja, s igy oly czikkek, melyek előbb ismeretlenek vagy a forgalomban jelentéktelenek voltak, nagy mértékben vétetnek igénybe s ép azért gyakran a 10 frtos vám aránylag terhesnek fog tetszeni: a rendeleti uton leendő vámmérséklést kellett javaslatba hozni.
V. Czikk. A különböző anyagokból készült árúk vámozását illetőleg jövőre is az eddigi elvek maradnak érvényben. Eltérés javasoltatik azonban a mechanicus keverékekre nézve, ha ezek mint ilyenek a tarifában külön megvámozva nincsenek. Jelenleg ily keverékek főalkatrészük szerint vámoztatnak s csak ha kétséges, hogy mi a főalkatrész, azon alkatrész szerint, mely a tarifában magasabb vám alá esik. Miután a tapasztalás azonban azt bizonyitotta, hogy jelesül folyadékoknál igen nehéz megállapitani, melyik a keverékrészekből a főalkatrész, elvül kimondatik, hogy azon keverékrész szerint vámozandók, a mely a tarifában magasabb vám alá esik. Hasonló eljárás követtetik a német birodalomban is.
A VII. Czikk új és kifolyása a tarifában megállapitott gabonavámoknak. Midőn 1873-ban az akkori rosz termés következtében a gabonavámok ideiglenes megszüntetése szükségesnek mutatkozott, a kormány, miután az országgyülés nem volt egybegyülve, rendeleti uton intézkedett és ezen intézkedése csak 1874. évi márczius hóban emeltetett törvényerőre (1874. évi IV. tc.). Nehogy ily eset a monarchia parlamentaris viszonyainál fogva ismét előfordulhasson, annak kikerülése végett czélszerűnek mutatkozik a kormányt a törvényben felhatalmazni, hogy inség esetében a gabonavámokat ideiglenesen megszüntethesse.
A VIII. Czikk 13. pontjába felvétettek a rendjelekhez még a kiállitásokon adományozott érmek is. Ez utóbbiak vámmentes behozatalának engedélyezésére eddig külön törvényes intézkedés nem létezett.
A IX. Czikk 2. és 3. bekezdésében azon módositó, eszközöltetett, hogy a vámmentesség élvezetére feltétel gyanánt egy évre megszabott határidő ”hosszabb időre„ azaz bizonytalan időre változtatott át. A törvény ily értelemben módositásának szükségét a három évi gyakorlat bizonyitotta, a menyiben ugyanis a monarchiába bejövő külföldi és a monarchiából külföldre menő munkások holmiait, hogy vámmentesen kezelhetők legyenek, előjegyzésbe kellett venni, mire a jelen határozat törvényes alapot nem nyujt.
A 7. pontban továbbá a postaigazgatás által már megvámozott oly árúk, melyek még a czímzettnek kézbesitése előtt megromlottak, vámmentesség tekintetében egyenlősittettek a hivatalos raktárakban megromlott árúkkal.
Vámtarifánkról szóló törvényünk IX. Czikkének 4. pontja a bizonytalan eladás végett külföldre küldött és előre nem látott akadályok miatt eladatlanúl visszaérkező árúkra nézve a vámmentes bevitett csak az esetben engedélyezi, ha az illető árú külföldön nem került szabad forgalomba. Fennálló vámszabályaink értelmében a „szabad forgalomba” átmentnek tekintendő pedig az árú, mihelyt vámhivatali őrizet alól, vagy a vámraktárakból kikerül. Ezen határozat, jelesül a keleti tartományokkal élénk üzletösszeköttetésben álló kereskedőinknek ismételten panaszra adott alkalmat és átalános a kivánság, hogy ezen határozat szabadabb irányban módosittassék. A javaslatba hozott módositás teljesen kielégiti az e tekintetben támasztott követeléseket és megengedi, hogy a jelzett czélból kivitt, de visszakerülő árú a behozatali vámdij alól még akkor is felmenthető, ha külföldön szabad forgalomban került volna is.
Nehogy azonban e tekintetben visszaélések történjenek, melyek a kincstár megröviditését vonnák maguk után, az engedély bizonyos feltételekhez van kötve, melyek az árúnak az osztrák-magyar vámterületen történt előállitását tartoznak igazolni.
Czélszerűnek látszott továbbá törvény utján intézkedni az iránt is, hogy belföldi kiállitásokra, valamint közintézetek számára kisérleti czélokra vagy a kimutatott közérdekben ideiglenes használatra behozott tárgyak vámmentesen kezeltethessenek. Eltekintve a kiállitásokra behozott tárgyaktól, ismételten előfordult, hogy a kormány kénytelen volt a közérdekben már eddig is autonom uton intézkedni, pl. vasuti hidak épitésénél, vagy alagutak furásánál stb. Az engedély természetesen csak az esetre szól, ha az illető tárgyak ismét kivitetnek.
A XVII. Czikkhez. Tekintettel arra, hogy a kőolajra kiszabott vámok a tiszta súly után fizetendők, szükségesnek mutatkozott, hogy ezen az átalános határozattól eltérő eljárás kifejezést találjon. Ezenkivül a XVII. (jelenleg XVI.) czikkbe még egy új határozat vétetett fel, mely az újabbi időben gyakorlatba hozott szállási eszközökben találja indokát. Ujabban ugyanis többféle folyadék, mint kénsav, petroleum, de bor is külön e czélra szerkesztett kocsikon, úgynevezett üstkocsikon szokott szállíttatni. Ily esetekben a kocsi külső boritéka képezi egyszersmind a folyadék közvetlen tartályát. Miután pedig vámszabályaink értelmében folyadékokat közvetlen magukba foglaló edényeknél göngysúly-levonásnak helye nincsen, a vámhivatalok által eltérő és néha igazságtalan eljárás követtetett, a mennyiben vagy az egész waggon súlyát is vámozás alá vették, vagy saját belátásuk szerint állapitották meg a levonandó göngysúlyt.
Ezen hiányon a javaslatba hozott határozat segiteni hivatva van.
A vámtarifában javaslatba hozott módositások részletei a következők:
A gyarmatárúk, fűszerek és a déligyümölcs, első sorban alkalmasak a vámjövedelem szaporitására. Ezen árúk nálunk főleg a vagyonosabb osztályok által fogyasztatnak és már ennek folytán is magasabb mérvű megadóztatásuk igazoltnak mondható.
A kákáóbab és kákáóhüvely vámja 1878-ban nem lett emelve, hanem változatlanul vétetett át az 1853. évi vámtarifából. A kákáo nyers anyagát képezi a csokoládé-gyártásnak mely utóbbi ismét versenyczikke a kávénak és ennek folytán a kávé vámjának emeléséből kilátásba vett bevételi többlet veszélyeztetése nélkül elkerülhetlennek mutatkozott az, hogy a kákáó vámja is felemeltessék.
Az emelés 16 frtról 24 frtra javasoltatik, mi az árú értéke (89. frt) után nem egészen 30%.
A vámemelés folytán várható jövedelmi többlet, az utolsó három év bevitelének átlagos mennyisége után 25,112 frt, az 1880. évi behozatal szerint pedig 30,360 frt.
A nyers kávé vámja 1878-ban 16 frtról 24 frtra, a pörkölt kávé vámja pedig 21 frtról 30 frtra emeltetett, mi mellett még tekintetbe veendő, hogy 1879-től fogva a vámok aranyban fizettetnek.
A javaslat szerint a nyers kávé vámja ez alkalommal 24 frtról 40 frtra, a pörkölt kávé vámja ellenben 50 frtra emeltetik.
Tekintve azonban, hogy az 1881. évi IV. tc. szerint a nyers és pörkölt kávé 8 frt fogyasztási adót is fizet, tehát már tényleg is közel 32 forinttal, illetőleg a pörkölt kávé 38 frttal van terhelve; az adófelemelés a nyers kávénál (miután a tervbe vett vám mellett a fogyasztási adó meg fog szüntettetni) nem 16 frt. hanem csak 11 frt 72 kr. papirban.
A nyers kávé átlagos értéke 88 frt mm.-ként és igy a 40 frtos arany vám az érték 53.2%-a.
A vám tesz Francziaországban 62 frt 40 krt és Olaszországban 40 frtot.
A mint a következő összeállitás mutatja a kávévám képezi az összes vámjövedelmünknek legnagyobb százalékát.
| Az összes vámjövedelem tett | kávéból | % | ||||
| 1876-ban | 19.046,213 frt | ebből | 5.233,917 frt | 27.4 | ||
| 1877-ben | 19.675,770 frt | 5.417,613 frt | 27.5 | |||
| 1878-ban | 22.326,970 frt | 6.385,979 frt | 28.6 | |||
| 1879-ben | 20.842,116 frt | 4,634,382 frt | 22.2 | |||
| 1880-ban | 26.069,625 frt | 7.581,990 frt | 29.7 | |||
De hasonló eredménynyel nemcsak monarchiánkban, hanem más államok vámeredményeiben is találkozunk. Igy teszem a kávévám százalékokban az összes vámbevételekből Francziaországban 30.3%-ot.
A kávé habár annak fogyasztása a lakosság minden osztályában terjed, mégis nem képez elkerülhetlen életszükségleti czikket, és azért igen alkalmas adótárgy és más országokban is hasonló vagy még magasabb vám alá esik.
A kávévámnak 24 frtról 40 frtra való emelése olykép terveztetik azonban, hogy az 1881. évi IV. tc. által a magyar korona területén életbe léptetett fogyasztási adó a kávéra nézve meg fog szüntettetni.
Az emelés (16 frt aranyban 100 kilogramonkint) nagynak látszik, miután mindazáltal a fogyasztási adó meg fog szünni, a nagyobb megterheltetés a magyar korona országainak lakosaira nézve 100 kilogramonkint csak 10 frtra aranyban számitható.
Mig ugyanis jelenleg a kávé után 100 kilogramonkint vám fejében 24 arany forint vagyis 17% agiót véve
| papirban | 27 frt 08 kr. | |
| fogyasztási adó fejében | 8 frt - kr. | |
| összesen | 35 frt 08 kr. | |
| papirban volt fizetendő, az új vám papirban | 46 frt 80 kr. | |
| a különbség tehát | 11 frt 72 kr. | |
| papirpénzben, mi körülbelül 10 arany forintnak felel meg. |
Ezen felemelés daczára bizton lehet várni, hogy a kávé a tervezett magasabb vámot el fogja birni, a nélkül, hogy a behozatal tetemesen csökkenne, a mint ezt a legújabb időben tett tapasztalatok is igazolják.
Az 1879-ben életbe léptetett vámemelés és az 1880-ban Magyarországban életbe léptetett fogyasztási adó ugyanis a mint a statisztikai adatok mutatják, nem gyakoroltak jelentékeny hatást a kávéfogyasztásra.
Igaz ugyan, hogy 1879-ben a kávébehozatal tetemesen csökkent, de ez nem a vámemelésnek magának, hanem azon körülménynek tulajdonitandó, hogy az 1878. évi XXI. tc. által már 1875-ban junius hó 28-án kihirdetett vámtarifa csak 1879. január 1-én lépett életbe és igy a kereskedőknek alkalom nyilt nagyobb készleteket előre behozni és még az alacsonyabb vámtétel mellett megvámoztatni, a mint ezt az 1878. évben mutatkozó nagy behozatali többlet világosan mutatja. Már 1880-ban a behozatal megközeliti azon mennyiséget (327,880 mm.), mely mint az utolsó vámemelést megelőző három évi (1875-1877) behozatalból kiszámitott átlag rendes szükségletnek tekinthető. Az 1881. évi eredmény pedig még kedvezőbbnek igérkezik, miután az első három negyedévben 265,436 mm. a mult év hasonló időszakának eredményéhez, 220,694 mm.-hoz képest tetemest emelkedést mutat, úgy hogy várható, miszerint a folyó évi behozatal, miután az első 3/4 év eredménye egy évre 331,795 mm.-nak felel meg az előbbeni évek átlagát meg is fogja haladni.
Nyers kávé behozatott
| 1875. évben | 316,716 mm. | |
| 1876. évben | 326,661 mm. | |
| 1877. évben | 338,253 mm. | |
| 1878. évben | 398,768 mm. | |
| 1879. évben | 193,028 mm. | |
| 1880. évben | 315,865 mm. |
Az 1878., 1879. és 1880. évi kávébehozatalt véve alapul, a 16 frttal való vámemelésből 4.840,000 arany forint vámjövedelmi többlet várható, melyből a magyar korona országaira eső quota aránya szerint (31.40%) 1.519,000 arany forint s illetőleg papirpénzben (17% agiot számitva) 1.777,000 frt esik. Ezen összegből leszámitandó a kávéadó megszüntetése folytán eleső és az 1882 évi költségvetésben 760,000 frttal előirányzott bevétel, marad tehát várható jövedelmi többletként 1.017,000 frt.
A pörkölt kávé vámjának felemelése közgazdasági jelentőséggel nem bir, és csak azért szükséges, hogy az arány-, mely eddig a nyers kávé és a pörkölt kávé vámja közt fennállt, a nyers kávé vámjának tervbe vett fölemelése következtében továbbra is ugyanaz maradjon.
Thea. A thea vámja 1878-ban 30 1/2 frtról 50 frtra emeltetett. Ezen emelés a fogyasztásban nemcsak csökkenést nem vont maga után, hanem az 1878-79. éveket figyelmen kivül hagyva, a behozatal növekedett.
Behozatott ugyanis
| 1871. évben | 2,260 mm. | |
| 1872. évben | 2,455 mm. | |
| 1873. évben | 3,090 mm. | |
| 1874. évben | 2,957 mm. | |
| 1875. évben | 3,036 mm. | |
| 1876. évben | 2,953 mm. | |
| 1877. évben | 3,365 mm. | |
| 1878. évben | 5,530 mm. | |
| 1879. évben | 1,800 mm. | |
| 1880. évben | 3,437 mm. | |
| 1881. (nov. végéig) | 4,044 mm. |
A thea különben nálunk luxusczikknek tekinthető és csakis a vagyonosabb osztályok által fogyasztatik, minek folytán a javasolt vámemelés 100 frtra az átalános fogyasztásra nézve jelentékeny befolyást ez alkalommal sem fog gyakorolni.
A remélhető vámjövedelmi többlet 170-180,000 frtra becsülhető.
Ezen osztályban, eltekintve az alaki változásoktól és az árúknak értékükhöz való czélszerűbb beosztásától, a vámtételeket illetőleg a következő emelések hozatnak javaslatba:
A csillagos ánizs vámja 24 frtról 60 frtra emeltetik.
Szegfüszeg és szerecsendióvirág fizet jelenleg 40 frtot, jövőben vámja 60 frtra emeltetik.
Szerecsendió most 40 frtos vám alá esik, jövőben különböztetés fog tétetni a szerint vajon héjastól vagy a nélkül hozatik-e be, és első esetben 60. második esetben 80 frt vám alá esik.
A cardamom vámja jelenleg 24 frt, miután azonban ezen árú értéke 800 frt, vámja 120 frtra emeltetik.
A sáfrán és vanilia vámjának 120 frtra javaslott emelése is ezen árúk magas értékében találja indokolását.
Ezen tisztán pénzügyi tekintetben javasolt módositások körülbelül. 40,000 frttal több vámjövedelmet igérnek.
Az ezen osztályba tartozó árúk nagyobbára az olasz szerződés által kötve vannak, minek folytán a javaslatba hozott vámemelések ezen szerződés fennállása alatt életbeléptethetők nem lesznek. A pénzügyi eredmény kiszámitásánál tehát csakis azon árúk vétettek figyelembe, melyeknek magasabb vámjai azonnal értékesithetők lesznek.
A javaslatba hozott módositások a következők:
A fris füge vámja felemeltetik 2 frtról 3 frtra, az aszalté 6 frtról 12 frtra. Mindkét tétel az olasz szerződésben kötve van.
A mostani vámtarifának jegyzete, mely szerint a megromlott s ipari czélokra szánt aszúfüge 40 kr. kedvezményes vám mellett volt behozható, a jövőre, azaz az olasz szerződés utáni időtől kezdve elejtetik. Ezen kedvezmény 1878-ban vétetett fel vámtarifánkba és pedig a kávépótló-gyártás érdekében. Forgalmi adataink mutatják azonban, hogy ezen kedvezményes vám nem csekély hátrányára vált a vámjövedéknek, a mennyiben életbelépte, azaz 1879 óta a füge behozatal a fönnálló 6 illetőleg 5 frtos vám mellett jelentékeny módon hanyatlott, a 40 kros vám melletti ellenben nagy mérvben emelkedett. Mig ugyanis 1875 előtt átlag évenkint 5 frtos vám mellett mintegy 100,000 mm. hozatott be és ezen czikk vámja 500,000 frtot jövedelmezett, a 40 kr. vámtételnek életbelépte óta csak 20,000 mm. körül érkezik aszúfüge. Ellenben a mérsékelt vám mellett tesz a behozatal évenkint 90,000 mm., vagyis az összbehozatalnak 80%-át. Ezen adatokkal szemben tehát ezen kedvezménynek elejtése annál indokoltabb, miután a kávépótló-gyárak a kávépótlók (90 szám) vámjának felemelése által megfelelő kárpótlást kapnak.
Az apró szőlő, aszúszőlő és mazsolaszőlő vámja 6 frtról 12 frtra emeltetik és miután ezen árúk az olasz szerződés által kötve nincsenek azonnal a magasabb vám fog hatályba lépni, mi által 380-450,000 frtnyi többlet éretik el. Az elromlott és ipari czélokra szánt szőlőkre nézve jelenleg szintén kiterjesztetett a 40 kros vám. Ezekre nézve a kedvezmény, miután kötve nincsen, azonnal megszűnik.
Czitrom, limoni és narancs fizet jelenleg az általános vámtarifa szerint 8 frtot, a szerződési tarifa szerint 4 frtot. Ezen árúk vámját illetőleg változás nem történik.
Az éretlen czitrom, limóni s narancs vámja, a mely különben az olasz szerződésben is meg van kötve, 2 frtról 3 frtra emeltetik.
Datolya, pisztácz és száraz mandola, változatlan marad 15 frttal.
Ellenben az éretlen mandola héjastól, mely jelenleg az általános tarifa szerint 15 frt vám alá esik, az olasz szerződés szerint azonban csak 2 frtot fizet, csekély értékére való tekintettel (40 frt), az általános vámtarifában is 6 frtra mérsékeltetik.
Fejtetlen czirbolyamag, szent-jános-kenyér, gesztenye stb. (15 szám) 2 frtról 3 frtra emeltetnek. Különben e czikknek az olasz szerződés által kötve vannak.
A gránátalma és a fejlett czirbolyamag vámja e czikkek magasabb értéke miatt 6 frtról 12-re emeltetik. Szintén kötve vannak.
A czukornál változás nem hozatik javaslatba.
A dohánynál sem történtek lényeges változások, hanem csak a szövegezés egészittetett ki oly nehány gyártmány névszerinti felemlitése által, mely különben az árúlajstrom által már amúgy is ide volt sorolva. Igy felvétettek a nyers dohányhoz a dohánypácz (dohánylé) és a gyártmányok közé a szivarkák és a bagódohány.
Az ezen osztály jegyzetében megállapitott engedély-illetékek átszámittattak 1 kilogramra, de maga az illeték nagysága változatlanul marad.
A midőn az 1878-diki vámtarifában ezelőtt életben volt gabonavámok megszüntettek, történt az nagyrészt azért, mivel a kormány azt hitte, hogy ha szabadelvűen járunk el az oly czikkek vámozásánál, a melyeknél magunk termelők vagyunk, akkor könnyebben érhetjük el abbeli törekvésünket, hogy saját gabonánk kivitele számára a nyugoti országokban a vámmentességet megnyerjük, s igy czélszerűbbnek látszott nem a szűkkeblű elzárkózás, hanem a szabadelvű vámpolitika irányát követni.
Az akkor kilátásba helyezett remények mindazonáltal a német birodalom ismeretes magatartása következtében meghiusultak, olyannyira, hogy nemcsak a német birodalomba való kivitelünk, hanem sok tekintetben az azon való átvitel is a meghonositott gabonavámok és a vasuti tarifa következtében nagyban megnehezittetett. Mindehhez járul még az is, hogy az orosz vasuti hálózat roppant kiterjedése és az azon nyujtott igen olcsó viteldíjak folytán az orosz gabona Európa nyugoti részeiben nagyobb versenynyel lépett fel, s végre Amerika is ép a legutóbbi időkben nagyobb mennyiségű gabonával keres tért foglalni azon vidékeken, a hol eddig saját termésünk előnynyel piaczokat talált.
Ily körülmények közt gabonatermelő és rendes körülmények közt gabonakivivő államban is komoly megfontolást igénylő kérdés az, vajjon nem czélszerű-e a növekvő versenynyel az szemben és a külföld által irányunkban követett zárkózási rendszer mellett szintén a vámok által nyujtható védelemhez fordulni. És midőn a jelen törvényjavaslatban a gabonavámok ismét meghonosittatnak, történik az különösen azon szándékból, hogy a vámterület fogyasztása némileg az itt termelt gabona számára biztosittassék.
Oly czikk, mely mint a gabona, világforgalmi árú, a jelen helyzet közt nem egyes vidékek termésétől és önkényétől, hanem a világ termésétől és a világpiaczokon mutatkozó kereslet és kinálat arányától függ. A gabonaárak meghatározására tehát jövőben is a verseny és a külföldi termés lesz döntő irányú.
Ezen irányba befolyunk mi is mint gabonatermelők; de a velünk versenyző államok roppant terméseihez képest döntő befolyásunk, a milyennel részben egy évtized előtt még birtunk, most már nincsen. A gabonavámok meghonositása után is a gabonaárak szabályozása a versenyviszonyok folytán a világpiaczok által fog történni, de a vámterületen belül, a fogyasztási vidék közelségén fölül ezentúl még az az előnyünk is lesz, hogy a külföldi gabona a vám erejéig drágább, s igy velünk szemben hátrányosabb helyzetben lesz.
Igaz, hogy e tekintetben a Rumániával 1875. évi junius hó 22-én kötött vámszerződés a rumán gabona vámmentes behozatalát jövőre is biztositja, s igy a rumán gabona irányában e szerződés fennállásáig a jelenlegi helyzet nem változik. Ezzel szemben mindazonáltal az orosz gabona, a mely eddig is nagy mennyiségekben jött be a vámterületre, és az amerikai, a mely, ha a termelés oly mérvben fejlődik a mint ez a legutóbbi időkben történt - vámterületünkre is fog nyomulni: - a meghonositott vámok alá fog esni. A gabonamennyiségek, a melyek a vámterületbe érkeztek, a következő táblázatból vehetők ki.
Buza
| Évben | Összesen | Ebből Ruméniából | |
| 1870 | 498,598 mm. | 6,618 mm. | |
| 1871 | 615,439 mm. | 32,081 mm. | |
| 1872 | 1.194,650 mm. | 192,303 mm. | |
| 1873 | 2.078,138 mm. | 254,882 mm. | |
| 1874 | 2.481,775 mm. | 239,985 mm. | |
| 1875 | 1.030,985 mm. | 9,065 mm. | |
| 1876 | 1.162,197 mm. | 157,886 mm. | |
| 1877 | 1.450,174 mm. | 689,628 mm. | |
| 1878 | 1.474,405 mm. | 649,603 mm. | |
| 1879 | 2.346,055 mm. | 844,944 mm. | |
| 1880 | 3.252,426 mm. | 1.315,023 mm. | |
| Összesen | 18.584,772 mm. | 4.393,018 mm. |
Rozs
| Évben | Összesen | Ebből Ruméniából | |
| 1870 | 157,177 mm. | 16,173 mm. | |
| 1871 | 218,689 mm. | 37,017 mm. | |
| 1872 | 451,876 mm. | 69,178 mm. | |
| 1873 | 1.601,722 mm. | 37,951 mm. | |
| 1874 | 2.526,588 mm. | 38,434 mm. | |
| 1875 | 290,288 mm. | 4,735 mm. | |
| 1876 | 366,104 mm. | 69,761 mm. | |
| 1877 | 649,870 mm. | 100,457 mm. | |
| 1878 | 563,453 mm. | 93,070 mm. | |
| 1879 | 935,508 mm. | 139,612 mm. | |
| 1880 | 1.046,327 mm. | 162,365 mm. | |
| Összesen | 8.810,602 mm. | 768,753 mm. |
Zab
| Évben | Összesen | Ebből Ruméniából | |
| 1870 | 156,416 mm. | 6,684 mm. | |
| 1871 | 117,487 mm. | 6,310 mm. | |
| 1872 | 187.696 mm. | 15,121 mm. | |
| 1873 | 203,782 mm. | 29,622 mm. | |
| 1874 | 353,593 mm. | 70,548 mm. | |
| 1875 | 114,719 mm. | 7,253 mm. | |
| 1876 | 138,785 mm. | 49,962 mm. | |
| 1877 | 149,974 mm. | 65,396 mm. | |
| 1878 | 143,745 mm. | 54,019 mm. | |
| 1879 | 191,488 mm. | 36,587 mm. | |
| 1880 | 179,077 mm. | 32,784 mm. | |
| Összesen | 1.935,762 mm. | 374,285 mm. |
Tengeri
| Évben | Összesen | Ebből Ruméniából | |
| 1870 | 585,513 mm. | 155,663 mm. | |
| 1871 | 809,848 mm. | 419,310 mm. | |
| 1872 | 2.430,889 mm. | 1.175,314 mm. | |
| 1873 | 1.803,909 mm. | 828,094 mm. | |
| 1874 | 1.431,805 mm. | 539,768 mm. | |
| 1876 | 434,440 mm. | 75,322 mm. | |
| 1876 | 1.019,849 mm. | 623,189 mm. | |
| 1877 | 2.424,612 mm. | 1.862,333 mm. | |
| 1878 | 2.145,862 mm. | 1.656,114 mm. | |
| 1879 | 1.315,148 mm. | 873,258 mm. | |
| 1880 | 2.856.904 mm. | 1.376,990 mm. | |
| Összesen | 17.268,779 mm. | 9.586,355 mm |
Egyéb gabona
| Évben | Összesen | Ebből Ruméniából | |
| 1870 | 148,052 mm. | 39,166 mm. | |
| 1871 | 140,893 mm. | 36,613 mm. | |
| 1872 | 351,316 mm. | 121,680 mm. | |
| 1873 | 497,332 mm. | 158,429 mm. | |
| 1874 | 640,650 mm. | 171,885 mm. | |
| 1876 | 147,684 mm. | 59,969 mm. | |
| 1876 | 195,973 mm. | 126,236 mm. | |
| 1877 | 613,255 mm. | 474,990 mm. | |
| 1878 | 566,407 mm. | 403,935 mm. | |
| 1879 | 425,435 mm. | 217,301 mm. | |
| 1880 | 528,120 mm. | 216,197 mm. | |
| Összesen | 4.255,117 mm | 2.026,401 mm. |
A nélkül, hogy a Rumániából a vámterületbe érkező gabonamennyiségek jelentőségét kicsinyelnök, ki kell emelni mindenekelőtt azt, hogy a Rumániából érkező gabonamennyiségek egy része jelenleg is Oroszországból jő, a mennyiben Oroszország déli vasuthálózata Rumánián és Bukowinán át legközelebb jön a galicziai vaspályákon az osztrák tartományokba. Az orosz gabonának vám alá kerülése esetében mindazáltal az Oroszországból érkező küldemények száma csökkenni fog, s nem kell tartani attól, hogy rumán réven fognak jövőre is ez az árú a vámterületbe jönni, mert Rumánia a fennálló szerződés értelmében származási bizonyitványok kiállitására szoritható, s igy saját érdekében vigyázni fog az orosz gabonaforgalom ellenőrzésére.
Egyébiránt közgazdaságunk a rumán búza és kukoriczára bizonyos tekintetben szorul is, és igy a rumán gabona vámmentes behozatala némileg a magyar közgazdaság előnyére épugy szolgál, a mint az orosz és amerikai gabonának a vámterületből távoltartása mezőgazdaságunk érdekében előnyös.
Liszt. Gabonakivitelünk hanyatlása kezdetben némi kárpótlást talált liszt kivitelünk növekedésében, mi annál is inkább gazdaságunk előnyére vált, mert ez által a nyersterménynek lisztgyártmánynyá való elkészitésével egybekötött haszon és nyereség szintén az országban maradt.
Malomiparunkban azonban az utóbbi évek óta kedvezőtlen fordulat állott be, s igy legújabban a német vám és vasuti politika valamint az amerikai egyesült államok versenye még súlyosabban nehezedik ezen iparágunkra.
Statisztikai adatok a magyarországi malmok összes forgalmára nézve hiányzanak ugyan, de egyes malmok, s főkép a budapesti malmok adataiból a helyzet eléggé megvilágitható.
A rendelkezésünkre álló adatok szerint, ugyanis a magyarországi malmok termékeiknek keletviszonyai a következőkből vehetők ki:
Termékeiből eladott:
| Százalékban | |||||
| 1878. | 1879. | 1880. | |||
| 8 vidéki malom: | |||||
| belföldre | 80 | 77 | 80 | ||
| Ausztriába | 20 | 23 | 20 | ||
| 6 vidéki malom: | |||||
| belföldre | 69 | 76 | 78 | ||
| Ausztriába | 20 | 17 | 17 | ||
| külföldre (excl. Nagybritánia) | 11 | 7 | 5 | ||
| 13 vidéki malom: | |||||
| belföldre | 50 | 56 | 59 | ||
| Ausztriába | 24 | 22 | 20 | ||
| külföldre (excl. Nagybritánia) | 14 1/2 | 15 | 12 | ||
| Nagybritániába | 11 1/2 | 7 | 9 | ||
| 4 budapesti malom: | |||||
| belföldre | 40 | 42 | 48 | ||
| Ausztriába | 24 | 25 1/2 | 24 | ||
| külföldre (excl. Nagybritánia) | 22 | 21 1/2 | 16 1/2 | ||
| Nagybritániába | 14 | 11 | 11 1/2 | ||
| 4 budapesti gőzmalom: | |||||
| belföldre és Ausztriába | 72 | 71 | 79 | ||
| külföldre (excl. Nagybritánia) | 12 | 14 | 6 | ||
| Nagybritániába | 16 | 15 | 15 | ||
| 3 budapesti gőzmalom: | |||||
| belföldre | - | - | 64 | ||
| Ausztriába | - | - | 19 | ||
| külföldre (excl. Nagybritánia) | - | - | 3 1/2 | ||
| Nagybritániába | - | - | 13 1/2 | ||
A budapesti malmok kedvezőtlen viszonyai először is kifejezést találnak az általuk feldolgozott gabonamennyiség csökkenésében.
Ez volt az utolsó 5 évben:
| 1876. | 3.157,957 m.-m. | |
| 1877. | 3.781,424 m.-m. | |
| 1878. | 4.147,616 m.-m. | |
| 1879. | 4.309,261 m.-m. | |
| 1880. | 3.675,005 m.-m. |
Tehát 1880-ban 634,000 métermázsával kevesebb gabona dolgoztatott fel mint 1879-ben.
A liszt és őrlemények forgalmát illetőleg, az a következő összeállitásból vehető ki:
Az osztrák-magyar monarchiába behozatott (métermázsákban):
| átalában | a német határon át | ||||
| évben | liszt | egyéb őrlemény | liszt | egyéb őrlemény | |
| 1868 | 138,654 | 6,173 | 134,401 | 5,879 | |
| 1869 | 175,009 | 5,051 | 169,07 | 64,912 | |
| 1870 | 197,084. | 6,200 | 168,295 | 5,647 | |
| 1871 | 183,852 | 9,472 | 163,387 | 9,036 | |
| 1872 | 280,610 | 13,073 | 254,533 | 12,182 | |
| 1873 | 575,303 | 36,380 | 529,435 | 23,046 | |
| 1874 | 549,556 | 25,248 | 486,404 | 19,652 | |
| 1875 | 443,217 | 14,872 | 406,386 | 13,779 | |
| 1876 | 435,050 | 21,306 | 385,141 | 16,204 | |
| 1877 | 441,613 | 14,229 | 403,401 | 12,596 | |
| 1878 | 462,321 | 22,606 | 428,739 | 13,680 | |
| 1879 | 528,016 | 56,472 | 443,359 | 12,326 | |
| 1880 | 645,412 | 163,063 | 348,102 | 11,910 | |
| 1881 (nov. végeig) | 490,154 | 28,227 | - | - | |
Kivitel:
| átalában | a német határon át | ||||
| évben | liszt | egyéb őrlemény | liszt | egyéb őrlemény | |
| 1868 | 1.355,597 | 38,840 | 845,036 | 25,901 | |
| 1869 | 1.609,744 | 20,777 | 1.039,218 | 16,826 | |
| 1870 | 1.456,677 | 18,317 | 956,805 | 14,607 | |
| 1871 | 1.760,832 | 17,296 | 1.053,579 | 13,059 | |
| 1872 | 697,415 | 11.111 | 232,215 | 6,541 | |
| 1873 | 408,905 | 19,065 | 118,429 | 12,844 | |
| 1874 | 617,878 | 12,670 | 216,304 | 7,550 | |
| 1875 | 817,876 | 18,524 | 325,658 | 13,097 | |
| 1876 | 1.106,248 | 21,779 | 566,861 | 15,710 | |
| 1877 | 1.614,701 | 16,160 | 752,100 | 9,943 | |
| 1878 | 2.295,709 | 21,136 | 1.102,205 | 15,678 | |
| 1879 | 2.422,588 | 29,727 | 1.185,305 | 22,048 | |
| 1880 | 1.301,237 | 30,173 | 524,824 | 17,170 | |
| 1881 (nov. végeig) | 1.090,498 | 33,838 | - | - | |
Ezen adatokból kitünik, hogy lisztkivitelünk Németországba és a német vámterületen át 1880-ban az előző évhez képest felével csökkent.
Ezen veszteség pedig még a Fiuméből eszközölt kivitel által sem pótoltatott, mivel az ezen kikötőből 1880-ban Nagy-Britániába szállitott lisztmennyiség is csekélyebb volt, mint 1879-ben.
Kivitetett ugyanis Fiuméból Nagy-Britániába
| 1879. évben | 501,900 mm. | |
| 1880 évben | 399,785 mm. |
Igaz, hogy Triesten át is kerül magyarországi liszt kivitelre Nagybritaniába, mindazonáltal forgalmunkban ennek tekintetbe vételével is csökkenés mutatkozik.
A monarchia lisztkivitele Nagybritániába tett ugyanis 1879-ben összesen 864,543 m. m. 1880-ban kivitetett ellenben:
| Fiumén át | 403,287 mm. | |
| Triesten át | 224,423 mm. | |
| Hamburgon és Brémán át | 87,602 mm. | |
| összesen | 715,312 mm. |
De még kedvezőtlenebb viszony mutatkozik a budapesti malmok kivitelében; ezek 1880-ban szállitottak Nagybritániába kerekszámban:
| Fiumén át | 310,000 mm. | |
| Triesten át | 90,000 mm. | |
| Hamburgon és Brémán át | 85,000 mm. | |
| összesen | 485,000 mm. |
mi a megelőző 1879 évhez képest 30%-nyi csökkenést mutat.
Jelentőséggel még csak a Németalföldre és Braziliába eszközölt lisztkivitel bir, azonban a kivitel Németalföldre 1880-ban szintén jelentékeny csökkenést mutat fel, holott a Braziliába való kivitel 1881-ben örvendetes emelkedést mutat.
Kivitetett Amsterdamba Fiuméból 100 kilogramos csomag:
| 1879. évben | 51,100 csomag | |
| 1880. évben | 5,600 csomag |
Braziliába:
| 1879. évben | 2,555 hordó | |
| 1880. évben | 677 hordó | |
| 1881. évben | 41,036 hordó |
A német vámterületre való kivitel azonban valószinüleg még kedvezőtlenebb lesz, miután 1881. évi julius 1-jétől a vám 2 márkáról 3 márkára emeltetett.
Ennek hatása már 1881-ben is érezhető volt. A bevitel tett monarchiánkból:
| január hóban | 18,996 mm. | |
| február hóban | 21,978 mm. | |
| márczius hóban | 24,223 mm. | |
| április hóban | 23,787 mm. | |
| május hóban | 27,230 mm. | |
| junius hóban | 47,573 mm. | |
| julius hóban | 7,469 mm. | |
| augusztus hóban | 9,837 mm. | |
| szeptember hóban | 13,721 mm. | |
| október hóban | 18,099 mm. |
Ily viszonyokkal szemben teljesen igazoltnak kell feltünni a malomiparunk részéről régóta hangoztatott azon kivánságnak, hogy nálunk is a liszt-behozatal vám alá vettessék és az által legalább a belföldi, jelesül az osztrák piaczot biztositsuk saját terményünk számára.
Monarchiánkban a liszt és őrlemény 1879-ig, az átalános vámtarifa szerint 1 frt 6 kros vám alá esett, és csak a német vámterület szabad forgalmából érkező liszt volt az 1868. évi szerződés szerint vámmentes. A kiegyezési tárgyalások alkalmával az utolsó 1877. évi májusi megállapodásokban a liszt vámjának fentartás az osztrák kormánynyal el lett határozva. A német szerződési tárgyalásuk folyama alatt ez azonban ismét elejtetett és vámtarifánkba a liszt vámmentesen vétetett fel. Ezen állapot kedvező volt reánk nézve mindaddig, mig lisztünk a német területre is vámmentesen volt bevihető, és iparunk ezen állapotot legkedvezőbbnek tekintené.
Ezen viszonosság a német kormány változott vámpolitikájával megszünt, saját érdekünk megóvására okvetlenül szükségesnek tartjuk, hogy nálunk is a lisztbehozatalra a német vámterületen fennálló vámmal egyenlő vám lépjen életbe.
Ha a javaslatba hozott vám kiviteli viszonyainkra egyelőre befolyást nem is fog gyakorolni, mindazonáltal azon hatással fog birói, hogy az osztrák piaczot (Csehország, Morvaország és Szilézia), melyet a szászországi és porosz-sziléziai malmok teljesen meghoditottak, ismét a belföldi malmok számára visszanyeri.
Rizs. Vámtarifánknak szövege és beosztása a rizst illetőleg az 1853. évi vámtarifából vétetett át és azon időből származik, midőn kizárólag Olaszországból hozatott be hozzánk rizs, mely nagyobbára egészben héjastul érkezett. Jelenleg azonban rizs Indiából és Chinából hozatik, mely csak részben érkezik héjastul és a külföldi kikötő-városokban, jelesül Bréma, Hamburg és Amsterdamban az ottani rizshántoló malmokban dolgoztatik fel és polirozva kerül azokból hozzánk.
Ezen részben még héjastul érkező rizs jelenleg minálunk ugy vámoztatik, mint a fejtett rizs, azaz 2 frt, illetőleg az olasz szerződés szerint 1 forinttal.
Ezen magas vám mellett teljesen lehetetlen lenne a fenjelzett elkészitést nálunk meghonositani és kikötőinkben rizshántoló malmok felállitását lehetővé tenni. Miután a rizshántoló malmok szintén felvétettek az államsegélyezésben részesülő vállalatok közé, indokoltnak látszik vámtarifánk idevágó határozatait oly irányban módositani, hogy ilyek keletkezése nyereséget helyezhessen kilátásba, mi részben csak az által fog elérhetni, ha a rizs vámja leszállittatik.
A javaslat szerint tehát a belföldi rizshántoló malmok és keményitő gyárak számára polirozásra behozott rizs a fejtett rizsre tényleg fennálló legalacsonyabb vám felét fizeti, mi jelenleg 50 kr. 100 kilogramonkint.
Ezen osztályban számos változás hozatik javaslatba, ugy az egyes czikkek beosztása, mint azok vámja tekintetében.
Az ezen osztályba tartozó czikkek igen alkalmas pénzügyi vámokra; miután azonban nagyobbára az olasz szerződés által kötve vannak, a javaslatba hozott vámok, illetőleg vámemelések egyelőre csak a velünk szerződés viszonyban nem álló államok irányában fognak alkalmazásba jönni, illetőleg legtöbb esetben egyelőre csak névleges vámok lesznek.
A módositások részletei a következők: étkezésre való fris szőlő és ananász jelenleg mint fris gyümölcs vámmentesek. A javaslat szerint a szőlőnek vámmentessége megszünik és az étkezésre való szőlő 5 frt, a borkészitésre való szőlő ellenben 3 frt 20 kr.-os vámnak vettetik alá. (Ez utóbbi indokolását l. a XIII. osztálynál.) Szőlőkivitelünk legújabb időnkig tudvalevőleg igen élénk volt ugy a német vámterületbe, mint Oroszországba.
A német vámterületen azonban 1881. évi julius 1-je óta 15 markot vesz vám fejében. Oroszország pedig pudonkint 1 rubel és 30 kopeket. A külföldnek ily magatartásával szemben indokolt, ha nálunk is a szőlő pénzügyi vám alá vettetik.
A fris szőlőbehozatal különben is elegendő terjedelmet vett, különösen 1879 azaz a borvámok felemelése óta, mi arra is enged következtetni, hogy a borvámok mellőzése czéljából különben némely Olaszországgal határos osztrák tartományba szőlő hozatott be és vétetett azután borrá való készitésre kezelésbe.
A behozatal tett
| 1877. évben | 843 mm. | |
| 1878. évben | 1,185 mm. | |
| 1879. évben | 11,840 mm. | |
| 1880. évben | 40,955 mm. | |
| 1881. (nov. végéig) | 2,550 mm. |
Az utolsó évben mutatkozó nagy csökkenés az 1881. szeptember hóban a phyloxera behurczolásának megakadályoztatása czéljából kibocsátott tilalom következménye.
Az ananász fényüzési czikk levén a vámot elbirja.
A finom friss főzelék, jelenleg vámmentes, a javaslatba hozott vám 2 frt 50 kr. Az árúlajstrom feladata lesz azon főzelékeket megjelölni, melyek ezen tarifaszám alá sorolandók: a többiek a 82. a) tarifaszám alatt vámmentesen maradnak.
A mogyoró és dió, valamint az elkészitett gyümölcs és főzelék vámja 1 frt 50 krról 2 frt 50 krra emeltetik. Ezen árúk a német vámterületen szintén 2 frtos vám alá esnek.
Olajmag, ánizs, koriander stb. jelenleg vámmentesek. Az előterjesztésben 50 kr. vám hozatik javaslatba. Repcze fizet Németországban jelenleg 15 krajczárt; ánizs, koriander, kömény pedig 1.50 frtot, holott azelőtt vámmentesek voltak. Ezen árúk többnyire Oroszországból érkeznek és semmi ok sincs arra, hogy pénzügyi czélból vámnak alá ne vettessenek.
Az élő növények és fris virágok jelenleg vámmentesek, pénzügyi szempontból 1 frt 50 kros vám hozatik javaslatba.
Növények és növényrészek, szárítva jelenleg vámmentesek, elkészitve pedig 1 frt 50 kros vám alá esnek. A javaslat ezeket egybefoglalja és a vámot 2 frt 50 krban állapitja meg.
A komló vámja 5 frttól 10 frtra emeltetik, mi által egyenlővé válik a német tarifa vámjával.
Az ezen osztályba tartozó árvúk vámjainak felemeléséből várható többlet, a mennyire ezt az olasz szerződés már most lehetővé teszi, körülbelől 70-85,000 frt.
A javaslatba hozott vámok, összehasonlitva a jelenlegi vámokkal és a német tarifa vámjaival, a következőkből tünnek ki:
| javaslat | jelenleg | német vám | ||
| ökör | 10 frt - kr. | 4 frt, - kr. 10 frt - kr. | ||
| bika | 3 frt - kr. | 1 frt 50 kr. | 3 frt - kr. | |
| fiatal marha | 2 frt - kr. | - frt 75 kr. | 2 frt - kr. | |
| borju | 1 frt - kr. | - frt 40 kr. | 1 frt - kr. | |
| juh és kecske | - frt 50 kr. | - frt 30 kr. | - frt 50 kr. kecske vm. | |
| bárány és gödölye | - frt 25 kr. | - frt 20 kr. | - frt 25 kr. | |
| sertés | 3 frt - kr. | 2 frt - kr. | 1 frt 25 kr. | |
| malacz | - frt 30 kr. | - frt 30 kr. | - frt 15 kr. | |
| ló és csikó | 10 frt - kr. | vm. | 5 frt - kr. | |
| öszvér és szamár | 2 frt - kr. | 2 frt - kr. | 5 frt - kr. |
A javaslatba hozott vámok illetőleg vámfölemelések azonban egyelőre nagy jelentőségű eredménynyel nem lehetnek, mivel a lovak és sertések vámját kivéve, a többi állatok jelenlegi vámjai az olasz szerződésben meg vannak kötve, és mivel a marhabehozatal Oroszország és Ruméniából külön törvényes intézkedés által amugy is el van tiltva.
Mindazonáltal a sertések és lovak vámjai pénzügyi eredménynyel fognak birni és az ezekből várható bevételi többlet a sertéseknél 48,000 frtra, a lovaknál 76,930 frtra tehető. A sertések vámemelése, a szerb szerződés által 1 frt 50 krra mérsékelt vámnak Szerbia és Ruménia irányában leendő alkalmazásán nem változtat semmit és igy a magasabb vám csak az Orosz- és Olaszországból behozott sertéseket éri.
Ezen két országból a behozatal volt:
| Évben | összesen | Olaszországból | Oroszországból | |
| 1870. | 575,063 drb. ebből | 12,605 | 10,567 | |
| 1871. | 606,037 drb. | 13,715 | 31,064 | |
| 1872. | 862,937 drb. | 12,248 | 42,563 | |
| 1873. | 548,469 drb. | 16,421 | 56,371 | |
| 1874. | 550,091 drb. | 13,824 | 76,147 | |
| 1875. | 695,481 drb. | 12,264 | 48,001 | |
| 1876. | 759,048 drb. | 12,668 | 22,117 | |
| 1877. | 670,068 drb. | 15,664 | 30,890 | |
| 1878. | 468,751 drb. | 12,561 | 37,303 | |
| 1879. | 438,734 drb. | 9,876 | 18,781 | |
| 1880. | 209,138 drb. | 5,417 | 27,226 |
A lovak behozatala tett:
| 1870. évben | 14,651 drb. | |
| 1871. évben | 10,422 drb. | |
| 1872. évben | 11,073 drb. | |
| 1873. évben | 10,333 drb. | |
| 1874. évben | 7,289 drb. | |
| 1875. évben | 7,539 drb. | |
| 1876. évben | 10,302 drb. | |
| 1877. évben | 5,632 drb. | |
| 1878. évben | 6,406 drb. | |
| 1879. évben | 9,427 drb. | |
| 1880. évben | 7,247 drb. | |
| 1881. (nov. végéig) | 8,028 drb. |
Vad és szárnyas, eleven vagy holt, a megejtett szarvas, őz, zerge és vaddisznó kivételével jelenleg vámmentes. Az utóbb megnevezett állatok ugy kezeltetnek, mint a hús és 3 frt vám alá esnek.
A javaslat szerint az eleven szárnyas és vad jövőben is vámmentes marad, de a holt, tekintettel a hús vámjának felemelésére és pénzügyi szempontból 6 frt vám alá helyeztetik. Ezen czikkek Németországban és Olaszországban szintén 6 frtot fizetnek, Francziaországban pedig 20 frank vám alá esnek. Ezen vámemelés különben egyelőre jelentőséggel nem bir, miután mind a vad, mind a hús jelenlegi tételei az olasz szerződés által kötve vannak.
A tengeri kagylós és héjas állatok (p. o. osztrigák, homárok, ollótlan rákok), teknősbéka vámja pénzügyi szempontból 6 frtról 10-re emeltetik és félreértések elkerülése végett világosan kimondatik, hogy ezen czikkek csak akkor esnek ezen osztályba, ha elkészitve nincsenek.
Az utóbbi esetben az ételekhez tartoznak, mi különben már mostani tarifánk szerint is igy volt. Ezen árúk értéke 110 frt és a vámemelésből várható jövedelmi többlet mintegy 2000 frtra becsülhető.
A jelenlegi tarifáinknak ezen osztályába (X) tartozó többi árúk áthelyeztettek az ételekhez és ott fognak részletesen indokoltatni.
Ezen osztályban, inkább alárendelt jelentőségű módositások hozatnak javaslatba.
Tojás, mely jelenleg vámmentes, a javaslat szerint 1 frt 50 kr. vám alá esik. A német birodalom szintén 3 márkkal terheli a tojásbevitelt. Ezen czikk ugyan az olasz szerződésben vámmentesen kötve van, miután azonban a behozatalnak nagy része Oroszországból érkezik ezen vám a törvényjavaslat elfogadása után azonnal hatályba lép.
Behozatott tojás:
| összesen | Oroszországból | ||
| 1873-ban | 27,539 mm. | 19,366 mm. | |
| 1874-ben | 30,476 mm. | 24,198 mm. | |
| 1875-ben | 24,229 mm. | 18,119 mm. | |
| 1876-ban | 27,705 mm. | 21,451 mm. | |
| 1877-ben | 30,281 mm. | 25,251 mm. | |
| 1878-ban | 31,022 mm. | 25,293 mm. | |
| 1879-ben | 26,047 mm. | 22,598 mm. | |
| 1880-ban | 24,801 mm. | 20,457 mm. |
Méz 1879-ig 1 frt 50 kr. vám alá esett és csak az 1878. évi tárgyalások alkalmával lett vámmentes. Ezen czikk is szerződésileg kötve van.
A behozatal tett:
| összesen | Oroszországból | ||
| 1870-ben | 1,530 mm. | 29 mm. | |
| 1871-ben | 2,072 mm. | 66 mm. | |
| 1872-ben | 2,185 mm. | 15 mm. | |
| 1873-ban | 2,248 mm. | 56 mm. | |
| 1874-ben | 1,157 mm. | 13 mm. | |
| 1875-ben | 957 mm. | 48 mm. | |
| 1876-ban | 1,492 mm. | 11 mm. | |
| 1877-ben | 1,362 mm. | 321 mm. | |
| 1878-ban | 964 mm. | 259 mm. | |
| 1879-ben | 1,317 mm. | 199 mm. | |
| 1880-ban | 807 mm. | 6 mm. |
A szivacs vámja az 1879. évi tarifa által 15 frtról 5 frtra szállittatott le. Ezen árú értéke 700 frt; czélszerűnek látszott tehát ezen árút pénzügyi szempontból nagyobb értékhez képest ismét a magasabb vám alá helyezni. A jövedelmi többlet mintegy 5000 frtra becsülhető.
A hólyagok és belek, aranyverőhártyák és a belekből készült kötelek jelenleg vámmentesek. 1879 előtt 1 frt 50 kr. vám alá estek. Ezen árúk értéke 152 frt, minek folytán a 2 frtos vámot el is birják. Németországban a belekből készült kötelek ugy kezeltetnek, mint a bőrárúk és 50 márk vám alá esnek. A várható jövedelmi többlet 8-9000 frtra tehető.
Az ezen osztályban javaslatba hozott változások főleg az orosz és amerikai versenynek távoltartása de részben pénzügyi szempontból is indokoltak.
A vaj vámja egy frttal emeltetik, mi által a sajttal egyenlő, azaz 9 frt vám alá esik. A 8 frtos vám azonban az olasz szerződésben kötve lévén, ezen emelés egyelőre a szerződéses államok irányában foganatba nem fog vétethetni. A mesterséges vaj a javaslatban névleg fel van sorolva, mi különben lényegére nézve nem változás, miután az árúlajstrom által már jelenleg is a természetes vajhoz van utalva. Ezen czikk azonban a forgalomban mindinkább nyer jelentőségben, miért is külön felemlitése czélszerűnek mutatkozik. A német kereskedelmi kamarák 1880. évi jelentései szerint pl. az Egyesült Államokból jul. 1-jétől szeptember 25-ig nem kevesebb, mint 60,000 hordó mesterséges vaj szállittatott New-Yorkból Európába.
A disznó- és ludzsir, valamint a szalona vámja 8 frtról 16 frtra emeltetik. Ezen emelés tisztán hazai termelésünk szempontjából hozatik javaslatba és első sorban az amerikai Egyesült-Államok versenye ellen van irányozva. Köztudomású, hogy az Egyesült-Államok nemcsak gabona és lisztre nézve, hanem állati termények tekintetében is nevezetes szerepet játszanak az európai piaczokon. Igaz, hogy újabb időben egészségügyi szempontból több államban az a törekvés kezd érvényesülni, hogy az amerikai zsir, mint egészségártalmas részeket tartalmazó, teljesen prohibeáltassék; de ezen törekvések még egyöntetű eljárásra nem vezettek, s Amerika egyelőre nagy mennyiségü zsirt vet az európai piaczokra. Tekintettel arra, hogy a zsir, mely az előtt a német vámterületen vámmentes volt ennek új vámtarifája szerint 10 márk vám alá esik és ennek folytán kivitelünk a német vámterületre jelentékeny módon meg van nehezitve, valamint hogy az amerikai zsir olcsóbb ára folytán nemcsak a külföldön, hanem már a belföldi piaczokon is veszélyes versenyzővé kezd válni, termelésünk érdekében indokoltnak látszik, hogy legalább a vámterület piaczait biztositsuk saját terményeink számára.
A többi ezen osztályban túlnyomólag pénzügyi szempontból javaslatba hozott módositások következők:
Stearinsav és palmitinsav 3 frtról 6 frtra emeltetik, mi részben a többi zsiradékok és zsirkeverékek vámemelése által is indokolt. Ezen anyagok vámfelemelése folytán a gyertyák vámja (341. sz.) is megfelelőleg 8 frtról 11 frtra emeltetik fel, mi által a belföldi iparnak eddig nyujtott védelemben változás nem történik.
Parafin, ceresin és czetvelő vámja 3 frtról 4 frtra, a német vámtarifával egyenlő vámra emeltetik, mi eltekintve a pénzügyi szemponttól még az ozokeritnek (115. sz.) vám alá helyezésében is találja indokát.
A faggyú jelenleg vámmentes, holott a többi külön meg nem nevezett zsiradék és zsirkeverékek 1 frtos vám alá estek ámbár értékükre nézve csekélyebbek (30 frt), mint a faggyú (4 frt). Különben a vámkezelés könnyitése végett is czélszerűnek mutatkozik ezen árúkat egy vámtétel alá helyezni.
A pálmadió- és cocusdióolaj hordókban jelenleg a zsiros olajok közt szerepel és vámmentes. Növényi faggyú eddig a tarifában külön felemlitve nem volt és mint viasz 5 frttal vámoztatott, mi értékéhez képest túlságos megterheltetésnek ismertetett fel.
Az ezen osztályban pénzügyi szempontból történt emelések körülbelől 100,000 frt nagyobb jövedelmet igérnek.
A 72. sz. alatt felsorolt zsiros olajok, hordókban, tömlőkben és hólyagokban a faolaj kivételével, mely jelenleg is 9. frtot fizet, mint külön meg nem nevezett zsiros olajok 1 frt 50 kr. vám alá esnek a mostani tarifa szerint. Ezen olajok ugyan túlnyomólag ipariczélokra használtatnak, de részint tisztán részint vegyitve faolajjal ételek készitéséhez is fordittatnak. Áll ez különösen a pamutmagolajra nézve. Ezen olajok a német vámterületen is 4 frtos vám alá esnek. Egyesitésük a faolajjal különben még a vámkezelés szempontjából is czélszerűnek mutatkozik, miután ezen faolajjal vegyitett olajok megkülönböztetése a tiszta faolajtól igen bajos.
A repczeolaj, lenolaj és egyéb külön meg nem nevezett zsiros olajok vámja, tekintettel az olajmagnak vám alá helyezésére 1 frt 50 krról 2 frtra emeltetik.
Az olajok vámjai különben az olasz szerződésben kötve vannak, a vámemelések tehát egyelőre a velünk szerződéses államok irányában nem lesznek alkalmazhatók.
A mostani vámtarifa 17. szakaszához tartozó 1. jegyzet visszaélések kikerülése végett azon megszoritással vétetett ismét fel az új tarifába, hogy az abban nyujtott kedvezmény egyedül a határszéli lakosok szükségletére szorittatik.
A bor-behozatala a vámnak 1879-ben 8 frtról 12 frtra (hordókban) és 20 frtra (palaczkokban) történt felemelése daczára nem hanyatlott.
Behozatott:
Bor
| palaczkokban | hordókban | ||
| 1870-ben összesen | 4,691 mm. | 4,365 mm. | |
| 1871-ben összesen | 7,272 mm. | 5,279 mm. | |
| 1872-ben összesen | 11,201 mm. | 8,294 mm. | |
| 1873-ban összesen | 14,371 mm. | 10,931 mm. | |
| 1874-ben összesen | 7,731 mm. | 9,368 mm. | |
| 1875-ben összesen | 7,634 mm. | 8,792 mm. | |
| 1876-ban összesen | 6,132 mm. | 8,706 mm. | |
| 1877-ben összesen | 6,031 mm. | 8,729 mm. | |
| 1878-ban összesen | 6,380 mm. | 10,358 mm. | |
| 1879-ben összesen | 4,570 mm. | 8,359 mm. | |
| 1880-ban összesen | 5,224 mm. | 11,186 mm. |
Ezen kimutatásból kitünik az, hogy a borbehozatal a vámok emelése után is majdnem egyenlő maradt; - de kitűnik továbbá az is, hogy a hordóborok behozatala némileg emelkedett, holott a palaczkboroké csökkent. Ennek oka abban kereshető, hogy sok bor hozatik be hordóban s vele együtt elküldetnek az illető palaczkok, dugók, kupakok czímczédulák stb., és a vámterületen töltetik be a bor a palaczkokba, s mégis ugy jön forgalomba, mint ha külföldön palaczkozták volna. Ez okból czélszerűnek látszott, hogy a hordóbornak vámja 12 frtról 20 frtra emeltessék és vám tekintetében a palaczkban behozott borral egyenlően kezeltessék.
A pezsgő bor vámja 20 frtról 50-re emeltetik.
Behozatott pezsgőbor 8 frtos vám mellett:
| 1874. évben pezsgő | 4586 mm. | ||
| 1875. évben pezsgő | 2647 mm. | ||
| 1876. évben pezsgő | 3596 mm. | ||
| 1877. évben pezsgő | 4047 mm. | ||
| 1878. évben pezsgő | 5748 mm. | ||
| 20 frtos vám mellett: 1879. évben pezsgő | 2857 mm. | ||
| 1880. évben pezsgő | 4058 mm. | ||
| 1881. (novemb. végeig) | 3929 mm. | ||
A pezsgő bor vámjának felemelése által egy palaczk 525 krajczárral fog megdrágulni, mi bizonyára a fogyasztás csökkenését elő nem fogja idézni.
A borokból várható nagyobb jövedelem mintegy 200,000 frtra tehető.
Borczefre jelenleg a hordókban való bor vámjának felét, azaz 6 frtot fizet. Borczefre monarchiánkba leginkább csak Tirolnak az olasz határszélén fekvő részeibe hozatik be és miután az olasz borok vámja szerződésileg 3 frt és 20 krral biztositva van, visszás állapotnak kell feltünni, hogy a borczefre majd kétszer akkora vámot fizet, mint a bor, mely ugyanazon czefréből készült. Czélszerűnek látszott ennek folytán a borczefre vámját a borra fennálló legalacsonyabb vámmal egy magasságban megállapitani, mi a borczefrére kedvezőbb vámozást még mindig nem eredményez, miután a bor és a czefre értéke közti arány úgy áll mint 100 a 160-boz.
Az ásványvizek jelenleg a vegyészeti segédanyagok (63. a) közt szerepelnek és vámmentesek. A javaslat szerint ide soroztatnak és ugy pénzügyi szempontból, mint tekintettel az ily uton tömegesen behozott palaczkokra, 50 kros vám alá helyeztetnek.
Ezen osztályban különösen pénzügyi szempontok tanácsolják a jelenlegi vámok fölemelését, miután rendszerint oly árúkról van szó, a melyeknek külföldről behozatala nem elsőrendű szükséglet okából szokott történni.
A kenyér, mely eddig vámmentes volt, a lisztre nézve megállapitott vám folytán természetesen külön vám alá helyeztetik és pedig 1 frt 50 kr, vám alá. A kenyér különben az olasz szerződésben kötve levén, a javaslatba hozott vám e szerződés fennállásáig vagy az olasz kormánynyal külön történt megállapodásig hatályon kivül fog maradni.
A fris és elkészitett hús vámja 3 frtról 6 frtra emeltetik. A 3 frtos vám különben az olasz szerződésben kötve van; az emelés egyelőre hatályba nem fogna léphetni.
A heringek vámja 2 frtról 3 frtra emeltetik. Az ezen emelésből várható jövedelmi többlet 50-60,000 frt.
Az elkészitett halak vámja is, és pedig: a marinált halaké 6 frtról 15 frtra, az egyéb módon elkészitetteké 4 frtról 5 frtra emeltetik. Ez utóbbiak vámja ugyan Olaszországgal kötött szerződésünkben 3 frttal van megkötve, minek folytán a javaslott vámemelés a szerződés érvényben maradásáig a szerződéses államok irányában alkalmazásba nem jöhet; miután mindazáltal ezen halak közé tartoznak azon nagy mennyiségben fogyasztásra kerülő u. n. orosz szardinák, a melyek közvetlenül Oroszországból kerülnek be hozzánk, ezen irányban a vámemelés érvényesülhet.
A káviár és káviárfélék jelenleg 6 frtos vám alá esnek, mi ezen czikk magas értékével (300 frt) szemben annál kevésbé igazolt, mert ez az árú nemcsak fényüzési czikk, hanem oly állam terméke, mely kiviteli czikkeink irányában igen magas vámokat hoz alkalmazásba. A vám a javaslat szerint 50 frtra emeltetik, mi megfelel a német vámterület vámjának is.
A kávépótlók vámja 6 frtról 15 frtra emeltetik, mi részben természetes következménye a kávévám felemelésének, mely a kávépótlók megfelelő emelése nélkül prămiumot képezne pótlók, jelesül a Németországban nagy mérvben termelt katáng behozatalára. A kávépótlók Németországban, a katáng kivételével 20 frtos vám alá esnek, a katáng azonban csak 2 frtot fizet; mi abban találja magyarázatát, hogy a német vámterületen katángból nagy mennyiségű kávépótlót állitanak elő.
Az őrlött kákáó és kákáótészta, valamint a csokoládé és csokoládégyártmányok vámja 35 frtról 50-re emeltetik. Ezen emelés, eltekintve a pénzügyi szemponttól, a nyers kákáó vámjának felemelése folytán is indokolt. A várható pénzügyi eredmény 11,000 frt.
A 92. és 93. tarifaszámok alatt foglalt árúk legtöbbje jelenleg is 35 frtot fizet és ezek vámja 40 frtra emeltetik. De az új tarifa megváltozott beosztása folytán ezen számok alá oly czikkek is fognak jövőben esni, melyek jelenleg sokkal alacsonyabb vámmal vannak terhelve. Ilyenek az ostya lisztből, gyümölcskenyér és kétszersült melyek jelenlegi vámja 5 frt; tápláló anyagul szolgáló oldékony készitmények, most 7 frt vám alá esnek, elkészitett mustár és kápri pedig 15 frtot fizetnek. Mindezen czikkek azonban a forgalomban jelentőséggel nem birnak, miért is a vámtarifa és a vámkezelés egyszerűsitése czéljából kivánatosnak mutatkozott azokat a külön meg nem nevezett ételek közé beosztani.
A 103. tarifaszám alatt foglalt égetett, iszapolt vagy őrlött földek és ásványi anyagok, melyek jelenleg vámmentesek, kezelési szempontból azaz azért, hogy mint vámköteles tárgyak a vámhivatalok által beható vizsgálat alá vétessenek - 20 kros illetéknek vettetnek alá.
Különben ezen tárgyak az olasz szerződés által kötve lévén, a javaslatba hozott vámnak annak időtartamáig semmi jelentősége nincsen.
Ezen czikkek behozatala eléggé jelentékeny és évenkint mintegy 3-400,000 métermázsára rug.
Az ezen osztályba tartozó árúk vámjai 1878-ben legnagyobb részt leszállittattak. 1878 végéig a következő vámok voltak érvényben:
| szürke ambra, castoreum, kőrisbogár | 10 frt 50 kr., | |
| pézsma (moschus), czibet | 15 frt - kr., | |
| kákáovaj | 21 frt - kr., | |
| pézsmamag, kámphor, jalappa-gyanta, opium | 10 frt 50 kr., | |
| muscatbalzsam | 15 frt - kr., | |
| kubéba, galanyagyökér | 16 frt - kr., |
Ezen árúk 1878-ben egy egységes vám (6 frt) alá foglaltattak. A javaslat szerint a 6 frtos vám tisztán pénzügyi szempontból 15 frtra emeltetik, mi több czikkre, még nem éri el az 1879. év előtti vámokat. Ezen árúk értéke különben oly jelentékeny, hogy a javaslatba hozott 15 frtos vám átlag két százalékot sem teszen.
Az illó olajok vámja 10 frtról 25 frtra emeltetik. Különben ezen tétel az olasz szerződésben kötve van és igy a fölemelés egyelőre jelentőséggel nem bir.
Az illatos eczet, zsiradék és olaj vámjában változás ugyan nem hozatik javaslatba, hanem jövőre ezen vámtétel mellett csak azon ipari czélokra szánt folyadékok fognak behozatni, melyek legalább 5 kilogramot tartalmazó tartályokban vannak. A kisebb tartályokban érkező árúk, melyek legtöbb esetben mint illatszerek kerülnek közvetlenül a forgalomba a német vámtarifa mintájára, mint illatszerek (337. szám) 50 frtjával vámozandók.
Ezen osztályban csak a 112. és 113. tarifaszámoknál hozatnak módositások javaslatba.
Az indigo és cochenille festőanyagok jelenleg vámmentesek, jövőre pénzügyi szempontból és tekintettel nagy értékükre (Indigo 750 és Cochenille 350 frt) 3 frtos vámnak vettetnek alája. Az ezen vámból várható jövedelem 24-28,000 frtra tehető. Különben ezen czikkek már 1879 előtt is 1 frt 60 kr. vámot fizettek.
A második változás az, hogy a cserző-anyag-kivonatok, melyek jelenleg 1 frt 50 kr. vám alá esnek, a festőanyag-kivonatokkal egy categoriába helyeztetnek, minek folytán 3 frtos vám alá jutnak. 1879 előtt is egyenlő vámot (3 frt) fizettek és újból egyesitésük a vámkezelés könnyitése szempontjából is indokolt; miután nehéz megkülönböztetni azt, hogy bizonyos kivonat cserzésre vagy festésre való-e, s másrészt legtöbb esetben az illető anyag mind cserzésre, mind festésre használható, s igy a jelenlegi vámtarifában foglalt megkülönböztetés sok nehézségre ad alkalmat.
Az ezen osztályba a javaslat szerint besorolt árúk a mostani vámtarifában nagyobbára vámmentesek. A vámok leginkább pénzügyi szempontból hozatnak javaslatba, de a javasolt vámok csekélyek.
A javaslatba hozott módositások a következők: kátrány, közönséges gyanta, hegedű-gyanta, szurok és földviasz (ozokerit) eddig vámmentesek, jövőre 20 kros vámmal rovatnak meg.
Aszfaltmastix és aszfaltbitumen eddig vámmentesek, jövőre 1 forintos vám alá esnek. Az aszfalt vámmentességének megszüntetését belföldi aszfalttermelésünk és a nyers aszfaltot feldolgozó vállalatoknak, az angol versenyzés ellen megvédése szükségli. Aszfalt Magyarországban Felső-Dernán (Biharmegyében) termeltetik nagyobb mennyiségben, de ezenkivül előfordul még a monarchiában csekélyebb mértékben Dalmácziában és Tirolban. A belföldi aszfalt nemcsak járdaburkolatra alkalmas, hanem aszfaltlakk és aszfaltásvány-olaj előállitására is használtatik, és az aszfalttermelés egyátalában jövővel biró iparágat képez. Belföldi társulataink azonban az angol gyárakkal nehezen tudnak versenyezni, nem mintha terményük nem volna oly minőségű, mint a külföldi, hanem a kezdet nehézségén és azon körülményen kivül, hogy erőteljes külföldi vállalattal szemben kell tért foglalniok, különösen azért is, mivel a külföldiek kedvezőbb viszonyok mellett produkálnak és pl. a nyersanyagot visszrakomány gyanánt hozatják Amerikából (Trinidádból), holott belföldi iparosaink az anyagnak a fővárosba való szállitásáért magas díjakat tartoznak fizetni. Az aszfaltmastix és aszfaltbitumen átlagos értéke 20 frt métermázsánkint, ugy, hogy a javaslatba hozott vám belföldi termelésünket 5%-os védelemben részesitendi.
A 117. tarifaszám alatt felsorolt árúk jelenleg vámmentesek, de a szurokolaj és gyantaolaj 1879 előtt szintén 1 frt 50 kr. vám alá estek.
A 118. tarifaszám alatt megnevezett mézgák és gyanták 1879 előtt 1 frt 60 krt fizettek, jelenleg vámmentesek. A külön meg nem nevezett mézgák, gyanták és mézgagyanták, természetes balzsamok és növénynedvek hasonlókép azelőtt 1 frt 50 alá estek, és már jelenleg is az egész tarifaszámra javaslatba hozott 1 frt 50 kros vámnak vannak alávetve.
Limonilé és manna az olasz szerződésben vámmentesen van megkötve, miért is ezen két czikkre a javasolt vámemelés egyelőre hatályon kivül marad.
A vámtarifának az ásványolajokról szóló része teljesen azonos az ásványolajok megadóztatására vonatkozó, és a törvényhozásnak külön bemutatott törvényjavaslatban foglalt tételekkel.
Miután ezen törvényjavaslathoz bemutatott előterjesztésben egyuttal a kőolajvámok is kellően indokoltattak, ezeket itt ujból felemliteni nem szükséges.
A 122. tarifasziámban a fehéritett és őrlött pamut külön felemlittetik; ezen czikkek eddig is ugy kezeltettek, mint a fel nem dolgozott pamut; világosság kedvéért azonban most megnevezésük látszott czélszerűnek.
A pamutfonalak és pamutáruknál javaslatba hozott kevés módositás czélja a német vámtarifa által az osztrák czikkek irányában meghonositott nagyobb vámtételeket némileg egyensúlyozni. Tekintettel mindazáltal arra, hogy e czikkekben Magyarország kiválóan fogyasztó, a módositások korántsem alkalmaztattak oly mérvben, a mint azt az emlitett szempont és főkép az érdekelt iparosok követelték, a mint ez a következő részletekből kivehető.
Pamutfonalak. Mostani tarifánkban (30 b) tétel) a második fokozat a 12. számon felül egész a 30. számig terjed. Ezen határ leszállittatik 30-ról 29-re; a javaslatba hozott módositás egyrészt a vámkezelés könnyitése czéljából történt, minthogy az volt a tapasztalás, hogy nagyobb számu, jelesül 32. számu fonalak nagyban kevertetnek a 30-as számok közé, a nélkül, hogy ezt a vámhivatalnok könnyen észrevehetné.
Ha már most a forgalomban ritkábban előforduló 29-es szám vétetik határul, nehéz lesz az emlitett visszaélést alkalmazni. Különben a német vámtarifában is a páratlan számok képezik a határt, a vámok pedig ott 6 frttól 10 1/2 frtig váltakoznak.
Egy másik lényeges változás a pamutfonalaknál az, hogy jelenleg a 30-as számon felül a fonalak nyers állapotban 12 frtot, fehéritve vagy festve pedig 16 frtot fizetnek, a magasabb számokra való tekintet nélkül. - Statisztikai kimutatásaink szerint a nyers fonalak behozatalának legnagyobb része a 30-as számon felüli fonalakra esik. Miután az ezen számon felüli fonalak a német vámterületen még a javaslatba hozott vámoknál is magasabb vámok alá esnek, indokolt az, hogy az 50-es számon felüli fonalak számára új osztály állitassék fel 16 illetőleg 24 frttal. Ennek következtében természetesen a hármasával vagy többesével sodrott fonalak vámja is a kettős fonalakra nézve felállitott legmagasabb vámnak megfelelőleg felemeltetik és 20 frt helyébe 24 frttal állapittatott meg. Ez a vám a fogyasztást illetőleg nagy jelentőséggel nem bir, miután az árú értéke 300 frt és összesen csak 1500 métermázsa körül hozatik be. A kisebb forgalom számára kiszerelt fonalak jelenleg 24 frtot fizetnek. Ezen fonalakra (valamint a lenfonalakra) nézve a javaslatban külön tarifaszám állittatik fel 30 forintos vámmal. Németországban az ilyféle pamutfonalak 35 frt vám alá esnek. Nagy jelentőséggel ez az emelés sem bir, az árú értéke 292 frt, összesen pedig behozatik 7000 métermázsa.
Pamutárúk. A pamutárúknál kevés jelentőségű módositások tétettek. A közönséges sima festett szövetek vámja 10 frttal emeltetett. Jelenleg ugyanis a fehéritett és festett közönséges sima pamutszövetek egyenlően vámoztattak és 40 frtos vám alá estek. A német vámtarifában a fehéritett szövetek 50, és a festettek 60 frt vám alá esnek; minthogy pedig a szomszédországok egymással való versenye ily különböző vámtételek mellett határozottan egyenlőtlen, a szóban álló módositás elfogadhatónak látszik.
A többi változások főleg finomabb árúkra vonatkoznak és a magyar fogyasztásra különös érdekkel nem birnak.
Az 50-ik számon felüli fonalakból készült nyers árúk vámja 60 forintról 70 frtra; a fehéritett, festett stb. árúké 90 frtról 100 frtra, és a 100. számon felüli fonalakból való árúké pedig 150 frtról 160 frtra emeltettek.
A bobbinetszerű függönyök és butorhálók vámja 70 frtról 160 frtra emeltetett. Ezen kelmék a német vámterületen 115 frtos vám alá esnek és a német vám megállapitása annak idején főleg az angol verseny által indokoltatott. A vámnak javaslatba hozott emelése tehát annál indokoltabb, mert az osztrák ipar nemcsak az angol, hanem a reá nézve már közelségénél fogva is sokkal veszélyesebb német ipar versenyével is küzd.
A himzett szőtt-árúk és csipkék vámja 150 frtról 200 frtra emeltetik, mi ezen árúknak magas értéke (2200 frt) és fényüzési jellege folytán igazolt.
A bársony és bársonyszerű szövetek, valamint a paszománt stb. árúk jelenleg 70 frtos vám alá esnek. Miután ezen árúk, ha gyapjuból vagy lenből valók, már jelenleg is 80 frtot fizetnek, az egyenlőség és vámkezelés könnyitése szempontjából indokoltnak látszott a pamutból való árúk vámját is 80 frtra felemelni.
A szőtlen pamutbelek jelenleg 12 frt vám alá esnek, a szőttek ellenben 24 frtot fizetnek. A javaslat szerint mindkettő egy tarifaszám alatt egyesittetik 24 frt vámmal. - Géphajtószíjak és tömlők pamutból eddig külön felemlitve nem voltak és az árúlajstrom szerint minőségüknek megfelelőleg vámoztattak, minek folytán különbözőleg kezeltettek és részben sokkal magasabb vám alá estek. Miután ezen árúk újabb időben nagyobb szerepet kezdenek játszani, czélszerűnek látszott azokat külön felemliteni.
Fonalak. A mostani vámtarifánkban fennálló vámmentesség a kézfonta fonalakra nézve régibb szerződésekből vétetett át és a viszonosságon alapult. Tekintve azonban, hogy a többi államok, jelesül a német vámterület sem tesz különbséget a kézfonta és a többi fonalak közt, ezen kedvezménynek fentartása továbbra indokoltnak nem látszik.
A kisebb forgalom számára kiszerelt lenfonalakat illetőleg már emlités történt a pamutfonalaknál.
A tömlő-gyártás érdekében a nyers czérnázott lenfonalakra nézve külön engedély mellett 6 frtos vám állapittatott meg, holott ezen fonalak átalában 12 frtot fizetnek. Ez által valamint a tömlőknél javaslatba hozott vámfelemeléssel megszűnik mostani vámtarifánk azon visszássága, hogy a kész gyártmány (tömlők) 3 frtot fizetett, ellenben a félgyártmány (fonal) 12 frtos vám alá esett.
A lenárúknál a következő változások hozatnak javaslatba.
A nyers csinvat jelenleg, tekintet nélkül a fonalszámra a 12 frtos vámtétel alá esik. Ezen kivételes helyzet a jövőre megszüntettetik és csinvat ép ugy fog vámoztatni, mint a többi lenárú t. i. a fonalak 5 milliméterre eső mennyisége szerint.
A fémszálakkal vegyes lenárúk vámja 150 frtról 160 frtra, a csipkék és himzett árúk vámja pedig 150-ről 200 frtra emeltetik; az emelés tisztán fényüzési tárgyakat érintvén pénzügyi szempontból történik.
A bársonyszerű szövetek mostani tarifánkban külön felemlitve nincsenek de az árúlajstrom által a 80 frtos vám alá soroltattak.
A láb- és kocsitakarók fonott vagy sodrott manilla-kenderből jelenleg 6 frt vámot fizetnek, holott a kevésbbé értékes jutaszőnyegek 12 frtot fizetnek. Czélszerűnek látszik tehát ezen árúkat egy tétel alá sorolni és számukra a magasabb 12 forintos vámot megállapitani.
A kötélverő-árúk vámja, a mennyiben ez az olasz szerződés által nincs megkötve, részben 3 frtról 12 frtra emeltetik, mi különben nem oly magas vám, mint a milyent a kötélverők óhajtottak volna. A vámfelemelés a belföldi kenderipar érdekében a külföldi versenynyel szemben indokolt.
Mielőtt a gyapjúárúknál tett módositások részletei fölsoroltatnának szükséges, hogy egy pillanatot vessünk a gyapjú-árúk vámjának történeti fejlődésére és a külállamokban időközben meghonositott uj vámokra. A gyapjúárúk zömét képező u. n. külön meg nem nevezett gyapjúárúk, - köztudomás szerint a kiegyezési tárgyalások alkalmával, tekintet nélkül arra, valjon tisztán gyapjúból valók vagy pamuttal vegyitettek, két osztályba soroztattak, még pedig a négyszögméterenkint 600 gramnál nagyobb súlyúak 40 frtos vámmal és a 600 gramnál kisebb súlyúak 80 frtos vámmal. - Ily osztályozással és vámokkal léptünk 1877-ben a német tárgyalásokba és ezek folyama alatt történt, hogy az akkori német autonom vámtarifa mérsékelt vámjainak megkötése fejében ellenconcessiókép állapittatott meg a német ipar érdekeinek megfelelő hármas osztályozás. Daczára annak, hogy a tárgyalások megszakadtak, az igy, következőleg megállapitott osztályozás négyszögméterenkint
| 600 gramnál nagyobb súlyúak | 40 frt | |
| 450-600 gram súlyúak | 60 frt | |
| 450 grammál kisebb súlyúak | 80 frt |
tarifánkba felvétetett, és igy kerültek ezen tételek a törvényhozás elé terjesztett javaslatba. - Midőn később az osztrák kormánynak a kiegyezési tárgyaláskor 8 frtjával megállapitott kőolaj-vámot a birodalmi tanácsban keresztül vinni nem sikerült, és e vámot 8 frtról 3 frtra óhajtotta leszállitani, a magyar kormány a számára pénzügyi szempontból fontos petroleum vám leszállitásába csak a más téren nyerhető ellenengedmények fejében vélt beleegyezhetni s ismét a gyapjúárú vámok voltak azok, melyek új transactió tárgyát képezték. Ekkor a pamut lánczczal szőtt, négyszögméterenkint 300-600 gram súlyú szövetek külön jegyzetbe foglaltattak és az eredeti javaslatban megállapitott 60 és 80 frt vám helyett 50 frtos vám alá vétettek.
A magyar kormány már 1878-ban vitatta azt, hogy az angol conventióval szemben javaslatba hozott magasabb gyapjúárú-vámok nem prohibitiv jellegűek, és ha az osztrák iparnak nagyobb védelmet biztositanak is, megengedik még mindig a külföldi árúnak rendszeres behozatalát s igy lehetővé teszik azt, hogy a külföldi gyártmányok versenye mellett az osztrák ipar kizárólagos uralma a belföldi fogyasztási területen kellően ellensúlyoztassék. Hogy ez igy áll, legvilágosabban megitélhető a külön meg nem nevezett gyapjúárúk forgalmi adataiból, melyek feltüntetik, hogy a behozatal 1879. óta még nagyobb összegeket mutat fel, mint pl. az 1877-ben történt behozatal.
Ha e mellett tekintetbe vétetik még, hogy a német vámterület, valamint Francziaország is legújabban gyapjúárú-vámjait oly mérvben emelték, hogy az ezen piaczokról ekkép kiszoritott angol gyártmány nagyobb beözönlésétől méltán tartani lehet, az osztrák iparos körök követelései eléggé indokoltaknak és a kormánynak a gyapjúárúk vámjainak felemeléséhez történt hozzájárulása igazoltnak fog látszani.
A javaslatba hozott módositások részletei a következők: -
A gyapjú- és szőrtáblák jelenleg ugy kezeltetnek, mint a pamutvatta és 5 frtos vám alá esnek. Kalapnemez már jelenleg is 9 frtot fizet. Vámkezelési szempontból czélszerűnek látszott ezen árúkat egy tarifaszám alá sorolni és a gyapjú-vattát (mely különben sem képez a forgalomban nagy jelentőségű tárgyat) 5 frtról 9 frtra emelni.
A gyapjúfonalak vámozásában lényeges változás nem történt. A vigognefonalak vámozását illetőleg határozott vám jelöltetik ki már a tarifában, a mi eddig nem történt. Ezen fonalak pamutból valók és rendesen gyapjúval kevertek, de a gyapjú mennyisége néha alig tesz 3-4%-ot. Jelenleg, ha tisztán pamutból valók, mint pamulfonalak vámoztatnak a 30. tétel szerint és finomságukhoz képest 10, 12 vagy 16 frt vám alá esnek, ha ellenben gyapjúval vegyitettek mint gyapjúfonalak kezeltetnek a 34. c. tétel szerint és pedig miután többnyire festve fordulnak elő, 12 frtjával. Sok esetben igen nehéz lévén megállapitani, vajon a vigognefonalak tartalmaznak-e gyapjút vagy nem, azért czélszerűnek látszott, minden megkülönböztetés nélkül azokat ezen osztályba sorolni és névleg felemliteni.
A kemény fésüs fonal (Weftfonal) nyers állapotban jelenleg átalában 1-50 frtos vám alá esik. Miután kivált osztrák vámhivataloknál kitünt az, hogy ezen kedvezmény számos visszaélésre nyujtott alkalmat, a mennyiben egyéb nyers fonalak is weft-fonalnak vallattak be és megkülönböztetése más kemény fésüs fonalaktól nehéz és nagyobb gyakorlatot tételez fel a vámhivataltól, czélszerűnek látszott ezen kedvezményt csak külön e czélra felhatalmazott vámhivatalokra már a törvényben megszoritani, a mi különben is rendeleti uton bármikor meg lett volna tehető.
A 155. tarifaszám megfelel nagyjában a mostani vámtarifa 38. a) tételének. A változások, melyek e tételnél javaslatba hozatnak, a következők: - Az eddig külön felemlitve volt matrózposztó (sigona) és darócz a javaslatba többé fel nem vétettek. Ezen kelmék külön megnevezésének elejtésére szolgál az, hogy azok a nemzetközi forgalom tárgyát nem szokták képezni és külön megnevezésük csak visszaélésre szolgáltatott alkalmat.
A mostani tarifánkban előforduló kifejezés „kutya-, borjú- vagy marha szőrből készült szövetek és fonadékok” helyébe világosan meg van jelölve az az árúczikk, mely itt értetik, t. i. a lábszőnyegek és miután csak ritkán készülnek tisztán az emlitett szőrnemekből, hanem majdnem kivétel nélkül gyapjúval vagy műgyapjúval (shoddy) vegyitvék kételyek mellőzése végett czélszerűnek látszott határozottan kimondani, hogy az emlitett lábszőnyegek ily anyagokkal vegyesen is ezen tétel alá és nem, mint eddig, más magasabb vámok alá sorozandók.
Az állatszőrből készült durva nemezek áthelyeztettek a 162. tarifaszámhoz a többi nemezárúkhoz.
Mostani tarifánk 38. a) tételéből megmarad tehát a 155. tarifaszám alatt: pokrócz, halinaposztó, sajtólóposztó, szitafenekek és alattságok lószőrből, hálószerű szövetek és hálók, kalaphulladékok és posztószélek. Ezen árúk fizetnek jelenleg 9 frt vámot, az 1868. évi német szerződés szerint 10 frtos vám alá estek, tehát 1878-ban leszállittattak az akkoriban többé érvényben nem állott angol pótconventió tételére; a javaslat szerint a vám 12 frtra emeltetik.
Ezen árúk értékei (métermázsája) a következők: pokrócz, balinaposztó, sajtolóposztó és posztószélek 155 frt. Szitafenekek, alattságok lószőrből, hálószerű szövetek és hálók 500 frt, kalaphulladék 150 frt. Az átlagos érték tehát 268 frt és igy a javaslatba hozott 12 frtos vám alig tesz 5%-ot. De tekintettel továbbá, hogy ezen tarifaszám alá oly tárgyak tartoznak, a melyek a belföldön, sőt nagy részük Magyarországon is kellő minőségben előállittatnak, a vámfelemelés annál is inkább indokolt, mivel ezen árúk a szomszéd német vámterületen jóval magasabb vámoknak vannak alávetve. A német vámterületen fizet pokrócz 24 vagy 67 1/2 frtot halinaposztó 67 1/2 frtot. Szitafenekek és alattságok lószőrből 24 és 75 frtot, ugyszintén hálószerű szövetek és hálók. Egyébiránt a forgalom ezen árúkban nem nagy, behozatott ugyanis az osztrák-magyar monarchiába 1879 óta:
| 1881. (nov. végéig) | 1880. | 1879. | ||
| pokrócz, halinaposztó, matrózposztó, sajtolóposztó és posztószél | 505 | 374 | 266 mm. | |
| lószőrből készült szitafenekek, alattságok stb. | 44 | 4 | 4 mm. |
A 156. tarifaszám alatt a szőnyegek vannak egybefoglalva. Az a) betű alatt felsorolt szőnyegek vámja 1879-ban leszállittatott az angol pótkonvenczió tételére, holott az 1868. évi szerződés vámja 10 frt volt. A javaslatba hozott 12 frtos vám, részben megfelel a német tarifa vámjának, de részben sokkal mérsékeltebb, mivel a német vámterületen ezen árúk között vannak olyanok is, melyek 50 frtos vám alá esnek. Ezen tétel legjelentékenyebb czikke különben az ugynevezett hollandi szőnyegek (állatszőr, gyapju- és jutafonalból), melyek értéke sokkal nagyobb (140 frt), mint a 150. tarifaszám alatt foglalt jutaszőnyegeké és mely utóbbiak szintén 12 frtos vám alá esnek. De a vámkezelés szempontjából is kivánatos, hogy ezen szőnyegek egyenlő vám alá essenek.
A behozatal tett:
| 1879. évben | 447 mm. | |
| 1880. évben | 301 mm. | |
| 1881. (nov. végéig) | 33 mm. |
A b) alá eső szőnyegek vámja jelenleg 30 frt, az 1868. évi német szerződés szerint 40 frtot tett a vám és 1878-ban ez leszállittatott az angol pókonventió tételére. Ezen szőnyegek közül vannak olyanok is, melyek értéke 500 frtot is meghalad és miután átlagérték gyanánt 400 frt vehető fel, a javaslatba hozott 40 frtos vám 10%-ot tesz az érték után. A német vámterületen ezen szőnyegek vámja 50 frt.
Behozatott:
| 1879. évben | 2716 mm. | |
| 1880. évben | 3387 mm. | |
| 1881. (nov- végéig) | 3294 mm. |
A hevederek vámja szintén 40 frtra emeltetik 30 frtról. Ezen árúk értéke 185 frt és a német területen mint paszomántárúk vámoztatnak 75 frtjával.
A külön meg nem nevezett gyapjú-árúk (158. sz.) vámjaira nézve a következő összeállitás ad felvilágositást:
| jelenleg | 1868. német szerz. | angol conv. | mostani német vám | ||
| 600 gramnál súlyosabbak | 40 frt. | 40 és 80 frt. | 30 és 70 frt. | 67 1/2 frt. | |
| 450-600 gram | 60 frt. | 40 és 80 frt. | 30 és 70 frt. | 67 1/2 frt. | |
| 450 gramnál könnyebb | 80 frt. | 40 és 80 frt. | 30 és 70 frt. | 67 1/2 és 110 frt. | |
| pamutlánczczal 300-600 gr. | 50 frt. | 40 és 80 frt. | 30 és 70 frt. | 67 1/2 frt. |
Az ezen tarifaszám alá tartozó árúk forgalmi adatai a következők:
behozatott
| 1881. (nov. végéig) | 1880. | 1879. | 1878. | 1877. | 1876. | 1875. | 1874. | 1873. | |||
| 40 frtos vám mellett | 12,834 | 11,313 | 11,888 | ||||||||
| 60 frtos vám mellett | 1,577 | 1,568 | 1,312 | 33,082 | 23,197 | 32,006 | 35,738 | 30,811 | 34,099 | ||
| 80 frtos vám mellett | 11,100 | 12,097 | 11,125 | ||||||||
| 50 frtos vám mellett | 977 | 1,150 | 1,125 | ||||||||
| 26,488 | 26,128 | 25,450 |
Megjegyzendő azonban, hogy az 1879. év előtti mennyiségekben más árúk is foglaltatnak, miután forgalmi kimutatásaink az akkor érvényben állott vámtarifa osztályozása után készültek. Hogy mennyi esik az ezen években behozott mennyiségekből az itt szóban álló külön meg nem nevezett gyapjú-árúkra, azt kimutatni nem lehet.
Ezen adatokból kitünik, hogy az 1879. évben életbeléptetett vámok, a külföldi behozatalra gátló hatást nem gyakoroltak. Az 1878. évi behozatalt tekintetbe venni nem lehet, miután az évben a magasabb vám életbe lépte előtt nagyobb mennyiségben történt a behozatal. Daczára ezen nyerészkedési czélból történt nagyobb behozatalnak, az 1879. évi mennyiség több mint 2000 mm.-val haladja túl az 1877. évi behozatalt, jóllehet az utóbbi más árúkat is foglal magában.
A midőn azonban két szomszéd (az osztrák és a német) iparosterület versenyviszonyaiban oly lényeges módositások álltak be, hogy egyrészről az illető árú 40 frtos vám mellett hozható be, holott másrészről az előbb élvezett 30 frtos vám 67 1/2 frtra emeltetik: - akkor gazdasági szempontból ép úgy, mint a méltányosságéból ellenezni az ily különbségek megszüntetésére vonatkozó törekvéseket nem lehet. Ez okból hozatnak itt is javaslatba mérsékelt vámfölemelések.
A javaslat szerint a külön meg nem nevezett gyapjuárúk két csoportba esnek, az egyikbe tartoznak oly árúk, melyek 500 grammnál súlyosabbak 50 frtos vámmal és a másikba olyanok, melyek 500 gr. súlyúak vagy ennél könnyebbek 80 frt vámmal. Ezen beosztás szerint tehát azon árúk, melyek jelenleg 40 frtot fizetnek, jövőre 10 frtjával megdrágittatnak; - azok, a melyek jelenleg 60 frtos vám alá esnek, részben 10 frtjával kevesebb, részben 20 frtjával több vám alá esnek; - a 80 frt alá eső árúknál, valamint a pamutlánczczal szőtteknél változás nem áll be. Ezen módositások, a mennyiben a vámemelés átalában a czikkek árára hathat - a fogyasztásra nem fognak súlyosan nehezedni. Ha ugyanis a jelenleg 40 frt alá eső legrosszabb angol árút vesszük 150 frt értékkel métermázsánként, melynek ára méterenkint 1 frt 30 kr., miután ily árúból körülbelül 120 méter esik egy mázsára, egy méter a 10 frttal magasabb vámnál 9 krjával drágul meg, tehát egy kabát (még három métert is véve fel reá), legrosszabb esetben 27 krral magasabb árban fog kelni. Ily emelkedés pedig nem nagyon érezhető.
Ezen osztályban változások hozatnak még javaslatba a durva nemez és nemezárúknál. Az első fizet jelenleg 9 frtot és javaslatba hozatik 12 frtra való emelés. Az árú értéke 150 frt és a 12 frtos vám ugyanaz, mint a többi árúké, melyekkel e durva nemez jelenleg egy categoriába soroztatott. A többi nemezek és a szinnyomat nélküli nemezárúk 30 frtról 40 frtra emeltetnek, tekintettel ezen árúk 500 frtos értékére. A német vámterület vámja 50 frtot tesz.
A selyemárúk azok közé tartoznak, melyek alkalmas tárgyak nagyobb vámjövedelem elérésére; a leginkább pénzügyi tekintetekből történt változások a következőkben vannak felsorolva:
a selyemvatta eddig a pamut- és gyapjuvattával egy tételbe (29. b) foglaltatott és 5 frt vám alá esett. A jövőre nézve a selyemvatta a tarifa új rendszerének megfelelőleg ezen osztályba helyeztetik és vámja egyuttal 12 frtra emeltetik.
A 167. sz. alatt foglalt szövegezés új és a német vámtarifából vétetett át. Az ezen tarifaszám alá tartozó félgyártmányok jelenleg ne ma javaslatba hozott 50 frtos vámot, hanem 22 frtot fizetnek, kivéve a kisebb forgalom számára kiszerelt czérna, nyers állapotban, mely jelenleg vámmentes.
A jegyzetben foglalt határozat, mely szerint a lágy fésüsfonal nyers állapotban, ha csak egy sodratlan selyemszál fut benne végig, mint gyapjúfonal 8 frtjával vámozandó (154. a) sz.), az osztrák sálipar érdekében állapittatott meg. Az ily fonalak a vámterületen nem készittetnek és jelenleg a 22 frtos vám alá esnek.
A tiszta selyemből vagy floretselyemből készült árúk vámja 300 frtról 400 frtra emeltetett, mi mellett megjegyzendő azonban, hogy ezen felemelés a sima selyemszövetekre nézve az Olaszországgal kötött kereskedelmi szerződés hatályának érvényben maradása alatt, a velünk szerződési viszonyban álló államok irányában nem alkalmazható, miért is a pénzügyi vámokról szóló mellékelt kimutatásban ezen emelés még figyelembe nem vétetett. - Ugyanily vámemelés hozatik javaslatba a csipkékre, csipkekendőkre, hímzett és fémszálakkal vegyes selyemárúkra is.
A felemelt vám ezen árúk átlagos értéke után 7%-ot tesz.
A félselyemárúkat illetőleg csak azok egy részénél történik emelés, t. i. a sűrű sima szöveteknél, bársonynál, sáloknál és a kötött árúknál, melyek jelenleg 150 frt vám alá esnek és jövőre a többi félselyemárúkkal egyenlő vám alá helyeztetnek 200 frtjával.
A mostani vámtarifában foglalt 2. jegyzet, mely szerint olyan kelme, melyben csak a mustra- vagy díszités selyem, de a tulajdonképi szövetben sem a láncz, sem a vetölék nem az, selyemárúnak nem tekintetik, hanem minőségéhez képest a megfelelő pamut-, len- vagy gyapjúárúk közé sorolandó, elejtetett - miután ezen árúk legnagyobb része igen nagy értékkel biró kelmék s igy azok eddig alacsonyabb vám alá estek, minta félselyemárúk közé tartozó, sokkal silányabb árúk. Egyébiránt más vámtarifák, jelesül a német, olasz és a franczia is selyemárúnak veszi a kelmét, mihelyt selyem van a szövetben.
Az ezen osztályban történt alaki változásokon kivül két lényeges módositás hozatik javaslatba.
A kalapnak való nemez süvegalakban, tekintettel a nemez vámjának felemelésére, másrészt pedig arra, hogy a kalaposipar tulajdonképeni lényege a nemeznek süvegalakba hozatalában fekszik, 40 frtról 50 frtra emeltetik.
A másik lényeges módositás az, hogy a külön meg nem nevezett ruházatok és pipereárúknál a főalkatrészük szerint fizetendő vámon felül a pótlék 20%-ról 40%-ra emeltetik. Ezen emelést az ezen vám alá eső árúk (kivált a külföldi nőiruhák) magas értéke is indokoltnak tünteti fel.
Ezen árúosztálynál főleg a beosztást illetőleg történtek változások, miután mostani vámtarifánk (41. és 42. tételek) e tekintetben igen hiányos volt. A kefék és seprők kákából, fűből, nádból s effélékből más osztályba tartoztak, mint a sörtéből és más állati és növényi anyagokból valók. A javaslat szerint valamennyi kefekötő- és szitakötő árú ugyanazon tarifaszámokba soroltatik.
Az eddigi igen alacsony vámokat némileg fölemelni helyesnek látszott, miután a kefekötő árúk készitésére a vámterületen, még pedig Magyarországon is igen alkalmas tér kinálkozik, és a belföldi ipar védelme indokolt.
A vámemelések a következők:
közönséges kefék és seprőknél: kákából, füből, nádból, hangagyökérből vagy rizsszalmából 1 frtról 4 frtra, egyéb növényi és állati anyagbál, valamint ecsetek 2 frtról 4 frtra. Ezen árúk értéke 140-250 frt.
A fasziták vámja hasonlóan 2 frtról 9 frtra emeltetik.
A finom kefe- és szitakötő árúk (179. sz.) vámja 12 frtról 15 frtra emeltetik.
Ez osztálynál is a belföldi ipar védelme okából az eddigi igen alacsony vámok mérsékelt emelések által nagyobittatnak. Igy különösen a fonadékok (183. sz.) vámja 12 frtrót 15 frtra emeltetik. Ezen tétel alá esnek jövőben a szalmaszalagok is, melyek jelenleg csak 2 frtot fizetnek. Ámbár ezen árúk az olasz szerződésben 2 frttal vannak megkötve és igy a felemelt vám a velünk szerződési viszonyban álló államok irányában egyelőre nem alkalmazható, mégis annál is inkább indokoltnak látszik ezen vámemelés a jövőre való tekintettel, miután ezen szalmaszalagok, értéke 1400 frt 100 kilogramonkint.
A festetlen lábteritők és gyékények (181. sz.) vámja 1 frtról 3 frtra emeltetik. Ezen tétel szintén meg lévén kötve az olasz szerződésben, róla ugyanaz áll, a mit az előbbeni árúknál felemlitettünk.
A kalapok és sipkák ezen osztályból áthelyeztettek a ruházatok és pipereárúkhoz (XXVI. oszt.), hol a többi kalapokkal egy csoportba egyesitve vannak.
Ezen osztályban számos módositás hozatik javaslatba, melyek legnagyobb része azonban, miután mostani vámtarifánk megfelelő tételei az olasz szerződésben kötve vannak, csakis ennek hatályon kivül léptével fognak érvényesittethetni.
A papiros-anyag jelenleg a hulladékok (68 e) közt szerepel és különbség nélkül vámmentes. Miután azonban fából, szalmából, esparto és effélékből készült papiros-anyagnak külföldről behozatalát a vámterületen létező vagy létesitendő cellulose gyárak érdekében megneheziteni indokolt, ezen árúra 50 kros vám hozatik javaslatba; ez a vám csak az olasz szerződés lejárta után fog életbeléphetni.
A szürke itatos papiros és csomagoló papiros, valamint a 186. tarifaszám alatt felsorolt többi árúk jelenleg vámmentesek. Mivel ezen árúk azonban nagyobbára faanyagból készittetnek, szintén vám alá helyezendők, és ezért 1 frt hozatik javaslatba. A jelenlegi vámmentesség különben az olasz szerződésben kötve van.
A simitott csomagoló papiros vámja 2 frtról 3 frtra emeltetik, mi különben értékéhez (46 frt) képest nem egészen 7%.
A 188. tarifaszám alatt felemlitett czikkek jelenleg vámmentesek, mely kedvezménynek további fentartása nem indokolt, miután ezen árúk közül a palapapirnak-, tajtkő-, üveg-, homok- és surlapapirosnak, valamint a tajtkő- és surlavászonnak értéke ugyanaz, mint a simitott csomagoló papirosé. Ezért javaslatba hozatik 3 frt vám.
Az enyvezetlen, közönséges papiros, jelenleg 2 frt és a külön meg nem nevezett papiros 3 frt vám alá esik. Ezen vámok nem állanak helyes arányban az árúk értékével, mintán az elsőnek értéke 100, a külön meg nem nevezett papirosok értéke ellenben csak 75 frt. Ennek folytán ezen papirosnemekre 5 frtos vám hozatik javaslatba, mi mellett azonban megjegyeztetik, hogy a jelenlegi vámok az olasz szerződésben kötve lévén, a 2, illetőleg 3 frtos emelés egyelőre alkalmazáson kivül fog maradni.
A következő 191. tarifaszám alatt oly papiros foglaltatik, mely külön elkészitést igényel akár vegyészeti uton (mint pl. az albumin, gelatine, stb. papiros) akár, pedig szinnyomás által (mint a tarka- és szines papiros). Ezen eljárás által ezen papirosok értéke tetemesen emeltetik és minthogy továbbá épen ezen papirnemeknél a vámterületen létező ipar a német gyártmánynyal. Németország kifejlettebb vegyészeti ipara következtében a versenyt csak nehezen állhatja ki, a vámnak 3 frtról 7 frtra leendő emelése hozatik javaslatba, mi 2 frttal több, mint a németországi vám.
Az arany és ezüst papiros és arany és ezüst mustrákkal ellátott papiros, továbbá a préselt vagy áttört papiros, ugyszintén a vászonnal ragasztott lemezpapiros valamint a papiros tapéták vámja 12 frtról 15 frtra emeltetik. A papirostapéták értéke 150 frt, a többi árúké 400 frt, és igy a 15 frtos vám az átlagos érték után nem tesz egészen 6%-ot.
A papiros-árúk, valamint az ezen osztályba tartozó összes árúk, ha más anyagokkal kapcsolatban vannak jelenleg 12 frt vám alá esnek. Miután azonban a javaslatban azon elv vitetett keresztül, hogy a más anyagokkal való kapcsolatok 15 frttal vámoztassanak, ezen árúknál is a vám az utóbbi összegre emeltetik.
A 195. tarifaszám alatt foglalt finom papeteriák és cartonageárúk, játékszerek stb. jelenleg a papiros-árúk közt szerepelnek 12 frtos vámmal. Tekintettel ezen árúk sokkal magasabb értékére és luxus-jellegére a vám pénzügyi szempontból 30 forintra emeltetik.
A játékkártyákra vonatkozó jegyzet az 1881. évi XXVII. tc. 3. §-ában foglalt határozatnak megfelelőleg módosittatott.
Vámtarifánk három évi kezelése ezen árúk osztályozása és tarifánk szövegezése tekintetében oly hiányokat mutatott fel, melyeket mellőzni czélszerűnek látszott. Módositás mind azáltal azért is kivánatos, mivel tarifánk eddigi vámjai más államok vámjaihoz képest igen alacsonyak, daczára annak, hogy más államokban a kaucsukipar fejlettebb.
Az ezen szempontokból javaslatba hozott módositások a következők:
Tömlők kenderből és géphajtó szíjak kaucsukkal bevonva vagy áztatva eddig 3 frt vám alá esnek; e helyett 12 frt hozatik javaslatba, az emelés tehát jelentékenynek látszik. Ezen emelés azonban csakis látszólagos, mert a 3 frtos tétel alá csak oly tömlők és géphajtó szíjak tartoznak, melyek egyszerű, kaucsukkal áztatott vagy bevont kenderszövetből valók. Ellenben a durva szövetekből való belső vagy alsó rétegekkel ellátott tömlők és géphajtó szijak kaucsukból, ha 4 miliméternél vastagabbak, már jelenleg is 12 frtot fizetnek, ha pedig 4 milliméteresek vagy vékonyabbak akkor a 45 frtos vám alá esnek. Jövőre a tömlők és géphajtó szíjak különbség nélkül 12 frt vám alá esnek s igy a javaslat részben leszállitást is tartalmaz, mindenesetre azonban egyszerübbé teszi a vámkezelést. Nagy jelentőséggel különben a 3 frtos tétel eddig sem birt. Az összes behozatal. (ide zárva a kocsitakarókat és gyaratolók bevonására való szöveteket, stb. is) tett 1879-ben 421 mmázsát, 1880-ban 399 mmázsát. Ezen csekély bevitel különben onnan magyarázható, hogy az ezen tétel alá eső tömlők drágábbak, mint a betétekkel ellátott kaucsuk-tömlők, vagy a tisztán nyers kenderből készült tömlők, és hogy ezen czikk mindinkább kiszorittatik a használatból az egész kaucsuk-tömlők által. Kaucsukkal áztatott, durva szövetekből való géphajtó-szijak jelenleg csak igen csekély mérvben szoktak használtatni, miután újabban a bőrszíjak vagy az olajvegyülékekkel áztatott pamut-szíjak által helyettesittetnek.
A czipészárúk vámja 20 frtról 30 frtra emeltetik, tisztán védelmi szempontból és a német vámtarifával való paritás helyreállitása végett.
Ugyanezen szempont volt mérvadó a gyermekjátékszerre nézve is. Ezek egyrészt, t. i. a nem festett, nem fénymázos árúk 12 frtot fizettek és csak a festett és fénymázosak esnek jelenleg a 20 frtos vám alá.
A lágy kaucsukból való árúk a mostani tarifa szerint 12 vagy 20 frtot fizetnek a szerint, vajjon festettek és fénymázosak vagy nem. Ezen megkülönböztetés a jövőre megszünik és valamennyi lágy kaucsuk-árú a 20 frtos vám alá soroltatik. A vám az értékhez képest alig tesz 5%-ot és Németországban, mely jelentékeny kaucsuk-iparral bir, 20 és 30 frt a vám.
A kaucsuk-szövetek vámja nem változik, hanem ezen tarifaszám alá esnek az eddig 3 frtos vám alá tartozó kocsi-takarók durva szövetekből kaucsukkal bevonva vagy öntve, ilynemü kocsi-takarók durva szövetekből nem igen szoktak készittetni s igy ezen kivételnek megtartása csak arra vezet, hogy másféle árúk hozatnak be ezen czím alatt. Ezen takarók Németországban 12 frt vám alá esnek.
A gyaratolók bevonására való szövetek és a nyomtató kaucsuk-kendők jövőben is mérsékeltebb vámot fognak fizetni, de a jelenlegi 3 frtos vám 12-re emeltetett és visszaélések elkerülése végett a behozatal ily vám mellett csak gyáraknak fog megengedtetni külön engedély mellett.
A kaucsuk-ruházatok vámja nem változik és ezen tarifaszám alá soroltatnak a kaucsuk-szövetekből készült többi árúk is, melyek jelenleg külön tarifirozva nem voltak, hanem az árúlajstrom szerint szintén ide soroltattak.
A ruganyos szöveteket illetőleg annyiban hozatik változás javaslatba, hogy a különbség a beleszőtt és beragasztott kaucsuk-szálakkal ellátott szövetek közt megszűnik. Csak a czipőkre való szövetek tekintetében marad meg a mostani mérsékeltebb vám, a többi árúkra nézve ellenben 45 frtról 70 frtra emeltetik fel a vám.
Ezen módositásnak különben nagy jelentőség nem tulajdonitható, miután a czipőkre való szövetek kivételével ilyféle szövetek csak ritkán fordulnak elő és sok esetben nehezen különböztethető meg, vajjon a szálak beszőve vagy beragasztva vannak-e.
Árúk keményitett kaucsukból 20 frtról 30 frtra emeltetnek, mi részint ezen árúk magasabb értékében, részint, pénzügyi szempontból a fényüzési czikkeknek a vámjövedelem emelésénél való felhasználásában találja indokolását.
A kocsi-takarók jelenleg két tétel alá esnek. A csomagoló vagyis oly vászonból készült takarók, melyeknél 5 milliméterre 5 lánczfonalnál több nem esik, 2 frtot fizetnek, a többiek ellenben 10 frtot. A kocsi-takaróknak ezen megkülönböztetése a jövőre megszünik és valamennyi a 10 frtos tétel alá soroltatik. Ezen egyesités mellett szól különösen az, hogy kocsi-takarók csomagoló vászonból tulajdonkép nem is készülnek és igy a jelenlegi kedvezményes vám csak a 10 frtos vám kijátszására szolgáltat okot. Az egész változás ép azért nagy horderővel a fogyasztásra nem bir, miután a behozatal kocsi-takarókban átalában jelentéktelen. Behozatott ugyanis
| 1879-ben | 1880-ban | ||
| 2 frtos vám mellett | 41 | 13 mm. | |
| 10 frtos vám mellett | 23 | 27 mm. |
Németországban a kocsi-takarók 25 frt vámot fizetnek. Értékük 110 frt.
A 210. tarifaszámban foglalt árúk jelenleg külön megnevezve nincsenek de a 10 frtos vám részben változatlan maradt, részben leszállitást foglal magában.
A viaszos-vászonból való vastagpadozat-takarók most a finom viaszos-vászonhoz (45. b) 1) tartoznak és szintén 10 frt vám alá esnek, Linoleumból (olajos kaucsuk, süritett oxydált lenmagolaj-pépből és porrá tört parafából készült takaró anyag), Camptuliconból (tábla- és takaró-anyag őrölt parafából, feloldott kaucsukkal vagy guttaperchával kapcsolatban) és hasonló vegyülékekből való takarók jelenleg az árúlajstrom által a kaucsuk-árúkhoz utaltatnak és minőségük szerint 12 vagy 20 frtot fizetnek. Czélszerűnek látszott ezen árúkat, melyek természetüknél fogva inkább ezen osztályhoz tartoznak egy számba összefoglalni és értékükhöz képest megvámozni.
A finom viaszos-vászon, mely jelenleg 10 frtot fizet, 20 frtra emeltetik és viaszos-muszelinnal egy tarifaszámba helyeztetik. Ezen két árúnak megkülönböztetése vámkezelési szempontból nagy nehézségekre adott okot és számos reklamatiónak képezte tárgyát. Viaszos-vászon és viaszos-muszelin alatt ugyanis oly kelmék értendők, melyek viaszszal, olajfirniszszel, kátránynyal, mézgákkal vagy másnemű vegyészeti összeköttetések által vizhatlanná készittettek vagy ilynemű közbenső rétegekkel vannak ellátva. Ilyetán finom fonalú vagy áttetsző árúkat, mint viaszos-muszelint, ilynemű selyemárúkat pedig mint viaszos-taffotát kellett volna vámozni. A szövet finomságára nézve pedig a vámtarifában a pamutárúknál az 50-es számú fonal, a lenárúknál ellenben az 5 milliméterre eső lánczfonalak száma (20 lánczfonalnál több) határoznak. Vámtarifánk szelleme szerint tehát azon pamutszövetekből készült viaszos-vászonra, mely 50-es számú fonalból van szőve a viaszos-muszelinra megállapitott vámdíjt (20 frt) kellett volna már eddig is alkalmazni, ugyszintén azon lenárúkból készült viaszos-vászonra is, melynél 5 mm.-re 20 lánczfonalnál több esik. A gyakorlat kimutatta azonban, hogy viaszos muszelinnak a betűsoros lajstromban megállapitott ismertető jele, hogy t. i. finom fonalból készült legyen, kellőkép meg nem állapitható, mintán a finomság azon határa, melynél az árú többé nem viaszos-vászon, hanem viaszos-muszelin, már azért sem lévén megállapitható, mivel az árú nem egyedül a szövetből, hanem az azt vizmentessé tevő anyagból is áll és ennek folytán a megmérés, mely által a pamutfonalak és szövetek finomsága kipuhatoltatik, nem alkalmazható. Eltekintve ezen kezelési nehézségtől be van bizonyitva, hogy egy méterre azon nyers pamutszövetekből, melyek viaszos-vászon készitésre felhasználtatnak, jelenleg nagyobb vám van kivetve, mint az azokból készült gyártmányra. Ily viszonyok közt és tekintettel az angol versenyre hozatott javaslatba a szóban álló módositás.
A festővászon és bőrvászon jövőben külön felemlitve nem lesznek, de azért minőségüknél fogva ezen tarifaszámhoz fognak soroztatni az árúlajstrom által.
A viaszos-taffota vámja is 20 frtról 26 frtra emeltetett, mi az árú értékéhez (500 frt) képest 5%-nak felel meg.
Magyarország iparágai közül a bőripar egyike azon iparoknak, a mely az ország közgazdasági helyzete szerint ép ugy, mint az ipar eddigi fejlődése szerint a fejlesztésre képes iparágak közé tartozik, miért is tarifánk reviziójánál ezen iparág érdeke külön figyelemben is részesült.
A hazai bőriparosok 1878. évi november hó 18-án kelt és az akkori országgyüléshez beadott kérvényükben az iránt folyamodtak, hogy a tengeren túli bőrök bevitelére szabott vám mielőbb emeltessék fel.
Ezen kérvényben, melyet a képviselőház a közgazdasági bizottság határozati javaslata szerint 1881. évi május hó 24.-én tartott 408-iki ülésében figyelembe vétel végett a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministeriumnak kiadatni elrendelt, hazai bőriparosaink kérvényük támogatására a következőket emelik ki:
„Bőriparunk, mely régi időtől fogva virágzik és már is oly fejlődést ért el, hogy bizonyos tekintetben a belföldi szükségletet teljesen fedezhetné, újabban hanyatlásnak kezd indulni. Ezen hanyatlás oka az amerikai Egyesült Államok növekedő versenyében található. Hiteles adatok szerint az északamerikai államok évenként 15-20,000 darab hemlockbőrt szállitanak Európába, melynek fele a Németbirodalomba, másik fele pedig Angolországba megyen és onnan részben hozzánk kerül. Ezen hemlock-bőrök a szállitási költséggel és a vámmal együtt métermázsánként 125-140 frtba kerülnek, holott a mi gyártmányunk, 170-180 frtba kerül. Az amerikai bőr olcsósága onnan magyarázható, hogy a nyerstermékek egyátalában kedvezőbb árak mellett szerezhetők meg, mint nálunk, minek folytán a hemlockbőr kilogramja pénzünk szerint 1-1.12 frtért készithető, holott nálunk 1.50-1.60 frton alól elő nem állitható. A hemlock-fenyő oly bőségesen terem Észak-Amerikában, hogy a belőle nyert cserzőhéj mintegy 1 1/2 frtért kapható métermázsánként, mig a mi cserző anyagaink, a cserzőképességhez viszonyitva 4-6-szoros árba kerülnek. De a marhákban bővelkedés folytán a nyersbőr is olcsóbban szerezhető meg Amerikában, még pedig annyival, hogy a kikészitett bőr 20-25%-kal olcsóbban bocsátható forgalomba. Ezen, a termelésen alapuló kedvezményeken kivül továbbá az amerikai ipar még erős védelemben részesül az által is, hogy a külföldi bőrre átalában 20%-os beviteli vám van kivetve. Az északamerikai hemlock-bőrrel egy vonalon álló veszélyes versenyzők még az ugynevezett valdivia-bőr Délamerikából és a mimosa-bőr Ausztráliából, melyek hasonló kedvező viszonyok közt gyártatnak, mint a hemlock-bőr.”
Ezen indokokra támaszkodva és utalva továbbá a német vámterületen és Francziaországban is az ezen bőrnemek kizárása ellen irányzott mozgalomra, bőriparosaink kérik, hogy a hemlock-, valdivia-és mimosa-bőr vámja 20 frtban állapittassék meg.
Bőriparosainknak az emlitett bőrnemek vámfelemelése iránt támasztott követelése annál is inkább figyelembe veendő, mivel azóta ezen czikkek forgalmi viszonyaira befolyás nélkül nem maradható oly factorokkal kell ma számolnunk, melyek a beadvány alkalmával tényleg még nem léteztek.
Tekintetbe veendő különösen azon visszhatás, melyet a német és franczia vámpolitika a tengerentúli termékek forgalmára gyakorolni fog. A német vámterületen ugyanis az 1879 előtti vámtarifa szerint a közönséges bőr különbség nélkül 12 márkot fizetett, az új és 1880. jan. 1-jén életbe lépett tarifa szerint a közönséges bőr vámja 18 márkra és a talpbőr vámja, ép az amerikai bevitel távoltartása czéljából 36 márkra emeltetett. Francziaországban a közönséges bőr szintén 50 frankos vám alá esik. Ha tehát a többi külállamok ezen magas vámjaival szemben monarchiánk vámtarifája csak 8 frttal sújtaná a talpbőrt, valószinü, hogy a franczia és német piaczokról leszoritott tengerentúli termény nálunk keresne kelendőségi piaczot és igy a belföldi iparral még nagyobb versenyre kelne.
Ezen okoknál fogva a bőrvámok fölemelése indokoltnak látszott.
A módositások részletei a következők:
A 213. szám szövegezése lényegesen eltér mostani tarifánk (46. a) szövegétől, minek következtében a közönséges bőr fogalmának meghatározásában is változás történt. Jelenleg ugyanis minden a 46. b) tétel alatt nem foglalt bőr közönséges bőrnek tekintetik és pedig akár feketitve van az, akár nem. A feketére festett bőr azonban már jelenleg is a finom bőrökhöz tartozik.
Ezen megkülönböztetés a gyakorlatban nehézségre adott alkalmat, a mennyiben sokszor igen bajos volt meghatározni, valjon az illető bőr csak feketitve van-e, vagy feketére festve? Eltekintve ettől, ezen két bőrfaj közti értékkülönbözet nem szolgálhat helyes alapul arra, hogy a vámban a 9 frtnyi emelkedés igazolt lett volna.
Sokkal czélszerűbbnek látszott criterium gyanánt a közönséges és finom bőrök közt a további kikészités módját, valamint a bőrnemeket felállitani. Ezen szempontból kiindulva, mostani vámtarifánk 46. a) tételéhez tartozó 2-ik jegyzet elejtetett és a fekete marha- és lóbőrön kivül (ha oly darabokban hozatik be, hogy azokból a bőr mint az emlitett állatoktól származónak felismerhető) valamennyi fekete bőr a finom bőr alá soroltatik. A valódi bagaria többé külön fel nem emlittetik, hanem a szerint a mint festve vagy nem festve fordul elő, soroltatik vagy a közönséges, vagy a finom bőrök közé.
A vám ezen árúkra 8 frtról 9 frtra emeltetett, mi megfelel a német vámterület vámjának.
A leglényegesebb változás, mely ezen szakaszban eszközöltetett, az, hogy a talpbőr és a hulladéktalpbőr a közönséges bőr tételeiből kivétetett és külön tarifaszám alá soroltatik.
A talpbőrt illetőleg a vámemelés indoka már előbb részletezve lett; itt még csak a hulladék talpbőrről kell némi megjegyzést tenni. Ez nem bőrhulladék, hanem azon tengerentúli bőrök maradványdarabjai, melyek megmaradnak, miután az egész bőrök más czélra már részben felhasználtattak. Angliában ugyanis az amerikai bőrökből nagy mennyiségben géphajtó szijakat készitenek, melyekhez azonban az egész darabokból csak a középső hosszú szelet (a derék) metszetik ki, a többi része a bőröknek pedig a continensre szállittatik és itt talpbőrnek használtatik fel. Ezen maradványok tehát az egész darabokban érkező bőrökkel egy minőségűek, minek folytán ezekkel egy vám alá soroltatnak.
A kikészitett, valamint a cserzett, még meg nem festett vagy tovább ki nem dolgozott juh- és kecskebőrök jelenleg 2 frtos vám alá esnek. Az ilyféle bőrök előállitásával nálunk is eléggé kifejlett ipar foglalkozik. A nyers anyagnak megdrágulása azáltal hogy a nyers bőrök kiviteli vámja 1878-ban meg lett szüntetve, valamint a külföldi, jelesül a török és keletindiai hasonnemü gyártmányokra kivetett mérsékelt vám olyannyira megkönnyitette a versenyt saját piaczunkon is, hogy ezen iparágunk hangos panaszokban fakadt ki. Azért czélszerűnek ismertetett el ezen bőrök vámját 2 frtról 6 frtra emelni. Miután továbbá a gyakorlatban kételyek merültek fel aziránt, hogy mikor vámozandók a juh- és kecskebőrök a 2 frtos vámmal és mikor a közönséges bőrök szerint, a szövegezés is módosittatott oly irányban, hogy általa minden kétely ki legyen zárva és valamennyi vámhivatalnál egyöntetű eljárás fog követtethetni.
A finom bőr vámja nem változik. Ellenben a bőr árúk vámja felemeltetik a német vámtarifa vámjainak összegére. A bőrárúk vámjainak emelése különben önként következik ugy a közönséges bőr vámjának emeléséből, valamint az ezen számokhoz tartozó árúkkal kapcsolatban levő anyagoknál javaslatba hozott vámok emeléseiből, mint pl. a viaszos vászon, viaszos tafota, nemez- és szőnyegkelméknél tett változásokból. A vámemelés a közönséges bőrárúknál 16 frtról 25 frtra, a finom bőrárúknál 26 frtról 35 frtra.
A czipészárúk mostani tarifánk szerint két tétel alá esnek, t. i. a közönséges bőrből vagy nemezből, posztószélekből vagy kelmékből készült czipészárúk, bőrrel vagy bőrvászonnal kapcsolatban 16 frtos, a finom bőrből valók ellenben 26 frtos vám alá esnek.
A talpbőrnek, valamint a közönséges bőrnek megdrágulása következtében természetesen a czipészárúk vámját is megfelelőleg emelni kellett. Ez két szempontból válik elkerülhetlenné, először t. i. azért, nehogy a külföld az eddigi bőr helyébe a kész gyármányt szállithassa be, mi által még a munkára forditott haszonnak is élvezetében maradna és másodszor, hogy a kész árú vámjának felemelésében kárpótlás nyujtassék a belföldi iparnak a félgyártmány megdrágitásáért.
A javaslat szerint a czipészárúk egy tarifaszám alá foglaltatnak és a vám 35 frtban állapittatik meg, mi a mostani állapothoz részben 19, részben 9 frtos vámemelés.
Végre a keztyűk vámja 40 frtról 50 frtra emeltetett. Miután azonban a keztyük az olasz szerződésben kötve vannak, ezen vámemelésnek egyelőre jelentősége nincsen.
Mostani vámtarifánk 47. szakasza valamennyi tovább ki nem készitett prémárút egy tétel alá foglalja, a kész szűcsárút ugyan két egymástól különböző vám alá eső altételbe sorolja, de a magasabb vámozás criteriuma gyanánt a más anyagokkal való összeköttetés szolgál. Ezen, tisztán külsőségre fektetett eljárás a vámozásra nézve leglényegesebb momentumot, t. i. az árú értékét teljesen figyelmen kivül hagyja, minek folytán a legközönségesebb és legolcsóbb prémből készült árúk ugyanazon vám alá esnek, mint a legdrágább prémárúk.
Ezen visszás állapoton a javaslat van hivatva változtatni. E szerint ugyanis két tarifaszám állittatik fel (220. és 221. sz.) két altétellel.
Az első a megmunkált, de szűcsárúnak még teljesen ki nem készitett prémbőrt foglalja magában és a szerint, a mint vagy közönséges vagy finom prémekből való, 10 illetőleg 50 frtos vámot szab ki. A második tarifaszám alá (221. sz.) esnek a kész szűcsárúk 40 illetőleg 200 frtos vámmal.
Ezen beosztás, mely részben ugyan jelentékeny vámfelemelést tartalmaz, de a közönséges prémből készült szűcsárúkra nézve 100 frtos csökkenést mutat, megfelel az illető árúk értékének, mely, eltekintve a legfinomabb és legértékesebb prémárúktól 1000 frtra is rúg.
Ezen árúk különben pénzügyi szempontból is figyelembe veendők, a mennyiben a javaslatba hozott vámfelemelések által, a mennyire a mostani kimutatások erre elegendőkép megbizható alapot nyujtanak 60-80,000 frt jövedelmi többletet helyeznek kilátásba.
A külállamok is magas vámmal sújtják ezen árúkat igy Olaszországban a közönséges árú fizet 120 frtot, a finom 240 frtot; Francziaországban 64 illetőleg 2000 frtot; Oroszországban a vám 35% az érték után.
Ezen osztályban több módositás hozatik javaslatba, melyek nagyobbára a külföldi vámtarifák által kivitelünk megnehezitése következtében a behozatalnál is némi megterheltetést czéloznak.
Eléggé ismeretesek a német vámtarifának fa és faárúink kivitelére gyakorolt hatásai. Nem szükséges, hogy a szenvedett veszteségeket, melyek faiparunkat az új vámok életbelépte óta érték minden egyes árúnál kimutassuk. Elegendő, ha csak arra utalunk, hogy parketa-kivitelünk a német vámterületre a vámok hatályba lépte óta mindinkább hanyatlik. Kivitetett ugyanis Németországba furnir és parketa:
| 1878-ban | 4209 m.-m. | |
| 1879-ben | 6993 m.-m. | |
| 1880-ban | 1070 m.-m. | |
| 1881-ben (nov. végéig) | 768 m.-m. |
A német új vámtarifának a faárúkra vonatkozó határozatai Németországban 1879. évi október hó 1-jén léptek életbe. Még jellemzőbb különben belföldi parketgyártásunk helyzetére, a budapesti kereskedelmi kamara 1880. évről szóló jelentésének ide vágó része. „A parketgyártás terén azon feltünő jelenséget kell feljegyeznünk, hogy egyik legtekintélyesebb fővárosi gyár t. i. a faipar-társaságé, a belföldi szükséglet fokozódása daczára, megszünteti a gyártás ez ágát, mivel az épen nem jutalmazó. A fellendült épitkezés ugyanis csak keveset segit e nálunk magas fokig fejlődött iparág helyzetén, mivel a belföldi piacz szükséglete nem áll helyes arányban a fővárosi gyárak termelő-képességével. Parketgyártásunk a kivitelt nem nélkülözheti, ez pedig a legfontosabb fogyasztó piacz, t. i. Németország felé, az ott következetesen folytatott vám- és tarifapolitika által teljesen el van zárva előlünk.
A kivánatos javulás ez iparág helyzetében csakis akkor volna várható, ha a németországi piaczot kivitelünknek újból hozzáférhetővé tenni sikerülne, mire nagyon kevés kilátás van.”
Ily körülmények közt eléggé indokoltnak fog látszani, ha a javaslat oly változásokat mutat fel, melyek első sorban ugyan az emlitett viszony megszüntetésére nem irányulnak, de mégis a belföldi iparnak bizonyos előnyt nyujtanak, még pedig tekintettel arra, hogy a külföld nálunk inkább finom árúkban lép fel versenyzőnek, főleg ezen árúknak megfelelőbb vámozása által.
A változások részletei a következők: A legközönségesebb faárúk, melyek jelenleg vámmentesek, jövőben 1 frtot fognak fizetni. A német vámterületen 3 márknyi vám alá esnek. A vámmentesség azonban az olasz szerződés által kötve lévén a javaslatba hozott vám egyelőre alkalmazáson kivül fog maradni.
A vassal és nemtelen fémekkel kapcsolatban előforduló közönséges faárúk mikénti vámozása iránt a mostani tarifa szövegezése mellett kételyek merülhettek fel, de legtöbb esetben már jelenleg is 3 frt alá helyeztetnek. Egyöntetű vámkezelés czéljából czélszerűnek látszott az ilyféle összeköttetésben előforduló árúkat külön felemliteni és 3 frtos vám alá helyezni.
A 223. b) tarifaszám alatt felsorolt összeköttetésekbez felvétettek a kőlapokkal kapcsolatban a álló butorok, melyek jelenleg, mint finom kőárúk (50. b) 2.) 12 frtos vám alá esnek.
A párnázott be nem vont butor (223. a) vámja 12 frtról 15 frtra emeltetik.
Ugy szintén a 224. t. sz. alatt felsorolt finomfaárúk vámja is 15 frtra emeltetik. Ezen árúk Németországban is ugyanily vám alá esnek.
A finoman kirakott famunkák (boule-munkák, intarziák), finom kosárkötő árúk (225. sz.), továbbá a finom gyermekjátékszer (229. b) és a külön meg nem nevezett csontárúk (230. b) jelenleg a finom faárúk, illetőleg csontárúk közt szerepelnek 12 frt vámmal. Ezen árúk magasabb értéke és részben fényűzési jellege indokoltnak tünteti fel a vámot 20 frtra emelni. Németországban ugyan csak 15 frtot fizetnek, de ipara (játékszer) sokkal kifejlettebb mint a mi hasonnemű iparunk.
A parafadugók és parafatalpak jelenleg 1.50 frtot fizetnek, vámjuk a javaslat szerint 12 frtra emeltetik. Németországban 15 frt vám alá esnek. Az osztrák gyárak a nyers parafát Spanyolországból és Portugáliából kénytelenek hozatni. A nyers anyag kidolgozásával egész 70%-ig terjedő hulladék is mutatkozik, melyért azonban a gyáros a szállitási díjat megfizeti. Ezen veszteség kiegyenlitése, valamint a német vám egyensúlyozása czéljából a vámnak az emlitett összegre való emelése hozatik javaslatba.
A durva játékszer (229. a) jelenleg vámmentes. Tekintettel azonban a többi legközönségesebb faárúkra nézve javaslatba hozott 1 frtos vámra, ezen árúkra is hasonló vám állapittatott meg.
A hasitott halcsont vámja 3 frtról 5 frtra emeltetik, tekintve ezen árú magas értékét (2000 frt).
Ezen osztály több változást tüntet fel ugy az árúk beosztásában, mint a szövegezést illetőleg. Ezen nagyobbára pusztán alaki módositások vámkezelési szempontból szükségesek.
A vámemelések tisztán védelmi szempontból eszközöltettek és annál kevésbbé eshetnek kifogás alá, mert saját magyar iparunk e téren sokkal kedvezőtlenebb viszonyok közt dolgozik, mint pl. a németországi ipar és daczára ennek, a német tarifa vámjai épen ezen árúknál mutatnak fel jelentékeny vámemeléseket. Igy a közönséges öblös üveg, mely vámmentes volt, jelenleg 3 márk vám alá esik, a fehér öblösüveg 2 márkról 8 márkra emeltetett 100 kilogram brutto súly után. A német vámtarifának ezen emelései különben a forgalmi viszonyokban kifejezést is találnak, mert mig a bevitel az osztrák-magyar monarchiából tett:
| 1879-ben | ||
| közönséges öblös üvegben | 2,295, mm. | |
| fehér öblös üvegben | 9,688 mm. |
az 1880-ban 133, illetőleg 856 mm-ra hanyatlott. Németországból pedig behozatott monarchiánkba 1880-ban 9,934 mm. közönséges üveg és 6,441 mm. fehér öblös üveg.
Megjegyzendő különben, hogy a kiegyezési tárgyalások alkalmával a közönséges öblös üveg vámja 2 frttal és a fehér öblös üvegé 4 frttal lett megállapitva és csak az akkoriban folytatott német tárgyalások alatt szállittattak azok le a jelenlegi összegre compensatiókép. Ezen, jövő ellenengedmények elnyerése reményében nyujtott concessiónak további fentartása a mai viszonyok közt semmi által indokoltnak nem látszik.
Az ezen osztályban javaslatba hozott vámemelések részletesen a következők:
A közönséges öblös üveg 1 frt 50 krról 2 frtra, a fehér öblös üveg vámja 2 frtról 4 frtra emeltetik és az utóbbinak vámozása a német vámterületen életbeléptetett eljárásnak megfelelőleg a teljsúly szerint fog történni.
Ugyanily vámozási mód fog követtetni a 236. sz. a. foglalt ablaküvegnél is, mi által csekély vámemelés is eszközöltetett, mely belföldi iparunknak a belga versenyzés ellen válik előnyére.
A 239. tarifaszám alatt foglalt czikkek (zsebóra-üvegek, szemüvegek stb.) vámemelése 8 frtról 50 frtra összefüggésben áll a műszerek osztályozásával, és ott fog indokoltatni. Itt egyelőre megjegyeztetik, hogy ezen üvegek Francziaországban 149 frankot fizetnek mm.-ként.
Az üvegárúk (243. t. sz.) vámja 12 frtról 15 frtra emeltetett, és habár azon vám az olasz szerződésben megkötve van és igy egyelőre a szerződéses államokkal szemben jelentőséggel nem bir, az az összekötött árúknál egyátalában ezen magasságra javaslatba hozott felemelés folytán ezen árúknál sem volt mellőzhető.
A kőfaragó munkák és mostani vámtarifánk 50. szakaszának a) tételében foglalt egyéb közönséges kőárúk jelenleg vámmentesek és az olasz szerződésben mint ilyenek kötve is vannak. Minthogy azonban a javaslat 103. b) tarifaszámban foglalt bizonyos ásványnemekre vám állapittatott meg, és a közönséges kőárúkat felsoroló 244. tarifaszám oly tárgyakat is foglal magában, melyeket az olasz szerződés lejárta után továbbra is vámmentesen hagyni indokoltnak nem látszik, mint pl. a vasabroncsokkal vagy fémburokkal ellátott malomköveket, ezen árúkra nézve 25 kros vám hozatik javaslatba.
A 245. tarifaszám alá foglalt árúk némelyikének jelenlegi vámozása iránt kételyek merültek fel és miután vámtarifánk határozott támpontot nem nyujt, azok nagyobbára vámmentesen hozattak be. Áll ez főleg a czementről, mely jelenleg a 25. tarifaszakasz szerint vámmentesen bocsáttatott be. A behozatal jelentékeny mennyiségre terjedt és tett:
| 1879-ben | 219,116 mm. | |
| 1880-ban | 213,423 mm. | |
| 1881-ben (nov. végéig.) | 346,183 mm. |
Ezen eljárás belföldi, jelesül hazai czementgyárosainknak élénk panaszra nyujtott alkalmat és átalánosan a czementnek vám alá helyezése sürgettetett.
Az ezen tarifaszám alá foglalt árúk közül a mesterségesen festett földek és ásványok jelenleg 1 frt 50 kros vám alá esnek. Ezekre nézve tehát vámcsökkenés hozatik javaslatba, miután az ezen tarifaszámra megállapitott vám 50 kr. A finom kőárúk, azaz a fényüzési czikkek és a más anyagokkal kapcsolatban levő kőárúk vámja a tarifában keresztülvitt elv következtében szintén 15 frtra emeltetik a mostani 12 frtról.
Az agyagárúknál úgy a szövegben, mint az osztályozásban, illetőleg a vámozásban módositások hozatnak javaslatba.
Megjegyzendő különben, hogy a mindkét irányban eszközölt módositások csak annyiban fognak egyelőre keresztülvitetni, a mennyiben ezt az olasz kereskedelmi szerződésünk, melyben ezen árúk nagyobbára kötve vannak, megengedi.
A javaslatba hozott változások részletezve a következők:
A cserépzsindelyek, téglák, épületekhez való díszitmények és agyagcsövek vámozása tekintetében jövőre különbség fog tétetni a szerint, vajjon ezen árúk mázosak vagy nem. Első esetben az olasz szerződés lejárta után, a német vámterületen életbeléptetett vámozáshoz hasonlólag 50 kros vám alá esnek, holott jelenleg a többiekkel együtt vámmentesek.
A 250. tarifaszám alatt foglalt szövegezés lényegileg eltér a mostani szövegtől, mi által épen eleje vétetni kivántatik azon visszásságnak, hogy az ezen szám alá tartozó csövek és lapok, mint közönséges agyagárúk vámmentesen kezeltessenek.
Közönséges cserépedény közönséges vagy zsugorodott agyagból jelenleg vámmentes, a javaslatba hozott 50 kros vám által a német vámterületen irányunkban követett elbánással egyenlő vámozás éretik el.
A közönséges kőanyagból való árúk felemlitése által mostani tarifánknak egy hézaga töltetett ki, a mennyiben ezen árúk, ha nem estek az 51. b) tétel alá, mint külön meg nem nevezett agyagárúk 5 frttal voltak vámozandók.
A 249-252. tarifaszámok alatt felsorolt árúk jelenleg az esetben is a 2 frtos vám alá estek, ha nemtelen fémekkel voltak kapcsolatban.
Az ily kapcsolatokban előforduló árúk jövőben a 256. tarifaszám szerint 15 frttal fognak vámoztatni.
Mostani tarifánk 51. b) tétele alatt felemlitett agyagpipák jövőben külön megnevezve nem lesznek, minek következtében az anyag minősége szerint fognak vámozás alá kerülni.
A 253. tarifaszám több lényeges változást foglal magában. A közönséges kályhák és kályharészek jelenleg vámmentesek, a finomak ellenben 2 frt vám alá esnek. A javaslat szerint a kályhák egy vám alá helyeztetnek, mi által a közönséges és finom kályhák közti határnak felállitása ellen több izben támasztott felszólalóknak lesz elég téve, de másrészt a belföldi iparnak is nagyobb védelem nyujtatik különösen a német verseny ellen. A német vámterületen a finom kályhák 5 és 8 frt vám alá esnek.
A közönséges koczkatéglák jelenleg vámmentesek, a kőanyagból való fali és padlózatlapok pedig 50 krt fizetnek. Belföldi iparunk érdekében indokoltnak látszott, ezen árúkra a vámot a sokkal erősebb német ipar ellenében (Metlachi lapok) 3 frtban megállapitani.
Mostani vámtarifánkban 51. e) 1. tétele alatt felsorolt árúk terracottából és a Siderolith-árúk jövőben külön megemlitve nem lesznek. Ezen árúk nemzetközi forgalomban alárendelt szerepet játszanak és jövőben, ha előfordulnak, a külön meg nem nevezett agyagárúkkal egy vám alá helyeztetnek.
A külön meg nem nevezett agyagárúk és a porczellán tekintetében a vámok a német vámtarifával egyenlő magasságban állapittattak meg, mi által csekély vámemelések léptetnek életbe.
Azon jelentőségnél fogva, melylyel a vas a nemzetközi forgalomban átalában bir, és tekintve a vasipar állapotának a többi iparágakra gyakorolt visszahatását, valamint figyelembe véve azt, hogy a vasipar egyike azon iparágaknak, melyek nálunk is sok munkást foglalkoztatnak: - a vasvámokra különös gondot kell forditani.
A vasipar terén 1879 végével az europai állomokban átalában kedvezőbb viszonyok voltak észlelhetők. Erre első sorban az amerikai Egyesült Államok rendkivüli mérvben növekedett gabona és állatkivitele szolgáltatott alkalmat. - Az Egyesült Államok 1879. és 1880. évi dús termései következtében nemcsak gazdasági eszközök, gépek s hasonlókban emelkedett megfelelő mérvben a szükséglet, hanem a fokozódott kereskedéssel kapcsolatban, a forgalmi téren is oly tevékenység állott be, hogy az amerikai Egyesült Államok ebbeli szükségleteiknek saját termelésükkel nem felelhettek meg, hanem Európához fordulni voltak kénytelenek.
Ezen körülménynek tulajdonitandó, hogy 1879-80-ban, daczára a saját belföldi jelentékeny termelésnek, 39.690,951 dollár értékben vitetett Európából nyers vas és durva vasárú az Egyesült Államokba. Ezen mennyiségből esik nyers vasra 14.6, töredékvasra 13.3 és sínekre 24 millió dollár.
Az amerikai szükséglet aránytalan nagyságának megitélésre szolgáljon az, hogy Nagybritannia 1.680,000 tonnát szolgáltatott Amerikának az 1879-80. pénzügyi esztendőben, holott az 1876-78. években átlag csak 165,000 tonnát.
Az amerikai Egyesült Államok ezen szükséglete folytán Europában a nyersvas-termelés oly terjedelmet ért el, hogy 1880-ban az eddigi évi termeléshez képest legnagyobb volt a nyersvas-termelés.
Mig ugyanis 1873-ban csak 14.943,000 tonna (a 10 méterm.) termeltetett, 1880-ban a nyersvas-termelés 17.601,000 tonnára emelkedett.
Ezen termelésmennyiségből esik:
| Nagybritánniára | 7.432,240 tonna | |
| A német birodalomra | 2.729,038 tonna | |
| Francziaországra | 1.733,000 tonna | |
| Az osztr.-magyar monarchiára | 444,539 tonna | |
| Az Egyesült Államokra | 3.896,650 tonna |
Az amerikai Egyesült Államok nagy keresletének ha egyéb nem, legalább az a haszna volt, hogy az Europában felhalmozódott és az előbbeni évekből megmaradt készleteken túl lehetett adni, s igy a vas-piacz némileg felszabadult készleteitől. De miután a kereslet tartás nem volt, hanem Amerika részéről a nagyobb megrendelések 1880. év második felében ismét teljesen megszüntek, a vasiparnál előidézett rendkivüli túltermelés, annál kellemetlenebb hatással lesz az europai continens és igy monarchiánk vasiparának helyzetére is, minthogy az angol túltermelés nemcsak az amerikai piaczokon nem talál többet keletre, hanem a német vámterületen és Oroszországban is lényegesen megváltozott vám-viszonyokkal áll szemben, és oda most már nehezebben juthat.
A nyers vas és a vasárúk, melyek azelőtt a német birodalomban vámmentesek voltak 1879. julius 15-ike óta ismét vám alá esnek, mi által a bevitel a német birodalomba tetemesen csökkent, mint ez a következőkből is kitünik.
Bevitetett ugyanis a német vámterületre (métermázsa):
| ebből az osztr.-magy. mon.-ból | |||||||
| 1879-ben | 1880-ban | 1879. | 1880. | ||||
| nyers vas | 3.665,885 | 2.322,257 | 21,767 | 16,594 | |||
| vastöredék és vashulladék | 218,679 | 57,207 | 14,601 | 9,556 | |||
| kovácsolt vas, rudakban | 283,506 | 125,077 | 15,725 | 11,633 | |||
| buczavas, nyerssín, ingot | 6,563 | 1,678 | |||||
| keréktalpvas, eke-vas, horgony és láncz | 16,247 | 21,552 | 83 | 141 | |||
| sarok- és szögletvas | 68,553 | 1,373 | 7 | - | |||
| vasuti sinek | 132,420 | 12,786 | 5,363 | 50 | |||
| vaslemez és vaspléh | 154,429 | 63,201 | 2,806 | 4,170 | |||
| vassodrony | 36,953 | 30,267 | 549 | 636 | |||
| egészen durva sínek öntöttvasból | 87,703 | 43,805 | 4,176 | 1,658 | |||
| kovácsolt vasból való csövek | 37,383 | 13,358 | 157 | 94 | |||
| durva vasárúk | 169,405 | 90,555 | 15,050 | 10,088 | |||
Az összes bevitel nyers vas és vasárúkban a német vámterületre volt:
| 1879-ben | 4.989,014 mm. | |
| 1880-ban | 2.795,711 mm. |
De nemcsak a német birodalomban van vaskivitelünk megnehezitve, hanem az orosz piacz is el van zárva a többi államok gyártmányai elől. Oroszországban ugyanis a nyers vas 1881-ig vámmentes volt, a vasárúk ellenben magas vámoknak voltak alávetve. Belföldi gyártmányoknak engedélyezett prémiumok és védelmi intézkedések által az orosz kormánynak sikerült oly erős ipart létesiteni, melylyel a hasonló külföldi gyártmányok a versenyt a magas vámok mellett fel nem vehetik.
Ehhez járul még, hogy 1881. jan. 1-je óta a nyers vas vámmentessége is megszüntettetett és jelentékeny vámnak vettetett alá.
Ezen, az átalános helyzetet nagyjában jellemző viszonyok közt és vasiparunk legközelebbi jövőjére nyiló kilátásokat szemmeltartva, indokoltnak kell felismerni azt, hogy legalább a belföldi piacz saját terményeink számára a vámnak megfelelő felemelése által biztosittassék.
Ezen osztályban, eltekintve a vámemelésektől számos módositás hozatik javaslatba ugy a szövegezésben, mint az egyes árúk osztályozásában, melyek egyrészt a vámkezelés könnyitése czéljából látszottak czélszerűknek, másrészt pedig a változott technicai viszonyoknak felelnek meg. Végre kijavittattak mostani vámtarifánk azon hiányai is, melyek annak három éven át folytatott gyakorlata által kitüntek.
A nyersvas vámja 50 krról 80 krra emeltetik; ez által a vámterületen előállitott s főkép a magyar kohókban gyártott nyers vasnak a külföldről oly nagy tömegben behozatni szokott nyers vassal szemben határozott előny biztosittatik. Igaz ugyan, hogy a magyar vas, s átalában a vámterületen belől gyártott vas tulajdonságainál fogva sok esetben megkivánja, hogy idegen vasfajokkal különösen angol és némely németországi (ilsedi) vassal vegyittessék; és a vám fölemelése nem is a külföldi vasnak tökéletes kizáratását akarja czélozni, de igenis azt legalább részben óhajtja elérni, hogy ott hol vasunk kellő alkalmazást nyerhetne, de jelenleg azt azért nem nyeri, mert előállitásánál és szállitásánál fogva olcsóbb külföldi vassal nem tud versenyezni, ott jövendőben a magasabb vám védelme alatt hóditsa meg azt a területet, a mely a vámvonal által számára biztositva lehetne. Hogy mily mérvben veszélyezteti a külföld saját vámterületünket, kitünik a következő táblázatból: behozatott
| évben | nyersvas | vashulladék | |
| 1877 | 380,944 mm. | 108,827 mm. | |
| 1878 | 393,429 mm. | 323,036 mm. | |
| 1879 | 458,000 mm. | 154,717 mm. | |
| 1880 | 555,359 mm. | 215,969 mm. | |
| 1881 | 620,643 mm. | 324,843 mm. |
Az ócska töredékvas és vashulladék fogalma határozottan körüliratik az által, hogy a javaslatban világosan ki van mondva, hogy azok csak az esetben osztályozhatók a nyers vassal egy categoriába, ha olvasztásra vagy forrasztásra valók. Ha azonban közvetlenül egyéb alkalmazásra is fordithatók többé a nyers vassal egy osztályba nem sorozhatók.
A jegyzetben a kormány felhatalmazást nyer a birodalmi tanácsban képviselt országok és királyságok kormányával egyetértőleg kivételes esetekben megengedni, hogy oly műhelyek, melyek ócska- és töredékvasat kohászatilag feldolgoznak a felhasználás ellenőrzése mellett ily vasat a mostani, azaz 50 krros vám mellett behozhassanak. - Ezen kedvezmény megadhatása főleg oly művek érdekében kéretik, melyek ócska vas feldolgozására vannak berendezve és földrajzi fekvésüknél fogva oda utalvák, hogy ezen anyagot a német vámterületről szállitsák.
A nyers vas vámjának 50 krról 80 krra történt fölemelése folytán a többi vasnemeknél és vasárúknál is indokoltnak látszott az emelés, de miután ezen czikkek már a jelenlegi vámok által is aránylag magasabb vámok alá esnek, és másrészt a külföldi verseny e czikkeknél nem oly érezhető, mint a nyers vasnál, az emelés nem történik oly arányokban, hanem az egyes czikkek jelentősége és értéke vétetett alapul a javaslatba hozott vámoknál. Igy a buczavas és ingot vámja 1 frt 50 krról 1 frt 60 krra emeltetik; - a nem formás vas és aczél rudakban, kovácsoltan vagy hengerelten 25 krral emeltetik és a vám lesz jövőben 2 frt 75 kr. a mostani frt 50 kr. helyett. - Ezen tarifaszámnak (259 a) megfelelő tételébe (52. c) 2) esnek jelenleg még a nagyjából kovácsolt géprészek és kocsirészek (tengelyek, forgattyúk és effélék), a mennyiben egyenkint 25 kilogram vagy nagyobb súlyúak, és a kovácsolt vasból való csövek. Ezen árúk a javaslat szerint többé külön megnevezve nem lesznek, hanem a vascsövek kivételével (264. sz.) a 263. a) tarifaszám szerint, mint durva árúk, kovácsolt vasból és pedig a súlyra való tekintet nélkül 4 frtjával fognak vámoztatni. Ezen áthelyezés, illetőleg vámfelemelés nemcsak ezen árúk magasabb értékében találja indokolását, hanem czélszerűnek látszik ezen árúkat jellegüknek megfelelőleg, mint kész kovács-árúkat kezelni.
A formás vas és aczél vámja (3 frt 50 kr.) változatlanul marad, hanem az ezen tarifaszám (259. b) megfelelő tételében (52. d) jelenleg szintén oly árúk vannak felsorolva (keréktalpas, ekevas, horgonyok, horgony- és horgonylánczok), melyeket a kész durvaárúkhoz áthelyezni illetőleg magasabb vám alá helyezni az emlitett okoknál fogva czélszerű volt.
A vasuti sínek, a nyers vas vámjának felemelése következtében szintén 25 krral emeltetnek, és jövőben 2 frt 75 kr. vám alá esnek.
A vaspléh, vaslemezek és vasdrótnál, eltekintve az új szövegezéstől, azon érdemleges változás hozatik javaslatba, hogy a vámozás tekintetében különbség tétessék ezen árúk finomsága, illetőleg vastagsága szerint. A mostani tarifa szerint ezen czikkek különbség nélkül 4 frtos vám alá esnek, holott a javaslat szerint az eddigi vámtétel alá csak akkor sorolhatók, ha egy milliméter, vagy ennél nagyobb vastagságúak, ellenben, ha egy milliméternél vékonyabbak, a frtot fizetnek. Ezen megkülönböztetés a vámozásban nemcsak hogy inkább megfelel az árú értékének, hanem a belföldi ipar érdekéből is indokolt, a mennyiben az egyenlő vám mellett épen a durvább gyártmányok részesültek nagyobb védelemben, az értékesebbek behozatala ellenben a külföldnek megkönnyittetett.
A mostani tarifának 52. e) tételében ezen árúkkal egy vám alá helyezett lyukgatott és mélyitett pléhek és lemezek áthelyeztettek a 265. tarifaszámhoz.
A 261. c) tarifaszám alatt foglalt árúkra nézve a vám változatlan marad és az ott felsorolt további kikészitési módokhoz még a nikelezés is felvétetett. Ellenben az eddig ide tartozott csiszolt aczéldrót és aczélhúrok, mint nem idevaló készárúk áthelyeztettek a 270. tarifaszámhoz.
A 262. tarifaszám alatt a durva vasöntvény van összefoglalva. A legjelentékenyebb változás az a) alatt foglalt nyers vasöntvény vámjának felemelése 1 frt 20 krról 2 frtra. A jelenlegi vámtarifánkban ezen 1 frt 20 kros vám a legalacsonyabb az egész vasosztályban, mi annál kevésbbé indokolt, hogy jövőre is fentartassék, minthogy ezen tétel (53. a) alá oly árúk is esnek, melyek közvetlenül tárgyát képezik a forgalomnak és a melyekre nézve a belföldi ipar, kivált a felsőmagyarországi művek a külföldi verseny ellenében oltalmat óhajtanak. A statistikai adatok ezen árúkban nagyobb beviteli mennyiséget mutatnak.
A b) alatt foglalt árúk vámja megmaradt 4 frttal, holott a c) alattiak a kovácsolt árúk vámjának megfelelőleg 8 frtról 8 frt 50 krra emeltettek.
A 263. tarifaszám a kovácsolt árúkat foglalja magában. Az a) alatt foglalt érdes vagy csak súrolt árúk jelenleg is 4 frtos vám alá esnek, de ezen tarifaszámhoz fognak jövőben tartozni, mint már emlitve volt, a nagyjából kovácsolt gép- és kocsirészek, valamint a kerékvas és ekevas, melyek jelenleg 2 1/2 és 3 1/2 frtot fizetnek. A b) alatt felemlitett részben megmunkálást 1 frt nagyobb védelemben részesül, mint az érdes vagy csak súrolt árúk, minek folytán az idetartozó árúk vámja 4 frtról 5 frtra emeltetik. A leköszörült, esztergályozott, gyalult stb. (263. c) árúk vámja 8 frt 50 krban állapittatott meg, a mostani 8 frt helyett.
A kovácsolt vasból való csövek jelenleg 2 1/2 frtot fizetnek, holott a pléh, melyből ezen csövek nagyobbára készülnek 4 frt vám alá estek. Ezen anomalia nemcsak a kész csövek behozatalát segitette elő, hanem a belföldi ipar fejlődését is tökéletesen lehetetlenné tette. Ezen visszásságon a javaslatban az által lesz segitve, hogy a kovácsolt vasból való csövek vámja 5 frtra emeltetik.
A 265. tarifaszám alatt felsorolt árúk jelenleg 4 frtos vám alá esnek. Ezen árúkra nézve is ugyanaz mondható, a mit a kovácsolt csövekre nézve felemlitettünk, hogy t. i. a félgyártmány (pléh) és az egész gyártmány (kovácsolt vasból készült üstök, pléhárúk) egyenlő vám alá esnek. Ily vámozásnál a belföldi munka nemcsak nem részesült védelemben, hanem mint pl. a lyukgatott és mélyitett pléheknél, a hol a megmunkálásnál egész 40%-ot meghaladó hulladék is fordul elő, a belföldi gyártásnál veszteség mutatkozott a külföldi behozatal irányában.
Kész vasuti kerekek, tengelyre illesztve is, jelenleg a tarifában külön megnevezve nincsenek és a szerint, a mint tovább kikészitve vannak, 4 vagy 8 frtos vám alá esnek. A javaslat szerint egy egységes vám állapittatik meg 6 frtban, mi részben emelést foglal magában.
A 267. tarifaszám alatt felsorolt árúknál vámleszállitás van a drótszögeknél 7 frtról 6 frt 50 krra, melyek a többi szögekkel a vámkezelés könnyitése szempontjából egy vám alá helyeztetnek.
A többi árúk, ugymint a kocsirugók, széna- és trágyavillák, kapák, lapátok, kaszák, sarlók és szecskavágó pengék 4 frtról 6 1/2 frtra emeltetnek, a belföldi ipar nagyobb védelme érdekében különösen az amerikai versenynek (széna- és trágyavillák) távol tartása végett.
A 268. számnál csak a durva drótárúkat illetőleg van változás, a mennyiben a kavicsrostáló rácsok és durva drótfonadékok, melyeknél 2 centiméterre legfeljebb 8 drótszál esik, eddig 4 frtot fizettek, a javaslat szerint pedig a többi drótárúkkal együtt 8 frtos vám alá helyeztetnek.
A 269. tarifaszám alatt felsorolt árúk közül jelenleg az egészen durva, vagy egyes helyeken leköszörült lakatok 4 frtot fizetnek, a srófok 7 frtos vám alá esnek, a többi árúk ellenben 8 frtjával vannak vámozva. Ezen árúk a javaslat szerint egy tarifaszámba osztályoztatnak és a vám 10 frtban van megállapitva.
A finom vasárúk vámja, tekintettel az ezen categoriába eső értékesebb árúkra, 12 frtról 15 frtra emeltetett.
Ezen vámemelésen kivül, még az osztályozásban, valamint a szövegezésben is történtek változások. Az eddig a finom vasárúk közt szerepelt férfi és női ékszerek, csecsebecsék és pipereárúk vasból vagy aczélból magasabb értékük folytán a hasonló egyéb anyagokból készült apró árúkhoz helyeztettek 50 frt vámmal. Az a) alosztályban az újabban gyakrabban előforduló nikelezett árúk is fel vannak emlitve. Műöntvény és könnyű öntött díszitmények számára új altétel b) állittatott fel a német vámterület tarifájának mintája után. A c) pont alatt névleg fel vannak emlitve a korcsolyák és gyermekjátékszer, mely árúk jelenleg minőségük szerint 12 frton aluli tételekbe is eshetnek, de jövőre mindig 15 forintot fognak fizetni. A 271. tarifaszámba újonnan felvétettek a finom késműves-árúk és a puskacsövek. Ezek jelenleg mint finom vasárúk kezeltetnek és 12 frt vám alá esnek. A mostani vám ezen árúk értékével semmi arányban nem áll, a miért is annak emelése teljesen indokolt. A finom késműves-árúk értéke 100 kilogramonkint 400-600 frt, a 30 frtos vám tehát 5-6.5%. Ezen árúk Francziaországban 600 frankot fizetnek. Puskacsövek nagyobbára Belgiumból (Lüttichből), kisebb mérvben Angliából érkeznek. Az előbbeniek ára darabonkint átlag 20 frt, az angoloké 70-80 shilling. Az ezen tételhez jelenleg tartozó óraművek és órarészletek is az apró árúkhoz helyeztettek át és ott fognak indokoltatni.
A puskák és varrótűk jelenleg 30 frt vám alá esnek. A puskák vámjának felemelése természetes következése a puskacsöveknél javaslatba hozott vámemelésnek. De az emelés a belföldi gyártás érdekében is szándékoltatik, miután ez a közönségesebb puskák előállitására vagy épen csak a montirozásra van utalva, az értékesebb puskák ellenben a külföldről hozatnak be. A finomabb varrótűk, melyekből a bevitel túlnyomólag áll, igen nagy értékűek és mintegy 1000 frtra tehetők 100 kilogramonkint, ugy hogy a javaslatba hozott 50 frtos vám az 5%-ot nem haladja túl.
A nemtelen fémekből való félgyártmányoknál csak kevés módositás hozatik javaslatba, még pedig leginkább a helyesebb és könnyebb áttekintés kedveért, és azonkivül az értékesebb árúk nagyobb vám alá vonhatása végett.
A czinkből való mélyitett vagy lyukgatott pléhek eddig tarifánkban felemlitve nem voltak, ugy hogy azok beosztása iránt kételyek támadhattak, a rézből, sárgarézből stb.-ból készült ilyféle pléhek pedig a közönséges nyers pléhekkel egy tétel alatt szerepelnek. Miután ezen árúk már tovább kikészitve vannak, indokoltnak látszott azokat a közönséges pléhek és lemezektől elkülöniteni és magasabb vám alá helyezni. Ennek folytán a czinkből való pléhek és lemezek vámja, ha az emlitett módon megmunkálva vannak, 1 frt 50 krról 3 frtra, a többi nemtelen fémekből valók vámja pedig 8 frtról 10 frtra emeltetik.
A vasdrót és pléheknél történt vámemelésnek megfelelőleg, itt is 2 frtnyi emelés hozatik javaslatba az 0.5 milliméteres és annál vékonyabb drót és pléheknél, mi ezen árúk magasabb értékében és az azokra forditott munkában látszik indokoltnak.
A platirozott drótok, pléhek, táblák és lemezek rézből és sárgarézből 12 frtról 15 frtra emeltetnek és ugyanazon tarifaszám alá soroztatik a hamis leoni drót is, mely eddig 8 frtos vám alá esett, azonban ugy értéke, mint felhasználási rendeltetése folytán, a platirozott többi árúkkal egy categoriába tartozik.
A fémárúkat illetőleg megjegyzendő mindenekelőtt, hogy a német vámtarifa mintájára egy új tétel állapittatott meg 30 frtos vámmal fényűzési és egyéb finoman dolgozott, díszitett, nikelezett árúk részére, melyeknek a többi fémárúkkal egy tétel alá volt sorolása az illető árúk értéke és rendeltetése közti különbség mellett indokoltnak nem látszik.
A többi fémárúk vámja szintén felemeltetett, és pedig a közönséges fémárúké 8 frtról 10 frtra, és a finomaké 12-ről 15-re. Ezen felemelések védelmi szempontból kivánatosak, miután forgalmi kimutatásaink is eléggé bizonyitják azt, hogy a mostani vámok nem elegendők arra, hogy a nagyobb mérvű behozatalt megakadályozhassák; a kimutatott behozatali mennyiség ugyanis meghaladja majdnem a félgyártmányok behozatalát. Czélszerűnek látszik tehát legalább az ezen árúk végső elkészitésére forditott munkát a belföldnek biztositani.
Végre megemlitendő még, hogy a közönséges fémárúkhoz a forrcsővek lettek beosztva, melyek eddig külön megnevezve nem voltak, hanem a finom fémárukhoz tartoztak 12 frtos vámmal.
A legfinomabb fémárúknál az a változás történt, hogy az órarészletek és óraművek áthelyeztettek az órákhoz (303. és 304. sz.) és ezen áthelyezés czélja ott fog indokoltatni.
Gépiparunk már sok tekintetben szép eredményeket képes ugyan felmutatni, mind azonáltal a nagyobb (gőz) gépek előállitásában még nem érhette el azon terjedelmet és jelentőséget, mely viszonyainknak megfelelőleg kivánatos volna. Gépiparunk a sokkal kedvezőbb viszonyok közt termelő külföld versenyét nemcsak hogy legyőzni nem képes, hanem fejlődésében a folyton növekedő bevitel által részben gátoltatik is.
A gépek és géprészek behozatala tett:
| 1876 évben | 149,541 mm. | |
| 1877 évben | 161,206 mm. | |
| 1878 évben | 194,537 mm. | |
| 1879 évben | 216,103 mm. | |
| 1880 évben | 258,329 mm. | |
| 1881 (nov. végéig) | 295,467 mm. |
A gépvámok 1878-ban nem emeltettek fel, hanem előbbeni vámtarifánk határozatai változatlanul vétettek át, mi által a félgyártmányok és a gépek vámjai közt sok tekintetben aránytalanság állapittatott, meg, sőt a gépek vámozási rendszerének fentartásával, jelesül a fából készült gépekre nézve, a külföldi behozatalnak ugyszólván kedvezmény biztosittatott.
Mostani vámtarifánk szerint a vámozás alapját képezi a gép azon részének anyaga, mely súly szerint a túlnyomó. Túlnyomónak tekintetik pedig azon rész súlya, mely magában véve nagyobb, mint a többi részek súlya egyenkint véve. Ennek folytán majdnem a legtöbb gép 2 frtjával vámoztatott, miután a fa súlya látszott kevés kivétellel a túlnyomónak.
Ez a vámozási rendszer s talán még inkább az a körülmény, hogy a gépekhez való anyagok és félgyártmányok vámja sok esetben ugyanoly nagy, vagy még nagyobb, mint a kész gépek vámja gépiparosainknak méltó panaszokra szolgáltatott okot; miután pedig a vámterületen és Magyarországon is meglehetősen fejlett gépiparunk van, a mely kellő feltételek jelenléte következtében pártolásra méltó: czélszerűnek látszott a gépek vámjait ezen ipar támogatása végett kellően szabályozni.
Az eszközölt módositások részletei a következőkből vehetők ki.
A gőzmozdonyok és locomobilek mostani tarifánkban külön megnevezve nem voltak, hanem a kovácsolt vasból készült gépek szerint 4 frtjával vámoztattak. Ezen gépek jelentősége és az azoknál felhasznált anyag és félgyártmányok nagyobb értéke, valamint az azokra forditott munka czélszerűnek tüntetik fel ezen gépeket külön megemliteni és részben a többi gépeknél magasabb vám alá vetni. Áll ez jelesül a gőzmozdonyokra nézve, melyeknél a javaslatba hozott vámfelemelés a félgyártmányoknál tett vámemeléseken kivül még saját iparunk nagyobb védelme szempontjából is indokolt. A javaslatba hozott vám a mozdonyoknál 8 frt és a locomobileknél 6 frt, mi körülbelül 10%-os értékvámnak felel meg.
Szerkocsik jelenleg mint kovácsolt gépek szintén 4 frtos vám alá esnek és a locomobilekkel együtt a 287. b) tarifaszám alá eső többi kovácsolt vasból készült gépekre megállapitott 6 frtos vám alá helyeztetnek.
Varrógépek. A mint az Egyesült Államok nyersterményeikkel a külföldi piaczokról már is kiszoritanak minden idegen versenyt, ugy varrógépeikkel a vámterületen lépnek fel nagy sikerrel és lehetetlenné teszik ezen iparág fejlődését és megerősitését. Ehhez járul még, hogy a nagy közönség az amerikai gyártmány iránt bizonyos előszeretettel viseltetik és ebben az amerikai iparosok megbizottjai által engedélyezett hosszabb hitelnyujtás által támogattatik. Ily viszonyok közt a belföldi ipar annál kevésbé indulhat virágzásnak, mert az amerikai versenyen kivül még a német vámterület is hatalmas concurrensnek jelentkezik. A német kereskedelmi kamarák 1880. évi jelentései szerint a német vámterület a varrógépek előállitása tekintetében az első helyet foglalja el Európában. Berlin legjelentékenyebb gyára 1880-ban 29,548 gépet adott el és forgalmának értéke 1.433,073 márkára tehető.
Ugyanezen forrás szerint az évi átlag gyártás tesz
| az amerikai Egyesült Államokban | 1.000,000 darabot | |
| a német vámterületen | 500,000 darabot | |
| Angliában | 300,000 darabot | |
| Francziaországban | 50,000 darabot |
Iparos körökből vett adatok szerint monarchiánk évenkint mintegy 70-80,000 darab varrógépet hoz be mintegy 3 millió forint értékben.
A vámterületen csupán 15,000 darab állittatik elő.
Ezen adatokkal szemben indokoltnak látszik a varrógépek vámját felemelni.
Jelenleg ezek a gépek ugy vámoztatnak, mint az öntött vasból való gépek, azaz 2 frt 70 krjával 100 kilogramonként. A javaslatba hozott vám 20 frt s igy egy-egy varrógépre, állvány nélkül, miután azok súlya a különböző rendszerek szerint egymástól igen eltérő, 2-3 frt esik.
A 285-287. tarifaszámok alá esnek a többi gépek; - habár a mostani alap, mely szerint az anyag túlnyomó súlya szerint történik a vámozás, jövőre is fentartatik, az új szövegezés által mégis eleje vétetik azon visszás állapotnak, mely iparosainknak jogos panaszokra alkalmat nyujtott. A javaslat szerint ugyanis határozottan kimondatik, hogy fagépnek csak az tekinthető, melynél 50 százalék vagy annál több a fa, nemtelen fémekből való gépek pedig azok, melyek 50 százaléknál több nemtelen fémet tartalmaznak. A vasból készült gépek két osztályba esnek, az egyik osztályba azon gépek tartoznak, melyeknél az összsúlyból 75 százalék vagy több az öntött vasra, vagy az öntött vasra és fára esik (öntött vasból való gépek) és a másikba azok a gépek melyeknél az eddigiekben megállapitott százaléki arány kisebb (kovácsolt vasból vagy aczélból készült gépek).
A vámemelések a következők: a fagépeknél 2 frtról 3 frtra, a nemtelen fémekből készült gépeknél 8 frtról 10 frtra, az öntött vasgépeknél 2.70 frtról 5 frtra és a többieknél 4 frtról 6 frtra.
Nehogy azonban ezen vámfelemelések által oly gépek behozatala, melyek a vámterületen nem készittetnek és melyek beszerzésére tehát a külföldre utalva vagyunk, túlságosan megdrágittassék és annak folytán új iparágak meghonositása czéljából szükségelt gépek beszerzésének megnehezitése által magának a vállalatnak keletkezte is kérdésessé tétessék, a kormány felhatalmazást nyer a 4. jegyzetben, hogy a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kormányával egyetértőleg esetről esetre megengedhesse, hogy újonnan felállitandó gyárak berendezésére ily gépek a tarifában megállapitott vám felét fizessék.
A kocsiknál nemcsak a vámokat illetőleg történtek változások, hanem a vámozásban is módositás hozatik javaslatba.
A teherszállitó kocsik jelenleg darabonkint 250 frt és a számok 1.25 frt vám alá esnek. Tekintettel azonban, hogy az ily kocsik alkatrészét a fán kivül a vas képezi, ez pedig a javaslat szerint aránylag magasabb vámnak van alávetve, hogy a vas arányában vámoztassanak meg a kocsik is, a mostani vámtarifában megállapitott vámozási egységet nem látszott czélszerűnek jövőre fentartani, hanem inkább a súly szerinti vámozás mutatkozott helyesnek. Természetük szerint ezen kocsik ugyanazon vám alá helyeztetnek, a melyet a közönséges faárúk vassal kapcsolatban (222. b) tarifaszám) fizetnek, azaz métermázsánkint 3 frtos vám alá.
A bőr- vagy párnamunka nélküli személyszállitó kocsik jelenleg 15 frtot fizetnek darabonkint, a javaslatban a vám 25 frtra emeltetik. A vámozás jövőben is darab után fog történni. Miután azonban ezen kocsik 3/4 része vasból áll, a vámnak a felemelt vasvámokkal arányos megállapitása vált szükségessé.
A vasuti kocsik előállitásánál mindinkább több vas és nemtelen fém hozatik használatba, mi által azok értékében megfelelő emelkedés áll be. Azért a vasuti kocsiknak darabszám szerinti vámozása nem felel meg többé ezen iparág haladásának és helyesebbnek ismertetett fel a vámozás egységeül a súlyt elfogadni. De különben is a vasuti kocsik és az ezen kocsik szerkesztésére szükségelt félgyártmányok vámja közt több tekintetben nagy aránytalanság állott fenn, mely iparosainknak panaszra adott alkalmat. A javaslatban megállapitott vámok ezen visszásságot megszüntetik, de azon kivül a belföldi iparnak nagyobb védelmet is biztositanak.
Mostani vámtarifánk a műszereket, tekintet nélkül az anyagra, a melyből valók, valamint a czélra, a melyre rendelvék, vámmentesen bocsátja be. Ez részben pénzügyi szempontból nem eléggé indokolt, részben azonban a belföldi ipar fejlesztése és erősbödése tekintetében igen hátrányos.
Mig ezen szerek készitésében a külföld már is elérte a legnagyobb tökélyt és Anglia, Francziaország és a német vámterület gyártmányai világhirűek, nálunk még csak csirái sem láthatók ezen iparnak, az osztrák tartományokban pedig ezen csak keletkező félben levő iparág veszteséggel tartja magát a külföld hatalmas versenye ellen.
Ezen iparágnak meghonositása és fejlesztése nálunk is pedig annál inkább kivánatos volna, mert az ezen osztályba eső czikkek értéke ugyszólván kizárólag a reája forditott munkában fekszik, tehát nem nagy tőkétől, hanem értelmes kézművességtől függ.
Ezeket figyelembe véve a javaslat különbséget tesz azon műszerek közt, melyek tudományos czélokra hozatnak be, és azok közt, melyek másféle használatra rendelvék.
Az elsők jövőre is vámmentesen hagyatnak, az utóbbiak ellenben vám alá helyeztetnek.
A vám alá eső műszerek két tarifaszámba osztályoztatnak, az egyikbe (299. a) az optikai műszerek esnek és a már jelenleg is vámmal terhelt szinházi látcsövek és szemüvegek.
A másik (299. b) tarifaszám alá pedig a többi külön meg nem nevezett műszerek soroztatnak.
Az optikai műszerek értéke átlag 1000 frt, a szinházi látcsövek és foglalt szemüvegek értéke 1900 frt. A javaslatba hozott 125 frt vám, az ezen tarifaszám alá foglalt árúk átlagértékének kerekszámban 8%-át teszi. A vám tehát az árú értékéhez képest épen nem mondható túlságos magasnak, mindazonáltal annak magasabb összegben leendő megállapitása czélszerűnek nem tartatik, mert könnyen visszaélésekre és vámröviditésekre adhatna okot, a mennyiben ezen árúk részei szétszedetnének és a 239. és 313. tarifaszámokra megállapitott vámok mellett hozatnának be. A 239. szám alá ugyanis a megmunkált és köszörült üvegek esnek 50 frtos vámmal, a 313. szám alá ellenben az üvegek foglalatai szintén 50 frttal. Ezen tételeket tehát ugy kellett combinálni, hogy az egyes részekre kivetett vám és a kész gyártmány vámja közti különbözet ne legyen oly nagy, hogy annak részleteire való szétszedése nagyobb nyereségre alkalmat nyujthasson.
A külön meg nem nevezett műszerek vámja 50 frtban állapittatott meg.
Órák. Az órákat illetőleg az előterjesztés két irányban tartalmaz módositást. A mostani tarifában az órák elszórtan különféle osztályokba vannak sorozva. A toronyórák és azok alkatrészei a közönséges vasárúk közt, a függő órák és óraszekrénykék fából a legfinomabb faárúknál szerepelnek, holott a zsebórák, tekintet nélkül az anyag minőségére, a legfinomabb apró-árúkhoz és végre a faliórák és állványórák a közönséges apróárúkhoz vannak beosztva. Az órarészek ellenben, a toronyóra-részek kivételével és az óraművek a legfinomabb vasárúkhoz tartoznak. Ezzel szemben czélszerűnek látszott az órákat egy osztályba egyesiteni és az alkatrészeket és óraműveket is összefüggőleg az órákkal vámozni.
A zsebórák jelenleg 100 kilogramonkint 200 frt vámot fizetnek. Ezen óráknak súlyszerinti vámozása helytelennek ismertetett fel, a mennyiben ezen vámozási módszer az óratokok értékkülönbözetét teljesen figyelmen kivül hagyja és másrészt azon visszásságra vezet, hogy a sokkal értéktelenebb nehéz órák (pl. munkás-órák packfongból) nagyobb vámot fizetnek, mint a pár száz forintot érő finom aranyórák. Ennek folytán czélszerűbbnek látszott a zsebórákat jövőben darabszám szerint vámozni, mint azt a franczia új vámtarifa is teszi.
A javaslatba hozott (1 frt, továbbá 50 és 30 kros) vámok az értékhez viszonyitva mintegy 5%-nak felelnek meg, és magasoknak nem igen mondhatók, ha tekintetbe vétetik az, hogy az ezen iparágban sokkal előrehaladottabb Francziaország 4.50, 1.50 illetőleg 1 frankot szed vám fejében. - Nehogy azonban a vám kijátszása czéljából ezen órák szétrakva, azaz külön az óratokok és külön az óraművek szállittassanak be, szükségesnek mutatkozik ezen alkatrészeket is darabszám szerint vámozni és a vámokat ugy combinálni, hogy a tokok és művek vámja meghaladja a kész óra vámját.
A fából készült függőórák vámja 100 kilogramonkint 12 frtról 30 frtra emeltetett. Az ilyféle órák a német birodalomban, daczára hogy schwarzwaldi óráival az első helyet foglalja el, 200 markot fizetnek. Semmi ok sem szól tehát a mellett, hogy nálunk saját iparunk érdekében a javaslatba hozott emelés el ne fogadtassék.
A külön meg nem nevezett órák (ide tartoznak a többi függő- és állványórák) és az órarészek vámja változatlan marad.
A toronyórák és azok részei ellenben 8 frtról 10 frtra emeltetnek, mi az érték viszonyoknak megfelel.
Végre kiemelendő még, hogy az óraművek, melyek eddig az órarészekkel helyeztettek egy categoriába a javaslat szerint az órákkal egyenlően vámozandók. Ez nemcsak ezen árúk természetének felel meg inkább, a mennyiben az óramű képezi az órának legjelentékenyebb és legértékesebb részét, hanem visszaélések megakadályozása czéljából is kivánatosnak mutatkozik.
Apró-árúk. Az apró-árúknál javaslatba hozott változások, részint az ezen osztályba tartozó árúk helyesebb beosztására, részint pedig az azok értékének megfelelő vámozására vonatkoznak.
Mig továbbá egyfelől az ide eső árúkat, kiválólag fényüzési természetüknél fogva a vámjövedelem növesztése szempontjából is figyelembe kellett venni, másrészt vámleszállitások is hozatnak javaslatba ott, hol a jelenlegi vámok az árú értékéhez helyes arányban nincsenek.
Az egészen vagy részben nemes fémekből készült árúk, valamint a tulajdonképeni ékszeráruk drágakövekből és gyöngyökből, melyek jelenleg 200 frtot fizetnek, tekintettel nagy értékükre, mely kilogramonkint több ezer forintra is rug, 300 frtra emeltetnek; ez a vám a német birodalmi tarifában is szerepel.
A valódian aranyozott drótok és pléhek jelenleg 100 frtot fizetnek a valódian ezüstözött hasonló árúk ellenben a nemtelen fémárúk közt szerepelnek 12 frt vámmal.
Czélszerűnek látszik ezen egynemű árúkat összefoglalni és magas értékükhöz képest a 200 frt vámtétel alá sorolni.
Jelenlegi vámtarifánkban felsorolt többi legfinomabb apró-árúk vámozása tekintetében módositás nem hozatik javaslatba. (Kivéve a zsebórákat, melyekről már szó volt.)
A 309. szám alatt foglalt árúk vámozása tekintetében változás a mostani állapothoz nem történt.
A 310. számhoz beosztattak az elefántcsontból és gyöngyházból készült árúk. Ezek jelenleg, mint csontárúk 12 frt vámot fizetnek, mi magas értékükhöz képest (gyöngyárúk 1495 frt m. m.) indokoltnak nem látszik de alkalmazásukat és feldolgozásukat is tekintve, az ezen szám alatt felsorolt faragásra és esztergályozásra való anyagokkal egy categoriába tartoznak.
Ezen árúk Németországban is 200 márk és Francziaországban 625 és 1250 frank vám alá vettetnek.
A 311. sz. a. foglalt árúkat illetőleg úgy a szövegezésben, mint a besorolt árúk tekintetében eltérés mutatkozik a jelenlegi határozatoktól. A gyermekjátékszerek szőtt és kötött árukkal kapcsolatban jelenleg 50 frtot fizetnek. A javaslat szerint megkülönböztetés történik a szőtt és a kötött árúk minősége szerint és a selyemmel és csipkékkel való összeköttetés 100 frt vám alá esik, a többi pedig változatlanul marad. A gyermekjátékszereknek ezen előbbeni szerződési tarifából átvett kivételes vámozása nem indokolt és egyenlősitésük a többi összekötött árúkkal már a selyemárúknál javaslatba hozott vámemelések következtében is igazolható. A b) alatt foglalt árúk jelenleg részben 100 frtot is fizetnek, ha t. i. magasabb vámú szőtt és kötött árúkkal fordulnak elő kapcsolatban. A vámkezelés egyszerűsitése czéljából okszerű ezen megkülönböztetést a jövőre megszüntetni, habár vámleszállitást is foglal magában.
A mesterséges virágok és megmunkált dísztollak kapcsolatban más árúkkal, jelenleg részint azon anyag szerint vámoztatnak, melylyel kapcsolatban vannak és igy daczára magas értéküknek, többnyire csak 12 frtot fizettek, részint a vámtarifáról szóló törvénynek a különböző anyagokból készült árúk mikénti vámozását előszabó (V.) Czikke szerint kezeltetnek. Miután azonban annak meghatározása, hogy az ily árúknál melyik része képezi a főalkatrészt, sok esetben nehézségre szolgáltatott alkalmat és tekintettel ezen árúk magas értékére azoknak ezen számba való besorolása látszott legczélszerűbbnek.
Az árúk tajtkőből, lávából, celluloidból és egyéb hasonló faragásra való mesterséges anyagokból és utánzatokból jelenleg részint a kő- részint a csontárúk közt szerepelnek és mindkét esetben 12 frt vámot fizetnek, mi értékükhöz viszonyitva nem több 2%-nál.
Ezen árúk vámja 1878-ban nem emeltetett, hanem az akkori szerződési vám vétetett át tarifánkba. Tekintettel arra, hogy ezen árúk más államokban is sokkal magasabb vámoknak vannak alávetve, pl. Németországban, hol 200 márkot és Francziaországban, hol 100, 190 és 200 francot fizetnek, a jelenlegi vám felemelése eléggé indokoltnak látszik.
A 313. sz. alá jelenleg csak a nemtelen fémekből való férfi- és női ékszerek, csecsebecsék és pipereárúk tartoznak, ha finoman dolgozva vagy a 61. e) 1. tételben felsorolt árúkkal kapcsolatban vannak. Ezen megszoritás elejtetett és jövőben valamennyi hasonló tárgyú árú, tekintet nélkül az anyagra, melyből készült ezen számhoz tartozik. Ezen új osztályozás jelentékeny vámfelemeléseket tartalmaz, a mennyiben a férfi- és női ékszerek vasból vagy aczélból és csontból 12 frtot, a kaucsukból valók ellenben 20 frtot fizettek, kivéve, ha összeköttetéseik folytán már eddig is nem tartoztak az apró árúkhoz 50 frtnyi vámmal. Ezen módositás nemcsak az ide tartozú árúk természeténél fogva látszott czélszerűnek, hanem magas értékük által is teljesen indokoltnak jelentkezik. Anomaliának kellett továbbá tekinteni azt, hogy nyak- és karpereczek üvegből, csontból stb. csak akkor soroltattak az ékszerek közé, ha fonalakkal kapcsolatban voltak. Ezen tárgyak teljesen ékszereknek használhatók akkor is, ha ily összeköttetésekhel nem birnak, miért is ezen feltétel szintén elesik.
A legyezők eddig a vámtarifában külön megnevezve nem voltak, hanem anyaguk szerint vámoztattak, kivéve ha kapcsolataik folytán már az aprú-árúkhoz tartoztak. Első esetben csak 12 frtot fizettek, mi tekintettel a magas értékre, melylyel ezen árúk birnak, indokolva nem volt.
Nem aranyozott, ezüstözött vagy vernirozott gyöngyök aczélból vagy nemtelen fémekből jelenleg a vas- illetőleg fémárúk közt szerepelnek és mindkét esetben 12 frtot fizetnek. Ezen árúk rendeltetése és értéke (aczélgyöngyök 800 frt 100 kilogramonkint) kivánatosnak tüntette fel, hogy a többi gyöngyökkel és ékszerekkel együtt egy tarifaszám alá foglaltassanak.
A szinházi látcsövek, távcsövek és szemüvegek foglalatait illetőleg a 299. számnál volt már szó.
Végre megjegyeztetik, hogy ezen árúk Németországban nagyobbára 100 frtot fizetnek.
314. számhoz. Eddig csak a hamis leoni fonadékból készült árúk tartoztak az apró árúkhoz 50 frtos vámmal, ellenben maguk a fonadékok a nemtelen fémekből készült vámokhoz vannak beosztva 30 frtjával, a drótok pedig 12 frtjával ugyanezen osztályba. Ezen már értéküknél fogva is együvé való árúk egy tételbe sorozása, eltekintve a védelmi szemponttól, azért is szükségessé vált, mert sok esetben igen bajosnak mutatkozott megtalálni azt a határt, hol végződik a fonadék és hol veszi kezdetét az ily fonadékból készült árú.
A nem szőtt és nem kötött árúkon való himzések vámja 100 frtról 50 frtra szállittatott, tekintettel ezen árúk csekélyebb értékére.
A nap- és esernyőket illetőleg az olasz szerződés által történt megállapodás vétetett fel az átalános vámtarifába. Ez által elesik a szabad választási jog ezen árúknak a súly vagy darabszám szerinti vámozása közt mi nemcsak visszásságra, hanem a vámjövedék megröviditésére is alkalmat szolgáltatott.
A vegyészeti segédanyagok jelenlegi tarifirozása a vámkezelésénél sok nehézségre ad alkalmat, de azonkivül a vámjövedelem csökkentésére is fel szokott használtatni, miután az egymástól külsőleg csak nehezen megkülönböztethető árúk közül sok a vámtarifában vámmentesnek mondott árúnak vallatik be s ez által a kiszabott vám fizetése kijátszatik.
E bajon legczélszerűbben az által lehetne segiteni, ha csak nehány fontosabb czikk soroltatnék fel névleg a tarifában és vettetnék egymástól eltérő vám alá, a többi pedig egy tarifaszám alá foglaltatnék egy és ugyanazon vámmal.
Ily eljárást követ a német vámterület, mely csak nehány fontosabb vegyészeti czikket vet specificus vám alá, a többit pedig vámmentesen bocsátja be. Francziaországban ugyan már a specificus vámoknak hosszabb sorával találkozunk, de ott is a többi külön fel nem emlitett árúk egy tételben vannak összefoglalva az érték után fizetendő 5%-os vámmal. Ezen államok azonban oly kifejlett és magas polczon álló vegyészeti iparral dicsekedhetnek, hogy a jelzett beosztást érdekeik sérülése nélkül bátran alkalmazhatják.
Ettől teljesen eltérő viszonyokkal találkozunk nálunk. Iparunk a legtöbb czikknél vagy épen nincs, vagy még csak keletkező félben van és igy épen lehetetlenné válik reánk nézve a külföldi verseny ellen a szükségnek megfelelő védelmet elejteni. De másrészt az ezen osztályba tartozó czikkek lényeges segédanyagát képezik a többi iparágaknak, miért is annak érdekében ezen árúkat túlságos vámmal sujtani nem lehet.
Ezen kettős érdeknek szemelőtt tartásával iparkodtunk tarifánk ezen osztályában a javaslatba hozott módositások által a megfelelő egyszerűsitést keresztül vinni, mi által a kezelésben fog könnyités beállani; ezen kivül pedig az által, hogy némely eddig vámmentes czikk vám alá vettetik, s hogy több czikk vámja fölemeltetik, pénzügyi szempontból eléretik az, hogy mintegy 128,000 frtnyi jövedelmi többlet remélhető.
Nehogy azonban ezen változások, illetőleg vámfelemelések által iparunkra előre nem látható hátrány háromoljék, a kormány a tarifa bevezető törvény IV. Czikkében felhatalmazást kért, hogy oly vegyészeti tárgyakat, melyeknél igazolható, hogy a 331. tarifaszám alatt foglalt vám értékük 15%-ánál nagyobb, rendeleti uton más tarifaszám alá sorolhasson.
A javaslatba hozott változások részletei a következők:
Mostani tarifánk 63. a) tételéből töröltetnek és jövőre külön meg nem neveztetnek, minek folytán a 331. tarifaszám alá 10 frtos vámmal kerülnek: -
Kolkothar, a behozatal igen csekély (64 mm. 1879-ben és 7 mm. 1880-ban), a belföldi termés kielégiti a szükségletet és az eddigi vámmentesség vámvisszaélésekre adhat alkalmat;
Fekete vasrozsda, vassáfrány, szintén jelentőség nélküli czikkek.
Rézhamú, az árúlajstrom által a nemtelen fémhulladékokhoz fog utaltatni, hol szintén vámmentes marad.
Nyers kálisalétrom a nemzetközi forgalomban többé nem szerepel.
A javaslat 320. tarifaszámába beosztatnak 50 kros vámmal:
Arzén, arzénessav (az arzénsav kivételével), kénarzén (operment realgar). Ezen három czikk behozatala tett 1879-ben 2309 mm. 1880-ban 2074 mm. Értékük 35 frt és a csekély vámot elbirják.
Mindenféle vaspácz, miután vám alá eső savakkal állittatnak elő. Behozatal: 1879-ben 12,753 mm. 1880-ban 14,227 mm. Ugyanide tartozik a vasgálicz is, de miután ez szükséges fertőtlenitési anyag, csak 20 kros vám alá helyeztetik (319. b).
Nyersfaeczet. 1879 előtt 1.60 frt vámot fizetett és csak akkor lett vámmentes. A belföldi faeczet-ipar érdekében valamint vámkijátszások elkerülése czéljából, ismét vám alá helyezése indokolt.
Czáfer, szmálta, üvegporzó, magas értékkel (175 és 75 frt.) birnak és könnyen elviselik a csekély vámot.
Czinkes pesttapadék (tutia alexandrina) többé felemlitve nem lesz és az árúlajstrom által a nemtelen fémhulladékokhoz fog utaltatni, hol szintén vámmentes marad.
Végre a hamúzsir a 321. a) alatt foglalt szódával egy tétel alá helyeztetik 80 kr. vámmal. Ezen módositás a magyar érdekeknek csak előnyére válik, miután több hamuzsirt állitunk elő, mintsem hozzánk behozatik, ellenben Ausztriába nagy mennyiségben érkezik a porosz szeszgyárakban melasseből készült hamuzsir.
Mostani tarifánknak 63. a) tétele alatt foglalt többi czikkeknél változás nem történt.
A 63. b) tételből a kénsavas káli és a kettős kénsavas káli és nátron, eddig 20 kros vámmal, áthelyeztetnek a 321. a) tarifaszámboz 80 kros vámmal. Ezen czikkek különben is nagy jelentőséggel nem birnak és mérsékeltebb vámozásuk könnyen alkalmat szolgáltathat a szódavám kijátszására. Ezen tétel többi részére változás nem történik.
A 63. c) tételnél csak az a változás, hogy a királyviz, mely a forgalomban nem szerepel jövőben külön felemlitve nem lesz.
A 63. d) tétel legjelentékenyebb czikke a szóda jelenleg 80 kr. vám alá esik. A javaslat szerint ezen vám fentartatik a nyers vagy jegeczedett szódára, ellenben az égetett szódára 1 frt 20 krban állapittatik meg a vám. - Szóda igen jelentékeny mennyiségben hozatik be külföldről, miután saját termelésünk a szükséglet fedezésére nem elegendő.
Behozatott:
| 1877. évben | 133,72 mm. | |
| 1878. évben | 142,070 mm. | |
| 1879. évben | 130,228 mm. | |
| 1880. évben | 149,016 mm. | |
| 1881. november végeig | 141,704 mm. |
A külföldnek, jelesül Angliának versenyképessége főleg termékeik alacsony árában keresendő. Angliában nagy mérvű túltermeléssel találkozunk, mely a szóda árát folyton nyomja. A német kereskedelmi kamarák jelentései szerint a jegeczedett szóda átlagára tonnánként Angliában volt 1878-ban 3 font sterling 12 1/2 shill., 1879-ben 3 font sterling 5 sh. és 1880-ban 3 font sterlingra csökkent, mi annál is inkább mutatja, azon árú roppant mérvben túltermelését miután Angolország kivitele az Egyesült Államokba folyton emelkedett. Igy kivitetett Amerikába:
| 1878-ban | 233.343,440 font | 3.385,569 doll. értékben | |
| 1879-ben | 237.060,202 font | 3.055,272 doll. értékben | |
| 1880-ban | 322.191,592 font | 4.592,902 doll. értékben |
De a német vámterületen is emelkedik a szóda termelése, mi az angol bevitel csökkenéséból tűnik ki legvilágosabban.
Bevitetett Angliából a német vámterületre:
| évben | égetett szóda | jegeczedett szóda | |
| 1878. | 160,545 | 150,129 mm. | |
| 1879. | 183,518 | 151,187 mm. | |
| 1880. | 83,783 | 132,614 mm. |
Tudvalevőleg Magyarország is bir a Mármarosban szódagyárral, mely a kormány részéről lehetőleg támogattatik. Miután azonban nálunk ezen ipar még sokkal kedvezőtlenebb viszonyok közt dolgozik és a külföldi terménynyel a versenyt még saját piaczainkon is csak nehezen veheti fel, belföldi iparunk érdekében az égetett szóda vámja 80 krról 1 frt 90 krra emeltetik. A német vámterület 2.50 márka emelte e czikk vámját 1879-ben, ámbár sokkal erősebb és versenyképesebb ipar felett rendelkezik.
A többi változások, melyek ezen tételnél történtek a következők:
A szénsavas ammoniak, mely a czukrászatban festésre használtatik, áthelyeztetik magasabb értéke miatt a 323. tarifaszámhoz 3 frt vámmal.
A kénsavas ammoniak vámröviditések megelőzése czéljából egyesittetik a sósavas ammoniákkal és a 311. tarifaszámba soroltatik 1 frt 50 kr. vámmal.
Szappanfőző-lúg mint teljesen jelentéktelen czikk többé fel nem emlittetik.
A következő czikkek a 63. e) 1. tarifatételből töröltettek, és ennek folytán mint külön meg nem nevezett vegyészeti termények e javaslat szerinti 331. tarifaszám, illetőleg a bevezető törvény IV. Czikke szerint fognak vámoztatni: chorbarium, chlorcalium, chlorzink, tehén trágyasó és ásványkermesz. Ezen czikkek egészen jelentéktelenek és külön felemlitésük csak tévedésekre nyujthatna alkalmat. Kéngyertya és kénvas szintén a 331. tarifaszám alá esik. A forgalomnak ritkán képezik tárgyát.
Faeczetsavas ólom áthelyeztetik a 3 frtos tarifaszám alá (323. sz.) az ólomczukorhoz, nehogy ez utóbbi vámrövidités czéljából faeczetsavas ólomnak vallattassék be.
Kénsavas baryt (mesterséges) az ólomfehér és czinkfehérrel egy szám alá soroltatik 3 frtos vámmal, mivel gyakran ez utóbbiakkal vegyitve fordul elő és vámkijátszásra könnyen okot szolgáltathat.
Mostani tarifánk 63. f) tételéből kihagyattak: ólomeczet, mely a forgalomban nem fordul elő, továbbá chromsavas ólomoxyd, chromsavas czinkoxyd, chromsavas baryt, kasseli sárga, nápolyi sárga és bengesárga. Ezek kész festékek és nagyobb értékkel birnak (200 frtig).
A tiszta kénsavas káli természeténél fogva a hamuzsirral egy tarifaszám alá helyeztetett.
Chromsavas káli részben védelmi szempontból a 4 frtos vám alá soroltatik.
A 63 g) tételből, nehány a szövegezésben történt változáson kivül a kénnatrium kihagyatott és jövőben a bevezető törvény IV. Czikke szerint fog kezeltetni, miután a 4 frtos vám túlmagasnak bizonyult be. Különben teljesen jelentéktelen czikk.
Végre még a 310. tarifaszámot illetőleg megjegyezzük, hogy eddig csak a határozottan trágyasóknak bevallott sófélék behozatala volt külön engedélyhez kötve és vonattak sótartalmuk megállapitása végett vegyészeti vizsgálat alá. Az ezen tarifaszám alatt felemlitett többi sótartalmú keverékek azonban nem estek ily eljárás alá. Ennek folytán megtörtént, hogy hamis bevallás következtében konyhasó tartalmú keverékek a vizsgálat kikerülésével hozattak be. Czélszerűnek látszott tehát ezen tárgyakat egy tétel alá foglalni és külön jegyzetben az engedély és a vizsgálat szükségét valamennyire kiterjeszteni.
Ezen osztályban a szövegezésben történt javitásokon kivül a következő változások hozatnak javaslatba:
A keményitő-mézga és mézgapótlók (64. a) (dextrin, leiogomme) jelenleg vámmentesek; tekintettel azonban, hogy az ezek előállitására szolgáló félgyártmány, a keményitő vám alá esik, ezen vámmentesség elejtetett. A kikészitési ipar érdekében azonban nem látszott czélszerűnek a vámot a keményitő vámjának magasságában megállapitani, hanem e czikkek a velök rokontermészetű keményitő-készitményekkel egy tétel alá helyeztettek.
A szürke keményitő vámja, a fehér keményitőre rótt jóval magasabb volna kijátszásának megakadályozása végett szintén 6 frtra emeltetett, minek folytán a szövegezésben is a megfelelő módositás eszközöltetett. A jegyzetben foglalt határozat, mely szerint a kikészitési czélokra behozott keményitő engedély és külön ellenőrzés mellett 1 frt 50 kr. vámmal behozható érvényben állott jelenleg is.
Ezen kedvezmény különben nagyobb mérvben igénybe nem vétetett és 1880-ban 494 mm. fehér keményitő hozatott be 1 frt 50 kr vámmal. Ellenben 6 frtos vám mellett behozatott:
| 1879-ben | 9,102 mm. | |
| 1880-ban | 17,907 mm. | |
| 1881-ben (októberig) | 14,576 mm. |
A 329. tarifaszámnál azon módositás hozatik javaslatba, hogy mig eddig csak a sajtolt-élesztő esett a 10 frtos vám alá, a többi élesztő ellenben a hulladékoknál (68) szerepelt és vámmentes volt, jövőre minden nemű élesztő 10 frtjával vámoztatik. - A jelenlegi vámmentesség következtében a sörseprő behozatala folyton növekedett és tett 1879-ben 9000 mm. 1880-ban 13,000 mm. és 1881-ben (októberig) 12,000 mm. Tekintettel belföldi termelésünkre, valamint arra is, hogy sörseprő a német vámterületre való bevitelnél 42 márkot fizet jövőben nálunk is minden élesztő, kivéve a borseprőt, mely a hulladéknál megmarad, a 10 frtos vám alá helyeztetik.
Az olaj firnisz (gyanta, terpentin vagy kőolaj nélkül) jelenleg ugy kezeltetik, mint a zsiros olaj és palaczkokban 10 frt, hordókban ellenben 1 frt 50 kr vám alá esik. Miután azonban maga a zsiros olaj is, melyből a firnisz készül, 1 frt 50 kr. vám alá esik, nem méltányos, hogy az abból gyártott firnisz csak ugyanazon vám alá vonassék. Ezen aránytalanság a javaslatban segitve van az által, hogy a firnisz-vám 3 frtra, az olajé 2 frtra emeltetik, mi különben pénzügyi szempontból is indokolt.
Az alkohol nélküli lakkfirnisz vámja 10 frtról 24 frtra emeltetik. Ezen czikk 1878-ban 30 frtról szállittatott le 10 frtra, minek folytán az angol, franczia és német lakkfirnisz behozatala jelentékeny módon emelkedett. A behozatal 1879-ig alig haladta meg az ezer métermázsát, holott a leszállitott vám mellett érkezett:
| 1879-ben | 2048 mm. | |
| 1880-ban | 2581 mm. | |
| 1881-ben (októberig) | 2300 mm. |
A felemelés mellett azonban nemcsak a belföldi ipar érdeke szól, hanem czélszerünek látszik az a vámkezelés könnyitése szempontjából is, miután az alkoholos lakkfirniszek már jelenleg is 24 frtos vám alá esnek és úgy a vámoknak egyenlő nagysága mellett ezen czikkeknek minden egyes esetben szükségelt megvizsgálása elesik.
A gyógyszerárúk és illatszerekről szóló tarifaszámok új szövegezése megfelel a tarifában más czikkeknél eszközölt módositásoknak.
Érdemleges változás az, hogy a füstölő kúpok, természetüknél és rendeltetésüknél fogva az illatszerek közé soroztattak és az utóbbiak vámja pénzügyi szempontból 24 frtról 50 frtra emeltetett. Ezen vám megfelel a német tarifában megállapitott vámnak is.
A gyertyák és a külön meg nem nevezett zsirgyártmányok vámja 8 forintról 11 frtra emeltetett, mi természetes következménye a 67. és 69. tarifaszám alá foglalt zsiradékok vámemelésének.
A szappannal javaslatba hozott módositások pénzügyi szempontban taláják indokukat; a finom és illatos szappannál ezenkivül még vámkezelési érdekben is szükségesnek mutatkozik a változás. Mostani tarifánk szerint ugyanis a finom szappan táblácskákban, golyókban, szelenczékben és edényekben 6 frtos vám alá esik, holott az illatszeres szappan 10 forintot fizet. A gyakorlat megmutatta, hogy a határt e két szappan közt megállapitani igen nehéz, miután a finom szappan is bizonyos illattal bir. Ennek folytán ezen két szappan egy tétel alá soroltatik és vámul a német tarifa vámja, azaz 15 frt fogadtatott el.
A közönséges szappan ugyan az olasz szerződésben 2.50 frtjával kötve van, mindazonáltal tekintettel a zsiradékoknál történt vámfelemelésekre a vámnak aránylagos emelése hozatik javaslatba.
Ezen osztályban csak egy változás hozatik javaslatba és ez is csak az olasz szerződés lejárta után fog egész terjedelmében életbe lépni. Gyufagyárosaink részéről ugyanis élénk panasz emeltetett az ellen, hogy a gyufák a német vámterületen vám alá esnek, holott hozzánk vámmentesen érkeznek. De még a német vám életbelépte előtt is nehéz versenyt kellett kiállania a belföldi gyufaiparnak a svéd gyártmányokkal.
Forgalmi adataink folyton növekedő behozatalt tüntetnek fel és az különösen jelentékeny összeggel emelkedett a gyufavámnak a német vámterületen való életbelépte óta.
Behozatott ugyanis
| 1877. évben | 43,762 mm. | |
| 1878. évben | 48,423 mm. | |
| 1879. évben | 50,532 mm. | |
| 1880. évben | 49,097 mm. |
Ily tényekkel szemben a gyufákra és a vele rokonnemű gyujtószerekre 1.50 frtos vám hozatik javaslatba, mi megfelel a német vámterület vámjának.
Az irodalmi és műtárgyakat magában foglaló osztályban csak kevés és jelentéktelen változás történt, egészben ezen tárgyak vámmentessége jövőben is fentartatik.
Ujitás a vásznon való színnyomatos képeknek a 349. tarifaszámban történt felemlitése. Ezen képek a vámtarifa jelenlegi szövegezése szerint mint festvények szintén vámmentesen kezeltetnek, mi azonban mechanikai uton végrehajtatni szokott készitésüknek nem felel meg.
A jegyzetek oly irányban módosittatnak, hogy a kötött könyvek ugyan ezentúl is rendszerint vámmentesek maradnak, de a már jelenleg is bizonyos kötésekre érvényben álló vámkötelezettség visszaélések megelőzése czéljából némileg kibővitetett.
Végre még a rámák tekintetében történtek némi változások, melyek azonban jelentőséggel alig birnak.
A hulladékoknál történt változások tisztán formaiak és természetes következményei a tarifa többi osztályainál javaslatba hozott módositásoknak.
Ezen változások a következők:
A trágyasó-félék áthelyeztettek a vegyészeti segédanyagok osztályába. Továbbá a 335. sz. alatt foglalt csontszén szövegezése megfelelően változott a 320. tarifaszámban eszközölt módositás folytán.
A 354. sz. a. névleg felvétettek a malátacsirák. Ezek jelenleg a malátával együtt a 8. tarifaszakaszhoz tartoznak; miután a maláta azonban a javaslat szerint vám alá esik, a malátacsirák felemlitése itt a vámmentes hulladékok közt szükségesnek mutatkozik.
A csontnak a mostani vámtarifa 24. szakaszából ide történt áthelyezése tisztán statisztikai czélokból történt.
Végre a papirosanyag (rongypép) áthelyeztetett a papirosról szóló osztályba, hová inkább tartozik, miután nem hulladék, hanem félgyártmány.
A kiviteli vámtarifában változás nem hozatik javaslatba.
Hogy az egyes módositások könnyen felismerhetők legyenek jelen indokoláshoz mellékletkép egy összeállitás csatoltatott, melyben az új vámtarifa összehasonlittatik a jelenleg érvényes vámtarifával és a jelenleg fennálló szerződések vámtételeivel.
A tarifa beosztását és külalakját illetőleg az eddigi rendszertől eltérő beosztás állapittatott meg. A mostani XIX. szakasz és 68. osztály helyett az előterjesztett vámtarifa egészben L szakaszt mutat fel 356 folyó számmal.
A tarifa ez által csak látszólag válik complicáltabbá, de tényleg az áttekintést, idézést és árúbevallást nagyon könnyiti, különösen oly árúkra nézve, a melyeknél a szükséges specificatio miatt több alosztályt kellett felállitani, mint pl. a pamutárúknál (36. a) aa 1.) és az ásványolajoknál (38. d 3 bb.)
Az új osztályozás által mellőztettek továbbá oly anomaliák is, hogy pl. a kávépótlók a gyarmatárúk, - a kőolajok a mézgák és gyanták, - az ásványvizek a vegyészeti segédanyagok közt szerepelnek. Másrészt figyelem fordittatott arra, hogy az együvé való árúk egy osztályba soroztassanak mint pl. az órák, melyek jelenleg szétszórva három osztályban foglaltatnak.
Habár ezen új beosztás kezdetben szokatlannak és idegenszerűnek látszik is, nehézségre azoknál, kik jelenlegi vámtarifánk beosztásában jártasok, nem fog okot szolgáltatni, miután az egyes csoportok sorrendjében változás nem történt.
Végre megjegyeztetik, hogy a német birodalom vámtarifájának kivételével valamennyi külállam tarifája hasonló rendszer szerint van szerkesztve.
A pénzügyi vámokból várható jövedelmi többlet
A vámegység, a hol ez külön felemlitve nincs, a métermázsa.
Az átszámitásnál alapul szolgált:
| A német birodalomnál | 1 márka = 50 kr. aranyban. | |
| Olaszországnál | 1 lira = 40 kr. aranyban. | |
| Francziaországnál | 1 frank = 40 kr. aranyban. | |
| Oroszországnál | 1 rubel = 1 frt 62 kr. aranyban. | |
| Oroszországnál | 1 pud = 16.38 kilogram. | |
| Az amerikai egyesült államoknál | 1 font = 0.47 kilogram. | |
| Az amerikai egyesült államoknál | 1 dollár = 2 frt 10 kr. aranyban. |
Az osztrák-magyar vámtarifa vámjai aranyban, az árú értéke ezüstben van kifejezve; a százalék-átszámitásnál az arany agio 17%-kal van felvéve.
| Vám | A vám tesz | Vámjövedelmi többlet | A vám tesz | ||||||||||||||||||||||||
| A tarifa száma | Az árú megnevezése | jelenleg | javaslat | az árú kereskedelmi | Behozott mennyiség métermázsa | a három évi | az 1880. évi | Az amerikai | |||||||||||||||||||
| általános | szerződési | értéke 1880-ban 100 kilogr. | %-ban | 1878- 1880. évi átlag | 1880-ban | átlag behoza- tala utá | beho- zott meny- nyiség után | Németor- szágban | Franczia- országban | Olasz- országban | Orosz- országban | egyesült államokban | |||||||||||||||
| frt | kr. | frt | kr. | frt | kr. | frt | kr. | frt | kr. | frt | kr. | frt | kr. | frt | kr. | frt | kr. | frt | kr. | ||||||||
| kákáóbab | |||||||||||||||||||||||||||
| 1 | Kákáóbab és kákáóhüvely | 16 | - | 16 | - | 24 | - | 84 | - | 33.4 | 3.139 | 3.795 | 25.112 | 30.360 | 17 | 50 | 41 | 60 | 32 | - | 16 | 30 | vm. | ||||
| kákáóhüvely | |||||||||||||||||||||||||||
| 6 | - | ||||||||||||||||||||||||||
| 2 a | Nyers kávé | 24 | - | 24 | - | 40 | - | 88 | - | 53.2 | 302.558 | 315.865 | 4,840.928 | 5,053.840 | 20 | - | 62 | 40 | 32 | - | 16 | 30 | vm. | ||||
| b | Pörkölt kávé | 30 | - | 30 | - | 50 | - | 98 | - | 59.7 | 123 | 41 | 2.640 | 820 | 25 | - | 83 | 20 | 32 | - | 16 | 30 | vm. | ||||
| zöld és sárga | |||||||||||||||||||||||||||
| 3 | Thea | 50 | - | 50 | - | 100 | - | 300 | - | 39.0 | 3.589 | 3.437 | 179.450 | 171.850 | 50 | - | 83 | 20 | 140 | - | 239 | 31 | vm. | ||||
| fekete | |||||||||||||||||||||||||||
| 167 | 4 | ||||||||||||||||||||||||||
| 6 | Csillagos ánizs | 24 | - | 24 | - | 60 | - | 106 | - | 63.4 | 131 | 164 | 4.716 | 5.904 | 25 | - | vm. | 4 | - | vm. | vm. | ||||||
| szegfűszeg | |||||||||||||||||||||||||||
| 6 | Szegfűszeg, szerecsendióvirág | 40 | - | 40 | - | 60 | - | 175 | - | 40.1 | 1.123 | 1.067 | 22.460 | 21.340 | 25. | - | 83 | 20 | 48 | - | 16 | 30 | 22 | 34 | |||
| szerecsend. vir. | 124 | 80 | 100 | - | 27 | 16 | 8 | 92 | |||||||||||||||||||
| 200 | - | 36 | |||||||||||||||||||||||||
| 8 | Kardamom | 24 | - | 24 | - | 120 | - | 800 | - | 17.5 | 7 | 7 | 672 | 864 | 25 | - | 83 | 20 | 4 | - | 27 | 16 | vm. | ||||
| Sáfrány, vanilia | 60 | - | 60 | - | 120 | - | sáfrány | 2.2 | 201 | 203 | 12.060 | 12.180 | 25 | - | vanilia | ||||||||||||
| 6200 | - | 166 | 40 | 120 | - | 85 | 40 | vm. | |||||||||||||||||||
| vanilia | sáfrány vm. | ||||||||||||||||||||||||||
| 2500 | - | 5.6 | |||||||||||||||||||||||||
| aszúszőlő | |||||||||||||||||||||||||||
| 10 | Aszúsuőlő, aprószőlő, mazsolaszőlő | 6 | - | 6 | - | 12 | - | 31 | - | 45.1 | 75.001 | 63.486 | 450.006 | 380.916 | 12 | - | 2 | 40 | 4 | - | szőlő | 6 frt 20 kr. | |||||
| egyéb | álta- lános | szerző- dési | 10 | 86 | aszú- szőlő | 4 frt 96 kr. | |||||||||||||||||||||
| 3 | 20 | 4 frt | 80 kr. | mazso- laszőlő | 11 frt 15 kr. | ||||||||||||||||||||||
| czirbolyamag | czirbolyamag | ||||||||||||||||||||||||||
| 16 | Fejtett cziboly-mag, gránátalma | 6 | - | 6 | - | 12 | - | 60 | - | 23.4 | 426 | 468 | 2.556 | 2.808 | 2 | - | - | 40 | 5 | 43 | gránátalma | ||||||
| gránátalma | 3 | 20 | szerződ. vm. | 6 | - | ||||||||||||||||||||||
| 6 | - | gránátalma vm. | |||||||||||||||||||||||||
| átlag | |||||||||||||||||||||||||||
| 33 | Olajmagvak | vm. | vm. | - | 50 | 9 | - | 6.4 | 69.480 | 69.511 | 34.740 | 34.755 | - | 15 | vm. | vm. | vm. | 2 | 23 | ||||||||
| 34 | Ánizs, koriander, édes kömény, kömény, lóheremag, mustármag, mustárpor vagy őrlött mustár (hordókban), | átlag | ánizs, koriander, kömény, édeskömény | ánizs | katáng, ánizs, koriander, kömény, édeskömény | ánizs, koriander, kömény, édeskömény, | ánizs, koriander, kömény, édeskömény vm. lóheremag 20% | ||||||||||||||||||||
| magvak, | vm. | vm. | - | 50 | 35 | - | 1.63 | 7.195 | 7.679 | 3.597 | 3.839 | 1 | 50 | - | 80 | 4 | - | lóheremag, | mustármag | ||||||||
| katánggyökér | többi vm. | katángyökér | mustármag vm. mustárpor | mustármag vm. mustárpor | 13 | 38 | |||||||||||||||||||||
| - | 40 | 4 | 40 | 32 | 60 | mustárpor 10% | |||||||||||||||||||||
| a többi vm. | lóheremag, | katáng- | katánggyökér | ||||||||||||||||||||||||
| magvak vm. | gyökér vm. | 4 | 46 | ||||||||||||||||||||||||
| 38 | Komló, komlóliszt | 5 | - | 5 | - | 10 | - | 200 | - | 5.85 | 9.769 | 7.739 | 48.845 | 38.695 | 10 | - | 6 | - | - | 40 | 11 | 90 | 22 | 34 | |||
| bezárólag 20 klgr. súlyig | |||||||||||||||||||||||||||
| - | 30 | ||||||||||||||||||||||||||
| 46 | Sertés | 2 | - | 1 | 50 | 3 | - | 26 | - | 13.5 | 48.004 | 35.739 | 48.004 | 35.739 | 1 | 25 | 1 | 20 | 20 kilog.-nál nagyobb súlyuak | vm. | 20% | ||||||
| 1 | - | ||||||||||||||||||||||||||
| ló | ló | ||||||||||||||||||||||||||
| 300 | - | 3.9 | 12 | - | átal. | ||||||||||||||||||||||
| 48 | Ló és csikó | vm. | vm. | 10 | - | csikó | 7.693 | 7.247 | 76.930 | 72.470 | 5 | - | csikó | 8 | - | vm. | 20% | ||||||||||
| 30 | - | 39 | 7 | 20 | szerződési. vm. | ||||||||||||||||||||||
| osztriga 1000 db | |||||||||||||||||||||||||||
| - | 60 | ||||||||||||||||||||||||||
| 52 | Tengeri kagylós és héjas állatok, | 6 | - | 6 | - | 10 | - | 110 | - | 10.6 | 514 | 566 | 2.056 | 2.264 | 12 | - | homárok | vm. | 11 | 90 | vm. | ||||||
| teknősbéka | 2 | - | |||||||||||||||||||||||||
| teknősbéka vm. | |||||||||||||||||||||||||||
| 59 | Szivacs | 5 | - | 5 | - | 15 | - | 700 | - | 2.5 | 516 | 580 | 5.160 | 5.800 | vm. | 14 | - | közönséges általános | 17 | 82 | 20% | ||||||
| 8 | - | ||||||||||||||||||||||||||
| szerződési | |||||||||||||||||||||||||||
| 6 | - | ||||||||||||||||||||||||||
| finom | |||||||||||||||||||||||||||
| 40 | - | ||||||||||||||||||||||||||
| 63 | Hólyagok és belek, aranyverő | vm. | vm. | 2 | - | 152 | - | 1.5 | 4.163 | 4.687 | 8.326 | 9.374 | belekből készült kötelek | vm. | fris állapotban vm. sózva | vm. | vm. | ||||||||||
| hártya, belekből készült kötelek | 25 | - | 1 | 60 | |||||||||||||||||||||||
| a többi vm. | |||||||||||||||||||||||||||
| Stearinsav és stearinsav | Stearinsav | ||||||||||||||||||||||||||
| 67 | Stearinsav, palmitinsav | 3 | - | 3 | - | 6 | - | 53 | - | 13.2 | |||||||||||||||||
| Stearinsav | 4 | - | 4 | - | 4 | - | vm. | vm. | |||||||||||||||||||
| 125 | - | 5.6 | Palmizinsav 5% | ||||||||||||||||||||||||
| Palmitinsav | |||||||||||||||||||||||||||
| 89 | - | 7.8 | 7.246 | 8.892 | 21.738 | 26.676 | |||||||||||||||||||||
| 68 | Paraffin, ceresin, czetvelő | 3 | - | 3 | - | 4 | - | Paraffin, ceresin | czetvelő nyers | paraffin és ceresin | paraffin | ||||||||||||||||
| 45 | - | 10.4 | 2 | - | 4 | - | 44 | 68 | |||||||||||||||||||
| czetvelő | sajtolt | czetvelő, nyers | vm. | ceresin | |||||||||||||||||||||||
| 125 | - | 3.7 | 4 | - | 4 | - | 2 | 40 | 10% | ||||||||||||||||||
| átlag | finomitott | finomitott | czetvelő | ||||||||||||||||||||||||
| 85 | - | 5.4 | 5.873 | 5.427 | 5.873 | 5.427 | 6 | - | 12 | - | 20% | ||||||||||||||||
| a többi 5% | |||||||||||||||||||||||||||
| 69 | Faggyu | vm. | vm. | 1 | - | 42 | - | 2.8 | 40.788 | 36.965 | 40.788 | 36.965 | 1 | - | vm. | - | 40 | vm. | 4 | 46 | |||||||
| 70 | Pálmaolaj, kokusdióolaj | vm. | vm. | 1 | - | 38 | - | 3 | 40.573 | 39.668 | 40.573 | 39.668 | 1 | - | - | 40 | - | 40 | 5 | 43 | vm. | ||||||
| 77a) | Bor, hordókban | 12 | - | 12 | - | 20 | - | 40 | - | 58.5 | 9.929 | 11.186 | 79.432 | 89.488 | 12 | - | hectoliter | hectoliter: | |||||||||
| 1 | 80 | általános | |||||||||||||||||||||||||
| 15%-nál több alcoholt tartalmazó borok, | 6 | - | |||||||||||||||||||||||||
| a 15%-ot tulhaladó alkoholmennyi- ség után az alcohol beviteli vámját | szerződési | 24 | 96 | 1 | 48 | ||||||||||||||||||||||
| 12 | - | 2 | 80 | ||||||||||||||||||||||||
| fizetik, a többiért a bor vámját. | |||||||||||||||||||||||||||
| 77b | Pezsgőborok | 20 | - | 20 | - | 50 | - | 90 | - | 65 | 4.237 | 4.058 | 127.110 | 121.740 | 24 | - | hectoliter | 100 palack: általános | palaczk | a palczkok nagysága szerint | |||||||
| 1 | 80 | 12 | - | 1 | 78 | tuczat palaczk | |||||||||||||||||||||
| (mint a | szerződési | 12 | 60 | ||||||||||||||||||||||||
| 77a)-nál) | 7 | 20 | 6 | 30 | |||||||||||||||||||||||
| 3 | 15 | ||||||||||||||||||||||||||
| melyek 1 quartnál többet tartalmaznak, a tuczat palaczk után fizetendő 6 dollárhoz még gallononkint | |||||||||||||||||||||||||||
| 4 | 20 | ||||||||||||||||||||||||||
| 79 | Ásványvizek | vm. | vm. | - | 50 | 16 | - | 3.6 | 18.830 | 19.095 | 9.415 | 9.547 | vm. | vm. | átlános | palaczk vagy | természetes | ||||||||||
| - | 80 | korsó | vm. | ||||||||||||||||||||||||
| szerződési | - | 3 1/2 | |||||||||||||||||||||||||
| - | 20 | ||||||||||||||||||||||||||
| 86 | Heringek | 2 | - | 2 | - | 3 | - | 15 | - | 23.4 | 56.717 | 65.715 | 56.717 | 65.715 | sózott | 4 | - | 2 | - | füstölt | hordó | ||||||
| 1 | - | 2 | 13 | 2 | 10 | ||||||||||||||||||||||
| füstölt | sózott, hordókban | ||||||||||||||||||||||||||
| 1 | 50 | 1 | 78 | ||||||||||||||||||||||||
| kisebb hordókban | |||||||||||||||||||||||||||
| 17 | 8 | ||||||||||||||||||||||||||
| 88 | Marinált halak | 6 | - | 6 | - | 15 | - | 60 | - | 29.2 | 11.086 | 5.112 | 106.254 | 46.008 | 30 | - | 4 | - | 4 | - | 11 | 90 | 30% | ||||
| 89 | Káviár és káviárfélék | 6 | - | 6 | - | 50 | - | 300 | - | 19.5 | 601 | 778 | 26.444 | 34.232 | 50 | - | - | 24 | 12 | - | 32 | 60 | 35% | ||||
| 90 | Kávépótlók | 6 | - | 6 | - | 15 | - | 30 | - | 58.5 | 28.340 | 15.290 | 255.060 | 137.610 | katáng | katáng | átalános | 2 | 71 | ||||||||
| 2 | - | 2 | - | 8 | - | őrölve vagy | 22 | 34 | |||||||||||||||||||
| egyéb | szerződési | kávéval | |||||||||||||||||||||||||
| 20 | - | 2 | - | vegyitve | |||||||||||||||||||||||
| 16 | 30 | ||||||||||||||||||||||||||
| 91 | Őrlött kákáo, kákáotészta, csokoládé, csokoládépótló és | 35 | - | 35 | - | 50 | - | 160 | - | 36.5 | 743 | 736 | 11.145 | 11.040 | 30 | - | őrlött kákáo és kákáotészta | kákáó | |||||||||
| csokoládégyártmányok | 54 | - | 32 | - | 55 | 6 | 8 | 92 | |||||||||||||||||||
| csokoládé | csokoládé | ||||||||||||||||||||||||||
| 35 | 20 | 22 | 34 | ||||||||||||||||||||||||
| 92 | Ostya lisztből, gyümölcskenyér, | ostya czukor nélkül | kétszersült | ostya | ostya vm. | ||||||||||||||||||||||
| kétszersült | 5 | - | 5 | - | 40 | - | 120 | - | 39 | 103 | 120 | 3.605 | 4.200 | 1 | 50 | 10 | 50 | 2 | 20 | mustár | |||||||
| és | közönséges gyümölcs- kenyér | elkészitett mustár | kétszersült | 62 | 50 | ||||||||||||||||||||||
| 1 | - | 2 | - | 10 | - | ostya | a többi | ||||||||||||||||||||
| 93 | Tápláló anyagul szolgáló oldékony készitmények | 7 | - | 7 | - | 40 | - | 300 | - | 15.6 | 1.047 | 1.334 | 34.551 | 44.022 | tápláló anyagul szolgáló | mézes- kalács | elkészitett mustár | 129 | 28 | 60 | - | ||||||
| oldékony készitmények | 6 | - | 4 | 40 | kétszersült, kápri, | 90 | - | ||||||||||||||||||||
| Elkészitett mustár Kápri | 15 | - | 15 | - | 40 | - | 78 60 | - - | 6.0 7.8 | 1.035 | 1.111 | 25.875 | 27.775 | 6 | - | czukrosság és czukorban főtt | kápri | elkészitett mustár | 120 | - | |||||||
| a többi | gyümölcs | 11 | - | 32 | 60 | 150 | - | ||||||||||||||||||||
| 30 | - | 21 | - | ||||||||||||||||||||||||
| Finom eledelek | 35 | - | 35 | - | 40 | - | 100 | - | 46.8 | confitürek | |||||||||||||||||
| átlag | czukorral vagy | ||||||||||||||||||||||||||
| 131 | - | 35.7 | 4.014 | 3.617 | 20.070 | 18.085 | mézzel | ||||||||||||||||||||
| 10 | 50 | ||||||||||||||||||||||||||
| czukor vagy méz nélkül | |||||||||||||||||||||||||||
| 4 | - | ||||||||||||||||||||||||||
| 105 | Ambra, castoreum, pézsma, kőrisbogár, pézsmamag, kubéba, opium, kákáovaj, muscatbalzsam, kámfor, | ambra, castoreum, pézsma, kőrisbogár | 2.2 | átlag 1879. és 1880. években | kákáovaj, muskatvaj, hordókban | kákáovaj | kákáovaj | ambra | |||||||||||||||||||
| jalappa-gyanta, | 800 | - | 2 | - | 54 | - | 32 | - | 43 | 46 | kákáovaj | ||||||||||||||||
| borostyánmegyviz | kámfor | 12.5 | palaczkokban | jalappagyanta | kámfor | opium | 8 | 92 | |||||||||||||||||||
| 140 | - | 10 | - | - | 80 | 6 | - | 108 | 78 | kámfor | |||||||||||||||||
| 6 | - | 6 | - | 15 | - | opium | 0.7 | a többi vm. | muscatbalzsam | jalappagyanta | kákáovaj | 22 | 34 | ||||||||||||||
| 2200 | - | 4 | - | 1 | 20 | 59 | 39 | opium | |||||||||||||||||||
| a többi | 23.4 | 532 | 535 | 4.788 | 4.815 | a többi vm. | kámfor, gyanta, | 446 | 80 | ||||||||||||||||||
| 75 | - | 1 | 60 | 4 | 1 | balzsam | a többi vm. | ||||||||||||||||||||
| átlag | 2.1 | opium | 3 | 26 | |||||||||||||||||||||||
| 803 | - | 96 | - | a többi vm. | |||||||||||||||||||||||
| a többi vm. | |||||||||||||||||||||||||||
| 113 | Indigo, cochenille | vm. | vm. | 3 | - | indigo | vm. | vm. | 2 | 80 | |||||||||||||||||
| 750 | - | 0.4 | |||||||||||||||||||||||||
| cochenille | indigo | indigo | |||||||||||||||||||||||||
| 300 | - | 1.1 | 32 | 60 | 25% | ||||||||||||||||||||||
| átlag | cochenille | cochenille vm. | |||||||||||||||||||||||||
| 525 | - | 0.6 | 9.555 | 8.282 | 28.665 | 24.846 | 28 | 20 | |||||||||||||||||||
| 114 | Kátrány | vm. | vm. | - | 20 | 3 | - | 7.8 | |||||||||||||||||||
| 115 | Közönséges gyanta, | vm. | vm. | - | 20 | 7 | - | 3.3 | gyanta | gyanta | gyanta | gyanta vm. | |||||||||||||||
| hegedűgyanta, szurok, ozokerit | ozokerit | - | 80 | 1 | 20 | 3 | 26 | a többi 20% | |||||||||||||||||||
| 24 | - | 0.9 | a többi vm. | a többi vm. | vm. | ||||||||||||||||||||||
| átlag | |||||||||||||||||||||||||||
| 11 | - | 2.1 | 161.321 | 146.088 | 32.264 | 29.217 | vm. | ||||||||||||||||||||
| 117 | Terpentin, terpentinolaj, | terpentin | |||||||||||||||||||||||||
| szurokolaj, gyantaolaj, lép | lép | 1 | 20 | terpentin és | terpentin gallon | ||||||||||||||||||||||
| vm. | vm. | 1 | 50 | 22 | - | 7.9 | 21.744 | 20.294 | 32.616 | 30.441 | 1 | 50 | vm. | terpentinolaj | terpentinolaj | 134 | 04 | ||||||||||
| a többi vm. | 13 | 20 | 3 | 26 | szurokolaj | ||||||||||||||||||||||
| szurok-, gyantaolaj | lép vm. | 50% lép | |||||||||||||||||||||||||
| 1 | 20 | 20% | |||||||||||||||||||||||||
| lép | |||||||||||||||||||||||||||
| - | 40 | ||||||||||||||||||||||||||
| 118 | Kopálgyanta, damárgyanta, | általános | |||||||||||||||||||||||||
| sellak, gummi-arabicum, gumi- | mézgák vm. | 1 | 20 | ||||||||||||||||||||||||
| gedda, gummi-senegal, | gyanták | szerződési | |||||||||||||||||||||||||
| gummi-gutti, tragant-gummi | vm. | vm. | 1 | 50 | 105 | - | 1.6 | 16.126 | 16.522 | 24.189 | 24.783 | vm. | - | 80 | - | 40 | 3 | 26 | vm. | ||||||||
| 168 | Selyemáruk:csipkék | csipkék és | csipke és tüll: | ||||||||||||||||||||||||
| (csipkekendők), himzett | csipkék | himzett | sima | ||||||||||||||||||||||||
| selyemárúk vagy | 3700 | - | 12.6 | selyemárúk vm. | 480 | - | |||||||||||||||||||||
| fémszálakkal stb. | egyéb árúk | tüll | selyemárúk | mustrás | |||||||||||||||||||||||
| 300 | - | 300 | - | 400 | - | 7500 | - | 6.2 | 125 | - | arannyal vagy | 720 | - | 434 | 15 | 50-60% | |||||||||||
| átlag | a többi | ezüsttel | fémszálakkal | ||||||||||||||||||||||||
| 5600 | - | 8.3 | 300 | - | 595 | 20 | 600 | - | |||||||||||||||||||
| nem valódi arannyal vagy ezüsttel | |||||||||||||||||||||||||||
| 173 | 60 | ||||||||||||||||||||||||||
| 169 | Selyemáruk, azaz árúk | 1.185 | 820 | 118.500 | 82.000 | ||||||||||||||||||||||
| selyemből vagy félselyemből | 300 | - | 300 | - | 400 | - | szitaszövet | selyemből vm. | selyemszövetek | ||||||||||||||||||
| 12.000 | - | 3.9 | floretselyemből | fekete és | |||||||||||||||||||||||
| Sima selyemárúk | 300 | - | 200 | - | 400 | - | egyéb | 99 | 20 | lusztrin | |||||||||||||||||
| selyemárúk | butorkelmék | 200 | - | minőség szerint | |||||||||||||||||||||||
| 7500 | - | 6.2 | selyem | egyéb | 955 | - | |||||||||||||||||||||
| sima | hulladékból, | 240 | - | 2173 | 17 | ||||||||||||||||||||||
| selyemárúk | melyek | floretselyemből | 1314 | 74 | |||||||||||||||||||||||
| 5700 | - | 8.2 | 300 | - | négyszög- | 200 | - | 50-60% | |||||||||||||||||||
| átlag | métere | közönséges | |||||||||||||||||||||||||
| 8400 | - | 5.5 | 250 gramnál | selyemárúk | |||||||||||||||||||||||
| több | 80 | - | |||||||||||||||||||||||||
| 74 | 40 | paszománt árúk | |||||||||||||||||||||||||
| Szalagok: bársonyszalag | 200 | - | |||||||||||||||||||||||||
| 248 | - | ||||||||||||||||||||||||||
| egyéb | |||||||||||||||||||||||||||
| 198 | 40 | ||||||||||||||||||||||||||
| 170 | Félselyemárúk: sima sürű árúk, | sima sürű árúk | bársony | ||||||||||||||||||||||||
| bársony, sálok, kötött árúk | 150 | - | 150 | - | 200 | - | 2500 | - | 9.3 | 320 | - | minúség szerint | |||||||||||||||
| bársony | vegyes | 955 | - | ||||||||||||||||||||||||
| 4300 | - | 5.4 | szövetek, ha | 1314 | 74 | ||||||||||||||||||||||
| sálok | selyem vagy | 2173 | 17 | ||||||||||||||||||||||||
| 5500 | - | 4.2 | floretselyem | ||||||||||||||||||||||||
| kötött árúk | 12%-nál több, | 50-60% | |||||||||||||||||||||||||
| 2700 | - | 8.6 | de nem több | ||||||||||||||||||||||||
| átlag | 50%-nál | ||||||||||||||||||||||||||
| 3750 | - | 6.2 | 1.218 | 702 | 60.900 | 35.100 | 150 | - | 148 | 80 | 120 | - | |||||||||||||||
| közönséges | |||||||||||||||||||||||||||
| félselyem árú | |||||||||||||||||||||||||||
| 80 | - | ||||||||||||||||||||||||||
| 327 | Keményitő mézga és | vm. | vm. | 1 | 50 | 32 | - | 5.4 | 2.979 | 3.070 | 4.468 | 4.605 | 3 | - | 2 | 40 | átalános | ||||||||||
| mézgapótlók | 1 | 80 | |||||||||||||||||||||||||
| szerződési | 5 | 92 | 10% | ||||||||||||||||||||||||
| 1 | 20 | ||||||||||||||||||||||||||
| 328 | Szürke keményitő | 1 | 50 | 1 | 50 | 6 | - | 10 | - | 70.2 | 1879 és | 150 | 837 | 675 | 3 | - | 2 | 40 | átalános | buronyából vagy | |||||||
| 1880-ban | 1 | 80 | gabonából | ||||||||||||||||||||||||
| 194 | szerződési | 5 | 92 | 5 | 79 | ||||||||||||||||||||||
| 1 | 20 | egyéb | |||||||||||||||||||||||||
| 14 | 27 | ||||||||||||||||||||||||||
| 336 | Illatszerek, arczfesték | 24 | - | 24 | - | 50 | - | illatszerek | illatszer: | ||||||||||||||||||
| 600 | - | 9.7 | alcoholtartalmú | ||||||||||||||||||||||||
| arczfesték | hectoliter tiszta | illatszer | |||||||||||||||||||||||||
| 200 | - | 29.2 | alcohol után | 1 | 03 | ||||||||||||||||||||||
| átlag | 15 | - | 1 | 16 | 50% | ||||||||||||||||||||||
| 400 | - | 14.6 | 531 | 724 | 13.608 | 18.824 | 50 | - | és a beladó | 21 | - | 3 | 09 | ||||||||||||||
| 4 | 80 | arczfesték | |||||||||||||||||||||||||
| arczfesték | 1 | 16 | |||||||||||||||||||||||||
| 4 | 80 | ||||||||||||||||||||||||||
| 342 | Kenő szappan | 2 | 50 | 2 | 50 | 4 | - | 28 | - | 16.7 | 8.226 | 10.439 | 12.339 | 15.658 | 2 | 50 | 2 | 40 | 2 | 40 | 10 | 87 | 5 | 79 | |||
| finom | finom | finom | illatos | átalános | |||||||||||||||||||||||
| Finom szappan, azaz illatos | 5 | - | 5 | - | 15 | - | 50 | - | 35.1 | 4 | 80 | 12 | - | 59 | 84 | 5 | 57 | ||||||||||
| vagy táblácskákban stb. | illatos | illatos | illatos | 99 | 110 | 891 | 900 | 15 | - | nem illatos | szerződési | ||||||||||||||||
| 10 | - | 10 | - | 75 | - | 23.3 | 2 | 40 | 4 | 80 | |||||||||||||||||
| átlag | |||||||||||||||||||||||||||
| 62 | 50 | 28.0 | 422 | 508 | 2.110 | 2.540 | |||||||||||||||||||||
A kőolajból várható vámtöbblet a pénzügyminister illető előterjesztéséből vehető ki.
| Javaslat | 1878. évi vámtarifa | Szerződéses tételek | |||||||
| frt. | kr. | frt. | kr. | frt. | kr. | ||||
| I. Gyarmatárúk. | |||||||||
| 1. | Kákáobab és kákáohüvely | 24 | - | 16 | - | - | - | ||
| 2. | Kávé: | ||||||||
| a) nyers | 40 | - | 24 | - | - | - | |||
| b) pörkölt | 50 | - | 30 | - | - | - | |||
| 3. | Thea | 100 | - | 50 | - | - | - | ||
| II. Fűszerek. | |||||||||
| 4. | Bors (a hosszúbors, paprika és fehér bors, törött borshulladék is), szegfűbors (piment), gyömbér | 24 | - | 24 | - | - | - | ||
| 5. | Mindennemű fahéj | 40 | - | 40 | - | - | - | ||
| 6. | Csillagos-ánizs (bádian), szegfűszeg (a magszegfű is), szerecsendióvirág (macis), szerecsendió héjban | 60 | - | 40 | - * | - | - | ||
| 7. | Szerecsendió héj nélkül | 80 | - | 40 | - | - | - | ||
| 8. | Kardamom, sáfrány, vanilia | 120 | - | 60 | - * | - | - | ||
| III. Déli gyümülcs. | |||||||||
| 9. | Füge: | ||||||||
| a) fris | 3 | - | 2 | - | 2 | - | |||
| b) aszalt | 12 | - | 6 | - * | 5 | - * | |||
| 10. | Aszúszőlő, aprószőlő, mazsolaszőlő | 12 | - | 6 | - * | - | - | ||
| 11. | Czitrom, limoni, narancs | 8 | - | 8 | - * | 4 | - | ||
| Jegyzet. Megolvasva 100 darabjáért 1 frt. 60 kr. | |||||||||
| 12. | Sós vizbe rakott limoni, czitrom és narancs; éretlen, apró narancs; narancs- és czitromhéj | 3 | - | 2 | - | 2 | - | ||
| 13. | Datolya (török szilva), pisztáczia | 15 | - | 15 | - | 12 | - | ||
| 14. | Mandula: | ||||||||
| a) száraz mandula, héjastul vagy a nélkül | 15 | - | 15 | - | 12 | - | |||
| b) éretlen, héjastul | 6 | - | 15 | - | 2 | - | |||
| 15. | Fejtetlen czirbolyamag (pignoli); szent-jános-kenyér, gesztenye, lazeruoli, zsidóalma; fris, aszalt vagy sózott olajbogyó | 3 | - | 2 | - | 2 | - | ||
| 16. | Fejtett czirbolyamag (pignoli); gránátalma | 12 | - | 6 | - | - | - | ||
| IV. Czukor. | |||||||||
| 17. | Nyers czukor: | ||||||||
| a) a hollandi standard szerint 19. számon alul | 15 | - | 15 | - | - | - | |||
| b) a hollandi standard szerint 19. számu és azon felül | 20 | - | 20 | - | - | - | |||
| 18. | Finomitott czukor | 20 | - | 20 | - | - | - | ||
| 19. | Czukoroldatok; keményitő-czukor (szőlő-czukor) szilárd állapotban | 15 | - | 15 | - | - | - | ||
| 20. | Szörp; keményitő-czukor (szőlő-czukor) hig állapotban, melasse | 6 | - | 6 | - | - | - | ||
| Jegyzet a IV. osztályhoz. A fogyasztási adók a czukortermeléstől a vámdíjakban benfoglaltatnak. | |||||||||
| V. Dohány. | |||||||||
| 21. | Nyers dohány, azaz feldolgozatlan dohánylevelek, dohányormók, | 21 | - | 21 | - | - | - | ||
| dohányszárak és dohányvirágok; dohánypácz (dohánylé) | csak külön engedély mellett | ||||||||
| 22. | Dohánygyártmányok, azaz dobány tekercsekben, szétgöngyölitett vagy ormózott levelekben, vagy vágott dohány, burnótnak előkészitett dohány, dohányliszt, dohányhulladék, szivar, szivarkák, burnót, bagódohány, a dohánylevelek száraiból és ormóiból készült papiros. | 52 | 50 | 52 | 50 | - | - | ||
| Jegyzet. Külön engedély esetében következő engedély-illetékek fizetendők. | csak külön engedély mellett | ||||||||
| 1 kilogram tiszta súly után: | |||||||||
| szivarok és szivarkákért 11 frt.- kr. | |||||||||
| más dohánygyártmányokért 8 frt 40 kr. | |||||||||
| nyers dohányért 7 frt- kr. | |||||||||
| A dohány és dohánygyártmányok a most felsorolt alosztályok szerint is beváltandók. | |||||||||
| VI. Gabona és hüvelyesek; liszt és őrlemények; rizs. | |||||||||
| Gabona: | |||||||||
| 23. | Árpa, zab, tengeri, rozs | - | 25 | vámmentes | - | - | |||
| 24. | Buza, tönköly, kétszeres, tatárka (pohánka), köles | - | 50 | vámmentes | - | - | |||
| 25. | Maláta | - | 60 | vámmentes | - | - | |||
| Hüvelyesek: | |||||||||
| 26. | Bab, csillagfürt (lupinus), borsó, lencse, bükköny | - | 50 | vámmentes | - | - | |||
| 27. | Liszt és őrlemény, gabonából és hüvelyesekből (darált, törött és hántott szemek; kása, dara, apró dara) | 1 | 50 | vámmentes | - | - | |||
| 28. | Fejtett vagy fejtetlen rizs, rizshulladék | 2 | - | 2 | - * | 1 | - * | ||
| Jegyzetek. 1. Nyers rizs, egészben vagy csak részben héjastul, rizshántoló malmok számára, polirozásra, ugyszintán ilyféle rizs vagy rizshalladék keményitő-készitésre, külön engedélylyel a rendeleti uton megállapitandó feltételek és ellenőrzés mellett a fejtett rizsre nézve tényleg fennálló legalacsonyabb vám felét fizeti. | |||||||||
| 2. Rizsőrlemények a 27. sz. szerint vámozandók. | |||||||||
| VII. Főzelék, gyümölcs, növények és növényrészek. | |||||||||
| Főzelék és gyümölcs: | |||||||||
| 29. | Fris szőlő (étkezésre való); ananász | 5 | - | vámmentes | vámmentes | ||||
| 30. | Száraz dió és mogyoró, dióbél és mogyoróbél | 2 | 50 | 1 | 50 | 1 | 50 | ||
| 31. | Fris, finom főzelék | 2 | 50 | vámmentes | vámmentes | ||||
| 32. | Külön meg nem nevezett főzelék és gyümölcs: | ||||||||
| a) fris állapotban | vámmentes | vámmentes | vámmentes | ||||||
| b) száritva vagy elkészitve (aszalva, sajtolva, összevagdalva, porrá törve vagy más módon apritva, sózva vagy hordókban eczetbe rakva, czukor nélkül befőzött gyümölcsiz) | 2 | 50 | 1 | 50 | 1 | 50 | |||
| Jegyzet. Főzelék és gyümölcs szelenczékbe, palaczkokba és effélékbe légmentesen elzárva, vagy máskép, mint a felsorott módokon elkészitve, finom eledeleknek (92. illetőleg 93. sz.) tekintendők. | |||||||||
| Növények és növényrészek: | |||||||||
| 33. | Olajmag | - | 50 | vámmentes | vámmentes | ||||
| 34. | Ánizs, koriander, édes kömény, kömény, lóhermag, mnstármag (az őrlött mustár is hordókban), külön meg nem nevezett magvak, száritott katánggyökér (nem pörkölve) | - | 50 | vámmentes | vámmentes | ||||
| 35. | Élő növények, díszitésre való lemetszett virágok és levelek, fris állapotban | 1 | 50 | vámmentes | vámmentes | ||||
| 36. | Külön meg nem nevezett növények és növényrészek, fris állapotban; gabona kévékben, hüvelyesek szárastul, takácsmácsonya, háncs, káka, szalma, széna, alom | vámmentes | vámmentes | vámmentes | |||||
| 37. | Külön meg nem nevezett növények és növényrészek, száritva vagy elkészitve (porrá törve vagy máskép apritva vagy festve) | 2 | 50 | 1 | 50 * | 1 | 50 * | ||
| 38. | Komló, komlóliszt (lupulin) | 10 | - | 5 | - | - | - | ||
| VIII. Vágó- és igásmarha. | darab | ||||||||
| 39. | Ökör | 10 | - | 4 | - | 4 | - | ||
| 40. | Bika | 4 | - | 4 | - | 4 | - | ||
| 41. | Tehén | 3 | - | 1 | 50 | 1 | 50 | ||
| 42. | Fiatal marha (tinó és üsző) | 2 | - | - | 75 | - | 75 | ||
| 43. | Borjú | 1 | - | - | 40 | - | 40 | ||
| 44. | Juh és kecske (kos, ürü és bak) | - | 50 | - | 30 | - | 30 | ||
| 45. | Bárány és gödölye | - | 25 | - | 20 | - | 20 | ||
| 46. | Sertés | 3 | - | 2 | - | 1 | 50 * | ||
| 47. | Malacz (10 kilogramnál nem nehezebb) | - | 30 | - | 30 | - | - | ||
| 48. | Ló és csikó | 10 | - | vámmentes | - | - | |||
| Jegyzet. Az anyját követő csikó | vámmentes | vámmentes | - | - | |||||
| 49. | Öszvér és szamár | 2 | - | 2 | - | vámmentes | |||
| IX. Más állatok. | |||||||||
| 50. | Mindennemű vad és szárnyas: | 100 kilogram | |||||||
| a) eleven | vámmentes | vámmentes | vámmentes | ||||||
| b) holt | 6 | - | vámmentes * | vámmentes * | |||||
| 51. | Fris halak, édesvizi rákok, fris csigák | 1 | 50 | 1 | - | vámmentes | |||
| 52. | Tengeri kagylós és héjas állatok (p. o. osztrigák, homárok, ollótlan rákok), teknősbéka, nem elkészitve | 10 | - | 6 | - | - | - | ||
| 53. | Külön meg nem nevezett állatok | vámmentes | vámmentes | - | - | ||||
| X. Állati termékek. | |||||||||
| 54. | Tej | vámmentes | vámmentes | - | - | ||||
| 55. | Tojás | 1 | 50 | vámmentes | vámmentes | ||||
| 56. | Méhköpük mézestül és viaszostul, méhköpük eleven méhekkel | vámmentes | vámmentes | vámmentes | |||||
| 57. | Méz | 1 | 50 | vámmentes | vámmentes | ||||
| 58. | Fehér, sárga és festett viasz (a növényviasz is) | 5 | - | 5 | - | - | - | ||
| 59. | Szivacs | 15 | - | 5 | - | - | - | ||
| 60. | Nyers bőrök (frisen vagy száritva, sózva, meszezetten, de tovább ki nem készitve) | vámmentes | vámmentes | vámmentes | |||||
| 61. | Mindennemű szőr és haj, nyersen vagy elkészitve (és pedig gerebenezve, főzve, festve vagy páczolva, fürtökbe rakva is); sörte | vámmentes | vámmentes | vámmentes | |||||
| 62. | Külön meg nem nevezett toll (ágytollu, tollszárak is); meg nem munkált dísztollak | vámmentes | vámmentes | vámmentes | |||||
| 63. | Fris, sózott vagy száritott hólyagok és belek; aranyverő hártya; belekből készült kötelek | vámmentes | vámmentes | - | - | ||||
| 64. | Külön meg nem nevezett állati termékek | - | - | ||||||
| XI. Zsiradékok. | |||||||||
| 65. | Fris, sózott, olvasztott vaj; mesterséges vaj | 9 | - | 8 | - | 4 | - | ||
| 66. | Disznózsir és lúdzsir, szalonna | 16 | - | 8 | - | - | - | ||
| 67. | Stearinsav, palmitinsav | 6 | - | 3 | - | - | - | ||
| 68. | Paraffin, ceresin, czetvelő | 4 | - | 3 | - | - | - | ||
| 69. | Nyers, olvasztott, sajtolt állati faggyú | 1 | - | vámmentes | - | - | |||
| 70. | Pálmaolaj és kokusdióolaj, szilárd állapotban; növényi faggyú | 1 | - | vámmentes * | - | - | |||
| 71. | Külön meg nem nevezett zsiradék és zsirkeverék; halzsir | 1 | - | 1 | - | - | - | ||
| XII. Zsiros olajok. | |||||||||
| 72. | Faolaj, mákolaj, sesamolaj, földidióolaj, bikkmagolaj, napraforgómagolaj és pamutanagolaj, hordókban, tömlőkben vagy hólyagokban | 4 | - | 4 | - * | 2 | 40 * | ||
| Jegyzet. A 72. szám alatt felsorolt faolaj hivatalos ellenőrzés mellett emberi élvezetre teljesen használhatlanná téve, ha a vámkezelés az erre külön felhatalmazott fővámhivataloknál történik | - | 80 | - | 80 | - | 80 | |||
| 73. | Repczeolaj, lenolaj és külön meg nem nevezett másféle zsiros olajok hordókban, tömlőkben vagy hólyagokban, az olaj-firniszek (334. sz.) kivételével | 2 | - | 1 | 50 | 1 | 50 | ||
| 74. | Zsiros olajok, palaczkokban és korsókban | 10 | - | 10 | - | 10 | - | ||
| Jegyzetek a XII. osztályoz. | |||||||||
| 1. A 72. és 73. sz. a. emlitett olajok, ha a határforgalomban nyilt korsókban, pléh- vagy üvegpalaczkokban és hasonló el nem csukott edényekben a határszéli lakosok szükségletére hozatnak be, hordókban való olajoknak tekintendők. | |||||||||
| 2. Palaczkokban, korsókban vagy hasonló edényekben való zsiros olajok, ha legalább 25 kilogram súlyúak, hordókban való zsiros olajoknak tekintendők. | |||||||||
| XIII. Italok. | |||||||||
| 75. | Sör és méhsör: | ||||||||
| a) hordókban | 3 | - | 3 | - | - | - | |||
| b) palaczkokban vagy korsókban | 8 | - | 8 | - | - | - | |||
| Jegyzet. Az átalános fogyasztási adó a sörtermeléstől a vámtételekben benfoglaltatik. | |||||||||
| 76. | Égetett szeszes folyadékok: | ||||||||
| a) borszesz (alkohol) és mindennemű pálinka, kevert pálinkafélék is; arrak, rum | 24 | - | 24 | - | - | - * | |||
| b) likőrök, puncsesszenczia és más édesitett szeszes folyadékok | 40 | - | 40 | - | - | - | |||
| Jegyzet. A fogyasztási adó az égetett szeszes folyadékok termelésétől a vámtételekben benfoglaltatik. | |||||||||
| 77. | Bor és mesterséges borok, gyümölcs-bor, must és gyümölcsmust: | ||||||||
| a) hordókban és palaczkokban | 20 | - | 12 | - * | 3 | 20 * | |||
| 20 | - | 20 | - | 5 | 26 * | ||||
| b) pezsgőborok | 50 | - | 20 | - | - | - | |||
| Jegyzet. Borczefre és borkészitésre való szőlő | 3 | 20 | 6 | - | - | - | |||
| 78. | Ételre való eczet: | ||||||||
| a) hordókban | 3 | - | 3 | - | - | - | |||
| b) palaczkokban vagy korsókban | 8 | - | 8 | - | - | - | |||
| 79. | Gyártott és természetes ásványvizek | - | 50 | vámmentes | - | - | |||
| Jegyzet a 75. és 78. számokboz. Italok, melyek a határforgalomban kannákban, korsókban, pléhpalaczkokban vagy be nem szurkolt üvegpalaczkokban az ottani határlakosok szükségletére fordulnak elő, hordákban való italoknak tekintendők. | |||||||||
| XIV. Eledelek. | |||||||||
| 80. | Közönséges fekete vagy fehér kenyér, hajós kétszersült | 1 | 50 | vámmentes | vámmentes | ||||
| 81. | Sago és sago-pótló, tapioka, arrowroot | 6 | - | 5 | - | - | - | ||
| 82. | Tésztanemű (azaz metélt és hasonló nem sütött készitmények lisztből) | 6 | - | 5 | - | 1 | - | ||
| 83. | Fris vagy elkészitett (és pedig sózott, száritott, füstölt, páczolt) hús6 | - | 3 | - | 3 | - | |||
| 84. | Kolbász | 20 | - | 20 | - | 16 | - | ||
| 85. | Sajt | 9 | - | 9 | - | 4 | 40 | ||
| 86. | Besózott vagy füstölt heringek | 3 | - | 2 | - | - | - | ||
| 87. | Külön meg nem emlitett halak, sózva, füstölve, száritva | 5 | - | 4 | - | 3 | - | ||
| 88. | Elkészitett halak (marinálva vagy olajba rakva stb.) hordókban | 15 | - | 15 | - * | - | |||
| 89. | Káviár és káviárfélék | 50 | - | 6 | - | - | - | ||
| 90. | Kávépótló (a pörkölt katáng is) | 15 | - | 6 | - | - | - | ||
| 91. | Őrlött kákáo, kákáotészta, csokoládé, csokoládépótló és csokoládégyártmányok | 50 | - | 35 | - | - | - | ||
| 92. | Szelenczékbe, palaczkokba és effélékbe légmentesen becsinált mindennemü eledelek | 40 | - | 35 | - | - | - | ||
| 93. | Külön meg nem nevezett eledelek | 40 | - | 35 | - * | - | - | ||
| XV. Fa, szén és tőzeg. | |||||||||
| 94. | Tűzifa, fakéreg, rőzse, rőzsenyaláb, kötőfűz, galyak, kilugzott cser és cserpogácsa. | vámmentes | vámmentes | - | - | ||||
| 95. | Szerszámfa, nyers állapotban, vagy nagyjából előkészitve, hordófa (donga), fűrészárú (a furnir kivételével): | ||||||||
| a) európai | vámmentes | vámmentes | - | - | |||||
| b) nem enrópai | vámmentes | vámmentes | - | - | |||||
| 96. | Faszén, tőzeg és tőzegszén, ásványszén (kőszén), koksz és ezen anyagokból való mindenféle mesterséges szilárd tüzelőanyag | vámmentes | vámmentes | - | - | ||||
| XVI. Esztergályos- és faragóanyagok | |||||||||
| 97. | Nyers, hasitatlan széknád; finomabb botok és nádak; nyers állapotban | vámmentes | vámmentes | - | - | ||||
| 98. | Kóknsz- és coquilldió és kókuszdióhéj, areka- és kasztadió | vámmentes | vámmentes | - | - | ||||
| 99. | Szarvak, szarúszeletek, szarvhegyek, karmok, lábak, paták; hasitott, lapitott vagy szétvagdalt csontok | vámmentes | vámmentes | - | - | ||||
| 100. | Borostyánkő (a borostyánkőgyuradék is), gagát, elefántcsont és más állati fogak, békateknő, tajték, gyöngyház és más kagylók | vámmentes | vámmentes | - | - | ||||
| A 99. és 100. számok alatt foglalt anyagok, nyers állapotban vagy csak hasitva, lapitva vagy szétvagdalva. | |||||||||
| 101. | Nyers halcsont, nyers korálok (fúrva is, de nem tisztitva vagy köszörülve) | vámmentes | vámmentes | vámmentes * | |||||
| XVII. Ásványok. | |||||||||
| 102. | Nyers vagy csak nagyjából faragott vagy fűrészelt kövek; érczek, előkészitett állapotban is | vámmentes | vámmentes | vámmentes | |||||
| 103. | Földnemek és ásványi anyagok: | ||||||||
| a) nyers állapotban | vámmentes | vámmentes | vámmentes | ||||||
| b) égetve, iszapolva vagy őrölve | - | 20 | vámmentes | vámmentes | |||||
| Mindezen tárgyak, a mennyiben más szakaszokban nem foglaltatnak. | |||||||||
| XVIII. Gyógyszer- és illatszeranyagok. | |||||||||
| 104. | Medveczukor, galanyagyökér | 6 | - | 6 | - | 4 | - * | ||
| 105. | Szürke ambra; castoreum, pézsma (moschus), czibet, kőrisbogár, pézsmamag, kubéba, opinm, kákáovaj, muscatbalzsam (muscatvaj); tisztitott (finomitott) kámfor; jalappagyanta, borostyánmeggyviz | 15 | - | 15 | - | - | - | ||
| 106. | Lavendula-, narancsvirág-, rózsaviz és hasonló illatos vizek (borszesz nélkül) | 6 | - | 6 | - | 6 | - * | ||
| 107. | Illó olajok: | ||||||||
| a) borostyánkő-, agancs-, kancsuk-, borostyán-, rozmaring- és fenyőmagolaj | 6 | - | 6 | - | 6 | - | |||
| b) külön meg nem nevezett illó olajok | 25 | - | 10 | - * | 10 | - | |||
| 108. | Illatos eczet, illatos zsiradék és olaj, legalább 5 kilogrammot tartalmazó tartályokban | 10 | - | 10 | - | - | - | ||
| XIX. Festő- és cserzőanyagok. | |||||||||
| 109. | Festőfa: | ||||||||
| a) tuskókban | vámmentes | vámmentes | vámmentes | ||||||
| b) felaprózva (azaz ráspolyozva, őrölve, szétvagdalva) | - | 50 | - | 50 | - | - | |||
| 110. | Festéshez vagy cserzéshez való héjak, gyökerek, levelek, virágok, gyümölcsök, gubacs és effélék, szétvagdalva, őrölve vagy máskép apritva is | vámmentes | vámmentes | vámmentes | |||||
| 111. | Catechu (japáni föld), kino, kermeszrovar, lac-dye, orlean | vámmentes | vámmentes | - | - | ||||
| 112. | Gesztenyefa-kivonat, buzér-kivonatok, garancine és garancinette, lakmus, nyers szépia hólyagokban | 1 | 50 | 1 | 50 | 1 | 50 * | ||
| 113. | Orseille, persio, indigo, cochenille, külön meg nem nevezett cserző- és festőanyag-kivonatok | 3 | - | 3 | - * | 3 | - * | ||
| XX. Mézgák és gyanták. | |||||||||
| 114. | Mindenféle kátrány, a barnaszénkátrány és a szénpalakátrány kivételével | - | 20 | vámmentes | - | - | |||
| 115. | Közönséges gyanta, hegedügyanta, szurok, földviasz (ozokerit) | - | 20 | vámmentes | - | - | |||
| 116. | Aszfaltmastix, aszfaltbitumen | 1 | - | vámmentes | - | - | |||
| 117. | Terpentin, terpentinolaj, szurokolaj, gyantaolaj, lép (madárenyv) | 1 | 50 | vámmentes | - | - | |||
| 118. | Kopálgyanta, damárgyanta, sellak, gummi-arabicum, gummi-gedda, gummi-senegal, gummi-gutti, tragant-gummi; külön meg nem nevezett mézgák, gyanták és mézgagyanták, természetes balzsamok és növénynedvek; limoni- (czitrom-) lé | 1 | 50 | vámmentes * | vámmentes * | ||||
| XXI. Ásványolajok, továbbá barnaszén- és szénpalakátrány. | |||||||||
| 119. | Nyers állapotban és előzetes finomitás vagy tisztitás nélkül világitásra nem használható: | teljsuly | |||||||
| a) nehéz, melynek sürűsége 12 Reaumur hőfok mellett 830 foknál (a tiszta viz sürűségének 830 ezred részénél) nagyobb (tiszta suly) | 1 | 10 | - | 60 | - | - | |||
| b) könnyű, 830 és annál kisebb foku (tiszta suly) | 2 | - | 1 | 25 | - | ||||
| 120. | Nyers állapotban, de előzetes finomitás vagy tisztitás nélkül világitásra használható (tiszta suly) | 10 | - | 3 | - | - | - | ||
| 121. | Finomitott vagy félig finomitott: | ||||||||
| a) nehéz, melynek sürűsége 870 foknál nagyobb (tiszta suly) | 1 | 90 | 1 | 50 | - | - | |||
| b) könnyű, 870 és annál kisebb foku (tiszta suly) | 10 | - | 3 | - | - | - | |||
| Jegyzetek. 1. A fogyasztási adó a 120. és 121. számoknál a vámtételekben benfoglaltatik. | |||||||||
| 2. Nyers és előzetes finomitás vagy tisztitás nélkül világitásra nem | - | 68 | - | 60 | - | - | |||
| használható rumén eredetű kőolaj, melynek sürűsége 12 Reaumur hőfok mellett, a tiszta viz sürűségének 830 ezred részénél (fok) nagyobb (119. sz. a.) a rumén határon át való behozatalnál származási bizonyitványok mellett | (tiszta suly) | ||||||||
| 3. Ipari czélokra oldó és kiválasztó szerekül való finomitott kőolaj, melynek sürűsége 12 Reaumur hőfok mellett 770 foknál kisebb, a rendeleti uton meghatározandó feltételek és ellenőrzés mellett | vámmentes | 1 | 50 | - | - | ||||
| XXII. Pamut, pamutfonalak és pamutárúk, lennel vegyesen is, de gyapju vagy selyem nélkül. | |||||||||
| 122. | Pamut, nyers állapotban, gyaratolva, fehéritve, festve, őrölve; pamuthulladékok | vámmentes | vámmentes | - | - | ||||
| 123. | Pamutvatta | 5 | - | 5 | - | - | - | ||
| Pamutfonalak: | |||||||||
| 124. | Egyes vagy kettős fonalak, nyers állapotban: | ||||||||
| a) angol számozási mód szerint a 12. számig | 6 | - | 6 | - | - | - | |||
| b) a 12. számon felül egész a 29. számig | 8 | - | 8 | - | - | - | |||
| c) a 29. számon felül egész az 50. számig | 12 | - | 12 | - * | - | - | |||
| d) az 50. számon felül | 16 | - | 12 | - | - | - | |||
| 125. | Egyes vagy kettős fonalak, fehéritve vagy festve: | ||||||||
| a) angol számozási mód szerint a 12. számig | 10 | - | 10 | - | - | - | |||
| b) a 12. számon felül egész a 29. számig | 12 | - | 12 | - | - | - | |||
| c) a 29. számon felül egész az 50. számig | 16 | - | 16 | - * | - | - | |||
| d) az 50. számon felül | 20 | - | 16 | - | - | - | |||
| 126. | Hármasával vagy többesével sodrott fonalak nyers állapotban, fehéritve vagy festve | 24 | - | 20 | - | - | - | ||
| 127. | A kisebb forgalom számára kiszerelt fonalak | 30 | - | 20 | - | - | - | ||
| Pamutárúk: | |||||||||
| 128. | Közönséges sima, azaz 50-es számú s annál durvább fonalból készült sima (vagy egyszerűen sávolyos) szövetek, melyeknél 5 milliméter oldalu négyszögre 38 vagy annál kevesebb fonal esik: | ||||||||
| a) nyers állapotban | 32 | - | 32 | - | - | - | |||
| b) fehéritve | 40 | - | 40 | - | - | - | |||
| c) festve, a törökvörösre festett szövetek kivételével | 50 | - | 40 | - | - | - | |||
| d) tarkán szőve, szinnyomatosan vagy törökvörösre festve | 60 | - | 60 | - | - | - | |||
| 129. | Közönséges mustrás, azaz 50-es számu s annál durvább fonalból készült mustrás szövetek, melyeknél 5 milliméter oldalu négyszögre 38 vagy annál kevesebb fonal esik: | ||||||||
| a) nyers állapotban | 40 | - | 40 | - | - | - | |||
| b) fehéritve, festve, a törökvörösre festett szövetek kivételével | 50 | - | 50 | - | - | - | |||
| c) tarkán szőve, szinnyomatosan vagy törökvörösre festve | 70 | - | 70 | - | - | - | |||
| 130. | Közönséges sürű, azaz 50-es számu s annál durvább fonalból készült szövetek, melyeknél 5 milliméter oldalu négyszögre 39 fonalnál több esik: | ||||||||
| a) nyers állapotban | 50 | - | 50 | - | - | - | |||
| b) fehéritve, festve, a törökvörösre festett szövetek kivételével | 60 | - | 60 | - | - | - | |||
| c) tarkán szőve, színnyomatosan vagy törökvörösre festve | 80 | - | 80 | - | - | - | |||
| 131. | Finom, azaz 50-es számunál finomabb, de a 100-as számunál (bezárólag) nem finomabb fonalból készült szövetek: | ||||||||
| a) nyers állapotban | 70 | - | 60 | - | - | - | |||
| b) fehéritve, festve, tarkán szőve vagy szinnyomatosan | 100 | - | 90 | - | - | - | |||
| 132. | Legfinomabb, azaz 100-as számunál finomabb fonalból készült szövetek; tüll (bobinet, petinet, és az efféle függönykelmék és butorhálók), fémszálakkal vegyes árúk | 160 | - | 150 | - | - | - | ||
| 133. | Himzett szövetek; csipkék | 200 | - | 150 | - | - | - | ||
| 134. | Bársony és bársonyszerű szövetek (felmetszett vagy metszetlen bolyhokkal), szalag-, paszománt-, gombkötő- és kötött árúk | 80 | - | 70 | - | - | - | ||
| 135. | Pamutbelek, hevederek, géphajtószijak, tömlők; durva hálószerű szövetek, durva hálók és kötelek; bélésnek való hálószerű szövetek, keményitve | 24 | - | 24 | - * | - | - | ||
| XXIII. Len, kender, juta és más külön meg nem nevezett növényi fonóanyagok, az ezekből készült fonalak és árúk pamut, gyapju vagy selyem nélkül. | |||||||||
| 136. | Len, kender, juta és más külön meg nem nevezett növényi fonóanyagok nyers állapotban, áztatva, törve, gerebenezve, fehéritve, hulladékaik is | vámmentes | vámmentes | vámmentes | |||||
| Lenfonalak: | |||||||||
| 137. | Fonalak lenből vagy kenderből; külön meg nem nevezett fonalak: | ||||||||
| a) egyes fonalak, nyers állapotban | 1 | 50 | 1 | 50 * | 1 | 50 | |||
| b) egyes fonalak, fehéritve, szapulva vagy festve | 5 | - | 5 | - | 5 | - | |||
| c) czérnázva | 12 | - | 12 | - | 12 | - | |||
| d) a kisebb forgalom számára kiszerelt lencérna, fehéritve, festve | 30 | - | 12 | - | 12 | - | |||
| Jegyzet. Nyers czérnázott kenderfonal tömlők a effélék gyártására, külön engedély alapján, a rendeleti uton megállapitandó feltételek és ellenőrzés mellett | 6 | - | 12 | - | 12 | - | |||
| 138. | Jutafonal: | ||||||||
| a) egyes fonalak, nyers állapotban | 1 | 50 | 1 | 50 | - | - | |||
| b) czérnázva, fehéritve, szapulva vagy festve | 5 | - | 5 | - | - | - | |||
| Lenárúk: | |||||||||
| 139. | Szürke csomagoló vászon, azaz sima durva, vagy egyszerűen sávolyos, de mustra nélküli szövet, kenderből vagy lenből, melynél 5 milliméterre 5 lánczfonalnál több nem esik; az ilyen vászonból készült zsákok is | 2 | - | 2 | - | 2 | - | ||
| Jegyzet. Használatban volt jegyes zsákok szürke csomagoló vászonból vámmentesek. | |||||||||
| 140. | Mustrátlan lenárúk, nyers állapotban, melyeknél 5 milliméterre 20 lánczfonalnál több nem esik | 12 | - | 12 | - * | - | - | ||
| 141 | Mustrátlan lenárúk fehéritve, festve, tarkán szőve, szinnyomatosan: | ||||||||
| a) melyeknél 5 milliméterre legfeljebb 10 lánczfonal esik | 20 | - | 20 | - | - | - | |||
| b) melyeknél 5 milliméterre 11-20 lánczfonal esik | 40 | - | 40 | - | - | - | |||
| 142. | Mustrás lenárúk, melyeknél 5 milliméterre legfeljebb 20 lánczfonal esik | 40 | - | 40 | - | - | - | ||
| 143. | Lenárúk, melyeknél 5 milliméterre 20 lánczfonalnál több esik | 80 | - | 80 | - | - | - | ||
| 144. | Battiszt, gaze, linons és egyéb ritkás szövetek | 120 | - | 120 | - | - | - | ||
| 145. | Fémszálakkal vegyes árúk | 160 | - | 160 | - | - | - | ||
| 146. | Csipkék, szegély-csipkék, himzett szövetek | 200 | - | 150 | - | - | - | ||
| 147. | Bársonyszerű szövetek (felmetszett vagy metszetlen bolyhokkal), paszománt-, gombkötő-, szalag- és kötött árúk | 80 | - | 80 | - | - | - | ||
| Jutaszövetek: | |||||||||
| 148. | Zsák- és csomagoló szövet jutából, nyers állapotban, fehéritetlen, festetlen, mustrátlan, az egyszerűen sávolyos is, valamint az ily szövetekből készült zsákok | 2 | 80 | 2 | 80 | - | - | ||
| Jegyzet. Használatban volt jegyes zsákok jutából vámmentesek. | |||||||||
| 149. | Bútor- és ruhaszövetek, tapéták, valamint a jutából más növényi fonóanyaggal (ide értve a pamutot is) vegyesen készült mindenféle szövetek, a mennyiben a juta a fonalszámban túlnyomó, hasonlókép a himzett vagy fémszálakkal vegyes jutaszövetek | 40 | - | 40 | - | - | - | ||
| 150. | Külön meg nem nevezett jutaszövetek; láb- és kocsitakarók, futószőnyegek jutából és más külön meg nem nevezett növényi fonóanyagokból, fehéritve, festve, szinnyomatosan és mustrásan is | 12 | - | 12 | - * | - | - | ||
| 151. | Kötélverő árúk: | ||||||||
| a) Kötelek, alattságok, fehéritve, kátrányozva is | 3 | - | 3 | - | 1 | 50 | |||
| b) Minden más kötélverő árú, fehéritve, festve, kátrányozva, enyvezve, firniszelve is | 12 | - | 12 | - * | - | - | |||
| XXIV. Gyapju, gyapjufonal és gyapjuárúk, más fonóanyaggal vegyesen is, azonban selyem nélkül. | |||||||||
| 152. | Gyapju, nyers állapotban, mosva, fésülve, festve, fehéritve, őrölve és gyapjuhulladékok | vámmentes | vámmentes | - | - | ||||
| 153. | Gyapju- és szőrtáblák, kalapnemez és kalapvatta | 9 | - | 9 | - * | ||||
| 154. | Gyapjufonalak (gyapjuból vagy egyéb állati szőrőkből) és vigognefonalak: | ||||||||
| a) nyers állapotban | 8 | - | 8 | - | - | - | |||
| Jegyzet. Kemény, fényes fonal gyapjuból (Weftfonal), nyers állapotban, ha az e czélra külön felhatalmazott vámhivataloknál hozatik be. | |||||||||
| b) fehéritve, festve, szinnyomatosan; hármasával vagy többesével czérnázva | 12 | - | 12 | - | - | - | |||
| Gyapjuárúk (azaz árúk gyapjuból vagy állatszőrökből): | |||||||||
| 155. | Pokróczok, szűrposztó, sajtolókendő, lószőrből készült szitafenekek, kötelek, alattságok; festetlen hálószerű szövetek és hálók; kalaphulladékok, posztószélek | 12 | - | 9 | - | - | - | ||
| 156. | Lábszőnyegek: | ||||||||
| a) kutya-, borju- vagy marhaszőrből, csekély mennyiségű gyapjuval vegyesen is | 12 | - | 9 | - | - | - | |||
| b) másfélék, szinnyomatosan is | 40 | - | 30 | - | - | - | |||
| 157. | Hevederek | 40 | - | 30 | - | - | - | ||
| 158. | Külön meg nem nevezett gyapjuárúk: | ||||||||
| a) négyszögméterenként 500 gramnál nagyobb súlyúak | 50 | - | 40 | - * | - | - | |||
| 50 | - | 60 | - * | - | - | ||||
| 50 | - | 9 | - * | - | - | ||||
| b) négyszögméterenként 500 gram vagy ennél kisebb súlyúak | 80 | - | 60 | - | - | - | |||
| - | 80 | - | 80 | - | - | - | |||
| Jegyzet. Egészen pamutlánczczal szőtt, egyszinű, mustrátlan, posztószerűen elkészitett, négyszögméterenkint 300 gramnál nagyobb súlyú szövetek. | 50 | - | 50 | - | - | - | |||
| 159. | Bársony és bársonyszerű szövetek (felmetszett vagy metszetlen bolyhokkal), szalag-, paszománt, gombkötő és kötött árúk, szinnyomatos szövetek (az 156. b) alatt felemlitettek kivételével) | 80 | - | 80 | - | - | - | ||
| 160. | Ritkás gyapjuszövetek | 100 | - | 100 | - | - | - | ||
| 161. | Sálok és sálszerű szövetek, csipkék (csipkekendők), himzett szövetek, fémszálakkal vegyes árúk | 150 | - | 150 | - | - | - | ||
| 162. Nemez és nemezárúk (a lábszőnyegek kivételével): | |||||||||
| a) állatszőrből készült durva nemez (szalma, kátrányozva vagy fénymázolva is) | 12 | - | 9 | - | - | - | |||
| b) másféle nemez és nemezárúk, szinyomat nélkül | 40 | - | 30 | - | - | - | |||
| c) szinnyomatosan | 80 | - | 80 | - | - | - | |||
| XXV. Selyem és selyemárúk, egyéb fonóanyagokkal vegyesen is. | |||||||||
| 163. | Selyemgubók, fonatlan selyemhulladék | vámmentes | vámmentes | vámmentes | |||||
| 164. | Selyemvatta | 12 | - | 5 | - | - | - | ||
| 165. | Selyem (motolált vagy sodrott), czérnázva is: | ||||||||
| a) nyers állapotban | vámmentes | vámmentes | vámmentes | ||||||
| b) fehéritve vagy- festve vagy egyéb fonóanyaggal vegyesen | 22 | - | 22 | - | - | - | |||
| 166. | Floretselyem (fonott selyemhulladék), czérnázva is: | ||||||||
| a) nyers állapotban vagy fehéritve | vámmentes | vámmentes | vámmentes | ||||||
| b) festve vagy egyéb fonóanyaggal vegyesen | 22 | - | 22 | - | - | - | |||
| 167. | Varróselyem, gomblyukak kivarrására való s más efféle selyem, fehéritve vagy festve; a kisebb forgalom számána kiszerelt mindennemű czérnázott selyem | 50 | - | 22 | - * | - | - | ||
| Jegyzet. Lágy fésüsfonal, nyers állapotban, melyen egy sodratlan selyemszál fut végig, a 154 a) szerint, mint gyapjufonal vámozandó. | |||||||||
| Selyemárúk: | |||||||||
| 168. | Csipkék (csipkekendők), himzett szövetek vagy, fémszálakkal vegyes szövetek | 400 | - | 300 | - | - | - | ||
| 169. | Selyemárúk, azaz tiszta selyemből vagy floretselyemből készült árúk | 400 | - | 30 | - | 200 | - * | ||
| 170. | Félselyemárúk, azaz a 168. sz. a. meg nem nevezett mindennemű árúk, melyekben egyéb szövőanyagokon kivül selyem vagy floretselyem is van | 200 | - | 200 | - | - | - | ||
| 200 | - | 150 | - * | - | - | ||||
| Jegyzetek: 1. Selyemhulladékokból való nyers fonalú, egészen durva szövetek, melyek szürke boriték-vászonhoz hasonlitanak és sajtolókendőre, törülőruhára s effélére valók, egyes festett szálakkal is | 24 | - | 24 | - | - | - | |||
| 2. Selyem, mely más fonóanyagból készült fonalba ugy van belefonva, hogy azt kivülről nem takarja, vagy hogy a szövet fonalának egész hosszában összefüggőleg nem fut végig, az ilyféle fonalakból készült szöveteknél tekintetbe nem veendő. | |||||||||
| XXVI. Ruházatok, fehérnemű és pipereárúk, a papirosból, bőrből, kaucsukból és viaszosvászonból készült ilyféle árúk kivételével. | |||||||||
| 171. | Mesterséges virágok, azaz kész virágok egészen vagy csak részben szőtt vagy kötött árúkból, megmunkált dísztollak, valamint munkák azokból | 170 | - | 170 | - | - | - | ||
| 172. | Mesterséges virágrészek | 70 | - | 70 | - | - | - | ||
| Kalapok és sapkák: | |||||||||
| 173. | Férfikalapok selyemből és mindenféle más szövetből, gibus, fölszerelve is | 130 | - | 130 | - | - | - | ||
| 174. | Férfikalapok nemezből, fölszerelve is | 90 | - | 90 | - | 90 | - | ||
| Jegyzet. Kalapnak való nemez süvegalakban | 50 | - | 40 | - | - | - | |||
| 175. | Külön meg nem nevezett kalapok: | darab | |||||||
| a) fölszerelés nélkül | - | 20 | - | 20 * | - | 10 * , * | |||
| b) fölszerelve | - | 40 | - | 40 | - | 20 | |||
| c) díszitve | - | 50 | - | 50 | - | - | |||
| Jegyzet. Szerelés alatt az árának csak béléssel, szegélylyel vagy szalaggal való ellátása értetik. | |||||||||
| 176. | Külön meg nem nevezett ruházatok, fehérnemű és pipereárúk főalkatrészük szerint fizetnek vámot, mely azonban még 4 százalékkal megtoldatik. | | |||||||
| Jegyzetek. 1. A külön meg nem nevezett ruházatok, fehérneműek és pipereárúk bevallásánál főalkatrészeiket is be kell vallani. | |||||||||
| 2. A tarifának más számai alatt fel nem sorolt egyéb varrt árúk szintén a 178. sz. szerint vámozandók. | |||||||||
| 3. Ruházatok és fehérnemű, melyek csak kiszabott darabokban érkeznek, ugy vámozandók, mint azon szövetek, melyekből valók. | |||||||||
| XXVII. Kefekötő- és szitakötő-árúk. | |||||||||
| 100 kilogram | |||||||||
| 177. | Közönséges kefék, seprők és durva ecsetek, azaz szőrből, rizsszalmából, piassavaból és más állati vagy növényi anyagokból valók, festetlen, fénymázozatlan vagy fényezetlen fával vagy vassal kapcsolatban is | 4 | - | 2 | - * | - | - | ||
| 178. | Kész fasziták fafonadékból vagy a 261. sz. a) alatt megemlitett vasdrótból készült fenekekkel; faszitafenekek | 4 | - | 2 | - * | - | - | ||
| 179. | Külön meg nem nevezett kefekötő- és szitakötő-árúk; dörzsölő- és lókefék szőtt és kötött árúkkal kapcsolatban; a mennyiben a magasabb vám alá eső kaucsuk-, bőr-, csont-, fém- vagy apró-árúk közé nem tartoznak | 15 | - | 12 | - * | - | - | ||
| XXVIII. Árúk szalmából, háncsból, kákából, kókuszdiórostból, fűből, nádból, szilánkból, széknádból, gyökerekből s effélékből. | |||||||||
| 180. | Széknád: | ||||||||
| a) nyers állapotban, hasitva | - | 50 | - | 50 | - | - | |||
| b) páczolva, festve, fénymázozva | 5 | - | 5 | - | - | - | |||
| 181. | Lábteritők és gyékények (kocsitakarók és effélék): | ||||||||
| a) nem festve | 3 | - | 1 | - | 1 | - | |||
| b) festve | 5 | - | 5 | - | 5 | - | |||
| 182. | Házi használatra való durva árúk (pl. kosarak, tálak, tányérok s effélék), fával kapcsolatban is | 5 | - | 5 | - | - | - | ||
| 183. | Külön meg nem nevezett fonadékok és teritők, egyéb anyagokkal kapcsolatban is, a mennyiben nem tartoznak a 184. sz. alá vagy a magasabb vámu kaucsuk-, bőr-, fém- vagy apró-árúk közé | 15 | - | 12 | - * | 2 | - * | ||
| 184. | Legfinomabb fonadékok, azaz selyem- vagy más fonalakkal, lószőrrel vagy fémszálakkal átvont vagy átszőtt fonadékok, egyéb anyagokkal kapcsolatban is, a mennyiben az apró-árúk közé nem tartoznak | 50 | - | 50 | - | - | - | ||
| XXIX. Papiros és papirosárúk. | |||||||||
| 185. | Papirosanyag fehéritve vagy nem fehéritve: | ||||||||
| a) rongyokból (rongypép) | vámmentes | vámmentes | - | - | |||||
| b) fából, szalmából, espartoból és efféle rostokból | - | 50 | vámmentes | vámmentes | |||||
| 186. | Szürke itatós papiros, simitatlan csomagoló papiros, festetlen: durva papiroslemez; kátrányos papiroslemez és kőpapiroslemez | 1 | - | vámmentes | vámmentes | ||||
| 187. | Csomagoló papiros, simitott vagy festett, fénymázozott, kátrányozott | 3 | - | 2 | - | 2 | - | ||
| 188. | Fényesitő papiroslenez, fényespapiroslemez és bőrlemezpapiros, palapapiros és ebből készült táblák (más anyagok nélkül), tajkő-, üveg-, homok- és surlapapiros, tajtkő- és surlavászon | 3 | - | vámmentes | vámmentes | ||||
| 189. | Enyvezetlen közönséges papiros (durva szürke, félig fehér és festett), enyvezetlen nyomdapapiros | 5 | - | 2 | - | 2 | - | ||
| 190. | Külön meg nem nevezett papiros | 5 | - | 3 | - | 3 | - | ||
| 191. | Kőnyomatú, nyomtatott vagy vonalozott papiros; czímjegyek, czímczédulák, fuvarlevelek, számlák és efféléknek előkészitett papiros; rajzolópapiros, másolópapiros, albuminpapiros, gelatinpapiros, pergamentpapiros, réznyomó papiros, tarka papiros, festésre való lemezpapiros | 7 | - | 3 | - | 3 | - | ||
| 192. | Arany- és ezüstpapiros és arany- és ezüst mustrákkal ellátott papiros (valódi vagy nem valódi aranyozással vagy ezüstözéssel, bronzolva is), préselt vagy áttört papiros, szeletek ezen papirosnemekből, papiros és papiroslemez ráragasztott vászonnal (pamutvászonnal is), papiros-tapéták | 15 | - | 12 | - | - | - | ||
| 193. | Formás művek kőpapiros-pépből, aszfaltból vagy hasonló anyagokból: | ||||||||
| a) mázolatlanul és fénymázatlanul, fával vagy vassal kapcsolatban is | 2 | - | 2 | - | 2 | - | |||
| b) másfélék, egyéb anyagokkal kapcsolatban is, a mennyiben a 195. szám alá vagy a magasabb vámu kaucsuk-, bőr-, fém- vagy apró-árúk közé nem tartoznak | 15 | - | 12 | - | - | - | |||
| 194. | Papirosáruk, azaz árúk papirosból és papiroslemezből, papirospépből vagy fapépből, egyéb anyagokkal kapcsolatban is, a mennyiben a 195. szám alá vagy a magasabb vámú kaucsuk-, bőr-, fém- vagy apró-árúk közé nem tartoznak; papirosból készült kalapbélés szövettel bevonva is | 15 | - | 12 | - | - | - | ||
| 195. | Finom papeteria és cartonageárúk; játékszer, fehérnemű papirosból, könyvtáblák vászonnal (pamutvászonnal is) bevonva; egyéb anyagokkal kapcsolatban is, a mennyiben a magasabb vámu bőr- vagy apró-árúk közé nem tartoznak | 30 | - | 12 | - | - | - | ||
| 196. | Játékkártyák | 60 | - | 60 | - | - | - | ||
| Jegyzet. A játékkártyák a fennálló szabályok szerinti bélyeget is fizetik s a játszmák mennyisége és minősége, valamint a kártyalapok száma szerint is bevallandók. | |||||||||
| XXX. Kaucsuk és guttapercha, valamint az azokból való árúk. | |||||||||
| 197. | Kaucsuk és guttapercba, nyersen vagy tisztitva | vámmentes | vámmentes | - | - | ||||
| 198. | Kaucsuk feloldva | 1 | 50 | 1 | 50 | - | - | ||
| 199. | Keményitett kaucsuk (kemény, kaucsuk) fényesitve is, azonban tovább ki nem dolgozva (táblák, pálczák, csövek) | 6 | - | 6 | - | - | - | ||
| 200. | Mindennemű tömlők és géphajtó szíjak, kaucsukból vagy kaucsukkal kapcsolatban, szövet- vagy drótbetétekkel is | 12 | - | 12 | - * | - | - | ||
| 201. | Czipészáruk, szőtt- vagy kötött árúkkal vagy egyéb anyagokkal kapcsolatban is, a mennyiben a magasabb vámú bőr- vagy apró-árúk közé nem tartoznak | 30 | - | 20 | - | - | - | ||
| 202. | Játékszer | 30 | - | 20 | - * | - | - | ||
| 203. | Árúk lágy kaucsukból, a 200. 201. és 202. szám alatt felsoroltak kivételével | 20 | - | 20 | - * | - | - | ||
| 204. | Kaucsukkal bevont, áztatott, bekent vagy kaucsukrétegekkel kapcsolatos szövetek | 45 | - | 45 | - * | - | - | ||
| Jegyzet. Gyaratolók bevonására való szövetek gyaratoló-gyárak és nyomtató kaucsuk-kendők kelmenyomtató műhelyek számára külön engedélylyel a rendeleti uton megállapitandó feltételek és ellenőrzés mellett | 12 | - | 3 | - | - | - | |||
| 205. | Ruházatok és egyéb árúk a 204. sz. a. foglalt szövetekből | 50 | - | 50 | - | - | - | ||
| 206. | Ruganyos szövetek, kötött-árúk és paszománt-árúk, ugyszintén az ezekből való munkák | 70 | - | 70 | - * | - | - | ||
| Jegyzet. Czipőkhöz való szövetek beragasztott kaucsukszálakkal | 45 | - | 45 | - | - | - | |||
| 207. | Árúk keményitett kaucsukból | 30 | - | 20 | - | - | - | ||
| A 202. 203. 205. 206. és 207. sz. a. foglalt árúk, más anyagokkal kapcsolatban is, a mennyiben a magasabb vámu bór-, fém- vagy apró-árúk közé nem tartoznak. | |||||||||
| Jegyzet. Guttaperchából készült árúk kaucsuk-árúknak tekintendők. | |||||||||
| XXXI. Viaszos vászon és viaszos tafota. | |||||||||
| 208. | Durva viaszos vászon, azaz csomagoló viaszos vászon szinnyomat nélkül, aszfalt-vászon | 2 | - | 2 | - | - | - | ||
| 209. | Kocsitakarók durva kelmékből, olajjal, kátránynyal vagy olajvegyülékkel bevonva vagy áztatva | 10 | - | 10 | - * | - | - | ||
| 210. | Vastag padozat-takarók viaszos-vászonból, linoleumból, camptulikonból és efféle vegyülékekből | 10 | - | 10 | - * | - | - | ||
| 211. | Külön meg nem nevezett viaszos-vászon; viaszus muszelin | 20 | - | 10 | - * | - | - | ||
| 212. | Viaszos tafota | 26 | - | 20 | - | - | - | ||
| XXXII. Bör és bőrárúk. | |||||||||
| 213. | Közönséges (azaz 214. és 215. sz. a. meg nem nevezett) bőr, szabva is fekete marha- és lóbőr, vonalozottan vagy barkásan is, egész vagy fél bőrdarabban | 9 | - | 8 | - * | - | - | ||
| Jegyzet. Cserzett (de nem fehérre vagy irhának készitett) juh- és kecskebőrök, hasitva is, de nem festve | 6 | - | 2 | - | - | - | |||
| 214. | Talpbőr és hulladéktalpbőr | 18 | - | 8 | - | - | - | ||
| 215. | Finom bőr, azaz fekete bőr, a 213. sz. a. megnevezett marha- és lóbőr kivételével; keztyűbőr, kordován, maroquin. szattyán, valamint minden festett, fénymázos és bronzolt vagy rajzosra préselt bőr, pergament | 18 | - | 18 | - * | - | - | ||
| 216. | Közönséges bőrárúk, azaz közönséges (de nem fehérre vagy irhának készitett) bőrből, úgyszintén fekete, valamint vonalozott vagy barkás marha- és lóbőrből, vagy durva viaszos-vászonból készült árúk, szőrös bőrökből, nyers juta-szövetekből, szürke csomagoló-vászonból, nyers csinvatból, vitorlavászonból és egyéb közönséges nyers lenszövetekből, hevederekből készült nyerges-, szijgyártó és bőröndös árúk | 25 | - | 16 | - | - | - | ||
| 217. | Finom bőrárúk, azaz fehérre, irhának készitett bőrből, pergamentből vagy a 215. sz. a. megnevezett finom bőrből, külön meg nem nevezett viaszus-vászonból vagy viaszos tafotából készült árúk, nyerges- szijgyártó- és bőröndös-árúk a 216. sz. a. megnevezett szövetekből, fehéritve, festve, szőnyeg kelméből is | 35 | - | 26 | - * | - | - | ||
| A 216. és 217. sz. a. foglalt árúk, más anyagokkal kapcsolatban is, a mennyiben a magasabb vámú kaucsuk-, fém- vagy apró-árúk közé nem tartoznak. | |||||||||
| 218. | Egészben vagy részben bőrből készült czipészárúk, szőtt- és kötött árúkkal kapcsolatban is, a mennyiben az apró-árúk közé nem tartoznak | 35 | - | 26 | - * | - | - | ||
| 219. | Bőrkesztyük (csak kiszabva vagy szőtt és kötött anyagokkal kapcsolatban is) | 50 | - | 40 | - | 40 | - | ||
| XXXIII. Szűcsárúk. | |||||||||
| 220. | Prémbőr, megmunkálva, de szűcsárúnak még teljesen ki nem készitve: | ||||||||
| a) közönséges bőrökből | 10 | - | 2 | - | - | - | |||
| b) finom bőrökből | 50 | - | 2 | - | - | - | |||
| 221. | Kész szűcsárúk: | ||||||||
| a) közönséges bőrökből | 40 | - | 100 | - * | - | - | |||
| b) finom bőrökből | 200 | - | 100 | - * | - | - | |||
| Jegyzet. Egyéb ruházatok, mint a selyemből készültek, és bőrkeztyük finom prémbőrrel bevonva, bélelve vagy prémezve, finom bőrökből készült szűcsárúknak veendők. | |||||||||
| XXXIV. Fa- és csontárúk. | |||||||||
| 222. | Legközönségesebb faárúk, azaz durva kádár-, esztergályos-és asztalosmunka fából, csupán gyalult faárúk és kerékgyártómunkák; durva gépek (esztergák, mángorlók, malmok, sajtók, fonó kerekek és szövő székek is); durva kosárkötő árúk (p. o. málha-, kézi- és ruhakosarak, kasok, halvarsák és effélék); galjseprők, földmívelési, kerti és konyha-eszközök: | ||||||||
| a) nem festve, nem páczolva, nem firniszelve, nem fénymázozva vagy fényezve, sem más anyagokkal kapcsolatban | 1 | - | vámmentes | vámmentes | |||||
| b) nyers állapotban, de pántolva vagy vassal vagy nemtelen fémekkel egyébként kapcsolatban | 3 | - | 3 | - | - | - | |||
| c) festve, páczolva, firniszelve, fénymázozva vagy fényezve vagy a 223. b) sz. a. felsorolt anyagokkal kapcsolatban | 3 | - | 3 | - | 3 | - | |||
| 223. | Fa-butor és butorrészek (a mennyiben a 222. 224. és 225. sz. a. nem foglaltatnak): | ||||||||
| a) finomak, nyers állapotban | 3 | - | 3 | - | 3 | - | |||
| b) festve, páczolva, firniszelve, fénymázozva vagy fényezve vagy háncs-, sás-, káka-, széknád-, szalma- és kosárfonadékkal, nemtelen fémmel, üveggel, kőlapokkal vagy közönséges bőrrel kapcsolatban | 3 | - | 3 | - | 3 | - | |||
| c) párnázott be nem vont butor | 15 | - | 12 | - | 12 | - | |||
| d) párnázott bevont butor | 20 | - | 20 | - | - | - | |||
| 224. | Finom faárúk, azaz finom esztergályozott és faragott árúk; bronzolt fa, aranyozott vagy ezüstözött vagy finoman festett faárúk; külön meg nem nevezett faárúk, továbbá faragásra való egyéb növényi anyagokból készült árúk | 15 | - | 12 | - | - | - | ||
| 225. | Finoman kirakott famunkák (boulemunkák, intarsiák), finom kosár- kőtőárúk | 20 | - | 12 | - | - | - | ||
| 226. | Ki nem rakott furnirok; parketták és parketta-részek: | ||||||||
| a) nyers állapotban | 1 | 50 | 1 | 50 | - | - | |||
| b) páczolva, festve vagy fényezve | 3 | - | 3 | - | - | - | |||
| 227. | Kirakott furnirok | 12 | - | 12 | - | - | - | ||
| 228. | Parafa: | ||||||||
| a) parafa-táblák, korongok, koczkák | 1 | 50 | 1 | 50 | - | - | |||
| b) parafa-dugók, talpak és egyéb árúk parafából | 12 | - | 12 | - * | - | - | |||
| 229. | Játékszer fából: | ||||||||
| a) durva, csupán gyalult, faragott vagy esztergályozott, nyers állapotban | 1 | - | vámmentes | vámmentes | |||||
| b) másféle | 20 | - | 12 | - | - | - | |||
| 230. | Csontárúk: | ||||||||
| a) hasitott halcsont | 5 | - | 3 | - | - | - | |||
| b) külön meg nem nevezett csontárúk | 20 | - | 12 | - | - | - | |||
| A 224. 225. 229. b) és 230. b) sz. a. foglalt árúk más anyagokkal kapcsolatban is, a mennyiben a magasabb vámú kaucsuk-, bőr-, fém- vagy apró-árúk közé nem tartoznak. | |||||||||
| XXXV. Üveg és üvegárúk. | |||||||||
| 231. | Üveganyag, és a belőle készült üvegzsindely, zománczanyag és üvegmáz, őrlött üveg (üvegyor) | 1 | 50 | 1 | 50 * | - | - | ||
| Öblös üveg: | |||||||||
| 232. | Közönséges öblös üveg, azaz köszörületlen, mustratlan, surolatlan, préseletlen öblös üveg: | ||||||||
| a) a maga természetes szinében, azonban nem a fehér | 2 | - | 1 | 50 | - | - | |||
| b) fehér (átlátszó), (teljsúly) | 4 | - | 2 | - | - | - | |||
| 233. | Csak köszörült vagy surolt dugójú, fenekű vagy szélű öblös üveg, akár a maga természetes szinében akár a fehér (teljsúly) | 4 | - | 2 | - | - | - | ||
| 234. | Köszörült, mustrás, préselt, surolt, étetett, metszett fehér (átlátszó) üveg; külön meg nem nevezett fehér tömör üveg | 8 | - | 8 | - | - | - | ||
| Táblaüveg: | |||||||||
| 235. | Nyers, köszörületlen tükörtábla, nyers, bordás öntött üvegtáblák | 1 | 50 | 1 | 50 | - | - | ||
| 236. | Ablaküveg a maga természetes (zöld, félig fehér vagy teljesen fehér) szinében köszürületlenül és mustrátlanul (teljsúly) | 4 | - | 4 | - * | - | - | ||
| 237. | Köszörült mustrás, homályozott vagy foncsoros mindennemű táblaüveg; tükör rámástul | 12 | - | 12 | - * | - | - | ||
| 238. | Optikai üveg, és pedig flint-, crown-, czink- és boraxüveg, nyers állapotban, lencsékké nem köszörülve, darabokká, lemezekké vagy lencsékké préselve, próbára vagy nagyjából köszörülve is | 1 | 50 | 1 | 50 | - | - | ||
| 239. | Zsebórákra való üveg, szemüvegek és egyéb optikai üveg, megmunkálva és köszörülve | 50 | - | 8 | - | - | - | ||
| 240. | Üvegpálczák, üveglemezkék és üvegcsövek, szinkülönbség nélkül (a milyenek a gyöngykészitéshez, műfuváshoz és gombgyártáshoz használtatnak) | 1 | 50 | 1 | 50 | - | - | ||
| 241. | Csillárfüggők tömörüvegből, üveggombok, üvegkorálok, üveggyöngyök, üvegzománcz, üvegcsöppek, üvegfonadék, ha szinesek is | 2 | - | 2 | - | 2 | - | ||
| 242. | Szines üveg (a 240. és 241. sz. a. emlitett árúk kivételével), festett, aranyozott, ezüstözött üveg, hamis kövek foglalás nélkül | 12 | - | 12 | - | - | - | ||
| 243. | Külön meg nem nevezett üveg- és zománczárúk, más anyagokkal kapcsolatban is, a mennyiben a magasabb vámú kaucsuk-, bőr-, fém- vagy apró-árúk közé nem tartoznak | 15 | - | 12 | - | 12 | - | ||
| XXXVI. Kőárúk, azaz árúk kövekből, nem égetett földből, cementből és kőgyuradékból. | |||||||||
| 244. | Kőfarago munkák (azaz ajtó- és ablaktokok, oszlopok és oszloprészek, csatornák, csövek, vályuk és effélék csiszolatlan állapotban, - az alabastromból és márványból készültek kivételével -); próbakövek, köszörülő- és fenkövek más anyagokkal kapcsolat nélkül; malomkövek vasabroncsokkal vagy fémburokkal is; vágott, nem pallérozott kőtáblák és nyomdakövek, apró golyók márványból és effélék, érmeknek, metszett köveknek és efféléknek gyipszből vagy kénből öntött másai | - | 25 | vámmentes | vámmentes | ||||
| 245. | Preparált ásványok, azaz mesterségesen festett földek és kövek, cement és cementárúk (pallérozatlanul), köszörült, de pallérozatlan lapok és táblák, természetes tisztitó-, köszörülő- és csiszoló és más efféle anyagok a kisebb forgalom számára kiszerelve | - | 50 | vámmentes * | - | - | |||
| 246. | Közönséges kőárúk, azaz külön meg nem nevezett munkák kövekből, fényezetlen vagy fénymázatlan fával vagy hasonló vassal kapcsolatban is | 1 | 50 | 1 | 50 | - | - | ||
| 247. | Finom kőárúk, azaz fényűzési árúk (levélnyomók, gyertya-tartók, csészék, tintatartók és effélék, csecsebecsék, szobrok, mellszobrok, állati alakok és domborművek, 5 kilogram vagy ennél kisebb súlyúak); kőmunkák más anyagokkal kapcsolatban, a mennyiben a magasabb vámú kaucsuk-, bőr-, fém- vagy apró-árúk közé nem tartoznak | 15 | - | 12 | - * | - | - | ||
| 248. | Drágakövek (azaz drágakövek és féldrágakövek) és korálok (valódiak és nem valódiak) megmunkálva (azaz köszörülve, vágva, vagy máskép megmunkálva), valódi gyöngyök; mindezen árúk foglalás nélkül, a mennyiben az apró-árúk közé nem tartoznak | 24 | - | 24 | - | 24 | - * | ||
| XXXVII. Agyagárúk. | |||||||||
| 249. | Cserépzsindelyek, téglák és burkolattéglák, épületekhez való diszitmények (a terracottából valók is), agyagcsövek: | ||||||||
| a) máz nélkül | vámmentes | vámmentes | vámmentes | ||||||
| b) mázosak | - | 50 | vámmentes | vámmentes | |||||
| 250. | Csövek és vastag padlólapok, kongó téglák (klinker is), közönséges kőanyagból, chamotteból vagy chamottált agyagból | - | 50 | - | 50 | - | - | ||
| 251. | Gázretorták, olvasztó-tégelyek, gyári czélokra szükséges edények (grafitból, tűzálló agyagból vagy közönséges kőanyagból) | - | 50 | - | 50 | - | - | ||
| 252. | Közönséges vagy zsugorodott agyagból, vagy közönséges kőanyagból készült közönséges cserépedény, fekete grafit-edény | - | 50 | vámmentes * | vámmentes * | ||||
| Jegyzet. A 249. egész 252. sz. a. felsorolt árúk mázozatlan vagy fényezetlen fával vagy hasonló vassal kapcsolatban is | 2 | - | 2 | - * | - | - | |||
| 253. | Kályhák és kályharészek; fal- és padlótáblák | 3 | - | 2 | - * | vámmentes * | |||
| 254. | Külön meg nem nevezett agyagárúk: | ||||||||
| a) egyszinűek vagy fehérek | 5 | - | 5 | - * | 5 | - | |||
| b) két vagy több szinűek; szines szélűek, festettek, szinnyomatosak, aranyozottak, ezüstözöttek | 8 | - | 6 | - * | - | - | |||
| 255. | Porczellán: | ||||||||
| a) fehér | 7 | - | 5 | - | - | - | |||
| b) szines, szines szélű, festett, szinnyomatos, aranyozott, ezüstözött | 15 | - | 12 | - * | - | - | |||
| 256. | Agyagárúk más anyagokkal kapcsolatban, a mennyiben a magasabb vámú kaucsuk-, bőr-, fém- vagy apró-árúk közé nem tartoznak | 15 | - | 12 | - * | - | - | ||
| XXXVIII. Vas és vasárúk. | |||||||||
| 257. | Nyers vas; ócska vastöredék és vashulladék, ócska aczéltöredék és aczélhulladék olvasztásra vagy forrasztásra | - | 80 | - | 80 | - | - | ||
| Jegyzetek. 1. Helyi viszonyok tekintetbe vételével a birodalmi tanácsban képviselt országok és királyságok kormányával egyetértőleg, megengedheti a magyar kormány azt, hogy az ócska és töredék-vasat kohászatilag feldolgozó vasművek esetről esetre ócska- és töredékvasat, a felhasználás ellenőrzése és a maximal-mennyiség meghatározása mellett, 100 kilogramonként 50 kr. vámmal behozhassanak. | |||||||||
| 2. Vasreszelék és kovácspor | vámmentes | vámmentes | - | - | |||||
| 258. | Buczavas, ingots | 1 | 60 | 1 | 50 | - | - | ||
| 259. | Vas és aczél rudakban, kovácsolva vagy hengerelve: | ||||||||
| a) nem formás | 2 | 75 | 2 | 50 | - | - | |||
| b) formás | 3 | 50 | 3 | 50 | - | - | |||
| 260. | Vasuti sínek | 2 | 75 | 2 | 50 | - | - | ||
| 261. | Vaspléh és vaslemezek, vasdrót: | ||||||||
| a) egy milliméter vagy ennél nagyobb vastagságú | 4 | - | 4 | - | - | - | |||
| b) egy milliméternél vékonyabb | 5 | - | 4 | - | - | - | |||
| c) firniszelt, rezezett, ónozott, czinkezett, ólmozott, nikelezett; csiszolt vaspléh és vaslemezek | 8 | - | 8 | - | - | - | |||
| Vasárúk: | |||||||||
| 262. | Durva vasöntvény: | ||||||||
| a) nyers állapotban, megmunkálás nélkül | 2 | - | 1 | 20 | - | - | |||
| b) surolva vagy durván mázolva, fúrva vagy egyes kevés helyeken leköszörülve, esztergályozva vagy gyalulva | 4 | - | 4 | - | - | - | |||
| c) leköszörülve, esztergályozva, gyalulva, rezezve, ónozva, czinkezve, ólmozva, zománczozva vagy finoman mázolva | 8 | 50 | 8 | - | - | - | |||
| A b) és c) alatt foglalt árúk csupán a kapcsolásra szükséges kovácsolt vasrészekkel, vagy fával kapcsolatban is. | |||||||||
| 263. | Közönséges vas- és aczélárúk, azaz árúk kovácsolható vasöntvényből, aczélöntvényből, kovácsolt vasból vagy aczélból, a mennyiben a következő számok alatt nem foglaltatnak: | ||||||||
| a) érdesen, surolva is | 4 | - | 4 | - * | - | - | |||
| b) durván mázolva, furva, vagy egyes kevés helyeken leköszörülve, esztergályozva, gyalulva vagy bemetszett csavarmenettel (srófvesszők, anyasrófok is) | 5 | - | 4 | - | - | - | |||
| c) leköszörülve, esztergályozva, gyalulva, rezezve, ónozva, czinkezve, ólmozva vagy finoman mázolva | 8 | 50 | 8 | - | - | - | |||
| Mindezen árúk fával vagy vasöntvénynyel kapcsolatban is. | |||||||||
| 264. | Kovácsolt vasból való csövek, kapcsoló részek is | 5 | - | 2 | 50 | - | - | ||
| 265. | Kovácsolt üstök, gőzkazánok is; lyukgatott vagy mélyitett fekete vaspléh és vaslemezek, árúk fekete vaspléhből | 6 | - | 4 | - | - | - | ||
| 266. | Kész vasuti kerekek, tengelyre illesztve is | 6 | - | 4 | - * | - | - | ||
| 6 | - | 8 | - | - | - | ||||
| 267. | Szögek és drótszögek; kocsirugók, széna-és trágyavillák, kapák, lapátok (érdesen, surolva vagy csupán egyes kevés helyeken leköszörülve); kaszák, sarlók, szecskavágó pengék; fával kapcsolatban is | 6 | 50 | 4 | - * | - | - | ||
| 268. | Drótkötelek, drótkefék, szitafenekek; durva drótárúk (azaz a 261. a) szám alatt megnevezett drótból) | 8 | - | 8 | - * | - | - | ||
| 269. | Közönséges metsző- és furóeszközök, azaz fürészek, gyalúk, vésők, árak, fúrók, reszelők, ráspolyok és effélék, csavarmetszők, durva kések és ollók; mindezen árúk ipari (gépekhez is) és mezőgazdasági használatra; srófok, lakatok; leköszörülve, esztergályozva, mázolva, ónozva, czinkezve, rezezve, ólmozva vagy fával kapcsolatban is | 10 | - | 8 | - * | - | - | ||
| 270. | Finom vas- és aczélárúk: | ||||||||
| a) csiszolt, fénymázozott, nikelezett, és zománczozott tárgyak (a 262. c) szám alatt megnevezett közönséges zománczozott vasöntvény kivételével) | - | - | 12 | - | - | - | |||
| b) műöntvény és könnyü öntött díszitmények | - | - | 4 | - * | - | - | |||
| - | - | 8 | - | - | - | ||||
| - | - | 12 | - | - | - | ||||
| c) külön meg nem nevezett drótárúk; gombostűk, horgoló- és kötőtűk, füzőtűk, kapcsok, csatok, halászhorgok, gyüszűk és efféle kisebb használati tárgyak, gyermek-játékszer, korcsolyák, aczélhúrok, mindennemű gyaratolók; takácsbordák, bordafogak, rugók (az óra- és kocsirugók kivételével) | - | - | 12 | - | - | - | |||
| d) fegyverek és fegyverrészek (a lőfegyverek és ezek csöveinek kivételével); késmüvesárúk, a mennyiben a 269. vagy 271. számok alá nem tartoznak | - | - | 12 | - | - | - | |||
| e) párnázott, bevont vagy finoman díszitett vasbutor | - | - | 12 | - | - | - | |||
| f) vas- és aczélárúk, más anyagokkal kapcsolatban | 15 | - | 12 | - | - | - | |||
| 271. | Finom kézművesárúk; irótollak, fonallal körülfont drót; puskacsövek | 30 | - | 30 | - | - | - | ||
| 272. | Lőfegyverek, varrótűk | 50 | - | 30 | - | - | - | ||
| A 270. 271. és 272- sz. alatt felsorolt árúk, a mennyiben a magasabb vámu kaucsuk-, bőr-, fém- vagy apró-árúk közé nem tartoznak. | |||||||||
| XXXIX. Nemtelen fémek és az ezekből való árúk. | |||||||||
| 273. | Ólom és ólomkeverékek: | ||||||||
| a) nyers állapotban, ócska ólomtőredék és ólomhulladék | 1 | - | 1 | - | 1 | - | |||
| b) öntött (kazánok, csövek, lemezek, golyók, sörét és effélék), mángolt, hengerelt, huzott ólom (ólomdrót), nyomdabetűk, stereotyplapok | 4 | 50 | 4 | 50 | - | - | |||
| 274. | Czink: | ||||||||
| a) nyers állapotban, ócska czinktöredék és czinkhulladék | vámmentes | vámmentes | - | - | |||||
| b) czinkrudak, czinklemezek és czinkpléhek | 1 | 50 | 1 | 50 | - | - | |||
| c) czinkdrót és czinkcsövek, durva czinköntvény, azaz tovább ki nem készitett öntvény, közönséges famunkával és vasrudakkal vagy vaslemezekkel kapcsolatban is; mélyitett vagy lyukgatott czinklemezek és czinkpléhek | 3 | - | 3 | - * | - | - | |||
| 275. | Ón: | ||||||||
| a) nyers állapotban, ócska óntöredék és ónhulladék | vámmentes | vámmentes | - | - | |||||
| b) ónrudak, ónlemezek, ónpléhek, óndrót, óncsövek; durva ónöntvény, azaz tovább ki nem készitett öntvény, közönséges famunkával és vasrudakkal vagy vaslemezekkel kapcsolatban is | 4 | - | 4 | - | - | - | |||
| 276. | Réz, nikkel, antimon, sárgaréz, pakfong, tombak és külön meg nem nevezett fémek és fémkeverékek: | ||||||||
| a) nyers állapotban, ócska töredék és hulladék; kéneső | vámmentes | vámmentes | - | - | |||||
| b) durva óntvény (azaz harangok és csövek, ha darabja 5 kilogramnál súlyosabb és más tárgyak, ha darabonkint 10 kilogramnál súlyosabbak) | 6 | - | 6 | - | - | - | |||
| c) huzva, nyujtva (rudak, táblák, lemezek); pléhek és drótok, 0.5 milliméternél vastagabbak | 8 | - | 8 | - | - | - | |||
| d) pléhek és drótok, 0.5 milliméter vastagságuak vagy ennél vékonyabbak; mélyitett vagy lyukgatott lemezek és pléhek | 10 | - | 8 | - | - | - | |||
| e) platirozott (ezüstözött) drótok, pléhek, táblák, lemezek rézből és sárgarézből; hamis leoni (cementezett) drót | 15 | - | 12 | - * | - | - | |||
| 277. | Durva ónárúk (tálak, tányérok, üstök és egyéb edények), fénymázatlanok és más anyag nélkül | 5 | - | 5 | - | - | - | ||
| 278. | Közönséges fémárúk: | ||||||||
| a) hengerek, forrcsövek, üstök, főző- és pároló-készülékek, fénymázatlanul, csiszolatlanul, fával vagy vassal kapcsolatban is | 10 | - | 8 | - * | - | - | |||
| b) csiszolt, firniszelt, fénymázos, nikelezett, rajzos pléhek és lemezek | 12 | - | 12 | - * | - | - | |||
| 279. | Finom fémárúk, azaz más számok alatt nem foglalt mindennemű árú más anyagokkal kapcsolatban is, a mennyiben a 280. szám alá vagy a magasabb vámú kaucsuk-, bőr- vagy apró-árúk közé nem tartoznak; táviró-kábel | 15 | - | 12 | - | - | - | ||
| 280. | Legfinomabb fémárúk, azaz fényűzési czikkek és egyéb finoman dolgozott (p. o. díszitett, préselt, vernirozott vagy nikelezett) árúk pakfongból (új ezüst, alfenide és efféle nikelkeverékekből), britaniafémből, bronzból, sárga rézből, tombakból, és hasonló keverékekből, más anyagokkal kapcsolatban is, a mennyiben a magasabb vámú bőr- vagy apró-árúk közé nem tartoznak | 30 | - | 12 | - | - | - | ||
| 281. | Finom drótszövetek, melyeknél 2 centiméterre 20 vagy több lánczszál esik, irótollak, fonallal körülfont drót | 30 | - | 30 | - | - | - | ||
| XL. Gépek és géprészek, fából, vasból vagy nemtelen fémekből. | |||||||||
| 282. | Gőzmozdonyok | 8 | - | 4 | - | - | - | ||
| 283. | Szerkocsik, locomobilek | 6 | - | 4 | - | - | - | ||
| 284. | Varrógépek, állványnyal vagy a nélkül | 20 | - | 2 | 70 | - | - | ||
| 285. | Gépek fából (azaz, a melyeknél 50% vagy több a fa) | 3 | - | 2 | - | - | - | ||
| 286. | Gépek nemtelen fémekből (azaz, a melyeknél 50%-nál több a nemtelen fém) | 10 | - | 8 | - | - | - | ||
| 287. | Külön meg nem nevezett gépek: | ||||||||
| a) ha az üsszsúlyból 75% vagy több az öntött vasra vagy az öntött vas és fára esik | 5 | - | 2 | 70 | - | - | |||
| b) egyéb gépek | 6 | - | 4 | - * | - | - | |||
| Jegyzetek. 1. Belföldi kelmenyomtató műhelyek számára szánt vésett vagy vésetlen réz- és sárgaréz-bengerek és lapok külön engedély mellett | vámmentes | - | - | - | - | ||||
| 2. Gépek és géprészek, más anyagokkal kapcsolatban is, a mennyiben az apró-árúk közé nem tartoznak. | |||||||||
| 3. Géprészekül oly tárgyak vámozandók, melyek más alkatrészek és mozgató erő nélkül önálló használatra nem alkalmasak, ha azonban az ily géprészek nagyjából kovácsolt kidolgozatlan géprészek vagy egészen nyers kidolgozatlan közönséges vasöntvények, melyek másféle anyaggal kapcsolatban nincsenek, az anyag minősége (262. a), illetőleg 263. a) szám) szerint vámozhatók. | |||||||||
| 4. A magyar kormány a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kormányával egyetértőleg esetről esetre megengedheti, hogy újonnan felállitandó gyárak berendezésére szánt oly gépek, melyek a vámterületen nem készittetnek, a tarifában megállapitott vám felét fizessék. | |||||||||
| XLI. Kocsik és hajók. | |||||||||
| Kocsik: | darab | ||||||||
| 288. | Teherszállitó-kocsik és szánok | 3 | - | 2 | 50 * | - | - | ||
| darab | |||||||||
| 289. | Személyszállitó-kocsik, bőr- vagy párnamunka nélkül | 25 | - | 15 | - | - | - | ||
| 290. | Személyszállitó-kocsik, bőr- vagy párnamunkával | 75 | - | 75 | - | - | - | ||
| Jegyzet. Szánok a 289. számnál a vám felét, a 290. számnál két harmadát fizetik. | |||||||||
| Vasuti kocsik (a lóvonatú vasuti kocsik is): | 100 kilogram | darab | |||||||
| 291. | Teherszállitó-kocsik | 5 | - | 200 | - * , * | - | - | ||
| 292. | Párnázatlan személyszállitó-kocsik | 6 | 50 | 350 | - * | - | - | ||
| 293. | Párnázott személyszállitó-kocsik | 9 | - | 500 | - * | - | - | ||
| tonna (1000 klgr. | |||||||||
| Hajók: | teherképesség) | ||||||||
| 294. | Fából (vassal vagy rézzel pántolva is) | - | 40 | - | 40 | - | 40 | ||
| 295. | Vasból, más nemtelen fémből, gőzhajók | 5 | - | 5 | - | - | - | ||
| Jegyzet a 294. és 295. számokhoz. A hajózáshoz szükséges eszközök (p. o. vitorlák és vitorlarudak, horgony és horgonylánczok, hajókötelek, mellékhajók), a mennyiben a közönséges szükségletet túl nem haladják, külön meg nem vámozandók. Egyéb leltári tárgyak, valamint a gőzhajók gőzgépei külön vámozás alá esnek. | |||||||||
| XLII. Nemes fémek és érczpénz. | |||||||||
| 296. | Arany, ezüst, platina, külön meg nem nevezett nemes fémek, nyers állapotban, ócska töredék és hulladék | vámmentes | vámmentes | - | - | ||||
| 297. | Pénz: | ||||||||
| a) pénz (az emlékpénzek és érmek is) nemes fémekből | vámmentes | vámmentes | - | - | |||||
| b) pénz nemtelen fémekből | vámmentes | vámmentes | - | - | |||||
| Jegyzet. Nemtelen fémekből készült emlékpénzek és érmek ugy vámozandók, mint az anyag, a miből valók. | |||||||||
| XLIII. Mű- és hangszerek, órák, apró-árúk. | |||||||||
| Mű és hangszerek: | |||||||||
| 298. | Tudományos czélokra szánt pontos műszerek (csillagászati, mennyiségtani, természettani, sebészeti műszerek) tekintet nélkül az anyagra, a melyből valók | vámmentes | vámmentes | - | - | ||||
| 299. | Közhasznú műszerek: | ||||||||
| a) optikai műszerek, szinházi látcsövek, távcsövek, foglalt szemüvegek, nagyitó üvegek és effélék | 125 | - | vámmentes * | - | - | ||||
| b) külön meg nem nevezett műszerek | 50 | - | vámmentes | - | - | ||||
| A 299. a) és b) alatt felsorolt árúk, a mennyiben a magasabb vámú apró-árúk közé nem tartoznak. | |||||||||
| 300. | Hangszerek | 10 | - | 10 | - | 10 | - | ||
| Órák: | |||||||||
| 301. | Zsebórák: | ||||||||
| darab | 100 kilogram | ||||||||
| a) arany vagy aranyozott tokokban | 1 | - | 200 | - | - | - | |||
| b) ezüst vagy ezüstözött tokokban | - | 50 | 200 | - | - | - | |||
| c) egyéb tokokban | - | 30 | 200 | - | - | - | |||
| 302. | Óratokok (zsebórákhoz): | ||||||||
| a) aranyból vagy aranyozottak | - | 70 | 200 | - * | - | - | |||
| b) ezüstből vagy ezüstözöttek | - | 20 | 200 | - * | - | - | |||
| Jegyzet. Egyéb óratokok (zsebórákhoz) anyaguk minősége szerint vámoztatnak. | |||||||||
| 303. | Zsebórákhoz való óraművek | - | 30 | 30 | - | - | - | ||
| 100 kilogram | |||||||||
| 304. | Közönséges függőórák, fából és efféle óraművek; órarészek | 30 | - | 30 | - * | - | - | ||
| 305. | Külön meg nem nevezett órák és óraművek, a mennyiben a magasabb vámú apró-árúkhoz nem tartoznak | 50 | - | 50 | - * | - | - | ||
| 306. | Toronyórák és azok alkatrészei | 10 | - | 8 | - | - | - | ||
| Legfinomabb apró-árúk: | |||||||||
| 307. | Arany- és ezüstmunkák, ékszer-árúk (azaz külön meg nem nevezett mindennemű munkák egészben vagy részben nemes fémekből, igazi vagy hamis gyöngyökből, igazi vagy hamis korálokból, foglalt drága kövekből), arany- és ezüstfonadékok, valamint azokból és arany- és ezüstdrótból készült árúk | 300 | - | 200 | - | 200 | - * | ||
| 308. | Igazi aranyfüst és ezüstfüst, drót és pléh valódi aranyból és ezüstből, valódian aranyozott vagy ezüstözött leoni fonadékból vagy drótból készült árúk | 200 | - | 200 | - * | - | - | ||
| Finom apró-árúk: | |||||||||
| 309. | Külön meg nem nevezett árúk, valódian aranyozott vagy ezüstözött, vagy- aranynyal és ezüsttel kirakott nemtelen fémekből, árúk féldrágakövekből, foglalva is, hamis gyöngyök, mesterséges fogak, parókás munkák | 100 | - | 100 | - | - | - | ||
| 310. | Árúk egészben vagy részben elefántcsontból, gyöngyházból, teknősbékahéjból, borostyánkőből, gagatból | 100 | - | 100 | - * | - | - | ||
| 311. | Gyermek, játékszer és egyéb külön meg nem nevezett árúk, még pedig kapcsolatban: | ||||||||
| a) selyemárúkkal, csipkékkel, mesterséges virágokkal (171. sz.) megmunkált dísztollakkal | 100 | - | 100 | - * | - | - | |||
| b) egyéb szőtt- és kötött árúkkal | 50 | - | 50 | - | - | - | |||
| Közönséges apró-árúk: | |||||||||
| 312. | Árúk tajtékból, lávából, celluloidból és hasonló mesterséges faragó-anyagokból és faragó-anyag utánzatokból | 50 | - | 12 | - | - | - | ||
| 313. | Férfi és női ékszerek, csecsebecsék és piperetárgyak nemtelen fémekből, vasból, vagy aczélból, de finoman dolgozva, nikelezve, vernirozva, zománczozva; hasonló árúk állati vagy növényi faragó anyagokból vagy kemény kaucsukból, karpereczek és nyakékszerek üvegből és kőből, legyezők, szinházi látcsövek és távcsövek üveg nélkül, szemüvegek foglalatai; aczélgyöngyök, fémgyöngyök, aranyozva, ezüstözve vagy vernirozva is | 50 | - | 50 | - * | - | - | ||
| 314. | Hamis leoni fonadékok és az azokból, valamint hamis leoni drótból készült árúk | 50 | - | 50 | - * | - | - | ||
| 315. | Nem szőtt- és nem kötött-árúkon való himzések, árúk mintázott viaszból idomitva, aranyverő-hártyákból készült árúk, bélhúrok és minden körülfont húr | 50 | - | 50 | - * | - | - | ||
| A 309-315. sz. a. megnevezett árúk, a mennyiben a magasabb vámú apró-árúk közé nem tartoznak vagy a tarifában külön megemlitve nincsenek. | |||||||||
| 316. | Nap- és esernyők: | darab | 100 kilogram | darab | |||||
| a) selyemből | - | 48 | 100 | - | - | 48 | |||
| b) egyéb kelméből | - | 24 | 50 | - | - | 24 | |||
| XLIV. Konyhasó. | 100 kilogram | ||||||||
| 317. | Konyhasó (tengeri só, főtt só, kősó, sósviz, sóslúg, és tengeri viz) | - | 84 | - | 84 | - | - | ||
| Jegyzetek. | csak külön | ||||||||
| 1. Kivételesen engedélyezett behozatal esetében az engedélyezési dij 100 tisztasúlyú kilogram konyhasóért 9 frt. 38 kr., 100 tisztasúlyú kilogram kreuznachi anyalúgért 1 frt. 88 kr. | engedély mellett | ||||||||
| 2. Orvosi bizonyitvány alapján gyógyitási czélra a tengeri viznek illetékmentes behozatala engedélyezhető. | |||||||||
| 3. A pénzügyministerium azon gyáraknak, melyek vegyészeti czikkek gyártására s azon iparosoknak, kik nem élelmi czikkeknek való terményeikhez a sót lényeges gyártószerül nagyobb mennyiségben szükséglik, a külföldi sónak illetékmentes behozatatát engedélyezheti. | |||||||||
| XLV. Vegyészeti segédanyagok. | |||||||||
| 318. | Nyers borax; bórsav; nyers nátronsalétrom (chilisalétrom); kén (darabokban és rudakban), őrölve is, valamint kénvirág; kénantimon; nyers vagy finomitott borkő; czitromsavas és borkősavas mész | vámmentes | vámmentes | vámmentes * | |||||
| 319. | a) Trágyasó-félék (buroksó és hulladéksó gyárakból és sófőzdékből, valamint sókeverékekből készült mesterséges trágyaanyagok) | vámmentes | vámmentes | - | - | ||||
| b) Cklorkálium (sósavas káli); chlormagnesium; kénsavas nátron (glaubersó); vasgálicz | - | 20 | - | 20 * | - | - | |||
| Jegyzet. Az a) és b) alatt megnevezett órák, a kénsavas nátron és vasgálicz kivételével, a mennyiben azok behozatala nem eszközöltetik már különben is jövedékhivatali ellenőrzés alatt álló gyár részéről, a rendeleti úton megállapitott szabályok értelmében csak külön engedélylyel és konyhasó-tartalmuk megvizsgálása után kerülnek vámkezelés alá. | |||||||||
| 320. | Fém-arzén, arzénes sav (az arzénsav kivételével), kénarzén (Operment Realgar); mindenféle vaspácz; nyers faeczet; czafer, szmálta, üvegporzó; uj vagy felfrisitett csontszén (spodium); kénsav, sósav, salétromsav (választóviz) | - | 50 | vámmentes * | - | - | |||
| 321. | a) Szóda (azaz egyszerű szénsavas nátron) nyers vagy jegeczedett; hamuzsir (tisztátlan egyszerű szénsavas káli); kénsavas káli (duplicat só); kettős kénsavas káli és nátron; glycerin (glycerines lug is) | - | 80 | - | 80 * | - | - | ||
| b) Égetett szóda | 1 | 20 | - | 80 | - | - | |||
| 322. | Timsó-félék; kénsavas és sósavas ammoniak (szalmiak), szalmiakszesz és agancsszesz; kénsavas timföld és chloraluminium; admonti gálicz (vas- és rézgálicz keveréke), réz- és czinkgálicz; ólomhamu; ólomtajt; tisztitott borax; chlormész; faeczetsavas mész; faeczetsavas timföld; tisztitott salétrom (káli- és nátronsalétrom); kénszén; oldható üveg és üvegoldat; anilinolaj; nyers carbolsav; nitrobenzol; nyers anthracen; nyers naphtalin | 1 | 50 | 1 | 50 * | - | - | ||
| 323. | Ólomfehér, czinkfehér (fehér czinkoxyd), czinkhamu (szürke czinkoxyd); barytfehér (mesterséges kénsavas baryt); faeczetsavas ólom; ólomczukor; sárga és vörös vérlugsó; fehéritőlúg; rézvirág; mindenféle ragasz; masszikot; mininm; kettős szénsavas nátron (soda bicarbonata) és káli; szénsavas ammoniak; borkősav; ónhamu; ónsó (ónchlorür) és egyéb ónkészitmények | 3 | - | 3 | - * | 3 | - * | ||
| 324. | Maró-káli (kausztikus káli, kálihydrat); maró-nátron (kausztikus szóda, nátronhydrat); kénessavas és alkénessavas mész; nyers mangansavas és hypermangansavas káli és nátron; kénessavas és alkénessavas nátron; sóskasav (czukorsav); sóskasavas káli (sóskasó); kénsavas magnezia; sárga és vörös chromsavas káli | 4 | - | 4 | - * | - | - | ||
| XLVI. Vegyészeti árúk, gyógy-, festő- és illatszerek. | |||||||||
| 325. | Feketitők (korom, nyomdafesték és frankfurti feketitő, szénpor és mindennemű szénes feketitő, a szénné tört csontszén kivételével); csizmamáz | 1 | 50 | 1 | 50 | - | - | ||
| 326. | Mindenféle enyv; gelatine (állati és növényi fagylaló), fehérje és albuminoide, casein, caseogomme | 1 | 50 | 1 | 50 | 1 | 50 * | ||
| 327. | Keményitő mézga (dextrin, leogomme) és egyéb külön meg nem nevezett mézgapótlók, csiriz, pép és hasonló keményitő-tartalmú ragasztó- és appretur anyagok | 1 | 50 | 1 | 50 * | - | - | ||
| 328. | Keményitő és keményitőliszt | 6 | - | 6 | - * | - | - | ||
| Jegyzet. Kikészitési czélokra behozott keményitő engedélyjegyek és a rendeleti úton megállapitandó feltételek és ellenőrzés mellett | 1 | 50 | 1 | 50 | - | - | |||
| 329. | Aether, collodium, chloroform, tiszta, szilárd és folyékony carbolsav, concentrált eczetsav (tisztitott faeczet is), phosphor és phosphorsav, kénesőkészitmények (a czinober is), mindennemű élesztő, a borélesztő kivételével, tejczukor | 10 | - | 10 | - * | - | - | ||
| 330. | Kátrányfestő-anyagok és mesterségesen gyártott szerves festő-anyagok | 10 | - | 10 | - | - | - | ||
| 331. | Külön meg nem nevezett vegyészeti termékek és gyártmányok | 10 | - | 10 | - | - | - | ||
| 332. | Pecsétviasz, pecsétbélyegek ostyából, gelatine-készitmények, tinta- és tintapor | 10 | - | 10 | - | - | - | ||
| 333. | Tus, rajzszén, rajzkréta, fekete és szines czeruza és pasztel, foglalva vagy nem foglalva, mindennemű festékek, hólyagokban, tokokban, kagylókban, tészta-alakban és szekrényekben | 24 | - | 24 | - | - | - | ||
| 334. | Olaj-firnisz (szintugy főzött, száradó olajok), gyanta, terpentin vagy kőolaj nélkül: | ||||||||
| a) hordókban | 3 | - | 1 | 50 | - | - | |||
| b) pléhszelenczékben, palaczkokban és effélékben | 10 | - | 10 | - | - | - | |||
| 335. | Fénymáz-firnisz (gyantával, terpentinnel, kőolajjal vagy alcohollal vegyitve) | 24 | - | 24 | - * | - | - | ||
| 336. | Elkészitett gyógyszerek, valamint felirataik, czímczéduláik, boritékaik stb. efféle által orvosi szereknek, állati gyógyszereknek mondott anyagok, a mennyiben a magasabb vámú árúk közé nem tartoznak | 24 | - | 24 | - | 24 | - | ||
| 337. | Illatszerek (illatos eczetek, zsiradékok és olajok, 5 kilogramnál kevesebbet tartalmazó tartályokban, alcoholos, aromaticus esszencziák és vizek; fölszereléseik, czimczéduláik, használati-utasitásaik és effélék által illatszereknek felismerhető illatos anyagok és keverékek; füstölő-kupok, illatos hajpor), arczfesték, cosmeticus szerek | 50 | - | 24 | - * | - | - | ||
| XLVII. Gyertya és szappan. | |||||||||
| 338. | Szurokfáklyák | 1 | 50 | 1 | 50 | - | - | ||
| 339. | Faggyúgyertyák | 6 | - | 6 | - | - | - | ||
| 340. | Viaszgyertyák, viaszfáklyák, viasztekercsek, mécsek, gyujtógyertyácskák | 10 | - | 10 | - | 3 | - * | ||
| 341. | Külön meg nem nevezett gyertyák és zsirgyártmányok pl. stearinból, czetvelőből, pálmaolajból, paraffinból | 11 | - | 8 | - | - | - | ||
| 342. | Szappan: | ||||||||
| a) közönséges | 4 | - | 2 | 50 | 2 | 50 | |||
| b) finom, azaz illatos vagy táblácskákban, golyókban, szelenczékben, edényekben | 15 | - | 10 | - * | - | - | |||
| Jegyzet. Trieszti és fiumei nem illatszeres olajszappan a fennálló feltételek alatt a legnagyobb kedvezésben részesülő államok irányában érvényes vámtétel felét fizeti. | |||||||||
| XLVIII. Gyujtószerek. | |||||||||
| 343. | Közönséges gyujtószerek és pedig kénszálak, gyufák, dörzsölő fidibuszok: természetes páczolt tapló; mesterséges tapló, gyujtó (természetes és mesterséges); papiros tapló | 1 | 50 | vámmentes | vámmentes * | ||||
| 344. | Tűzijáték-készitmények, kanóczok (gyujtó- és robbantó zsinegek) | 10 | - | 10 | - | - | - | ||
| 345. | Töltött lőkupakok | 24 | - | 24 | - | - | - | ||
| 346. | Lőanyagok, azaz minden lobbanóanyag, mely lőfegyverekből való lövésre használható, továbbá robbanószerek, melyek a lőpor alkatrészeiből (salétrom, kén és szénből) állanak | 52 | 50 | 52 | 50 | - | - | ||
| csak külön engedély mellett. | |||||||||
| 347. | A 346. sz. alatt nem foglalt robbanó szerek és lobbanó anyagok | 24 | - | 24 | - | - | - | ||
| csak külön engedély mellett. | |||||||||
| XLIX. Irodalmi és műtárgyak. | |||||||||
| 348. | Könyvek, nyomtatványok, szintugy naptárak, hirlapok és hirdetmények, térképek, hangjegyek, iratok (acták és egyéb kéziratok) | vámmentes | vámmentes | vámmentes | |||||
| Jegyzet. A mennyiben a naptárak, hirlapok és hirdetmények behozatalára külön bélyeg- és ellenőrzési szabályok szólanak, ezen tárgyak darabszám szerint is bevallandók. | |||||||||
| 349. | Papiroson való képek, azaz réz- és aczélmetszetek, kőnyomatok, fanyomatok, fényképek és effélék, papiroson vagy vásznon való szinnyomatos képek | vámmentes | vámmentes | vámmentes | |||||
| 350. | Festvények, azaz fára vagy nemtelen fémre festett, nem fénymázozott képek, vászon vagy kőre festett képek, továbbá eredeti képek és rajzok papiroson | vámmentes | vámmentes | vámmentes | |||||
| 351. | Képnyomó lapok, nemtelen fémből, kőből vagy fából | vámmentes | vámmentes | vámmentes | |||||
| 352. | Szobrok (szintugy mellszobrok és állati alakok), valamint domborművek kőből, 5 kilogramnál súlyosabb darabokban, hasonlókép szobrok, mellszobrok és állati alakok fémből vagy fából, de legalább is természetes nagyságban | vámmentes | vámmentes | vámmentes | |||||
| Jegyzetek. 1. Bekötött könyvek és képes művek, vászonra vagy lemezpapirosra ragasztott képek és térképek a 348. és 349. számok szerint vámozandók; ha azonban a kötés, minősége szerint az apró-árúk közé tartozik, ilyféle könyvek, képesművek stb. mint apró-árúk vámozandók, vagy ha a könyvek, képesművek stb. kötésekben, mappákban vagy cartonokban fekszenek, ez utóbbiak minőségük szerint külön vámozandók. | |||||||||
| 2. Papiroson való képek (349. sz.) rámákban, ez utóbbiak anyagához képest vámozandók. Berámázott képeknél a rámák anyagukhoz képest külön vámozandók; ha azonban a képek el nem különithetők a rámáktól, az összsúlynak fele a ráma minősége szerint vámozandó. | |||||||||
| 3. Oly tárgyak, a melyeknél az alkalmazott képek csak diszitésre szolgálnak vagy mellékeseknek tekinthetők és ennek folytán nem mint képek, hanem közönséges használati czélokra rendelvék, nem sorolhatók a vámmentes képekhez. Ide tartoznak: festett tapéták, ablakfüggönyök, takarók, levélpapiros, csészék és effélék, melyek mint az illető anyagból készült munkák vámozandók. | |||||||||
| L. Hulladékok. | |||||||||
| 353. | Állati és másféle trágya, gyártott trágyaszerek (nem sókeverékből valók), fa- és kőszénhamu, csontok, csonthamu, csontliszt, holt csontszén, csupán trágyázásra alkalmas, ráspolyozott szarvak és paták, hig és száritott vér, állat-inak, a vérlugsó-gyártás maradékai, ammoniakos viz (gázviz) | vámmentes | vámmentes | - | - | ||||
| 354. | Korpa, malátacsirák, polyva, a zsiros olajok gyártásánál megmaradó szilárd hulladékok, őrölve is, moslék, törköly, borseprő | vámmentes | vámmentes | - | - | ||||
| 355. | Az üveggyártásnál előforduló hulladékok, üvegcserép és agyagárúk cserepei, a viaszkészitésnél előforduló hulladékok, szivacshulladékok, enyvbőr, a kaucsuk-és guttapercsa-gyártásnál előforduló hulladékok, valamint ily gyártmányok ócska darabjai | vámmentes | vámmentes | - | - | ||||
| 356. | Rongyok és papirosgyártásra alkalmas egyéb hulladékok, azaz len-, pamut-, selyem- és gyapjurongyok, papirosszeletkék (papiroshulladékok), makulatura (irott és nyomtatott), ócska hálók, ócska alattságok és ócska kötelek, tépés (tépett vászon) | vámmentes | vámmentes | - | - | ||||
| Jegyzet. A vámtarifában külön fel nem sorolt hulladékok, melyek másra nem használhatók, ugy vámozandók, mint ama nyersanyagok, a melyekből e hulladékok valók. | |||||||||
II. RÉSZ
Kiviteli vámtarifa
| Javaslat | 1878. évi vámtarifa | Szerződéses tételek | |||||||
| frt. | kr. | frt. | kr. | frt. | kr. | ||||
| 357. | Rongyok és papirosgyártásra alkalmas egyéb hulladékok, azaz len-, pamut-, selyem- és gyapjurongyok, áztatottak is (rongypép, szilárd vagy big papirostészta), papirosszeletkék (papiroshulladékok), makulatura (irott és nyomtatott), ócska hálók, ócska alattságok és ócska kötelek | 4 | - | 4 | - | - | - | ||
| Minden egyéb itt föl nem sorolt árú vámmentes. | |||||||||
