1882. évi XXX. törvénycikk

a Szerbiával 1881. május 6.-ápril 24. kötött kereskedelmi szerződésről * 

Ő császári és apostoli királyi Felségének és Ő Fensége Szerbia fejedelmének meghatalmazottjai által az 1878:XX. törvénycikkben megszabott módon kötött és Bécsben 1881. május 6. és április 24. napján *  aláirt kereskedelmi szerződés, valamint az ugyanazon módon kötött és ugyanazon napon aláirt állategészségügyi egyezmény, miután azok az országgyülés által elfogadtattak és utóbb mindkét szerződő fél részéről szokott módon megerősitettek, a hozzájuk való mellékletekkel és zárjegyzőkönyvvel együtt ezennel az ország törvényei közé iktattatnak.

Szövegök a következő:

Ő Felsége az ausztriai császár, Csehország királya stb. stb. és Magyarország apostoli királya, és

Ő Felsége Szerbia fejedelme, egyaránt azon ohajtás által vezéreltetve, hogy illető államaik közt a kereskedelmi összeköttetéseket fejlesszék és előmozditsák, e végből szerződés kötésére elhatározták magukat és meghatalmazottaikká kinevezték:

[következik a meghatalmazottak megnevezése]

kik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kölcsönös közlése után a következő czikkekben állapodtak meg:

I. Czikk

A szerződő felek országai között a kereskedés és a hajózás teljesen szabad leend.

A szerződő felek alattvalói a másik fél területein élvezni fogják mindazon jogokat, kedvezményeket és mentességeket, melyeket ezen területeken a kereskedés és a hajózás tekintetében a saját nemzetbeliek és a legnagyobb kedvezésben részesülő nemzet alattvalói tényleg élveznek, vagy jövőben élvezni fognak.

II. Czikk

A szerződő felek alattvalói a másik fél területein ép ugy mint a nemzetbeliek és a legnagyobb kedvezésben részesülő nemzet alattvalói a vasutakon, folyóvizeken és utakon utazhatnak, bármely helyen letelepedhetnek, vagy ott ideiglenesen is tartózkodhatnak, mindennemű földeket és házakat szerezhetnek vagy bérelhetnek és egészben vagy részben birhatnak: általában ingó és ingatlan javakat szerezhetnek és azok felett bármely intézkedések által rendelkezhetnek, különösen adásvevés és végrendelet vagy végrendelet nélkül öröklés utján; még pedig mindezt az ország hatóságainak külön engedélye vagy jóváhagyása nélkül; - ugyanott kereskedést vagy mesterséget üzhetnek, mindennemü ügyeiket rendezhetik, akár közvetlenül, akár szabadon választott közvetitők által, akár magukban, akár társaságban, árúkat és személyeket szállithatnak, raktárakat felállithatnak, megszabhatják árúczikkeik árait és a szolgáltatásaikért járó béreket vagy fizetéseket, szabadon járhatnak üzleteik után, a vámhivataloknál bevallásaikat megtehetik, jogaikat és kérelmeiket az ország hatóságai és törvényszékei előtt érvényesithetik; mindezt a nélkül, hogy más vagy magasabb vagy súlyosabb adókat, dijakat, illetményeket és illetékeket fizetnének, mint a melyekre a saját nemzetbeliek vagy a legnagyobb kedvezésben részesülő nemzet alattvalói kötelezvék, még pedig tekintet nélkül a nemzetiségre vagy a vallásra.

Magától értetik az, hogy mindezeknél az országnak a kereskedés, a mesterség és a közbiztonság tekintetében érvényes és a nemzetbeliekre, valamint a legnagyobb kedvezésben részesülő nemzet alattvalóira is alkalmazható törvényeihez és rendeleteihez alkalmazkodni tartoznak.

Az egyik szerződő fél területén levő alapitványok, testületek, egyesületek és általában az erkölcsi személyek mind (kivéve a kereskedelmi és biztositó társaságokat), ki vannak zárva azon jogositványból, hogy akár ingyen, akár adásvevés utján, a másik fél területén ingatlan javakat szerezhessenek.

Az egyik szerződő fél alattvalói a másik fél területén nem szerezhetik meg az állampolgári jogot mindaddig, mig engedélyt nem nyertek arra, hogy saját hazájuk államkötelékéből megválhassanak.

III. Czikk

Mindegyik szerződő fél alattvalói a másik fél területén minden katonai szolgálattétel alól ugy a rendes hadseregben, mind a honvédségben és a nemzetőrségben, fel vannak mentve. Fel vannak továbbá mentve birói, közigazgatási vagy helyhatósági hivataloskodás minden kötelezettsége alól, a katonabeszállásolás alól, mindennemű hadi adó alól és bárminemü katonai kényszerszolgáltatás és megadóztatás alól, kivéve mindazonáltal az ingatlan javak birtoklásával vagy bérlésével egybekötött terheket, valamint azon hadi kényszerszolgáltatásokat és megadóztatásokat is, melyeket a saját nemzetbeliek is, mint ingatlanok birtokosai vagy bérlői viselni tartoznak.

Nem vethetők alá sem személyükre nézve, sem ingó vagy ingatlan vagyonuk tekintetében más kötelezettségeknek, megszoritásoknak, dijaknak vagy adóknak, mint a melyekkel a nemzetbeliek terhelvék.

IV. Czikk

Mindegyik szerződő fél gyárosai vagy kereskedői, a kik a másik fél területén vásárlások tétele vagy megrendelések gyüjtése végett akár árumustrák felmutatása mellett, akár a nélkül, valamint átalában kereskedelmi vagy ipari üzleteik érdekében vagy maguk utaznak, vagy segédeiket, ügynökeiket, utazóikat vagy egyéb képviselőiket utaztatják, e czímen semminemű további illeték vagy adó fizetésére nem fognak köteleztethetni, a mennyiben a jelen szerződéshez csatolt minta szerint kiállitott igazolványi jegy által kimutatják azt, hogy azon üzleti czég, a melynek megbizásából utaznak, a maga hazájában az általa üzött kereskedés és ipar után járó illetékeket és adókat lefizette.

A szerződő felek alattvalói, kik kereskedésük üzése és terményeik elárúsitása végett az egyik országból a másikba vásárokba és sokadalmakra mennek, kölcsönösen ugyanazon bánásmód alá esnek, mint a saját nemzetbeliek.

A szerződő felek egyikének alattvalói, kik a két részbeli területek különböző helyei közt szállitást vagy fuvarozást vagy hajózást űznek, ezen iparuk üzéséért a másik fél területén semmiféle iparadó vagy más külön dij fizetésére nem kötelezhetők.

V. Czikk

A szerződő felek kötelezik magukat arra, hogy a kölcsönös forgalmat semmiféle beviteli, kiviteli vagy átviteli tilalom által nem fogják gátolni.

Ez alól kivételnek helye lehet csupán:

a) az államegyedáruság tárgyát jelenleg képező, vagy a jövőre annak fentartott dohány-, só és lőpornál;

b) egészség- és állategészségrendőri tekintetekből az e részben elfogadott nemzetközi elveknek megfelelően;

c) hadi szükségleteknél rendkivüli körülmények közt.

A b) alatt kifejezett fentartás kiterjed azon tiltó intézkedésekre is, a melyek a földmivelés érdekében kártékony rovarok vagy más kártékony organismusok (p o. phylloxera vastatrix és doriphora decemlineata) elterjedésésnek meggátlása czéljából hozatnak.

A marhavész behurczolása és terjedése ellen szükséges óvintézkedések végett a szerződő felek egyidejüleg külön egyezményben állapodtak meg.

VI. Czikk

Az egyik fél terültéről érkező vagy az oda szállitandó mindennemü árúczikkek a másik fél területén kölcsönösen mentesek lesznek minden átviteli vámtól, történjék az átvitel akár közvetlenül, akár pedig az árúknak lerakodása, raktározása és ujból berakodása után.

Mindkét szerződő fél államaiban bizonyos árúczikkek kivitelekor engedett visszatéritések csak azon vámok és belső adók egyenértékét képezhetik, a melyek ezen árúczikkek után vagy az azok készitésére felhasznált anyagok után szedettek. E visszatéritések kiviteli jutalmat nem foglalhatnak magukban.

A kivitelkor vámvisszatéritésnek nem lehet helye oly árúcikkekre nézve, melyek szabad forgalomban voltak.

VII. Czikk

Osztrák vagy magyar származásu árúk Szerbiába való behozatalukkor az idecsatolt A) mellékletben megállapitott vámokat fogják fizetni és az abban foglalt vámmentességet fogják élvezni.

Ha a törvény vagy harmadik államokkal kötött egyezmények folytán Szerbiában az árúk behozatalánál más vámeljárás, vagy más mint az A. mellékletben megállapitott vámok jönnének alkalmazásba, az osztrák vagy magyar származásu árúk bevivője szabadon választhat az utóbbi eljárás és az utóbbi vámok és az A) mellékletben megállapitottak közt.

Minden esetben a bevivő szabadon választhat ezen különböző vámeljárások és vámok között s abban sem közvetlenül, sem közvetve meg nem akadályozható.

A szerb származású bárminenű árúk, az osztrák-magyar monarchiába való belépésükkor a legnagyobb kedvezést élvező nemzet irányában alkalmazott bánásmódban fognak részesülni.

Azon czélból, hogy az egyik szerződő fél területének szabad forgalmából a másikéra érkező árúk és tárgyaknak a közös határon való kölcsönös forgalma megkönnyittesék, a jelen szerződéshez csatolt B) mellékletben foglalt külön határozatok állapittattak meg.

A C) melléklet az értékvám alá eső árúk vámkezelésénél követendő eljárásra vonatkozó részletes határozatokat foglalja magában.

VIII. Czikk

Mindegyik szerződő fél kötelezi magát arra, hogy nemcsak a behozatalnál és a kivitelnél szedendő vámok és mellékilletékek magasságát, hanem ezen vámok és mellékilletékek beszedését és biztositását, valamint átalában a behozatali, az átviteli és a kiviteli vámeljárást illetőleg a másik féltől érkező árúkat mindazon kedvezményben, mentességben és könnyebbségben fogja részesiteni, a mely valamelyik harmadik hatalomnak már nyujtatik, vagy jövőben nyujtatni fog, még pedig akképen, hogy miden ily kedvezmény azonnal, ellenkedvezmény nélkül és már e ténynél fogva kiterjesztetik a másik szerződő féltől érkező árúkra.

IX. Czikk

A következő árúk mindkét részről a behozatali és kiviteli vámoktól ideiglenesen fölmentetnek, de azzal a kötelezettséggel, hogy azok bizonyos előre megállapitott határidőn belül visszaszállittasanak és azon föltétel alatt, hogy a kivitt és ismét visszahozott árú azonossága kétségtelen módon megállapitható:

1. Az egyik szerződő fél területének szabad forgalmából a másik fél vásáraira, és sokadalmaira szállitott, vagy a sokadalmi és vásári forgalmon kivül eladásra a másik fél területére bevitt árúk, valamint a kereskedő-utazók által behozott mustrák (mindezek a fogyasztási tárgyak kivételével);

2. oly marha, mely az egyik fél területéről a másik fél vásáraira vitetik és el nem kelvén, onnan visszaszállittatik;

3. a kijavitás végett átvitt tárgyak, ha ezek természete és kereskedelmi elnevezése ez által lényeges változást nem szenved;

4. használatban volt jegyes zsákok, úgyszintén hordók, melyek az egyik fél területére bevitetnek, hogy ott megtöltessenek vagy kiürittessenek és igy megtöltve vagy üresen visszaszállittatnak.

A jelen czikkben foglaltakra nézve a legnagyobb kedvezményben részesülő nemzet irányában alkalmazott bánásmód mérvadó.

X. Czikk

Ha az egyik szerződő fél területén és pedig akár az egész országban, akár annak csak egyes kerületében is az állam, vagy községek vagy testületek javára valamely árúczikk előállitása, gyártása vagy fogyasztása után belső adó szedetik, a másik szerződő fél területéről bevitt ugyanaz az árúczikk ezen országban vagy ezen kerületekben csak ugyanolyan adóval terhelhető, de nem magasabbat vagy súlyosabbat.

Másféle adó vagy adópótlék és átalában semmiféle adó nem szedhető azon esetben, ha az ugyanazon természetű árúczikkek az illető országban vagy kerületekben nem állittatnak elő, vagy ha ugyanott ugyanazon illetékekkel nincsenek terhelve.

Kivételképen azonban egyes városokban vagy kisebb kerületekben fogyasztási adók, italok és eledelek fogyasztása, takarmány, tüzelőszerek és világitó-anyagok, valamint épület-anyagok használata után még akkor is szedhetők, hogy ha ezen czikkek azon kerületben, melyben a fogyasztási adó szedetik, nem állittatnak elő.

XI. Czikk

Miután az osztrák-magyar monarchiában a szerb származású tárgyak a vámok és mellékilletékek fizetésénél abban a bánásmódban részesittetnek, a mely a legnagyobb kedvezést élvező nemzet irányában fennáll: ennélfogva a magyar vagy osztrák származású árúk sem lesznek Szerbiában vám-, helyi vagy bármi másnemű pótdijnak vagy pedig új vagy azoknál magasabb mellékilletékeknek alávetve, mint a melyek jelenleg a legnagyobb kedvezést élvező nemzet irányában fennállanak, t.i.

1. A hordásért: 100 kilogramm után 20 dinár-para és csupán ott, a hol e szolgálat a vámhivatal tisztviselői által teljesittetik;

2. a mérlegezésért: 100 kilogramm után 8 dinár-para;

3. a kövezetért 100 kilogramm után 10 dinár-para;

4. a raktárilletékért: 100 kilogramm után és naponkint 5 dinár-para; ezen illeték könnyen meggyuló és robbanó árúknál 100 kilogramm után és naponkint 10 parával növekszik.

Magától értetik, hogy a mellékilletékek csak annyiban szedhetők, a mennyiben azon szolgálatok, a melyekre ezen illetékek ki vannak szabva, valósággal és a vámszabályok és törvényeknek megfelelően teljesittettek.

Egyébiránt a két szerződő fél megegyezett abban, hogy ezen pótilletékeknek bárminemű leszállitása, a mely valamely harmadik állam árúczikkeire nézve nyujtatnék, hasonlóképen haladéktalanul fog az ugyanazon természetü magyar vagy osztrák származású czikkekre is alkalmaztatni.

XII. Czikk

Azon külön intézkedések sérelme nélkül, melyek a vasuti forgalomban alkalmazandó vámeljárásra vonatkoznak, megegyezés jött létre arra nézve, hogy azon árúk, melyek az egyik szerződő fél területén vámbiztositási eljárás alá esnek s ezen vagy más okból már a másik fél területén zár alá helyeztetnek, ha máskép az ellenőrzés kivánalmainak elég tétetett, nem fognak felbontatni és a sértetlenül talált zárak és ólompecsétek helyett mások nem fognak alkalmaztatni.

Általában a vámszolgálat alakszerüségei azonos alapelvek szerint szabályoztatni és lehetőleg egyszerűsittetni fognak; gondoskodva lesz arról, hogy a vámszolgálat szabályszerüen és gyorsan teljesittessék a hivatalos órákban, a melyek kellő számban fognak megszabatni.

A mennyiben azt a körülmények megengedik, a két szerződő fél vámhivatalai egyesittetni fognak, vagy legalább teendőikben egybehangzólag és egyidejűleg, a forgalom szükségtelen késleltetése nélkül fognak eljárni.

XIII. Czikk

A szerződő felek kötelezik magukat arra, hogy a területeik ellen irányzott csempészkedés meggátlására és megbüntetésére kellő eszközökkel közreműködnek, hogy e célból a másik állam felügyelő hivatalnokainak minden törvényes segitséget megadnak és hogy azoknak pénzügyi és rendőri közegeik, valamint általában a helyi hatóságok utján mindazon felvilágositást és támogatást nyujtják, a melyre hivatalos eljárásukban szükségük van.

A szerződő felek fentartották maguknak, hogy e tekintetben külön szabályzatokban állapodjanak meg.

XIV. Czikk

Az egyik szerződő fél alattvalói a másik fél területén mindenben, a mi a gyári és kereskedelmi jegyeknek, az árúk vagy boritékaik és csomagolásaik megjelölésének, valamint a mustrák és minták védelmét illeti, ugyanazon bánásmódban fognak részesülni, mint a saját nemzetbeliek.

A szerb kormány két évi időközön belül a kérdéses jegyek és minták védelméről szóló és az e tekintetben elfogadott nemzetközi elveknek megfelelő törvényt a szerb kamara elé terjeszteni és annak szentesitésére hatni fog.

A ki a jegyek és minták törvényes védelmét igénybe akarja venni, annak alkalmazkodni kell az illető ország törvényei által előirt feltételekhez és formaszerüségekhez; és különösen a mintákat, jegyeket, jelvényeket és csomagolásokat be kell terjesztenie az osztrák-magyar monarchiában a bécsi és a budapesti kereskedelmi kamaránál és Szerbiában a Belgrádban külön kijelölendő hivatalnál.

Az e cikkben megjelölt védelem azonban a másik fél alattvalóinak csak annyiban és addig nyujtatik, a mennyiben és a meddig ezt a védelmet saját országukban élvezik.

XV. Czikk

A méterrendszer szerinti súlyok és mértékek hitelesitésére vonatkozó szabályzat határozatai a szerződő felek országaiban egységes elvek szerint és a mennyire lehetséges, azonos módon fognak megállapittatni.

XVI. Czikk

A jelen szerődés kiterjed mindazon országokra, a melyek az osztrák-magyar vámterülethez jelenleg tartoznak, vagy jövőben tartozni fognak.

XVII. Czikk

A jelen szerződés három hónappal a jóváhagyási okmányok kicserélése után lép életbe, és ugyanazon naptól kezdve 10 éven át érvényben marad.

Ha azonban az emlitett időszak lefolyta előtt a szerződő felek egyike sem jelentené ki abbeli szándékát, hogy a szerződés hatálya megszünjék, - az azontúl is érvényben marad, még pedig az egyik vagy a másik szerződő fél részéről megtörtént felmondás napjától számitott egy esztendő lefolyásáig.

XVIII. Czikk

Jelen szerződés jóvá fog hagyatni és a jóváhagyási okmányok, mihelyt lehetséges, Bécsben ki fognak cseréltetni.

Minek hiteléül az illető meghatalmazottak a jelen szerződést aláirtak és pecsétjeikkel megerősitették.

[Aláírások]

A) melléklet

Vámok a Szerbiába való bevitelnél

I. Specifikus vámok

(Göngysúly a nyerssúly százalékaiban: 15 ládákban vagy hordókban, 10 kosarakban, 5 zsákfélékben vagy zsákokban.)

1. Papiros:
a) Csomagoló-papiros (ideértve a durva szürke csomagoló-, itatós- és szalmapapirost, valamint az efféle papirosból való zacskókat is) és mindennemü papiroslemez bármely anyaggal itatva vagy bevonva is

100 kg.


4 dinár
b) Nyomda- és irópapiros, a szines pépből készült is 100 kg. 7 dinár
c) Mindennemű levélpapiros és levélboritékok (cartonokban is); nyomtatott és vonalzott papiros, papirosba vagy papiros-lemezbe füzve vagy kötve is; ugynevezett selyempapiros és szivarkapapiros ivekben

100 kg.


10 dinár
d) Szivarkapapiros felvágva és könyvecskékben 100 kg. 15 dinár
e) Jegyzék- és üzletkönyvek, calicotba vagy bőrbe kötve, nemtelen fémekből való sarkakkal és kapcsokkal
100 kg.

20 dinár
f) Játék-kártyák 100 kg. 35 dinár
2. Liszt és őrlemény (darált, törött és hántott szemek, kása, dara, apró dara) 100 kg. 1 dinár
16 ládákban vagy hordókban, 8 kosarakban, 5 zsákfélékben vagy zsákokban.
3. Gyapjuszövetek:
a) 1. Pokróczok (lótakarók és durva ágyteritők), durva szőnyegek kecske- és más állatszőrből, durva nemezek állatszőrből vagy durva gyapjuból) szintugy talpnak és efféléknek szabva, kátrányozva és fénymázozva is), posztószélek

100 kg.


16 dinár
2. Durva posztók, mint szürposztók, darócz (Loden), aba, chaiak, azur 100 kg. 20 dinár
(Göngysúly a nyerssúly százalékaiban: 16 ládákban vagy hordókban, 8 kosarakban, 5 zsákfélékben vagy zsákokban.)
b) Szövetek, csekély mennyiségű selyemmel vagy fémszálakkal vegyesen is, és pedig:
1. Férfi-öltözetnek és egyéb vastagabb ruházatnak való posztó- és posztószerü szövet, flanell, wattmoll, hosszu szőrü borzolt bélés-szövet, finom nemez és finom nemezárúk
100 kg.

58 dinár
18 ládákban vagy hordókban, 10 kosarakban, 5 zsákfélékben vagy zsákokban.
Jegyzet. A posztószerü szövetekhez tartoznak minden férfiruhának való divatszövetek is, a milyenek Brünnben és Reichenbergben készülnek (férfi kabát- és nadrágszövetek, divatszövetek, „nouveautés”).
2. Könnyű és vékony, rendszerint női öltözetre való szövetek (orleans, thibet, cachemir, mohair és effélék), butorszövetek, asztalteritők, nyakkendők, nagykendők, sálok és sálszerű szövetek rojtokkal és bojtokkal vagy azok nélkül, gyapjuplüs és gyapjubojtokkal vagy azok nélkül, gyapjuplüs és gyapjubársony


100 kg.



90 dinár
Jegyzet. E tétel alá tartoznak: az alpacca, mohair, orleans, thibet, lustre, cachemir, serge, lama, poil de chčvre, satin, Italia cloth, merino, damasz, ripsz és egyéb butorszövetek és női divatkelmék. A nyakkendők, sálok és nagykendők egyszerü himzésekkel kapcsolatban is.
4. Faáruk:
a) Közönségesek, azaz kerékgyártó-, kádár-, esztergályos- és asztalos-munkák; mindezen munkák nyersen, sem mázolva, sem festve, sem fénymázozva, sem fényezve, sem más anyaggal kapcsolatban, a vason kivül

100 kg.


2 dinár
Jegyzet. E tétel alá tartoznak: hordók, vékák, kádak, dézsák, vályuk, puttonyok, vedrek, kerekek és más kocsirészek (kivéve a kész kocsikat), taligák, targonczák és kézi-szánok, parketták és parkettarészek, evezők, padok, asztalok, székek, nyoszolyák, szekrények, igák, nyeregfák, mángorlók, esztergapadok, fonókerekek, malmok, létrák, sámfák, faczipők, tyukketreczek, főzőkanalak, tányérok, durva játékszerek, skatulyák, gereblyék, szénásvillák, lapátok, czipőszegek, fogpiszkálók, gyufának való szálak és minden efféle nyers, sem mázolt, sem fénymázozott, sem fényezett faáru. Szintugy ide tartoznak a parafa-dugók és parafa-talpak.
b) Butorok (ládák is) puha fából, durván mázolva (virágdiszitésekkel és effélékkel durván festve is) és csak közönséges szalmafonadékokkal és lakatos munkával kapcsolatban
100 kg.

3 dinár
(Göngysúly a nyerssúly százalékaiban: 18 ládákban vagy hordókban, 12 kosarakban, 4 zsákfélékben vagy félládákban).
c) Asztalos-, esztergályos és más faáruk, mázolva (a b) alatt nevezettek kivételével), fénymázozva, fényezve, más közönséges anyagokkal kapcsolatban is 100 kg.
8 dinár
Jegyzet. E tétel alá tartoznak: a csupán fából való játékszerek, pipaszárak, pipák és szivarszipkák, csupán fából, botok, más anyagok nélkül, esernyő- és napernyő-vázak halcsonttal, aczéllal és egyéb efféle anyagokkal kapcsolatban, de be nem vonva; léczek bronzolva és aranyozva, ugyszintén az ezen léczekből készitett rámák.
5. Vasuti szállitó eszközök: vámmentesek.
6. Italok és folyadékok:
a) Borok hordókban: 11 kettős hordókban.
1. Versecz, Fehértemplom és Páncsova környékén termettek 100 kg. 2.50 dinár
2. másfélék 100 kg. 6 dinár
11 ládákban vagy kettős hordókban, 5 kosarakban és 24 a palaczkokért.
b) Égetett szeszes folyadékok (alkohol, borszesz, pálinka, rum, likörök):
1. hordókban 100 kg. 6 dinár
2. palaczkokban 100 kg. 20 dinár
25 kettős hordókban, 20 ládákban, 15 egyszerű hordókban, 5 kosarakban és 35 a palaczkokért.
c) Sör, hordókban és palaczkokban 100 kg. 3 dinár
Jegyzet. Ha a palaczkokban bevitt sör bevitelénél a bevivő kinyilatkoztatja, hogy a palaczkokat 3 havi határidő alatt ki fogja szállitani, akkor e palaczkok súlyából a 35 százaléknyi göngysúly nem fog leszámittatni, ellenben azon vámhivatal, a melyen át a sör bevitetett, fel fogja jegyezni a bevitt palaczkok számát és az ugyanannyi vagy kisebb számú sörös palaczkoknak a fent mondott határidő alatt történő kivitele alkalmával vissza fogja tériteni azon vám- és trosarina- (fogyasztási adó) illetékeket, amelyek valóságos súlyuknak megfelelnek, a kiviteli vám levonása nélkül.
d) Eczet 100 kg. 2 dinár
7. Ásványvizek: a palaczkokkal és korsókkal együtt 100 kg. 0.50 dinár
8. Kőszén és barnaszén: vámmentes.
9. Közönséges kőfaragó munkák és cementáruk:
mint sirkövek, emlékkövek, oszlopok (feliratokkal is); ajtó- és ablaktokok, csatornák, csövek, vályuk, lépcsők stb. és más munkák (gipszből is), legalább 5 kilogramm súlynak és csak fával vagy nemtelen fémekkel kapcsolatban:
a) nem pallérozva; köszörülő-, fen- és kőnyomda kövek 100 kg. 1.50 dinár
b) pallérozva; pallérozott kőtáblák 100 kg. 2 dinár
(Göngysúly a nyerssúly százalékaiban. 25 ládákban vagy hordókban, 20 kosarakban vagy félládákban).
10. Agyagárúk:
a) Közönséges agyagárúk mázzal vagy festékkel bevonva vagy nem, közönséges kőedény, agyagcsövek, kályhacsempék és koczka-téglák; szintugy fényezetlen vagy fénymázatlan fával vagy efféle vassal kapcsolatban

100 kg.


2 dinár
b) Egyszinű vagy fehér finom fayence és porczellán; a fehér szines széllel vagy diszitéssel is; cseréppipák; mindezen árúk nemtelen fémekből való fedelekkel és foglalatokkal is, e tétel alá tartoznak az a) rovatban foglalt árúk is, ha ily fedelekkel vagy foglalatokkal vannak ellátva

100 kg.


6 dinár
c) Többszinü, festett, aranyozott és ezüstözött finom fayence és porczellán; agyagárúk más közönséges anyagokkal kapcsolatban, a mennyiben a) és b) alá nem tartoznak
100 kg.

14 dinár
11. Üvegárúk:
a) Közönséges üveg, azaz nem súrolt, nem préselt, nem köszörült, nem vésett, nem festett és más anyagok nélkül;
1. Ablak- és táblaüveg; öblös üveg a maga természetes szinében, nyers üveg- és zománcz-anyag, öntött üvegtáblák tetőzésre vagy padlózásra is, a bordás is
100 kg.

3 dinár
30 ládákban vagy hordókban, 20 kosarakban vagy félládákban.
2. Öblösüveg, fehér 100 kg. 5 dinár
b) Öblösüveg (az a) tétel alatti), súrolt vagy köszörült dugóju, fenekü vagy szélü 100 kg. 5 dinár
c) Köszörült, étetett, vésett, préselt, mustrás, festett, aranyozott, ezüstözött, foncsoros üveg, csillárfüggők, üveggombok, üveggyöngyök, üvegkorálok, üvegzománcz és hamis kövek
100 kg.

12 dinár
Jegyzet. A gombokon levő fülek, vagy a megerősitésül szolgáló aljazatok; továbbá azon fonalak, a melyekre az üveggyöngyök, üvegkorálok és üvegzománcz, csupán a csomagolás vagy szállitás megkönnyebbitése végett füzve vannak, az illető czikkek vámozásánál figyelembe nem veendők.
Ha az üvegből készült és fonalakra vagy zsinegekre fűzött tárgyak minden más előkészület nélkül ékszerekül (pl. karpereczekül, nyakékekül stb.) szolgálhatnak, nem esnek a 11. c) tétel alá.
d) Üvegáruk más közönséges anyagokkal kapcsolatban 100 kg. 20 dinár
Jegyzet. A fűz, káka, szalma, vagy nádból való közönséges fonadékkal körülfont öblös üvegnemüek az üveg minőségéhez képest a 11. a), b) vagy c) tétel szerint fognak vámoztatni.
12. Vas és aczél:
a) Nyers vas, azaz öntött vas rudakban, tömegben, rögekben stb., kovácsolható vas és aczél rudakban, bocsokban, bugákban vagy más nyers darabokban; buczavas, farkvas, milbars (nyers-sín) és ingots; ócska vastöredék, vas- és aczélhulladék

100 kg.


0.80 dinár
10 ládákban vagy hordókban, 6 kosarakban, 3 zsákfélékben vagy félládákban.
b) Félgyártmányú vas és aczél:
1. Mindenféle vas és aczél rudakban, négyszögű vas, pántvas, lapos és gömbölyű vas; sarok- és szögletvas és aczél; vas és aczéllemezek
100 kg.

2 dinár
Jegyzet. Ide tartozik minden nyujtott, kovácsolt, hengerelt, rudvas, mindennemü nyujtott és öntött aczél rudakban, ugynevezett boszniai vas, abroncsvas L,V,T és I vas (átalvas) U, + vas stb., mint átalában a kereskedésben szokásos mindennemü vas és aczél.
2. Pléh és drót vasból vagy aczélból 100 kg. 3 dinár
c) Mezőgazdasági eszközök és szerszámok vasból vagy aczélból, fából való nyelekkel, markolatokkal, fülekkel és effélékkel is, pl. trágya- és szénavillák, csákányok, kapák, lapátok, szekerczék, gereblyék, kaszák, sarlók, szecskavágó vasak, boronák, ekék, borona- és eke-vasak, juh-nyiró- és kertészollók stb.


100 kg.



6 dinár
d) Vasuti szerek vasból vagy aczélból (a gépek és szállitó-eszközök tételei alá tartozók kivételével), pl. vasuti sínek, a sinek megerősitésére szolgáló készletek, a forgalmi szerek szerkezetéhez vagy kijavitásához való részek, kitérő és keresztező készülékek, csúcs-sínek stb. vasuti épitésekhez való vasszerkezetek


vámmentesek.
14 ládákban vagy hordókban 10 kosarakban, 6 zsákfélékben és zsákokban.
13. Talpbőr és más közönséges bőr:
azaz természetes szinü barna vagy fekete bőr; fényesitve (csizmamázzal), barkásan, egyszerűen vonalozva, de nem bronzolva, sem fénymázosan
100 kg.

30 dinár
13 hordókban vagy ládákban, 9 kosarakban, 2 zsákfélékben vagy zsákokban.
14. a) Kávépótlók 100 kg. 4 dinár
b) Czukor:
1. nyers 100 kg. 5 dinár
2. finomitott 100 kg. 7 dinár
15. a) Kén- és salétromsav 100 kg. 1.50 dinár
vasgálicz 100 kg. 0.60 dinár
ólomtajt 100 kg. 3 dinár
Rongypép, szilárd vagy híg papirostészta vámmentes.
12 ládákban vagy hordókban, 8 kosarakban, 4 zsákokban és zsákfélékben.
b) Gyujtószerek, különösen mindenféle gyufa (skatulyákban is) keményitő és enyv 100 kg. 5 dinár
15 ládákban vagy hordókban, 8 kosarakban, 3 zsákfélékben és zsákokban.
16. a) 1. Szappan, nem illatszeres 100 kg. 6 dinár
2.Szappan illatszeres 100 kg. 12 dinár
b) Viasz-, stearin-, paralin-, ceresin- és palmitingyertyák 100 kg. 12 dinár
17. Gépek és géprészek:
fémből, fából vagy bármely más közönséges anyagból, az ipar, mesterség, gazdaság, serfőzdék hasnálatára szeszfőzéshez vizen vagy szárazföldön való szállitásra, fürdők használatára és más hasonló czélokra

vámmentesek.
18 ládákban vagy hordókban, 12 kosarakban, 5 zsákfélékben és zsákokban.
18. Pamutszövetek:
a) Barchent (molleton) és más hasonló kelmék nyers állapotban; bélésnek való organtin 100 kg. 20 dinár
b) Barchent (mollenton) és más hasonló kelmék (kalmuk és effélék), csinvat (két vagy több nyüstös), „Schöckl” azaz szinesen vagy koczkásan szőtt ágynemü; takarók, nadrág- és kabátkelmék, piqué és hasonló kettős szövetek; mindezen árúk fehéritve, festve, tarkán szőve és szinnyomatosan


100 kg.



25 dinár
c) Asztalnemüek és zsebkendők tarkán szőve és szinnyomatosan 100 kg. 45 dinár
19. Kender, len és juta:
a) 1. Durva zsák- és csomagoló szövetek, valamint az azokból készült zsákok, zsákcsinvat is. E szövetek el lehetnek látva egyes szines, megjelzésre szolgáló csikokkal is
100 kg.

6 dinár
2. Közönséges házi vászon és más hasonló erős vászon len- vagy kenderből (mint „Flank”, „Numerasch”. „Kalamaika” stb.); katona ruházatra való csinvat; vitorlavászon és más erős szövetek; mindezen vászonemüek fehéritve is, de nem festve

100 kg.


11 dinár
3. A 2. alatt megnevezett szövetek festve; továbbá a „Gradl” nevü vászon, azaz ágynemüek, matrácznak, szalmazsáknak, butortakarónak való sávolyozott vászon; kanevász és „Schöckl”, azaz bélésnek való festett vászon és ágynemünek való szines koczkás szövet; ruházatnak való csinvat, fehéritve vagy tarkán szőve; mindennemű szőnyegek


100 kg.



25 dinár
4. Az 1., 2. és 3. alatt nem foglalt mindenféle lenszövet, nyersen, fehéritve, festve, tarkán szőve, vagy szinnyomatosan, a gaze, battiszt és linon kivételével
100 kg.

50 dinár
15 ládákban vagy hordókban, 10 kosarakban, 3 zsákfélékben és zsákokban.
b) Kötélverő árúk:
1. Kötelek és alattságok (kantárok, lószerszám stb. is) 100 kg. 8 dinár
2. Más kötélverő árúk (zsineg, tömlők, hevederek, vedrek, hálók, tüzoltó- és tornaszerek és effélék), más közönséges anyagokkal kapcsolatban is
100 kg.

18 dinár
Jegyzet. A jelen tarifában „közönséges anyagok” alatt a békateknőn, elefántcsonton, gyöngyházon, chinai fénymázon, tajtékon, gagáton, borostyánkövön, nemes fémeken (ide értve a chinaezüstöt is), drága és féldrágaköveken, valódi gyöngyökön és korálokon, selyem kelméken (ide értve a bársonyt is) kivül minden más anyagok értetnek.

II. Értékvámok

6%-kal vámozandó áruk:

1. (L. I. 4., 10, és 11. tételt). Játékszerek több anyagból, pipaszárak, pipák és szivarszipkák több anyagból; botok más anyagokkal kapcsolatban; esernyő-, és napernyővázak, más mint a 4. c) alatt megjelölt anyagokkal kapcsolatban; fából való finom faragott munkák, melyek butortárgyak kiegészitő részeit nem képezik; sakktáblák és sakkalakok; szobrocskák stb. fából porczellánból vagy üvegből; ékszerek fából, porczellánból vagy üvegből; ékszertokok és skatulyák, fából, porcellánból vagy üvegből; kupák és legyezők fából, ez utóbbiak papirossal vagy szővetekkel bevonva is; és más apró csecsebecsék és piperetárgyak fából, porczellánból vagy üvegből más anyagokkal kapcsolatban is.

2. Az I. szakasz 12. tétele alatt nem foglalt mindenféle tárgyak vasból vagy aczélból (kivéve a finom kés- és sarkanytúműves tárgyakat, a tüket, horgokat, aczéltollakat, valamint a tollszárakat és tolltartókat, aczélgyöngyöket, óraműveket, fegyvereket és apróárúkat) más közönséges anyagokkal kapcsolatban is.

3. Fonalak lenből, kenderből és egyéb növényi fonó anyagokból, a pamutot kivéve.

4. Czipészárúk bőrből, kaucsukból vagy szövetekből.

15%-kal vámozandó áruk:

5. Dohány és dohánygyártmányok.

6. Déli gyümölcs.

7. Fűszerek.

8. Nyers kávé; rizs, szivacs, halcsont.

9. Tömjén, külön meg nem nevezett mézgák és gyanták, nyersen vagy por alakban.

10. Elkészitett gyógyszer- és illatszerárúk.

11. Kőolajok.

12. Disznó-, ludzsir és emberi élvezetre alkalmas egyéb állati zsiradékok, sózott vagy olvasztott vaj.

8%-nyi vám alá esnek minden egyéb áruk.

A mondott értékvámok legkésőbb a jelen szerződés jóváhagyási okmányai kicserélésének napjától számitandó hat hónap alatt kölcsönös megállapodás utján specificus vámokká fognak átváltoztatni.

Azon czikkek, a melyekre nézve a specifikus vámok tekintetében megegyezés nem jöhetne létre, a jelen szerződés egész tartamán keresztül a fent megjelölt értékvámoknak lesznek alávetve.

B) melléklet

A határforgalom számára biztositott külön vámkönnyítések

I.

Hogy a mindkét részbeli határterületek forgalma számára a mindennapi kereskedés szükségletei által igényelt könnyitések nyujtassanak, a szerződő felek megegyeztek a következőkben:

1. Vámmentesek lesznek a közös határon való bevitelnél és kivitelnél a következő czikkek:

a) mindazon árúmennyiségek, a melyek után a beszedendő vám 2 osztrák értékü krajczárnál vagy 5 dinár-paránál (a frank öt századánál) kevesebb;

b) fű, széna, szalma, alom, moh, takarmány, közönséges nád és káka, élő növények (a mennyiben a fennálló nemzetközi szabályok értelmében a szabad forgalomba jöhetnek), gabona kévékben vagy kalászokban, hüvelyesek szárastul, töretlen kender és len, burgonya;

c) méhkasok élő méhekkel;

d) állatok vére, mindenféle tojás;

e) friss és aludt tej;

f) faszén, lignit és köszén, turfa és turfaszén;

g) épitő és bányakő, kövező és malomkő, közönséges köszörülőkövek és sarlók és kaszák élesitésére való fenkövek, áltatában mindennemű kövek vágatlanul vagy vágva, de nem pallérozva, sem lemezekbe vágva; salak, kavics, homok, oltatlan mész és gipsz; márga, anyag és általában tégla, edények és pipák készitésére való mindenféle közönséges agyag;

h) téglák;

i) korpa, olajpogácsa és kisajtolt vagy kifőzött gyümölcsök és olajosmagvak másféle hulladékai;

j) növényi vagy kőszénhamu, trágya, moslék, törköly, iszap;

k) kenyér és liszt 10 kilogramm és kisebb mennyiségben, friss hús 4 kilogramm és kisebb mennyiségben, sajt 2 kilogramm és kisebb mennyiségben, friss vaj 2 kilogramm és kisebb mennyiségben.

2. A határkerületek oly lakosai, kik a határon túl földeket birnak vagy bérben tartanak, az ezen földek miveléséhez szükséges tárgyak, nevezetesen a szerszámok, a gazdasági eszközök és a munkaállatok, a vetőmagvak, továbbá az ezen birtokokon nyert termények, ugymint gabona, széna, marha, fa stb. tekintetében vámmentességet élveznek.

3. A kölcsönös vámmentesség továbbá ki fog terjedni mindazon zsákokra és edényekre is, a melyeket a határkerületek lakosai arra használnak, hogy azokban mezei terményeiket, például: gabonát és más mezőgazdasági terményeket, gipszet, meszet, italokat és másféle folyadékokat, valamint a határforgalomban előforduló más tárgyakat, a szomszéd országba vigyenek és a melyeket onnan üresen ugyanazon uton visszahoznak.

4. A két országban a behozatalnál ép ugy, mint a kivételnél hasonlóképen minden vám alól mentes marad: az az állat, a mely az egyik országból a másikba takarmányozásra vagy legeltetésre hajtatik és a takarmányozás vagy legeltetés után visszahajtatik; szintúgy vámmentesen visszahozhatók a legelőre hajtott állatoktól nyert termények, mint: tej, vaj, sajt, gyapjú, valamint az időközben ellett állatok, azonban mindig csak a marha számához és a legelés idejéhez arányos mennyiségben.

5. Szintén vámmentesen fognak kezeltetni a gabonanemüek, olajosmagvak, kender, len, fa, cserhéj és más efféle mezőgazdasági tárgyak, ha azokat a két ország határkerületeinek lakosai saját szükségleteire őrlés, törés, felapritás, morzsolás stb. végett a másik ország határkerületében fekvő malmokba viszik és az emlitett feldolgozás után visszahozzák.

A két szerződő fél vámigazgatóságai közös egyetértéssel meg fogják állapitani a szükséghez képest és kellő arány szerint a kész czikk azon mennyiségét, a mely a nyers anyag fejében ismét visszahozható, illetőleg ismét kiviendő lesz.

6. Az 1., 3. és 5. alatt megjelölt kedvezmények csakis a szerződő felek területeinek közös határától tiz kilométer vagy kisebb távolságra eső határkerületek övében lakóknak nyujtatnak.

7. A szerződő felek és közigazgatási hatóságaik nem fognak egyezni azon pontokra nézve, melyeken keresztül a rendes vámutakon és a folyók szabályszerü átjáratain kivül a lakosok szabad forgalma az elősorolt tárgyakkal, valamint a mindennapi forgalom más vámmentes czikkeivel meg lesz engedve.

II.

A két ország közös határain át való közvetlen forgalomban mind a behozatalnál, mind a kivitelnél vámmentesek:

1. Az utasok, hajósok, fuvarosok és munkások podgyásza, és pedig: fehérnemüik, ruházataik, utazási holmijaik, szerszámaik és műszereik saját használatukra és a körülményekhez mért mennyiségben.

2. A személy- és árú-szállitásra tényleg használt kocsik; targonczák, kosarak és hasonló fuvarozási készülékek, teherhordó és igás állatok, hajók rendes felszerelésükkel.

3. A hajók élelmi szerei.

4. Mustralapok és más használatra nem szolgálható mustrák.

5. A közönséges boritékok és azon tartályok, melyekben árú van, nem fognak külön megvámoltatni, hanem a göngysúlyra vonatkozó határozmányok szerint fognak kezeltetni.

III.

Az alább felsorolt árúk után, melyek az osztrák-magyar monarchia vámterületének szabad forgalmából a közös határon át közvetlenül vitetnek Szerbiába, mindig a bevivő választása szerint az akkoron a legnagyobb kedvezményben részesülő nemzet beviteleire alkalmazható akár specificus akár értékvám fele fizetendő:

Az A melléklet 1. a) tétele alatti árúk
Az A melléklet 9. a) tétele alatti árúk
Az A melléklet 10. a) tétele alatti árúk
Az A melléklet 11. a) 1. és 2. tétele alatti árúk
Az A melléklet 12. a), b) 1. (idértve a jegyzetet is) c) tétele alatti árúk.

A szóban forgő különbözeti bánásmódnak a fent nevezett árúkra alkalmazására való jog igazolásául azon vámhivatal által kiállitott bizonyitvány szolgáland, a mely által ezen árúczikkek a kivitelre bocsáttattak s mely bizonyitja azt, hogy a kérdéses küldemény az osztrák-magyar monarchia vámterületének szabad forgalmából ered.

IV.

Az alább felsorolt árúk, melyek Szerbia szabad forgalmából a közös határon át közvetlenül vitetnek az osztrák-magyar monarchia vámterületébe, a következő vámkedvezményekben és vámmentességekben részesülnek:

1. Fris gyümölcs (a fris szőlő kivételével), kerti termények és fris főzelék vámmentesek.

2. Száraz dió és mogyoró vagy dióbél és mogyoróbél, száraz szilva, czukor nélkül főtt gyümölcsiz (marmelade) 100 kilogramm 1 frt 50 kr.

3. Ökör és bika darabonként 4 frt.

4. Sertés darabonként 1 frt 50 kr.

5. Nyers, szőrös vagy szőrtelen bőrök (frisen vagy száritva, szintúgy sózva vagy meszezetten, de tovább ki nem készitve) vámmentesek.

6. Méz vámmentes.

7. „Rakia”, azaz szilva-pálinka, 38 százaléknál több szeszt nem tartalmazó (a 100 fokú szeszmérő szerint) a Bosznia és Szerbia közti határon át való bevitelnél a belső adón felül 100 kilogramm után 3 frt 20 kr.

8. Bor hordókban, Posarevac, Negotin, Semendria és Nis környékéről 100 kilogramm után 3 frt 20 kr.

9. Gubacs, festéshez vagy cserzéshez való héjak vámmentesek.

C) melléklet

A Szerbiába bevitt áruk értékvámjainak beszedésére vonatkozó külön határozatok

1. Valahányszor a bevitt árúk érték szerint vámolandók, ezt a bevivőnek bevallásában irásilag kell kijelentenie és ugyan abban ki kell tennie az árú értékét és a kereskedésben szokásos megnevezését.

Az árunak a vámozás alapjául szolgáló értékét a bevitt tárgynak a termelés vagy elszállitás helyén levő tényleges eladási ára fogja képezni, megtoldva még azon szállitási és esetleg biztositási és bizományi költségekkel, a melyek a Szerbiába való bevitelnél egész a határszéli belépési helyig tényleg felmerültek.

A bevivő bevallásához az eladási árúszámlát facturát és a fuvarlevelet vagy a hajóselismervényt mellékelni tartozik.

Az árú értéke a bevallásban dinárokban (frankokban) és részeiben fejezendő ki. Ha az érték az árúszámlában o. é. forintokban van kitéve, az a vámozás számára frankokra fog átszámittatni, még pedig azon átlagos árfolyam alapján, a melylyel a 20 frankos pénzdarab a bevallás hónapját megelőző hónapban a bécsi vagy a budapesti tőzsdén birt. Az árfolyam ezen átlagát a fejedelmi pénzügyministerium közzé fogja tenni. A szállitási, biztositási és bizományi költségek ugyanazon alapon számitandók át.

2. Az érték szerint vámozandó árúk vámhivatali szemléjének a bevallást követő 48 óra alatt meg kell történni.

Ha a vámhivatal a bevallott értéket elégtelennek tartja, a vámhivatali szemle utáni 24 órán belül joga van kijelenteni, hogy az árút megtartja, megfizetvén a bevivőnek az általa bevallott árt, 10%-kal megtoldva; magától értetik, hogy ez esetben sem vám, sem mellékilletékek nem szedetnek. E fizetés az elővásárlás kijelentésére következő két hét alatt teljesitendő.

Ha a vámhivatal a vámhivatali szemle utáni 24 óra alatt nem jelenti ki azt, hogy az elővásárlás joggal élni akar, köteles ezen határidő leteltével az árút a bevivő által bevallott érték szerint számitott vám lefizetése mellett haladéktalanul kiszolgáltatni.

A bevivő, a ki ellen a szerb vámhivatal az elővásárlási jogot gyakorolni akarja, egy héten belül az után, hogy a vámhivatal illető határozata vele közöltetett, ha neki tetszik, az árúnak szakértők általi megbecsültetését kivánhatja. Ugyanazon jog illeti meg a vámhivatalt, ha az elővásárláshoz való folyamodást nem tartja megfelelőnek; csakhogy a szakértők meghallgatására vonatkozó határozatát a bevivővel a vámhivatali szemlét követő 24 órán belül közölni tartozik. Bármely fél kivánta is a szakértők meghallgatását, a vámhivatal tartozik az árút a bevivőnek, ha ez azt kivánja, mustrák visszatartása mellett s mindenkor azon feltétel alatt, ha a bevivő a vám, a mellékilletékek és a szakértők meghallgatásából eredhető vámpótlékok biztositására elegendő biztositékot ad, kiszolgáltani; ezek után az árú szabadon bemehet az országba.

3. A vámhivatal elővásárlási joga megszünik, mihelyt a szakértők meghallgatását akár maga a vámhivatal, akár a bevivő kivánta.

Ha a szakértői szemle megállapitja azt, hogy az árú értéke a bevivő által bevallott értéket nem többel, mint 5%-kal haladja meg, ekkor a vám a bevallás összege után szedetik.

Ha a szakértők által megállapitott érték a bevallottat több mint 5%-kal haladja felül, a vámhivatal a vámot a szakértők által meghatározott érték szerint fogja szedni.

E vám birságképen 50%-kal toldatik meg, ha a szakértők becslése a bevallott értéknél 10%-kal magasabbak.

Sőt birságképen a vám 100%-a is szedhető azon esetben, a mikor a vámhivatal elővásárlási szándékát a megszabott határidőben kijelentette, a bevivő kivánatára azonban az árú kiszolgáltatása és a szakértő meghallgatása következett be és a szakértők által meghatározott érték a bevallott értéket 15%-kal fölülhaladja.

A szakértői szemle költségeit a bevalló viseli, ha a szakértők által meghatározott érték a bevallott értéket 5%-nál többel meghaladja, ellenkező esetben a vámhivatal viseli azokat.

Mihelyt a vám, a mellékilletékek és a szakértői szemléből eredő birság vámhivatal által beszedetnek, az árú a bevivőnek kiszolgáltatandó, vagy ha az árú már kiadatott, a biztositék mennyiségének maradéka haladéktalanul visszaadandó.

4. Szakértők meghallgatása esetén a vámhivatal főnöke és a bevivő 8 napon belől a szakértők meghallgatása iránti kivánság tétele után egy-egy szakértőt neveznek meg.

A szakértők véleménykülönbség esetén, vagy a választott biróság megalakulása alkalmával a bevivő kivánságára is egy harmadik választott birót választanak. Ha e választásra nézve nem tudnak megegyezni, akkor a harmadik választott biró az illetékes kereskedelmi törvényszék elnöke, vagy oly helyeken, a hol kereskedelmi törvényszék nincs, az illetékes kerületi törvényszék elnöke által neveztetik ki.

A választott birósági itélet a választott birák kinevezésére következő nyolcz nap alatt hozandó.

Zárjegyzőkönyv

Az osztrák-magyar monarchia és Szerbia közt kötött kereskedelmi szerződés aláirásánál Ő Felsége a császár és király és Ő Felsége a fejedelem meghatalmazottjai a mondott szerződésre vonatkozólag a következő fentartásokat és nyilatkozatokat tették.

Mindkét részről egyetértés volt arra nézve, hogy az ezen szerződésben használt „árú” elnevezés a forgalom tárgyát képező minden földi- és ipari terméket (ideértve az állatokat is) magában foglal.

A II. Czikkhez

1. A II. Czikknek az iparüzletek felállitására és gyakorlására vonatkozó határozatai a szerződő felek országaiban nem fognak alkalmaztatni a gyógyszerészetre, az alkuszokra, a házalásra és egyéb kizárólag egyik helyről a másikra való járáskelés utján gyakorolt kereskedésre és iparra.

2. Az osztrák vagy magyar kereskedelmi és biztositó társaságok, fiókok és ügynökségek felállitása tekintetében Szerbiában jövőre is ugy mint a multban ugyanazon szabályok és intézkedések szerinti bánásmódban fognak részeltetni és üzleteiket alapszabályaik értelmében ugyanazon feltételek alatt üzhetik, mint a nemzetbeliek.

3. Az osztrák vagy magyar alattvalók által kereskedésük vagy iparuk üzésénél Szerbiaban, - és a szerb alattvalók által kereskedésüknél az osztrák-magyar monarchiában élvezett minden adómentesség eltöröltetik.

4. A saját hazabeli illetékes hatóság által kellő alakban kiállitott utlevelek vagy igazolási jegyek rendszerint elegendők a másik országban az igazolásra és nem lesz szükség láttamozásukra, sem a követségek és consulatusok, sem a helyhatóságok részéről.

Kivételnek csak rendkivüli esetekben a közbiztonság tekintetében átalában vagy bizonyos egyének tekintetében különösen lesz helye. Ez esetekben a láttamozás vagy a pótigazolás költségmentesen történik.

5. Az osztrák vagy magyar alattvalók, a kik Szerbiában kereskedést vagy ipart állandóan űzni akarnak, tartoznak e végből engedélyért folyamodni azon hely fejedelmi közigazgatási hatósághoz, a hol a kereskedést vagy mesterséget űzni akarják.

Az engedély nem tagadható meg, ha a kérdéses kérvényező a nemzetbeliekre nézve a törvény által megszabott feltételeket mind teljesitette. A fejedelmi pénzügyministerium fog minden ide vonatkozó panasz felett dönteni.

Azon magyar vagy osztrák alattvalók, a kik a kereskedést vagy ipart Szerbiában már a jelen szerződés hatálybalépte előtt üztek, nem vethetők alá a kereskedés vagy ipar megkezdésére vonatkozó most emlitett feltételeknek, kötelesek azonban kereskedésük vagy iparuk folytatása végett a nemzetbeliekre nézve megszabott minden adót, illetéket stb. fizetni.

6. A II. Czikkben használt „raktárak” kifejezése alatt közraktárak nem értetnek.

A VII. Czikkhez

Magától értetik, hogy az ismétkivitel ellenében időleg vámmentesen (kikészitési eljárás) bevitt külföldi anyagokból az osztrák-magyar monarchiában készitett árúk a Szerbiába való bevitelüknél az ezen szerződésben minden egyéb osztrák vagy magyar származásu árúnak adott kedvezményekben részesülnek.

A VIII. Czikkhez

Megegyezőleg az osztrák-magyar monarchiában érvényben levő elvekkel, Szerbiában is a vámkezelésnél a következő szabályok lesznek követendők:

1. A kis jelentőségű mellékalkatrészek, melyek csak az árú egyes részeinek megerősitésére és összekapcsolására szolgálnak, p. o. szegek, szegecsek, srófok, csatok, zárak, kapcsok, horgok, abroncsok, pántok, sarkak, tolózárak, lakatok a kulcsokkal együtt, szalagok, madzagok, zsinórok, szíjak, kötelek; továbbá kevésbbé lényeges diszitések, bélések vagy fenékboritékok a súly szerinti vámozásnál tekintetbe nem vétetnek: az illető árúkat ennélfogva ezen tartozékok daczára is a vámhivatalnál azon tarifatétel szerint kell bevallani és vámozni, a mely alá többi részeknél fogva tartoznak.

2. A bevivőnek szabadságában áll a bevitelre bevallott, de szabad forgalomba még nem jutott árúkat vám fizetése nélkül külföldre visszavinni, föltéve mindazáltal azt, hogy bevallásában oly szabálytalanságot el nem követett, a mely vámjövedéki büntető eljárást von maga után.

Ez esetben a bevitt árú tekintetében a C) melléklet határozmányai, esetleg a pénzügyi törvények szerint kell eljárni.

Az árú ismét kivihető, ha az értékének megállapitására vonatkozó eljárás, illetőleg a büntető eljárás a bevallás helyes voltát bebizonyitotta.

A bevivő minden esetben tartozik megfizetni a XI-ik Czikk szerint járó mellékilletékeket.

3. A bevivő a tiszta súlynak valóságos megmérlegelés által leendő megállapitását követelheti; mely esetben e megmérlegelés eredménye szolgál a vámozás alapjául a tarifában megállapitott göngysúly helyett.

A VIII. Czikk határozatai nem alkalmaztatnak:

a) azon kedvezményekre, a melyek más határos államoknak a határforgalom könnyitése végett nyujtatnak:

b) azon kötelezettségekre, a melyeket az egyik szerződő fél már létrejött vagy jövőben létesitendő vámegyesülés határozatai szerint magára vállalt.

A X. Czikkhez

Miután több jelenleg Szerbiában szedett illeték nem felel meg a X. Czikk elveinek és tekintettel a gyökeresebb átalakitásnak útjában álló nehézségekre, a következő megállapodások jöttek létre:

1. Mindaddig, mig az egyedárúság a dohányra és a sóra Szerbiában behozatik, a bevitelnél a vámon felül a jelenleg „Regale” czimén szedett illeték legfeljebb a következőkben felsorolt összegek erejéig lesz szedhető:

a) dohánynál 100 tiszta súlyú kilogramm után 205 dinár (frank);

b) szivarnál 100 tiszta súlyú kilogramm után 400 dinár (frank);

c) sónál 100 tiszta súlyú kilogramm után 2 dinár (frank).

2. A sörgyártásra az adó Szerbiában a jelen szerződés hatályba léptétől kezdve akkép lesz rendezve, hogy a Szerbiában gyártott sör teljességgel ugyanazon mérvben legyen értve, mint a bevitt sör.

3. Mindaddig, mig Szerbiában a bor és szeszfélék termelésére általános belső adó nem honosittatik meg, a mondott czikkek bevitele uán a vámon felül semminemü illeték (trosarina) nem fog szedetni.

4. A felvágott vagy könyvecskékben levő szivarkapapiros, a játékkártyák és az illatos szappan bevitelénél Szerbiában trosarina név alatt fennálló adók legfeljebb még két éven át az ezen szerződés jóváhagyási okmányainak kicserélési napjától számitva és a játékkártyákat illetőleg azon esetre, hogy ha Szerbia e czikkre bélyegadót hoz be, legkésőbb ezen bélyeg behozataláig szedhető. Ezek az adók a következő összegeknél magasabbak nem lehetnek:

felvágott, vagy könyvecskékben levő szivarkapapirosnál 100 tiszta súlyú kilogramm után 125 dinar (frank);

játékkártyáknál tuczat játék után 10 dinar (frank);

illatos szappanál 100 tiszta súlyú kilogramm után 68 dinár (frank).

5. A kávé (a kávépótlék kivételével) és a finomitott czukor bevitelénél Szerbiában a vámon felül fogyasztási adó is szedhető, noha e czikkek az országban nem termeltetnek; ez az adó azonban 100 tiszta súlyú kilogramm után a kávénál 33.68 dinár (frank)-nál és a finomitott czukornál 14 dinár (frank)-nál magasabb nem lehet.

Mihelyt Szerbiában czukorfinomitó gyár vagy oly vállalat állittatnék fel, a mely fogyasztásra alkalmas czukrot gyárt termékük ugyanazon adó alá fog esni, a mely a bevitt finomitott czukortól szedetik, vagy pedig az adó, a melylyel ez utóbbi sujtva van, a belföldi termék után szedett adó erejéig le fog szállittatni és semmi esetre sem lesz szabad a belföldi adó tekintetében oly engedményeket nyujtani, a melyek egyidejüleg a bevitt czikknek nem nyujtatnának.

A XIV. Czikkhez

Négy hónappal azon határidő előtt, a midőn a szerb jegy- és minta-védelmi törvény szerint a letét elsőbbsége a védelemre jogot ad, a magyar vagy osztrák iparosoknak és kereskedőknek jogukban áll, jegyeiket és mintáikat az erre rendelt hivatalnál azon hatálylyal letéteményezni, hogy az elsőbbség nekik minden körülmények közt biztositva lesz, föltéve azt, hogy ők a letéteményezett jegyek és minták valódi tulajdonosai.

Jelen jegyzőkönyv, mely minden külön jóváhagyás nélkül is jóváhagyottnak és szentesitettnek fog tekintetni, azon tény folytán, hogy magának a szerződésnek, melyhez tartozik, jóváhagyási okmányai ki lettek cserélve, két példányban állittatott ki.

[Aláírások]

Minta (IV. Czikk)

Iparigazolvány utazó kereskedő-segédek részére

Érvényes az 18..... évre.

Ezennel igazoltatik, hogy N. ....................... ur ............................. kereskedést űz (gyárral bir) ........................ n .............................................. társas czég alatt.

.............................................. kereskedő ház szolgálatában áll, mint utazó-segéd és hogy e ház ...................................... üzlettel (gyárral) bir .......................................... n.

N. ..................................................... ur a megjelölt társas czég számára, valamint a következő társas czégek számára:

................................................................................................................................................

az osztrák-magyar monarchiában

a szerb fejedelemségben

áru-megrendeléseket keresni és vásárlásokat tenni szándékozván, ezennel bizonyittatik, hogy a mondott társas czég .................................................................................................................

hazájában/hazájukban kereskedelmi üzlete/üzletük gyakorlásáért a szabályszerű adókat fizeti/fizetik.

A jelen igazolvány előmutatójának joga van árúmegrendeléseket keresni és vásárlásokat tenni, de kizárólag utazás közben és csupán az előbb emlitett társas czég ..... számára. Hordhat magával mustrákat, de nem árúkat. A megrendelések keresése és a vásárlások eszközlésénél a minden egyes államban érvényes szabályokat köteles megtartani.

(Hely, kelet és a kiállitó hatóság aláirása és bélyege.)

(Az utazó kereskedő-segéd személyleirása, lakhelye és aláirása.)

Ő Felsége az ausztriai császár, Csehország királya stb. stb. és Magyarország apostoli királya és Ő Fensége Szerbia fejedelme, azon ohajtástól vezéreltetve, hogy még ragályos állati nyavalyák idejében is az állatok, bőrök, szarvak és más hasonló termékekkel való forgalomnak az ezen nyavalyák terjedése elleni óvintézkedések által követelt korlátok közt könnyitéseket nyujtsanak, e czélból egyezmény kötésére határozták el magukat és meghatalmazottaikká kinevezték:

Ő Felsége az ausztria császár, Csehország királya stb. stb. és Magyarország apostoli királya:

Nagy-Kállói Kállay Benjamin urat, kamarását és valóságos belső titkos tanácsosát, a császári és királyi külügyministerium osztályfőnökét, a Szent István-rend lovagját, a Takovo rend nagykeresztesét stb. stb.

Ő Fensége Szerbia fejedelme:

Yovanovich Kosta urat, a belügyministerium államtitkárát, a Takovo-rend középkeresztesét;

Stefanovich Svetozár M. urat, a belgrádi földhitelintézet igazgatóját;

Nesie György S. urat, a belgrádi kereskedelmi kamara elnökét;

kik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik közlése után, a következő czikkekben állapodtak meg:

I. Czikk

Mihelyt a szerződő felek egyikének területén ragályos állati nyavalya tör ki, ezen nyavalya kitöréséről és terjedéséről a másik fél kormányának azonnal közvetlen értesités (távirat utján) fog adatni.

Ha a marha vész vagy más ragályos állati nyavalya kiütése a határtól 75 kilométernél kisebb távolságban levő valamely helyen konstatáltatott, az illető kerület hatóságai erről a szomszédos ország illetékes hatóságait azonnal értesitendik.

A marhavész és más ragályos állati nyavalya behurczolása és terjedése iránt szoros vizsgálat fog megejtetni és ezen vizsgálat eredménye haladéktalanul közöltetni fog hatóságaival azon vidékeknek, a melyek a vész behurczolásaáltal fenyegetvék.

A két szerződő fél mindegyike a ragályos állati nyavalyák állapotáról és az ezek behurczolásának meggátlására elrendelt szabályokról valamint az ily rendszabályoknak módositásáról vagy megszüntetéséről szóló közlést a hivatalos lapban hetenként ki fogja hirdettetni.

II. Czikk

Ha a marhavész az osztrák-magyar monarchia valamely területén ütött ki, a szarvasmarha behozatala csupán meghatározott állomásokon, származási bizonyitvány előmutatása mellett és a szerb határon egészségügyi vizsgálatnak fentartásával engedtetik meg.

A kiütött vész daczára Szerbiába meg van engedve a következő árúknak bevitele: tökéletesen száraz nyers bőrök, csontok, szarvak, szaruhegyek, és paták; szarvasmarhának vagy juhnak sózott vagy száritott belei; faggyú hordókban és bőrökben; szarvasmarha- és kecskeszőr, sörte és gyapjú zsákokban; széna, szalma, sarjú és más efféle tárgyak.

III. Czikk

Szerbia oly intézkedések megtételére kötelezi magát, a melyek által a román, bolgár és török határokon át a szarvasmarha behozatalát és átvitelét kivétel nélkül megakadályozza.

Ha Romániát, Bulgáriát vagy Törökországot a szerződő felek nem fogják többé oly országoknak tekinteni, a melyek a ragályos állati nyavalyáknak gyakori előfordulása következtében, a marhavész behurczolása tekintetében különös veszélylyel fenyegetnek, a szerződő felek fentartják maguknak azon jogot, hogy e határozatokat közös egyetértéssel módosithassák.

Szerbia kötelezi magát, hogy a mondott határok mentében 37 kilométer távolságra benyuló területen összes marhaállományát szigorú ellenőrzés alá vetett szabályszerű számlálás meghonositása és folytatása által nyilván tartja.

IV. Czikk

Mihelyt Szerbia állategészségügyi rendészetét akkép szervezte, hogy a ragályos állati nyavalyáknak idegen területekről való behurczolására és a saját országban való elharapódzásának megakadályozására, valamint az ezen nyavalyák elfojtására szolgáló intézkedések ugyanolyan szigorral és ugyanazon elvek szerint hajtatnak végre, mint az osztrák-magyar monarchiában - a kérődző állatok, állati termékek és ragályfogó tárgyak bevitele és átvitele Ausztria-Magyarországban az alább jelzett eljárás alá esik:

1. § Ha Szerbia a marhavésztől teljesen mentes és e vészmentes állapotról az osztrák-magyar monarchia kormányai saját ügynökeik közvetitésével meggyőződtek, a kérődző állatok behozatala és áthozatala Szerbiából ugyanazon rendszabályok szerint történhetik, mint a milyen az osztrák-magyar monarchia országaiban a belföldi szarvasmarha forgalmára nézve hatályban van, feltéve azonban azt, hogy hivatalosan igazoltatik, hogy az állat legalább 30 napig ugyanazon helyiségben volt, s hogy onnan akár közvetlenül, akár valamely vásáron át vitetett ki.

2. § Ha a marhavész Szerbiában kiütött, de csupán az osztrák-magyar monarchia határától 40 kilométernél távolabb eső egyes helyeken, a bevitel a határos terület kormánya által meghatározott átkelő helyeken a következő tárgyakra nézve meg lesz engedve:

a) szarvasmarha és egyéb kérődző állatok, akár élő, akár holt állapotban;

b) az állatok nyerstermékeihez számitható minden czikk, akár nyers, akár száritott állapotban;

c) széna, szalma és miden egyéb száraz takarmányfélék;

d) használt istálló-eszközök és marhaszerszám, viselt ruha és rongy; mindez, ha

1-ször hivatalosan igazoltatik, hogy az állatok vagy tárgyak vészmentes vidékről valók, hogy ott legalább 30 napig voltak és hogy szintén vészmentes uton szállittatik;

2-szor, ha az állatok gyanutlan egészségi állapota szabályszerü egészségi bizonyitvány által igazoltatik;

3-szor, ha az osztrák-magyar monarchia határos területének kormánya részéről az átkelő helyekre külön kirendelt közegek által megejtett vizsgálat megállapitja azt, hogy az állat egészségi állapota semmiféle gyanura nem szolgáltat okot.

3. § Ha a marhavész Szerbiában nagyobb mérvet ölt, vagy ha az a határhoz aggasztó módon közeledik, Szerbiából a vágómarhának behozatala és átvitele csak a következő feltételek mellett engedtetik meg:

a) a bebocsátásra minden egyes esetben külön engedély szerzendő;

b) a szállitásnak közvetlenül egész a rendeltetési helyig vasuton vagy hajón kell történnie, minden nem egyenesen maguk a szálllitási körülmények által követelt átrakodás kikerülésével;

c) az átvitelre feladott szállitmányoknál azonkivül hivatalosan igazolandó még az is, hogy azon határos ország kormánya, melybe a szállitmány legközelebb jut, annak saját terültébe való bevitelét megengedi.

Ezen feltételeken kivül a 2. § 1., 2. és 3. pontjában megjelöltek, szintén teljesitendők.

Bebocsátható továbbá a bevitelre:

a) a gyárilag mosott és kellően zsákolt gyapju; zárt rakaszokba (ládákba) vagy hordókba rakott száraz vagy sózott bél, öntött faggyú és túró (sajt) minden megszoritás nélkül;

b) a nem gyárilag mosott, de kellően zsákolt gyapju, marha- és kecskeszőr, száraz csont, szarv vagy köröm, és teljesen kiszáritott bőr, ha az, hogy Szerbia vészmentes vidékéről való, a 2. § értelmében igazoltatik;

c) kellően zsákolt, de mosatlan gyapju, marha- és kecskeszőr csak akkor bocsátható be, ha tisztitásra közvetlenül gyári mosodákba szállittatik és ha ez az eljárás veszély nélkül és az e részben kiadott rendeletek módozatai szerint történhetik;

d) árúk széna, szalma stb. közé rakva, ládákban vagy hordókban bebocsáthatók ugyan, de a málházásra használt széna, szalma, stb. kirakás után hatósági felügyelet alatt legott megégetendő.

4. § Ha a vész a szállitott marhán utközben vagy rendeltetési helyén üt ki, az egész szállitmány lebunkóztatik, a lebunkózott marháért semmi kártérités nem nyújtatik, ha még nincs tiz napja annak, hogy a határt átlépte.

5. § Ha az osztrák-magyar vámterületnek Szerbiával határos valamely része az ott kiütött marhavész miatt el van zárva, akkor a Szerbiából jövő marhának a terület ezen részén át való bevitele is meg van tiltva.

V. Czikk

A szerződő felek egészségügyi közegeinek jogukban álland, a bevitelt vagy az átvitelt nemcsak a ragályozott, hanem minden egyéb marha tekintetében is megtagadni, mihelyt a ragály létezése iránt alapos gyanujok van.

VI. Czikk

A szerződő felek kormányai kölcsönösen közölni fogják egymással, hogy a jelen egyezmény által megkivánt egészségi és származási bizonyitványok ki által és mily alakban fognak kiállittatni.

Ezen bizonyitványoknak minden esetre tartalmazniok kell azt, hogy a származási hely, valamint az azt minden irányban husz kilométernyire környező vidék ragályos vésztől teljesen mentes és érvényességi határidejük is felemlitendő.

VII. Czikk

A szerződő felek egyikének területéről a másiknak területére legeltetés végett áthajtott marha az ország határán át ismét visszahajtható, feltéve azonban, hogy a III. és IV. czikkben körülirt feltételek teljesittettek. Ezen jogositvány azonban a következő feltételekhez van kötve;

a) a nyájak tulajdonosai az országhatáron a legeltetésre szánt marhának darabszámát és megkülönböztető jeleit egy ezen czélból készitett jegyzéken hitelesittetni fogják;

b) a marhának visszahajtása azon területre, melyből kiment, csupán azonosságának igazolása után fog megengedtetni: ha mindazonáltal s legeltetés ideje alatt akár a nyájak egyik részében, akár a legeltetési helytől 20 kilométernél kisebb távolságban levő helyen ezen marhára nézve ragályos nyavalya ütne ki, akkor ezen időtől kezdve a marhának a másik szerződő fél területére való visszahajtása meg van tiltva.

VIII. Czikk

Jelen egyezmény a mai napon kötött kereskedelmi szerződéssel egyidejüleg fog hatályba lépni és ugyanazon tartama is leend.

A szerződő felek fentartják maguknak azt, hogy ezen egyezményben közös egyetértéssel minden oly változtatást tehetnek, mely az egyezmény szellemével és elveivel nem ellenkezik, és a melynek hasznos voltát a tapasztalás igazolta.

IX. Czikk

Jelen egyezmény jóvá fog hagyatni s a jóváhagyási okmányok a kereskedelmi szerződésre vonatkozó okmányokkal egyidejüleg fognak Bécsben kicseréltetni.

Minek hiteléül az illető meghatalmazottak a jelen egyezményt aláirták s azt pecsétjeikkel ellátták.

[Aláírások]


  Vissza az oldal tetejére