Felsége Ausztria Császárja és Magyarország Apostoli Királya és ő Fensége Szerbia fejedelme közt a szerződő államok polgárainak hagyatékai körüli eljárás szabályozása, a gyámság vagy gondnokság ideiglenes rendezése és a polgári állapotra vonatkozó okiratok közlése tárgyában Bécsben 1881. évi május hó 6-án kötött államszerződés, miután az országgyülés által elfogadtatott, s utóbb a szerződő felek részéről szokott módon megerősittetett, ezennel az ország törvényei közé iktattatik.
Szövege a következő:
Felsége Ausztria Császárja, Csehország Királya stb. stb. és Magyarország apostoli Királya és Š Fensége Szerbia Fejedelme azon ohajtástól inditatva, hogy illető alattvalóiknak jogai, az egyik és a másik ország birósági és consulsági hatóságainak hatásköre, az olyan hagyatékok tekintetében, melyek a szerződő felek államterületeinek egyikében a másik fél alattvalói után hátramaradtak, megállapittassanak, valamint a gyámság és gondnokság ideiglenes rendezése és a polgári állapotra vonatkozó okiratok kölcsönös közlése szabályoztassék, egyetértőleg külön egyezmény megkötését határozták el és teljhatalmazottjaikká kinevezték, és pedig:
következik a meghatalmazottak megnevezése
A kik jó és kellő alakban kiállitott teljhatalmazásaik közlése után, a következő czikkekben állapodtak meg.
A magas szerződő felek alattvalói végrendelet, hagyomány, ajándékozás által vagy másképen rendelkezhetnek mindazon vagyonukról, melyet az illető államok területén birnak.
Ugyanazon módon, mint a honosok vannak képesitve a másik országban létező azon vagyon átvételére, mely ajándékozás, hagyomány, végrendelet czimén, vagy végrendelet nélküli örökösödés alapján reájuk száll; és az ilyen örökösök, hagyományosok vagy ajándékozottak más vagy magasabb örökségi vagy átruházási illeték fizetésére nem kötelezhetők, mint a melyet hasonló esetekben a honosok viselni tartoznak.
Feljogositvák halálesetükre vonatkozó rendelkezéseiket országuk consulsági hivatalnokai által felvétetni.
Ha a hagyaték részben vagy egészben ingatlanokból áll, és ha azon személy, a kire ezen javak háramoltak, megszerzésükre a fennálló szerződések értelmében nem képes, ugy az egyik mint a másik részről a fenforgó eset körülményei szerint megszabandó határidő engedélyeztetik az érdekelteknek arra, hogy az ingatlanok eladását a legelőnyösebb módon eszközölhessék.
Ha ezen határidő siker nélkül telt el, az ingatlan javak nyilvános elárverezését a fentebb emlitett jogositottak javára a biróságok eszközlik.
Az örökösödést az ingatlan vagyonban azon ország törvényei szabályozzák, melynek területén az ingatlanok feküsznek, és minden követelés vagy peres ügy megbirálása, mely az ingatlan hagyatékokra vonatkozik, kizárólag ezen ország biróságainak hatásköréhez tartozik.
Ellenben a szerződő felek egyikének alattvalói után a másik fél területén hátra maradt ingó hagyatékok iránt, örökösödés vagy hagyomány jogczimén támasztott minden igény, tekintet nélkül arra, hogy az örökhagyók elhalálozásuk idejekor ott letelepedve, vagy csak átutazóban voltak, vagy pedig másutt haltak el, azon ország biróságai vagy más illetékes hatóságai által és annak törvényei szerint birálandó el, a melynek az elhalt polgára volt.
Ha a szerződő felek egyikének alattvalója a másik fél területeinek valamelyikén hal el, a helyi hatóságok kötelesek erről azonnal, legkésőbben pedig az elhalálozásról nyert tudomás után huszonnégy óra alatt a haláleset helyéhez legközelebb levő főconsult, consult, alconsult, vagy consulsági ügyvivőt értesiteni. Ugyanezen eljárást tartoznak az utóbbiak követni a helyi hatóságok irányában, ha ők a halálesetről előbb értesültek.
Az elhalt hazájának főconsulai, consulai, alconsulai, vagy consulsági ügyvivői egymásután a következő hivatalos cselekményeket végezhetik:
1-ször. A meghaltnak összes értéknemüit, ingóságait és iratait akár hivatalból, akár az érdekeltek megkeresése folytán lepecsételhetik; ezen eljárásról előzetesen értesitvén az illetékes helyi hatóságot, mely, ha ezt az ország törvényei ugy rendelik, ezen eljárásnál jelen lehet, és pecsétjét szintén alkalmazhatja. A helyi hatóság, ha a halálesetről előbb értesül, és az ország törvényei szerint a hagyaték lepecsételésére kötelezve van, tartozik a consulsági hatóságot ezen eljárás közös foganatositására meghivni.
Ha a pecséteknek azonnal alkalmazása elkerülhetetlenül szükségesnek mutatkozik, de ezen eljárás a hely távolsága vagy más okok miatt közösen nem eszközölhető, a helyi hatóság jogositva van pecsétjét előzetesen, a consulsági hatóság közremüködése nélkül, alkalmazni és viszont.
Ezen két esetben az eljárásnál részt nem vett hatóság 24 óra alatt értesitendő és annak szabadságában áll saját pecsétjét a már meglevő fölé keresztben utólagosan alkalmazni.
Sem a helyi hatóságnak, sem a consulsági hatóságnak pecsétjei nem vétethetnek le, ha a helyi hatóság illetőleg a consulsági hatóság nincs jelen.
Ha azonban, a consulságtól a helyi hatósághoz és viszont a helyi hatóságtól a consulsághoz, a mindkét részről alkalmazott pecsétek levételénél való megjelenés végett intézett meghivás daczára, a meghivott hatóság, a meghivás vételétől számitandó 24 óra alatt; - és ha székhelye a meghivó hatóság területén kivül van, három nap alatt - nem jelentkezik, szabadságában áll a másik hatóságnak az emlitett teendőt egyedül foganatositani.
2-szor. Leltárt készithetnek az elhaltnak ingóságairól és értéknemüiről a helyi hatóság jelenlétében, a mennyiben ez, vett értesités folytán, ezen eljárásnál jelen lenni akar. A helyi hatóság a jelenlétében felvett jegyzőkönyveket aláirja, a nélkül, hogy az ezen cselekményeknél való hivatalos közremüködéseért bárminemü dijt követelhetne.
3-or. Elrendelhetik a hagyatékhoz tartozó azon ingóságok elárvereztetését, melyek megromlásnak vannak kitéve, vagy a melyeknek megőrzése, fentartása nehézséggel járna. A consulsági hatóság erről előzetesen értesiti a helyi hatóságot a végre, hogy az árverés szabályszerü alakban és az illetékes hatóság által az ország törvényei szerint eszközöltessék. Ha a consulsági hatóság ebben közre nem müködik és az árverés megtartása a helyi hatóságot illeti, ez a consulsági hatóságot megjelenés végett meghivni tartozik.
4-er. A leltározott értéknemüeket és tárgyakat biztos helyre letéteményezhetik, a behajtott követelések összegét pedig, valamint a beszedett kamatokat, illetőleg járadékjövedelmeket őrizet alá vehetik. Ezen letétemények elhelyezése egyetértőleg azon helyi hatósággal eszközlendő, a mely a korábbi hivatalos cselekményeknél hivatva volt közremüködni, ha az előzetes hirdetmény folytán belföldiek vagy pedig valamely harmadik államnak alattvalói, mint a hagyaték iránt érdekeltek, akár végrendelet nélküli örökösödés, akár végrendelet jogczimén jelentkeztek.
5-ör. A helyi hatóság a leltározás befejezésének napjától számitva, legkésőbben egy hét alatt határoz azon kérdés felett, hogy az ország törvényei szerint van-e helye olyan határidő kitüzésének, a mely alatt saját honosai és egy harmadik állam alattvalói, a kik azon országban laknak, a hol az elhalálozás történt, a hagyatékra vonatkozó igényeiket bejelenthetik. Ezen határidő három hónapot meg nem haladhat.
Ha a helyi hatóság ezen határidőt kitüzte, a consulsági hatóság ezen határidő lejártáig olyan elővigyázati és kezelési intézkedésekre szoritkozik, a melyek a fentebb emlitett személyek jogainak az illetékes biróság előtti érvényesitésére nézve hátrányosak nem lesznek. A consulsági hatóság ezen határidő lejárta után is hasonló eljárásra szoritkozik, ha esetleg az ország biróságainak hatáskörébe eső vitás kérdés merült fel, mindaddig, mig ezen vitás kérdés függőben van.
Ha a hagyatékot képező értékek az összes követelések teljes kielégitésére elégtelenek, a consulsági hatóságok a hagyatékhoz tartozó összes iratokat, értéknemüeket és értékeket az ország törvényei értelmében azonnal átadják a biróságnak, esetleg a csőd képviselőjének vagy a csődtömeg gondnokának, a szerint, a mint erre illetékesek; az emlitett consulsági hatóságnak kötelessége lévén ez esetben is a távollévő, kiskoru vagy nem önjogu örökösöket és hagyományosokat képviselni.
6-or. Kezelhetik és folyóvá tehetik saját maguk vagy a felelősségükre kinevezett személy által a hagyaték ingó részét a nélkül, hogy a helyi hatóság ezen eljárásnál közremüködhetnék, azonban mindig a jelen czikk 5. pontjában felsorolt esetekre vonatkozó korlátozások fentartásával és megfelelően azon szabálynak, mely szerint a consulsági hivatalnokok nem határozhatnak az érdekelt felek által emelt oly igények felett, melyeket az illetékes biróság elhatározásának kötelesek fentartani; ilyenek tekintetvén minden esetben az illető ország birósága, ha az igény nem örökség vagy hagyomány jogczimén támasztatik.
Ha a fentebb emlitett igényekre vonatkozó és az ország biróságainak fentartott itélet meghozatott, vagy ha az igények kielégitésére szükséges összeg megállapittatott és megfelelően biztosittatott, az összes ingó hagyaték a helyi hatóság pecsétjének levétele után a consulsági hatóságnak további rendelkezés végett kiadandó, feltéve, hogy az biztositás czimén olyan örökösök vagy hagyományosok javára lekötve nincsen, a kik azon állam alattvalói, vagy ott tartózkodó idegenek, a hol a hagyaték létezik.
Ha valamely osztrák vagy magyar alattvaló Szerbiában, vagy valamely szerb alattvaló az osztrák-magyar monarchia területeinek egyikén olyan helyen hal meg, a hol hazájának consulsági hatósága nincsen, az illetékes helyi hatóság tartozik az ország törvényei szerint a hagyatéki tárgyak leltározását és a hagyatéki vagyon folyóvá tételét teljesiteni (III. czikk 3. pont) és erről a lehető legrövidebb idő alatt az örökség megnyiltának helyéhez legközelebb levő követséget vagy consulsági hatóságot értesiteni.
Azon időponttól kezdve azonban, midőn az emlitett örökség megnyiltának helyéhez legközelebb levő consulsági hivatalnok személyesen vagy megbizottja közvetitésével megjelen, a helyi hatóság közbenjárását a jelen egyezmény III. czikkében foglalt határozatokhoz tartozik alkalmazni.
Azon ingó vagyon, melyet valamely szerb alattvaló Ausztriában vagy Magyarországban hagyott hátra, nem fog alávettetni az osztrák-magyar monarchiában, és viszont azon ingó vagyon, melyet valamely osztrák vagy magyar alattvaló Szerbiában hagyott hátra, nem fog alávettetni Szerbiában semmiféle illetéknek, mely haláleset, örökségi jog, vagy az örökség átadása czimén lenne kiszabható.
Ha a szerződő felek valamelyikének alattvalója, akár honfitársának, akár belföldinek, akár harmadik állam alattvalójának, a másik fél területén megnyilt örökségénél érdekelve van, a helyi hatóságok az örökség megnyiltáról a legközelebbi consulsági hatóságot haladéktalanul értesitik.
Azon értéknemüek és tárgyak, melyeket olyan hajósok és utasok hagytak hátra, a kik a szerződő felek egyikének alattvalói voltak, és a másik fél hajóján haltak el, átadandók az illető állam consulának, a végből, hogy az elhalt országának illetékes hatóságához átküldessenek.
Ha Szerbiában elhalt osztrák vagy magyar alattvaló után ott, vagy ha az osztrák-magyar monarchiában elhalt szerb alattvaló után itt, kiskoru gyermek marad; vagy ha Szerbiában tartózkodó osztrák vagy magyar alattvaló részére és viszont az osztrák-magyar monarchiában tartózkodó szerb alattvaló részére gondnok rendelendő ki, az illetékes helyi hatóság a területén müködő főconsullal, consullal, alconsullal vagy consulsági ügynökkel, ezek hiányában pedig a legközelebb levő főconsullal, consullal, alconsullal vagy consulsági ügynökkel egyetértőleg rendezi a gyámságot vagy gondnokságot mindaddig, mig az állandó lakhely szerint illetékes hatóság e tekintetben másképen nem intézkedik.
A szerződő felek államai területén müködő biróságok által polgári vagy büntető ügyekben kiadott okiratok hitelesitése nem szükséges. Ezen okiratok a kiadást eszközlő biróság pecsétjével látandók el.
A közjegyzők, a végrehajtók és más birósági hivatalnokok által kiadott okiratok hitelesitendők.
A hitelesités szabályszerünek tekintetik, ha az okirat azon állam biróságai valamelyikének aláirásával és hivatalos pecsétjével van ellátva, - melynek területén a kiállitó hivatalnoknak székhelye van.
A biróság által hitelesitett magánokiratok további hitelesitésnek alávetve nincsenek.
A szerződő felek kötelezik magukat arra, hogy egymással kölcsönösen közölni fogják a polgári állapotra ( születésre, házasságkötésre vagy elhalálozásra) vonatkozó azon okiratokat, melyek a másik fél alattvalóira vonatkozólag államterületeiken felvétetnek, ha ezen okiratok hivatalos használatra szükségesek és az illetékes hatóság által kéretnek.
A polgári állapotra vonatkozó azon okiratok, melyeket az illetékes hatóság hivatalos használatra kér, minden költség nélkül adatnak ki és közöltetnek.
Ha azonban ezen okiratok magánosok érdekében kéretnek, a kiadás és közlés csak akkor történik ingyen, ha vagyontalan személy ügye forog fenn és ennek vagyontalansága az illetékes helyi hatóság által bizonyittatik.
A szerződő felek kötelezik magukat arra, hogy a polgári állapotot nyilvántartó lajstromokat vezető polgári és egyházi közegekkel átküldetik hat hónaponkint a másik szerződő fél alattvalóinak születésére, házasságkötésére és elhalálozására vonatkozó és szabályszerüen hitelesitett kivonatokat, vagy bizonyitványokat, Szerbiában Š császári és apostoli királyi Felsége követségéhez és viszont az osztrák-magyar monarchiában ő Fensége Szerbia fejedelme követségéhez.
Az átküldés hivatalból minden késedelem és költség nélkül, az országban szokásos alakban eszközöltetik. Az emlitett kivonatoknak vagy bizonyitványoknak tartalmazniok kell a lajstromokban foglalt minden lényeges körülményt és a mennyire lehetséges, felemlitendő azokban azon személyek származási vagy lakhelye is, a kikre az érintett okiratok vonatkoznak.
Azon kivonatokhoz, vagy bizonyitványokhoz, a melyek más mint latin vagy német nyelven szerkesztvék, e két nyelv egyikén, vagy franczia nyelven szerkesztett s az illetékes hatóság által hitelesitett forditások melléklendők.
A jelen szerződés hatályba lép a megerősitések kicserélésétől számitott három hó mulva és hatályban marad ezen naptól fogva tiz évig.
Ha tizenkét hónappal az emlitett időszak lejárta előtt a szerződő felek egyike sem közölte szándékát, hogy a szerződést megszüntetni akarja, ez kötelező marad egy évig azon naptól számitva, melyen a szerződő felek egyike vagy másika azt felmondotta.
Jelen szerződés meg fog erősittetni és a megerősitések, mihelyt lehetséges, Bécsben ki fognak cseréltetni.
Ennek hiteléül az illető teljhatalmazottak ezt aláirták és pecsétjeikkel ellátták.
Aláírások
