ŠŐ Felsége Ausztria Császárja, Csehország Királya stb. és Magyarország apostoli Királya, - továbbá Ő Felsége a német Császár s porosz Király, - a franczia köztársaság Elnöke, - Ő Felsége Nagybritánnia és Irland egyesült királyságok Királynője s India Császárnője, - Ő Felsége Olaszország Királya, - Ő Felsége Románai Királya, - Ő Felsége a minden oroszok Czárja és ő felsége az ottománok Császárja között Galatzban 1881. évi május 28-án aláirt pótegyezmény, miután az az országgyülés által elfogadtatott, ezennel az ország törvényei közé iktattatik.
Szövege a következő:
Az 1856. évi márczius 30-án kelt párisi szerződés értelmében az európai Duna-bizottságban képviselt hatalmak és Románia, mely az 1878. évi julius 13-án kelt berlini szerződés LIII-ik pontja értelmében a részvételre fölhivatott:
összegyeztetni ohajtván a Duna torkolataiban való hajózásról szóló 1865. évi november 2-iki hajózási actát a berlini szerződés azon határozataival, melyek szerint az emlitett európai bizottság „ezentul müködését a földterületi hatóságtól teljesen függetlenül egész Galaczig fogja gyakorolni és hogy a jogaira vonatkozó minden szerződések, intézkedések, végzések és határozatok, valamint kiváltságai, előjogai és kötelezettségei megerősittetnek”: meghatalmazottjaikul kinevezték és pedig:
követekzik a meghatalmazottak megnevezése
a kik is jó és kellő alakban talált meghatalmazásaiknak közlése után, melyekből egy-egy hitelesitett másolat az európai bizottság levéltárába letétetett, az előbb emlitett hajózási acta kiegészitése végett a következő intézkedésekben állapodtak meg.
Az európai Duna-bizottság jogai, jogositványai és kiváltságai, ugy a mikép azok az 1856. évi márczius 30-án kelt párisi békében, és az 1871. évi márczius 13-án kelt londoni szerződésben, az 1865. évi november 2-án kelt hajózási actában, az 1878. évi julius 13-án kelt berlini szerződést megelőző okmányokban és elhatározásokban meg vannak állapitva, továbbra is szabályozni fogják viszonyát az uj folyamparti államokkal és hatásuk ki fog terjedni Galatzig, még pedig az alább részletezett változtatásokkal.
Az ügynök, ki Szulina kikötőjének kivételével Galatztól lefelé a folyamrendőrség vezetésével meg van bizva, ezentul az Alsó-Duna hajózási felügyelője czimét viseli, és ugy, mint eddig, támogatva lesz egy kanczellár és fölvigyázók által, kik az ő ügyköréhez tartozó különböző folyamkerületekre beosztva, valamennyien az ő parancsa alatt állanak.
A hajózási felügyelőt, a főfelügyelőség kanczellárját, valamint az egyes folyamkerületek felvigyázóit, a szulinai kikötő kapitányát s az ennek rendelkezése alá tartozó összes személyzetet a bizottság egyszerü szótöbbséggel és nemzetiségre való tekintet nélkül nevezi ki. Hasonló módon el is mozdithatja őket.
A hajózási felügyelő és a szulinai kikötő kapitánya a bizottság közvetlen fenhatósága mellett végzik teendőiket, ez fizeti őket és ennek a kezeibe teszik le ők, valamint alárendeltjeik a hivatalos esküt.
Illető kerületük területén a hajórendőrséget illetőleg elkövetett kihágási ügyekben, mint első folyamodásu birák döntenek és itéleteik az európai Duna-bizottság nevében hozatnak.
A szulinai hajózási pénztár ügyeinek ellenőrzése ezentul nem fog többé külön ügynökre bizatni; ezt kizárólag az európai bizottság vagy a helyére lépő hatóság fogja gyakorolni, még pedig az emlitett bizottság vagy hatóság által megállapitott vagy jövőre megállapitandó módozatok szerint.
Az illetékek beszedési módja és a szulinai hajózási pénztár ügykezelése teljes ülésben hozott egyhangu határozat által módositható.
Az 1865. évi hajózási acta 14-ik czikkének végső intézkedése akkép módosul, hogy a fennálló tilalom, mely szerint a tengeri hajókra kivetett illetékekből vagy az ezen illetékek alapján felvett kölcsönökből semmi sem használható fel, az Isaktchától felfelé fekvő folyamszakasz munkaköltségeinek vagy igazgatási kiadásainak fedezésére, a Galatztól felfelé fekvő folyamrészre szorittatik meg.
Az európai bizottság mindazon világitótornyok fentartásával és kezelésével bizatik meg, melyek a Dunatorkolatok világitási rendszerét képezik; ennélfogva azon összeg, mely a Szulinában szedett illetékek közt, mint világitási torony-illeték szerepel, egészében a hajózási pénztár javára szolgál.
A Duna-torkolatoknál alkalmazásba veendő egészségügyi szabályzatot, ideértve az egészségügyi illetékeket is, egy Bukarestben létesitendő „Nemzetközi Tanács” fogja az európai bizottsággal egyetértve kidolgozni és módositani.
Az uj rend beálltáig a fennálló szabályzatok maradnak hatályban, fentartva mindazonáltal az európai bizottság azon jogát, hogy azonnali megszüntetését követelje mindannak, a mi a hajózási érdekekkel és az 1865. évi november 2-án kelt hajózási acta 18., 19. és 20. czikkeiben kifejezett elvekkel ellenkezésben volna.
Oly czélból, hogy a járvány idejében hatályba lépő szoros veszteglés intézkedéseiről szóló emlitett 20-ik czikk szabványainak hatálya pontosabban megállapittassék, világosan ki lett fejezve és elismerve az, hogy ezen rendszabályok kizárólag a járványos helyről jövő és nem fertőzött kikötőkbe érkező hajókra és utasokra alkalmazhatók, és hogy a folyam kikötői közti forgalomban minden kivételes és megszoritó rendszabály megszüntetendő, mihelyt a járvány a partokon általánossá vált.
Hogy járvány idejében a folyamrendőrség fentartása megkönnyittessék, továbbá az iránt is megegyezés jött létre, hogy a hajózási felügyelő, a felügyelőségi kanczellár és a folyamszakaszok felvigyázói, ugy mint az előtt, szabadon járhassanak a folyamon, azon egyedüli kikötéssel, hogy fertőzési veszély esetében ők is alávessék magukat azon rendszabályoknak, melyek az egészségügyi közegekre nézve kötelezők. Szükség esetén ugyanezen kedvezmények kiterjeszthetők az európai bizottság mérnökeire, hivatalnokaira és munkásaira.
A mi különösen az egészségügyi szolgálat igazgatását Szulinában illeti, a bukaresti nemzetközi tanács az egészségügyi személyzet kinevezése és fizetése, az egyes hivatalok szervezése és működése a veszteglő felállitása és fentartása, az egészségügyi illetékek beszedési módja és az ezekből befolyó és külön alapra szánt jövedelem hováforditása tárgyában a bizottsággal egyetértőleg fog eljárni.
Hogy az európai bizottság személyzetének, vagyonának és müveinek az 1865. évi novomber 2-án kelt hajózási acta 21-ik és az 1871. évi márczius 13-án kelt londoni szerződés 7. czikke által nyujtott semlegesség mindenkor biztosittassék: az európai bizottság mérnökei, hivatalnokai és munkásai egy, kék alapon C. E. D. fehér betüket mutató karkötővel láthatók el. Sőt a bizottság nem kötelezhető arra, hogy bárminő intézetein és hajóin másféle zászlót tüzzön ki, mint a sajátját, mely öt egyenközű, a rúdra függőleges csíkból áll, a csíkok szine egymásután a következő: vörös, fehér, kék, fehér, vörös, a kék csík kétszer oly széles, mint a többi, és a fehér C.: E. D. betükkel van ellátva.
Az 1865. évi november 2-án kelt hajózási acta mindazon intézkedései, melyeket ezen pótegyezmény világosan meg nem változtat, teljes hatályban és érvényben maradnak.
A hajózási és rendőrségi szabályzatot, valamint a hajózási illetékek tarifáját az európai bizottság utólagosan át fogja vizsgálni, hogy összhangzásba hozza a berlini szerződés által létrehozott állapottal.
Jelen egyezmény jóvá fog hagyatni.
A szerződő magas felek közül mindegyik egy példányt fog jóváhagyni. A jóváhagyási okmányok egy év lefolyása alatt, vagy a mennyire lehet, hamarább is az európai Dunabizottság levéltárában fognak letétetni.
Minek hiteléül az illető teljhatalmu kiküldöttek jelen pótegyezményt aláirták és pecsétjeikkel ellátták.
Aláírások
