Ő Felsége Ausztria Császárja és Magyarország Apostoli Királya és Š Felsége Németalföld Királya, mint Luxemburg Nag herczege közt, a közönséges büntettesek kiadatása tárgyában Berlinben 1882. február hó 11-ikén kötött államszerződés, miután az országgyülés által elfogadtatott s utóbb a szerződő felek részéről szokott módon megerősittetett, ezennel az ország törvényei közé iktatik.
Szövege a következő:
Ő Felsége Ausztria Császárja, Csehország Királya stb. és Magyarország Apostoli Királya; és
Ő Felsége Németalföld Királya, Luxemburg Nagyherczege;
Kölcsönös megegyezéssel elhatározván, a luxemburgi nagyherczegségre vonatkozólag, kiadatási szerződést kötni, e végből teljhatalmazottjaikká kinevezték és pedig:
következik a meghatalmazottak megnevezése
a kik jó és kellő alakban kiállitott teljhatalmazásaik közlése után, a következő czikkekben állapodtak meg:
A magas szerződő felek kormányai kötelezik magukat, hogy egyiküknek a másikhoz intézendő megkeresésére, a szerződő felek egyikének birói hatóságai által, a következő 2. czikkben emlitett büntetendő cselekmények miatt üldözött vagy büntetett és ezen fél területén tartózkodó egyéneket, saját állampolgáraik egyedüli kivételével, egymásnak kölcsönösen kiadják.
Kiadatásnak csak oly büntetendő cselekmény miatt lesz helye, mely a kiadás végett megkeresett állam területén kivül követtetett el, és melyre a megkereső és megkeresett állam törvényei szerint egy évi szabadságvesztési vagy sulyosabb büntetés van kiszabva.
Ha a büntetendő cselekmény, a mely a kiadatási kérelem indokául szolgál, a megkereső állam területén kivül követtetett el, az ez iránti megkeresés teljesithető, ha a megkereső és megkeresett ország törvényei megengedik az ilyen cselekmények üldözését akkor is, ha azok külföldön követtettek el.
Azon büntetendő cselekmények, a melyek miatt a kiadatás engedélyeztetik, a következők.
1. Szándékos emberölés, gyilkosság, szülőgyilkosság, gyermekgyilkosság, mérgezés.
2. Személy és vagyon elleni merénylettel való fenyegetések, ha a fenyegetésekkel meghagyás vagy valamely feltétel teljesitése volt összekapcsolva és ha e miatt a magas szerződő felek törvényei szerint kiadatásnak van helye.
3. Személyeken elkövetett szándékos sértések és testi bántalmazások, ha ezek következtében a sérült előre láthatólag gyógyithatlan betegségbe esett, vagy állandóan munkaképtelenné lett, ha a sérült valamely tagját vagy szervét elvesztette, vagy a tagok és szervek valamelyike teljesen használhatlanná lett, ha sulyosan megcsonkittatott, vagy ha a halál, habár ölési szándék nélkül, bekövetkezett.
4. Magzatelhajtás.
5. Méregnek vagy más a halált előidézhető, vagy az egészséget sulyosan megtámadható szereknek szándékos és bűnös, habár ölési szándék nélkül való beadása vagy alkalmazása.
6. Gyermekrablás, a gyermek eltitkolása, eltüntetése, kicserélése vagy becsempészése.
7. Gyermek kitevése vagy elhagyása.
8. Kiskoruak elrablása.
9. Erőszakos nemi közösülés.
10. Szemérem elleni erőszak.
11. Szemérem ellen, habár erőszak nélkül elkövetett merénylet, feltéve, hogy az annak tárgyát képező egyénnek nemére és korára és az eset egyéb körülményeire való tekintettel, ily merénylet miatt a magas szerződő felek törvényei szerint kiadatásnak van helye.
12. Egyik vagy másik nembeli kiskoruak csábitása mással való nemi közösülésre vagy fajtalanságra, ha a tettes az elcsábitott személy atyja vagy anyja, gyámja vagy tanitója.
13. A személyes szabadságnak és magánlaknak megsértése magánszemélyek által.
14. A kettős házasság.
15. Közhitelpapirok vagy bankjegyek, köz- vagy magánkötelezvények utánzása és meghamisitása; ezen utánzott vagy hamisitott papirok, jegyek és kötelezvények kibocsátása vagy forgalomba hozása, okiratok vagy távirati sürgönyök meghamisitása és ezen utánzott koholt vagy meghamisitott sürgönyök, papirok, jegyek vagy kötelezvények használata.
16. A pénzhamisitás, beleértve a pénz utánzását és hamisitását, valamint az utánzott vagy hamisitott pénz kibocsátását és forgalomba hozását.
17. Pecsétek, bélyegek, fémjelzések és jegyek utánzása vagy meghamisitása, az utánzott vagy meghamisitott pecsétek, bélyegek fémjelzések és jegyek használata, valamint a valódi pecsétek, bélyegek, fémjelzések és jegyek kárositó használata.
18. A hamis tanuskodás biróság előtt, szakértők és tolmácsok hamis nyilatkozata, a tanuknak, szakértőknek vagy tolmácsoknak hamis vallomásra csábitása.
19. A hamis eskü.
20. Közhivatalnokok által elkövetett sikkasztás és zsarolás.
21. Közhivatalnokok vagy választott birák megvesztegetése.
22. A gyujtogatás.
23. Lopás és rablás.
24. Zsarolás.
25. Csalás.
26. Sikkasztás és hütlen kezelés.
27. Csalárd bukás és a bukás alkalmával elkövetett csalások.
28. A vasuti közlekedés biztonsága elleni merényletek.
29. Vaspályákhoz tartozó tárgyaknak és távirdai készülékeknek teljes vagy részben lerombolása.
30. Sirok, nyilvános emlékek és müvészeti tárgyak megsemmisitése vagy rongálása, nyilvános könyvek és lajstromok vagy okiratok és más közczélra szolgáló tárgyak megsemmisitése vagy rongálása.
31. Élelmi szerek vagy más ingó dolgok megsemmisitése, megrontása vagy elpusztitása.
32. A függő termés, növények, fák és oltó ágak megsemmisitése vagy elpusztitása.
33. Mezőgazdasági eszközök megsemmisitése, marhák vagy más állatok elpusztitása vagy megmérgezése.
34. Szándékos és büntethető cselekmények, melyekből tengeri hajó vagy más hajó elveszése, elmerülése, megsemmisülése vagy megrongálása bekövetkezett.
35. Orgazdaság, lopott, sikkasztott, rabolt vagy kizsarolt tárgyakra nézve.
Ide értetnek a fentebb megjelelt cselekmények kisérletei, valamint az azokban való részesség, ha ezek a magas szerződő felek törvényhozásai szerint büntetendők.
Különösen megállapittatik, hogy az idegen, kinek kiadatása engedélyeztetett, semmi esetben sem üldözhető vagy büntethető bármely a kiadatást megelőző politikai büntetendő cselekmény miatt, sem ily büntetendő cselekménynyel kapcsolatos cselekmény miatt, kivéve, ha felmentése vagy az eljárás megszüntetése vagy pedig elitélés esetén a büntetés kiállása vagy elengedése után egy havi ideje volt az országot elhagyatni, vagy ha később oda visszatért.
Sem politikai büntetendő cselekménynek, sem azzal kapcsolatban álló büntetendő cselekménynek nem tekintetik valamely idegen államfő személye vagy családjának tagjai ellen intézett merénylet, ha ezen merénylet vagy szándékos emberölés, vagy gyilkosság, vagy mérgezés tényálladékát állapitja meg.
A kiadatás iránti megkeresések mindig diplomatiai uton eszközlendők és pedig: Az osztrák-magyar kormány megkeresései Ő Császári és Apostoli Királyi Felségének Haagában levő követsége által és a nagyherczegségi kormány megkeresései, saját diplomatiai képviselője hiányában, más államnak azon képviselője által, a ki a luxemburgi érdekek képviseletével meg van bizva.
A kiadatás engedélyeztetik, ha előmutattatik eredetben vagy hiteles kiadmányban az elitélést tartalmazó itélet vagy határozat, vagy valamely birói hatóság által kiadott elfogatási parancs, vagy végre valamely más ezen parancscsal azonos hatálylyal biró okirat.
Ezen okiratok a megkereső államban megszabott alakban állitandók ki, és az okiratokban a büntetendő cselekmény, valamint az erre megállapitható büntetés megjelölendő.
Az iratok, a mennyire lehetséges, a kiadatni kért egyén személyleirásával és ha még más a személyazonosság megállapitására használható adatok vannak, azokkal is felszerelendők.
Ha kétséges, hogy az üldözés alapját képező büntetendő cselekmény a jelen szerződés határozatai alá tartozik-e, felvilágositások kéretnek és a kiadatás iránt megkeresett kormány ezek megbirálása után a megkeresés teljesitése iránt határoz.
Sürgős esetben, a jelen szerződés 2. czikkében emlitett cselekmények miatt üldözött egyén, az elfogatási parancs létezését tudató posta vagy távirati uton érkező értesités alapján letartóztatandó, feltéve, hogy ezen értesités szabályszerüen diplomatiai uton küldetik.
Ha a letartóztatás iránti megkeresés közvetlenül jutott az egyik szerződő fél biróságától vagy közigazgatási hatóságától a másik fél biróságához vagy közigazgatási hatóságához, a letartóztatás elrendelhető.
Ezen megkeresés felett azon ország törvénye szerint hozandó határozat, a melynek hatósága a kiadatás iránt megkerestetett.
Az előbbi czikk értelmében ideiglenesen letartóztatott idegen szabadon bocsáttatik, ha a letartóztatás napjától számitott három hét alatt az 5. czikkben emlitett okiratok valamelyike sem közöltetik diplomatiai uton.
A lopott, vagy a vádlott birtokában talált tárgyakat, az eszközöket és más tárgyakat, melyek a büntetendő cselekmény elkövetésére használtattak, valamint minden más bizonyitékot, az illetékes hatóság belátásához képest, a megkereső hatalmasságnak a követelt egyénnel egyidejüleg kiszolgáltatnak. Ezen kiszolgáltatás akkor is történik, ha a már engedélyezett kiadatás a bűnösnek halála vagy szökése folytán nem lenne foganatositható.
Kiszolgáltatnak minden ugyanolyan természetü tárgyak is, melyeket a vádlott a kiadatást engedélyező államban elrejtett vagy léteményezett, s melyek később fedeztetnek fel.
Mindamellett fentartatnak azon jogok, melyeket harmadik személyek a kérdéses tárgyakra szereztek és e tárgyak az eljárás befejezése után a jogositottaknak minden költség nélkül visszaadandók.
Ha a kiadatni kért egyén a megkeresett államban más, mint a kiadatás iránti megkeresést indokoló büntetendő cselekmény miatt üldöztetik vagy itéltetett el, kiadatása elhalasztható addig, mig az eljárás befejeztetett, vagy ha elitéltetett, mig büntetését ki nem állotta, vagy az neki el nem engedtetett.
Azonban, ha ugyanezen országban magánosok iránt elvállalt kötelezettségei teljesitése miatt üldöztetik, vagy le van tartóztatva, kiadatásának még is van helye; az érdekelt magánosok pedig jogaikat az illetékes hatóság előtt érvényesithetik.
A kiadott e gyén a kiadatás előtt elkövetett és a jelen szerződésben meg nem emlitett valamely büntetendő cselekmény miatt azon országban, melynek részére a kiadatás engedélyeztetett, sem bűnvád alá nem vonható sem meg nem büntethető, sem valamely harmadik országnak ki nem adható, kivéve ha mindkét esetben a bűnvádi eljárás befejezése, vagy ha elitéltetett, büntetésének kiállása vagy megkegyelmezése után egy havi ideje volt ezen országot ismét elhagyhatni, vagy ha ezután oda visszatért.
A kiadott egyén a kiadatás előtt elkövetett, habár a jelen szerződésben felemlitett oly bűntett vagy vétség miatt sem vonható bűnvád alá, vagy büntethető, a mely nem képezte a kiadatás alapját; hacsak ebbe az őt kiadott kormány bele nem egyez, mely kormány a jelen szerződés 5. czikkében emlitett okiratok valamelyikének felmutatását kivánhatja. Ezen kormány beleegyezése ahhoz is kikérendő, hogy a vádlott egy harmadik országnak kiadathassék. Mindamellett ezen beleegyezés nem szükséges, ha a vádlott maga önként kivánta, hogy fölötte itélet hozassék, vagy hogy büntetését kitölthesse, vagy ha a fent kitett határidő alatt nem hagyta el azon ország területét, melynek kiadatott.
Kiadatásnak nincs helye:
1. Ha a büntetendő cselekmény, melynek alapján a kiadatás kéretett, a magas szerződő felek területén kivül követtetvén el, ugyanily kérelmet terjeszt elő azon ország kormánya is, melynek területén a cselekmény elkövettetett.
2. Ha azon egyén, kinek kiadatása kéretett, azon büntetendő cselekmény miatt, melylyel a kiadatás iránti megkeresésre okul szolgált, a megkeresett országban már bűnperben állott és az eljárás megszüntettetett vagy felmentetett, vagy még perben áll.
3. Ha a vádbeli cselekmény elkövetése után vagy az üldözés vagy elitélés után az eljárás vagy a büntetés azon ország törvényei szerint elévült, melyben az idegen tartózkodik.
Ha a magas szerződő felek egyikének területén át kell oly egyént kisérni, kinek kiadatása a másik szerződő fél részére egy harmadik kormány által engedélyeztetett, az első nem fogja azt ellenezni, feltéve, hogy a kérdéses egyén nem az ő állampolgára, hogy a kiadatás alapjául szolgáló büntetendő cselekmény a jelen szerződés 1. és 2. czikkében felemlittetik és hogy ez nem esik a 3. és 11. czikk határozatai alá.
Arra nézve, hogy valamely vádlott átkisérése a jelen czikk értelmében megengedtessék, elegendő, ha az ez iránti kérelem diplomatiai uton az 5. czikkben emlitett eljárási okiratoknak eredetben vagy hiteles másolatban való csatolása mellett előterjesztetik. A mi a kiséretet illeti, az átkisérés azon ország közegeinek közremüködésével foganatositandó, a mely a területén való átkisérést megengedte.
Ha a szerződő kormányok egyike nem politikai bűnvádi ügyben a másik államban lakó tanu kihallgatását vagy más vizsgálati cselekmény teljesitését tartja szükségesnek, e végből a megkereső levél diplomatiai uton küldetik át és a megkeresés teljesitendő azon ország törvényei szerint, melynek területén a tanukihallgatás, vagy a vizsgálati cselekmény eszközlendő.
Ha valamely tanunak személyes megjelenése nem politikai bűnvádi ügyben tartatik szükségesnek vagy kivánatosnak, azon állam kormánya, melynek területén az tartózkodik, őt felszólitja, hogy a másik állam hatóságai részéről hozzá intézendő felhivásnak feleljen meg.
A személyes megjelenés költségeit mindig a megkereső állam viseli és a diplomatiai uton küldendő felhivásban megjelöli az összeget, mely a tanunak utiköltség és időmulasztás fejében utalványoztatik, valamint azon előleget, melyet a megkeresett állam a megkereső állam terhére az egész összegből kifizethet.
Ezen előleg a tanunak azonnal kiadatik, mihelyt kijelentette, hogy a felhivásnak meg akar felelni.
A két ország valamelyikéből idézett tanu, a ki a másik ország biróságai előtt önként megjelen, ott, bármily honosságu legyen is, nem üldözhető és le nem tartóztatható, sem előbbi büntetendő cselekmények, sem elitélés folytán, sem pedig azon ürügy alatt, hogy ő azon perben, melyben mint tanu szerepelni fog, a büntetendő cselekménynek részese.
Ha valamely nem politikai bűnvádi ügyben a szerződő államok egyikének biróságai czélszerünek vagy szükségesnek tartják oly bizonyitási eszközök vagy okiratok közlését, melyek a másik állam hatóságainak birtokában vannak, az ez iránti megkeresés diplomatiai uton eszközöltetik.
A megkeresett kormány ennek helyt fog adni, a mennyiben ezt különös tekintetek nem ellenzik. A megkereső kormány, mihelyt lehetséges, a közleményeket vissza fogja adni.
A két kormány különösen lemond azon költségek megtéritésének követeléséről, melyek a területükön a vádlottak, vagy elitéltek kiadatása folytán, a jelen szerződés 8. czikkében emlitett tárgyak visszaküldése, megkeresések teljesitése és a bizonyitási eszközök, valamint az okiratok megküldése és visszaküldése folytán felmerültek.
A kiadott egyének átkisérési és élelmezési költségei, a két állam közötti területen a megkereső kormányt terhelik.
Szintén a megkereső kormányt terhelik azon egyénnek a másik hatalmasság területén való átkisérése és élelmezése költségei, kiket a megkereső kormánynak egy harmadik állam adott ki.
Ha a tengeren való szállitás czélszerübb lenne, a kiadandó egyén azon kikötőhöz szállitandó, melyet a megkereső állam diplomatiai ügynöke kijelöl, feltéve, hogy a kijelölt kikötő a megkeresett államban fekszik. A tengeren való szállitás költségei mindig a megkereső kormányt terhelik.
A jelen szerződés a magas szerződő felek területein érvényben lévő törvények által megszabott kihirdetés után való tizenegyedik naptól fogva lép hatályba.
Hatályban marad még egy évig a magas szerződő felek egyikének felmondása után.
A jelen szerződés meg fog erősittetni és a megerősitések, mihelyt lehetséges, Berlinben ki fognak cseréltetni.
Ennek hiteléül az illető teljhatalmazottak a jelen szerződést aláirták, azt pecsétjeikkel ellátták.
Aláírások
